Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás) szócikkből átirányítva)
Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója
Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)
  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével, vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Takács Mária vagy Marika[szerkesztés]

Megoldva, kész, ok, stb. Megoldva A témát lezártam. Apród minden tovább lépését ezen az oldalon zavarkeltésként értékelem, ami azonnali blokkal sújtandó. Apród vádaskodásai és hisztije kimeríti a közösség türelmével való visszaélés fogalmát. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2015. augusztus 31., 09:15 (CEST)

Szeretném szavazásra bocsájtani, hogy ki van amellett, hogy a Takács Marika szócikk alanyának szócikkcíme:

  • a, Takács Marika legyen
  • b, Takács Mari legyen (mert így is előfordult, vagyis hamis az a híresztelés, hogy csak Takács Marikaként volt becézve)
  • c, Takács Mária (tévébemondó) legyen.

Én a Takács Mária (tévébemondó) szócikknevet, vagyis a c változatot Symbol support vote.svg támogatom.

Érveim azonkívül, hogy Kudlik Júliát Kudlik Júlinak, Poór Klárát Klárinak is becézték vagyis általános volt a bemondónők becézése, gyakorlatiasabb érveken alapulnak.

A bemondónő nevét több kulcshelyen is Takács Máriaként írják. Az egyik szerkesztőtől megtudtam, hogy a Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjének megkapásakor az MTI így adta ki a hírt: Takács Máriának, a Magyar Televízió főbemondójának magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként.

A Filmlexikonban Takács Máriaként szerepel.

Az imdb-n Mária Takácsként van (külön megemlítve azt a két kivételt, amikor az egyik film stáblistáján Marikaként, egy másik film stáblistáján Mariként szerepelt, egy harmadik filmben Marika nevű szereplőként ill. hogy a Hahó Öcsi-ben úgy szerepelt, hogy nem említették meg a stáblistán).

A port.hu-n kavarás van, mert Takács Mária kóristát, színésznőt és Takács Mária tévébemondónőt egybevegyítették, mintha a kettő egy személy lenne, így erre nem hivatkozok.

Az MTV arcképcsarnokon Takács Mária (Marika) az adatlapjának a neve.

Az OPAC-PIM-en Takács Máriaként van számontartva.

Illetve ebben az egyik hozzászóló szerint 1985-ös TV-könyvben lévő, bemondókat ábrázoló képen is Takács Máriaként van a névaláírás.

Döntésemben az is erősít, hogy Joeyline a Takács Mária (egyértelműsítő lap)on már néhány éve visszavonta azt, amikor Takács Marikára akarta átkeresztelni ugyanazon személy a bemondónőt, aki most a szócikket nevezte át Takács Marikára. Joeyline azonban már nem január vége óta nem szerkeszt, így tőle nem tudom kérni ugyanezt a vitalapján. Apród vita 2015. július 22., 18:00 (CEST)

Én a Takács Mária (tévebemondó) szócikknevet, vagyis a c változatot Symbol support vote.svg támogatom. hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2015. július 22., 18:02 (CEST)

Nem vagyok abban biztos, hogy ez a kérdés szavazással dönthető el. Egy dologban viszont biztos vagyok, ez a felvetés így nem felel meg a szavazásról szóló irányelv előírásainak. Mielőtt nagyobb káosz alakulna ki, és a szerkesztők lelkesen egymásnak esnének, kéretik elolvasni a szavazásról szóló irányelvet. Köszönöm. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2015. július 22., 18:36 (CEST)

Biztos velem van a baj, de nem értem, hogy a fent megidézett irányelv hogy jön ide. Ez egy kosmafal, nem a Wikipédia:Szavazás lap... Egyébiránt én személy szerint Symbol support vote.svg támogatom a c, változatot, vagyis az átnevetést. - Gaja  Hairy coo.jpg  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. július 22., 21:24 (CEST)

Az irányelv úgy jön ide, hogy ha valakinek nem tetszik az itt folytatott, szavazásnak nevezett véleménykérés eredménye, akkor nyugodtan hivatkozhat arra, hogy az nem lett az irányelvnek megfelelően megszavazva, ezért nem tekinti érvényesnek. Hadd világítsam meg ezt néhány példával: mivel a jelenlegi, szavazásnak nevezett véleménykérés nem az irányelv szerint jött létre, mikor tekinthető a szavazás érvényesnek? Öt támogató szavazat kettő-kettő ellenében elég? Ha nem érvényes a szavazás, akkor mi történik? Továbbá jelen esetben nem hivatkozhat senki a szavazási jogosultságra. Vagyis az is szavazhat, akinek nincs meg a megfelelő szerkesztésszáma, ad abszurdum anonszavazatokat is figyelembe kell venni. Az irányelv Mielőtt új szavazást írsz ki szakasza szerint: Mielőtt új szavazást írsz ki, emlékezz: a Wikipédia elsődleges konfliktuskezelési módszere a konszenzuskeresés, és nem a szavazás. Az, hogy valaki (jelen esetben Apród) a saját vélt vagy valós igazát keresve a Wikipédia szinte összes lényeges vitaoldalát telekürtöli azzal, hogy szerinte T.M. és nem T.M. a helyes cím, az minden de nem konszenzuskeresés. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2015. július 22., 21:51 (CEST)

Csigabi: volt egy Takács Mária (tévébemondó) szócikk. Jött egy szerkesztő és anélkül, hogy a közösség véleményét megvárta volna, feltett egy kérdést egy másik vitalapon (Karinthy Frigyesén), hogy miért nem Takács Marika, majd átnevezte Takács Marikára. Hol van ebben az esetben ama bizonyos szerkesztő konzenszuskeresése? Mint ahogy a személyemmel kapcsolatos minősítgetéseidet úgy általában véve a Takács Mária témán is túl sem tartom a konszenzuskeresés útjának (lakossági fórum, sírám, hiszti stb.). Egy esetben megpróbáltam átnevezni (vagy legalábbis azt hittem, hogy azt csinálom, csak mostanában jöttem rá magam erejéből, hogyan kell), aztán a vitalapi megoldást választottam. Számomra ugyanis a konszenzuskeresés a vitalapon vagy kocsmafalon való megbeszélés. Ezek után számonkéred, hogy miért nem kerestem a konszenzust? A konszenzus nem keresése az lett volna, ha a szócikk nevét még ötször átneveztem volna megkérdezések nélkül. Nem én nem kerestem a konszenzust, hanem az átkeresztelő szerkesztő. Amikor Hungarikusz Firkász betett egy képet, nem nyilvános háttéregyeztetést folytattam vele a kép címéről, nem pedig szó nélkül átneveztem. Sőt! Még egy titkot elárulok neked: egy lista esetében a magyar szó használata miatt is ellentétes volt a véleményem Hufival, de ott hagytam ama listában mégis. Na, hogy csinálta :-)? Apród vita 2015. július 23., 02:16 (CEST)

Az a változatot (Takács Marika) Symbol support vote.svg támogatom. A Wikipédia nem az OSZK KMK belső kiadványa, minden magyarul tudó használja, a legvalószínűbb keresési változat legyen a címszó. --Sir Morosus vita 2015. július 22., 21:40 (CEST)

A "Takács Mária" plusz bemondó (minusz wikipédia) (1810 találat) illetve "Takács Marika" plusz bemondó (minusz wikipédia) (715 találat) esetén mind a google-n és a youtube-n sokkal több esetben írják Takács Máriának, mint Takács Marikának. Még a Youtube-n is többen írják "Takács Mária" plusz bemondóként (730 találat), mint "Takács Marika" plusz bemondóként (24 találat). Ennyit arról az érvről, hogy a "Takács Marika" lenne a közhasználatúbb elnevezése a Google-n. Apród vita 2015. július 22., 21:49 (CEST)

Ezt már párszor olvastam, de ő nem az internetkorszakhoz kötődik. Szerintem a sírköve és az emléktáblája itt nyomósabb érv. (Nyilván nem a család akarata ellenére írtak a sírkőre Marikát.) Nem 10–15 évesek, hanem a nyugdíjasklubok hozzáértő szakija fog rákeresni. --Sir Morosus vita 2015. július 22., 22:09 (CEST)

Most már ott tartunk, hogy azt is kitaláljuk, kik keresik az interneten? Ezt az érvelést már egyenesen borzasztónak tartom.

Sírkő: az ember azt ír egy sírkőre, amit akar, nem aszerint kell egy szócikk címét kialakítani, mi van a sírkövén. Ismered Tkálecz Vilmost? Tarcsay Vilmosként van eltemetve. Vagyis korántsem szokatlan, ha a sírkőn szereplő név és a szócikk címe nem azonos egymással. Bercsényi Miklós sírján Kassán Székesi gróf Bercsény Miklós (nem Bercsényi!) név szerepel. Helmeczy Mihály neve Helmeczy Mihálként szerepel a sírkövén. Vagy egy frisebb: Rózsa-Flores Eduardo neve a sírkövén Eduardo Rozsa Floresként szerepel - kötőjel nélkül.

Emléktábla: tényleg emléktáblák alapján alakítjuk ki az életrajzi szócikkek szócikknevét? Mutatok valamit: Ha emléktábla alapján akarnánk kialakítani a szócikkek nevét, Arthur Koestler Koestler Artúrként szerepelne: Koestler Artúr emléktáblája.

Különc emléktáblák: [1]. És mit lehet megfigyelni utóbbi linkben? Véletlenül a különcnek nevezett emléktáblák egy részét (ötöt) a 13. kerületben látta meg a cikk szerzője. Az az önkormányzat, amely Takács M. emléktábláját tette ki.

És akkor ott van még Puskás Ferenc emléktáblája (Puskás Ferenc alatta dandártábornok, alatta "Öcsi") és ettől még nem Puskás Ferenc dandártábornok "Öcsi" néven van szócikkcímként és Deák Ferenc Bamba sírja és emlékműve, de ettől még nem Deák Ferenc Bamba a szócikk címe. Apród vita 2015. július 23., 02:16 (CEST)

Én az a változatot Symbol support vote.svg támogatom, sírkő és emléktábla releváns ebben a tekintetben. De amúgy meg ha kötél szakad, a c is megfelelő. Vagy a b. --Norden1990 2015. július 23., 00:42 (CEST)

Vagyis bármelyiket elfogadod? Apród vita 2015. július 23., 02:16 (CEST)

Apród érvei nyomán a c változatot Symbol support vote.svg támogatom. @Csigabi: "Vagyis az is szavazhat, akinek nincs meg a megfelelő szerkesztésszáma, ad abszurdum anonszavazatokat is figyelembe kell venni." - miért kéne figyelembe venni? Szerintem lehetünk annyira rugalmasak hogy egy anon szavazatát ne fogadjuk el jelen esetben, és a nem megfelelő szerkesztőszámmal rendelkezőket is könnyedén ki lehet szűrni, nem 100 ember szavaz hanem jóval kevesebb. Szerintem egyébként mostanában annyiszor előkerült ez a téma, hogy érdemes (lenne ?) róla szavazni. Halász János üzenet 2015. július 23., 04:31 (CEST)

A sírkő perdöntő. --Rendes Kis vita 2015. július 23., 07:45 (CEST)

Akkor tedd meg a szavazatodat, a kijelentéseddel nem lesz semmi más. Halász János üzenet 2015. július 23., 07:55 (CEST)

Egyetértek azzal, aki azt mondta, hogy ez nem szavazási kérdés.
Remélem, hogy Apród kolléga is belátja, hogy szélmalomharcot folytat egy rossz ügy védelmében és visszavonja a szavazást. --[[Szerkesztő:Rendes Kis|Rendes Kis]] <sup>[[Szerkesztővita:Rendes Kis|beszéljük meg]]</sup> vita 2015. július 23., 08:10 (CEST)

Miért ne lenne/lehetne szavazás tárgya? Korábban is parázs vitákat szült Voxfax és Apród között ez a kérdés, láthatóan nincs egyetértés abban hogy mi is legyen a neve. Ez aztán a demokratikus út! Ne legyen szavazás mert én nem akarom. Illiberális demokrácia?! . Apród szerint meg a te elképzelésed a "rossz ügy védelme", hozzáállás kérdése. Igen is szavazásról van (lesz ?) szó és ha Takács Marika lesz akkor Takács Marika, ha Takács Mária akkor az, de végre lezárul a vita erről a nem valami nagy különbségről. Halász János üzenet 2015. július 23., 08:22 (CEST)
@Halász János: Neked lehet, hogy szavazási kérdés, mert te még fiatal vagy. Mi, öregek tudjuk, hogy Takács Marika.
Apród kolléga is tudhatná, de rejtélyes okból nem akarja tudni. A sírkő abszolút perdöntő: hogy a család is elfogadta,
hogy "az ország" így nevezte őt. --Rendes Kis vita 2015. július 23., 08:28 (CEST)
Mi ez? Életkorhoz kötött cenzus? Nem ér a szavazatom mert nem vagyok öreg? :) Ez megint a te igazad, hogy mi öregek tudjuk, láthatóan Apród, aki immáron az öregek csoportját gyarapítja nem ért egyet veled és nem hiszem hogy azzal kéne magyarázni hogy ő a tévelygő mert mást gondol, másképp gondolkodik. Ha a sírkő perdöntő, akkor nincs miért félni attól hogy a "per" során tényleg ez lesz az "ítélet"... Halász János üzenet 2015. július 23., 08:37 (CEST)
Kedves @Halász János: Olvass figyelmesen: azt írtam, hogy remélem, hogy Apród kollégának megjön az esze (sőt: ez
a tudás nem is az észből, hanem a szívből jön) és visszavonja a szavazást. --Rendes Kis vita 2015. július 23., 08:55 (CEST)

Takács Marika addig lesz Takács Marika, ameddig emlékezünk rá. Amikor majd meghal az utolsó néző is, aki első generációs tévénéző volt, akkor meg már tökmindegy lesz. OsvátA Palackposta 2015. július 23., 09:36 (CEST)

Én 51 éves vagyok, bőven láttam Takács Marikát a tévében, de a c változatot támogatom, távol áll tőlem ez a fajta nosztalgiázós enciklopédiaszerkesztési metódus. Lehet, hogy szívtelen vagyok? :-)hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2015. július 23., 09:49 (CEST)

@OsvátA: Ott a 2 pont ! :) --Rendes Kis beszéljük meg 2015. július 23., 10:01 (CEST)
@Hhgygy: Szívtelen vagy ! :) --Rendes Kis beszéljük meg 2015. július 23., 10:01 (CEST)

Ha már a "demokráciáról" van szó (amelynek egyébként a Wikipedia-hoz az égadta világon semmi köze), megjegyezném: Apród is mesterien élt a demokráciában bevett agyonbeszélés eszközével, hogy a végén aztán már mindenki mellé álljon, csak hogy ez a téma legyen megoldva. Nem csodálom, minden szerkesztői fórumon már ezt lehetett olvasni, teljesen OFF-topik szerűen, így nem meglepő, ha már mindenkinek herótja van Takács Máriától. Pedig ha belegondolunk, ez a vita banális. Ezt csak azért jegyeztem meg, mert fent olvasva többen kétségbe vonták Rendes Kis szerkesztőtárs érvelési technikáját, mintha Apród "meggyőzési" módszere teljesen tisztességes lett volna. --Norden1990 2015. július 23., 12:03 (CEST)

Demokratikus útról beszéltem, és nem demokráciáról, csupán arról hogy ilyen helyzetben - legalább is eddigi tapasztalataim alapján - jobbára szavazás szokott lenni, szóval ne lovagoljunk többet ezen. A többiben pedig azért van igazság... Halász János üzenet 2015. július 23., 12:27 (CEST)

mesterien élt a demokráciában bevett agyonbeszélés eszközével, hogy a végén aztán már mindenki mellé álljon... Nem kell irigyelni, mert ha rajtam múlott volna, egyenesen az általam nem emiatt kezdeményezett személyiadat-műhelyhez fordultam volna, amelynek figyelme a szócikkek legfontosabb személyi adatainak milyensége lett volna, ill. mely személyi adatok szerepeljenek, melyek nem ill. a személyi adatokat meghatározó dokumentáris és perszonális tényezőkről szóló meglévő és leendő szócikkek feldolgozása, feldolgozottsági mértéke, egyáltalán hogy lexikonban mi szerint vannak meghatározva és mi szerint nem határozhatók meg érzelgősségtől és méregtől függetlenül a személyi adatok (és a műhelynek nem én lettem volna a koordinátora) és nem jártam volna be miatta ungot-berket, hanem kikértem volna a műhely véleményét, esetleg más is lett volna a választól függően (azonnali cselekvés, szavazás vagy másvalami, nem tudom mi), de az az előnye meglett volna, hogy mivel egy műhely koordinátorának köztes pontként kell megjelennie a különbőző stílusok vitájában, emiatt a koordinátor(ok) személye kiegyenlítette volna eleve a vitát.

