Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás) szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.
A magyar helyesírás
Rögzítése
Szakterületek helyesírása
Helyesírási szótárak
Alapelvei
További jellemzői
Egyes területei
Nevezetes szabályai
Írásjelek helyesírása
Érdekességek
Sablon:Helyesírás
Tapasztalt szerkesztőre
váró problémák
  Epigenetika
  Erich Lessing
  Gyógyszerészi latin
  Homokóraalkat
  I. Katalin orosz cárnő
  Igenem
  Kabócák
  Kendi család
  Képpoézis
  Krimi (műfaj)
  Noctis
  Soros György
  Spíler Buda
  Wood Badge
  Zárcsere
Helyesírási segítségre
váró problémák
► Hosszú távú helyesírási problémák
  2017-es szerbiai elnökválasztás
  Alexander von Middendorff
  ARC óriásplakát kiállítás
  Ázsia UNESCO Globális Geoparkjai
  Délkelet-Ázsia
  Emissziós botrány
  Fakúszfélék
  I. Katalin orosz cárnő
  Infláció
  Izrael városai
  Kopaszi-gát
  Lenín Moreno
  Mirditai Köztársaság
  Ördögárok utcai-barlang
  Salah Abdeslam
  Szentendrei Rózsa Termőhelye Természetvédelmi Terület
Rossz átírású cikkek
► Rossz arab átírású cikkek
► Rossz cirill átírású cikkek
► Rossz görög átírású cikkek
► Rossz héber átírású cikkek
► Rossz japán átírású cikkek
► Rossz kínai átírású cikkek
► Rossz koreai átírású cikkek
► Rossz lao átírású cikkek
► Rossz thai átírású cikkek
► Rossz tibeti átírású cikkek
► Rossz újind átírású cikkek
► Rossz újperzsa átírású cikkek
  2014-es labdarúgó-világbajnokság (keretek)
  2014-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező (AFC – 1. forduló)
  2014-es labdarúgó-világbajnokság-selejtező (AFC – 2. forduló)
  2018-as labdarúgó-világbajnokság (keretek)
  Bahawalpur
  Benishangul-Gumuz (szövetségi állam)
  Dire Dawa
  Etiópia
  Etiópia közigazgatása
  III. Jazdagird szászánida király
  Kazah labdarúgókupa
  Georgi Kinkladze
  Negasso Gidada
  Pokémon: Az első film – Mewtwo visszavág
  Római–szászánida háborúk
  Girma Wolde-Giorgis

Nagybetűs Egyházak[szerkesztés]

Függőben Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy, így az Erdélyi Gyülekezet is; továbbá a Metodista Világtanács is, mivel szervezet neve.

talán kivétel az afrikai intézményesült egyházak, az anglikán közösség és a keresztény tudomány - ezekben bizonytalan vagyok. – M. V. ✉ 2019. május 7., 05:52 (CEST)

Szerintem az állami weboldalak nem éppen a legjobb források helyesírási kérdésben. Meglehetősen gyakran találni rajtuk orbitális hülyeségeket, gyakran teljesen random módon írnak dolgokat. Lásd pl. az Államadósság Kezelő Központ vagy a korábbi Állami Autópálya Kezelő intézményneveket... Xia Üzenő 2019. május 7., 09:00 (CEST)

Állami weboldal ide vagy oda, az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy. Akármelyik egyház saját weboldalán is így találhatók meg. – M. V. ✉ 2019. május 7., 17:18 (CEST)

Nekem a felsoroltak specifikus/szervezetszerű entitásoknak tűnnek. Az biztos, hogy a 12. kiadás példatárában a katolikus egyház, református egyház mint olyan csupa kisbetűs. – Pagony foxhole 2019. május 7., 17:30 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés-- Kénytelen vagyok hozzászólni, mert messze nem olyan "random" az intézmények, cégek stb. nevének helyesírási gyakorlata, mint aminek látszik.

A "református egyház" kisbetűs, mert nem tulajdonnévi a szerkezet. A Magyar Református Egyház viszont az intézményneveknek megfelelően csupa nagybetű. Tehát a példa jó, ha a világ református egyházairól beszélünk, hiszen nagyon sok van belőlük a különböző országokban.

Az Erdélyi Gyülekezet az iskolapélda arra, miért KELL nagy kezdőbetűkkel írni. Erdélyben számos gyülekezet van - Budapesten egy konkrét gyülekezet viseli büszkén ezt a nevet. A budapesti Erdélyi gyülekezet tehát nem egyszerűen egy erdélyi gyülekezet.

A kérdést az egyházi szervezeteknél egyszerűen az dönti el, hogy konkrét entitást jelölnek-e, esetleg köznevek kombinációjából álló nevükkel.--Linkoman vita 2019. május 7., 18:04 (CEST)

@Pasztilla: esetleg most végig tudod gondolni a fenti találós kérdéseket. Samat üzenetrögzítő 2019. szeptember 3., 19:53 (CEST)

Az a helyzet, hogy szócikket írni sincs érkezésem, pedig mégis csak az volna a fő ambícióm. A közeljövőben is csak szórványosan lesz időm. A kocsmafalakat pedig már jó ideje levettem a figyelőlistámról, mert csak az időt és az ideget viszik a hasznosság jutalomérzete nélkül. Sajnálom. Pasztilla 2019. szeptember 3., 20:32 (CEST)
:-( Samat üzenetrögzítő 2019. szeptember 3., 21:09 (CEST)

Modell/típus újratöltve[szerkesztés]

Függőben Függőben RuIsZa vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

  • típus: külön modellnéven (Vigyor) futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
  • modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
  • modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

  • a motor lökettérfogata (pl. 1500)
  • a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
  • a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

  • az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
  • az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
  • az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?[szerkesztés]

Függőben Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)

  • @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)
Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)
+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)

  1. Alföldi Kisvasút
  2. Almamelléki Állami Erdei Vasút
  3. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
  4. Bodrogközi Gazdasági Vasút
  5. Budapesti Fogaskerekű Vasút
  6. Budapesti Libegő
  7. Budavári Sikló ez nagyjából megvan, vagy folyamatban, botgazda már nem kell hozzá
  8. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
  9. Csömödéri Állami Erdei Vasút
  10. Debreceni Vidámparki Kisvasút
  11. Dombóvári Gazdasági Vasút
  12. Egri Gazdasági Vasút
  13. Fegyverneki Gazdasági Vasút
  14. Felsőpetényi Kisvasút
  15. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
  16. Gemenci Állami Erdei Vasút
  17. Hegyközi Kisvasút
  18. Hortobágyi Kisvasút
  19. Hortobágy-halastavi Kisvasút
  20. Kaposvári Gazdasági Vasút
  21. Kapuvári Gazdasági Vasút
  22. Kaszói Állami Erdei Vasút
  23. Kecskeméti Kisvasút
  24. Kemencei Erdei Múzeumvasút
  25. Királyréti Erdei Vasút
  26. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
  27. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
  28. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
  29. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
  30. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
  31. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
  32. Nyírvidéki Kisvasút
  33. Ókígyósi Gazdasági Vasút
  34. Pálházi Állami Erdei Vasút
  35. Süttői Állami Erdei Vasút
  36. Szegedi Kisvasút
  37. Szegvári Gazdasági Vasút
  38. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)
    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)
  39. Szigetközi Gazdasági Vasút
  40. Szilvásváradi Erdei Vasút
  41. Szobi Gazdasági Vasút
  42. Tiszakécskei Gyermekvasút
  43. Tiszakécskei Kisvasút
  44. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
  45. Vál-völgyi Kisvasút
  46. Veszprémi Gyermekvasút
  47. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort eszmecsere eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)
Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels vita 2018. december 12., 06:45 (CET)

