Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás) szócikkből átirányítva)
Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója
Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)
  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével, vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

12. kiadás[forrásszöveg szerkesztése]

Függőben Függőben2015. augusztus 31., 10:44 (CEST)

Kedves Szerkesztők!

Megjelent a helyesírási szabályzat 12. kiadása. A változások szerinti javításokat mikor gondoljátok elkezdeni, esetleg a botgazdák közreműködésével fog megtörténni? --Tudor987 vita 2015. augusztus 26., 13:21 (CEST)

Off: jó lenne, ha az új szakasz nyitása fület használnád, akkor nem lett volna szerkesztési ütközés, amikor a másik szakaszba írok. Az új helyesírás még nagyon friss és ropogós. Én még nem is láttam. Szerintem lesz egy kis átfutási ideje. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 13:25 (CEST)

Off: Úgy csináltam, nézd meg a laptörténetet... – Tudor987 vita 2015. augusztus 26., 13:44 (CEST)
Akkor teljesen érthetetlen, miért keletkezett szerkesztési ütközés, amikor az eggyel fentebbi szakaszt szerkesztettem, és a felugró lapváltozatokban nem volt más, csak a következő szakasz nyitása. Ilyenkor nem lehet másra gondolni. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 13:57 (CEST)

Az MTA hírei szerint 2016. szeptember 1-ig marad érvényben a 11. szabályzat, tehát egy évig mind a régi, mind az új helyes. Ez kb. azt jelenti, hogy 1 év itt is lesz a módosításokra. Nekem egyébként már van, könyvesboltban kapható. – Tudor987 vita 2015. augusztus 26., 13:44 (CEST)

@Bináris szokott botos helyesírási javításokkal foglalkozni. Amúgy a MEK-be be fog kerülni? Mert gondolom senkinek nincs kedve papír formából bevinni a Wikiforrásba… --Tacsipacsi vita 2015. augusztus 26., 13:56 (CEST)

Mivel a könyvben a hirdetés szerint egy éves internetes elérési lehetőség van, nem gondolom, hogy szabad internetes elérést adnak neki egy ideig. Amit meglehetősen furcsállok is, lévén ennek nem üzleti alapúnak kéne lenni, hanem mindenki számára elérhetőnek. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 13:59 (CEST)

Óvatosan kérdezem: Elvárás-e (ugye nem), hogy az egész meglévő Huwikit visszamenőleg javítsuk ki a legutolsó helyesírási szabályzat szerint? Akela vita 2015. augusztus 27., 13:13 (CEST)

A 13. kiadásig van vagy 30 évünk. Addigra csak sikerül. :-)Puskás Zoli vita 2015. augusztus 27., 13:21 (CEST)

Szerintem igen. De nincs olyan sok változás. A legtöbb csak lekövette a használati változásokat. A legproblémásabb éppen az egybeírás-különírás lett, ahol tovább bonyolították a helyzetet, mint amilyen eddig volt. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 27., 13:20 (CEST)

Online felületről lévén szó, ahol a friss eseményeket percről percre követni lehet (nem is beszélve arról, hogy más honlapokkal szemben itt potenciálisan sok ezer szerkesztő áll rendelkezésre), szerintem magától értetődik, hogy a Wikipédiának is a legfrissebb változatot kell követnie. Hál’istennek vannak botok, amelyek tudnak javítani majd sok mindent.

Számomra inkább az a kérdés, hogy ahol eddig az {{akh}}(?) sablont használtuk, azzal mi legyen. Jelöljük pl. piros, félkövér beszúrással a régi szabályzat Wikiforrás-szövegében, az egyes pontok előtt vagy után, ahol valami megváltozott, és hogy mire módosult? Az új szabályzatnak megfelelő számozást amúgy is be kéne szúrni tájékoztatásul a régi szabályzat elektronikus szövegébe. Hosszú távon persze az lenne a legjobb, ha a 12. kiadás is elérhető és linkelhető lenne, ami persze újabb kérdéseket vetne föl (pl. mi legyen a régi szabályzatpontokra utaló linkekkel). Ádám 2015. augusztus 27., 16:49 (CEST)

Botos javítás majd lesz, ha lesz a kezemben hiteles forrás, és nem csak ilyen-olyan weblapok szemelvényei, a tartátmártás nem hajt (ha nem romlott). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2015. szeptember 1., 11:11 (CEST)


És egyébként most mi lesz az OH-val? Mert most már elavultnak tekinthetjük szent iratunkat, nem lehet már hivatkozni rá, ugye? - Gaja  Hairy coo.jpg  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. szeptember 22., 17:38 (CEST)

Azt gondolom, mivel nem alapjaiban változott a szabályzat, az OH túlnyomó része továbbra is érvényes. Szerintem ott lehet eltérni tőle, ahol ez kifejezetten megindokolható a szabályzat megváltozott pontjaira hivatkozva. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2015. szeptember 22., 19:50 (CEST)

Most vettem meg az új kiadást, itt vannak a változások: https://www.dropbox.com/s/bdg080bl02a0w59/lmhsz142015_02_Valtozasok.pdf?dl=0 Ha kell a többi része is, szóljatok. nyuszika7h vita 2015. szeptember 29., 19:56 (CEST)

Közben kiderült, hogy elvileg engedély nélkül nem szabad másolni. Mondjuk nem értem, hogy mi értelme van ezt szabályozni. Az ilyen miért nem közkincs? nyuszika7h vita 2015. szeptember 29., 20:05 (CEST)
A link most nem működik, de találtam egy elírást. A változásoknál az „elektroencefalogram” szó kétszer ugyanúgy van leírva. A könyvben a helyes alak az „elektroenkefalogram”. nyuszika7h vita 2015. szeptember 29., 20:43 (CEST)

Az {{akh}}(?) „mintájára” elkészítettem az {{akh12}}(?) sablont. Mivel a WP és társprojektjei oldalain nem érhető el jelenleg a szabályzat szövege, ezért egyelőre külső hivatkozásként az MTA megfelelő oldalára visz, de ugyanúgy rápozicionál a hivatkozott pontra, mint a régi. Azt nem tudom, hogy a régiből nem kéne-e {{akh11}}-et csinálni, szerintem igen, bár jó sokat kellene utána a botoknak dolgozni a javításon. A sablondokumentáció szövegét mindenesetre aktualizáltam. – Puskás Zoli vita 2015. október 3., 23:55 (CEST)

Városai[forrásszöveg szerkesztése]

Függőben FüggőbenParliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza Kérem a következőt! 2015. szeptember 8., 11:21 (CEST)

A falánk archívum megoldatlanul falta be ezt a szakaszt. A Peyerk által hivatkozott lapot akkor még nem olvastam el. Ezért a szakaszt az archívumból visszahoztam.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza Kérem a következőt! 2015. szeptember 8., 11:21 (CEST)

Már sok országnak van szócikke az első valamennyi legnagyobb településéről. Ezeknek a cikkeknek az elnevezése jelenleg igen vegyes, kétféle forma van:

1. ... városai
2. ... legnagyobb települései lakónépesség szerint

Nekem a második forma tetszik jobban, a ... városaitól olyan cikket várna a wikin kívüli ember, ami az ország városainak közös jellemzőiről, múltjáról, esetleg a várossá nyilvánítás ottani jogszabályairól szól. A szócikkek átnevezését elkezdtem, de a sok érintett lap miatt itt kikérem előbb a Wikipédia véleményét.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 29., 19:57 (CEST)

Ha már csak városok vannak felsorolva, akkor minek a "települései". Nekem a "városai" tetszik jobban, mert egyszerű és világos. A "lakónépesség" sem tetszik. Nem elég a népesség? Van nem lakó népesség is? Wikizoli vita 2015. augusztus 29., 20:21 (CEST)

@Wikizoli: Akkor legyen "... legnagyobb városai népesség szerint"! A nem lakó népesség a turisták, kirándulók és a városban valamilyen ügyet intézők csoportja.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 29., 20:24 (CEST)

Tévedsz. A "nem lakó népesség" értelmetlen ebben az összefüggésben. A különböző népességkategóriákkal érdemes lenne megismerkedni, mielőtt átnevezgetésbe kezdtek. Egy kis olvasnivalót kiindulásnak lentebb ajánlottam már. Peyerk vita 2015. augusztus 30., 23:39 (CEST)

@Ruisza: Ez már tetszik. (A "lakónépesség" helyett talán jobb az "állandó népesség", de itt fölösleges bonyolítani a dolgot, senki sem gondol a turistákra, mert azok száma ingadozik.) Wikizoli vita 2015. augusztus 29., 20:29 (CEST)

@Wikizoli: Arra is kellene gondolni, hogy mi van, ha a listában nem csak városok szerepelnek. Például Magyarország egy korábbi táblázatában még Solymár is benne volt, ami még ma sem város. Amikor már Kerepes népessége is 10000 fölé emelkedett, és így bekerült a listába, akkor még az is község volt. Az, hogy a listában szereplő települések városok, valószínű, de nem biztos. (Sajnos mostani példát nem tudok mondani.)– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 30., 07:54 (CEST)

Van Románia városai és Románia legnagyobb települései lakónépesség szerint is!– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 30., 08:00 (CEST)


@Vépi:, az átnevezések mestere: A Németország városai lap pedig nem Németország első valahány legnagyobb településéről szól, hanem valóban Németország városainak listájáról. A ... városai című, de nem ... legnagyobb települései népesség szerint témájú lapok gyűjtését szertném az itt nyitott Lista szakaszban. Utána megkérhetjük a botgazdákat a tömeges átnevezésére.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 30., 13:07 (CEST)