És ezt a műhelygondolatot nem Takács M. szócikke inspirálta bennem, még mielőtt azt hinné valaki, hogy emiatt az egy probléma miatt kezdeményeztem volna műhelyvitát, ha lett volna műhely, hanem mert az olimpikonok törlési megbeszélésein láttam, hogy megremegett az adminok keze, amikor azt kellett eldönteniük, hogy csak vezetéknévvel rendelkező olimpikonok esetében hogy is hívják a keresztnév nélküli olimpikonokat és hogy tudták előre, most több napig a törlésin csak ez lesz a téma, nem az illető tevékenysége, nevezetessége és hogy volt belőle sértődés törlési megbeszélés után, hogy X. francia olimpikon nevének kiderítését nem várta be a lezáró admin. Vagyishogy szükség van azon legfontosabb személyi adatok kutatására fókuszált műhelyre, amely a csavargótól államfőig minden egyénre jellemző személyi adatokat értelmezi.

És még valami: ezt a lexikont nem egyszerűen fiataloknak, öregeknek szánjuk és nem magunknak, hanem a mindenkori utókornak. Vagyis az, hogy egy korban hogyan nevezte az ország és aszerint akarunk szócikknevet adni, ellenkezik a WP:POV elvével (minden cikket semleges nézőpontból, objektíven kell megírni, minden szignifikáns álláspont kellő szintű bemutatásával, elfogultság nélkül) - mint ahogy Horthy Miklóst is volt olyan kor, ahol véletlenül se nevezte másképp az ország, mint Vitéz nagybányai Horthy Miklós, ettől függetlenül ma már természetes, ha csak úgy Horthy Miklósnak nevezzük a közbeszédben.

Zalatnayt is egy egész ország nevezi Zalatnay Cininek, de ettől függetlenül mégis természetes, hogy Zalatnay Sarolta néven van róla szócikkünk. Buga doktor esetében pedig szerintem sokan már a keresztnevét is elfelejtették, hogy mi volt a keresztneve, ettől függetlenül Buga László néven születne meg róla a szócikk. Ezt az egész ország így ismerte, ezért legyen ez a szócikk neve-típusú értelmezés miatt írtam. Apród vita 2015. július 23., 17:22 (CEST)

A francia olimpikon esetében - gondolom - nevezetességről van szó. A srác, aki a Tiananmen-téren a tankok elé állt, totál ismeretlen figura, mégis nevezetes, lehet róla cikk. Ugyanúgy, ahogy én az angol wikin megírtam a H. kezdőbetűs nevű lovászmester szócikkét. A neve ismeretlen de fontos hivatalt vállalt, így nevezetes. --Norden1990 2015. július 23., 17:56 (CEST)

Mégis fontos sokaknak, nemcsak nekem, hogy kit hogyan hívtak, nem egyszerűen nevezetességi okokból, hanem egy-egy szócikk lelkiismeretes kezelése miatt. Apród vita 2015. július 23., 18:02 (CEST)

És még egy dolog. Egy tévéfelvétel a 60-as évekből: Magyar televizió bemondói a 60'as években Döntse el mindenki, hogy a feliratok a 60-as évekből valók-e, én eredetieknek tartom. Egyébként Takács Máriának van írva az 1960-as évekbeli felvételen, amit itt közreadtam. Apród vita 2015. július 24., 04:16 (CEST)

Kinevettetek, amiért azt mondtam, hogy az igazság a mi fejünkben (és szívünkben) van.
Pedig nem szabadna lebecsülni a szájhagyomány információtartalmát.
Bartók Béla és követői ezzel szereztek világhírnevet.
Persze, a szájhagyományt föl kell gyűjteni, ehhez szeretnék hozzájárulni egy a, Takács Marika Symbol support vote.svg támogatom szavazattal.

1. Mivel a fenti szerkesztő nem írta oda a nevét, leírom, hogy a fenti sorokat Rendes Kis írta.

2. Pedig nem szabadna lebecsülni a szájhagyomány információtartalmát. - írta fentebb Rendes Kis. Csak emlékeztetni szeretnék, hogy Fauvirt és Greencat között pont amiatt volt nemrég vita, mert Greencat a saját emlékezetére támaszkodva próbált mindenáron egy információt beírni az egyik szócikkbe, hogy aztán kiderüljön, csalfa tud lenni az emberi emlékezet. Apród vita 2015. július 24., 11:44 (CEST)

@Apród: Hiányzó aláírás: Bocs, köszönöm hogy pótoltad. --Rendes Kis beszéljük meg 2015. július 24., 11:55 (CEST)
Nyilván, az emberi emlékezet csalóka, ezért kellene a szájhagyományt statisztikailag reprezentatív mintából (nem pedig a
nyilván nem reprezentatív mintát képviselő szerkesztői gárda szavaztatásával) kigyűjteni.
A papírokból viszont nem az igazságot, hanem csak annak egy torz mását, az igazság hivatalnoki vetületét tudjuk kiolvasni.
Ezért tartom a sírkövet perdöntő erejűnek. Az pont arra szolgál, hogy ne halványuljon el a csalfa emlékezet. --Rendes Kis beszéljük meg 2015. július 24., 11:55 (CEST)

Egyrészt a sírkövet nem tartom perdöntőnek, mert már többször elmondtam, hogy egy sírkő szövegét bárki úgy fogalmazhatja, ahogy akarja és a sírkőn lévő szöveg nem okvetlenül kell hogy egy szócikk címét alkossa. Erre hoztam fel példának Tkálecz Vilmos szócikk nevét, ahol egész más szerepel a sírkövön és egész más a szócikk címe.

Másrészt az a tény, hogy Takács Mária neve nem két, hanem három formában (Mária, Mari, Marika) is szerepel különböző helyeken és az IMDB is Mária néven tartja számon, nem Mariként vagy Marikaként, ez is mutatja, hogy a Mari és Marika nem konkrét művésznevek voltak, hanem becenevek. Egyébként sem volna szerencsés, ha az egyik becenévnek (Marika) nagyobb súlyt adnánk, mint a másiknak (Mari), csak azért, mert a sírkövén ez szerepelt - a középutat két egymáshoz hasonló becenév esetén az eredeti név jelenti. Megjegyzem még egyszer, hogy az MTI is a Köztársasági Érdemrend kiskeresztjének átvételekor Takács Mária néven közölte Takács Mária nevét, márpedig ha Takács Marika néven szerepelne a Wikipédia érdemrend kiskeresztjének listájában, az az olvasó félretájékoztatásának is tekinthető. Takács Mária esetében viszont a képgaléria Takács Marikaként való látványos megjelenítése valójában már maga is a megegyezési szándék jele volt az akkor még Takács Mária (tévébemondó)-ként regisztrált szócikk esetében - éppen ezért sem szerencsés azt emlegetni, hogy a másik oldal részéről nem volt megegyezési szándék. Ezenkívül a családtól sem érkezett annak idején semmilyen panasz, hogy a szócikk neve nem Takács Marika, ezért is ormótlan dolog, mások sírjára hivatkozni, mintha legalábbis a család kérését közvetítenék.

Megállapítható egyúttal, hogy az évek során egyetlen - több esetben is renitens - szerkesztő évek óta álhatatos törekvése volt, előbb a Takács Mária (egyértelműsítő lap)on és most a Takács Mária (tévébemondó) szócikkben is a Takács Marikára való átnevezési kisérlet, amit az előbbi esetben Joeyline szerkesztő akadályozott meg évekkel ezelőtt és az átirányítás most sem nem közösségi döntés, hanem egyéni akció és érzelmi döntés alapján született.

Harmadrészt Voxfax átnevezése maga után vont egy lavinát - kevesebb mint egy hónappal már több személy esetében az merült fel, hogy mi lenne, ha X. személyt úgy különböztetnénk meg Y. személytől, hogy az ismertebbet (valójában inkább a kezdeményező által szeretettebbet) elkülönítik a zárójel elhagyásával a többitől (jelen esetben beceneves formába is helyezve őt). Vagyis egy fan-jelenség lavináját indította el egyéni döntésével Voxfax, ami a Wikipédiában nem ajánlott, sőt a szócikkek formájának minél semlegesebb megközelítése a Wikipédia alapvető elvei közé tartozik.

Ennek megakadályozására tavaly a Halálozások 2014-ben is történt példa, ahol a sajtóban Vizy Dorka néven is sokat említett Vizy Dorottya rádiós műsorvezetőt Vizy Dorkaként írták be először, később pedig szerencsés módon Vizy Dorottyára javították - pedig csak egy sajtóban emlegetett beceneve volt Vizy Dorottyának. Vagyis sajtó által is becenevesen is említett műsorvezető normál névre cserélése előfordult már. Az pedig rossz indok, hogy de Vizy Dorottyáról még nem született szócikk, mert piros linkek meghatározását nem aszerint kell megadni, hogy volt-e róla szócikk.

Negyedrészt Csigabinak volt egy felvetése az úgynevezett más formában való szavazásról. Mivel sok döntés született már miniszavazás kapcsán (többek között pl. a közlés napja Halálozások XXXX-ben is ilyen volt) és ezen miniszavazások erdménye ellen nem érkezett panasz, sőt sok esetben jóval elfogadottabb volt azok eredménye, mint a Csigabi által javasolt szavazási formák esetében, sőt a mai napig ezen miniszavazásokra hivatkozunk, mint végeredményre és egyébként is mikor Binárishoz fordultam, akkor Bináris által a vitalapon és kocsmafalon való megvitatás volt ajánlott, kérem a szavazás ezen eredményének tudomásulvételét, a végeredmény szövegének figyelmes átolvasását és a szavazás végeredményének gyakorlati úton való nem akadályoztatását azok által sem, akik nem szavaztak, pedig tudtak róla és azok által sem, akik szavaztak, de ellene. Már csak azért is, mert rossz példamutatás volna egy szerkesztő közösségi szavazás nélküli akcióját tudomásul venni és elfogadni és egy másik szerkesztő előzetes közösségi szavazás útján történő végeredményének gyakorlati végrehajtását akadályoztatni, amelyeket komoly utánjárás előzött meg, szemben Voxfax szerkesztő esetében.

A szócikk végeredményének gyakorlati úton való akadályoztatása egyébiránt csak rossz vért szülne nem egyszerűen a Takács Mária szócikkre nézve, hanem általában az átnevezési indokokra, és arra nézvést, hogy a renitens szerkesztő ha azt látja, egyszer nem sikerült valamit közösségi egyeztetés nélkül megvalósítania az egyik helyen, akkor egy másik alkalommal sikerülni fog egy másik helyen - és erre nézvést a Takács Mária szócik Takács Marikára való átnevezése jó példának fog szolgálni. Ez már csak ezért sem megengedhető, nemcsak azért, mert a szerkesztő érzelmi döntésekre hagyatkozva hozza meg több esetben a döntését.

Ötödrészt: Négyen szavaztunk Takács Mária (tévébemondó) mellett, hárman szavaztak ellene a nyelvi kocsmafalon. Ezenkívül nem szavazott, de a Takács Marika vitalapján a nem Marikázás mellett volt Alensha is és ott a Takács Marika vitalapján a Takács Marika névváltozat mellett volt a szintén nem szavazó Voxfax és Csigabi. Mivel tegnap újabb szavazat nem érkezett, így a végeredményt a Takács Mária (tévébemondó) szócikknév javára állapítom meg. Apród vita 2015. július 26., 11:12 (CEST)

Számtani feladat: ha négyen szavaznak az egyik változat mellett és hárman a másik mellett, de a „szavazás” kiírója elfelejti tájékoztatni a másik verzió létrehozóját a szavazásnak csúfolt közvélemény-kutatásról, akkor hány éves a kapitány mennyi is a végeredménye a négy nap után önkényesen lezárt felmérésnek? CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2015. július 26., 11:56 (CEST)

Fönntartom azt a véleményemet, hogy a Takács Mária (tévébemondó) szócikk címét nem az enciklopédia-szerkesztők szavazatai alapján,
hanem az enciklopédia-olvasók igényeihez szabva kell beállítani. --Rendes Kis beszéljük meg 2015. július 27., 05:17 (CEST)

Voxfax a velem való viharos beszélgetés (Szerkesztővita:Voxfax#Állj le!során kijelentette: De tudod mit? Ha rá tudsz szedni valakit, aki „visszajavítja” Máriára, légy boldog, hogy győztél az igazsággal szemben! Sekély e kéj. Ezt úgy tekintem, hogy beleegyezett a Takács Mária (tévébemondó)ra való visszaállításra - ha jól értelmezem mondatait. Apród vita 2015. augusztus 9., 00:13 (CEST)

Támogatom, hogy maradjon a dolog úgy ahogy most van, és a továbbiakban mindenki foglalkozzon a hasznos szerkesztésekkel, érdemi járőrmunkával a további vitakavarás helyett. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2015. augusztus 30., 23:20 (CEST)

...a további vitakavarás helyett. @Eniport: Ha valaki kavart ebben a témában, most te kavartál egyet. Milyen jogon osztasz ki azok után, hogy te hagytad jóvá Voxfax átnevezését újdonsült járőrként? Részben az egész vita kezdete a te felelősséged is volt, mivel ha nem hagyod jóvá Voxfax szerkesztését, akkor most ezt a vitát sem kellett olvasnod. És most a végén is kavarsz egyet döntéssablon használata nélkül azután, hogy kértem az adminisztrátorok üzenőfalán a döntés végrehajtását. A legutóbbi megjegyzésed óta eltelt egy hónap nem volt elegendő a támogatom, hogy maradjon a dolog úgy ahogy most van beírására, csak azután, hogy kértem az adminisztrátorok üzenőfalán a döntés végrehajtását? Ne haragudj, amit csinálsz, gyalázatos. Gyalázatos, az hogyha látod, hogy egy vita részben a te járőri munkád eredménye volt, akkor tartalmától függetlenül minősíted magát a vitát, a vita kialakulásában játszott saját felelősséged elpalástolva. Apród vita 2015. augusztus 30., 23:49 (CEST)

