Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2007. 05. 13. · 06. 10. · 07. 20. · 08. 21. · 09. 18. · 10. 13. · 11. 02. · 11. 27.
• 2008. 01. 14. · 02. 14. · 03. 24. · 05. 02. · 05. 20. · 07. 01. · 08. 17. · 16 · 17 · 18 · 19
• 2009 | 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35
• 2010 | 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47 · 48 · 49
• 2011 | 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67
• 2012 | 68 · 69 · 70 · 71 · 72 · 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82
• 2013 | 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95 · 96 · 97 · 98 · 99
• 2014 | 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112
• 2015 | 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119 · 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130
• 2016 | 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140
• 2017 | 141 · 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150
• 2018 | 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162
• 2019 | 163 · 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170
• 2020 | 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181
• 2021 | 182 · 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191
• 2022 | 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197 · 198 · 199
• 2023 | 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207
• 2024 | 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213 · 214

Kínai átírás

Sziasztok! Csak tájékoztatás céljából küldöm ide, mert többeket is érdekel a téma: Javaslat az átírási szabályzatok módosító kibővítésére a kínai nevek, szavak latin betűs írásmódja tekintetében, mta.hu. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2025. május 28., 19:22 (CEST)

Akkor ez most mit jelent? Az elsődleges pinyint használjuk ezentúl vagy irodalmi mű vagyunk, és a magyar átírást?– Hollófernyiges ^vita 2025. május 29., 08:07 (CEST)

Nem gondolnám a Wikipédiát irodalmi műnek... Maximum a Wikidézetben írtakat lehet annak tekinteni. - Gaja   2025. május 29., 11:17 (CEST)

Meg a Wikiforrásban lévők egy részét. Alfa-ketosav ^vita 2025. május 30., 22:03 (CEST)

És ha már itt tartunk, mi a helyzet a japánnal? Az akadémiai bizottság azt írja a linken, hogy ha van nemzetközileg elismert, elterjedt latin betűs átírás, akkor azt kell használni. A japánnak van, a legtöbb latin írású nyelv azt használja.– Hollófernyiges ^vita 2025. május 29., 12:37 (CEST)

Így van, ez radikális változás, ami várhatólag érinteni fogja a kínain és a japánon kívül a koreait és valószínűleg a hébert és talán a jiddist is. Malatinszky ^vita 2025. május 30., 22:22 (CEST)

A Hepburn romanization más elvek alapján készült, mint a pinyin. Pagony ^üzenet 2025. május 30., 22:53 (CEST)

@Cassandro: Van információd arról, hogy ez a javaslat várhatóan mikor alakul át szabállyá? --Malatinszky ^vita 2025. május 30., 22:09 (CEST)

Jó kérdés, az I. osztály egyik ülésén napirenden volt, de hogy mit döntöttek, nem tudom. Nem tudom, hogy van-e valakinek köztünk hozzáférése az Akadémiai Értesítőhöz, hátha volt erről szó a nemrég véget ért MTA közgyűlésen. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2025. május 30., 22:34 (CEST)

Nagy visszalépés ez. A cirill írás lesz a következő áldozat? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. május 30., 22:27 (CEST)

Viszont a népszerűsítő átírás nem minden esetben olyan hű a kiejtéshez, mint más átírások: pl. több betűt is azonos módon jelöl (pl. Csöcsiang esetén a zh kapcsolatnak és j betűnek egyaránt cs felel meg a népszerűsítő átírásban, akárcsak a ch-nak pl. a csang átírásban). Az átírás változása pedig a nyelvnek nem szükségképp „romlása” vagy visszalépése, hanem csak változása. Alfa-ketosav ^vita 2025. június 1., 12:17 (CEST)

Az átírás változtatása nem a nyelv változása. A kínai nyelv mit sem tud erről. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. június 1., 18:15 (CEST)

A probléma csak az, hogy az emberek 98%-a Qian Zhongshut Kian Zsongsunak fogja olvasni. – Hollófernyiges ^vita 2025. június 1., 18:11 (CEST)

Sajnos nem csak az. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. június 1., 18:16 (CEST)

Így van. A pinyinhez gyorstalpaló tanfolyamot is mellékelni kéne, minden olvasó számára. – Pkᑌᘗᖾ^{ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ} 2025. június 1., 18:20 (CEST)