Statisztikai alapfogalmak[forrásszöveg szerkesztése]

Kedves szerkesztőtársak, kérlek benneteket, hogy ha népességstatisztikával akartok foglalkozni, legalább a legalapvetőbb fogalmakkal ismerkedjetek meg, mielőtt a lakónépességet kicserélitek állandó népességre, mert az jobban hangzik! Itt találtok egy kiindulópontot ehhez: [1] Peyerk vita 2015. augusztus 30., 23:35 (CEST)

@Peyerk: Köszönöm, láttam, mi a kettő között a különbség. Kezdjük el a listánál a gyűjtést vagy kézzel kezdjük el átnevezni!– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza Kérem a következőt! 2015. szeptember 8., 11:27 (CEST)

Sorozatepizódok egyértelműsítésének egységesítése[forrásszöveg szerkesztése]

Függőben FüggőbenSasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 15., 09:39 (CEST)

Ma már számos sorozat egyes epizódjairól is vannak önálló szócikkeink, számuk nem elenyésző. Mivel gyakran triviális (magyar) címet kapnak, ezért egyértelműsíteni kell őket, azonban az egyértelműsítő toldatokban jelenleg nincs egységesség. Tapasztalatom szerint a leggyakoribb forma az Epizódcím (Sorozatnév), de lehetne így is: Epizódcím (Sorozatnév-epizód), ami kifejezőbb is, mint az előző. Arról is meg kellene állapodni, hogy minden epizódcímet egyértelműsítünk vagy csak azt, amelyiket szükséges. Korábbi megbeszélések: [2], [3]. A megbeszélés eredményét be kellene majd vésni a Wikipédia:Elnevezési szokásokba is, hogy lehessen rá hivatkozni. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)

Én személy szerint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát tartanám a legjobbnak, illetve csak akkor egyértelműsítenék, ha valóban szükséges. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)

Symbol support vote.svg támogatom Teljes mértékben egyetértek. Jelenleg a sok tanulnivaló miatt nem vagyok sokszor wikiközelben, de az ezzel járó botos munkában majd részt tudok venni. --Ákos97 почта 2015. október 15., 19:41 (CEST)

@Ákos97: Mármint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát támogatod, illetve, hogy csak ott egyértelműsítsünk, ahol szükséges? – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 16., 20:29 (CEST)
Mindkettőt. – Ákos97 почта 2015. október 18., 17:04 (CEST)
OK! --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 25., 20:33 (CET)

Senki többet? @Teemeah, RepliCarter: Ti szoktatok sorozatokkal foglalkozni, mit gondoltok erről? --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 25., 20:33 (CET)

A Sorozatnév-epizód körülményes lehet, pláne hosszú című sorozatoknál. Mert míg mondjuk a Jóbarátok egyszerű, addig mondjuk egy Hot Wheels – Az 5-ös osztag esetén ez így nézne ki: Epizódcím (Hot Wheels – Az 5-ös osztag-epizód), ami már önmagában is furán mutat a kötőjelek miatt, de a kettőspontos sorozatok esetében is fura: Epizódcím (Randy Cunningham: Kilencedikes nindzsa-epizód). Xiaolong Üzenő 2015. október 25., 23:22 (CET)

Az ilyen összetételekről (többszavas cím + köznév) többször is beszéltem Laczkó Krisztinával amikor tanított, és abban egyeztünk meg, hogy gyakorlatilag leírhatatlanok :). Az ajánlás szerint a cím idézőjelbe kerül, és utána kötjük kötőjellel jön az utótag („Trónok harca”-epizód), de az idézőjeles megoldás nem igazán jellemző a Wikipédián. Alternatíva lenne, ha megoldanánk, hogy a cím dőlttel legyen szedve a címsorban (Trónok harca-epizód), de ha az se megy, akkor inkább külön kellene írni őket, tehát Jóbarátok-epizód, de Trónok harca epizód. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 05:43 (CET)

@Teemeah, Máté, Ákos97: Akkor maradjon inkább az eddig leginkább használt Epizódcím (Sorozatnév) forma? A sorozatnév döntése megoldható a {{cím}}(?) sablonnal, de akkor az meg azt vonná magával, hogy következetesen minden címet döntünk a fő cikkcímben, mint az enwikin. A "Trónok harca epizód" szerintem helyesírásilag nem megfelelő. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 26., 08:25 (CET)
Trónok harca-epizód: szerintem így helyes. De a lényeg: hát szerintem akkor inkább maradjon, mert a hosszú címek esetén valóban furán néz ki. – Ákos97 почта 2015. október 26., 08:56 (CET)
A Trónok harca-epizód határozottan nem helyes. Nézd meg az OH-t! Az az idézőjeles alakot javasolja. Erről beszéltem Laczkó tanárnővel, az OH egyik szerzőjével, hogy a cím összetartozását mindenképpen jelölni kell valahogy, csak akkor köthető hozzá kötőjellel bármi. Amúgy ha a {{Sorozatepizód infobox}}(?)-ba beletennénk valami luás ügyeskedést, a cím dőlt szedése automatikusan is kivitelezhető lenne, az le tudja választani az „-epizód)” végződést, és a nyitózárójelet is megtalálja, hogy azok ne legyenek kurzívak. Vagy az idézőjel. Vagy csak a cím, epizód nélkül. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)

Jó lenne az epizódos egyért, de én is amellett vagyok, hogy a hosszú és körülmányes sorozatcímek esetében nagyon furán fest, nagyon hosszú lesz a szócikk címe. Vannak pl. felkiáltójelre vagy kérdőjelre végződő sorozatok, ezeknél valóban kellene az idézőjel a címbe, mert nagyon furcsak lenne? Kakukktojás (Halálig szeretlek!-epizód).

Estleg nem lehet azt csinálni, mint az évszám, film esetében? Mondjuk: Kakukktojás (1999, epizód) vagy Kakukktojás (Halálig szeretlek!, epizód) Xiaolong Üzenő 2015. október 26., 10:57 (CET)

Szerintem nincs gond az írásjelre végződő címekkel, nincs abban fura, hogy „Halálig szeretlek!”-epizód, Halálig szeretlek!-epizód, Keresem…-epizód vagy Keresem…-epizód. Ilyenek vannak. Viszont az évszámos megoldás nekem nem szimpatikus epizódoknál. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)
Teemeah, a vesszős megoldás kifejezetten tetszik. – Ákos97 почта 2015. október 26., 13:53 (CET)

Én Teemeah vesszős javaslatát furának találom, inkább maradjunk az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) vagy Epizódcím (Sorozatnév) valamelyikénél. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 27., 08:36 (CET)

Amúgy lehetne simán (sorozatepizód) is az egyértelműsítés, ahol meg ütközés van, ott (sorozatepizód, Halálig szeretlek!). – Máté (vitalap) 2015. október 27., 09:32 (CET)

Sorozatepizódoknál valahogy fura, ami a leglogikusabb lenne, hogy (sorozatepizód). Szerintem mindenképpen szerepeljen a kiegészítésben a sorozat címe, de ne ilyen vesszős formában. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. november 5., 10:05 (CET)
Támogatom a (sorozatepizód) formát. – Ákos97 почта 2015. december 6., 23:24 (CET)
Szerintem is az a legegyszerűbb, és a leginkább wikikonform. – Máté (vitalap) 2015. december 7., 07:01 (CET)

Fullerén[forrásszöveg szerkesztése]

Függőben Függőben(aláíratlan)

Fullerén (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd)

Nem lenne jobb a fullerének cím? A cikk szerintem mindegyik fullerénről szól. A köznyelvben ugyanis ez a szó a C60-as molekulájú fullerént jelenti, a tudományban viszont a többit is.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza Kérem a következőt! 2015. november 23., 11:31 (CET)

Nem tudom, hogy a köznyelvben egyáltalán létezik-e már a fullerén szó, nem túl ismert vegyületcsoport. Ne pécézzük ki egyedül ezt a cikket, először azt kell rendbetenni, hogy a vegyületcsoportokat egyes vagy többes számban nevezzük meg. Lásd szénhidrogének, de karbonát. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. november 23., 12:44 (CET)

Nem vegyület és nem vegyületcsoport. Valóban több fajta fullerén létezik és használatban van többes számban is, http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/nobel96/bucky1.html de valamiért minden wikipédia egyes számban írja a szócikk címében: https://www.wikidata.org/wiki/Q178026#sitelinks-wikipedia Úgy gondolom egyelőre elég az átirányító lap, valamint utalás a szócikkben. – SepulturaHalloween286.pngP's.box 2015. november 23., 13:15 (CET)

Ha nem vegyületcsoport, akkor mi? – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. november 23., 13:24 (CET)

A szénnek egy mesterséges módosulata, olyan mint pl. a gyémánt vagy a grafit, amelyek viszont természetesek. SepulturaHalloween286.pngP's.box 2015. november 23., 13:50 (CET).

