Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai,
elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Sorozatepizódok egyértelműsítésének egységesítése[szerkesztés]

Függőben FüggőbenSasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 15., 09:39 (CEST)

Ma már számos sorozat egyes epizódjairól is vannak önálló szócikkeink, számuk nem elenyésző. Mivel gyakran triviális (magyar) címet kapnak, ezért egyértelműsíteni kell őket, azonban az egyértelműsítő toldatokban jelenleg nincs egységesség. Tapasztalatom szerint a leggyakoribb forma az Epizódcím (Sorozatnév), de lehetne így is: Epizódcím (Sorozatnév-epizód), ami kifejezőbb is, mint az előző. Arról is meg kellene állapodni, hogy minden epizódcímet egyértelműsítünk vagy csak azt, amelyiket szükséges. Korábbi megbeszélések: [1], [2]. A megbeszélés eredményét be kellene majd vésni a Wikipédia:Elnevezési szokásokba is, hogy lehessen rá hivatkozni. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)

Én személy szerint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát tartanám a legjobbnak, illetve csak akkor egyértelműsítenék, ha valóban szükséges. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)

Symbol support vote.svg támogatom Teljes mértékben egyetértek. Jelenleg a sok tanulnivaló miatt nem vagyok sokszor wikiközelben, de az ezzel járó botos munkában majd részt tudok venni. --Ákos97 почта 2015. október 15., 19:41 (CEST)

@Ákos97: Mármint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát támogatod, illetve, hogy csak ott egyértelműsítsünk, ahol szükséges? – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 16., 20:29 (CEST)
Mindkettőt. – Ákos97 почта 2015. október 18., 17:04 (CEST)
OK! --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 25., 20:33 (CET)

Senki többet? @Teemeah, RepliCarter: Ti szoktatok sorozatokkal foglalkozni, mit gondoltok erről? --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 25., 20:33 (CET)

A Sorozatnév-epizód körülményes lehet, pláne hosszú című sorozatoknál. Mert míg mondjuk a Jóbarátok egyszerű, addig mondjuk egy Hot Wheels – Az 5-ös osztag esetén ez így nézne ki: Epizódcím (Hot Wheels – Az 5-ös osztag-epizód), ami már önmagában is furán mutat a kötőjelek miatt, de a kettőspontos sorozatok esetében is fura: Epizódcím (Randy Cunningham: Kilencedikes nindzsa-epizód). Xiaolong Üzenő 2015. október 25., 23:22 (CET)

Az ilyen összetételekről (többszavas cím + köznév) többször is beszéltem Laczkó Krisztinával amikor tanított, és abban egyeztünk meg, hogy gyakorlatilag leírhatatlanok :). Az ajánlás szerint a cím idézőjelbe kerül, és utána kötjük kötőjellel jön az utótag („Trónok harca”-epizód), de az idézőjeles megoldás nem igazán jellemző a Wikipédián. Alternatíva lenne, ha megoldanánk, hogy a cím dőlttel legyen szedve a címsorban (Trónok harca-epizód), de ha az se megy, akkor inkább külön kellene írni őket, tehát Jóbarátok-epizód, de Trónok harca epizód. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 05:43 (CET)

@Teemeah, Máté, Ákos97: Akkor maradjon inkább az eddig leginkább használt Epizódcím (Sorozatnév) forma? A sorozatnév döntése megoldható a {{cím}}(?) sablonnal, de akkor az meg azt vonná magával, hogy következetesen minden címet döntünk a fő cikkcímben, mint az enwikin. A "Trónok harca epizód" szerintem helyesírásilag nem megfelelő. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 26., 08:25 (CET)
Trónok harca-epizód: szerintem így helyes. De a lényeg: hát szerintem akkor inkább maradjon, mert a hosszú címek esetén valóban furán néz ki. – Ákos97 почта 2015. október 26., 08:56 (CET)
A Trónok harca-epizód határozottan nem helyes. Nézd meg az OH-t! Az az idézőjeles alakot javasolja. Erről beszéltem Laczkó tanárnővel, az OH egyik szerzőjével, hogy a cím összetartozását mindenképpen jelölni kell valahogy, csak akkor köthető hozzá kötőjellel bármi. Amúgy ha a {{Sorozatepizód infobox}}(?)-ba beletennénk valami luás ügyeskedést, a cím dőlt szedése automatikusan is kivitelezhető lenne, az le tudja választani az „-epizód)” végződést, és a nyitózárójelet is megtalálja, hogy azok ne legyenek kurzívak. Vagy az idézőjel. Vagy csak a cím, epizód nélkül. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)

Jó lenne az epizódos egyért, de én is amellett vagyok, hogy a hosszú és körülmányes sorozatcímek esetében nagyon furán fest, nagyon hosszú lesz a szócikk címe. Vannak pl. felkiáltójelre vagy kérdőjelre végződő sorozatok, ezeknél valóban kellene az idézőjel a címbe, mert nagyon furcsak lenne? Kakukktojás (Halálig szeretlek!-epizód).

Estleg nem lehet azt csinálni, mint az évszám, film esetében? Mondjuk: Kakukktojás (1999, epizód) vagy Kakukktojás (Halálig szeretlek!, epizód) Xiaolong Üzenő 2015. október 26., 10:57 (CET)

Szerintem nincs gond az írásjelre végződő címekkel, nincs abban fura, hogy „Halálig szeretlek!”-epizód, Halálig szeretlek!-epizód, Keresem…-epizód vagy Keresem…-epizód. Ilyenek vannak. Viszont az évszámos megoldás nekem nem szimpatikus epizódoknál. – Máté (vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)
Teemeah, a vesszős megoldás kifejezetten tetszik. – Ákos97 почта 2015. október 26., 13:53 (CET)

Én Teemeah vesszős javaslatát furának találom, inkább maradjunk az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) vagy Epizódcím (Sorozatnév) valamelyikénél. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. október 27., 08:36 (CET)

Amúgy lehetne simán (sorozatepizód) is az egyértelműsítés, ahol meg ütközés van, ott (sorozatepizód, Halálig szeretlek!). – Máté (vitalap) 2015. október 27., 09:32 (CET)

Sorozatepizódoknál valahogy fura, ami a leglogikusabb lenne, hogy (sorozatepizód). Szerintem mindenképpen szerepeljen a kiegészítésben a sorozat címe, de ne ilyen vesszős formában. --Sasuke88 Anime eye.svg vita 2015. november 5., 10:05 (CET)
Támogatom a (sorozatepizód) formát. – Ákos97 почта 2015. december 6., 23:24 (CET)
Szerintem is az a legegyszerűbb, és a leginkább wikikonform. – Máté (vitalap) 2015. december 7., 07:01 (CET)

Támogatom az Epizódcím (Sorozatnév) formát. Lehetőleg mindenhol így kellene alkalmazni (esetleg bottal átnevezni, hogy gyorsabban menjen), ne építsünk be kivételt és kiskaput ez alól, mert az vitákat és fölösleges munkát generálna. Célszerű lenne a szócikként még nem létező, de linkként valamelyik cikkben szereplő címeket is átnevezni erre a formára. misibacsi*üzenet 2016. október 25., 17:03 (CEST)

Igen, a sorozatnevet is bele kellene írni, szerintem. De nem lenne szebb a {Epizód címe (Sorozat címe)} formátum? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 89.135.93.166 (vitalap | szerkesztései) 2017. január 26., 18:40‎

Én is támogatom az Epiódcím (sorozatepizód) formát. Szerintem egy egyszerű, egységes, és az olvasó is kellőképpen informálva van a cikk megnyitása előtt.
Wünscher vita 2017. július 13., 00:42 (CEST)

Republikánus Párt (USA) → Republikánus Párt (Amerikai Egyesült Államok)[szerkesztés]

Függőben FüggőbenNe kerüljön süllyesztőbe, mert a felemás állapot biztosan nem jó. – Puskás Zoli vita 2016. november 18., 16:32 (CET)