Kiegészítő kérdés: ha nem tulajdonnév, akkor viszont nem Somostetői gyermekvasút vagy Budavári sikló a helyes, hanem somostetői gyermekvasút, illetve budavári sikló nem? Palotabarát vita 2019. május 19., 11:23 (CEST)

UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2.[szerkesztés]

Függőben Függőben Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

Júniusban már volt erről szó, előzmények itt találhatóak: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív165#UEFA_és_egyéb_hasonló_sportesemények_írásmódjai. Most ismét elővenném a témát, annak kapcsán, hogy az UEFA kitalált egy harmadik kupát, aminek a neve UEFA Európa Konferencia Liga. A kérdés, hogy a következő sporteseményeket hogyan kell helyesen írni? Kell-e kötőjel, ha igen hova; kisbetűs vagy nagybetűs-e?

angolul mostani létező cikk mozaikban
UEFA Champions League UEFA-bajnokok ligája BL
UEFA Europa League Európa-liga EL
UEFA Europa Conference League UEFA Európa Konferencia Liga EKL
UEFA Nations League UEFA Nemzetek Ligája NL
UEFA Super Cup UEFA-szuperkupa nem használnak mozaikszavas írást
UEFA Women's Champions League UEFA Női Bajnokok Ligája női BL
Women's EHF Champions League Női EHF-bajnokok ligája (nem UEFA, csak kérdés, hogy a női szót hova kell írni?) női BL
UEFA Futsal Champions League UEFA-futsal-bajnokok ligája

Az esemény szervezője (UEFA, EHF) a véleményem szerintem szükséges mindenhova (az Európa-ligához is, ami érthetetlen hogy miért nincs ott). Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. szeptember 27., 02:59 (CEST)

Az érveim a kötőjel nélküli, nagybetűs változatra, azaz hogy az UEFA Nemzetek Ligája formulája a helyes, vagy legalábbis az is helyes:

  • Az előzményekben linkelt 2015-ös MNO cikkben ugyan nem kaptak választ a kérdésekre, de számomra azt sugallja, hogy a cikkben lévő 1. kérdésben említett formula már helyes és még örülnek is hogy megszabadulnak attól a BL-es verziótól, ami itt van.
  • Ha rövidítve mozaikszóval írjuk, akkor BL, EL, NL, stb, ami azt jelenti, hogy tulajdonnévként tekintünk rá. Ha amúgy kisbetűvel írnánk a szavakat, akkor miért írhatjuk naggyal, amikor rövidítünk? Ha tulajdonnév, akkor teljesen kiírt változatban is nagybetűsnek kellene lennie. Az érthetetlen, hogy kiírva kisbetűs, de mozaikban nagybetűs.
  • Ha kisbetűs, mert utótagként kezeljük, akkor a sok utótag miatt össze kellene rántani. UEFA-bajnokokligája? 7 éve a nőiről volt szó, akkor ugyanez merült fel.
  • A sportsajtó évek óta nagybetűs formában írja a többségét (az Európa-ligát valamiért nem, hanem így ahogy nálunk is szerepel, de nagybetűvel is előfordul). A sportsajtó is azért igyekszik helyesen írni, és valahogy elképzelhetetlen hogy tömegével helytelenül írnák ezeknek az eseményeknek a nevét. Ugyanakkor az új Európa Konferencia Liga nevére, már három változatot láttam: Európa Konferencia Liga, Európa Konferencia-liga és Európa Konferencialiga.
  • Az Európa-ligához természetesen kell az UEFA feltüntetése, ugyanis röplabdában is van ilyen nevű esemény, nem sajátíthatja ki a foci.
  • Pár egyéb hozzáfűzni való: a mostani UEFA-bajnokok ligája név bő 10 éves érve az volt, hogy az UEFA a bajnokok számára írja ki az eseményt és azért kell így írni ahogy most van. Véleményem szerint nekünk nem kell vizsgálni, hogy miért ez a neve, és amúgy sem csak bajnokok indulnak. Az említetteken kívül az előzményekben van még pár eset, pl. FIFA Aranylabda, 2019-es IIHF jégkorong-világbajnokság, PDC-dartsvilágbajnokság. Az előzményben nem volt szó az UEFA-szuperkupáról, az M4 idén így írta: UEFA Szuperkupa. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. szeptember 27., 15:24 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Az AkH.12 289. explicit példaként említi az UEFA-torna alakot. Szerintem ezek után nehéz vitatkozni azzal, hogy az UEFA-szuperkupát kötőjellel kell írni. -Malatinszky vita 2019. szeptember 27., 16:00 (CEST)

Igen, a torna vagy döntő szó egy utótag. A kérdésem, hogy a szuperkupa szót tulajdonnévnek tekinthetem-e, miután az az eredeti név fordítása. Ha tulajdonnév, akkor nagybetűs az is. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. szeptember 27., 17:27 (CEST)
Erről az AkH.12 191. azt írja, hogy a „rendezvények, rendezvénysorozatok” nevét kisbetűvel írjuk (pl. országos középiskolai tanulmányi verseny), kivéve, ha intézménynévnek lehet tekinteni őket (pl. Budapesti Nemzetközi Vásár). Én az UEFA-szuperkupában nem látok intézményjelleget: itt az UEFA az intézmény, a szuperkupa pedig egyszerűen az UEFA egyik rendezvénysorozata. De hát mittudomén... -- Malatinszky vita 2019. szeptember 27., 17:45 (CEST)
Az intézményt én nem úgy értelmezem, hogy annak intézménynek kell lennie. a BNV-hez hasonlóan: Sziget Fesztivál, Eurovíziós Dalfesztivál. Ezek mitől intézményesebbek a sporteseményeknél? Helyesírásilag teljesen ugyanaz a feltétel, rendszeresen van. További gyakorlat még, hogy vannak kiemelt cikkek labdarúgókról, amiben a Bajnokok Ligája nagybetűvel szerepel, de az UEFA nélkül. Közben a kötőjeles kisbetűsre mutat a link. A kiemelt cikkek egyik tulajdonsága, hogy helyesírásilag tanúsítva vannak. Azaz vagy a cím helyesírása rossz, vagy a tanúsítások (vagy a tanúsítók se tudják eldönteni, hogy mi a helyes). Továbbá a nagybetűs írásmódra még van pár anomália: Ázsia-kupa, CONCACAF-aranykupa. Nálam az Ázsia-kupa ugyanaz, mint az Európa Liga, nem sajátíthajta ki a foci az eseményt. Miért ne írhatnám "AFC Ázsia Kupa" néven? A másik meg "CONCACAF Arany Kupa". Utóbbiból is a sajtóban van aranykupa, Arany-kupa verzió is. Megjegyzem, hogy a hasonló Copa América eseményt helyesnek gondolom, a CONMEBOL nélkül is. Mindegyikben ugyanazért lehet nagybetűs minden szó, amiért a Eurovíziós Dalfesztivál is az. Az is angolból fordított szöveg. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. szeptember 27., 19:49 (CEST)