Nagyon szépen megkérlek, hogy próbáld végre elengedni ezt a témát. Hónapok óta mindenütt erről írsz, lassan nem lehet olyan üzenőfalat, kocsmafalat, szerkesztői vitalapot találni, ahol nem hozod ezt fel. Zavaró, nagyon zavaró.
Nem állítom, hogy nem lehetne T.M. neve másként, sok érv elhangzott pro és kontra, de úgy tűnik nincs egyik verzió mellett sem elsöprő többség.
Te egy értékes, hasznos tagja vagy a Wikipédiának, és erőd, időd elpocsékolása, hogy nem a szócikkek javításában, a kezdők segítésén dolgozol, hanem egy vita életben tartásával foglalkozol. Természetesen ez is jogod, nem mondhatom, hogy ne ezt tedd, csak tényleg gondolj bele mennyi igazán hasznos dologban tudnál segíteni mindenkinek. Nézd vissza az elmúlt időszakban tett szerkesztéseidet ITT, és gondold meg mennyi volt ezekből a névtérben tett hasznos szerkesztés, és mennyi a T.M. vita.
Tényleg barátsággal, jóindulattal kérlek, hogy ha időd engedi, akkor segíts az előre vívő, egyéb fontos dolgokban. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2015. augusztus 31., 00:04 (CEST)

Én pedig arra kérlek, hogy a barátság szót ne forgasd ki és azt a szöveget is hagyd, hogy egy értékes tagja vagy a közösségnek, mert nem szorulok rá pont a te vállveregetésedre és mert barátok nem törlik ki saját vitalapjukról a másik hozzászólását, hanem archiválják. És ha valaki tevékenysége zavaró, az részben a tiéd. Zavaró volt, hogy egy szerkesztőt szinte friss járőrként azonnal megerősítettnek akartál jelölni, zavaró volt, hogy miközben már nehezményeztem a közösségi megbeszélés nélküli átnevezést, aközben te megerősítetted azt és zavaró volt, hogy egy másik járőrködésed során egy dobozt úgy helyeztél el, hogy benne hagytad az adminsegélyt és zavaró, hogy a vitalapod tartalmát nem archiválni szoktad, hanem rendszeresen törölni a rajta lévő beszélgetéseket. És zavaró az hogy egyszerre vagy mézesmázos, de ugyanakkor türelmetlenségtől sem mentes és egyszerre vagy sajátmaga felelősségét is elhárító, amit már egy másik téma kapcsán is érzékeltem.

lassan nem lehet olyan üzenőfalat, kocsmafalat, szerkesztői vitalapot találni, ahol nem hozod ezt fel. És mégse szavaztál. És akkor te jársz kevés, behatárolt helyre, mert pl. augusztus 21 és 29 között pihentettem a témát.

És még egyszer mondom, a vita kialakulása részben a te saját felelősséged volt. Apród vita 2015. augusztus 31., 00:29 (CEST)

Megértettem a véleményed. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2015. augusztus 31., 00:39 (CEST)

Én is a Takács Mária (tévébemondó) szócikknevet, vagyis a c változatot Symbol support vote.svg támogatom. – Szenti Tamás vita 2015. augusztus 31., 00:58 (CEST)

Iraki-Kurd – kell-e nagykötőjel?[szerkesztés]

Függőben FüggőbenZastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2015. augusztus 7., 20:51 (CEST)

vita:Iraki-Kurd Labdarúgó-szövetség oldalon a kötőjelekkel kapcsolatban vita alakult ki. Kérem segítsetek. Zastava S. Jugoslavije.png Szajci pošta 2015. július 26., 07:35 (CEST)

Szerintem kell.
Elég ennyi, vagy keressek valami vonatkozó szabályzatot ? --Rendes Kis beszéljük meg 2015. július 26., 07:39 (CEST)
Ez nagyon jó útmutató: Nagykötőjel --Rendes Kis beszéljük meg 2015. július 26., 07:43 (CEST)

Ez Iraki-Kurdisztán szövetsége, a terület nevében biztos nem nagy a kötőjel, ha kell egyáltalán kötőjel magyarul (ld. sok más nyelven d:Q205047#sitelinks-wikipedia). Oliv0 vita 2015. július 26., 08:00 (CEST)

Akkor igen, ráadásul akkor kis "i": iraki Kurdisztán. Ha név része, akkor persze nagy "I". --Rendes Kis beszéljük meg 2015. július 26., 08:04 (CEST)
Vagy ez már egy önálló népcsoport ?
Akkor a népet rövid kötőjellel írnám: iraki-kurd.
De az ő államukat vagy autonóm tartományukat, amelynek labdarúgó-szövetsége van, azt akkor is kötőjel nélkül. --Rendes Kis beszéljük meg 2015. július 26., 08:12 (CEST)

Néhány napja levélben rákérdeztem erre az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tanácsadó Szolgálatánál. Várjuk ki, hátha válaszolnak. De semmiképpen sem nagykötőjel, ha kell egyáltalán. --Vépi vita 2015. július 26., 08:14 (CEST)

Először azt hittem, hogy ez könnyű kérdés, de már látom, hogy egyáltalán nem ... --Rendes Kis beszéljük meg 2015. július 26., 08:17 (CEST)
  • Symbol opinion vote.svg megjegyzés: van ezeknek a kurdoknak éppen elég bajuk. Nem kéne nekünk is rájuk szállni. Sikeresen a nyakukba lett varrva az Iszlám Kalifátus elsöprése. Egyáltalán nem érdekli őket egy-egy kötőjel mineműsége. OsvátA Palackposta 2015. július 26., 09:54 (CEST)

Szerintem egyszerű jelzős kapcsolat, mint az amerikai magyar. --Pagony foxhole 2015. július 26., 12:33 (CEST)

Amikor egy államalakulat(szerűség) nevének jelzői előtagja egy nemzetre, országra utal, a tulajdonnévi szerkezet mindenféle kötőjel nélkül irandó: Brit Szomália, Francia Guyana stb., alig hinném azonban, hogy ez egészen pontosan ide illeszkedne. Amennyiben valóban létezik ilyen földrajzi név, abban az esetben mindenféleképpen kötőjellel irandó (Iraki-Kurdisztán), más megoldás a földrajzi nevek helyesirása értelmében a fenti Brit Szomália stb. tipus kivételével nincs, de miután sem a Cartographia, sem lexikonok nem tudnak ilyen földrajzi névről, a kerék feltalálása helyett magam is Pagonnyal értenék egyet, hogy egyszerű jelzős szerkezetként kezelendő: iraki Kurdisztán, iraki kurd. Az "amerikai magyar" analógia annyiban sántit, hogy annak tulajdonnévi forrása, pl. amerikai Magyarország, nem létezik. Pasztilla 2015. július 26., 13:15 (CEST)

Sziasztok! Szerintem ezért kell kötőjel, mert Irakon belül föderáció van, annak van 78 000 négyzetkilométeres (vitatott területekkel együtt) kurd területe. Érdekes, hogy ebből vita alakult ki, engem kvázi annyira nem izgatott, hogy kötőjel vagy sem:) Valaki kötőjellel írta valaki nem. Abszolút nem egy külön népcsoport, sőt mi kurdok egyáltalán nem szeretjük, ha le iraki-kurdoznak vagy szíriai-kurdoznak vagy török-kurdoznak, mert az olyan mintha, be akarnánk integrálódni, pedig nem, a kurdoknak megvan a saját területük, ott élnek több évezrede. Mi pl. az iraki-kurdot úgy mondjuk, hogy başhuri kurd vagy kurd ij Başhur. Ami szó szerint az jelenti, hogy dél-kurd. Vagy pl. az iráni kurdot úgy mondjuk, hogy kurd ij Rojhelat vagy rojhelati kurd, ami jelenti, hogy keleti kurd. Na további szép napot :) --Titan971118 vita 2015. július 27., 13:24 (CEST)

Úgy érzem, hogy Titan szerktársunk a legautentikusabb ebben a kérdésben, és el kell fogadnunk a kötőjeles megoldást, fenntartva azt a lehetőséget, hogy a szöveg kontextusától függően van helye esetenként a kötőjel nélküli formának, például ha az iraki kurd lakosságról beszélünk (és nem az iraki-kurd lakosságról, mert olyan nem létezik, ahogy Titan is említi). Az eredetileg felvetett kérdésben szereplő Iraki-Kurd Labdarúgó-szövetség esetében, és hasonló esetekben viszont egyértelműen a kötőjeles forma a helyes. --Dodi123 vita 2015. július 27., 15:53 (CEST)

Egy pillanat: hogyhogy? Élvezettel olvastam Titan hozzászólását, nyilván autentikusabb bármelyikünknél a kurdok etnikai helyzetét tekintve, de mitől volna ő a legautentikusabb egy magyar helyesírási kérdés eldöntésére, különösen miután explicite kinyilvánítja, hogy őt nem izgatja, kötőjellel vagy anélkül írják-e. Pasztilla 2015. augusztus 1., 15:19 (CEST)

Miért? Neked más a véleményed a kérdésről? (Erről ugyanis nem írtál.) Ha egyébként egyetértesz a sok szerkesztőnél is szebb magyarsággal író Titannal a kötőjel kérdésében, akkor ez a hozzászólásod teljesen fölösleges volt. --Dodi123 vita 2015. augusztus 1., 16:02 (CEST)

Még nem jött válasz. Vagy a nyár miatt, vagy nem tudom. – Vépi vita 2015. augusztus 8., 07:38 (CEST)

Azt gondolom, hogy ez a vita idáig nagyrészt tévúton haladt, és a hozzászólások nagyobb része nem jó irányba visz. Ugyanis az államalakulat nevéből (akár létező, akár „wannabe”, akár elismert, akár el nem ismert államról van szó) nem lehet a nép vagy a lakók nevére visszakövetkeztetni.

  • Azt gondolom, hogy nagykötőjel (ez egy szó) semmiképpen nem kell, mert nem két nép kapcsolatáról van szó. Elég egy picit tisztában lenni a történelemmel és a politikával, hogy ezt tudjuk. A nagykötőjeles változat azt jelentené, hogy Irak és a bánatára nem is létező Kurdisztán közös szövetséget tart fenn. Valójában pedig arról, hogy van egy elnyomott nép, amelyiknek nincs saját országa, csak szeretne, és ez a nép részben Irak, részben más országok területén él. A nagykötőjel olyan gondolatot fejez ki, amiért az irakiak és a kurdok is ölni tudnának.
  • Az a kérdés, hogy ennek a népnek az iraki részre eső szállásterületét Iraki Kurdisztánnak vagy Iraki-Kurdisztánnak hívjuk (vagy hívja bárki, aki ezt az államot létre szeretné hozni) érdekes, de itt irreleváns. Az ezzel kapcsolatos érvelések akkor lennének érdekesek, ha az Iraki-Kurdisztáni Labdarúgó-szövetségről lenne szó. De ez nem kurdisztáni, hanem kurd, és ezért nem érdekesek. Pontosabban annyiban érdekesek, hogy más wikikben ilyen címekkel szerepel a cikk, tehát lehet, hogy ez a pontosabb, de akkor vagy „Iraki Kurdisztáni Labdarúgó-szövetség”, vagy „Iraki Kurdisztán Labdarúgó-szövetsége” címen kéne futnia a cikknek, és azután kezdhetnénk gondolkodni róla, hogy kell-e kiskötőjel. Azt gondolom, hogy nem, ahogy Pasztilla leírta. Nagykötőjelről akkor sem lenne okunk beszélni. Talán inkább ez lenne a helyes irány.
  • Ha viszont megmaradunk a népnévi alaknál, akkor egyértelműen különírandók ugyancsak a fentiek szerint: iraki kurd, iraki kurdok. Ez a különírás megmarad a szervezet nevében, csak a tulajdonnévi alak indokolja a nagybetűket. Viszont ez nem fejezi ki pontosan a létrehozók szándékát, hogy a saját igényelt önálló államiságukat fejezzék ki a szervezet létezése által (akár elismeri valamilyen nemzetközi sportszövetség, akár nem, de gyanítom, hogy nem – erről azért szót kéne ejteni a cikkben!).

Jelenleg öt másik wikiben van szócikk, a kurd lenne a legrelevánsabb, de bevallom, hogy azt nem tudom elolvasni (mea culpa), a másik négy mindegyik az országnévi alakot használja. Ilyen szempontból OsvátA-val sem értek egyet, mert egy ilyen valószínűleg el nem ismert szervezetet demonstratív céllal hoznak létre, és pont azért, hogy értsék a szándékaikat, amiket a név írásmódja is kifejez. Titanakárhány hozzászólása is ezt erősíti.

Mindezek alapján első helyen az Iraki Kurdisztán Labdarúgó-szövetsége alakra szavazok, mert ez az, ami a létrehozók vélhető szándékait kifejezi, az interwikik alapján valószínűsíthetően megfelel az eredeti kurd névnek, helyesírásilag is megfelelő és a két ilyen tulajdonságú alak közül pontosabban kifejezi ezt a gondolatmenetet (tudniillik, hogy ehhez a létrehozni és elismertetni kívánt államhoz vagy autonóm területhez kötődik). Második helyen az „Iraki Kurd Labdarúgó-szövetség”-re, ami helyesírásilag szintén megfelelő, de nem tükrözi a létrehozók vélhető szándékát.

A kérdés mindenképpen csak az lehet, hogy kiskötőjel kell-e, nem a nagy, és nem kell. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 8., 08:20 (CEST)

Titanxxx hozzászólása valóban hasznos és releváns olyan szempontból, hogy a szándékot mutatja, az egy másik kérdés, hogy lehet ezt a magyar helyesírás nyelvére lefordítani; ő maga is helyesen mutatott rá, hogy a preferált délkurd és keleti kurd sem azonos eset kötőjelezés szempontjából. Az iraki kurd (mint i képzős jelzős szerkezet) ebből a szempontból a keleti kurd mintáját követi, a délkurdot pedig az OH által is hozott délnémet, délorosz mintájára egybe kéne írni. Kötőjelről ismét nincs szó, nagyról még annyira se. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 8., 08:49 (CEST)

Sziasztok! Az Iraki-Kurd-ot azért írtam Dél-Kurd helyett, mert sokan nem tudnák értelmezni. Mert pl. iraki rész helyett szíriai részt gondolnák. Iraki-Kurd-nak pedig azért neveztem el a cikket, mert ez Iraki részből "leszedett" autonóm terület. A kurdok legfeljebb úgy használják, hogy Kurdisztán, vagy Dél-Kurdisztán. És azért nem csak simán Kurdisztán Labdarúgó-szövetség, mert nem törökországi, iráni, szíriai, hanem csak iraki részen lévő kurd játékosok játszanak. A Iraki Kurdisztán Labdarúgó-szövetsége szerintem azért nem jó, mert a Labdarúgó-szövetségek általában nem így használják pl. a Magyar Labdarúgó-szövetség sem Magyarország Labdarúgó-szövetsége, de a Német Labdarúgó-szövetség sem Németország Labdarúgó-szövetsége. Ha nagyon problémás a cím, akkor szívesen átírom simán Kurd labdarúgó-válogatott ill. Labdarúgó-szövetséggé, csak gondoltam az iraki jelzővel egy picit értelmezhetőbb. üdv:– Titan971118 vita 2015. augusztus 8., 11:28 (CEST)

Megnéztem a ConIFA ranglistáját és nincs többé Iraki-Kurdisztán! A legfrissebb világranglistán már Kurdisztán szerepel, végre kivették az ,,iraki" jelzőt! https://conifaofficial.wordpress.com/ranking/ – Titan971118 vita 2015. augusztus 9., 08:54 (CEST)

A kérdés több részből áll, ahogy az Illetékes elvtárs is rájött. Elsősorban elnevezési, másodsorban helyesírási. Az MLSZ neve nem alap általánosításra, hogy más szövetségek hogy hívják magukat; legfeljebb annyit tudunk, hogy más szövetségeket hogy szoktak magyarul hívni. Az eredeti nevüknek jobban utána kéne járni. A Kurdisztánt azért javasoltam, mert az összes többi wikiben is ezen a címen van, és ebből gondoltam, hogy ők így nevezhetik magukat, de számomra teljesen elfogadható simán a kurd is. Ebben az esetben a helyesírás szabályai alapján a már említett „Iraki Kurd Labdarúgó-szövetség” alakot ölti a név, mindenféle kötőjel (kis vagy nagy vagy közepes) nélkül. Ha szerinted tartalmilag megfelelő a „Kurd Labdarúgó-szövetség”, kétségtelenül az lenne a legegyszerűbb és legkevésbé vitatható. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 9., 09:50 (CEST)

@Titan971118: Számomra teljességgel elfogadhatatlan, hogy a szócikk és a szövetség átnevezésre került az Iraki-Kurd megnevezésről egy "blogoldal" alapján (https://conifaofficial.wordpress.com/ranking/). A ConIFA 2013-ban alakult NÉHÁNY ország részvételével. Komolytalanságukat mutatja, hogy még saját weboldaluk sincs, hanem egy ingyenes weblap-szolgáltatón teszik közzé magukat. Ennek egyik tagja Iraki-Kurdisztán. Lehet ők magukat kikiáltják a teljes kurd nemzet képviselőjeként, de ettől még nem lesznek széles körben elfogadottak. Iraki-Kurdisztán egy 4 kormányzóságból (Erbill, Dahúk, esz-Szulejmáníja, és a 2014-ben létrejött Halabja) álló terület Irakban, amelyet az ikraki-kurdok kormányoznak. Ezzel szemben Kurdisztán és a kurd nép egy sokkal tágabb fogalom.