@Oppashi átnevezte a Republikánus Párt (USA) cikket magyar egyértelműsítő tagosra a demokraták cikkével történő egységesítés jegyében, @Nemokap kérte a hivatkozások botos javítását, én ezt elkezdtem, @Malatinszky viszont jelezte, hogy egy ilyen sok cikket érintő változtatást szerinte előzetesen egyeztetni kell(ett volna). A botot természetesen leállítottam, és most várom a véleményeket. Én továbbra is úgy gondolom, hogy a magyar elnevezést kell használnunk, és a linkjavítás – bár sok cikket érint – egyszeri botfeladat, utána nincs vele több teendő, így nem érzem különösebben nagy hatású változtatásnak ezt az átnevezést. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 16:46 (CET)

Konkrétan annak az országnak elterjedt magyar neve az USA (/usa/, és nem /júeszéj/ kiejtéssel), az Egyesült Államok, az Amerikai Egyesült Államok, de még az Amerika is. Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy a teljes hivatalos nevet használjuk egyértelműsítő tagnak (különösen, hogy a másik nagy pártot Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok) néven emlegetjük), azt viszont elvi kérdésnek tartom, hogy az ilyesmit beszéljük meg.

A gyakorlatunk egyébként nem egységes: például a Munkáspárt (Norvégia) vagy a Liberális Demokrata Párt (Szerbia) esetében nem a hivatalos magyar nevet (Norvég Királyság ill. Szerb(ia) Köztársaság) használjuk egyértelműsítő tagnak, és ha már egységesítünk, jó lenne az uniformizálásba bevonni az alábbi cikkeket is:

a nagy- és kisbetűzésre is tekintettel. Malatinszky vita 2016. november 9., 16:57 (CET)

Sajnos az Amerikai Egyesült Államok abban a szerencsétlen helyzetben van, hogy nincs igazi hétköznapi neve. Mint pl. Orosz Föderációnak Oroszország, Kínai Népköztársaságnak Kína stb stb. Mondjuk Magyarországnak viszont akkor csak az van Vigyor Amerikának nem hívhatjuk, mert az egy földrész, ha meg Egyesült Államoknak hívjuk, akkor ezzel az erővel elétehetnénk az Amerikai-t is... Kénytelenek leszünk az Amerikai Egyesült Államok nevet használni. Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 9., 17:07 (CET)

A cikkcímekben egységesen az Amerikai Egyesült Államok használatát javasolnám. Nem azért, mert ez a hivatalos, hanem mert ez a pontos megnevezése az országnak. Értjük persze azt is, hogy USA, meg a „csupasz” Egyesült Államokat is, de nekem ezek pongyolának tűnnek egy címben. (Az AkH. 12. kiadásának szótári részében is szerepel egyébként mind a három.) Szöveg közben mindenféle gátlás nélkül használom ezeket is. A kongresszus és annak házai esetében szerintem a helyes forma az Amerikai Egyesült Államok szenátusa, mert jobb híján körülírjuk, mivel az eredeti tulajdonnevet (United States Senate) nem tudjuk pontosan magyarra fordítani. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 22:55 (CET)

Szerintem az USA se nem pongyola, se nem pontatlan. Teljesen egyértelmű mozaikszó, aminek egy és csakis egy jelentése van. Az ilyen mozaikszavakat többnyire még cikkcímekben sem írjuk ki. Mondjuk nehogy nekiessünk a NASA cikknek National Aeronautics and Space Administration* címre átnevezni. Vagy ennél jobb példák a NATO kezdetű cikkek, amik a teljes névvel szereplő szervezet ellenére sem Északatlanti Szövetséggel kezdődnek. Az egyértelműsítő tag kizárólag szerkesztési és számítógépes problémákat old meg. Ráadásul a linkelésnél egy csomó energiát takarít meg (nem mintha ez döntő lenne, de mint tudjuk, emberek írnak a wikipédián, akiknek némi komfortérzetre is igényük van, és nekem például ehhez tartozik, hogy egy az olvasó számára nem látható linkkódban nem erőltetünk valamiféle kilométer hosszú tagot, csak mert az nagyon hivatalos).

PS: Most látom, hogy a NASA teljes neve meg ráadásul piros, még átirányítás sincs róla. Kipróbálom ezt is: United States of Amerika és az előnézetben látom, hogy ez is piros. Na ennyit a hivatalosságról. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 9., 23:10 (CET)

A NASA-t nem keverném ide, annak nincs más használatban lévő magyar neve, a teljes angol név meg magyar szövegben végképp nem használható, mert jóformán senki se (én legalábbis biztosan nem :-)) tudná kapásból miről is van szó. Épp ezért abban sem látok kivetnivalót, hogy a United States of Amerika piros, hiszen nem magyarul van. A NATO viszont jó példa, ott tényleg ugyanígy egyenértékűen használjuk az angol rövidítést és a teljes magyar megnevezést. A szerkesztői kényelmi szempont viszont a teljes névvel sem sérül, hiszen ha jól csináljuk meg az átirányításokat, akkor az USA egyértelműsítő tagos hivatkozásokat a karbantartó botok simán lecserélik a másikra, legfeljebb pár napig zöldek lesznek a linkek, de abból meg az egyszerű olvasó úgysem lát semmit, úgyhogy nyugodtan lehet írni továbbra is (USA)-t akkor is, ha a másik változatot választjuk. – Puskás Zoli vita 2016. november 9., 23:38 (CET)

A United States of Amerika természetesen piros, mert keverék (még jó, hogy nem piros!), de a United States of America már zöld. Wikizoli vita 2016. november 10., 07:48 (CET)

Sry, elírtam az éccakai félálomban. De mindegy, a lényegen nem változtat. Tök feleslegesnek, sőt értelmetlennek tartom a zárójeles tagban kiírni a teljes nevet, amikor egyértelmű mozaikszavunk van rá. Az USA, NSZK, NDK, KNDK, stb. betűszavak összetéveszthetetlenül megjelölnek egy államalakulatot, ami a technikai jellegű egyértelműsítésben teljesen elegendő. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 10., 09:25 (CET)

Az USÁnak van közkeletű rövid neve, az Egyesült Államok, a teljes neve az Amerikaival kiegészített. Éppen ezért nem igazán jó a róla szóló cikkünk címe sem, olyan mintha mondjuk a Németország-cikket Német Szövetségi Köztársaságnak hívnánk. – Hollófernyiges vita 2016. november 10., 07:58 (CET)

Az USA-nak (AkH.12 288. a)) van közkeletű rövid neve, az Amerika. Azt mégsem akarjuk használni. OFF: Mondjuk az Egyesült Államok még mindig jobb, mint amikor Nagy-Britanniát (Britain) kényszeresen Egyesült Királyságnak hívjuk, mert hogy a Brit-sziget angolul Great Britain. Ettől a szőr feláll a hátamon. Miért olyan nehéz megérteni, hogy magyarul más a terminológia, mint angolul?Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:14 (CET)
@Máté: Nyilván nem használjuk, mert Amerika egy kontinens. Ez olyan, mintha az Európai Unió helyett csak Európát mondanánk. Óriási a különbség. Az Egyesült Királyság pedig jóhogy Egyesült Királyság, mivel Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága. Erre rövidebb, pontos név nincsen :-) Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 10., 08:41 (CET)
1) nyilván. 2) de van, a Nagy-Britannia. Merthogy Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a Brit-sziget országaiból (Great Britain) és Észak-Írországból (Northern Ireland) áll, közös nevükön Nagy-Britannia (Britain), Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) meg a szerintem ocsmány Egyesült Királyság (United Kingdom).Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:46 (CET)
@Máté: De hát akkor Nagy-Britannia = Brit-sziget, nem? Ugyanakkor az EK-nak még része Észak-Írország is... 1+1=/=1 Egyébként nézd a jó oldalát: ha a következő skót referendum sikeres lesz, többet nem kell ezzel bajlódni :-) Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 10., 08:55 (CET)
Nem, mert a Nagy-Britanniát kifejezetten az egész országra értve használjuk, és nem a Brit-szigetre. Köznyelvben és hivatalosan is. – Máté (vitalap) 2016. november 10., 08:59 (CET)