Nem ismerem a sportrendezvények intézményi hátterét, de lehet, hogy ez is szempont lehetne a helyesírás megítélésében. Számomra úgy tűnik, hogy a Bajnokok Ligája nagy kezdőbetűvel helyes ([1], a forrás vélhetően az OH., mert a MHSz 148. oldalára való hivatkozás az Európa-liga helyesírására vonatkozik, másutt nem találom a szótárban, és nekem nincs OH.-m; vagy itt is: [2]), ebből kifolyólag az lenne számomra logikus, hogy a Nemzetek Ligája is nagy kezdőbetűvel helyes. De ha ezek nagy kezdőbetűsek, akkor ugyancsak logikus lenne a többi UEFA-rendezvénysorozat nevét is nagy kezdőbetűvel írni. Az Európa-ligát, az Európa-konferencialigát amiatt írnám kötőjellel, mert míg a nemzetek ligája, bajnokok ligája birtokviszonyos szerkezet (különírás), az Európa-liga nem az, hanem nyelvtanilag hasonló az Európa-bajnokság írásmódjához. Az UEFA-szuperkupa vagy UEFA Szuperkupa írásmódja közül a másodikat követném, ha azt a logikát követjük, hogy az UEFA-rendezvénysorozatok nevét is nagy kezdőbetűvel írjuk (annak ellenére, hogy nem vagyok a nagy kezdőbetűk elterjedésének híve) (lásd még [3], de korábban [4]). A [5] értelmében az UEFA egyfajta minőségjelző vagy kijelölő jelző lehet, s így érdemes felfogni? Az AkH.12 289. szabályozza a mozaikszó és a hozzákapcsolódó összetételi utótag együttesének helyesírását. A témát érintő a) pont példái azonban tulajdonnévi jellegű utótagokat nem hoznak fel, csak köznévieket: MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; TDK-dolgozat, URH-adás; Alitalia-iroda, Orex-üzlet. Vagy, amennyiben a sportesemény is intézményszerű, ilyenkor helyesírási szempontból hasonló lehet az „intézmény alintézménye” eset AkH.12 189.?; bár ez utóbbinál nem szerepel egyszer sem az intézmény és alintézmény együttes írásmódja, csak külön az alintézményé; azonban hivatalos levelekben gyakran találkozom azzal, hogy együtt, egymás után írják le őket. --Sphenodon vita 2019. szeptember 28., 10:27 (CEST)

Érdekes válaszok vannak az oldalon. Itt az a válasz, hogy a Bajnokok Ligája tulajdonnév, és mögé kötőjelesen került a selejtező. Legalább arra is van válasz, hogy a döntő cikk címe mi lesz. Viszont felmerül, ha a BL tulajdonnév, akkor az EL (és a többi) miért nem? Amelyiken az Európa-liga+döntő a kérdés, ott nem derül ki, hogy eredetileg lehet-e nagybetűsen írni, mindössze az volt a kérdés, hogy ehhez a szerkezethez a döntő hogyan kapcsolódik. Ha meg az EHF Kupa alak is helyes, akkor az Európa Liga is elvileg helyes. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. szeptember 28., 23:07 (CEST)

A témához kapcsolódóan: az IAAF Gyémánt Liga atlétikai versenysorozat nevét a sajtóban így, nagybetűvel írják. Nem is találok másképpen írt változatot. A cikk nálunk IAAF Diamond League néven létezik.Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

@Tomcsy: Mondjuk ez szerintem biztos átnevezhető IAAF Gyémánt Liga névre. Mindig így hivatkoznak rá a sajtóban és maguk a sportolók is. Gerry89 vita 2019. október 9., 09:33 (CEST)
@Gerry89: Én nem nevezek át semmit, ameddig gyakorlatilag semmi reakció nincs a kérdéskörre hónapok óta. A példát azért is vetettem fel, mert ha ez így helyes, akkor az UEFA Európa Liga is helyes, ugyanis semmi különbség nincs a kettő között. Mindkettőben ott van a szervezet és az esemény neve. Számomra egyértelműen kirajzolódott az e-nyelv oldalon lévő válaszokból, valamint a napi sajtóban is tömegesen használt írásmódokból, hogy a nagybetűs formulát helyesen használják, még akkor is, ha a szabály ajánlásként írja a kisbetűs formát, az ajánlás viszont nem kötelezettség. Ha nem helyes a nagybetűs forma, akkor a napi sajtó tömegesen helytelenül ír. Valamint nem kell azzal foglalkozni, hogy hol van kötőjel, mi miért kisbetűs, vagy mit kell egybeírni mert hat szótagnál több-e vagy sem, vagy éppen birtokviszonyos szerkezetben van-e. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. október 9., 11:52 (CEST)
@Tomcsy: bennem is felvetődött már, hogy vagy mi gondoljuk túl ezt a nyelvêszkedést, vagy egyszerűen a napi sajtóban írnak konzekvensen helytelenül dolgokat. Nem csak ebben a témában, de sosem láttam még sehol Dinamo Kijivet, vagy épp Gyinamo Moszkvát. Holott értem, hogy átírási szabályok vagy épp ajánlások miatt, ami valóban csak ajánlás, ezeket így kell írni. Például nekem evidens, hogy Magyar Kupa-győztes, nem pedig magyar kupagyőztes. Nem mindenkienek az, ki így, ki úgy ïrja a szócikkekbe, holott a jelentése a kettőnek nem ugyanaz, ráadásul ez a sorozat (tulajdon)neve, nekem evidens a nagy kezdőbetű. Gerry89 vita 2019. október 9., 12:48 (CEST)
+épp a napokban nem jutottam dűlőre egy játékos nevének átírásával kapcsolatban, pedig eddig ezeket átírtuk, mégha európai születésűek is. Most nem. Aztán kiderült, hogy néha igen, néha nem. Nem látom a konzekvenciát, de akik ezt javasolták a nyelvi kocsmafalon, azok nálam sokkal nagyobb tudással rendelkeznek e téren. És itt megint az van, hogy a sajtó nálunk Hakim Ziyech-t Zijesnek írja, mi nem. Akkor megint a napi sajtó az, amelyik folyton helytelenül ír le dolgokat? Gerry89 vita 2019. október 9., 12:53 (CEST)

Bár az UEFA-bajnokok ligája írásmód mögött értem a logikát, azonban tartalmilag nem állja meg a helyét (nem csak az UEFA-tagszervezetek bajnokai számára van kiírva), így hosszas megfontolás után az eseménysorozatok intézményszerű, azaz csupa nagybetűs elnevezését támogatom, mint pl UEFA Bajnokok Ligája. A női sorozatoknál a női jelzőt a címszó elejére tenném, ami nem címszerű helyzetben természetesen(?) kisbetűs lesz, mint pl női UEFA Bajnokok Ligája. Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2019. október 9., 11:45 (CEST)

Az intézményszerűséggel kapcsolatban lásd az OH. részletes magyarázatát feljebb #A kontinentális "olimpiák" elnevezései szakaszban. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 12., 11:39 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés-- Alapvetően egyetértek Gerry89-cel. A Bináris által hivatkozott szöveg pedig - és ez nagy érdeme! - mérlegelést ír elő és nem merev szabályt ad.