Nem tudom honnan származik az az információ hogy a szóban forgó szövetség és válogatott nem az Iraki-Kurdisztán terület futbalistái lennének??? "Az ezzel kapcsolatos érvelések akkor lennének érdekesek, ha az Iraki-Kurdisztáni Labdarúgó-szövetségről lenne szó. De ez nem kurdisztáni, hanem kurd, és ezért nem érdekesek." Én ennek pont az ellenkezőjét olvasom mindenhol... JSoos vita 2015. augusztus 17., 14:13 (CEST)

Kedves @JSoos:, ez tudom én magam is, hogy tágabb a fogalom. A "blogoldal" pedig hivatalos oldal lenne. Csak azért tűnik annak, mert nincs akkora bevétele, mint a FIFA-nak. Az Iraki-Kurd pedig valóban jól mutatna, de a ranglista alapján nem ezt mutatja. Több másik oldal már nem használja az iraki jelzőt. Meg azért is vettem ki, mert nem akartam túl hosszúra nyúló vitát, mert valaki kötőjellel akarta, más pedig nem. Egyszerű megoldásnak pedig azt tűnt, hogy kivettem az iraki jelzőt. [2] Üdv: --Titan971118 vita 2015. augusztus 17., 18:07 (CEST)

Akkor jól értem??? Csak azért lett az elnevezés Kurd mert így nem kell bele kötőjel? Ez olyan, mintha lenne egy Székelyföld megye Magyararországon, és az ottani Székleyföldi Labdarugó-szövetséget elneveznéd Székely Labdarugó-szövetségnek. A magukat Kurdistan Football Association-nak nevező szervezet nem állítja magáról, hogy ők lennének "A" kurd szövetség, csak azért hívják magukat így, mert Irakban van egy Kurdisztán régió, amit egyébként mindenki más Iraki Kurdisztánnak nevez. Minden leírásban egyértelmű: a saját honlapjukon, a ConIFA oldalán, FaceBook oldalukon, LinkedIn oldalukon, újságcikkekben, hogy ez egy iraki szervezet. @Bináris: is csak abban az esetben a javasolta esetleg a "Kurd" megnevezést ha ez tartalmilag megfelel, de Te magad is elismered, hogy nem felel meg annak. Ezért a helyes megnevezés az Iraki kurd labdarúgó-szövetség vagy Iraki Kurdisztán labdarúgó-szövetsége esetleg (megengedve, de nem elfogadva, mivel magukat így nevezik) Kurdisztáni Labdarúgó-szövetség is lehet, elmagyarázva a szócikkekben, hogy ez a Kurdisztán az iraki tartomány, nem pedig az egész Kurdisztánt jelenti. Az ahogy most van, a leginkább félrevezetőbb, ráadásul nagy "L" szerepel a nevükben, mintha ez lenne a hivatalos elnevezésük. (Ráadásul most a válogatott szócikkében Kurdisztán szerepel mint ország... kéretik mindenhol egyértelművé tenni, hogy itt egy iraki régió szövetségéről, válogatottjáról van szó, elég furcsa, hogy ezt nekem kell magyarázni, holott Te nevezed magad kurdnak) 80.98.227.94 (vita) 2015. augusztus 18., 13:35 (CEST) JSoos vita 2015. augusztus 18., 13:37 (CEST)

"ez a Kurdisztán az iraki tartomány, nem pedig az egész Kurdisztánt jelenti.", Lapozz kicsit feljebb, pontosan ugyanezt írtam, legfeljebb megoldásként az találom, hogy oda írom, hogy az iraki részről van szó. Először azért lett Iraki (?-?) Kurd blablabla, mert az érthetőbb lett volna. Kurdisztán azért lett kiírva, mert ez hivatalosan elismert ("kitépett") autonóm terület, míg Székelyföld tudomásom szerint nem. És ezen a területen van a szövetség, nem Irak más területén/területein. A válogatott és a szövetség a kurdokat képviseli a tornákon, nem Irakot. Valaki kötőjellel akarta, valaki pedig nem, valaki iraki jelzőt akart, valaki pedig nem! Innentől fogva köztes megoldást nem lehet találni. --Titan971118 vita 2015. augusztus 18., 21:20 (CEST)

De Te nem Kurdisztán-ra nevezted át, hanem Kurd-ra, ami nagy különbség. És ellentétben a en:Sápmi football team csapattal, akik több ország teljes számi közösségét képviselik a ConIFA-ban ((Lappföldet és nem csak Lappföld (finn tartomány)-t), ők nem egy irakban bejegyzett teljes kurd képviselet, hanem deklaráltan CSAK iraki Kurdisztán, azaz irak 4 megyéjét képviselik. Tehát NEM "a kurdokat képviseli a tornákon", hanem az iraki kurdokat (nézd meg a focistákat, mind iraki, egyetlen más országbeli kurd sincs köztük)!!! Ezért írtam a példámban egy kitalált Székelyföld megyét, akik legfeljebb csak a magyarországi székelyeket képviselhetnék, nem pedig a teljes székely közösséget. Ezért rossz az általad választott megoldás.

(Kurdisztán nem hivatalosan kitépett autonóm terület, ahogy írod. Az egy több országon a kurdok által lakott területet jelent. Amiről te beszélsz, és a cikkbe illene, az Iraki-Kurdisztán (en:Iraqi Kurdistan). Ők maguk is azt állítják magukról, hogy ők Iraki-Kurdisztán labdarúgó-szövetsége. A szövetség szócikkben le van írva, a válogatottéban nincs, az infoboxban és a ConIFA cikkben is hibásan Kurdisztán szerepel. lehet, hogy a zászlajuk egyforma, de a fogalom nem ua.)

Mutass egyetlen weboldalt, vagy újságcikket, amiből az látszana, hogy szándékuk szerint több ország kurdjait képviselnék. Ha nem azokat képviselik, akkor pedig nem helyes őket ezen a néven szerepeltetni a lexikonban! JSoos vita 2015. augusztus 19., 08:39 (CEST)

Tudom, hogy mind iraki ?-? kurd labdarúgó, mert én készítettem a cikket. Egyébként sehol nem jegyzik külön, hogy az iraki részről beszélnek, hiába, hogy az. A ConIFA-nál is nem iraki Kurdisztán van bejegyezve, hanem csak Kurdisztán, ahogy a meccseken is Kurdisztán van kiírva. pl. (https://www.youtube.com/watch?v=bQThKlrqSJg) A szurkolók és a játékosok meg nem iraki zászlót lobogtatnak, hanem kurd zászlót, szóval hiába barátom, hogy csak 4 megyéről beszélünk... --Titan971118 vita 2015. augusztus 20., 12:22 (CEST)

Nos nem vagyok a barátod, de természetesen az ellenséged sem. Én érvekkel, tényekkel próbállak meggyőzni egy olyan kérdésről, amit Te vetettél itt fel, és kezdetekben Te magad is az én álláspontomon voltál: "És azért nem csak simán Kurdisztán Labdarúgó-szövetség, mert nem törökországi, iráni, szíriai, hanem csak iraki részen lévő kurd játékosok játszanak." Amikor rákérdeztem, hogy miért nevezted el ezek után Kurd-nak a szócikket: először az volt az érved, hogy mert így nincs konfliktus a kötőjellel. Folyamatosan a ConIFA-ra hivatkozol, de elmondtam már: hogy egyrészt nem nemzetközileg elismert szervezet a ConIFA, másrészt nem teszik közzé a "blogoldalukon", hogy milyen belső szabályozás alapján működnek, milyen feltételekkel lehet valaki tag stb. (Valószínűleg, ha alakítanánk egy Balatoni sváb labdarúgó-szövetséget azt is simán felvennék). Ilyen módon az nem szempont, hogy ők már nem irakinak nevezik a szervezetet. Rámutattam többször, hogy a Kurdisztán kettős értelmű: mert az iraki autonóm területet is Kurdisztánnak hívják, és "nagy" Kurdisztánt is annak hívják. Tehát az, hogy a labdarúgó-szövetség így nevezi magát, az lehet egy elnevezési szempont, de az országon kívül úgy hivatkoznak rájuk, hogy Iraki-Kurdisztán. Az, hogy nem Irakot képviselik, hanem a kurdokat, az szintén nem szempont: a Székely labdarúgó-válogatott sem Romániát képviseli, mégis országként az van megadva az infoboxban (helyesen). Most, hogy megemlítettem: Iraki-Kurdszitán zászlaja megyegyezik Kurdisztánéval, azzal érvelsz, hogy Kurdisztán zászlajával szurkolnak a meccseken a szurkolók... Ezekkel az érvekkel nem tudtál meggyőzni, nem támasztottad alá tényekkel az álláspontod (weboldalakkal, cikkekkel ahol kiderülne, hogy "sehol nem jegyzik külön, hogy az iraki részről beszélnek".) Én továbbra is azt állítom, hogy mind maga a labdarúgó-szövetség, mind a ConIFA, mind a korábban általam említett független weboldalak egyértelműen Iraki-Kurdisztáni szervezetként azonosítják be a "Kurdistan Football Association"-t, és ennek a szócikk elnevezésében és a tartalomban is meg kellene jelennie. Részemről a vitát itt lezártnak tekintem, mert ez már rég nem a nyelvi kocsmafalra tartozik. Nem fogom átjavítani, vagy belejavítani a cikkekkbe, de a vitalapokon jelzem a helytelen, megtévesztő elnevezést. JSoos vita 2015. augusztus 24., 16:32 (CEST)

Az, amikor[szerkesztés]

Függőben FüggőbenRuisza

Nem tudom mennyire gyakori, de tovább nem szaporodhat ez a hibás megfogalmazás: A legegyszerűbb galvánelem az, amikor a két tiszta fémelektród saját ionjait tartalmazó sóoldatba merül. Ez így nem helyes, galvánelem az, amiben két tiszta fémelektród saját ionjait tartalmazó sóoldatba merül. Sajnos ez gyakori hiba a mindennapi nyelvhasználatban, hogy nem helyes kötőszót használnak és ennek az "az, amikor" a leggyakoribb példája. Ugyanis vagy akkor a legegyszerűbb a galvánelem, ha/amikor ..., vagy a fent közölt mondat amiben kötőszóval. Ha az utalószó "az", akkor a kötőszó nem lehet "amikor".– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 16., 07:42 (CEST)

Sőt: "amiben" helyett lehet "amelyben"!! Wikizoli vita 2015. augusztus 16., 10:04 (CEST)

Tényleg! Ilyen hiba is sok lehet.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 16., 11:25 (CEST)

Nem, ha elvont fogalomként kezeljük, általános és nem konkrét esetben, teljesen elfogadható az 'amikor'! A fizikakönyvekben is így szerepel. Keressünk valami komolyabb hibát, van bőven! Voxfax vita 2015. augusztus 16., 10:36 (CEST)

Jaj, nem az a baj!
Az, amikor = időhatározó
Az, amely = vonatkozó

Az idézett mondatban feltételezésről, megkülönböztetésről van szó, ugyanis nem akármelyik galvánelemtől van szó, hanem csak »arról, amelynek« elektródái azt teszik, amit kell. MZ/X vita 2015. augusztus 16., 11:48 (CEST)

Időhatározó: akkor, amikor. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 16., 13:28 (CEST)


Igen, ezt én is írtam.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 16., 13:43 (CEST)

Aromán név problémája[szerkesztés]

Én most kicsit belezavarodtam Alcibiadi Diamandi nevének kitalálásába. Aromán volt, ezért sem a román, sem a görög névalak nem lenne célszerű- Eddig egy olyan névalak volt, ami szerepel ebben a listában, de mivel nem tudok arománul, nem tudom, róla van-e szó. Van egy Alkiviadis alak is. A bolgár wiki valószínűleg téved, amikor Alcibiadis Diamandi névalakot ír arománnak. Mit lehet itt tenni? Most neveztem át egy rossz alakra, de most már nem akarom harmadszor is átnevezni, amíg bizonytalan. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 17., 00:07 (CEST)

Itt van egy cikk, amiben a fenti, teljes alak szerepel: https://roa-rup.wikipedia.org/wiki/Samarina - ha a mondat végi linkre kattintasz (Printsipat di la Pind), akkor látszanak az évszámok is, ami szerintem megfelelőnek tűnik. Én nem bántanám a cikk címét. - Gaja  Hairy coo.jpg  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. augusztus 17., 16:00 (CEST)

Hát igen. Itt Alcibiadi Diamandi van, ami megegyezik azzal, amit a bolgár wiki is állít. Az onnan linkelt cikkben meg már Alkiviadis van. Az utóbbi a görög átírásnak tűnik. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 17., 16:27 (CEST)

Na de ha az emberünk aromán, akkor az aromán név az elsődleges, nem? Azt meg hogy a többiek hogy híjják, másodlagos... szerintem. - Gaja  Hairy coo.jpg  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. augusztus 17., 16:50 (CEST)

Persze, én is így gondolom. Nekem csak az nem tiszta, hogy melyik az aromán névalak – az aromán wikin is többfélét találni –, vagy van-e egyáltalán olyan. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 17., 17:41 (CEST)

Véleményem szerint, amíg ez nem derül ki, ne bolygassuk. Vagy kéne írni az aromán wikiseknek, hogy ők hogy tudják. - Gaja  Hairy coo.jpg  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. augusztus 18., 16:01 (CEST)