Az Egyesült Államok de facto a gondolkodásunkban az Amerikai Egyesült Államokat jelenti, de figyelni kell arra, hogy pl. Mexikó hivatalos neve Mexikói Egyesült Államok, nem beszélve a Mikronéziai Egyesült Államokról... -Némo (Morgóhely) 2016. november 10., 08:57 (CET)

Szerintem az USA is ugyanúgy az Amerikai Egyesült Államokat jelenti. Szerencsésebb lett volna a másik pártot USA-taggal ellátni, mint fordítva. – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 12., 14:40 (CET)

Ha nincs kifogás ellene, ha már át lett nevezve, akkor a botos átnevezés jó lenne, ha mehetne tovább, hogy a fele ne így, ne úgy nézzen ki. (Lásd Kocsmafal - botos oldal) - Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 20:05 (CET)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés Botmunka szempontjából mindegy, hogy az érintett cikkek másik felét javítom az eddigiekhez hasonlóan, vagy a már javítottakat vissza, az viszont tényleg jó lenne, ha sikerülne megegyezni, hogy USA, Amerikai Egyesült Államok vagy simán Egyesült Államok legyen a cikk címében a zárójelben. A két „vesztes” pedig nyugodtan lehet automatikusan javítható átirányítás, így azokkal se lesz gond. – Puskás Zoli vita 2016. november 12., 22:00 (CET)

Számomra egyértelmű, hogy ha ki akarjuk írni, akkor Amerikai Egyesült Államok. Ha rövidíteni akarjuk USA. De Egyesült Államok semmiképpen, mert más államok is használják ezt a nevet, így zavar lehet. -Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 22:09 (CET)

Mivel komoly ellenzés, úgy tűnik, nincsen, marajunk az Amerikai Egyesült Államok formánál. Da akkor nevezzük át az alábbi két cikket is:

és persze uszítsuk rá Puskás Zoli botját ennek a hivatkozásaira is. Malatinszky vita 2016. november 12., 23:41 (CET)

Symbol support vote.svg támogatom-Némo (Morgóhely) 2016. november 12., 23:44 (CET)

Szerintem az A. E. Á. a maga 11 szótagjával rémítően hosszú, nem véletlen, hogy ezt a köznyelv nem akarja minden esetben elskandálni, hanem arra szorítkozik, hogy USA, vagy Egyesült Államok. Hat szótag még menedzselhetőnek tűnik, úgy mint az Egyesült Királyságnál is. Szerintem ez a forma lenne a legjobb, egyetértek Andrással. De ha mégsem így lesz, akkor a bottal sztenderdizálási nekibuzdulásba bevehetnénk azokat a 19. századi pártokat, amelyek az én szócikkeimben szembejönnek? Úgy mint Whig Párt (USA), Semmittudók mozgalom(ebből még pártot is kéne csinálni). Igazából a Kategória:Amerikai pártok mind nevében mind maradék tagjaiban szintén egységesítés alá kéne kerüljön. Sierrahun vita 2016. november 13., 09:57 (CET)

Mint Malatinszky leszögezte, „komoly ellenkezés nincs”, tehát úgy tűnik, hiába értesz egyet a komolytalan érveimmel. Vigyor – LADis LA ék.jpgpankuš 2016. november 13., 13:01 (CET)

De én egyetértek. Az Amerikai Egyesült Államok-beliek (ugye fura nemzetiségnév?) is legtöbbször Unkted Statesnek hívják országukat, még az US rövidítés is előfordul. Az Egyesült Királyság sem államnév, ennek hosszabb változata az államnév, és még a tankönyvek is Nagy-Britanniának hívják. Ha a történelmét megnézzük, Spanyolország is egy egyesült királyság. Hasonlóan Mexikó és Mikronézia mindenkinek egyesült államok, az USA pedig Egyesült Államok. Én az USA-t támogatom, ugyanis az, hogy usát és nem uesát mondunk, már bizonyítja, hogy ez több mint mozaikszó. Ha létrejön egy olyan ország, hogy Marokkó és Algéria közti Egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársasága, és van ennek egy pár betűs rövidítése, akkor bár az államnak a hosszabbik lenne a címe, az már kifejezetten beteges cím, hogy:

Példapárt (A Marokkó és Algéria közti egyesült Berber Törzsi Területek Katonai Szövetségi Köztársaság) Akárcsak az USA esetében, hosszabb szöveg van a zérójelben, mint azon kívül...– RuIsZa Blue old car.svgbevitel 2016. november 15., 07:04 (CET)

Kérdés: Ha már úgyis félig lement a bot, nem fejezhetné be? Elég gáz, hogy a cikkek felénél megvan, másiknál nincs meg... -) -Némo (Morgóhely) 2016. november 22., 14:49 (CET)

Az a baj, hogy komoly támogatás sincs, úgyhogy nem igazán tudom mi legyen. – Puskás Zoli vita 2016. december 9., 21:42 (CET)

1-én és 1-jén – avagy probléma az AkH12 bevezetésével[szerkesztés]

Függőben FüggőbenLaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

Erről a témáról egy másik lapon (is) folyik megbeszélés.

Sziasztok!

A Botgazdák üzenőfalán felmerültek alapján hozom át ide az alábbi problémát. Az 12. kiadás megjelenésével a korábban hibás 1-én (elsején) alakot helyessé nyilvánították, viszont most probléma merült fel, hogy attól még nem kéne-e 1-jén alakra átírni botos szerkesztéssel, ugyanis ez az elfogadottabb változat. Az 1-én alakot rengetegen használták korábban is, viszont attól még senki sem mondja azt, hogy elseén. A kérdés az, hogy legyen össze-vissza katyvasz és bármelyiket lehessen használni, vagy pedig legyen az 1-jén alak (ami korábban is helyes volt) egységesítve? Ezt a kérdés kiterjeszthetjük akár az elsejétől (1-től/1-étől vagy 1-jétől) és az elsejéig (1-ig vagy 1-jéig) alakokra is. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

Én kizárólag a kötőjel után feltüntetett j-s alakot (1-jén, 1-jétől, 1-jéig) támogatom. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 8., 19:03 (CEST)

+1 Wikizoli vita 2017. április 8., 19:10 (CEST)

A Wikipédia a saját leírása szerint a szabályzatot tekinti irányadónak. Én egyfelől a Wikipédia irányelveinek hitelességét kérdőjelezem meg, ha a Wikipédiában átírják a szabályzat által helyesnek tartott formákat. Másfelől nem látom értelmét annak, hogy elvessünk egy új alakot, ami valószínűleg egyre többször fog szerepelni különböző szövegekben.– Bencoke vita 2017. április 8., 19:24 (CEST)

Attól még hogy mindkettő helyes, az minimum elvárás kell hogy legyen bármilyen szöveggel szemben, hogy azon belül következetesen csak az egyik vagy csak a másik formát használjuk. Hogy ez most azt jelenti, hogy egy szócikken belül (lásd i. sz. és Kr. u.), vagy azt, hogy az egész Wikipédián belül, az más kérdés. – Máté (vitalap) 2017. április 8., 20:59 (CEST)

Ezzel még egyet is tudok érteni.– Bencoke vita 2017. április 8., 21:27 (CEST)

A botgazdák üzenőfalán is leírtam, hogy a korábban kizárólag (most pedig szintén) helyes -je, -jén alakok egységes használatát támogatom. (Ami csak annyit jelent, hogy egy bot kijavíthatja az -én alakot a -jén alakra, és ezzel nincs semmi probléma). Samat üzenetrögzítő 2017. április 9., 19:26 (CEST)

És miért kéne két helyes változat közül egységesen az egyiket használni? Következőnek meg jönni fog a kérés, hogy legyen az összes jazz dzsessz?– Bencoke vita 2017. április 10., 11:08 (CEST)