Érdekes, hogy ez a probléma mindig csak a nem latin betűs nyelveknél merül fel, viszont Lê Đức Thọ, Penrhyndeudraeth, Gqeberha vagy Aiguilhe esetében nem aggódunk az ilyesmin. Malatinszky ^vita 2025. június 3., 15:58 (CEST)

Már aki. Kit takar a T/1? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. június 5., 20:02 (CEST)

Van beépített megfigyelőnk az Akadémián, nevezetesen Róna-Tas András professzor. (Kicsit szerkesztőtársunk is, csak ezek a próbálgatásai most nem tűnnek aktuálisnak.) Ő részt vett az idézett javaslat vitájában, néhány részletproblémáról leveleztünk is (sajtóhibák vannak a pdf-szövegben). Támogatója a pinjin (pinyin?) alapú átírási koncepciónak, ezek szerint eredményesen. Én is megkérdeztem tőle, hogy az ottani szokások szerint mi várható, beemelik szabályzatba a javaslatot, esetleg egy 13. kiadásba, vagy kiadnak egy frissített kínai átírási előírást, vagy tovább töprengenek. Ez ugye azért nem mindegy, mert ezzel a határozattal most egy alapvetően új átírási filozófiát láthatunk megjelenni, ami akár a cirillika, akár a héber, akár a japán írás magyar nyelvi környezetben való megjelenítését érinti. (Eddig nem válaszolt, alighanem nincs is kigondolt menetrendje a dolognak.)

A jelenlegi javaslat egyébként véleményem szerint megengedi nekünk azt is, hogy több pinjin formát kezdjünk használni, azt is, hogy ne. A Wikipédiát én népszerű-tudományos enciklopédiának látom, akkor pedig úgy állhatunk hozzá, ahogy a huszadik század eleji nagylexikonjaink, hogy „a művelt nagyközönség számára” szerkesszünk. Nem vagyunk kifejezetten tudományos médium, de nem vagyunk bulvár sem. (A szöveg nem csak az irodalmi művek számára javasolja az eddig egyedül szabályos „népszerű átírás” alkalmazását, mindössze azt mondja, hogy „különösen”. Amúgy ezek a kedvenc szabályzati előírásaim, a „többnyire”, „gyakran”, „általában”.)

Ha már hozzászóltam: én magam nem szeretem a pinjin (saját előírása szerint pinyin) átírást, ha érdekel valakit, ki is fejtem, miért nem. De a társadalmi-politikai-gazdasági hatások alghanem megkerülhetetlenné teszik, hogy terjedjen. (Ha jól figyeltem meg, a térképészek, akik fogékonyak az „átadó elv” elfogadására a nem-latin írások esetében, már erősen használják.) – Garamond ^vita 2025. június 8., 16:02 (CEST)

A cirill betűkhöz: Tudtommal az orosz nyelvhez van valami latin betűs átírás, a szerb nyelvet pedig írják latin betűkkel is. Oroszországi kisebbségekhez nem valószínű, hogy lesz ilyen, hacsak nem veszik elő a régi latin betűs írásukat (de azt meg minek). Szalakóta ^vita 2025. június 8., 16:17 (CEST)

Van több is, pl. az angolos és a magyaros. Attól félek, hogy az orosz nevek angolos átírását is ránk akarják majd kényszeríteni. Az biztos, hogy ha lesz ilyen, nem én fogom végigrontani őket. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. június 8., 17:53 (CEST)

Az orosz nyelvhez mi kiejtés szerinti átírást használunk. (Tehát átvevő elven szabályozottat.) Tudtommal azonban ők nem szabályozták, hogy hogyan kellene az írásukat latin betúkkel megjeleníteni. (Kivéve néhány szakterületet, de bennünket ez nem érint.) Ezért erre kevésbé számítok, hogy pont a cirill írással valami bajunk adódna.

De azért ez sem problémamentes, például van olyan orosz író, aki a latin betűvel megjelent könyvein megköveteli, hogy a nevét angolosan írják. Vagy például ha nem is orosz, de ukrán zeneművész a Zeneakadémia harmonikatanára. Ő a saját nevét hol Demeniv Mihály, hol Mykhaylo Igorovics Demeniv formában írja, megmondhatom neki, hogy nem úgy kellene? Vagy pláne az édesanyjának, aki meg Oksana. (A mi szokásaink szerint Okszána.) Tudtommal az ukránok ugyanúgy nem szabályozták ezt a kérdést, mint az oroszok.