Igazad van, nem vegyület. Már jó régen foglalkoztam ezzel a cikkel. :-) – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. november 23., 14:07 (CET)


Igen, de módosulatoknak akkor is egy csoportja, mert több módosulatot is jelent, egészen pontosan a szén mesterségesen előállított molekuláris változatait.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza Kérem a következőt! 2015. november 23., 14:10 (CET)

Nagyon nincs véleményem az átnevezésről, logikusnak is tartom, csak jeleztem, a wikidatán nincs, vagy alig van többes szám. Ha úgy érzed, az átnevezés jobb az átirányításnál, pl. https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Fullerenes&redirect=no tedd azt. SepulturaHalloween286.pngP's.box 2015. november 23., 14:54 (CET)

Ez időről időre felmerül, hogy egyes címszavak legyenek-e többes számban, pusztán mert típusalkotó gyűjtőnevek. Szerintem ne. Egyfelől nincs lexikográfiai hagyománya, bármely tetszés szerinti lexikonban és enciklopédiában egyes számban állnak a szerszám, állat, enzimsó címszavak, dacára annak, hogy "többféle is van belőlük". Másfelől roppant nehéz lesz egy jól alkalmazható szabállyal előrukkolnunk, amely a létező valamennyi témát felölelve eligazít abban, hogy egyes vagy többes szám. A többes számot jól indokolható esetekre kell fenntartani, amikor az egyes szám értelemzavaró lehet (pl. népnevek: magyar vs magyarok), vagy éppen nem is létezik (pl. orosz ötök). Pasztilla 2015. november 23., 15:11 (CET)

Wikipédia:Elnevezési szokások#Használj egyes számot. Pasztilla 2015. november 23., 15:16 (CET)

Itt én azt olvasom, hogyaszongya: „Többes számot használunk akkor is, amikor a cikk egymással fel nem cserélhető, egymástól lényegesen különböző dolgok összességéről szól (Aradi vértanúk, Norvégia megyéi).” Amennyire ki tudom venni, a fullerének eléggé jól kielégítik ezt a kiegészítő kritériumot. Árulkodó az is, hogy a cikk folyton-folyvást többes számban emlegeti a tárgyát. Szerintem indokolt lenne az átnevezés a többes számra. Malatinszky vita 2015. november 23., 15:31 (CET)
Ez igazából a januári vita vonulata. Én meg erre azt mondom megint, hogy az aradi vértanú és a Norvégia megyéje megoldásokkal szemben a fullerén nem jár értelemvesztéssel, azaz indokolatlan a többes használata. Az, hogy a szócikkben gyakoribb a többes használata, nem címszóképzési kritérium. Az ásvány szócikkben is jobbára többesben szerepelnek az "ásványok", ettől függetlenül szerintem teljesen rendjén van az ásvány címszó. Az „egymással fel nem cserélhető, egymástól lényegesen különböző” egyedek definícióját persze arra feszíthetjük rá, amire csak akarjuk: bízvást többesíthető az idegsejt, a híd, a szerszám, a fehérje, a megújuló energiaforrás. Pasztilla 2015. november 23., 18:20 (CET)

Akkor mi a helyzet a szénhidrogénekkel? Az indokolt, vagy lehet átnevezni? – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. november 23., 15:13 (CET)

Már megint? :-) Egyszer volt valami felbuzdulás ezen is, az alkánok körül, és mind átment többes számra, aztán vissza. Pasztilla 2015. november 23., 15:16 (CET)


Az idei januárból: Wikipédia:Kocsmafal_(egyéb)/Archív183#Címszavak többes számban. Pasztilla 2015. november 23., 15:21 (CET)

Japán nyelvre torzított idegen eredetű szavak írása[forrásszöveg szerkesztése]

Függőben FüggőbenSasuke88 Anime eye.svg vita 2015. december 27., 18:59 (CET)

Vitát kezdeményeznék arról, hogy a japánok által katakanára torzított idegen (nem japán) eredetű szavakat hogyan kezeljük. Régebben a sailor fuku (セーラー → szoros átírásban szérá fuku) jött elő, most pedig a Csaku-uta Full (着うたフル → szoros átírásban Csaku-uta furu) kapcsán, de egy jelentős területet érint, mivel a japánok szeretik idegen/részben idegen, többnyire angol nyelvből átvett kifejezésekkel elnevezni a dolgaikat. Érdemi vita eddig nem bontakozott ki érdektelenség miatt, többek között ITT volt megbeszélés a témában, illetve a Sailor fuku vitalapján is van némi szösszenet. A Wikipédián (és máshol is) az általános gyakorlat eddig az volt, hogy az idegen szavakat (nem japán) nem írjuk át a japán fonetikára torzított alakra, hanem meghagyjuk a forrásnyelv helyesírása szerint alakban, de zárójelben mindig feltüntetjük a szoros átírást. Érv az eredeti nyelvű alak mellett, hogy egy magyar olvasó könnyebben kezeli azt, hogy sailor, mint azt hogy szérá. Akinek fogalma sincs a japán átírásról, ki sem találja, hogy mi akar lenni az a „szérá”, miből jön. Kérlek mondjátok el a véleményeteket minél többen! @Pagony:@Teemeah:@Zerind:@Laci.d:@Sillent DX:@Oppashi: (természetesen más véleményét is várom!). --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. december 18., 16:45 (CET)

Én pedig úgy vélem, hogy létezik szabályunk az átírásra, amit alkalmazni kellene. Semmi keresnivalója itt az angol „eredetinek”, mert nem azt kell nézni, hogy a japánba honnan került át, hanem a japán nevet (feltéve, hogy ők maguk nem latin betűkkel írják) átírni a magyar átírás szerint. Ha a japán neve valaminek フル, akkor az nálunk egyszerűen nem lehet más, mint furu. Természetesen ha a japánok is latin betűvel írják, akkor azt át kell vennünk nekünk is, de az előző példákban, és még millió esetben ez nem így van. Az szerintem nem érv az átírási szabályunk felrúgására, hogy „akinek fogalma sincs az átírásról, az nem találja ki, hogy mit akart jelenteni”. Hiszen akinek fogalma sincs az angol nyelvről, az sem találja ki. Meg miért kellene egyáltalán kitalálni, hogy miről van szó, ha egyszer ott a szócikk, és abban benne van? Zerind üzenőlap 2015. december 18., 20:32 (CET)

Ez sokkal bonyolultabb kérdés, mint egy egyszerű átírás. A WP:JAPÁN csak a valódi japán szavakat taglalja, abszolút nem foglakozik a katakanás, gyakran vegyes írású förtelmekkel. Az enwikin van egy kilométeres útmutató a japán szavakra: [4] (nekünk csak ez van, amit én fabrikáltam részben előbbi alapján: Wikipédia:Anime- és mangaműhely/A japán címek írásáról), ebben (mármint az angol útmutatóban) ajánlom figyelmedbe a General guidelines 2. pontját, ami pont erről szól, amiről beszélünk. És persze nem csak az angol, hanem minden más japán nyelvű környezetbe került idegen szóval így kell bánni, ahogy ott le van írva, legyen az spanyol, franca, olasz vagy orosz. Ez egy világszinten kialakult logikus gyakorlat. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. december 18., 21:59 (CET)

Különösképp nem mozgatja meg a fantáziám mi lesz az itteni eszmefuttatásnak a vége (hiszen úgyse kerül be semmilyen szabályzatba), DE @Zerind: okfejtéséhez hozzátenném, hogy szerintem a japán szövegekben található idegen szavakat csakis akkor lenne szabad átírni, ha azok valóban a japán nyelv részeit képezik, tehát jövevényszavak, azaz gairaigók. Az már megint más kérdés, hogy a magyarban sem kiejtés szerint írunk le minden jövevényszót. (Ja, és ha már furu, akkor legalább kisbetűvel kellett volna írni) Sillent DX vita 2015. december 19., 07:19 (CET)

Sillent DX +1: Amiket Zerind át akar írni a WP:JAPÁN szerint, azok nem japán, hanem idegen szavak japán írásjelekkel leírva. Ezeket nem a katakanából szokás visszaírni, hanem meg kell tartani eredeti latin betűs írásmódjukban. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. december 19., 17:26 (CET)

Mindent megfontolva én a Sasuke által bevezetett renddel értek egyet. Ha mást nem is mondok: egy nem latin ábécét használó nyelvről írunk át egy latint használóra -- miért ne élnénk az ebből fakadó előnnyel, és skribálnánk vissza az eredetit (angol) a közös ábécénkkel? – Pagony foxhole 2015. december 20., 01:48 (CET)