És miért kéne két különböző fajtát használni? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 10., 11:23 (CEST)

Nem kell. Nem is mondom, hogy ha véletlenül mindenhol csak az egyik fordulna elő, akkor szándékosan cseréljük át néhányat a másikra, hogy mindkettő szerepeljen. Ez jelentené azt, hogy mindkettőt kelljen használni.– Bencoke vita 2017. április 10., 11:39 (CEST)

Bocsánat, ritkán járok erre, csak két megjegyzés:

  • Emlékeim szerint a 10. kiadásban még csak az 1-én volt a helyes, a 11.-ben csak az 1-jén, most egyesítették a kettőt, tehát nem arról van szó, hogy egy korábban teljesen rossz alakot helyesnek nyilvánítottak, hanem inkább megengedőbb lett a szabályzat. Kevés ponton látunk ilyet, becsüljük meg. Ettől függetlenül persze egységesíthetünk, ez némi munkával jár, hiszem a javítócsomagot rendszeresen kézzel kell futtatni, és ezt a munkaidőt fordíthatnánk hasznosabb javításokra is.
  • Az ehhez szükséges javítócsomagom készen áll, és látható BinBot javítócsomagjai között, csak a 12. kiadás megjelenése óta ezt a javítást nem futtattam. Előtte elég sokszor. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 10., 15:43 (CEST)

@Samat:, az „egy bot kijavíthatja” jól hangzik, de mindig vedd figyelembe, hogy helyesírási javításokat CSAK kézi ellenőrzéssel szabad végezni. Ennek ellenére ha az egységesítést szavazzátok meg, akkor visszateszem a feladatok közé a javítást, és megint csinálni fogom, ahogy a 12. kiadás megjelenése előtt is, csak ne bánjunk ilyen könnyedén a botmunkával. Nincs vele probléma, csak munka. :-) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 10., 15:48 (CEST)

@Bináris: nem gondolom, hogy azt írtam volna, hogy automatikus üzemmódban kellene javítani őket, és olyat sem írtam, hogy ne lenne munka. Azt hiszem, még mindig nekem van a huwikin az egyik legtöbb kézi botszerkesztésem (is), pontosan tudom, miről írsz. A bot kijavíthatja megjegyzés arra vonatkozott, hogy szabályaink szerint nem javíthat bot olyat, amiről nincs közösségi konszenzus. Samat üzenetrögzítő 2017. április 10., 21:03 (CEST)

Elfogadom, amit mondasz, és örülök neki, de akkor is félreérthető ez a fogalmazás, és azért teszem szóvá, mert nagyon sokan vannak félreértésben ezzel kapcsolatban, és nem szeretném ezeket a félreértéseket erősíteni. Helyesebb talán úgy fogalmazni, hogy egy botgazda kijavíthatja. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 11., 09:28 (CEST)

Azt csináltok egyébként, amit akartok, az én hozzászólásomat még csak szavazatnak se vegyétek, csupán leírtam mi a véleményem erről.– Bencoke vita 2017. április 10., 23:33 (CEST)

Én az 1-jén alakot használom az őskáosz óta. Az 1-én alak fura és magyartalan, olyan mintha azt mondanánk, egyedikén :-). – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2017. április 14., 01:27 (CEST)

De milyen logika alapján? Az 1 ugyanúgy jelenthet elsőt és elsejét is. Miért aszerint ragozzátok, hogy elsőt jelent?– Bencoke vita 2017. április 16., 20:48 (CEST)

Elsőén, elsőjén / elsőt, elsőjét? Egy ékezet és már szegedi tájszólásról beszélünk (elsöjén). – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:21 (CEST)
Tehát ha jól értem szerinted az 1-jén szóból az 1 azt jelenti hogy else?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:29 (CEST)
Megváltozik a szótő. :P – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:31 (CEST)

És mire változik meg? Csak nem elsőre, amiről én is beszélek?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:33 (CEST)

Nem, az első változik else szótőre. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 21:44 (CEST)

Tehát visszatértünk a kérdésemhez. Mi alapján mondjátok, hogy az 1 első és nem elseje?– Bencoke vita 2017. április 16., 21:49 (CEST)

Senki nem mondta, hogy az 1 első. Az 1 pont és toldalékolás nélkül egy (tőszámnév). A helyes írásmód pedig a helyesírási szabályzatból és szószedetéből derül ki. Egyébként gyakori tőhangváltás tanúi lehetünk (külső–külseje, belső–belseje, első–elseje). Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. április 16., 21:56 (CEST)

Ha a szószedetből derül ki, akkor mire ilyen nagy a felháborodás? Hogy be mertek rakni mégegy alakot az eddigi mellé?– Bencoke vita 2017. április 16., 22:04 (CEST)

Itt semmiféle felháborodás sincs, lényegében csak egy szavazás indult. – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 22:10 (CEST)

A nem tudom minek kell a rossz nyelvtant helyessé tenni nem egészen erre utal.– Bencoke vita 2017. április 16., 22:18 (CEST)

Jó, édes mindegy, az lenne a lényeg, hogy most akkor ki mire szavaz. Na most már van felháborodás. :) – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. április 16., 22:28 (CEST)

Szerintem már van elegendő szavazat.– Bencoke vita 2017. április 16., 22:37 (CEST)

Most ebből lesz valami? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 miben segíthetek? 2017. június 27., 11:00 (CEST)

A szabályzat csak kanonizálja a szokásokat, nem megszabja. A -jén szabályos volt a 10. kiadásban is, viszont pl. a „hivatalos” levelek többsége nem vett tudomást a 11. kiadásról. Az új szabályzat csak ezt szentesítette. Nem kell vele semmit csinálni, még cikken belül sem. Hagyjuk meg „stílusértékét” azoknak, akik élnek vele. (Bár én sosem tenném, mert ronda és logikátlan.) Voxfax vita 2017. augusztus 14., 20:04 (CEST)

Ha stílusvitáról is van szó, mélyen egyetértek azokkal, akik berzenkednek az 1-i és 1-én írásmóddal kapcsolatban. Ha már lentebb szóba került, ide is idevésem. Szabályzattól függetlenül a birtokos személyragos változatot tartom szabatosnak. Pontosságát törő magyar szövegben az alapalak január 6. vagy január 6-a, mindkettő "ejtése" január hatodika, nem január hat vagy január hatodik, így a továbbképzés során ehhez az alapalakhoz járulnak a további toldalékok: hatodikán (6-án és nem 6-n), hatodikai (6-ai és nem 6-i), hatodikáig (6-áig és nem 6-ig) stb. Még élőbeszédben sem mondok olyat, hogy hatodiki. Arról nem beszélve, hogy az új szabályzat akkor lenne következetes, ha a birtokos személyrag “elnyelését” minden esetben engedné. De továbbra sem helyes a január 6-n. Akkor hogy lehet helyes a január 6-i vagy a január 6-ig? Az elseje ugyanez, az írott január 1. és január 1-je kimondva egyaránt január elseje. A pont kikerül a toldalékolt alakokból, a kötőjeles változattal kell továbbdolgoznunk: 1-jén, 1-jei stb. Pasztilla 2017. november 7., 20:57 (CET)

A portálnevek végződése – szorgos segítőket keresek![szerkesztés]

Függőben FüggőbenBináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:27 (CEST)

A Wikipédia:Kocsmafal (javaslatok)#Portálsablonok okosítása szakaszban Einstein2 felvetette, hogy egységesíteni kellene a portálok névvégződéseit. (pl. -i és szóköz, egybeírás, teljesen egyedi megjelenő alak.) Ez nagyon jó javaslat. A megoldásnak két ága van: a tartalmi, amit itt kellene megoldanunk, és a technikai, amit átviszek a sablonműhelybe. Jelenleg vagy nincs egységesen elfogadott írásmódjuk a portáloknak, vagy nem követhető, hogy hol állapodtak meg róla, és mi az.