Én a nagy kezdőbetűs írásmódot támogatom, mert vizuálisan is kiemeli, mire figyeljen az olvasó.

Ami pedig A két elfogadható változatot közül csak azt kellene eldönteni, melyik legyen az alapverzió és melyik az átirányítás. Azt ellenezném, ha bármelyiket mint "hibásat" mellőznénk - fontos "hibás" változatot szövegesen meg lehetne jeleníteni, hiszen a cél az, hogy az olvasó megtalálja, amit keres.--Linkoman vita 2019. október 12., 12:07 (CEST)

Találtam még egyet: UEFA-futsal-bajnokok ligája. Ránézésre rossznak tartom, nem értem a kötőjelek halmozását. A 2019–2020-as UEFA-futsal-bajnokok ligája bevezetőjében nagybetűs. Felírtam a fenti táblázatba is. Tomcsy Soccerball shade.svg üzenet 2019. december 30., 05:00 (CET)

Olyan sportág nincs, hogy UEFA-futsal. Akkor pedig ha úszóbajnok, akkor futsalbajnok, nem? De ha azt szeretnénk valahogy megtartani, hogy ez valamilyen Bajnokok Ligája, akkor is rossznak érzem a kötőjeleket. Garamond vita 2019. december 30., 13:00 (CET)

Buddha vagy a Buddha?[szerkesztés]

Venerable Vilasa Hungary tömeges átnevezésekbe kezdett, indoka a szerköfökben. De ezt nagyon meg kellene vitatni. – Pagony foxhole 2020. február 9., 18:53 (CET)

Az megtámadott szócikkek többségét @Mrszantogabor: írta, jelzés neki. Akela vita 2020. február 9., 19:09 (CET)

Szólni kéne a delikvensnek, hogy ez így nem kóser, és fáradjon ide. Szerény véleményem szerint éppen a nyugati konvenció szerint ez már személynévként rögzült köznév, ha akarom, tiszteleti név, mint Jahvére az Isten, vagy Jézusra a Megváltó. Itt egy konkrét személyről szól minden, nem a buddhaságról, tehát nem névelős, egyébként ha névelős köznév lenne, akkor meg kisbetűvel lenne írandó. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. február 9., 19:11 (CET)

Jeleztem neki. – Pagony foxhole 2020. február 9., 19:12 (CET)

Ebből nem nyelvtani, hanem teológiai háború lesz. Nemcsak "A" Buddha előfordulásokat cseréli, hanem számtalan más kifejezést, cikkcímet, melynek megítéléséhez szakember-szerkesztők véleménye kell. Akela vita 2020. február 9., 19:17 (CET)

Egyetértek Andrással, egyébként sem esünk megbeszélés nélkül a szócikk névtérnek ilyen tömeges átnevezéssel. Ogodej vitalap 2020. február 9., 20:00 (CET)

Hozzáteszem: én (is) biztattam az illető szerkesztőt arra, hogy ne tartsa magában a tudását, ne magában bosszankodjon, hanem bátran szerkesszen. (A névelőt egyébként – ha jól számoltam – 4 szócikkbe és 1 sablonba illesztette be; hogy ez már tömegesnek mondható-e, nézőpont kérdése.)

A névelő terén talán megfelelő forrás lehet például Porosz Tibor egy kötete, A buddhizmus lexikona – A Buddha tanítása és a théraváda irányzat szakszavai. Az alcím mellett pl. a leírás is végig névelős: „… amely a Buddha tanítóbeszédeit magában foglaló páli kánonban…”, de lehet további szakszerű forrásokat is keresni. (Remélem, @Bennó: és @Pasztilla: is hozzászól majd a kérdéshez.) VVH kolléga közreműködésére szerintem szakmailag és nyelvileg is hagyatkozni lehet, és nagyon drukkolok, hogy a kezdeti nehézségek ellenére itt maradjon, és gyarapítsa a Wikipédiát. Ádám ✉ 2020. február 9., 20:49 (CET)

Nem értek a buddhista zsargonhoz, így csak az elfogultságomról tudok offolni. Eggyel korábbi életében izlandira jártam hozzá az ELTE-n, nagy tudású, jó arc (a Njáls saga B.-féle fordításának elemzését nem feledhetem), az édesapja pedig a legnagyobb magyar albanológusok egyike volt, ezen a ponton a hozzá nem értésem mellé tehát már többszörösen elfogult is vagyok. Pasztilla 2020. február 9., 21:07 (CET)

Ugyanakkor elég csak végigzongorázni a Gautama Sziddhártha külső hivatkozásait, ott is vannak szaktekintélyek. – Pagony foxhole 2020. február 9., 21:13 (CET)

Nyilván egy ilyen arányú változtatás előzetes megbeszélést igényel, de amúgy a gondolat, hogy a Buddha névelőt igényel, nem abszurd. Hasonló módon névelőzzük egy másik világvallás központi figuráját, amikor rá a Megváltó, sőt, néha a Krisztus néven hivatkozunk. Ezzel nem akarom letenni a garast egyik oldalon sem, csak inkább arra kérlek benneteket, hogy ne használjunk olyan szavakat a szerktársra, hogy delikvens és ne beszéljünk megtámadott szócikkekről, mintha itt valamilyen vandálról volna szó. --Malatinszky vita 2020. február 10., 15:02 (CET)

A szerkesztői lapja alapján eléggé kompetensnek tekinthető a témában. – Dodi123 vita 2020. február 10., 15:17 (CET)

Én nem érzek a delikvens szóban semmi különöset. De mindegy is, a lényeg, hogy ilyen nagyobb léptékű alakítgatáshoz azért nem árt némi közösségi háttér. Egyébként én a magam részéről tartom, hogy a Krisztus előfordulása nem indokolná a névelős címet, nem mellékesen ebben az esetben kisbetűvel kéne írni, ez esetben ugyanis nem beszélhetünk tiszteleti névről, hanem csak jelzőről. A WP:NÉV 1.7 pontja egyébként elég egyértelmű, hogy mely esetekben használunk címben névelőt. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. február 10., 16:32 (CET)

Az OH névelő nélkül hozza: Buddha, Buddhával. – Pagony foxhole 2020. február 10., 16:45 (CET)

Szerintem VVH kompetenciáját sem hitbéli, sem átírási kérdésekben nem kérdőjelezte meg senki, itt – legalábbis reményeim szerint – pusztán elnevezési és névadási vita van. Szerkesztő a szerköfökben azt írja, hogy mivel „a "Buddha" szóalak befejezett melléknévi igenév, ezért a nyugati konvenció szellemében mindig névelővel szerepel: der/the/le/il Buddha”. Számomra a kérdés az, hogy átvesszük-e ezt a nyugati elnevezést szócikkcímekben ("a Megvilágosodott") és így használjuk-e mi is? Malatinszky analógiája szerint pl. „A Krisztus születésnapja”, „a Krisztus fizikai jellemzői” szerint írjuk-e ezeket. Egyébként a Buddhára mint a Megvilágosodottra való hivatkozást természetesnek tartom, de itt mégiscsak Wikipédiás elnevezésbeli kérdésekről van szó. Ogodej vitalap 2020. február 10., 20:30 (CET)