Oroszországi kisebbség pont van olyan, amelyik elővette a régi latin írását. (Bár többen is aztán önként meggondolták magukat.) A szerbet nem szívesen írják latin betűkkel, de hál istennek, egyre inkább mégis. – Garamond ^vita 2025. június 8., 17:53 (CEST)

A szerbnek saját hivatalos latin betűs írása is van, tehát nincs szó átírásról. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. június 8., 17:58 (CEST)

Pont ennek örültem én is. Akkor szoktak prüszkölni a latin betűktől, amikor nagyon el akarnak határolódni a horvátoktól. A szerb nyelvtörvény ugyan mindkét ábécét hivatalosnak tekinti, de a cirillikát valahogy mégis hivatalosabbnak. – Garamond ^vita 2025. június 9., 01:50 (CEST)

@Garamond: Ne terjesszünk álhíreket: az orosz nyelv szabályos magyar átírása nem kiejtés szerinti, hanem cirill betűket, betűkapcsolatokat feleltet meg latin betűknek. Ez néha elég jól tükrözi az orosz kiejtést, máskor meg katasztrofálisan rosszul.

Az sem fedi a valóságot, hogy az ukránok ne szabályoznák az átírást. Az ukrán nyelv hivatalos romanizációjáról szóló 2010-es törvényt a https://zakon.rada.gov.ua/laws/show/55-2010-%D0%BF#Text címen olvashatod el. -- Malatinszky ^vita 2025. június 8., 22:58 (CEST)

Nem ebben látom a lényeget. Az oroszra is az átvevő elvet használjuk. Azt írjuk, hogy sz, ja, gy, ahogyan azt magyar szavakban is tennénk. A japán esetében viszont az átadó elvet érvényesítjük, úgy írunk, ahogy azt ők javasolják (minden latin betűvel írónak). Ebbe az irányba lépett most egy fél lépést az Akadémia a kínai latin betús írásmódnál. Azzal a jelentős különbséggel, hogy a japánok a latin betűs használó szempontjainak figyelembe vételével alakították ki a rendszerüket, a kínai nyelvészek viszont nem. Ami viszont közős, hogy általános használatra ajánlják a szisztémájukat, nem csak valamilyen részterületre, legyen az tudományos vagy praktikus, például okmányok kitöltése, közlekedési táblák feliratozása, postai és távközlési alkalmazás. (Az MTA azonban láthatólag próbált óvatosabb lenni.) – Garamond ^vita 2025. június 9., 01:37 (CEST)

Milyen japánok? Voltak/vannak hivatalos kezdeményezések (Kunrei-siki stb.), de annyira nem nyomják, hogy megint vissza akarnak térni a Hepburnhöz. Amit az egész világ használ, és mi is annak nyomán írunk át. Semmi egyezés nincs a pinyin státuszával. Pagony ^üzenet 2025. június 9., 01:52 (CEST)

Köszi, nahát, teljesen el voltam tévedve. Én abban a tudatban voltam, hogy bár a Hepburn-átírást nem a japánok kezdeményezték, de széleskörűen elfogadták és ezt az írásmódot ők propagálták a világ számára. Ahogy olvasom, erről azért szó sincs.

Viszont én mégis látok hasonlóságot a pinyinnel: egyik sem a végfelhasználó (jelen esetben a magyar helyesíró) kezdeményezésére keletkezett. Az el kell fogadja (vagy el kell utasítsa) a nem-latin betűs nyelv szempontjainak megfelelő elveket.

Mi ellenkező hozzáállást szoktunk meg. Az ötvenes évektől szabályozott, közcélú átírások (jól, vagy kevésbé jól, vagy akár egészen rosszul) azt akarták elérni, hogy a magyar nyelv hangzókészletével és helyesírási konvencióival próbáljuk utánozni a forrásnyelv hangzását. Ennek számtalan ismert hátránya van, a feltételezett előnye az volt, hogy demokratikus. Aki megpróbálja kiolvasni, az eléggé az eredetinek a hangzását idéző, de a magyar beszédben nem idegenszerűen hangzó szavakat fog kimondani. Aztán, hogy ez így van-e, vagy a gondolat eleve illúzió volt, azt nagyjából tudjuk.