Létrehoztam a Portál:Portálok/Névvégződések allapot. Ezt a táblázatot kéne kitölteni és végül a kitöltött alakjában jóváhagyni, aztán majd csinálunk vele valamit, de legyen egy viszonyítási pont. Ebben kérem a segítségeteket. A vizsgálat eredménye lehet az is, hogy törlünk valamit (főleg átirányításokra gondolok), de ami zöld vagy kék, amellett legyen valami, amit akár a sablon hasznosíthat, akár bottal ellenőrizhető és javítható.

A vitát itt folytassuk le, az allapon csak az eredmény legyen a jelenlegi derékszög-párhuzamos formátumában, hogy géppel fel lehessen dolgozni! Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:40 (CEST)

@Bennó, Adam78: be tudtok szállni? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 2., 09:42 (CEST)

@Bináris: Nagyon köszönöm, hogy foglalkozol vele. Első körben kiegészítettem a listát a földrajzi nevek végződéseivel, ezek szerintem nem szorulnak megbeszélésre (a megyeneveken kívül mind kötőjelesek). Nyitottam egy bővíthető szakaszt a nem egyértelmű elnevezések megbeszélésére. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)

Kérdéses írásmódok[szerkesztés]

Szerintem a második. Oppashi Sam-Taeguk.svg Mesélj csak 2017. november 1., 09:53 (CET)
  • Portál:Lovas
    Lovasportál vagy Lovas portál? – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
    Ez könnyű kérdés, egybe kell írni, jelöletlen birtokviszonyt tartalmaz, nem pedig jelzős szerkezetet. (Nem a portál lovagol, hanem a lovasoknak a portálja.) Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 4., 21:26 (CEST)
    Bennem inkább az a viszony merült fel, hogy ez a portál nem a lovasokkal (= zsokékkal, rendszeresen lovaglókkal) foglalkozik (azaz nem lovasportál), hanem a lovakkal (azaz lóportál), lóval kapcsolatos, lovas dolgokkal, ami ebben a tekintetben jelentéssűrítő összetételnek számíthat (http://www.e-nyelv.hu/2015-04-24/lovassir/), s ezért írnám mégis egybe (lovasportál), hacsak nem lehetséges másként különbséget tenni a lovasok portálja és a lovakkal foglalkozó portál között. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 12:16 (CEST)
Én pedig pont azt láttam, hogy lósporttól hemzseg. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 5., 19:20 (CEST)
Sok benne a lósport is, de érzésem szerint több mint felét alkotják a lófajták és a nem csupán a lósporthoz kapcsolódó dolgok (pl. a galoppozni a ló nem csak versenyeken szokott, lószerszámokat használtak igavonásnál, csatákban stb.). És szerintem a ló az alapja a lovasnak is. :) Mondjuk ez a szemléletbeli különbség nem befolyásolja a helyesírást: mindketten azt mondjuk, hogy egybeírtan helyes. --Sphenodon vita 2017. augusztus 5., 21:42 (CEST)
  • Portál:Ókori irodalom
    Ehhez szükséges lenne egyedi írásmód, az Ókoriirodalom-portál és Az ókori irodalom portálja jöhet szóba szerintem. Én az utóbbit támogatom. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Fenntartható fejlődés
    A fenntartható fejlődés portálja alakot javaslom (lehetséges még: Fenntarthatófejlődés-portál). – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)
  • Portál:Informatika, Portál:Könnyűzene
    Ebben a két esetben (és talán néhány másikban is) ezres nagyságrendben az -i képzős formát használják a szócikkek (pl. Informatikai portál). Az egybeírást támogatom. – ✮ Einstein2 vitalap 2017. augusztus 2., 12:34 (CEST)

• összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Vagyis egybeírja a háborúja és a portál szavakat. Elkezdtem javítani egy szóközzel, aztán láttam, hogy maga a portál így írja a nevét: Csillagok háborúja-portál (vagyis kötőjellel). Szóval a második gond, hogy nem tudom eldönteni melyik a helyes írásmód (én a szóközre voksolnék):

    • Csillagok háborúja portál, vagy
    • Csillagok háborúja-portál?

Palotabarát vita 2018. április 20., 07:14 (CEST)

Igen, külön jó, vö. Különírt összetételtípusok listája#Részletes_bemutatás_példákkal. Ádám 2018. május 26., 01:18 (CEST)

Antiochiaiak[szerkesztés]

Függőben FüggőbenBináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Ahogy Lenin mondta: Что делать? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 13., 17:20 (CEST)

Ha azt mondjátok, hogy nincs az egésszel semmi probléma, és maradjon minden, ahogy van, mert így jó, az is egy válasz. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. augusztus 24., 07:40 (CEST)

Nem néztem végig az összes cikket, hogy melyik milyen időről szól. Az biztos, hogy helyes az antiokheiai a görög időkben, és helyes az antiochiai a római időkben. Aztán Bizánc fennhatósága alatt megint antiokheiai. Legalábbis azután, ahogy a bizánci császárok nevében is áttérünk a latinosról a görögösre. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. augusztus 24., 10:02 (CEST)

Én még betenném ide a több helyen használt Antiókhia elnevezést is, a keresztes államoknál néhány szócikk így hivatkozik rájuk. Qedrák vita 2018. június 18., 12:57 (CEST)

Kaukázusi Ibéria[szerkesztés]

Függőben Függőben– LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 7., 08:49 (CEST)

Ide is bemásolom a szakaszcímben már zöld linkként szereplő cikk vitalapjára írtakat. Véleményt kérnék.

Most már tényleg ideje lenne ezt a cikkcímet rendbe tenni. Egy magyarul nem is tudó ember nevezte át először a cikket, majd gyakorlatilag szerkesztési háborút indítva nevezte vissza, mikor én helyreállítottam a nevet. Azóta nem vettem észre, hogy már megint rossz a cím.

Leszögezem, szerintem kell a kaukázusi jelző a cím mellé, ugyanis van egy Ibériai-félsziget, amit gyakran csak Ibériaként emlegetünk, így az Ibér Királyság, az Ibériai Királyság és Ibéria kifejezetten megtévesztő. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 12:32 (CEST)

Kértem a névtér felszabadítását az átnevezéshez. Tambo vita 2017. szeptember 4., 12:42 (CEST)

Ibéria (Kaukázus)? – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 12:46 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Akkor most a Kaukázusi Ibéria a helyes cím? Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 12:47 (CEST)

Szerintem helyesebb lenne az Ibéria (Kaukázus) mint Hollófernyiges. Tambo vita 2017. szeptember 4., 12:55 (CEST)

Szerintem az Ibéria (Kaukázus) feltételezné, hogy van egy Ibéria (???) című cikk is. De nincs. Viszont még a magyar nyelvű szakirodalom is Kaukázusi Ibéria (vagy Iberia) néven említi sokszor. Ebben az esetben nem gondolnám, hogy a zárójel a jó megoldás, amikor van más lehetőség is. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 14:07 (CEST)

De az állam neve nem "Kaukázusi Ibéria" volt, hanem csak szimplán Ibéria. Olyan mintha lenne Magyarországi Velence meg Olaszországi Velence című cikkünk. Az egyértelműsítésre viszont tényleg szükség lehet, mert a legtöbb embernek a szóról a félsziget ugrik be. – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 14:44 (CEST)

Az állam neve Kartli volt. Ibériának csak Európában nevezték. Szerintem vagy Kaukázusi Ibéria, vagy Kartli Királyság. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 14:52 (CEST)

Én a Kartli Királyságra szavazok, arról például rögtön leesett volna, hogy Grúziáról beszélünk, és kevesebb félreértést is okoz. Ez a lokális néven alapuló magyar elnevezés. A többi legyen átirányítás, és megemlíthető a bevezetőben. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 15:03 (CEST)