Az arománok előszeretettel görögösítették a nevüket, különösen az albániaiak és a macedóniaiak; de a romániaiak például direkte románosítottak. Emellett, miután egységes aromán ábécé mind a mai napig nincs, a nevek arománosítása elvi akadályokba ütközik, így az Alcibiadi Diamandi alak sem lehet több pusztán spekulációnál, annál is inkább, mert a szóban forgó jóember is görögösen használta a nevét, a nemzetközi színtéren pedig Alcibiade alakban hivatkoztak rá. A legkevesebb problémát a görög alakban látnám. Pasztilla 2015. augusztus 19., 14:57 (CEST)

Minden tiszteltem a tiéd, de miért akarsz az arománoknál is arománabb lenni??? - Gaja  Hairy coo.jpg  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. augusztus 21., 21:05 (CEST)
Ezt a megjegyzést messzemenően nem értem, nehéz is. Pontosan melyik megállapítással van problémád? Pasztilla 2015. augusztus 23., 16:55 (CEST)
A nevének hányféle írásmódjával hozzak neked aromán nyelvű honlapot? Mondj egy számot, és hozom. Pasztilla 2015. augusztus 23., 17:02 (CEST)
Jó, rendben, én csak a wikiben néztem, gondoltam az releváns. Tegyetek, ahogy akartok, de én nem meveznék egy jelen kori aromán személyt görög névvel. - Gaja  Hairy coo.jpg  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2015. augusztus 23., 20:17 (CEST)

Vagyis Alkiviádisz Diamándisz? – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 19., 15:01 (CEST)

Az a baj, hogy továbbra sem tudom, van-e egyáltalán aromán neve, már az aromán wiki néhány cikkében is több lehetséges névforma van. @Pasztilla:, az Alkiviádisz Diamándisz névalakra gondoltál? – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 30., 11:05 (CEST)

Én sem tudom, mi lenne a biztos, András. Igen, pontosan ez a baj, hogy többféle alakváltozatban jelenik meg a neve aromun honlapokon is (aromun könyvem sajnos nincs itthon). Csak az aromun wikin hol Alcibiade, hol Alcibiadi, hol Alciviadi, hol Alkiviadis, és ez még csak a keresztnév. A fent leírtak fényében, mármint hogy egységes aromun írás a mai napig nincs, ez persze nem is különösen meglepő. Annyi biztos, hogy Görögországban született, és a történelmi nevezetessége is ehhez az országhoz, illetve az albániai görög–aromun közösséghez kapcsolódik, az aromunok pedig akár Görögországban, akár Macedóniában, akár Albániában már a fénykoruk idején, a 18. században is görögös kultúrájúak voltak. Volt szerencsém Voskopojában megfordulni, az ottani aromunok is görög betűkkel írnak (de nem görögül), élesen szembehelyezve magukat a többségi albánok írásrendszerével. A romános Alcibiade Diamandi is lehetne egy jó megoldás, tekintve hogy ő maga használta így a nevét Bukarestben, és a zömében ezzel a névváltozattal találkozom angol nyelvű albán történelmi áttekintésekben, könyvekben. Viszont ez elég bizonytalan támpont, az angol szakirodalomban más görög, albán stb. történelmi alakok is elég fura névváltozattal jelennek meg. Szóval igen, számomra a görög alak adódna a legkézenfekvőbbnek. Az egyetlen dolog, ami ebben a megoldásban fáj, hogy nem pusztán egy aromán név cirill betűs írásmódja, hanem egy aromunságától megfosztott görögösített név a kiindulópont. Görög állampolgárként nyilván Alkiviádisz Diamándisz a neve, de az autochton aromun név nyilván nem ez. Mintha mondjuk Ioan Sabău lenne a kiindulópontunk Szabó János helyett, pusztán az anyakönyvezési sajátosságok miatt. Nem tudom, melyik névváltozattal teszünk nagyobb erőszakot. Pasztilla 2015. augusztus 30., 14:46 (CEST)

Egy feltételezett Αλκιβιαδη Διαμανδη alak lehetne például "echte" aromun név, cirill betűkkel. De hát ilyenről nem tudok. Pasztilla 2015. augusztus 30., 14:53 (CEST)

Köszönöm. Feltételezni miért kell a görög írásmódot, ha van el:Αλκιβιάδης Διαμάντης cikk? – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 30., 15:20 (CEST)

Hát mert az legalább aromun név volna. Az Αλκιβιάδης Διαμάντης egy görög név, görögösített változata egy feltételezhető aromun névnek. Pasztilla 2015. augusztus 30., 17:17 (CEST)

Nagyon diplomatikus vagy. Vigyor Akkor tételezzük fel ezt a görög írásmódot? Esetleg Alcibiade Diamandi legyen? Vagy jó, ahogy van? – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 30., 19:48 (CEST)

Ragasz(tó)[szerkesztés]

Biztos, hogy jó ötlet volt a Ragasztó cikket átnevezni arra, hogy Ragasz, ahogy ezt @Villanueva: tette nemrég? El tudom képzelni, hogy van olyan rétege a magyar nyelvhasználóknak, ahol a ragasz elterjedt, elfogadott szó, de azért nekem ez elsőre inkább elírásnak tűnt. --Malatinszky vita 2015. augusztus 21., 11:42 (CEST)

A cikk nem a szokásos értelemben vett ragasztókról szól, hanem olyasmikről, amiket manapság kittnek, gittnek, tapasznak, ragasznak nevezünk. A bevezetőben ki van hangsúlyozva a különbségtétel meg a bizonyos fokú átfedés is. A "ragasztó" cím mindenképpen rossz, félrevezető. Hagyományos ragasztó pl. a glutinenyv, a kazein, a csiriz, a gumiarábikum stb. Ezek olyan anyagok, amelyek pontosan illeszkedő felületeket képesek egymáshoz rögzíteni. A ragaszok, kittek, gittek ezzel szemben térkitöltő anyagok, a folytonossági hiányt pótolják, miközben persze rögzítenek is. --Villanueva vita 2015. augusztus 21., 12:07 (CEST)

Talán ez: fr:Mastic (matériau) áll legközelebb a mi cikkünkhöz. --Villanueva vita 2015. augusztus 21., 12:18 (CEST)

Elsőre nekem is furcsa volt, de a distinkció helyesnek tűnik. Kérdéses számomra, hogy tényleg ragasznak nevezik-e. Mindenesetre a ragasztó címszóban tényleg tárgyalni kéne a tapétaragasztótól a csirízig mindent. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 21., 12:23 (CEST)

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a "ragasz" egy régies kifejezés a ragasztószerre. Biztos vannak olyanok akik ezt a szót használják, de én is inkább maradnék a ragasztó mellett. Főleg mert nem mindenki ragasztási szakember. ;-) – Pegy22 üzenet 2015. augusztus 21., 12:27 (CEST)

„Mastique” tömítőmassza, fő funkciója a a szivárgás gátlása, tömörség, tömítés biztosítása. Ismert képviselői a fugázó anyagok, pl. a „sziloplaszt”. A „ragasztó” anyag szerintem más, inkább „colle”, „glue”-nak megfelelő dolgok. (Tudom, a ragasztó is tömíthet, és a tömítőmassza is ragaszthat valamelyest, de csak mellékesen, és nem garantáltan). Akela vita 2015. augusztus 21., 12:40 (CEST)

Akkor miért nem gitt lett a neve ragasz vagy ragasztó helyett? Apród vita 2015. augusztus 21., 13:34 (CEST)

Lehetne még „kitt” vagy „tapasz”. A „gitt” nagyon erősen az üvegesszakmához tapad. A „ragasz” máma tényleg inkább falragaszt, vagyis falra ragasztott hirdetményt jelent. Viszont a szöveg tele van a „ragasz” szóval meg összetételeivel, nagyon nehéz lenne átfogalmazni. --Villanueva vita 2015. augusztus 21., 18:31 (CEST)

Egy javaslat:
Addig is amíg valaki elvállalja, hogy létrehozzon egy Gitt/Tömítőmasszák oldalt, talán vissza lehetne állítani a "2014. június 13., 05:15-kori változatra és visszakeresztelni Ragasztó(k)-ra. – Pegy22 üzenet 2015. augusztus 22., 20:38 (CEST)

A cikk nem a ragasztókról szól. --Villanueva vita 2015. augusztus 23., 05:28 (CEST)

A ragaszt most átneveztem „Kittek”-re (gyűjtőfogalom), meg elkezdtem egy Ragasztók szócikket is. Jó lesz így? --Villanueva vita 2015. augusztus 24., 17:23 (CEST)

Nem teljesen. „Főszabályként a cikkek címe egyes számban van.” --Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. augusztus 24., 17:37 (CEST)

Ááááá. --Villanueva vita 2015. augusztus 24., 17:42 (CEST)

Nem tudom átnevezni „kitt”-nek, mert egy hülye autó van ott. --Villanueva vita 2015. augusztus 24., 17:46 (CEST)

@Villanueva: Mi lenne, ha a Kitt a Kitt (egyértelműsítő lap)-ra vezetne, ott a mozaikszó és a kitt is szerepelhetne úgy, hogy a jelenlegi Kittek szócikket átnevezed Kitt (kötőanyag)-ra... ill mindkét szócikken elhelyezve egy {{más}}(?) sablont? ;-) Fauvirt vita 2015. augusztus 24., 19:43 (CEST)

Köszönöm, ez jó lesz, holnap megcsinálom. Tudom, hogy nem erre a lapra tartozik, de tudna valaki segíteni abban, hogyan lehet az interwikit átjavítani úgy, hogy ne az en:Adhesive-re, hanem az en:Putty-ra mutasson? --Villanueva vita 2015. augusztus 24., 20:00 (CEST)
Innen: https://www.wikidata.org/wiki/Q131790#sitelinks-wikipedia kell a jelenleg "hu Kittek"-et kitörölni és ide: https://www.wikidata.org/wiki/Q1337073#sitelinks-wikipedia beírni (amennyiben a szerkesztéskor már átnevezésre került, akkor értelemszerűen a megváltozott nevet). :-) Fauvirt vita 2015. augusztus 24., 20:12 (CEST)
Sikerült, köszönöm a segítséget! --Villanueva vita 2015. augusztus 25., 04:49 (CEST)

Én a ragasz szóval kétszer találkoztam, falragasz alakban a Kérem a következőt! sorozatban, valamint hallottam a ragaszhányó kanál kifejezést is, ami vakolólapátot jelent. Mindenesetre a Ragasz címet támogatom.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 24., 19:51 (CEST)

Tényleg igaz, hogy régen a maltert, habarcsot is ragasznak nevezték. De sokak szerint ma már kissé retró hangulata van, ezért átnevezném "kitt"-re. --Villanueva vita 2015. augusztus 24., 20:00 (CEST)
hmm: A Magyar Mérnök- és Épitész-Egylet közlönye, 2. kötet (1868): „Kitt, ragacs (nem ragasz, falragasz.)”... ill. Akadémiai magyar szinonimaszótár (2010): „gitt: kitt, szaknyelvi ragacs”. (Szegedi szótár, 2. kötet (1957): „ragasz I. falragasz” → „plakát (-ot) fn. ’falragasz, fali hirdtmény’ (új)”.) Fauvirt vita 2015. augusztus 24., 20:16 (CEST)

Örülök, hogy itt legalább segíthettem, mert ha nem vettem fel a gittet, a többiek leragadtak volna annál, hogy most vagy ragasz vagy ragasztó legyen, miközben már az első mondatában megemlített más alternatívákat Villenueva. Apród vita 2015. augusztus 26., 02:28 (CEST)

Köszönöm mindenkinek, aki részt vett ennek a problémakörnek a rendbetételében, főleg persze Villanuevának. Malatinszky vita 2015. augusztus 29., 14:16 (CEST)

Megyéspüspök vagy megyés püspök[szerkesztés]

Sziasztok! Kisebb probléma van a "megyéspüspök" szó helyesírásával kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy ez egy kifejezetten a katolikus egyházon belül levő szakkifejezés, és tekintettel arra, hogy minden katolikus (szak)irodalom ezt használja és tekintettel az "Útmutató egyházi kifejezések helyesírásához" http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=450 könyv "püspök" címszónál leírt jelzésére, mindenképpen az egybeírt (megyéspüspök) változat a helyes, nem pedig a külön írt (megyés püspök). Elég megnézni az összes katolikus hivatkozást, elektronikus vagy nyomtatott kiadványt, mindenhol ez szerepel. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Canonicus~huwiki (vitalap | szerkesztései)

A magyar helyesírás szabályai a püspök szó alatt tartalmazza a választ: megyés püspök. Továbbiak: Szerkesztővita:Canonicus~huwiki#Re: Helyesírás. --Tudor987 vita 2015. augusztus 26., 13:03 (CEST)

Az az érzésem, hogy a katolikus egyház nem rendelkezik hatáskörrel a helyesírás alakulására. Ha úgy is használják ők, attól még helytelen az egybeírás, mert az égvilágon semmivel sem jelent többet vagy mást az egybeírt változat, mint a különírt. Következésképpen az egyszerű jelzős szerkezetek mintájára írandó, mint a szép idő, a választott kormány, vagy az országos rendőrkapitány. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 13:25 (CEST)

Akkor szerintetek a "nagykereskedés" helytelen és csak a "nagy kereskedés" helyes? Mert az első nagybani kereskedelmet jelent, míg a második nagy méretű boltot. Ugyanígy van a megyéspüspöknél is. Vagy a főorvos? Főnővér? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Canonicus~huwiki (vitalap | szerkesztései) 2015. augusztus 26., 14:12 (CEST)

A rossz párhuzamokon túllépve mennyiben jelent mást egybeírva, mint külön? Milyen megyéje lehet még a püspöknek, amitől az egybeírás jelentéstömörítő lesz? – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 14:15 (CEST)

Az egyházi megyék pl. nem esnek egybe az államiakkal. A megyéspüspök az egyházmegye vezetője. (Jé, a helyesírás-ellenőr se húzza alá!) Minden szakma, hivatás hatáskörrel rendelkezik saját terminológiájának kialakítására. A fizika-kémia-matematika is használ „szabálytalan” kifejezéseket. Nehogy már a más vallásúak, vagy az ateisták akarják megmondani, hogy mit hogyan írjunk. Emlékezetes, amikor pl. a „gyakran bérmálkozó” Gyurcsány akart belepofázni vallási kérdésekbe. Suszter, maradj a kaptafánál! Voxfax vita 2015. augusztus 26., 15:02 (CEST)

Ki mondta és hol, hogy minden szakmának privilégiuma a saját terminológia kialakítása? Ezzel kapcsolatban egyébként itt van egy érdekes mondat, amin érdemes elgondolkodni: „ilyen alapon az autószerelőknek is lehetne saját helyesírásuk, ahol a „karburátor”-t négy „k”-val írják, meg minden szakmának külön, és a helyesírás mint egységes normarendszer értelmét vesztené. ” szóval az, hogy „minden szakma, hivatás hatáskörrel rendelkezik saját terminológiájának kialakítására”, @Voxfax: egy elmélete csak. :-) Ogodej Mal 0.png vitalap 2015. augusztus 26., 16:39 (CEST)
Akkor gyomláljuk ki a predestinációt meg a sákramentumot is? Voxfax vita 2015. augusztus 26., 17:11 (CEST)
Természetesen predesztinációról és szakramentumról van szó. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 17:55 (CEST)
Akkor miért írják-mondják így? Mert joguk van hozzá, akárcsak nekünk a megyéspüspökhöz. Voxfax vita 2015. augusztus 26., 18:33 (CEST)

És ha nem esnek egybe, akkor mi van? Állami megyéje lehet egy püspöknek? Akrhogy puffogsz is, a helyesírást nem a „szakmai nyelvek” alakítják, amelyeknek a többsége egyébként is kész nonszensz. Ha a katolikus.hu nem tud helyesen írni, az csak az ő saját bajuk, de ettől nem lesz belőle helyesség. Ez nem az „ex cathedra” kategóriája. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 15:10 (CEST)