Az "a Buddha" véleményem szerint buddhista zsargon lehet, ami abból származik, hogy az illető tisztában van a szó jelentésével, magában lefordítja ("a Megvilágosodott"), és ezért érzi helyesnek a névelős alakot. Magyarul névelő nélkül kellene írni. Más nyelvek logikája nem releváns ebben az esetben. misibacsi*üzenet 2020. február 11., 08:16 (CET)

Itt inkább arról van szó, hogy a buddhista ember szemében a "Buddha" és a "Megvilágosodott" ugyanazt jelenti, valahogy úgy, mint ahogy a keresztény kultúrában felnőtt embernek a "Jézus" és a "Megváltó" ugyanazt jelenti. Amikor tehát itt azt írod, hogy "más nyelvek logikája nem releváns", valójában azt fejezed ki, hogy más emberek vallása nem releváns. Ezt viszont inkább nem kéne. --Malatinszky vita 2020. február 11., 11:40 (CET)

Nem kéne kiforgatni a szavaimat. Magyarul szerintem egyaránt helytelen "a Jézus" kifejezés, mivel névről van szó, mint "a Buddha". Ez szimplán nyelvészeti kérdés, nem pedig vallási. Pesties szlengnek is mondható, mint "a Pista", ez ugyanúgy hibás, helyesen "Pista", mert személynév. misibacsi*üzenet 2020. február 11., 13:49 (CET)

Az „a” Buddha szerintem inkább arra vezethető vissza, hogy a buddhizmusban több buddha van, pl. Amitábha és Maitréja, az eljövendő buddha. Tőlük megkülönböztetendő használatos Gautama Sziddhárthára az „a Buddha”. Nem hiszem, hogy a buddha szó lefordításának ehhez bármi köze lenne. – CrimeaBodoni Ornaments £ 01.svgvita 2020. február 11., 08:33 (CET)
„A Jézus” és „a Krisztus” egyáltalán nem ugyanaz az eset. Jézus személynév. Krisztus (az egyetlen) messiás, tehát „a Messiás”, görögül. Az „a Jézus” kifejezés kicsit népiesnek érződik számomra, köznyelvi használatban nem érzem jónak. Az viszont, hogy „a Buddha” annak felel meg, hogy „a Krisztus”. A (szintén helyteleníthető) személynévi változat az lenne, „a Gautama” (vagy „a Gautama Sziddhártha”; ehhez nem értek, de nyilván értitek, hogy mit gondolok). – Garamond vita 2020. február 11., 16:41 (CET)

Csak jelezném, hogy mi itt nem buddhisták, nem keresztények, nem konzervatívok és liberálisok vagyunk, hanem a magyar nyelv használói. A magyarban Buddha egy személyt jelent, még akkor is, ha tiszteleti név, és az eredetije csak jelző, ráadásul nem is egyedi jelző. Ez egészen pontosan ugyanaz az eset, mint Jézus esetén, ahol ugyan használható a Krisztus megnevezés is, de ritkán használjuk (például rámutatáskor), és fel se merülhetne cikkcímként a névelős változat. Egyébként ismételten figyelembe ajánlanám a WP:NÉV nevű irányelvünket is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. február 11., 17:58 (CET)

Távoli a példa, de szándékosan az. Én, aki sosem foglalkoztam ragadozómadarakkal, képes lennék azt mondani, hogy Még sosem láttam ilyen szép *ölyvöt, pedig az valójában ölyvet. Aki viszont eltöltött e területen éveket, áttanulmányozott e témában akár több ezer oldalt, abban ez a kétség véletlenül sem merül fel. Ugyanez vonatkozik szerintem a Buddha névelőtlen vagy névelős formájára. A kérdést tehát szerintem úgy fogalmazhatjuk át: ha választani kell, akkor a Wikipédia inkább a jószerivel tájékozatlan kívülálló nyelvhasználatát kövesse, vagy pedig a bennfentes, jártas emberét? Mondanom se kell, én az utóbbi mellett teszem le a garast, ha már lexikonról van szó (és emellett szól az eddigi közel félmillió cikkben érzékelhető törekvés is, hogy a szaktudással együtt a szaknyelvet is igyekszik átadni). Ádám ✉ 2020. február 16., 02:47 (CET)

A szakember ismeri a szakmát, de nem biztos, hogy a helyes nyelvhasználatot is. Környezetemben sok olyan embert ismerek, aki jó szakember, de borzalmasan fogalmaz magyarul, még a magyar szakkifejezésekkel is hadilábon áll. Wikizoli vita 2020. február 16., 09:36 (CET)

A szakember szakmai szlenget használ, ami tele van magyartalansággal és idegen kifejezésekkel (amik az adott nyelven érthetőek, csak magyarul nem helyesek). Ha a szakember kissé nem figyel oda, és közérthetően, magyarul, helyesen fogalmaz, akkor gyanúsan néznek rá, és azt gondolják róla, hogy nem ért a témához. misibacsi*üzenet 2020. február 16., 17:12 (CET)

Kempo vagy kempó?[szerkesztés]

Tudja-e valaki, hogy melyik a bevettebb alakja a szónak (mert helyesírási szótárban nem szerepel): kempó (mint itt: Kutedó kempó) vagy kempo (mint itt: Magyar Kempo Szövetség). Természetesen, mivel a szövetség neve tényleg ez, ha a kempó nyer, az utóbbi cikk kap egy rögzültrossz sablont, de így marad. Köszönöm, – Vépi vita 2020. február 11., 11:01 (CET)

Igazából a kenpó volna helyes, de hogy mi rögzült, ördög tudja. – Pagony foxhole 2020. február 11., 11:10 (CET)

N-nel? – Vépi vita 2020. február 11., 11:12 (CET)
Igen, a ken jelenti az öklöt. A revised Hepburn-féle átírás már a szótagértékű n-t használja összetételekben, nem az ejtéskönnyítő m-et. – Pagony foxhole 2020. február 11., 11:18 (CET)

Ccsaphagetti[szerkesztés]

@Teemeah: kérlek, hozz erre egy többé-kevésbé megbízható forrást, hogy ezt a szót: Ccsaphagetti, így kell átírni magyarra, illetve, hogy szó elején lehetséges dupla kétbetűs magánhangzót szerepeltetni. Köszönöm, – Burumbátor Súgd ide! 2020. február 11., 17:25 (CET)

Az átíró azt mondja, hogy ccsaphagethi. – Pagony foxhole 2020. február 11., 17:37 (CET)