Csakhogy Kartli királyságból volt egy középkori változat is, vagyis akkor meg idő szerint kellene egyértelműsíteni. És ahogy nézem, a grúzokon kívül mindenki más a görög nevén, Ibériaként ismeri. Miért nem jó az Ibériai Királyság (Kaukázus)? – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 15:23 (CEST)

Értem. Nem akarom kötni az ebet a karóhoz, de az egyértelműsített alak, azaz Kartli Királyság (ókor) és Kartli Királyság (középkor) sokkal jobban eligazítja már cím alapján is a témában kevésbé járatos olvasót, és már a címében is rávilágít az összefüggésre. Az Ibériai-félszigettel ellenben nincs semmilyen összefüggés, amire rá kéne világítani, sőt. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 4., 15:36 (CEST)

Hát, ha szavazásról van szó, akkor én a mostani, Ibériai Királyság mellett teszem le a voksomat. Igaz nem vagyok jártas a történelemben, (sem ;-)) de nekem a Kartli semmit nem mondott. – Pegy22 vita 2017. szeptember 4., 15:42 (CEST)

Máshol általában az államok hivatalos nevének magyar verzióját használjuk. Ibéria nem volt hivatalos neve ennek az államnak, mégis az irodalom többnyire annak nevezi. Ha a szakirodalom megnevezéseit használjuk, akkor a Kaukázusi Ibéria indokolható és nem kell zárójelezni. Ha a Wikipédia belső szokásai szerint járunk el, akkor a Kartli Királyság indokolható. Az Ibériai Királyság (Kaukázus) formát túlzónak tartom. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 15:49 (CEST)

A szakirodalom nyilván azért hívja Kaukázusi Ibériának, mert folyószövegben kényelmetlenül hat a zárójelezés. Az állam általánosan használt neve Ἰβηρία volt, kaukázusi jelző nélkül. Ha túlzónak gondolod a zárójelezést, akkor maradjon így ahogy van, az első sorból úgyis rá lehet jönni, hogy nem Spanyolországról van szó. – Hollófernyiges vita 2017. szeptember 4., 16:11 (CEST)

Szerintem nem. Folyószövegben – főleg ha egyébként a Kaukázus történelméről van szó és senki se keverné össze anélkül sem az európaival – nem kellene se a kaukázusi kitétel, se a zárójel. Mégis használják. Mint a görög névalakból is látszik, ez egy görög eredetű, csak Európában elterjedt név. Én továbbra is azt mondom, hogy a Kaukázusi Ibéria a szakirodalommal is indokolható, de teljesen jó a Kartli is. Igazából az Ibéria(i) Királyságra nem látok túl sok indokot. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 16:35 (CEST)

Nem tudom mennyire elfogadható indok, de a németet kivéve, minden más ismertebb nyelven "királyságként" szerepel a Wikipédián. – Pegy22 vita 2017. szeptember 4., 21:05 (CEST)

Azt én is láttam, dehát minden wikinek megvan a maga elnevezési hagyománya. Nekünk a sajátunkat kéne megtalálni. Egyelőre még nyitott a dolog. – LADis LA ék.jpgpankuš 2017. szeptember 4., 21:11 (CEST)

Az Államok vezetői... listák során találkoztam ezzel a kérdéskörrel. Ami engem illet, én a Kartli Királyság (ókor ill. középkor) formát tartanám legjobbnak. Az Ibériai Királyság a cikk szerint is (de más nyelvek cikkjei szerint is) időben máshová esik. Kétségtelen azonban, hogy van ilyen forma. – Burumbátor Súgd ide! 2017. október 8., 17:26 (CEST)

Van egy analógiánk: Kaukázusi Albania szócikk. A kaukázusi jelző ebben az esetben is indokolt, hogy megkülönböztessük a balkáni Albániától. – Rosszkornyifog vita 2018. február 27., 19:52 (CET)

Huszita Biblia vagy huszita biblia?[szerkesztés]

Függőben Függőben– Vépi vita 2018. április 4., 09:48 (CEST)

Ennek a beszélgetésnek az alapján kérdem: Szerkesztővita:R4b6it#Huszita Biblia. – Vépi vita 2018. március 28., 08:16 (CEST)

Az a helyzet, hogy mindegyik írásmód védhető, és meg is felel a magyar helyesírás szabályainak (huszita biblia, huszita Biblia, Huszita Biblia, Huszita biblia). Az, hogy a biblia kis- vagy nagybetűs, attól függ, hogy címként fogjuk-e föl. (Véleményem szerint amúgy köznévként csak az olyan szerkezetekben jó kicsivel, mint "Kerouac könyve a hippik bibliája" stb. Ettől még azonban a kereszténység szent könyve jelentésben is szokták kicsivel írni.) A huszita esetében pedig az a kérdés, hogy az egész szerkezet felfogható-e a három kódex címeként (szerintem igen), mert akkor nagybetűs. A nyelvészeti és irodalomtudományi szakirodalom címként szokta írni. – R4b6it vita 2018. március 28., 08:32 (CEST)

Egy érv a nagybetű mellett: a Biblia a szócikkében végig nagybetűs. R4b6it vita 2018. március 29., 06:13 (CEST)

A Biblia egy cím. A huszita biblia nem cím, hanem megnevezés. Szimpla köznév, a tulajdonnevek és címek egyik kritériumát sem elégíti ki. A huszita bibliát a saját környezetében a Bibliának tartották, nem volt neki külön címe. Egy változatát tartom lehetségesnek, a huszita Biblia formát, ahol a nagybetű az eredeti cím jelzős szerkezetét jelenti. – LADis LA ék.jpgpankuš 2018. április 4., 10:00 (CEST)

@Laszlovszky András: Nem tudom, hogy a tulajdonnevek és címek "kritériumait" honnan veszed. Kifejtenéd, kérlek? R4b6it vita 2018. április 5., 07:28 (CEST)

Az AkH azért elég részletesen kifejti. Ezen felül csak annyit tennék hozzá, hogy gondolom a tulajdonnévi minőség itt nem érdekes, abban megegyezhetünk, hogy nem tulajdonnév. A kérdés csak az, hogy egyedi cím-e? Nem az. Egy egyedi cím jelzővel ellátva, megkülönböztetésül az azonos című, de más tartalmú írástól. Ezért huszita Biblia. – LADis LA ék.jpgpankuš 2018. április 5., 20:29 (CEST)

Az AkH egyáltalán nem szól szófaji kérdésekről. Mert itt arról van szó, hogy mi tulajdonnév, ill. hogy mi cím. Egyáltalán nem olyan egyértelmű ez, mint ahogyan beállítod. A szakirodalom is nyilván azért írja nagybetűvel, mert címnek tekinti. R4b6it vita 2018. április 6., 08:27 (CEST)

Én a „huszita Biblia” formát tartanám jónak. A biblia kisbetűvel csak átvitt értelemben használható (pl. „gyógynövénybiblia”), amikor a konkrét, Biblia című műről van szó, akkor a mű címe a Biblia, így tulajdonnév. A létező összes Biblia-fordítás ugyanannak a műnek a fordítása, attól még nem lesz köznév, hogy sok fordítás létezik (a „nyelvgyakorlás céljából egy német Újszövetséget olvasok” mondatban is nagybetűs az Újszövetség).

Még azt elképzelhetőnek tartanám, hogy a huszita is nagybetűs a szóban, ha a konkrét fordítás címének a részének nézzük, nem csak a Biblia jelzőjének, ehhez látni kéne, hogy van a szakirodalomban. Alensha 2018. április 25., 14:51 (CEST)

Javaslatok és kérdések a WP:ÖRMÉNY kapcsán[szerkesztés]

Függőben FüggőbenCassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 30., 21:19 (CEST)

Sziasztok! Több kérdésem/javaslatom is felmerült az örmény átírási irányelvünkkel kapcsolatban. Mivel elkerülhette a figyelmemet több dolog, érdekelne, hogy ti mit gondoltok ezekről.