Sajnos nem ismerek háromnál több mássalhangzót összetorló magyar szavakat. ;) Puff! Voxfax vita 2015. augusztus 26., 15:20 (CEST)

Rulettstratégia? – Vépi vita 2015. augusztus 26., 15:39 (CEST)
Ebben melyik magyar? :D Voxfax vita 2015. augusztus 26., 15:52 (CEST)
Udvariasságból nem fogja mondani senki, hogy ezt a szabályt tartsd meg magadnak. Vigyor Oliv0 vita 2015. augusztus 26., 19:46 (CEST)
Et jó. Vigyor – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 20:01 (CEST)

Oszt miértne lenne? Vigyor – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 15:57 (CEST)

Egyébként értesüléseim szerint a 12. kiadás is különírást javasol. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 16:33 (CEST)

Igen a 12. kiadásban is szerepel, külön írva. És ez nem javaslat, hanem a helyesírási szabály. (Egyébként a törvényekkel sem kell egyetérteni, de alapvetően célszerű azokat betartani.) --Tudor987 vita 2015. augusztus 26., 19:17 (CEST)
A helyesírási szótárak javasolnak. Vannak a szabályok, amiket értelmezni kell, a szótár pedig értelmezi és javasolja a helyes(nek tartott) alakot. Ez sokszor nem is sikerül, lásd az OH hibáit. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 20:01 (CEST)

Olyannyira nincs a szakmáknak helyesírás-alkotó lehetősége, hogy még az intézményneveket sem kell feltétlenül hibásan írnunk, függetlenül attól, hogy hogyan jegyezték be pl. a cégbíróságon. Ezt Mártonfi Attilától, az OH. egyik szerzőjétől tudjuk, aki itt osztotta meg nézeteit velünk. Az én kedvencem egyébként ezen a téren az Államadósság Kezelő Központ Zrt.Puskás Zoli vita 2015. augusztus 26., 16:58 (CEST)

De méginkább ide kapcsolódik ez a levele: „A valószínűség-számítás szó a helyesírási szótárakban kötőjellel szerepel, ugyanis a szótagszámlálás szabálya során igazából nem összetételi tagokat, hanem tőmorfémákat számlálunk. A szín márpedig ilyen. Kétségtelen, hogy a matematikai szakirodalomban igen ritka a kötőjel kitevése, de a helyesírás szigorú követése esetén ez szükséges. (NB. Ezen anomáliák miatt is suta a szótagszámlálás szabálya, de amíg érvényben van, a helyesírás részét képezi.)” (Itt található, a szakasz végén.) – Puskás Zoli vita 2015. augusztus 26., 17:06 (CEST)

A 12. kiadás szerint valószínűségszámítás :). --Tudor987 vita 2015. augusztus 26., 19:17 (CEST)
Omnia mathematica vincit! --Malatinszky vita 2015. augusztus 27., 00:26 (CEST)
Ezzel lekövették a gyakorlatot. Van olyan, hogy a szóelemek önállóságának elhomályosulása indokolja az ilyesmit. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 20:01 (CEST)
Az index cikke alapján pontosan ez történt: „Ha még nem vesztettük el teljesen a fonalat, akkor ideje megtudni, hogy nem számítanak önálló szóelemnek az egy szótagos igekötők, például ki-, be-; azok az idegen előtagok, amelyekhez önállóan nem használt utótag járul (például az interferencia, mivel ferencia nincs a magyarban), és azok az elemek, amelyeknek külön jelentése már nem átlátható (például a televízió szóban lévő vízió, ezért a televíziókészülék egyben van).” Mondjuk egyszerűbb ettől éppenséggel nem lett. – Puskás Zoli vita 2015. augusztus 26., 20:43 (CEST)

Hát igen. A szótagszámlálást egyszerűsíteni kéne, de ilyen lényeges változtatásra nem sok esély van. Szerencsére itt nem kell számolgatni, mert két szó és punktum. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 17:55 (CEST)

A nyelvészek - tudtommal - nem alkotják, hanem csak megfigyelik és leírják a nyelvi jelenségeket, szabályokat. Voxfax vita 2015. augusztus 26., 20:19 (CEST)

A nyelvi jelenségeket nem alkotják, hanem a szabályokat alkotják, amelyek megpróbálják leírni a nyelvi jelenségeket. De félreértés ne essék, a helyesírás nem nyelvi jelenség, hanem a beszélt nyelv kódolása írásjelekkel. Ennek normái vannak, amelyek az egyértelműséget és az egységességet szolgálják. (Vannak helyesírási szabályok, amelyek bonyolultak, vagy nem írják le rendesen a követendő szabályt, vagy azt egyes esetekben többféleképpen lehet értelmezni. Ezeket kellene javítani, módosítani, egyszerűsíteni. Úgy látom, most sem ez történt.) – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 21:19 (CEST)

Szerintem a szabályokat sem ők alkotják, hanem a nyelvi logikát próbálják meg leírni, akárcsak a fizikusok a meglévő törvényszerűségeket. Nem szentírás, rajtunk is áll, hogyan használjuk. Voxfax vita 2015. augusztus 26., 21:40 (CEST)

Még egyszer: nem nyelvhasználati kérdésről beszélünk, hanem helyesírásiról. A helyesírás egy kódrendszer szabályait adja. Ebben nincs használati variabilitás. Legalábbis normális esetben, ha a szabály alapján minden érintettről ki lehet deríteni, hogyan kell írni. Akkor úgy kell írni, opció nincs. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 22:22 (CEST)

Ez egy nem olyan egyszerű kérdés, mármint nem annyira a helyesírási része, inkább a diplomáciai-szociológiai. :) Az AkH. felől kiindulva a helyzet egyértelmű: a jelzőt (megyés) a jelzett szóval (püspök) csak abban az esetben írnánk egybe, ha valamiféle jelentésváltozás volna kimutatható a sima jelzős alakulathoz képest az összetételben. De tekintve, hogy megyés püspök éppen az, akinek egyházmegyéje van, ill. afölé van rendelve, itt semmiféle átvitt vagy mellékes értelem, jelentésváltozás ki nem mutatható. Az akadémiai helyesírás logikája szerint mindig az egybeírás szorulna külön indoklásra hasonló esetekben, amennyiben arra nincs ok, marad külön.

A kérdés második fele a kényesebb, ti. bizonyos szakmák, körök, társaságok, mozgalmak, felekezetek saját helyesírásának a kérdése. A maguk hatáskörében (kiadványaikban, honlapjaikon stb.) persze nyilván úgy írnak, ahogy óhajtanak, a kérdés nem erre vonatkozik, hanem hogy az általános helyesírási norma mennyire tartsa tiszteletben a sajátos helyesírási gyakorlatokat. Én most erre azt mondanám, hogy mivel az egységes normának majdhogynem az egyetlen értelme az, hogy egységes legyen, külön "szakhelyesírást" csak akkor tartanék érdemesnek követésre egy enciklopédiában, amilyen a WP, ha az a külön helyesírás értelmes módon kapcsolódik az AkH. elveihez, csak részletesebb, a maga területén gazdagabb, olyan értelmes megkülönböztetéseket vezet be, elveket érvényesít, amelyek megkönnyítik egy-egy szakterület névtanának, fogalmainak kezelését. Ilyen lehet például egy növénytani nevezékrendszer, mert mondjuk az általános helyesírási szótárakban a növények töredéke sem szerepel.

Ami mármost a konkrét esetet illeti: sajnos ismerjük az Útmutató egyházi kifejezések helyesírásához c. katolikus szakkiadványt. Anélkül, hogy itten minősítenünk kellene az egyébként mindösszesen 22 oldalas füzetkét, a legóvatosabb kritika is megállapíthatja, hogy mindenféle átgondolást, belső logikát nélkülözve, teljesen hasraütésszerű jegyzéket sikerült benne összeállítani, gyaníthatóan az összeállítók egyedi ízlése és sejtelmei alapján.

Hogy nem gondolkodtak el részletkérdéseken, az éppen a püspök szófejhez írt példákból derül ki, idézzük itt fel: püspök; megyéspüspök, segédpüspök, címzetes püspök, bíboros püspök; szeged-csanádi püspök – a megyés püspököt egybeíratná, de a vele teljesen azonos szerkezetű és logikájú címzetes püspököt külön (ki tudja, miért), a segédpüspököt egybeíratja (jogosan), a bíboros püspök alakulattal viszont nem tud mit kezdeni (az ugyanis valóban egy elég komplikált helyesírási helyzetű mellérendelős alakulat, talán még leginkább kiskötőjelezni kéne), szóval teljes a káosz (a szeged-csanádi példáját most hagyjuk, az egy külön bonyolult kérdés).

Ezért én azt mondanám, hogy jelen esetben inkább tekintsünk el ettől a sajnálatos módon színvonaltalan és önmagán belül is logikátlan kiadványtól, és maradjunk az AkH. elvein és berkein belül. De ha valaki meg tudja nekem magyarázni az idézett szófej példáin a döntéseket, meghajtom fejemet. :) BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2015. augusztus 27., 19:04 (CEST)

12. kiadás[szerkesztés]

Függőben Függőben2015. augusztus 31., 10:44 (CEST)

Kedves Szerkesztők!

Megjelent a helyesírási szabályzat 12. kiadása. A változások szerinti javításokat mikor gondoljátok elkezdeni, esetleg a botgazdák közreműködésével fog megtörténni? --Tudor987 vita 2015. augusztus 26., 13:21 (CEST)

Off: jó lenne, ha az új szakasz nyitása fület használnád, akkor nem lett volna szerkesztési ütközés, amikor a másik szakaszba írok. Az új helyesírás még nagyon friss és ropogós. Én még nem is láttam. Szerintem lesz egy kis átfutási ideje. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 13:25 (CEST)

Off: Úgy csináltam, nézd meg a laptörténetet... – Tudor987 vita 2015. augusztus 26., 13:44 (CEST)
Akkor teljesen érthetetlen, miért keletkezett szerkesztési ütközés, amikor az eggyel fentebbi szakaszt szerkesztettem, és a felugró lapváltozatokban nem volt más, csak a következő szakasz nyitása. Ilyenkor nem lehet másra gondolni. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 13:57 (CEST)

Az MTA hírei szerint 2016. szeptember 1-ig marad érvényben a 11. szabályzat, tehát egy évig mind a régi, mind az új helyes. Ez kb. azt jelenti, hogy 1 év itt is lesz a módosításokra. Nekem egyébként már van, könyvesboltban kapható. – Tudor987 vita 2015. augusztus 26., 13:44 (CEST)

@Bináris szokott botos helyesírási javításokkal foglalkozni. Amúgy a MEK-be be fog kerülni? Mert gondolom senkinek nincs kedve papír formából bevinni a Wikiforrásba… --Tacsipacsi vita 2015. augusztus 26., 13:56 (CEST)

Mivel a könyvben a hirdetés szerint egy éves internetes elérési lehetőség van, nem gondolom, hogy szabad internetes elérést adnak neki egy ideig. Amit meglehetősen furcsállok is, lévén ennek nem üzleti alapúnak kéne lenni, hanem mindenki számára elérhetőnek. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 26., 13:59 (CEST)

Óvatosan kérdezem: Elvárás-e (ugye nem), hogy az egész meglévő Huwikit visszamenőleg javítsuk ki a legutolsó helyesírási szabályzat szerint? Akela vita 2015. augusztus 27., 13:13 (CEST)

A 13. kiadásig van vagy 30 évünk. Addigra csak sikerül. :-)Puskás Zoli vita 2015. augusztus 27., 13:21 (CEST)

Szerintem igen. De nincs olyan sok változás. A legtöbb csak lekövette a használati változásokat. A legproblémásabb éppen az egybeírás-különírás lett, ahol tovább bonyolították a helyzetet, mint amilyen eddig volt. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 27., 13:20 (CEST)

Online felületről lévén szó, ahol a friss eseményeket percről percre követni lehet (nem is beszélve arról, hogy más honlapokkal szemben itt potenciálisan sok ezer szerkesztő áll rendelkezésre), szerintem magától értetődik, hogy a Wikipédiának is a legfrissebb változatot kell követnie. Hál’istennek vannak botok, amelyek tudnak javítani majd sok mindent.

Számomra inkább az a kérdés, hogy ahol eddig az {{akh}}(?) sablont használtuk, azzal mi legyen. Jelöljük pl. piros, félkövér beszúrással a régi szabályzat Wikiforrás-szövegében, az egyes pontok előtt vagy után, ahol valami megváltozott, és hogy mire módosult? Az új szabályzatnak megfelelő számozást amúgy is be kéne szúrni tájékoztatásul a régi szabályzat elektronikus szövegébe. Hosszú távon persze az lenne a legjobb, ha a 12. kiadás is elérhető és linkelhető lenne, ami persze újabb kérdéseket vetne föl (pl. mi legyen a régi szabályzatpontokra utaló linkekkel). Ádám 2015. augusztus 27., 16:49 (CEST)

A Naprendszer holdjai[szerkesztés]

Kiírtam a szavazást a Naprendszer holdjainak nevéről. Kéretik az urnához járulni mindazokat, akiknek véleménye van a kérdésről. Köszönettel. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 27., 10:12 (CEST)

Déjà vu, avagy mi...[szerkesztés]

A déjà vu kifejezés tudomásom szerint francia eredetű. Ha már a franciás helyesírást követjük a magyarban nem létező karakterrel, akkor nem kéne-e teljesen követni, és úgy írni, ahogy a franciák (déjà-vu)? Vagy ahogy a magyarban általában szokás írni (déja vu)? Jó ez a felemás alak? – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 27., 12:54 (CEST)

Feltétlenül az eredeti francia alakot javaslom. (Kötőjel nélkül talán a Szent Enwikiből jött át). Az ékezettelen magyaros alakot szerintem zárójelben se írjuk hozzá, elég a Déjà vu (egyértelműsítő lap). Akela vita 2015. augusztus 27., 13:11 (CEST)

Közben megnéztem az OH-t. Az 588. oldalon a déjà vu alak szerepel. Én egyelőre nem látom be, miért kéne így lennie. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 27., 13:13 (CEST)

A "fogalmat" a francia kötőjellel írja: pl. Larousse. A kötőjel nélküli forma a sima mondat igei állítmánya: "láttad-e már", Tu as déjà vu la tour Eiffel?, tehát a kötőjel csinál névszót az ige+határozó szerkezetből. Nagy kérdés, hogy egy nemzetközi kifejezést eredeti vagy így-úgy magyarosodott formában tartsunk-e meg? Akela vita 2015. augusztus 27., 13:28 (CEST)

Szerintem egyáltalán nem világos, hogy a déjà vu „már látott” melléknévi használat mellett a főnévi fogalom egyetlen jó francia helyesírása a kötőjeles : a hatalmas en:Trésor de la langue française c. szótár úgy ismeri, hogy le déjà(-)vu, Déjà(-)vu. C'est du déjà-vu., és a francia Wikiszótár is egy példát ad kötőjellel és egyet kötőjel nélkül. Itt például azt mondja, hogy a Robert híres francia szótár egyetlen egy sorban azt írja : „C'est du déjà vu. Une impression de déjà-vu.”, és hogy ebben a különbség esetleg az, hogy csak a második a fogalom, az első pedig csak du anyag-névelővel főnevesített melléknev (mint pl. c'est du sérieux = ez már komoly (dolog), itt: ez már látott dolog, ezt sokszor láttuk). A francia nyelvvel mindig (az angol nyelv térnyerése miatt) eléggé szigorú québec-i nyelvhivatal (Office québecois de la langue française) csak annyit ír róla, „általában” (généralement) kötőjeles a főnév. Oliv0 vita 2015. augusztus 27., 15:42 (CEST)