Mert semmi köze ahhoz, hogy oda honnan jött. Másrészt bizonyítani sem lehet, hacsak nem írják le valahol maguk a japánok egy megbízható forrásban, hogy ez melyik angol szöveg átvétele. Abból, hogy az angol szöveg japánra átírva tényleg megegyezik azzal, amit ti vissza akartok írni, logikailag még nem következik, hogy tényleg abból is jött. Ezt a bizonytalanságot is el lehet kerülni, ha egyszerűen a japán betűkkel leírt szavakat átírjuk a magyar átírás szerint. Zerind üzenőlap 2015. december 21., 14:50 (CET)
Szerintem pont fordítva kellene vizsgálni ezt; ha egy szó megbízható forrásokkal alátámaszthatóan(!) meghonosodott (gairaigo) a japán nyelvben akkor lehet róla szó, hogy a japán átírás mentén írjuk le azt magyar szövegkörnyezetben. Ha az adott szót csak azért írják japán karakterekkel, hogy ki tudják mondani, akkor nekünk miért is kellene a japánok átírását követnünk? Sillent DX vita 2015. december 21., 15:43 (CET)
Mert mi meg a japánoktól vettük át, azért. Van egy szabályunk az átírásra, amit könnyű is alkalmazni, mert egyértelmű: japán írással írt dolgokat át kell írni a szótagjeleknek megfelelő magyar átírásban és kész. De ha ti most kitaláltok mindenféle kivételeket, akkor azt sem pontosan megfogalmazni nem lehet (mert most mi az, hogy meghonosodott a japánban, meg mi az, hogy idegen nyelvből átvett...), de ha mégis valahogy megfogalmaznátok, akkor pedig ellenőrizni nem lehet, hogy most teljesül-e ez a feltétel. A magyar Wikipédián nem lehet szempont, hogy melyik nyelvből és milyen „mélyen” került be a japán nyelvbe egy-egy kifejezés. Ehhez nekünk semmi közünk. Zerind üzenőlap 2015. december 21., 15:52 (CET)
A japán nyelvben meghonosodott idegen eredetű szavak (válogatott) listája a japán kormány weboldalán Sillent DX vita 2015. december 21., 16:42 (CET)
Ez talán könnyebben használható: List of gairaigo and wasei-eigo terms. Ezeknek a magyaros átírását támogatom, ha abban a jelentésben használják, ahogyan meghonosodott, a többinek semmi köze a meghonosodáshoz vagy egyáltalán a japán nyelvhez, csupán vettek egy angol vagy más, nem japán szót és azt leírták a saját írásjeleikkel, hogy ki tudják olvasni/mondani. Ez ugyanaz, mint a WP:JAPÁN, csak visszafelé, ez a japánok WP:LATIN-ja vagy inkább WP:NEMJAPÁN-ja :-). --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. december 21., 19:54 (CET)
Tegyük fel, hogy lenne ez a szabály, hogy ezeket írjuk át magyarul, a többit nem (de jelenleg nincs ilyen szabály, ezért úgy értelmezem, mindent át kell írni). Ekkor ha találkozol egy olyan szóval, ami nincs benne ebben a listában, akkor azt hogyan döntöd el, hogy hogyan írod át latin betűre? Kitalálsz egy angol szót, ami hasonlít rá, és rámondod, hogy hát szerintem ez ebből jött, ezért legyen ez? Másrészt ha az első lista „válogatott”, az nem jó, mert egy szabály megfogalmazásához és alkalmazásához egyértelmű, teljes lista kell, a második lista pedig egy Wikipédia-oldal, ami nem forrás. Zerind üzenőlap 2015. december 22., 08:58 (CET)
A mangák, animék esetében van egy rakás forrás, ahol meg tudom nézni, hogyan kell leírni a címét (ha nem japán vagy csak félig japán), illetve a nem japán nevű szereplők nevét vagy más, a sorozatban előforduló kifejezések írásának utána tudok nézni, senki se mondta, hogy hasra ütésre kellene angol szavakat párosítani a japán fonetikájú alakokhoz, hiszen az előbbi az elsődleges. Az általam megadott Wikipédia-oldalhoz van forrás, az alapján ellenőrizhető, de senkit nem tiltok meg, hogy keressen jobbat. Ha nem tekinted használhatónak, akkor felmerül a kérdés, hogy szerinted használható-e valamire a Wikipédia? – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. december 22., 17:58 (CET)

+Még egy pár forrás a meghonosodott szavakra (hála a jawikis kollégáknak): 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 Sillent DX vita 2015. december 22., 22:50 (CET)

Lájkoltam! --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. december 24., 15:32 (CET)

Csehországi kerületek elnevezései[forrásszöveg szerkesztése]

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaPasztilla 2016. január 24., 17:29 (CET)

{{függőben|Nem nagyon tudok a napokban foglalkozni az átmozgatásokkal, de jövök majd. [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2016. január 16., 08:46 (CET)}}

Véleményem szerint a Csehország közigazgatása szócikkben, így a szócikknévtérben is szerepel néhány nevezéktanilag problémás elnevezés. Nincs recens nyomtatott forrásom arra, hogy saját szakállra kibogozzam, ezért itt vetem fel. Ha van bárkinek megbízható forrása ezekhez a dolgokhoz, azt köszönettel veszem.

  1. Az -i képzős kerületnevekkel, úgy gondolom, nem lehet gond (Plzeňi kerület, Karlovy Vary-i kerület stb.).
  2. Vysočina kerület: Nem -i képzős, de ezzel sem látok gondot, a cseh eredeti is támogatja ezt a megoldást, ahol ugyanúgy nem előrevetett jelző (kraj Vysočina vs Olomoucký kraj → Olomouci kerület).
  3. Dél-Morva kerület: na, ezzel már gond van. Helyesírásilag egyébként is Délmorva kerület lenne a megoldás, de ennél többről van szó, szerintem a Jihomoravský kraj helyes fordítása Dél-morvaországi kerület. Analógiaként adódik, hogy a Jihočeský kraj már Dél-csehországi kerületként és nem Délcseh vagy Dél-Cseh kerületként szerepel nálunk.
  4. Morva–sziléziai kerület: számomra ez a legproblémásabb a közigazgatási egységek nevei közül. A morva a magyarban melléknév, a Szilézia főnév, hasonló összetételű földrajzi neveket vagy kötőjellel kapcsolunk egymáshoz (Morva-Szilézia → Morva-sziléziai kerület) vagy ha nemzetre utal az előtag és államalakulatról van szó, különírunk (Morva Szilézia → Morva sziléziai kerület, nyilván ez csak elméleti), a nagykötőjel eleve rossz. De ez csak mellékvágány, hiszen szerintem nem valamiféle Morva-Sziléziáról van itt szó, hanem az egykori Észak-Morvaország és Cseh-Szilézia, két különálló területi fogalom összekapcsolásáról, azaz szerintem a helyes megoldás Morvaország–sziléziai kerület lenne. Adódhat persze értelmezésként, hogy nem morva és Szilézia, hanem eleve két melléknév, a morva és a sziléziai kapcsolódik egy szerkezetté, ebben az esetben persze a jelenlegi Morva–sziléziai kerület írásmód megfelelő.
  5. És a leghúzósabb: tuti biztos, hogy a kraj bevett fordítása, a cseh közigazgatáshoz kapcsolódóan, kerület? A Cartographia-világatlasz régiónak, a Magyar nagylexikon körzetnek fordítja.

Pasztilla 2016. január 12., 08:44 (CET)

Bocs, Pasztilla, beszámoztam ezeket, hogy könnyebb legyen hozzászólni. Malatinszky vita 2016. január 12., 21:21 (CET)

Szerintem az 1. és a 2. eléggé kézenfekvően jó úgy, ahogy van. Ami a harmadikat illeti, itt az a nehéz, hogy míg a magyarban létezik a csehországi/cseh illetve a morvaországi/morva különbség, addig csehül, úgy tűnik, mind a kettőre csak egy-egy szó van (český illeve moravský). Értelmileg viszont nekem a délcseh/délmorva egy kicsit idétlennek tűnik (van olyan, hogy délcseh ember?), úgyhogy amondó vagyok, hogy a Jihomoravský kraj legyen Dél-morvaországi kerület.

Ami a 4. pontot illeti, én is úgy gondolom, hogy a Morva-sziléziai kerület azt sugallja, hogy van egy Morva-Szilézia nevű terület, ami egy nagyobb, Sziléziának nevezett dolognak a morvákhoz tartozó része, szemben mondjuk Lengyel-Sziléziával, ami a régiónak a másik fele. Van ilyen? Ha nincs, akkor szerintem is a Morvaország–sziléziai kerület, esetleg a Morvaországi–sziléziai kerület lenne a nyerő.

Az 5. ponthoz érve nekem is fura ez a kerület, mert az számomra intuitíve kisebb egységet jelent. Az én szememben egy ilyen néhány megyényi egység inkább régió lenne. De erre lehet hogy van valami hivatalos EU-s fordítás, és ha van, azt @Peyerk: biztos ismeri. --Malatinszky vita 2016. január 12., 21:42 (CET)

1., 2. és 3.: egyetértek Pasztillával.

4.: Szerintem túl szigorúak vagytok, a vegyes összetétel nem eleve elfogadhatatlan. Alkottam magamnak pár fiktív elnevezést, és nem tűnik hibásnak a "(melléknév + tulajdonnév) + -i képző" megoldás. Ezt a fajta rövidítést szerintem lehet használni: "Francia-Belgiumi Birodalmi Kormányzóság", ahol az "ország" szót kispóroljuk. Az önmagában nem akadálya ennek a megoldásnak, hogy a melléknévből nem lehet egyértelműen visszakövetkeztetni az alkotó tagokra; valójában az összetett esetekben ritkán lehet hibátlanul visszakövetkeztetni. (Emlékezzünk csak arra, amikor szinte az egész szerkesztőség együtt sem volt képes megemészteni, hogy a "Mária asszony" lehet földrajzi név is :-))

Én azt mondom, a Morva-sziléziai kerület teljesen rendben van. Ehhez akár úgy is közelíthetünk, hogy két melléknév kapcsolódik össze, ha úgy szemléletesebb és elfogadhatóbb. A kötőjel viszont mindenképp sima, nem hosszú, az utóbbi ugyanis csak "tól-ig" viszonyban vagy népneveket kapcsoló esetben fordulhat elő földrajzi nevekben.

Ami a kraj-t illeti, az következetesen kerület magyarul. Csehszlovákiára vonatkozóan alakult ki ez a fordítás, az ottani magyar nyelvű használattal is összhangban, és mind a két utódállamra ezt használjuk. A "kerület" szónak "országrész" jelentésben való használata elég régi a magyar nyelvben, elég csak a kerületi tábla és a kerületi ülés elnevezésekre emlékezni, ahol a "kerület" Magyarország egy-egy negyedét jelentette (Dunántúl, Dunáninnen, Tiszáninnen, Tiszántúl). Egyébként a mai cseh kerületek nem több megyényiek, hanem a mi nagyobb megyéink méretének felelnek meg, de 1990 előtt nagyobban voltak (1960-90 között Prágán kívül 7 kerület volt, ma 13 van).