A legutolsó (nem pozitív) élményem a kínai átírásokról a Háromtest-probléma regény(trilógia) volt (kínai sci-fi). Ez a fordítás előreszalad az Akadémia most megismert elveihez képest, mert a neveket (nagyon) a pinyinnek megfelelóen írja. Egészen komolyan gondolkoztam azon, hogy írok magamnak egy kis szószedetet, ha olvasás közben ezeket ki szeretném mondani. (Természetesen azt az érvet fel lehet hozni, hogy azt sem tudjuk eleve elfogadhatóan kiolvasni, hogy Shakespeare, vagy Jean-Jacques Rousseau, csak ezeket megszoktuk, a Renmin Ribaot meg nem. De ez rajtam nem segít.) – Garamond ^vita 2025. június 9., 12:40 (CEST)

Az a mi időnkben Zsenmin Zsipao volt, ha jól emlékszem. :) Pagony ^üzenet 2025. június 9., 13:05 (CEST)

Szaljut–7

• Szaljut–7 (űrállomás) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )
• Szaljut–7 (film) (vitalap | | hivatk | | | | | | | )
• Szaljut–7 (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

A Szaljut–7 témában két cikkünk is van; az egyik magáról az űrállomásról szól, a másik pedig a hasoncímű orosz filmdrámáról. Tekintve, hogy a Szaljut–7 karaktersornak „elsődleges, ismertebb, elterjedtebb jelentése” az űrállomás, a WP:EGYÉRT útmutatása szerint a Szaljut–7 lap a Szaljut–7 (űrállomás) lapra irányít át, de persze elkészült a Szaljut–7 (egyértelműsítő lap) is.

Idáig minden rendben is volna, azonban a Botgazdák üzenőfalán felmerült, hogy az űrállomás annyira egyértelműen főjelentése a Szaljut–7 kifejezésnek, hogy az űrállomásról szóló cikk címében nem is kellene egyértelműsítő tagnak lenni, hanem annak a cikknek a címe egyszerűen Szaljut–7 kellene legyen. (Hasonlóan ahhoz, ahogy Magyarország fővárosáról Budapest címmel – egyértelműsítő tag nélkül – van cikkünk, dacára annak, hogy a Budapest (egyértelműsítő lap) számos más Budapest című cikket is felsorol.)

Szokásunk szerint az ilyesmiről röpszavazáson, egyszerű többséggel döntünk; kérlek benneteket, alább a megfelelő rovatban elhelyezett aláírásotokkal nyilvánítsátok ki az akaratokat. Esetleges érveiteket, véleményeiteket is a lentebbi „Érvek, vélemények” rovatban mondjátok el.

--Malatinszky ^vita 2025. június 4., 20:39 (CEST)

A Szaljut–7 űrállomásról szóló cikk címe maradjon Szaljut–7 (űrállomás)

1. --Malatinszky ^vita 2025. június 4., 20:39 (CEST)
2. Amint a botgazdák üzenőfalán már említettem, a Szaljut–7-et nem tekintem Budapesttel egyenrangúnak, tehát maradjon Szaljut–7 (űrállomás) a cím, maradjon az egyértelműsítő lap is természetesen, viszont tegyük oda az egyért-redir sablont, és az alapalak az űrállomás cikkére mutasson; szerintem így komplett a dolog, nem kell semmit botozni. – Porrima^eszmecsere 2025. június 4., 22:15 (CEST)
3. Nekem a Budapest (Magyarország)gal se lenne semmi bajom. Miért kéne mérlegelni, hogy mi az elsődleges jelentés? Szerintem az egy téveszme. Az enciklopédiákban, szótárakban az azonos karaktersorokról szóló cikkeket lehet egymás után írni, az online enciklopédiában meg el kell különíteni a címeket, mert két egyforma technikai okokból nem lehet. Maga az egyértelműsítés csak egy plusz információ a keresési eredményekben, mert egyébként lehetne számokkal is egyértelműsíteni, a megkülönböztető funkciót akkor is ellátná. Ha valaki a keresőbe beírja a puszta fogalmat, és a megjelenő egyértelműsítések alapján nem tudja eldönteni, mit akar, akkor miért akarnánk valamiféle elsődlegesnek kinevezett jelentésre terelni, ahelyett, hogy egyből menjen az egyértelműsítő lapra, ahol jobb eséllyel találja meg, amit akar? Amikor valamit kinevezünk elsődleges jelentésnek, akkor mindig az egyszeri felhasználó keresését nehezítjük meg, teljesen feleslegesen. – LA^pankuš 2025. június 5., 00:45 (CEST)
   - Csak az utolsó mondatodra reagálnék; szerintem éppen az egyszeri felhasználó wikihasználatát szolgálja az egyértelműsítő tag nélküli főjelentés, no és az egyszeri szerkesztőét is. – Porrima^eszmecsere 2025. június 5., 10:11 (CEST)
4. Hkoala 2025. június 5., 11:11 (CEST)
5. – Crimea^vita 2025. június 5., 11:24 (CEST)
6. – Dodi123 ^vita 2025. június 5., 20:01 (CEST)