Ha számodra sem világos, akkor már rég rossz a helyzet. :-) Akkor talán nem érdemes bolygatni a kérdést, és maradjunk az OH-nál. Én azért tettem fel a kérdést, mert egyáltalán nem értek hozzá, csak feltűnt a franciás helyesírás, miközben a francia cikk címe más. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 27., 15:59 (CEST)

Ngram Viewer sentiment de déjà vu,sentiment de déjà-vu (déjà(-)vu érzés) szerint franciául viszonylag új a kötőjeles írásmód, de lassan egy szinten lesz a kettő. Oliv0 vita 2015. augusztus 27., 16:12 (CEST)

Ha így van, akkor valóban hagyjuk békén. Írjunk bele egy "déjà-vu vagy déjà vu" kiegészítést - akár azokkal az infókkal megtalpalva, melyeket Oliv0 leírt. És csináljunk egy egyértelműsítőt. Ékezet nélküliek csak az egyért-be kerüljenek. Akela vita 2015. augusztus 27., 17:49 (CEST)

Görög miniszterelnöknő[szerkesztés]

Frissíteni kellene a görög miniszterelnök lemondásáról szóló hírt a kezdőlapon, mert már van (ideiglenes) utódja, egyben az első görög miniszterelnöknő: en:Vassiliki Thanou-Christophilou, el:Βασιλική Θάνου-Χριστοφίλου. Hogyan kell írni a nevét? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2015. augusztus 28., 08:49 (CEST)

A WP:GÖRÖG szerinti átírás Vaszilikí Thánu-Hrisztofílu, de átnevezték a görög wikin el:Βασιλική Θάνου-ra = Vaszilikí Thánu. Oliv0 vita 2015. augusztus 28., 09:26 (CEST)

International Women’s Club Championship[szerkesztés]

Sziasztok! Az International Women’s Club Championshipnek milyen címen kéne futnia minálunk? Sillent DX vita 2015. augusztus 28., 08:52 (CEST)

Kategória:Élelmiszer-ipari cégek[szerkesztés]

Megoldva, kész, ok, stb. Megoldva Puskás Zoli vita 2015. augusztus 28., 21:10 (CEST)

Helyes ennek a kategóriának az elnevezése: Kategória:Élelmiszer-ipari cégek? Ha egyszer az élelmiszeripar egybe írandó, akkor az élelmiszeripari akármi is. Érdekes, hogy van egy Kategória:Élelmiszeripari cégek is, amin egy sablon mondja, hogy az Élelmiszer-ipari cégek a helyes, de én ebben kételkedek :-). --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. augusztus 28., 19:11 (CEST)

Csak az Élelmiszeripari cégek lehet helyes. Valaki úgy okoskodott, hogy 7 szótag, de ez nem áll, mert az alapszó csak 6 szótag (élelmiszeripar), tehát egybe írandó. Wikizoli vita 2015. augusztus 28., 19:59 (CEST)

Kötőjeles. Az i képző is szótagnak számít (OH 129.). – Vépi vita 2015. augusztus 28., 20:42 (CEST)

Szótagnak számított eddig, mostantól meg nem. Legalábbis ha hinni lehet az Index.hu cikkének: „Ezt az egészet toldja meg az új szabályzat még azzal, hogy „Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát értjük. [...] A képző – az -i kivételével – beleszámít a szótagszámba.” Azaz korábban a gépjárművezetőt egybeírtuk, míg a gépjármű-vezetői már külön volt. Ennek vége: mostantól a gépjárművezetői is egyben lesz, ahogy a vendéglátóipari (a szakközépiskolák repesni fognak az örömtől) és a magánnyugdíjpénztári is elhagyja a kötőjelet. Már ha még vannak ilyen intézmények.” Akinek megvan már az új kiadás, esetleg utánanézhet, nagyon megköszönném. – Puskás Zoli vita 2015. augusztus 28., 20:50 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Valóban, ez pont azon kevés kérdés egyike, ahol az új szabályzat változást hozott. A régi szerint (l. a szótagszámlálás szabálya) az -i képző ugyanúgy beleszámít a szótagszámba, mint bármely más képző, tehát kötőjeles lett volna; az új 139. pontja szerint viszont már nem, tehát most már az egybeírt alak a helyes. (Itt van előttem a nyomtatott kötet, azért tudom megerősíteni.) Ádám 2015. augusztus 28., 20:59 (CEST)

Ahogy ígértem: nagyon köszönöm! :-)Puskás Zoli vita 2015. augusztus 28., 21:10 (CEST)

Érdekes kérdés, hogy egy helyesírási szabályzat mikor lép életbe, ha a törvények analógiáját nézzük, vagy azt, hogy biztosítani kell az átállás feltételeit, akkor talán jelenleg még a kötőjeles alak a "helyes".hhgygy óhaj, sóhaj, panasz? 2015. augusztus 28., 22:57 (CEST)

Szintén „ha igaz” megjelöléssel mondom, de több helyen is hallottam már, hogy „A tervek szerint 2015 szeptembere és 2016 szeptembere között érvényben lesz a 11. és a 12. kiadás is, így nem kell kapkodnunk.” (Forrás: Halasinfo.hu) Azaz még bő három napig irgum-burgum mindenkinek, aki nem kötőjellel írja, utána egy évig csak külön nem lehet írni, azt követően meg csak egybe lehet. :-)Puskás Zoli vita 2015. augusztus 28., 23:28 (CEST)

Köszönöm! Szeptember 1-jén akkor át lesz nevezve a kategória? :) --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. augusztus 29., 00:38 (CEST)

i-, y-ban különböző két név kíván-e egyértelműsítő lapot?[szerkesztés]

Mi a szokás ilyenkor? Konkrét eset: Fábry Péter (1955) tervezőgrafikus, fotográfus vs. Fábri Péter (1953) író, költő, dalszövegíró, műfordító. Fauvirt vita 2015. augusztus 29., 15:14 (CEST)

Én valószínűleg megelégednék egy-egy {{más}}(?) sablonnal a két cikk tetején. Persze ehhez két cikk kéne. --Malatinszky vita 2015. augusztus 29., 15:21 (CEST)

Rajta vagyok egy {{Csonk-képz}} elkészítésén... :o) Fauvirt vita 2015. augusztus 29., 15:26 (CEST)

Ajjaj... van egy Fábry Péter (Fábry Péter István; 1949) grafikus, fotóművész, rendező, író, forgatókönyvíró, filmszínész is... meglepődött Fauvirt vita 2015. augusztus 29., 15:37 (CEST)

Csúnya dolog, lehet, de ennyiben maradtam: Fábry Péter (egyértelműsítő lap). Ettől függetlenül köszönöm, az író lapjára rátettem a {{más}}(?) sablont az y-os egyérttel. Fauvirt vita 2015. augusztus 29., 15:56 (CEST)

Valószínűségszámítás[szerkesztés]

@Tudor987: egy fentebbi megjegyzése nyomán: Megerősítené, aki meg tudja, hogy az új helyesírási szabályzat szerint a valószínűségszámítás szó egybeírandó? Ha igen, milyen gondolatmenet áll emögött? --Malatinszky vita 2015. augusztus 29., 15:25 (CEST)

Az, hogy a szótagszámlálást a tőmorfémák számolása előzi meg. A tárgyi szóban a valószínű rejlik, amely már nem mindenki (sőt a többség) számára nem egyértelműen összetett szó. A való kihalóban lévő szó (csak képzett alakjai élnek, mint a valóban vagy a valóság), így a valószínűt már nem a való és a szín összetételének fogjuk fel. Ha pedig a valószínű nem összetett szó, akkor a valószínűségszámítás szóban csak két tőmorféma van (a szín és a számít). Ugyanez egyébként a szín-re is elmondható, van, akinek a szín nem tűnik önállónak a valószínű szóban. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 29., 15:36 (CEST)

Akkor tehát a szabálybeli változás az, hogy eddig nem a tőmorfémákat számoltuk, most meg igen? --Malatinszky vita 2015. augusztus 29., 15:53 (CEST)
Szerintem annyi, hogy eddig három tőmorfémának tekintettük, mostantól pedig – az elhomályosult eredet miatt – kettőnek számoljuk. --Tacsipacsi vita 2015. augusztus 29., 16:37 (CEST)
Igen, nem a szabály változott, hanem a valószínű szó összetett voltának megítélése. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 29., 17:01 (CEST)

Látja valaki akadályát annak, hogy a Valószínűség-számítás szócikket Valószínűségszámításra nevezzem át? --Malatinszky vita 2015. augusztus 29., 16:48 (CEST)

Jelen állás szerint nem. Bár jó lenne egy hivatkozás a 12. kiadás megfelelő oldalára. Nekem nincs meg, csak már több helyen egymástól függetlenül hallottam róla, hogy ez van benne. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 29., 17:01 (CEST)

Azt nem tudom, mit mond az új szabályzat, de mindenképp azt javaslom, hogy azt nézze meg valaki, és az alapján döntsön. A helyesírás - egyesek ettől eltérő vélekedése ellenére - olyan normatív rendszer, aminek a normáit a bárki által megismerhető szabályzatok tartalmazzák.

Ami a "régi" szabályzatot illeti, abban egy árva szó sincs "tőmorfémákról", tessék elolvasni! A szabályzat csupán ezt a fogalmat használja, körülírással meghtározva: "kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételek". A valószínűségszámítás szó viszont nem három szóból alakult, hanem kettőből: "valószínűség" és "számítás". A "valószínűség" maga ugyan egy kéttagű összetett szóból van képezve, de ő maga nem összetett szó. Ez az, amit a "tőmorféma" fogalmának bevezetésével némelyek megpróbálnak megkerülni a szabályzat értelmezésekor.

A szabályzat szövegében kizárólag olyan példák szerepelnek, amelyek valóban kettőnél több szóból alakultak: cseppkőbarlang, gépkocsivezető, ivóvízellátás, készruhaáruház, pénzügyőrlaktanya, rádiószaküzlet, úttörővasút, nyersolajmotor, rendőrjárőr, barnakőszénkoksz, mértékegységrendszer; csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, könyvritkaság-gyűjtemény, tornász-csapatbajnokság, munkaerő-nyilvántartás, foszforműtrágya-gyártás.

Itt minden esetben, ahol képző szerepel, az az összetétel egyetlen tagjához kapcsolódik csupán, egyik példa sem hasonlít tehát a "valószínűségszámítás" esetére. Itt az öszetételben a "való" (vagy a "van") és a "szín" egyike se vesz részt, csak az öszetételükből ("valószínű") képzett "valószínűség". Nem való+színűség, hanem (való+színű)+ség a szerkezet.

Megjegyzem, ha mégis "tőmorfémásdit" játszunk, akkor a három "tőmorféma" közé csakis a "szám" vehető be, a "számít" biztos nem. Persze a valóságban egyik sem alkotója a valószínűségszámítás összetételnek.

Peyerk vita 2015. augusztus 29., 18:14 (CEST)

A „bárki által megismerhető” szabályzat számomra például nem megismerhető, mert az interneten nem elérhető, és nagy valószínűséggel nem található a lakóhelyem háromezer kilométeres körzetében egyetlen fizikai példány sem. Ezért tettem fel az eredeti kérdésemet. Hálás lennék, ha valaki, aki a kezébe tud venni egy 12. kiadású szabályzatot, megnézné, hogy szerepel-e akár a szabályismertető, akár a szótári részben a valószínűségszámítás szó, akár egybe, akár különírva. Malatinszky vita 2015. augusztus 29., 18:38 (CEST)

Újra megerősítem: szerepel, a szótárrészben tételesen, ha kell: 557. oldal! --Tudor987 vita 2015. augusztus 29., 20:27 (CEST)
Akkor ezzel eldőlt a dolog valóban, még akár igazam is lehet tehát Vigyor Nincs még példányom, de az ismertető szerint a szótári rész meghivatkozza a megfelelő szabálypontot is. Itt mi a hivatkozás?
@Malatinszky: A "mindenki által megismerhető" nem azt jelenti, hogy mindenkinek elküldik. A mi forrásokra vonatkozó szabályaink sem így értelmezik, és a Wikipédia mindenki általi elérhetőségét sem így értelmezzük :-)
Peyerk vita 2015. augusztus 30., 23:16 (CEST)
Ez biztos szellemes riposztnak tűnt a te szemszögedből, és remélem, hogy örömödet lelted abban, hogy ezt így kitaláltad és ideírtad. Az én szemszögemből nézve a megjegyzésed bántó, lekezelő, a személyes problémámat (ti., hogy szeretném megismerni az új szabályzatot, de erre nem voltam képes) trivializáló. Hogy ez téged érdekel-e vagy sem, azt nem tudom; mindenesetre talán hasznos visszajelzés, ha látod, hogy a szavaidnak milyen hatása van. Az egésznek persze szakasz témájához nem sok köze van. --Malatinszky vita 2015. augusztus 31., 14:05 (CEST)

6:3-as szabály: ha a valószínűség egy elemnek számít, akkor egybe írandó. Nem számítanak önálló szóelemnek azok az elemek, amelyek jelentéstanilag már nem átláthatóak, a színű szerintem ilyen a valószínűn belül. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. augusztus 29., 23:00 (CEST)

Peyerk, pont ezért ugrasztották egybe, ahogy te is képzett, és nem összetett szónak tartod a valószínű szót. Holott eredetileg összetétel. De tökmindegy, eddig kötőjellel kellett írni, most meg már nem, az a lényeg. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 30., 00:43 (CEST)

@Laszlovszky András: Én a "valószínű" szót hajlandó vagyok összetett szónak tekinteni, csak a "valószínűség" szót nem :-) Peyerk vita 2015. augusztus 30., 23:16 (CEST)

És a valószínűség nem a valószínű képzett alakja? :-) – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 31., 01:18 (CEST)

De igen, abból van képezve. Csakhogy a kérdés itt az, hogy egy összetett szóból képzett új szó automatikusan, magától értetődően összetett szó-e. Szerintem nem :-) A "tőmorféma" fogalmának bevezetése alá is támasztja ezt: olyan elemeket jelölnek meg vele, amelyek önmagukban nem önálló alkotóelemei a teljes összetételnek. Ha nem ilyen elemeket neveznének meg vele, nem is lenne szükség a bevezetésére. Peyerk vita 2015. augusztus 31., 13:27 (CEST)

Ennek alapján az ellenálló+képesség is „ellenállóképesség” formában jó? (nekem aláhúzza a helyesírás-ellenőrző) --Villanueva vita 2015. augusztus 31., 10:13 (CEST)

A helyesírás-ellenőrző csak azt tudja, amit beleraktak. De egyébként tényleg nem jó. Az ellen ugyan nem önálló szó, de az állóképesség nem analógia. Külön írandó, nem összetett szó: ellenálló képesség. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 31., 10:26 (CEST)

Fura. Szerintem az (változással szemben) ellenálló képesség mást jelent, mint a (változással szembeni) ellenállóképesség :-) Peyerk vita 2015. augusztus 31., 13:27 (CEST)

Az álló képesség vs. állóképesség esetében ez működik, de a mi esetünkben valami kivételességet sejtek --Villanueva vita 2015. augusztus 31., 14:44 (CEST)