Ok, de ez nem ütközik az alap magyar nyelvtannak azzal a kitételével, hogy szó elején nem szerepelhet dupla-kettős mássalhangzó? Mint a nny, a tty, vagy a ccs? Ezek emlékeim szerint lerövidülnek, hiszen képtelenség kiejteni a különbséget. – Burumbátor Súgd ide! 2020. február 11., 17:42 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Milyen forrást kérsz egy átírásra....? Ez nem egy meghonosodott kifejezés. A dupla mássalhangzó pedig létezik és jellegzetes a koreaiban. 짜다 ccsada, 찌다 ccsida stb. És miért ne lehetne szó elején dupla betűst szerepeltetni....? Ez a nyelv ilyen... A magyar nyelv helyesírása mióta vonatkozik idegen nyelvekre? Nem rövidíthetem le, mert jelentésmegkülönböztető szerepe lehet. A 짜다 (ccsada) és a 자다 (csada) két külön szó, például. Ott van a Wikipédia:Koreai_nevek_átírása oldalon a táblázatban a ㅉ átírása. Mivel latin betűvel nem túlságosan ismert márkanév, a koreai nevét használtam, ahogy a csomagoláson szerepel. Lehet, hogy a th-t benéztem, az tény (megzavarhatott az angolos írásmódja), de át lehet nevezni ccsaphagethi-re :-) Xia Üzenő 2020. február 11., 17:45 (CET)

Ne harcolj kérlek, mert nem támadlak. Ha ez egy olyan nevezetes kaja, akkor kell, hogy legyen róla valahol leírás. Ha nincs, azt is megértem. Az átírási szabály benne van a magyar nyelvtanban, de én nem vagyok ebben májer, ezért kértelek: mutass ezen a lapon kívül valami mást, ahol kettős cs szerepel bármely szó elején. A kettős csé a hangutánzó nyelvben szó elején semmit nem jelent, tanárként lehet, hogy ezt már mondták neked: nem lehetséges a kiejtésben különbséget tenni a szimpla cs és a dupla cs között, szó elején. Ezért kérdeztem. De ha mindketten úttörő becsületszavatokra állítjátok, hogy ez így jó, és forrás nélkül is megállja a helyét, akkor én elhiszem. Csak nehogy Csurla idetévedjen... :) – Burumbátor Súgd ide! 2020. február 11., 17:49 (CET)

Fejezd be ezt a gyerekes személyeskedést. - Csurla vita 2020. február 11., 17:51 (CET)
Kemény, felnőttes viselkedésedben kérlek vedd észre, hogy itt forrás-kérdésekről esik szó, és ebben nagyra tartom munkásságodat. Ezért citáltam a neved, mert itt az az érzésem kezdett kialakulni, hogy EGYÁLTALÁN nincs forrás erre a névalakra. De meggyőzhető vagyok, hogy kvázi saját kutatásként is elmegy egy cikk, csak valaki győzzön meg. (már lentebb megtörtént.) – Burumbátor Súgd ide! 2020. február 11., 18:02 (CET)

A walesiben is vannak ilyen furcsaságok, együtt kell élnünk velük magyar szövegben is: acen ddyrchafedig, ffi. – Pagony foxhole 2020. február 11., 17:58 (CET)

Nem ez az egyetlen szócikkünk, amely Ccs-vel kezdődik: Ccsim, Ccsige, Ccsokpari. Ellenben a gyártó cég neve (농심) az átíró szerint Nongszim. --Malatinszky vita 2020. február 11., 17:57 (CET)

A Nongshim a termékein a latin betűs cégnevét is feltünteti, akárcsak ugye Samsung, hyundai és társai, melyeknek mind van hangul neve is. Xia Üzenő 2020. február 11., 17:59 (CET)
Itt egy kép a cég egyik termékéről. Ahogy mondod, a cég neve angolos átírással is megjelenik a csomagoláson. Szintén megjelenik angolos átírással a termék neve: Chapagetti. Mi az az elv, amelynek mentén az egyik esetben nem alkalmazzuk a magyaros átírást, a másik esetben meg igen? --Malatinszky vita 2020. február 11., 18:15 (CET)

Az átírás nem kiejtéskövető, ezt pedig neked nem mondta még senki? Az átírásnak szabályai vannak, amelyek le vannak fektetve az irányelvben. Ennek a szónak a kezdőbetűje ccs. Nem cs. Ez nem egy hangutánzó szó. A kettős cs a koreaiban nem hangutánzást jelent. Nekik van ilyen betűjük. A ccsada azt jelent: sós, a csada meg azt jelenti aludni. Miért kotyogsz bele olyan nyelvbe, amit nem beszélsz? feltettél egy kérdést, erre válaszoltam, de ez neked "harc". ha nem válaszolok, az lenne a bajod, hogy nem válaszoltam. Miért érzem azt, hogy ez az egész megint csak az én személyemmel való kötekedés, és igazából téged egyáltalán nem ennek a szónak az átírása érdekel. De akkor hadd hívjam ide @Oppashi:t aki koreai szakos hallgató, ha nekem nem hiszel el semmit mert én obviously hülye vagyok a koreaihoz, ellenétben veled, aki természetesen a koreai nyelvet is kitűnően és behatóan ismeri. Egy rakás koreai szó van dupla betűvel, ccsige, ssirum, Kkonminam, Ccsokpari, egyik sem hangutánzó szó. Muszáj kötekedned? Xia Üzenő 2020. február 11., 17:59 (CET)

Ne személyeskedj, ne menj át veszekedősbe, én sem tettem. Megértettem a választ, és elálltam a további kérdésektől. – Burumbátor Súgd ide! 2020. február 11., 18:02 (CET)

Ha már meg lettem idézve itt. @Burumbátor: becsülöm, hogy szeretnéd, hogy alaposan, forrással alá legyen támasztva, tényleg. Ez nagyon fontos egy enciklopédiában. Mindazonáltal koreai szakos hallgatóként azt a szomorú hírt kell közölnöm, hogy sajnos a ccsaphagethit illetően jelenleg nem rendelkezünk forrással vagy példával, hogy ezt tényleg így használjuk, ennek prózai oka, hogy ez az étel Magyarországon és magyar nyelvű körökben még nem ismert annyira. Biztosíthatlak, hogy tényleg így kell átírni, hogy Ccsaphagethi, a ㅉ átírásban tényleg ccs, ez a koreai nyelv sajátosságából fakad. Egyébként a Ccsokparit is én írtam át, ha jól emlékszem. Sajnos nem mindig tudunk példát vagy forrást mutatni, de az átírás-segédletek pont az átírások bárki általi ellenőrizhetőségét szolgálják. Oppashi Sam-Taeguk.svg Mesélj csak 2020. február 11., 18:16 (CET)

Csadzsangmjon, lehet, hogy ez is dupla csés? és a képaláírásokban mindenütt angol átírással van... Nem szerencsés ez így. – Burumbátor Súgd ide! 2020. február 11., 18:18 (CET)

@Oppashi: nagyon köszönöm, hogy benéztél. Egyáltalán nem gondolom Timi tudását rossznak vagy másnak, de azért jó, hogy Te is megerősíted az átírást. Csak tudod, itt az elmúlt napokban kirobban valamiféle forrásőrület, és egy kicsit nekem is szöget ütött a fejembe, hogy van-e bármilyen olyan magyar nyomdai vagy internetes termék, amely bármely dupla csével szereplő szót dupla csével hozza. Tudod, ha nincs forrás, könnyen saját kutatásnak ítélhető a dolog, és mivel ilyen kevesek által ismert nyelvről van szó, nos, nem csodálkoznék. De közben megértettem, hogy ez a képi megjelenítése az általad is leírt szónak. Köszi még egyszer. – Burumbátor Súgd ide! 2020. február 11., 18:25 (CET)