1. Nyitásként mindjárt egy orbitális szentségtörést fogok elkövetni, el szeretnék térni a KNMH-tól, pontosabban megerősíteni azt, ami most van az irányelvben. Nagyon sok pont van, ami tökéletesen érthető. Ellenben van egy, ami nem megy a fejembe: azt helyesen írja benne Schütz Ödön, hogy nincs hosszú magánhangzó az örményben, ugyanakkor mivel a magyar ösztönszerűen amúgy is hosszan írná a neveknél a szóvégeket, így az átírás -án, -ján, ékezettel. Nem érzem túl logikusnak, és kicsit az az érzésem, hogy a kor is túllépett ezen. Amúgy ma is változó módon történik az átírás örményből a sajtóban. (Csak példákként: az Index ékezet nélküli átírást alkalmaz, a 444 pedig az ékezeteset, olyat is láttam, ahol a név teljes ékezetesítéssel ment.) Ceterum censeo: itt megerősíteném azt, ami most is van az irányelvben.

2. A honosodott ékezetes verziókat á la Jereván, természetesen megtartandónak gondolom. A Hacsaturján-féle nevek kapcsán még bizonytalan vagyok, kérdés, hogy mennyire tekinthető honosodottnak.

3. Az örmény történelemből fakadóan ugye létezik nyugati és keleti irodalmi nyelve is az örménynek. A KNMH mindkét átírási formát elfogadja. Nagy különbség ugyan nincs köztük, inkább hangtani, de elég ahhoz, hogy átírási szempontból érdekes legyen. A szócikkek nevénél ugye kevéssé oldható meg mindkét forma használata (a bevezetőben persze érdemes ezt vezetni, ahol ez adott és szükséges). Példa: az örmény apostoli ortodox egyház jelenlegi vezetőjét hol II. Gareginnek, hol II. Karekinnek írják. Mivel a mai Örményország területén a keleti irodalmi nyelv a használatos, így azt venném alapul az átírásnál is. A példában tehát a szócikk címe a II. Garegin lenne. A kérdés az, hogy a történelmi neveknél (pl. a Kilikiai Örmény Királyság uralkodóit) mely formában hozzuk?

4. Ez a pont inkább érdeklődés részemről. A KNMH az örmény apostoli ortodox egyháznál a katholikoszt görögös formájában vezeti. Tartsuk magunkat hozzá, mivel egy görög eredetű kifejezés vagy a h-t engedjük el és legyen katolikosz, ami inkább kiejtéskövető? Van erre már kiforrott álláspont?

5. Mivel a KNMH még akkor jelent meg, amikor létezett a Szovjetunió, említik benne az apai neves névírás lehetőségét (akár oroszos, akár örményes formában). Mivel se előtte, se utána nem igazán használta az örmény nyelv az apai nevezést, ezt a részt figyelmen kívül hagynám. Túllépett rajta a történelem.

Tudorok, mit gondoltok erről? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 24., 09:05 (CEST)

Ugyanazt gondolom az 1-es pontról, amit talán emailben írtam le. Miután éltek közöttünk örmények, van egyfajta (jórészt 19. századi eredetű) beágyazottsága az -án/-ján névvégződésnek Hacsaturjántól is függetlenül, különösen, hogy ebbe berezonálnak a román eredetű, hasonló nevek is. Örmény magyarok nevei: Czárán, Patrubány, Fogolyán, Aján, Marusán, Arklián stb. Nem tartom kizártnak, hogy ezért kezeli a KNMH. ékezettel csakis ezeket a névvégződéseket, és semmi mást. De csak találgatok. Jó lenne első körben annak utánajárni, miért döntött így Schütz, ennek ismerete nélkül elég nehéz lesz dönteni. (Az „ösztönszerű” névvégződésnyújtás szerintem nem játszik, bővében vagyunk idegen eredetű családneveknek, amiket nem nyújtottunk meg.) Pasztilla 2018. április 24., 09:52 (CEST)
Szalosján nemzetvezetőt nem kihagytam? Pasztilla 2018. április 24., 10:03 (CEST)
A magyarországi örménység ugye két „ütemben” jött a történelmi Magyarországra. Az egyik még a 17. századtól érkezett elsősorban Erdélybe (pl. Szamosújvár, Erzsébetváros). Innen az általad is említett nevek egy jelentős része. Akik ekkor jöttek be, gyakorlatilag asszimilálódtak, örményül ma már jelentős részük nem tud. (Ismerős a dolog, a felmenőim között elég sok Ajvász van, elsősorban Erzsébetvárosból.) A másik kör meg az 1915-től kezdődő örmény genocídium után jutottak ide (plusz az elvtársi időkben idejöttek, pl. Avanesian Alex). Kérdés, hogy a magyarosodott nevek miatt így kell-e az örményországi örmény neveket is kezelni. Az „ösztönszerűséget” pedig maga Schütz emlegeti. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 24., 11:31 (CEST)
OFF: Schütz semmi olyasmit nem ír, hogy a magyar ösztönszerűen megnyújtaná a névvégeket, hanem azt írja, hogy az -án/-ján végződéseket ösztönszerűen így írja. Ez a tünet leírása, és nem magyarázat, azért írtam, hogy a magyarázatot illetően csak találgatok. Pasztilla 2018. április 24., 11:35 (CEST)
Mintha ő maga sem tudta volna, nekem legalább is az az érzésem. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 24., 13:39 (CEST)
Más: Az Avanesian forma távolról sem magyaros. Aligha lehet kiindulási alap, ha a magyar átírásról van szó. Pasztilla 2018. április 25., 06:22 (CEST)
Ezt nem is állítottam, csak példaként hoztam fel arra, hogy nem egységes a dolog. Kiindulási alapnak én sem tekintem. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 25., 10:05 (CEST)

@Laszlovszky András: ha már te készítetted az irányelvet. :-) Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 25., 10:06 (CEST)

Amikor csináltam az örmény átírási útmutatót, már akkor is mondtam, hogy nem vagyok különösebben jártas az örmény nyelvben. Pont ezért szedtem össze azokat az átírási szabályokat, amiket találtam, hogy a rendkívül vegyes átírású örmény névanyagnak legyen valami zsinórmértéke. A honosodáshoz végképp nem tudok érdemben hozzátenni. Bármilyen indokolt kiegészítést vagy kiigazítást szívesen látok benne. – LADis LA ék.jpgpankuš 2018. április 25., 10:26 (CEST)

Alapvetően egyetértek a pontokba szedett érvekkel, és az a gyanúm, hogy például az ékezetes átírásokkal kapcsolatos kérdéskörben is itt kellene dűlőre jutni. Szerintem se indokolt a közvetlen átírásban az ékezetek használata (a honosodottakat leszámítva), szerepeltessük így az irányelvben. Ha persze kapunk értékelhető választ valamilyen szakértőtől, aki tudja az ékezetezés eredeti okát, változtathatunk. Ogodej Mal 0.png vitalap 2018. április 25., 12:59 (CEST)

A katholikosz kontra katolikosz kérdésben van álláspont? Az OH mond erre valamit vagy követi a KNMH-t? Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. április 25., 14:21 (CEST)

Az 5. pontra reagálnék. Úgy gondolom, hogy azon személyek esetén, akik a szovjet érában tevékenykedtek, megkerülhetetlen az orosz(os) név feltüntetése is! A WP:NÉV alapján ezt természetesen az otcsesztvóval (patronümikonnal) kell megtenni, azonban az örmény(es) névformánál valóban nem kell erőltetni az apai nevet. Példáim: Asot Karagjan, Jouri Vardanjan. Előbbinél az apai nevet leszámítva megegyezik az átírás örményből és oroszból, utóbbinál viszont eltér, és ezért is jó példa. – Joey Olympic rings without rims.svg üzenj nekem 2018. május 16., 12:09 (CEST)

Az örmény ábécé, írásmód és kultúra a szovjet időkben is megmaradt, így nem látom értelmét az oroszos kultúrűra apai név használatát még ebben az esetben sem. Cassandro OCR bow tie.svg Ħelyi vita 2018. május 17., 16:13 (CEST)