– Peyerk vita 2016. január 13., 09:40 (CET)

Az egyházkerületek esetében ma is él még ez a nagyobb földrajzi egységre kiterjedő értelmezés. – Dodi123 vita 2016. január 13., 12:20 (CET)

Ha valóban a kerület ezeknek az egységeknek a bevett fordítása, akkor maradjon persze úgy. Egy kapcsolódó kérdés: mi az eredete annak, hogy az orosz krajokat határterületnek fordítjuk? Az ország kellős közepén fekvő Krasznojarszki határterület esetében például eléggé bizarr ez az elnevezés. Malatinszky vita 2016. január 13., 15:31 (CET)

Az orosz край elsődleges jelentése 'perem, szél, határ' (olyan kifejezésekben is, mint a világ vége; poharat színültig tölt stb.). Földrajzi területre vonatkozóan 'távoli vidék', ezzel függ össze a bevett magyar fordítás. Előfordult és előfordul néhol a 'vidék' fordítás, ami talán szerencsésebb a jelenkori használat szempontjából, de nem ez a bevett megoldás.

A földrajzi tér érzékelése, felfogása elsősorban kulturális kérdés, például a Krasznojarszki határterületre még véletlenül se mondaná soha egyetlen orosz sem, hogy "az ország kellős közepén fekszik", bár pusztán a térképre pillantva, nem ismerve a tényleges viszonyokat talán lehetne mondani, hogy "épp csak egy kicsit van odébb, mint a közepe". (Persze az "épp csak egy kicsit" még a középponthoz képest is nagyobb távolságot jelenthet, mint ide Moszkva, függően a "középpont" meghatározásától is.)

A közigazgatási egységek elnevezése, főleg ha hosszú a történetük, hajlamos elszakadni az etimológiai gyökerektől. (Tulajdonképpen minden elnevezés hajlamos.) Bár történetileg pontosan követhető a край útja, a mai használatának nincs már látható köze a száz évvel ezelőttihez. A magyar megye vagy a járás esetén se gyakran jut eszünkbe, honnan is erednek. (Néha meg butaságokat tanítanak erről, de ez már másik történet.)

– Peyerk vita 2016. január 14., 09:18 (CET)

Köszönömn, Peyerk, ehhez képest fogom majd rendezni. Pasztilla 2016. január 16., 08:46 (CET)

A Dél-Morva kerületDél-morvaországi kerület és a Morva–sziléziai kerületMorva-sziléziai kerület átmozgatás, valamint a belső hivatkozások cseréje megtörtént. Pasztilla 2016. január 24., 17:31 (CET)

Moldován lej vagy moldáv lej?[forrásszöveg szerkesztése]

Megoldva, kész, ok, stb. Megoldva Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 2., 19:13 (CET)

Moldován lej (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) Melyik a helyes? A cím, vagy amit az anon beleírt? --XXLVenom999 vita 2016. január 24., 22:09 (CET)

Az MNB hivatalos devizaárfolyamán moldáv lej[5], szerintem ezt nyugodtan lehet alapul venni. Ha nem devizáról is van szó, a moldáv jelző számomra közleletűbbnek tűnik a moldovánnál. Pasztilla 2016. január 24., 22:25 (CET)

Bár ahogy ugyanazon a linken elnézem egyebekben a helyesírást, talán mégsem vehető alapul. Pasztilla 2016. január 24., 22:28 (CET)

Akkor inkább ne piszkáljuk? – XXLVenom999 vita 2016. január 25., 12:05 (CET)

Nem moldovai lej lenne inkább a helyes? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2016. január 25., 12:57 (CET)

Szerintem is moldovai, esetleg moldáv, de "moldován" semmiképp, mert az románul van, és azt jelenti, hogy "moldovai" (pl. moldovai ember). Wikizoli vita 2016. január 25., 13:25 (CET)

Magyarul is van moldován szó, csak a moldáv közkeletűbb. A moldovaira: fura dolog ez, de valamiért úgy fest, hogy etnonimekkel vagy rövidített országutalásokkal mondjuk a devizákat, hogy tovább ne menjek, angol font, amerikai dollár, szaúdi riál. Pasztilla 2016. január 25., 13:32 (CET)

Az igaz, de emlékeimben úgy dereng, hogy a moldáv szót már nem használjuk (a helyesírás-ellenőrzők alá is húzzák, ahogy a moldovánt is, tudom, nem perdöntő, csak érdekességnek). OH/AkH mit mond? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2016. január 25., 14:07 (CET)

Szerintem nem a két országban élő azonos nép nevéhez, hanem az pillanatnyi állam nevéhez kellene igazítani. Magam részéről a moldovai lej-t érzem jónak. Akela vita 2016. január 25., 14:20 (CET)

+1 – Puskás Zoli vita 2016. január 25., 15:22 (CET)

Csakhogy mint fentebb igyekeztem utalni rá, ez nem illeszkedik a mintába. Vagy át akarjátok nevezni devizaszócikkek százait? romániai lej, horvátországi kuna, oroszországi rubel, dániai korona, egyesült királyságbeli font és a többi? Szerintem inkább ne. Pasztilla 2016. január 25., 18:21 (CET)

Azért akad példa országról elnevezett pénzekre is: svájci frank, indiai rúpia, izraeli sékel. Nyilván mindig van oka a kivételnek. Szerintem az, ha nem egyértelmű, hogy a moldován vagy a moldáv melyik országban is lehet, vagy egész egyszerűen ezek valamiért nem használatosak, akkor az egy ok lehet a kivételre. – Puskás Zoli vita 2016. január 25., 18:45 (CET)

Jó, hát nem gondoltam, hogy ezt külön ki kell fejteni, de nyilván azokra az esetekre gondoltam, amikor a magyar nyelvben léteznek párhuzamos melléknevek az országgal való kapcsolat teljes és rövidebb jelölésére. Ahol nem léteznek, ott nyilván nincs ilyen dilemma. A fenti példáid, ahogy a kanadai, új-zélandi, japán, kínai, libériai, egyiptomi, iraki, iráni stb. mind, mind nem ilyenek. Ahol viszont van kettősség, mindig a rövidebb formát fogod találni. Pasztilla 2016. január 25., 19:09 (CET)

Az Kategória:Európai pénznemek közül kivéve a moldávot meg a font sterlinget azt látjuk, hogy van kilenc egymenetes megoldás, ahol az országnévből képzett jelzőnek nincs rövidebb formája a magyarban, azaz nem tudjuk őket másként mondani: alderney-i font, feröeri korona, gibraltári font, guernsey-i font, hegyi-karabahi dram, izlandi korona, jersey-i font, Man-szigeti font, svájci frank. És van emellett huszonhat, ahol a rövidebb jelzőt kapja a deviza: albán lek, azeri manat, belarusz rubel, bolgár leva, bosnyák konvertibilis márka, cseh korona, dán korona, Dnyeszter menti rubel, észt korona, grúz lari, horvát kuna, kazah tenge (mondjuk hogy ezt mit keres Európánál, azt nem vágom), lengyel złoty, lett lat, litván litas, macedón dénár, magyar forint, norvég korona, orosz rubel, örmény dram, román lej, svéd korona, szerb dinár, török líra, ukrán hrivnya. A kétmenetesek között egyet sem találtam, ahol a teljes országnévből képzett jelző volna a deviza jelzője. Pasztilla 2016. január 25., 19:30 (CET)
De ez csak érdekesség, én ezt eddig nem vettem észre, vagy nem tudatosult, és most örülök neki, hogy van ilyen játék is. Ami fontosabb, hogy az MNB moldván lejről, a Cartographia és a Magyar nagylexikon moldován lei-ről (!!! mondjuk a pénznem írásmódját az OH. felülírja) tud, és ezek mindegyike azért referenciapont. Pasztilla 2016. január 25., 19:40 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Hát pont ez az országgal való teljes kapcsolat nincs meg valahogy nálam a moldávoknál és például a macedónoknál. De ez nyilván az én bajom. :-) – Puskás Zoli vita 2016. január 25., 19:34 (CET)

Hogy érted ezt? A macedóniainak rövidebb párja a macedón. Pasztilla 2016. január 25., 19:43 (CET)
Moldva (Moldova) van Romániában is, mint ahogy Makedónia Görögországban. Utóbbi keresztbe is tesz rendesen Macedónia nemzetközi kapcsolatainak, pont a névazonosság miatt. – Puskás Zoli vita 2016. január 25., 20:09 (CET)
Ja értem, hát ilyen dolgok vannak. Azért a Moldva vs Moldova írásban és ejtésben is jól elkülönül. A görögországi Macedónia körzet lakói viszont nem macedónok, hanem macedóniaiak. :-) Pasztilla 2016. január 25., 20:32 (CET)

Anno a wikis korszakom kezdetén hoztam létre a pénznemek nagyját. A Zöld-foki köztársasági escudo névvel azonban sosem tudtam mit kezdeni. Milyen nevet használjunk? Zöld-foki escudo vagy Zöld-foki Köztársaságbeli escudo? Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2016. január 25., 19:35 (CET)

Az MNB, MNL és Cartographia egyarámnt zöld-foki escudo alakban hozza. Pasztilla 2016. január 25., 19:42 (CET)
köszi. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2016. január 25., 19:43 (CET)
A macedón dénárt nem feltétlenül értem. Pasztilla 2016. január 25., 22:22 (CET)