A csadzsangmjonnak kétféle írásverziója létezik Koreában is, hol egy hol két csével írják, ennek prózai oka az, hogy ez egy Kínából átvett és koreaiasított étel. Ahogy nálunk is vannak különféle verziók ugyanarra az ételnévre. Például bere, beré, berét, lapotya, lapotyka, lapcsánka, lepcsánka. Ilyenkor kiválasztunk egyet az elterjedt verziók közül és az a cím. Xia Üzenő 2020. február 11., 18:26 (CET)

Az átírás nem saját kutatás... a szavak az irányelv szerint vannak átírva, ahogy minden egyéb nem latin betűs névnél is. Ez egy szabályok szerinti betűmegfeleltetés. Az összes orosz focista nevének átírására sem feltétlen fogsz találni magyar forrást (és nem is ajánlott, mert a magyar sajtó eléggé hadilábon áll átírás terén...) Xia Üzenő 2020. február 11., 18:28 (CET)

Nem latin betűs nyelvekből származó cégnevek[szerkesztés]

Egy másik szakaszban merült föl mellékszálként, de talán megér egy önálló megbeszélést: mi a szabály arra, hogy ha egy cégnév nem latin betűs nyelvből származik, akkor a cég nevét magyaros átírással vagy a cég által diktált romanizációval használjuk?

A cég által meghatározott latin betűs írásmódot vesszük át például a következő esetekben:


A magyaros átírást alkalmzzuk például a következő esetekben:

Mi ebben a rendszer? --Malatinszky vita 2020. február 11., 18:55 (CET)

A Siszeidót nem is értem, mert mintha angolosan indult volna, de nem látom nyomát átnevezésnek. Szerintem az alap az, hogy a multinacionális vagy külföldön is jelen levő vállalatok nevét a maguk diktálta, külföldi fogyasztásra szánt formában írjuk. A Roszatomra nem világos, hogy vonatkozna-e ez. – Pagony foxhole 2020. február 11., 19:10 (CET)

Nekem úgy tűnik, az orosz és ukrán cégekre szinte egyáltalán nem alkalmazzuk ezt az elvet. Az Enyergija és a Roszatom egyaránt milliárd dolláros külföldi forgalmat bonyolítanak le. Más külföldön is jelen lévő orosz cégek nevét egyszerűen lefordítjuk (Uljanovszki Autógyár, Metrovagonmas). --Malatinszky vita 2020. február 11., 19:24 (CET)

Nem tudom, az oldaluk és a bemutatkozásuk így néz ki. – Pagony foxhole 2020. február 11., 19:26 (CET)
Na, ezen a linken ha átváltasz a magyar oldalra, akkor látható, hogy nem túl következetesen, de még magukat is roszatomozzák magyarul. – Máté (vitalap) 2020. február 11., 19:37 (CET)
Van ott Rosatom, Rusatom és Rosszatom is. Wikizoli vita 2020. február 11., 20:19 (CET)
A Rosszatom kifejezetten találó név. --Malatinszky vita 2020. február 11., 21:16 (CET)

A cégeknél sokszor én is bajban vagyok, hogy átírandó-e vagy nem, hisz manapság már szinte minden cégnek van "angolos" átírású neve, mert mindenki globális akar lenni, ha felállítunk erre valami szabályt, akkor azt fogom követni, de amíg nincs explicite, addig gyakorlatilag egyéni elbírálás alá esik, hogy most az adott céget mennyire tekintjük "nemzetközinek". A Hyundai, Samsung és társai a magyar nyelvű oldalaikon is így szerepelnek, ez a márkanevük, a Samsung telefonjaira is így van rágravírozva a márka, nem hangullal, a Hyundai kocsikon is latin betűvel vannak a nevek. A Roszatom nehezebb eset, mert nincs olyan kézzelfogható termék, amire rá lenne logózva a cucc latin betűvel. A Метровагонмаш kocsijaira nyomnak valami logót? Az oroszul van? Gondolom a Nongshim miatt jutott eszedbe a kérdés, ezzel most én is vacillálok, mert a latin betűs névváltozatát csak az Amerikában értékesített csomagolásokon látom a Google képkeresőben, a kifejezetten Koreába szánt termékeken hangullal írják a nevüket, míg a Samsung mondjuk otthon is latin betűvel használja a logóját [6], a koreai nyelvű weboldalon amúgy vegyesen hangullal és latin betűvel fordul elő, az újságok pedig jobbára a hangulos verziót használják, de ez érthető. Kowiki: ko:삼성전자 Xia Üzenő 2020. február 11., 21:39 (CET)

A budapesti 3-as metró kocsijait felújító cégnek van logója a kocsikon: egy nagy M betű. Ez tök jó, mert egyszerre utalhat a Метровагонмаш, a Metrovagonmash, de még a Мытищинский машиностроительный завод névre is. Nekünk viszont nem ad sok támpontot… (A c:Category:Metrovagonmash builder's plates kategóriában van néhány további gyári tábla is, de mind rendszerváltás előtti és/vagy Moszkvába készült kocsi.) – Tacsipacsi vita 2020. február 11., 22:53 (CET)

Én azért látok rendszert abban, hogy ha valamely intézménynek van latin betűs forgalmazású terméke, akkor azon a néven ismerjük, tehát azon is emlegetjük. A Roszatomra például ez nem nagyon vonatkozhat. – LADis LA ék.jpgpankuš 2020. február 12., 00:28 (CET)

Rhodes[szerkesztés]

Van az Oxfordi Egyetemen egy Rhodes Scholarship nevű ösztöndíj, amely külföldi diákok oxfordi tanulását hivatott támogatni. Az ösztöndíjat alapítójáról, Cecil Rhodesról nevezték el. Hogy kell ezt magyarul írni: Rhodes-ösztöndíj? Rhodes ösztöndíj? Rhodes-Ösztöndíj? Rhodes Ösztöndíj? --Malatinszky vita 2020. február 14., 18:11 (CET)

Pl. Móricz Zsigmond-ösztöndíjasok listája - Szerintem Rhodes-ösztöndíj a megfelelő. - Csurla vita 2020. február 14., 18:18 (CET)

Szerintem alkalmazható rá az AkH.12 195. a), tehát Rhodes-ösztöndíj (bár az ösztöndíj nem azonos a díjjal, de helyesírásilag nem gondolom őket különbözőnek). A Rhodes-Ösztöndíj biztosan nem jó, nem tudok olyanról a magyar nyelvben, hogy a kötőjel után álló köznevet (vagy egyéb nem tulajdonnevet: melléknév, ige stb.) nagy kezdőbetűvel írnánk. – Tacsipacsi vita 2020. február 14., 18:37 (CET)

Köszönöm a válaszokat. --Malatinszky vita 2020. február 15., 19:40 (CET)

Rt. toldalékolása[szerkesztés]

Ennek kapcsán kérdezem, hogy melyik a helyes: Rt.-nél vagy Rt.-nál? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2020. február 17., 09:42 (CET)