A Szaljut–7 űrállomásról szóló cikk címe legyen egyértelműsítő tag nélkül Szaljut–7

1. – Hollófernyiges ^vita 2025. június 5., 08:43 (CEST) a régi gumicsont.
2. – Pkᑌᘗᖾ^{ᐁᐧᐦᑕᒪᑫᐃᐧᐣ} 2025. június 5., 09:59 (CEST)
3. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. június 5., 19:58 (CEST)
4. – VargaA ^vita 2025. június 5., 23:51 (CEST)

Érvek, vélemények

@Porrima: Itt válaszolok, hogy ne a szavazószakaszt keverjük meg. Arra céloztam, hogy aki az állítólagos főjelentést keresi, az a kereső legördülő találataiban megtalálja, amit keres. Nagy valószínűséggel ugyanis tudja, hogy mit keres. Aki azonban nem azt keresi, amit mi kinevezünk főjelentésnek, azt is oda irányítjuk a keresővel, amit mi meghatároztunk főjelentésnek. Aztán onnan vagy meglátja az egyértelműsítő lapra irányító linket, vagy azt hiszi, hogy nincs is más. Röviden: aki tudja, hogy mit keres, annak a találati lista egyértelműsítő tagos címei segítenek kiválasztani a célt, aki pedig nem tudja, azt a csupasz címmel az egyértelműsítő lapra kell irányítani, mert ott fogja megtaláli a keresett információt, nem a főjelentés cikkében. Az egyértelműsítés konzekvens használata nem okoz hátrányt soha, senkinek. Elmaradása viszont adott esetben nehézséget jelenthet az egyszeri felhasználónak. Az már csak egy másodlagos kérdés, hogy ha akár csak a felhasználók 1%-ának nem az a főjelentés, amit mi gondolunk róla, akkor miért kéne rájuk erőltetni, hogy márpedig de az? Más esetekben még a felesleges egyértelműsítések se okoznak problémát, nem értem, miért problémás az, ha az egyértelműsítés konzekvens, és nem a szubjektív főjelentés-megítéléstől függ? – LA^pankuš 2025. június 5., 10:57 (CEST)

Akkor itt reagálnék. Ez a nagyon régi téma olyan, hogy azt nem lehet ráerőltetni tapasztalt szerkesztőkre, hogy ebben az esetben azonos legyen a véleményük. Persze le lehet írni az indokokat, én le is írom, de nem akarlak sem Téged, sem mást meggyőzni a saját álláspontomról. A dolog nálam ott kezdődik, hogy a pillanatnyilag érvényes szabályok szerint létezhet és létezik is olyan homonima, aminek nincs egyértelműsítő része. Aki azonban nem azt keresi, amit mi kinevezünk főjelentésnek, – az ugyanúgy megtalálja a kereső legördülő találataiban az összes lehetőséget, a létező cikkeket és az egyértelműsítő lapot is; ugyanúgy tud választani, mint bárki más. Ha viszont Budapestnek is adnánk (Magyarország) egyértelműsítést, akkor először is a létező tízezernél több hivatkozást kellene javítani, és a jövőben is javítani, mert a szerkesztők nem fogják a [[Budapest (Magyarország)|Budapest]] formával értelmetlenül bonyolítani a munkájukat... És itt be is fejezném a téma további, mindenki által magától értetődő pro és kontra érveinek leírását, annál inkább, mivel nem akarok senkit sem meggyőzni a saját álláspontom kizárólagos igazáról. – Porrima^eszmecsere 2025. június 5., 14:31 (CEST)

Nagyon köszönöm, hogy itt folytattad a vitát, és remélem, hogy ezentúl már mások sem fogják a véleményüket a szavazásra szánt szakaszba írni. --Malatinszky ^vita 2025. június 5., 12:43 (CEST)

Számtalan olyan eset van, mint a Szaljut, hogy van egy elsődleges objektum, amiről aztán elnevezik az összes többit. Eddig az ilyenek rendszerint kaptak egyértelműsítő tagot, például szerelem (érzelem), Sztrogof Mihály (regény), Porgy és Bess (opera), Hamupipőke (mese). Nem tartom jó iránynak, hogy egyesével szavazunk meg kivételeket. A hivatkozások rendben tartása szempontjából jobb, ha a főjelentésnek is van egyértelműsítő tagja. Hkoala 2025. június 5., 11:11 (CEST)