Törtémelmi országoknál a nép nevéből alakult az országnév. Későbbi mesterséges államoknál fordítva, az államról nevezték a lakóit (amerikai, kanadai, indiai, izraeli, kínai, szerintem Svájc is ilyen). Történelmi országnál a pénzt a népnévről, és nem az államnévről nevezzük. Érdekes, hogy a "népről nevezett pénzt" milyen erősen alkalmazták még olyankor is, amikor népnév nem is létezett, csak a mesterséges államnév (jugoszláv dinár, csehszlovák korona, szovjet rubel). Jó, Moldáviát tekintsük a moldáv nép országának, legyen hát moldáv lej. (De moldován ne legyen, az ország nem Moldovánia!) Megjegyzem, banki műszóról van szó, a magyar bankok egész biztosan egységes néven találtak ki, követhetjük azt is, ha van. Akela vita 2016. január 25., 19:50 (CET)

Ne haragudj, Akela, de miért kellene Moldovániának lennie az országnak, pusztán azért, mert a jelző moldován? A nyelven efféle logika nem kérhető számon. A bolgárok sem Bolgáriában élnek, sőt, a katalánok sem Katalániában, a skótok sem Skótiában, az azerbajdzsánok sem Azerbajdzsiában, sötöbö, sötöbö. Azonkívül van referencia a moldován lej alakra. Pasztilla 2016. január 25., 20:37 (CET)

Elmondtam a (szerintem) különböző logikák szerinti különböző megközelítéseket, ahogy én látom. Inne szabad a választás. Akela vita 2016. január 25., 21:28 (CET)

Re Pasztilla, tegnap: Kazahsztán területének közel öt százaléka a szigorúan földrajzilag meghatározott Európa területén fekszik. :)) És ezt ők nagyon szeretik hangsúlyozni. Igaz, a maradék 95% nagyobb, mint Európa a volt szovjet tagállamok nélkül (vagy kb. ugyanakkora). – Burumbátor Súgd ide! 2016. január 26., 16:37 (CET)

Hm. Máris létrehozom az Kategória:Antarktika pénznemei kategóriát. :-) Pasztilla 2016. január 26., 20:47 (CET)
OFF: A napokban meglepődve tapasztaltam, hogy a hatodikos gyerekem tankönyvében Antarktika a hetedik (vagy hatodik? – most nincs itt a könyv, hogy megnézzem, hogy Amerika egy vagy kettő benne) kontinens neve. A vitát a múltkor nem tudtam követni, és nem is tudom mire jutottatok vele, csak gondoltam megjegyzem, hátha érdekel valakit. :-) – Puskás Zoli vita 2016. január 26., 21:36 (CET)
Átneveztem moldáv lejre a cikket. Andrew69. Blue a v.svg 2016. február 2., 19:13 (CET)

Névelő a szócikkek címében[forrásszöveg szerkesztése]

Sajnos nem érzem és nem is tudom, melyik helyes: Jack Cade-lázadás (névelő nélkül) vagy A Buckingham-felkelés, A Courtenay–Bonville-viszály (névelővel). És sajnos itt sincs kidolgozva: Szerkesztő:Bennó/Helyesírási, elnevezési, stilisztikai és átírási_todo. A birtokos szerkezetek esete előjött a napokban, de ez nem az. Köszönöm, – Vépi vita 2016. január 30., 13:10 (CET)

Jogos, indokolatlan a névelő. Átneveztem mindkettőt. – Winston vita 2016. január 30., 13:29 (CET)

Ez nagyon gyors volt. Én nem állítottam, hogy indokolatlan, inkább fejtágításra számítottam. És vannak még ilyenek, itt böngésztem: Kategória:Rózsák háborúja. – Vépi vita 2016. január 30., 13:49 (CET)

Én úgy értem, hogy egy szó vagy név vagy kifejezés elé vagy teszünk névelőt, vagy nem. A címekbe megegyezés szerint nem. A birtokos szerkezeteknél más lehet a helyzet, mert a névelő már eleve benne van, tehát nem választhatunk, hogy elétesszük vagy nem, mert nem az egész szerkezetre vonatkozik. Kiválasztottam a keresőből egy címet, ez egy dupla birtokos: A Beatles stúdiómunkáinak listája. Minek a listája? Stúdiómunkáké. Kinek a stúdiómunkái? A Beatleséi. Amikor a stúdiómunkát hozzáteszem, a névelő benne van. (Van egy gyakori fordítási hiba: angolul a cégnevek, intézménynevek és egyes más tulajdonnevek személynévként viselkednek, és nem kapnak névelőt, magyarul pedig kapnak, és néha betű szerint fordítják. Ebben az esetben éppen fordítva van, mert angolul az együttes neve The Beatles.) Ha John Lennon stúdiómunkáiról lenne szó, akkor nem kapna névelőt, mert a személynevek elé nem teszünk, de a Beatles nem személynév, ezért névelőt kap. Tehát a névelő nem a címhez tartozik, hanem annak egy eleméhez, ezért a teljes címből már nem vehetjük le. Furcsa módon egy angol példával tudom jobban megvilágítani, mert náluk más a szórend, és ez jobban kidomborítja a különbséget: en:Geology of the Himalaya. Jól látható, hogy a birtokos névelője a cím közepére került, nehéz lenne elhagyni az elejéről. Magyarul elöl van, de ugyanúgy a kifejezés egyik elemének a sajátja, nem az egész címé.

A jelzett kategóriában egy olyan cím van, ahol indokolt a névelő: A szeretet napja (1458). Itt viszont valószínűleg felesleges az egyértelműsítő tag. A többinél (felkelések, összeesküvések) hibásan van névelő a címben. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2016. január 30., 18:30 (CET)

Értem. Köszönöm. – Vépi vita 2016. január 30., 20:25 (CET)

OFF (Bocs, de az angol itt rossz példa, mivel a geology olyan általános főnevek közé tartozik, amelyek amúgy sem igénylik a névelőt, a Hunglish egyik példája, amikor az ilyen típusú főnevek elé névelőt raknak. I like *the geology.)--hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2016. január 30., 23:27 (CET)

Nem rossz példa, mert nem a geologynak van benne névelője, hanem a Himalájának. Pont ez a példa lényege, hogy az angol szórend miatt középen van. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2016. január 31., 01:45 (CET)
Akkor meg azért rossz példa :-)hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2016. január 31., 20:34 (CET)

Kell-e pont az évszám után folyó szövegben?[forrásszöveg szerkesztése]

Például: 1985 február 28-án tartotta meg második szerzői estjét Hárfa címmel. /vagy 1985. február 28-án tartotta meg második szerzői estjét Hárfa címmel. Melyik a helyes?– – Mártiforrás 2016. január 30., 19:24 (CET)

A második. 1985. február 28-án. De 1985 telének utolsó napjaiban. Ogodej Mal 0.png vitalap 2016. január 30., 19:32 (CET)

Information icon.svg információ A dátumokat a helyesírási szabályzat 295–299. pontjai szerint kell írni. – Puskás Zoli vita 2016. január 30., 20:04 (CET)

Köszönöm a válaszokat.– – Mártiforrás 2016. február 1., 11:52 (CET)

Wekerletelep[forrásszöveg szerkesztése]

Wekerletelep, jó így egybeírva? Általában kötőjellel írunk ilyesmit. Tudom, nem mérvadó, de a korabeli képeslap is kötőjellel írja. Akela vita 2016. január 31., 04:45 (CET)

Településrészek neveit egybeírjuk. Így lesz az olyan földrajzi nevekből, mint Sváb-hegy, Monori-erdő vagy Margit-sziget Svábhegyi, Monorierdő és Margitsziget. Pasztilla 2016. január 31., 10:56 (CET)

Tól-ig viszony földrajzi nevekben[forrásszöveg szerkesztése]

A földrajzi nevek helyesírási szabályai szerint elég ritkán kell nagykötőjelet használni. Az egyik ilyen eset az, amikor a nevünk két földrajzi név összekapcsolásával keletkezik a két földrajzi objektum közötti dolgot megjelölve. (Tól-ig kapcsolat.) Na most nekem az a problémám, hogy mintha gyakrabban alkalmaznánk (és alkalmaznának mások is), mint a szabályból következne. Azt tapasztalom, hogy ha két folyónévből alkotunk új földrajzi nevet, azt minden esetben nagykötővel szokás írni. A valóságban azonban ezeknek az alakulatoknak egy jó része valójában nem tól-ig kapcsolatot, hanem egyszerű mellérendelést jelent.

A tól-ig kapcsolat két folyó esetében az, amikor valami összeköti őket (ez valami vonalas dolog lehet: csatorna, út stb., pl. Volga–Don csatorna), illetve amikor a két folyó közötti területről beszélünk (pl. Duna–Tisza köze. Szerintem az olyan esetekben, mint a Duna–Dráva Nemzeti Park vagy a Volga–Vjatkai Gazdasági Körzet nem tól-ig kapcsolat van a két folyó között, hanem mellérendelés: A Duna és a Dráva mentén, illetve a Volga és a Vjatka vidékén fekvő tájak összefoglalásáról van szó.

Lehet hogy jól látom? Nem akarok küzdeni ezen, mert a magyar természetvédelmi területek elnevezéseinek helyesírása teljesen katasztrofális, de jogszabályban rögzített mindegyik, csak érdekel, jól látom-e vajon a dolgot.