Az AkH 282. szerint: A rövidítésekhez és a jelekhez a toldalékokat kötőjellel kapcsoljuk. Ilyenkor a toldalékok mindig olyan alakjukban járulnak a rövidítésekhez és a jelekhez, amilyenben a kiejtett formákhoz kapcsolódnának; tehát tekintetbe vesszük az illeszkedés és a hasonulás szabályait, valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is, például: u.-ban (= utcában); Ft-ot, Ft-tal (= forintot, forinttal); ker.-nek (= kerületnek); ÉK-en (= északkeleten); K-ot, K-mal (= káliumot, káliummal); m²-enként, m²-es (= négyzetméterenként, négyzetméteres); °C-on, °C-kal, °C-os (= Celsius-fokon, Celsius-fokkal, Celsius-fokos). Eszerint bármelyik lehet, attól függően, hogyan ejtjük: rövidítve vagy teljesen. A 286. pontnál van egy ilyen példa is: TDK-s (tédékás), és nem TDK-ös (tudományos diákkörös). Wikizoli vita 2020. február 17., 10:11 (CET)

Szerintem a cégnevekben "erté"-nek szoktuk ejteni, meg "káefté", "zéerté", nem szoktuk kimondani, hogy Kukutyini Vasmacskatermelő Korlátolt felelősségű társaság", szóval ez alapján én Rt.-nélt írnék. Xia Üzenő 2020. február 17., 14:14 (CET)

Gibraltár[szerkesztés]

Szeretném összedolgozni a Gibraltár (brit tengerentúli terület) cikket és a Gibraltár (település) cikket. Ez utóbbi két soros + majdnem üres infobox, nincsenek interwikis kapcsolatok. Viszont nem tudom, hogy a továbbiakban szükség van-e egyértelműsítésre? Az egyértlapon a következők vannak:

Én úgy gondolom, hogy Gibraltár lehetne a cikk címe, hiszen ha valaki ezt a szót meghallja, nem hiszem, hogy a brit külbirtokon kívül másra gondolna. Átnevezhetem-e majd az egyszerű Gibraltár alakra a cikket, vagy úgy gondoljátok, hogy itt nincs főjelentés, mindenképpen kell az egyértelműsítés?

Egy járulékos kérdés: Az egyértlapon szükség van a Gibraltár ill. Gibraltar alakú szócikkeken kívüliek felsorolására (pl. az alagútéra)?

Előre is köszönöm a hozzászólásokat! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2020. február 17., 11:57 (CET)

Az összedolgozást és a Gibraltár névalak használatát jó ötletnek tartom. Az egyérten én meghagynék mindent (az alagutat is), részben azért, mert ha van szócikk ezekről, akkor az egyért elvezet mindegyikhez, részben pedig azért, mert ha nincs is szócikk mindenről, akkor a cím jövőbeni irásmódjára adhat egységes formát. Palotabarát vita 2020. február 17., 12:37 (CET)

A Gibraltár (település) bedolgozását a Gibraltár (brit tengerentúli terület)-be jó ötletnek tartom (nyilván az előbbi átirányítás lesz az utóbbira), de az egyértelműsítésre továbbra is szükség van, ha másért nem, hát azért, mert van egy Gibraltár (film, 1938) szócikkünk is. Ha neked valamiért fontos, hogy a tengerentúli terület nevét "főjelentésnek" deklaráljuk, és elhagyjuk a cikk címéből a " (brit tengerentúli terület)" egyértelműsítő tagot, akkor az irányelv értelmében szavazást kell csinálnod arról, hogy ebben az esetben kivételt tegyünk a főszabály alól. Az ilyesmiből többször volt már csúnya veszekedés, és szerintem az élet túl rövid ahhoz, hogy ilyenekkel töltsük, úgyhogy a tanácsom az lenne, hogy ne piszkáld a cikk címét, de persze nem kell az én tanácsomat megfogadni. Az egyértelműsítő lap egy kis helyesírási segítségre szorul, de azt mindjárt meg is csinálom. --Malatinszky vita 2020. február 17., 13:07 (CET)

Összedolgoztam, módosítottam az egyértlapot, a cikk címe marad. Ha valakinek esetleg van még javaslata, vagy valami hasonló, szóljon! Köszönöm a közreműködést! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2020. február 17., 17:25 (CET)

Díjak elnevezése[szerkesztés]

Sziasztok! A Laureus-díj szócikkben az egyes kategóriáknak a helyes elnevezésében szeretnék segítséget kérni, mielőtt megírom őket. Ezek jelenleg így vannak linkelve: Laureus Év Férfi Sportolója díj, Laureus Év Női Sportolója díj, Laureus Év Csapata díj, Laureus Év Felfedezettje díj, Laureus Év Visszatérője díj, Laureus Év Fogyatékos Sportolója díj és Laureus Év Extrém Sportolója díj. Ezek jók így vagy máshogy kellene írni őket? Én a csupa nagybetűben nem vagyok biztos. – Gerry89 vita 2020. február 18., 12:28 (CET)

Szerintem Laureus-díj az év férfi sportolójának, Laureus-díj az év női sportolójának, Laureus-díj az év csapatának, Laureus-díj az év felfedezettjének, Laureus-díj az év visszatérőjének, Laureus-díj az év fogyatékos sportolójának [ez biztos korrekt így? esetleg inkább fogyatékossággal élő], Laureus-díj az év extrém sportolójának. Xia Üzenő 2020. február 18., 13:18 (CET)
@Teemeah: Köszi, szerintem is jók lesznek így, bár várok még, hátha valaki még hozzászól. Lehet, hogy korrektebb lenne, ezt a kérdést én is feltettem már egy alkalommal a mi év sportolója-gálánkkal kapcsolatban, de így emlegetik pl itt is. – Gerry89 vita 2020. február 18., 13:35 (CET)
Hozzászólok: rendben vannak. – Vépi vita 2020. február 18., 13:54 (CET)

Rendben van, átírtam a kategóriák neveit. – Gerry89 vita 2020. február 18., 15:49 (CET)

OKT-jelvényesek klubja[szerkesztés]

Bevallom, ez most nem kifejezetten wikipédiás helyesírási kérdés, hiszen nem valószínű, hogy majd szócikk fog születni a jelenleg még csak alakulóban lévő szerveződésről, azonban az elmúlt 10 évben (épp tegnap múlt 10 éve, hogy a vancouveri olimpia idején elkezdtem szerkeszteni a huwikit) helyesírási kérdésekben igen megbízhatónak bizonyult ez a fórum, így közzéteszem itt a problémámat. A cél az lenne, hogy helyesírásilag korrekt legyen a klub elnevezése már most, az induláskor is.

Nekem meggyőződésem, hogy a klub nevét köznévként a fenti formában kell helyesen írni, hiszen az Országos Kéktúra (röviden: OKT) teljesítőinek, azaz annak sorszámozott jelvényét birtoklóknak a klubja lenne majd ez a társaság. A mozaikszót szerintem kötőjellel kell kapcsolni a birtokviszony miatt az utótaghoz, amely így együtt egy önálló kifejezést alkot. Ha a klubot intézményszerűen képzeljük el, akkor így a tulajdonnévben is változatlanul marad az első tag, csupán a Klubja szó lesz nagy K betűs, mint a tulajdonnév második eleme.

A fentiekkel szemben a kezdeményezők az "OKT Jelvényesek Klubja" elnevezést erőltetik/javasolják... Vélemények? Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2020. február 19., 01:47 (CET)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)&oldid=22284129”