Megnéztem az OH-t, csak különírva szerepel. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 31., 14:09 (CEST)

És vajon mi a helyzet a valószínűség-eloszlással? – Puskás Zoli vita 2015. augusztus 31., 14:37 (CEST)

Ha a valószínűség nem összetett szó,, akkor összeugrik ez is. A közbeékelődő igekötő nem jelent semmit, mint az ivóvízellátás szóban. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 31., 15:20 (CEST)

Mivel az új szabályzat 134. és 139. pontja szerint a valószínűségszámítás szó helyesírása a kivételek közé tartozik, ezért szerintem analógiaként nem használható. A kivételekkel mindig is az volt a bajom, hogy végképp megbontják egy szabályrendszer logikáját. Az említett két pontban leírtakból nekem sehogy sem következik, hogy a valószínűségszámítás azért írandó egybe, mert a valószínűség nem összetett szó. Ha viszont kivétel, akkor a valószínűség-eloszlás a szabályok alapján kötőjeles marad, kivéve, ha a szótári részben megtalálható máshogy írva. – Puskás Zoli vita 2015. augusztus 31., 15:34 (CEST)

Ha már logikát keresünk egyáltalán benne, akkor csak az indokolhatja a ezt a változást, hogy a szó összetettségének homályosulása történt meg. Ugyanezt olvastam – ha jól emlékszem – a Nyesten. Ha ebben a szóban nem összetett, akkor más összetételekben sem. Különben tényleg elvész belőle a logika. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 31., 16:07 (CEST)

Puskás Zolinak igaza van. Az új szabályzat azt mondja (139. pont), a valószínűségszámítás kivétel a hat-hármas szabály alól, mert a kialakult szokás szerint (134. pont) egybeírjuk. Ebből implicite következik, hogy a szabályzat felfogása szerint a valószínűségszámítás háromszoros összetétel, amiből viszont következik, hogy a valószínűség a szabályzat felfogása szerint összetett szó. (Hogy most ez a felfogás helyes-e vagy nem, arról lehet vitatkozni, de nem érdemes: a szabályzat felfogása az, ami számít.) Ha viszont a valószínűség összetett szó, akkor a valószínűség-eloszlás kötőjeles marad, mert ez viszont nem kivétel a hat-hármas szabály alól, tekintve, hogy nincs olyan kialakult szokás, ami szerint egybeírnánk. Malatinszky vita 2015. augusztus 31., 16:28 (CEST)

Felőlem... Eggyel több hülyeség már nem oszt, nem szoroz. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 31., 16:31 (CEST)

Χαλκίδα[szerkesztés]

Hogy kell a címben szereplő görög helységnevet magyarra átírni? Nekem a WP:GÖRÖG alapján Halkída tűnik jónak, de a Wikidatában valamiért Kalkída szerepel. --Malatinszky vita 2015. augusztus 29., 17:17 (CEST)

Igen, WP:GÖRÖG alapján jó az átírásod és rossz a Wikidatáé. Újgörögül ez a χα [xa]-nak hangzik, ami magyar fülnek inkább h, mint k. Oliv0 vita 2015. augusztus 29., 17:26 (CEST)

Na igen, a Kalkídia semmiképp nem jó. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 29., 17:42 (CEST)

Köszönöm, kijavítottam a Wikidatát. --Malatinszky vita 2015. augusztus 29., 18:39 (CEST)

Városai[szerkesztés]

Már sok országnak van szócikke az első valamennyi legnagyobb településéről. Ezeknek a cikkeknek az elnevezése jelenleg igen vegyes, kétféle forma van:

1. ... városai
2. ... legnagyobb települései lakónépesség szerint

Nekem a második forma tetszik jobban, a ... városaitól olyan cikket várna a wikin kívüli ember, ami az ország városainak közös jellemzőiről, múltjáról, esetleg a várossá nyilvánítás ottani jogszabályairól szól. A szócikkek átnevezését elkezdtem, de a sok érintett lap miatt itt kikérem előbb a Wikipédia véleményét.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 29., 19:57 (CEST)

Ha már csak városok vannak felsorolva, akkor minek a "települései". Nekem a "városai" tetszik jobban, mert egyszerű és világos. A "lakónépesség" sem tetszik. Nem elég a népesség? Van nem lakó népesség is? Wikizoli vita 2015. augusztus 29., 20:21 (CEST)

@Wikizoli: Akkor legyen "... legnagyobb városai népesség szerint"! A nem lakó népesség a turisták, kirándulók és a városban valamilyen ügyet intézők csoportja.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 29., 20:24 (CEST)

Tévedsz. A "nem lakó népesség" értelmetlen ebben az összefüggésben. A különböző népességkategóriákkal érdemes lenne megismerkedni, mielőtt átnevezgetésbe kezdtek. Egy kis olvasnivalót kiindulásnak lentebb ajánlottam már. Peyerk vita 2015. augusztus 30., 23:39 (CEST)

@Ruisza: Ez már tetszik. (A "lakónépesség" helyett talán jobb az "állandó népesség", de itt fölösleges bonyolítani a dolgot, senki sem gondol a turistákra, mert azok száma ingadozik.) Wikizoli vita 2015. augusztus 29., 20:29 (CEST)

@Wikizoli: Arra is kellene gondolni, hogy mi van, ha a listában nem csak városok szerepelnek. Például Magyarország egy korábbi táblázatában még Solymár is benne volt, ami még ma sem város. Amikor már Kerepes népessége is 10000 fölé emelkedett, és így bekerült a listába, akkor még az is község volt. Az, hogy a listában szereplő települések városok, valószínű, de nem biztos. (Sajnos mostani példát nem tudok mondani.)– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 30., 07:54 (CEST)

Van Románia városai és Románia legnagyobb települései lakónépesség szerint is!– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 30., 08:00 (CEST)


@Vépi:, az átnevezések mestere: A Németország városai lap pedig nem Németország első valahány legnagyobb településéről szól, hanem valóban Németország városainak listájáról. A ... városai című, de nem ... legnagyobb települései népesség szerint témájú lapok gyűjtését szertném az itt nyitott Lista szakaszban. Utána megkérhetjük a botgazdákat a tömeges átnevezésére.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 30., 13:07 (CEST)

Statisztikai alapfogalmak[szerkesztés]

Kedves szerkesztőtársak, kérlek benneteket, hogy ha népességstatisztikával akartok foglalkozni, legalább a legalapvetőbb fogalmakkal ismerkedjetek meg, mielőtt a lakónépességet kicserélitek állandó népességre, mert az jobban hangzik! Itt találtok egy kiindulópontot ehhez: [3] Peyerk vita 2015. augusztus 30., 23:35 (CEST)

Lista[szerkesztés]

Bencések, pálosok[szerkesztés]

Van bencések és van Pálos rend című cikkünk. A többit már nem is néztem. Szerintem mindnek vagy bencések, pálosok, vagy Szent Benedek-rend, Pálos rend alakúnak kéne lenni. Nem? – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 30., 10:48 (CEST)

A Bencés rend és Pálos rend elnevezéseket támogatom.– Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg Ruisza beszélgetőfülke 2015. augusztus 30., 10:57 (CEST)

Jó az észrevétel! Ugyanakkor nem tudnám megmondani mi alapján hívjuk egyiket így (minoriták, bencések, ciszterciek, piaristák ...) a másikat úgy, de a "Szent" más rendek megnevezéséből is elmarad: Ferences rend, Szalézi rend, (Van egy kaukktojás is: Domonkos-rend kötőjellel!!!) (de találtam mégis egy szenteskedőt: Orsolyiták :-))

Van egy táblázat: Szerzetesrendek nevének rövidítései ahol jól látszik, hogy a hivatalos latin megnevezések nem mindegyike tartalmazza a "rend" (Ordo) kifejezést. Én nem értek hozzá, hogy mi a különbség az Ordo, Congregatio, Institutum, Fratres stb. megnevezések között. Ráadásul, ha a hivatalos név nem egyezik a "köznyelvivel", akkor a hivatalosat kellene nekünk a szócikk nevében használni? (Pl. piaristák/Piarista rend <-> "Kegyes Tanító Rend" (Ordo Scholarum Piarum) /Kegyesrendiek ???)

Ráadásul gondolom csak a katolikus szerzetesrendeket lehet egyáltalán "rend"-nek nevezni (a többi tényleg rendetlenebb :-)) az amisok, hutteriták esetén ez nem merül fel, a buddhista v. iszlám rendekről nem is beszélve... Nem tűnik egyszerű kérdésnek. Vatikáni bürokrata legyen a talpán, aki rendet vág benne! JSoos vita 2015. augusztus 30., 18:16 (CEST)

A kötőjeles alakok nyilván arra az esetre utalnak, amikor közvetlen kapcsolat van a név és a rend között, nem csak elnevezték valamiről. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy teszem azt a Szalézi Szent Ferenc-rendnek ez a hivatalos neve, akkor a szalézi rend kisbetűs lesz. Nade először azt kéne eldönteni, hogy a rendek nevei legyenek a cikkcímek, avagy a rendekre utaló megnevezés (Szent Benedek-rend kontra bencések), aztán lehet tovább gondolkodni az egységességen. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 30., 19:46 (CEST)

"rendek nevei" alatt most mit értesz? Minden katolikus szerzetesrendet?, vagy csak azokat, amiknek a hivatalos nevében is benne van a a "rend" Ordo? (szerintem a kötőjeles alak, amúgy hibás!) JSoos vita 2015. augusztus 30., 19:53 (CEST)
A kötőjel nem hibás, lásd pl. OH. 607. o. Domonkos-rend. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 30., 20:12 (CEST)
Ja igen, rájöttem.. Mert "helyesen" (kötőjel nélkül) "Domonkosos rend" lenne :-) JSoos vita 2015. augusztus 30., 21:05 (CEST)

Szvsz a rendek hivatalos neve (ha van, magyarul) legyen a cikk címe, a köznapi elnevezés is arra mutasson. Voxfax vita 2015. augusztus 30., 19:59 (CEST)

Ha van? Van olyan rend, aminek nincs hivatalos neve? – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 30., 20:12 (CEST)

Jajjajj. Ez tovább bonyolítja a dolgot. Mert igen van olyan!!! Pl. a Bencések problémásak. Magyarul: "Magyar Bencés Kongregáció" a hivatalos név míg egyébként Ordo Sancti Benedicti. Ui.: "Tulajdonképpen nincs hivatalos „Szent Benedek-rend” a katolikus egyházon belül, hanem több független ház (monostor) van, laza kongregációban. Ezek a kongregációk képviseltetik magukat a római központú Bencés Konföderációban." Az angol cikkben (en:Catholic_religious_order) is ezt írják: "A religious order is characterized by an authority structure where a superior general has jurisdiction over the order's dependent communities. An exception is the Order of St Benedict which is not a religious order in this technical sense, because it has a system of "independent houses", meaning that each abbey is autonomous."... Én feladom, bár belátom, nem szép, hogy egyiket így, másikat úgy nevezzük itt a wikin, de szerintem nem lehet egyértelmű szabályt ráhúzni. De ha lehetne is, akkor most tényleg az a javaslat, hogy a mindenki által ismert piaristákból Kegyes Tanítórend legyen??? De felőlem..., én tényleg kiszálltam a vitából, mert közöm nincs a katolikus egyházhoz, pláne a rendekhez, szóval csak próbáltam valami rendszert belelátni, de belátom meghaladja a képességeimet :-) JSoos vita 2015. augusztus 30., 20:32 (CEST)

Kérdezzük meg a wikipápát! @Bennó, tudsz segíteni? – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2015. augusztus 30., 20:42 (CEST)

Pálos rend helyett bizarr lenne a hivatalos „Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje.” Akela vita 2015. augusztus 30., 21:35 (CEST)

Ez esetben viszont pálos rend... – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 30., 22:28 (CEST)

Aligha lesz erre egyszerű megoldás, a legtöbb rendnek van rövid és hosszú és középhosszú neve és közkeletű neve és hivatalos nevéből több is. :) Egy áthidaló javaslat: lehet alapul venni a katolikus lexikont, elérhető online, benne van minden, amit ők választanak elsődleges névnek, az lehet jó. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2015. augusztus 30., 23:32 (CEST)

Úgy tűnik, a KatLex a bencések, pálosok, domonkosok formát használja címekként. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 31., 10:30 (CEST)

Még egy ilyen szép példa az irgalmasok (ami fut Irgalmas Rend, irgalmas-rendiek, Betegápoló Irgalmas Rend, Istenes Szent János-rend és Istenes Szent János Betegápoló Irgalmas Rendje néven is). Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2015. augusztus 31., 11:06 (CEST)

Akadémia és tartalékcsapat[szerkesztés]

Sziasztok! Az Olimpique Lyon tartalékcsaptáról és akadémiájáról szóló cikknek (en) mi lenne a helyes magyar elnevezése? DVTK KIADÓ vita 2015. augusztus 30., 18:58 (CEST)

Olympique Lyonnais tartalékcsapatok és Akadémia. Szerintem. – Szenti Tamás vita 2015. augusztus 30., 23:41 (CEST)
Ez nem túl bonyolult? Az akadémia nagy vagy kisbetű? Szerintem inkább kicsi, létrehozom ezen a néven. – DVTK KIADÓ vita 2015. augusztus 31., 07:56 (CEST)
Esetleg lehetne zárójel a címben: Olympique Lyonnais (tartalékcsapatok és akadémia). DVTK KIADÓ vita 2015. augusztus 31., 08:11 (CEST)
Ha lenne külön Olympique Lyonnais Akadémia szócikk, az akadémia szót nagybetűvel írva (úgy tudom van Puskás Akadémia is például, nem csak Puskás Akadémia FC) akkor talán könnyebb lenne a helyzet. A zárójelezés jó ötlet, de akkor (tartalékcsapatai és akadémiája) – így biztos, hogy kisbetű. – Szenti Tamás vita 2015. augusztus 31., 12:03 (CEST)

Egyéni/Vegyes szabad program szinkronúszás[szerkesztés]

Vegyes szabad program szinkronúszás a 2015-ös úszó-világbajnokságon: nem tudom, mi ez, de nem hangzik jól. (Van korábbi évekből is.) Lehetne Vegyes szabad programú szinkronúszás a 2015-ös úszó-világbajnokságon vagy Szinkronúszás vegyes szabad program a 2015-ös úszó-világbajnokságon? – Vépi vita 2015. augusztus 31., 06:27 (CEST)

Az új szabályzat teljes szövege online[szerkesztés]

Íme az új szabályzat teljes szövege, ahol az egyes pontok is linkelhetők! (Semmilyen szöveg nem jelzi, hogy csak adott feltételek mellett vagy meghatározott csoport számára lenne hozzáférhető, úgyhogy közreadom.) Ádám 2015. augusztus 31., 11:05 (CEST)

A magyar helyesírás szabályai (2015)

Ez meglep, miután a könyvkiadó fenntart minden jogot még az idézésre is, de remélem, elérhető marad. Be kéne tenni a kocsmafali navboxba az AkH mellé. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 31., 11:16 (CEST)

@Adam78: Köszönöm szépen, hogy közreadtad ezt a linket. A szótári rész nem elérhető a neten? --Malatinszky vita 2015. augusztus 31., 13:56 (CEST)

@Laszlovszky András: egy gyors biztonsági mentést én megejtenék a helyedben. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2015. augusztus 31., 14:18 (CEST)

Már megtettem, lementettem wordbe. – LADis LA ék.jpgpankuš 2015. augusztus 31., 15:13 (CEST)