– Peyerk vita 2016. január 31., 19:26 (CET)

Ha nem nagy teher, belinkelnéd a vonatkozó Akh-pontot? Te biztos kikerested már. --Malatinszky vita 2016. január 31., 19:30 (CET)

@Malatinszky: A régi Akh-ban a 179. pont volt. AkH.11 179.. Az újban még nem találtam meg, de emlékeim szerint nem változott. A kicsit részletesebb leírás az Fnh. 3.37. és 3.38. pontjában van, amit nem módosított az új Akh. – Peyerk vita 2016. január 31., 20:09 (CET)
Megvan, az újban a 178. pont. – Peyerk vita 2016. január 31., 20:10 (CET)

Ha jól bogarászom, a 12. nem tartalmaz erre vonatkozó előírást, de az OH nagykötőjelezi a nemzeti parkos példádat. – Pagony foxhole 2016. január 31., 19:47 (CET)

Persze, tudom hogy úgy szerepel, ezért vetettem fel. – Peyerk vita 2016. január 31., 20:09 (CET)

Gondolom azért, mert nem találomra választották ki a folyóneveket, hanem a Duna és a Dráva térségében lévő nemzeti parkról van szó. A Duna és a Dráva között helyezkedik el, vagyis a Drávától a Dunáig. Úgy értem, ha mondjuk Sio-Sárvíz Nemzeti Park lenne a neve, akkor tényleg mellérendelő lenne, de így határozottan a határait jelenti. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. január 31., 19:56 (CET) Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után)

A nemzeti park semmilyen nézőpontból nem fekszik a két folyó között. A két folyó mentén, szorosan hozzájuk tapadva egy-egy többé-kevésbé folyamatos vékony csíkból áll, mindkét oldalukon. (A linkelt térképen sötétzölddel van jelölve.) Ezért mondom azt, hogy itt és kapcsolat van. – Peyerk vita 2016. január 31., 20:07 (CET)
Dehogynem. A Dráva menti Őrtilostól a Duna melletti Bajáig egyenesen lehet haladni kelet felé. A Drávától a Dunáig. És ezen a területen fekszik – még ha tagoltan is – a nemzeti park. A két folyónak nem kell párhuzamosan haladni ahhoz, hogy köztük lehessen valami, és az egybefüggő terület sem kritérium. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. február 1., 14:45 (CET)

@Peyerk: Köszönöm a szabályhivatkozást. Egyben hadd ragadjam meg az alkalmat, hogy népszerűsítsem az {{Akh12}}(?) sablont.

Mindenesetre a helyesírási szabályzat alapján elég világosnak tűnik, hogy Peyerknek igaza van. Az AkH.12 176. szerint főszabályként kiskötőjelet használunk, és csak a tól-ig viszonyt kifejező esetekben használunk – az AkH.12 178. szerint – nagykötőjelet. Pl. Duna–Tisza köze. Azt viszont nem értem, hogy a szabályzat példái közt szereplő Cseh-Morva-dombság ott miért szerepel nagykötőjellel. Malatinszky vita 2016. február 1., 14:38 (CET)

@Malatinszky: A cseh–morva egy másik szabály. Ha két népnév kapcsolódik össze, azt mindig nagykötővel kell írni. Nem kérdezd miért, nekem kicsit rejtélyes, miért alakulhatott ez így, de következetesen így van, nem csak a földrajzi nevekben. – Peyerk vita 2016. február 1., 22:56 (CET)

Peyerk +1. Ezen még csak vitatkozni sem nagyon lehet, számomra is egyértelműen a Duna és a Dráva mente egymás mellé rendeléséeről lehet szó. A nagykötőjel azt implikálhatná, mint ha az egész Dunántúlról lenne szó. Pasztilla 2016. február 1., 18:16 (CET)

Számodra lehet, de az OH másképpen okoskodik, lásd fönt. :) – Pagony foxhole 2016. február 1., 18:33 (CET)

Ténylegesen okoskodik az OH (magyarul: van benne valami szabálymagyarázat, amiből a kiskötőjeles írásmód következik), vagy csak magyarázat nélkül kiskötőjellel írja a nemzeti parkokat? Mert az előbbi esetben kíváncsi lennék a magyarázatra, hátha valahogy félreértelmezzük az AkH-ban szereplő szabályt, az utóbbi esetben viszont csak megállapítanám, hogy ez nem az első, de valószínűleg nem is az utolsó eset, hogy az OH-ban hibát találunk. Malatinszky vita 2016. február 1., 18:44 (CET)

Nem, a szabály az OH-ban is ugyanaz, mint a 12.-ben, de mint fent írtam, a Peyerk említette nemzeti parkot ennek ellenére nagykötőjellel hozza, tehát nyilván vonatkoztatja rá a nagykötőjeles szabályt. – Pagony foxhole 2016. február 1., 19:04 (CET)

Egyrészt a Drávától a Dunáig nem jelenti az egész Dunántúlt, hanem a Dél-Dunántúlt legfeljebb, és a Dél-Dunántúlon elterülő objektumok mind a Duna–Dráva-közén vannak. Másrészt ez nem is földrajzi név, még ha földrajzi név van is benne, hanem egy intézménynév, amely szintén a Duna és a Dráva között elterülő, azaz a Dunától a Dráváig terjedő földrajzi térségben lévő bizonyos területekről kapta a nevét. Ezt alátámasztja, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park már kiskötőjeles, és arra nem is lehet ráfogni, hogy a Duna és az Ipoly között lenne, hanem azok térségében. (Persze csak a park honlapján. Az OH-ban ez is nagykötős. Úgyhogy innentől lehet akár hiba is, mert logika nincs benne.) – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. február 1., 19:10 (CET)

Azért ránézhetnél a térképre, ha fejből nem megy. A Duna és a Dráva északról, keletről és délről közre fogja a Dunántúlt. Pasztilla 2016. február 1., 23:38 (CET)

@Pasztilla: Nem kellett ránézni, mert fejből is megy. A Dráva csak a Dél-Dunántúlt határolja (ugyanis a szlovén határ után éri el a határt), ezt írtam fentebb is. Ha szerinted a teljes Dunántúlt határolja, az ölég nagy baj. :-) Véleményem szerint a Duna–Dráva NP és a Duna-Ipoly NP kiváló példa arra, hogy nem lehet mindent egy kaptafára húzni, még ha látszólag hasonlók is. De ezen nem fogok ölre menni veletek. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. február 2., 09:23 (CET)

A nemzeti parkok neve földrajzi név, ebben szerintem nem lehet kétség. A meghatározást az Fnh tartalmazza (ezzel kezdődik). A nemzeti park egy pontos határokkal rendelkező területet jelent, tehát a neve földrajzi név a szó legklasszikusabb értelmében. (Az intézménynév egyébként itt világosan el is különül: az a nemzeti park igazgatóság, adott esetben a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, de ha nem így lenne, az NP neve akkor is földrajzi név volna.)

A Duna-Ipoly NP-t magam is felhozhattam volna, hiszen az elhelyezkedését tekintve pont annyira terjed a Dunától az Ipolyig, mint emez a Dunától a Dráváig. Az OH a nemzeti parkot létesítő jogszabállyal összehangban nagykötőjellel hozza ezt is. Az, hogy a honlapjukon kiskötőjellel van írva, csak megerősíti, amit fentebb már írtam: a védett területeink neveinek helyesírásában teljes a káosz. Érdemes végignézni a tájvédelmi körzet cikkben a felsorolást, ahol a neveket kijavítottam a létesítő jogszabály szerinti alakra.

Egyébként a Fertő-Hanság is ilyen eset: ott kifejezetten az a helyzet, hogy a Fertő-tó Nemzeti Parkot összevonták a Hanság Tájvédelmi Körzettel, tehát jelentését illetően egyértelmű mellérendelés van. Az OH itt is a jogszabály szerinti nevet követi.

Úgy tűnik, "biztos ami biztos alapon" a kicsit is kétes helyzetekben a helyesírástudorok hajlamosak úgy venni, hogy tól-ig viszony van, ha egészen egyértelműen nem más a helyzet. Az meg, hogy "egészen egyértelműen más-e a helyzet" elég nagy mértékben függ a tájékozottságtól meg a tájékozódási igénytől.

Nem hiszem, hogy meg lehetne reformálni ezt a katyvaszt itt a Wikipédián, de elteszem magamnak az infót, hogy a többség hozzám hasonlóan látja a dolgot. Talán jól jön ez még egyszer valahol.

– Peyerk vita 2016. február 1., 22:50 (CET)

A barlangneveknél is találkoztam régebben nagykötőjeles változattal. Nem tudom, hogy az a változat szabályos volt-e. Jelenleg a természetvédelem.hu oldalon csak a régi elnevezéseknél jelenik meg a nagykötőjeles alak. pl. [6] Általános volt a múltban a Pálvölgyi–Mátyáshegyi-barlangrendszer elnevezés is.– Szenti Tamás vita 2016. február 2., 10:48 (CET)

Zika-vírus[forrásszöveg szerkesztése]

Ha a Zika nevű erdőről kapta a nevét, nem nagy Z-vel írandó? (Különösen vigyázni kellene, hogyan írjuk, hiszen most épül be a nyelvbe, sokan fogják követni az itt használt írásmódot.) Köszönöm, – Vépi vita 2016. február 1., 10:30 (CET)

Analóg helyzet: az ebola. Ezt találtam róla: http://www.e-nyelv.hu/2014-09-03/ebola-jarvany-ebolajarvany/. Az OH-ban viszont Ebola-vírus. – Vépi vita 2016. február 1., 10:44 (CET)

Szerintem nagy betűvel kell írni, így, hogy Zika-vírus, mert a helynek ahonnan származik Zika a neve. Az Ebola-vírus azért írandó nagybetűvel, mert az Ebola folyóról kapta a nevét. Ha úgy lenne írva, hogy zikai vírus, akkor kellene kicsivel írni. Az OH az érvényes Heart-beat.gif Vadszederke' 2016. február 3., 20:55 (CET)

Megkérdeztem az MTA Nyelvtudományi Intézet nyelvi tanácsadó szolgálatát, válaszuk: „mivel a Zika - tudomásunk szerint - tulajdonnév, egyelőre az ennek megfelelő írásmódot javasoljuk: Zika-vírus”. Az „egyelőre” valószínűleg arra vonatkozik, amit fentebb az eboláról belinkeltem (ugyanis kérdésemben nekik is megemlítettem ezt), azaz amíg nem lesz köznév belőle. A szócikket már valamivel korábban ebben az irányban egységesítettem. – Vépi vita 2016. február 4., 11:16 (CET)

Lásd itt is: Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Vírusok nevének helyesírása. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. február 4., 11:36 (CET)

Eucharisztikus világkongresszus[forrásszöveg szerkesztése]

A rendezvénynevek kis- és nagybetűzése már többször volt téma ezen a kocsmafalon, de sosem éreztem még, hogy világosan tisztáztuk volna a helyes írásmódot. Talán ezért is van, hogy a 2020-ra Budapestre tervezett nemzetközi katolikus találkozót látni Eucharisztikus világkongresszus, eucharisztikus világkongresszus és Eucharisztikus Világkongresszus alakban is. Melyik a jó?