A filmre 2 (azaz KETTŐ) hivatkozás van cikknévtérből. Miről beszélünk? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2025. június 5., 21:21 (CEST)

Egy hete érkezett az utolsó szavazat/hozzászólás; úgy gondolom, aki akarta, kifejezte az akaratát. Hat-négy arányban úgy döntöttünk, marad a Szaljut–7 (űrállomás) alak. Köszönöm a részvételt. --Malatinszky ^vita 2025. június 12., 17:18 (CEST)

Khmer írás hivatkozása hibás

MegoldvaOgodej törölte a felesleges átirányítást. – Garamond ^vita 2025. június 9., 23:48 (CEST)

Vita:Khmer nyelv.

Nem tudom, hogy annak idején kinek az ötlete volt, de a nyelv írásrendszerének wiki hivatkozása mindig visszadob erre a cikkre. Ezt sűrgősen ki kellene javítani!

Angolul persze nincs ilyen szarvashiba: https://en.wikipedia.org/wiki/Khmer_script Balabenc ^vita 2025. június 6., 16:36 (CEST)

Ez egy téves átirányítás. Az irányelvek szerint átirányítást nem illik töröltetni. Itt azonban az a helyzet, hogy bár sok hivatkozás van a [[khmer írás]]-ra, jobban járnánk, ha ezek pirosan jelennének meg, mint így, hogy hamis átirányítási pontra kerülünk. Én bizony törölném az átirányító oldalt.

Persze az még jobb lenne, ha megírnánk a szócikkét. De ha komolyabban vesszük, mint mondjuk a román kollégák, akkor ez nem egy félnapos rögtönzés. Ha kicsit egyszerűbb lenne, megfogalmaznám magam, nem azt fejtegetném, hogy valakinek ezt kellene tenni. De így csak észrevételezem, hogy komolyabb a feladat.

Megkérdezem az adminokat, nem akarnák-e törölni. – Garamond ^vita 2025. június 8., 16:52 (CEST)

Pagónia vagy pogónia?

Fehéroroszország címere (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

A Litván Nagyfejedelemség címere (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Az első cikk szerint "Litvánia jelenleg is a pagónia egy változatát használja," a második cikk következetesen pogónia alakban használja a szót. Melyik a helyes? Hkoala 2025. június 10., 08:59 (CEST)

Valószínűleg a Pogónia lesz a helyes alak. A belarusz nyelvben a hangsúlytalan „o” hangot általában „a”-val írják. Az oroszban ez csak kiejtésben jön elő, a belaruszok viszont így is írják. (Lásd: Lukasenko → Lukasenka) Itt is olvashatsz róla: Belarusz_nyelv#Írás és helyesírás, idézet: „A fehérorosz nyelv helyesírása szigorúan fonetikus, vagyis teljesen a kiejtéshez igazodik. E szerint tehát a hangsúlytalan o-t nemcsak [a]-nak ejtjük (mint az orosz nyelvben), hanem így is írjuk. A fonetikus átírás következtében az íráskép különbözik az orosz és az ukrán nyelvtől. Vö. a fehérorosz акно (ablak) és az orosz окно (ablak), a szavakat hasonlóképpen ejtjük, de másképpen írjuk.” Úgyhogy a litván Pogónia belaruszul Pagónia lesz. - Gaja   2025. június 10., 09:37 (CEST)

Attól tartok, hogy Gaja más kérdésre válaszol, mint amit Hkoala feltesz.

A litván és a régi fehérorosz címerben látható, szökellő lovon ülő, kivont kardú páncélos vitézt ábrázoló szimbólum neve belarusz nyelven Пагоня (magyarra átírva ez Pahonya; aki nem hiszi, nézze meg a WP:CIRILL táblázatát). Ugyanezt a szimbólumot litvánul úgy hívják, hogy Vytis, lengyelül pedig Pogoń, néha Pogonia.

Hogy ennek a dolognak van-e magyar neve, és ha igen, mi az, azt nem tudom. Így, forrás nélkül, elég komoly gyanakvással kezelem a hosszú ó-val írt Pogónia és Pagónia alakokat egyaránt. Talán a legjobb az lenne, ha ismertetnénk a litván-lengyel-fehérorosz elnevezéseket, de nem tennénk úgy, mintha ezek bármelyike magyaros helyesírással rögzült volna a magyar nyelvben.