Érintett cikkek: {{Kezdőlap aktualitásai}}(?), Eucharisztikus világkongresszus, 52. Eucharisztikus világkongresszus.

Korábbi vita: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív95#Nemzetközösségi Játékok

Malatinszky vita 2016. február 1., 15:03 (CET)

Nem tudok újat mondani, ezért is hallgattam eddig (gondolom, más is így van vele): általában eucharisztikus világkongresszus, de 52. Eucharisztikus Világkongresszus. – Vépi vita 2016. február 2., 15:25 (CET)

Szerintem akárhányadik lehet, kisbetűs. Nem intézményszerűen működtetett, az AkH.11 146. elég egyértelműen fogalmaz: pl. nemzetközi orvoskongresszus. Magán az eucharisztián még lehetne vitázni, bár az is kisbetűs, de a belőle képzett melléknév mindenképp. Amíg nincs intézménye, addig csak ismétlődő rendezvény. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. február 4., 11:40 (CET)

A fentebb idézett megbeszélésnek ez volt a végszava: „a XX. Nemzetközösségi Játékok nagybetűs, de a nemzetközösségi játékok általában (cikkcímként is) kisbetűs”. Ez megfelel Vépi véleményének: általában eucharisztikus világkongresszus, de 52. Eucharisztikus Világkongresszus. A Szegedi Szabadtéri Játékok is ismétlődő rendezvény, mégis nagybetűs. --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. február 4., 13:58 (CET)

Vagy inkább az én véleményem(et) felel meg (szűrtem le) az előzményeknek(ből). Ugyanis szerintem ez egy homályos szabályozás, mindig hagy helyet az (újra)értelmezésnek, ahogy azt az OH is írja a 221. oldalon (Az eseménynevek). Szóval úgy vélem, nem kellene túl nagy fontosságot tulajdonítani ennek a kérdéskörnek. – Vépi vita 2016. február 4., 14:06 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) A Szegedi Szabatéri Játékok pont benne van az AkH-ban példaként az intézményszerűen működő rendezvényekre. Bár a pápai bizottság talán alapot ad az intézményszerűségre. Az eucharisztikus világkongresszus cikkében még tucatnyi kis-nagybetű probléma van, kezdve a bevezető Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusával (szemben pont az említett nemzetközi orvoskongresszussal), vagy az Eucharisztia nagybetűzése. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. február 4., 14:09 (CET)

Kategória:Románia nemzeti parkjai[forrásszöveg szerkesztése]

Nézegetem ezt a kategóriát: Kategória:Románia nemzeti parkjai. Itt Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park helyett Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park, Domogled-Cserna Nemzeti Park helyett Domogled–Cserna Nemzeti Park, Szemenik – Krassói-szurdok Nemzeti Park helyett Szemenik–Krassói-szurdok Nemzeti Park lenne a helyes változat szerintem. Figyeltem fentebb a Tól-ig viszony földrajzi nevekben témát, ha nagykötőjel helyett kiskötőjellel írnánk, azt is megértem, de tapadjon. De milyen lenne két kiskötőjel egy szóban? Vagyis mindenképp átnevezés szükséges, csak mire? – Vépi vita 2016. február 4., 15:40 (CET)

Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz, egyforma kötőjelek, eltérő funkcióval. Trentino-Alto Adige, rövid kötőjellel, mintha „Trentino-Alto” jobban összetartozna, mint Alto Adige. Sajnos, ez az írásmód a szabályos. Akela vita 2016. február 4., 16:46 (CET)

Nincs semmi baj a két kötőjellel, az teljesen szabályos. A földrajzi neveknél a háromnál több tagból álló elnevezéseknél lehet elkezdeni egybeírásokkal bizonyos fokig csökkenteni a számukat.

Egyébként szerintem az írásjeleknek nem feladata, hogy teljes körű eligazítást nyújtsanak az ilyen összetett elnevezések belső viszonyairól, etimológiájáról. Éppen Ezért elvileg sem tartom hibásnak a szabályzatnak ezt a megoldását. Sőt, szerintem valójában abban a kevés esetben, amikor nagykötőjelet kell használni, igazából az is teljesen felesleges, nem ad hozzá semmit a név megértéséhez. (A nagykötőjel nélkül is tudható, hogy a cseh és a morva két népnév, az meg a fentiekben látható, hogy igazából teljesen felesleges és csak értelmezési vitát okoz az egyszerű mellérendelés és a "tól-ig" viszony megkülönböztetése.) De hát a szabály az szabály, még ha épp a etimologizáló törekvés miatt olyan feleslegesen bonyolult.

– Peyerk vita 2016. február 4., 21:47 (CET)

Macedón nevek átírása[forrásszöveg szerkesztése]

Sziasztok! Egy gyors kérdés: a macedón nevek átírására a WP:CIRILL vonatkozik ugye? Tehát nincs olyan, mint a szerbnél a latinica, ami gyakorlatilag a saját írás latin betűs átültetése? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2016. február 6., 09:43 (CET)

A macedónoknál ilyen latinos írás nem volt (tudtommal), úgyhogy szerintem itt a WP:CIRILL érvényes. Én eddig azt használtam (pl. az Eurovíziós cikkeknél), és nem volt belőle vita. - Gaja  Hairy coo.jpg  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 6., 11:36 (CET)

Nem tudom, hogy mi a neve, de ha Macedóniában jársz autóval, akkor azt látod, hogy minden településnév cirill és átírt betűkkel is szerepel a táblákon, helységtáblákon stb., azaz valaminek lennie kell. Úgy vettem észre, a szerb átírásának konvencióit követik, azzal a kitétellel, hogy a ѓ a đ, és a ќ a ć. Biztos van nyoma a neten. Pasztilla 2016. február 6., 12:40 (CET)

en:Romanization_of_Macedonian: „A standardized system of transliteration is defined in ISO 9:1968; this system was also adopted by the Macedonian Academy of Arts and Sciences in 1970,[3] but it was withdrawn and replaced with the newer ISO 9:1995; and is taught in schools in the Republic of Macedonia.[4] It uses letters with diacritics ž, č, š for Cyrillic ж, ч, ш respectively (as for many other Slavic languages), and ǵ, ḱ for the special Macedonian letters ѓ, ќ. The palatalised consonants of Cyrillic љ, њ are rendered with digraphs lj, nj, and the voiced affricates of Cyrillic ѕ, џ with dz, dž respectively. A variant of this system, also defined in ISO 9, allows for digraphs rather than diacritics in more cases, using zh, ch, sh rather than ž, č, š for Cyrillic ж, ч, ш. Recently the Macedonian Academy of Arts and Sciences started using digraphs on its official website[5] and it's expected that the diacritic system will be withdrawn in the next update of the Macedonian orthography.[6]”. Pasztilla 2016. február 6., 12:46 (CET)

Azért vannak kiírva, hogy a turisták el tudják olvasni. Görögországban is ki vannak írva, mégsem azt használjuk.--Bencoke vita 2016. február 6., 15:41 (CET)

Gondoltam, hogy a helységnévtábla ugyanolyan hivatalos közigazgatási huncutság arrafelé, mint Közép-Európában. Pasztilla 2016. február 6., 19:18 (CET)

Ilyen van még pl. Bulgáriában is. Nagyon kevés olyan nem latin írású nyelv van, amire a saját használói nem dolgoztak volna ki átírást, de azt itt nem lehet használni, mert itt magyarosan KELL átírni mindent. Szerintem is logikusabb lenne a saját maguk által nemzetközileg is használt átírást használni mint a magyart, de nem itt. Úgyhogy marad a WP:CIRILL... - Gaja  Hairy coo.jpg  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 6., 22:05 (CET)

macedón dénár[forrásszöveg szerkesztése]

Ez a dénár, ez így hogy? Miért pont ebben az esetben "magyarítjuk" középkorira, a többi esetben pedig maradunk a modern formánál? Pasztilla 2016. február 6., 22:39 (CET)

Szerintem azért mert a macedón neve is Македонски денар (makedonszki denar). - Gaja  Hairy coo.jpg  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2016. február 6., 23:14 (CET)

Ettől max denar lehetne. A dénár a magyarban törtenelmi fogalom, ez körülbelül olyan, mintha azt mondanánk: amerikai tallér vagy török garas. De nem is ez a lényeg, hanem hogy a modern pénzegység neve magyarul dinár. A korona és a líra eredetijei is elég változatosak csehül, norvégül, arabul stb., attól még magyarul egységes a nevük. Pasztilla 2016. február 6., 23:46 (CET)

A Magyar nagylexikon ban denar, a Cartographiában és az MNB-nél dinár. Pasztilla 2016. február 7., 08:39 (CET)