De hát mittudomén, nem tudok én semmit.

--Malatinszky ^vita 2025. június 10., 15:12 (CEST)

Adalék. Rögzültnek (esetleg) azt gondolnám, hogy pogónia, rózsa pogónia (Pogonia ophioglossoides). De heraldikai fogalomként ugyanezt a szót a Turul már úgy használja (1911-ben), hogy Pogonia.

Nekem az lenne még érdekes, ha sikerülne összeraknom, hogy pont a belarusz szimbolikába hogyan került bele ez a litván lovas. Addig értem, hogy nyilván a litván-lengyel nagyhatalom révén, de azután? A szó több nép és nyelv kulturális örökségéhez hozzátartozik, alighanem a belarusz a legkésőbbi változat. – Garamond ^vita 2025. június 11., 15:38 (CEST)

Gondolom, úgy ahogy a szlovák szimbolikába bekerült a kettőskereszt-hármashalom. Közös szimbóluma volt ez a közös birodalomnak, így hozzászoktak az emberek. Malatinszky ^vita 2025. június 11., 15:48 (CEST)

Én is pontosan erre a párhuzamra gondoltam, amikor a hozzászólásomat fogalmaztam. De nem írtam bele, mert van még érdekesebb vonatkozás is. Ugyanis – nagyítsátok csak ki – kettőskereszt van a litván/lengyel/belarusz vitéz pajzsán is! (Nem pontosan ugyanolyan, de mégis.)

Kivéve persze (valamilyen fatális véletlenből eredően) azokat a címerváltozatokat, amelyekkel az orosz birodalom ajándékozott meg egy-egy területet. Például a Vilnai Kormányzóságot.

– Garamond ^vita 2025. június 13., 22:07 (CEST)

A fentiekből azt a következtetést vonnám le, hogy alapvetően helyes a két cikkben a különböző írásmód, bár talán magyarázatra, vagy önálló cikkre szorulna a kifejtése. Én csak annyit kérdeznék, hogy ha a belarusz cirill ábécét használ, amit mi átírunk bizonyos szabályok szerint, akkor a fehéroroszt nem kéne-e a cirill átírás szerinti pahonya formában alkalmazni? Elsőre persze kicsit furcsa lesz, de nem látom semmi jelét honosodásnak, bevettségnek, az elmúlt egy-két évszázad szórványos említései semmiképp nem támasztják alá, hogy a magyar nyelv része lenne. – LA^pankuš 2025. június 11., 17:41 (CEST)

Ha furcsa, akkor így jártunk. Én azt szeretném Tőletek megkérdezni, hogy köznév-e? – Garamond ^vita 2025. június 14., 15:04 (CEST)

A Szász–Coburg–Gothai-ház Koháry ága tagjainak elnevezése

Mivel nálunk még több nevezetes családtag cikke is hiányzik, így a rájuk hivatkozó piros linkek és linkeletlen hivatkotások túlontúl változatosak, ebben szeretnék egy egységesítést egy kis együtt ötleteléssel.

A Wettin-ház Ernő-ágából származó Szász–Coburg–Gothai-ház igen kiterjedt leszármazással rendelkezik, oldalága pl a Belgiumi-ház és a brit uralkodó Windsor-ház is. A Koháry ág úgy alakult meg, hogy a Szász–Coburg–Gothában akkor aktuálisan uralkodó herceg öccse, Ferdinánd szász–coburg–gothai herceg 1816-ban elvette feleségül a magyar nemes (akkor már herceg) Koháry család utolsó férfitagjának lányát, Koháry Mária Antóniát, majd apósa halála után a Ferenc királyra visszaszálló birtokokat végül megkapta ő úgy, hogy apósa kitételének is eleget tett: utódaik a Koháry nevet is kellett, hogy viseljék.

A legidősebb fiú ágával nincs elnevezési gond, mivel Ferdinánd herceg a II. Mária portugál királynővel kötött házassága, illetve fia születése után maga is megkapta a II. Ferdinánd portugál király címet, utódaik portugál uralkodók és infánsok. A kérdés elsősorban így a 2 másik fiúra vonatkozik, bár egy lányuk is született, akiről szintén van szócikk 20-nál több Wikipédiában.

A magyar birtokokat is uraló Ágost Lajos Viktort (1818–1881) a Wikidatán Ágost szász–coburg–koháry herceg névvel illetjük, Lipót Ferenc Julius (1824–1884) viszont Lipót szász–coburg–gothai–koháryi herceg (itt a Leopoldot én írtam át Lipótra). (Csak zárójelbe: Jó kérdés lenne amúgy még Ágost Lajos Viktor felesége, Klementina cikkének elnevezése is, aki I. Lajos Fülöp francia király lánya volt az Orléans-ház-ból, neki is igen változatos a hivatkozása wikiszerte... ) A negyedik testvér Viktória hercegnő (1822–1857), aki egyébként szintén Lajos Fülöp polgárkirály egy fiához ment hozzá.

Ami árnyalja vagy ha úgy tetszik, tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Ágost Lajos Viktor és Klementina gyermekei egy részéről szintén van cikkünk, és ezek elnevezése is változatos... (Lipót Ferenc Julius egyetlen fia kisgyermekként meghalt.) Az elsőszülött fiút Fülöp szász–coburg–gothai hercegnek nevezzük. Lajos Ágost Mária herceg (1845–1907) a következő fiú. A legkisebbel nincs gond, mivel ő lett I. Ferdinánd bolgár cár, utódai annak a családnak a tagjai. Volt még 2 lányuk, Klotild hercegnőt (a piliscsabai Klotildliget névadóját) szerintem a legtöbben ismerik, ő volt József nádor menye, Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg felesége. Őt jelenleg Szász–Coburg–Koháry Klotild hercegnő címszóval illetjük. Húga Amália hercegnő (1848–1894), róla még nincs cikkünk.

A fentiek alapján talán nem szorul magyarázatra, hogy miért kérdés a kérdésem. Ötleteket, javaslatokat szívesen fogadnék! – Joey ^{üzenj nekem} 2025. június 10., 13:13 (CEST)

Szász–Coburg–Gotha–Koháry? Miért hagynánk el az (eredetileg) utolsó tagot? Alternatíva: van-e korabeli forrás, hogy a célszemélyek(kel kapcsolatban) hogyan használták? – Winston ^vita 2025. június 10., 13:35 (CEST)

Támogatnám a Szász–Coburg–Gotha–Koháry-ház elnevezést, már csak a Schleswig–Holstein–Sonderburg–Glücksburg-ház mintájára is: nem kell idegenkedni a 4 tagú házelnevezéstől! Így a személyek megnevezésében is az Ágost szász–coburg–gotha–koháry herceg névformát javaslom. Az interwikik nem segítenek, mert személyenként és nyelvenként is eltérően hol a Gotha, hol a Koháry névtagot kihagyják az elnevezésükből. – Joey ^{üzenj nekem} 2025. június 10., 18:22 (CEST)

kakicu vagy kakitsu?

Van két kapcsolódó szócikk: A kakicui jótékony intézkedéseket követelő lázadások és Kakitsui-lázadás. Úgy vélem, hogy az első a magyar átírás szerint, a második az angolos forma. Melyik lenne a helyes? Az már plusz kérdés, hogy a második esetnél kötőjel kell-e? Köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat. – Porrima^eszmecsere 2025. június 12., 16:16 (CEST)

A WP:JAPÁN szerint ezt is magyaros átírással írjuk, és a Hepburn ts megfelelője a c. – LA^pankuš 2025. június 12., 16:40 (CEST)

A kakicu korszaknév, és nem tulajdonnévből képezve, tehát kisbetűs. Megjegyzem, mindkét szócikk förtelem, be kéne szántani. Pagony ^üzenet 2025. június 12., 16:57 (CEST)

Messzemenően egyet értek Pagony kollégával a cikkek megítélését illetően: az eltelt 2-3 napban többször is átolvastam őket, de a megértéshez nem sokkal jutottam közelebb. Én a japán történelemhez nem értek, csak a belső hivatkozások kapcsán keveredtem bele, mint Pilátus ama bizonyos Credóba; a nagyja hibákat talán kiszűrtem e téren. Eszembe jutott, hogy feljavítóba lehetne őket küldeni, de a létrehozó szerkesztőnek ez volt az első és utolsó munkája 12 évvel ezelőtt. Én a törlési megbeszéléshez nem igazán értek, így most csak a hibás címet fogom kijavítani, a továbbiakat más tisztogató szerkesztőkre bíznám. – Porrima^eszmecsere 2025. június 12., 19:55 (CEST)