Nagybetűs Egyházak[szerkesztés]

Függőben Függőbennehogy elfelejtődjön. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Modell/típus újratöltve[szerkesztés]

Függőben FüggőbenRuIsZa vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

  • típus: külön modellnéven (Vigyor) futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
  • modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
  • modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

  • a motor lökettérfogata (pl. 1500)
  • a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
  • a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

  • az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
  • az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
  • az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Átnevezendő mongol nevek[szerkesztés]

Függőben FüggőbenGaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. június 25., 14:43 (CEST)

A KNMH alapján a következő átnevezeséket kellene végrehajtani, mert a megadott alakok meghonosodottaknak tekintendők:

Mi legyen velük? Átnevezzük őket, vagy felvesszük az eltérési listába? Előre is köszönöm a hozzászólásokat! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. június 16., 17:42 (CEST)

Én feltétlen a KNMH híve vagyok, hacsak nincs valami különleges indok, pl. honosodottság vagy hasonlók. Mem tennék kivételt az akadémiai átírástól, ahol azért egységes szempontok érvényesülnek. Az utolsót (Szübőtej), meg végképp nem értem, miért lett hosszú 'ő', semmi nem indokolja. Még a Mongolok titkos története is Szübeetejt ír. Ogodej vitalap 2018. június 17., 19:08 (CEST)

@Ogodej, BáthoryPéter, Vadaro, Peyerk, Pasztilla, Bennó: Ezen kívül vannak még ajmagok, hogy:

  • Arhangaj → Észak-Hangáj
  • Dornot → Keleti (tartomány)
  • Dornogovi → Kelet-Góbi
  • Ömnögovi → Dél-Góbi
  • Övörhangaj → Dél-Hangáj
  • Töv → Központi (tartomány)

Meg maga az ajmag is, amit a KNMH „tartomány”-nak hoz.

Ezekkel mi legyen? - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. június 17., 20:34 (CEST)

A Szelenga biztosan így kellene, mert a Bajkálba ömlő folyónak ez az oroszokon keresztül érkezett bevett neve. – Peyerk vita 2018. június 17., 23:09 (CEST)

A fenti négy cikk esetében: igen, nevezzük át a meghonosodott alakra. A többi esetben is a próbalapodon leírt példákat és meghonosodott alakokat használjuk!

A felsorolt ajmag-nevek is rendben vannak, kettő kivételével:

  • Архангай és Өвөрхангай – miért Észak-, illetve Dél-Hangáj (-a helyett)?
  • Szívesebben venném a fordítás (Keleti) helyett az átírt Dornod alakot, de ha a KNMH ezt hozza, ő az erősebb. Mások?

Szükség lesz majd egyértelműsítésekre, pl.:

  • Szelenga, Orhon – mindkettő folyónév, de ajmag és szum (településés/vagy járás) neve is
  • Szühebátor: főváros is, a főváros egyik kerülete is, ajmag (tartományi) székhely is, szum (járás?) székhely is.

Ha a KNMH az ajmag-ot „tartomány”-nak hozza, akkor a kisebb közigazgatási egység szum (сум) helyett „járás”-t javasol? – Vadaro vita 2018. június 18., 13:09 (CEST)

A Szelenga a KNMH szerint honosodott? Nem tudom, mi alapján döntik el időnként a honosodást olyan esetekben, amikor a szóban forgó fogalmat a magyarok 99%-a egyébként nem is ismeri. Elég érdekes dolog az eredeti szó hangrendi illeszkedését felborítani, csak mert az oroszban nincs olyan. – LADis LA ék.jpgpankuš 2018. június 18., 13:56 (CEST)

A fenti alakok mind a KNMH szerint vannak, hogy ott mit miért úgy írtak, ahogy, azt nem tudom, de ha nagy az ellenkezés, el lehet térni tőlük. Az égtájakat tartalmazó neveknél ugyanez a helyzet. Viszont figyelni kell a Дорнод átírására, mert a KNMH ott Dornot-ot hoz!

A tartományokhoz: Az ajmag benne van a listában, a szum nincs. A konkrét neveknél a következő formával találkozni:

Töv ter; vö Központi tartomány     és     Központi tartomány ter; vö Töv

És hasonlóan a többi névnél. Megjegyzem, a Cartographia Világatlasz is a „tartomány”-os neveket hozza, és ott is Hangáj van, minden névnél a KNMH alakjait használja. Szóval továbbra is tanácstalan vagyok. - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. június 18., 16:59 (CEST)

Amennyire én tudom, ezeket a hagyományos alakokat (az itt említett helységnevek + a próbalap vitalapján) leginkább csak Kara (a KNMH mongol fejezet szerzője) akarta meghonosítani. Korábbi művekben valóban ezek az alakok fordulnak elő (pl. Ligeti könyvei a 30-as évekből), persze akkor még ezek voltak a hivatalos nevek. Azóta ezek jelentős részt kikoptak, pár kivételtől eltekintve az elmúlt 30-40 év irodalmában egyik sem fordul elő. Az ajmagok neveit sem szoktuk lefordítani, legalábbis én még a KNMH-n kívül nem találkoztam így velük. Az összes wiki is eredetiben használja. Maga az ajmag szó vitathatóbb, de érvek kellenének a lefordítás mellett. A Szelenge <> Szelenga kérdésben, ugye egyik országban ered, másikban torkollik, a folyam nagyobbik része Mongóliában fut (600km és 400km), és az egyik értelmezés szerint a név mongol eredetű, másik szerint evenki. Szóval egyáltalán nem látom egyértelműnek az átnevezést. – BáthoryPéter vita 2018. június 19., 10:50 (CEST)

Már tegnap akartam (részben) korrigálni, amit fentebb írtam: nem tartom jó "ötletnek" (én sem), hogy az ajmagok neveit lefordítsuk. Sok más Wp cikkcímei is az eredeti nevet veszik át (kivételként csak a csehWiki-t láttam). Elég lenne a cikkek bevezető részében megadni a név fordítását. Egyébként Kara György Mongólia c. könyvében (1979) szintén az eredeti neveket használja. – Vadaro vita 2018. június 19., 12:43 (CEST)

„A mongolok titkos története” (1962) már szóba került, például nevén nevezve említette @Ogodej. Ezért nem tartom feleslegesnek, hogy kiemeljek pár mondatot (a máskülönben a KNMH-t is főszerkesztőként jegyző) Ligeti Lajos előszavából. „A fordításban a mongol neveket és szavakat a magyar helyesírás szerint adom. E nevekben az aa, ee írásmód (pl. baatur, Szübeetej) betű szerint értelmezendő, tehát nem hosszú á-nak és é-nek, hanem két szótagnak. A magyarban régóta használatos, meghonosodott neveket ettől a szabálytól eltérően, bevett alakjukban idézem: Dzsingisz kán (nem Csinggisz kan), Kerülen (nem Kelüren), Szelenga (nem Szelengge) stb.” A két szótagú aa illetve ee koncepciója nem picit eltér, hanem kifejezetten ellentétes a KNMH-ban kiforrott megoldással. (Hogy ez Ligetinek hogy jött ki, az jó kérdés.) Mindezért azt hiszem, óvatosnak kell lennünk abban, hogy mit is tekintünk a használat, különösen a régebbi használat alapján meghonosodott szóalaknak. – Garamond vita 2018. június 19., 18:23 (CEST)

Én még azt szeretném hozzáfűzni, hogyha nem fordítjuk le az égtájakat tartalmazó neveket, akkor két, itt általánosságban „kötelezőnek” tekintett alapművel is szembemegyünk (az egyik a KNMH, a másik a Cartographia Világatlasz), és ilyen eltéréseknél azért már szavazni illene... - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. június 19., 22:41 (CEST)

Megnéztem az adattárunkban a Cartographia Világatlasz pár kiadását. Az ajmag nevek az első 61-es, kiadásban még nagyon eltérő írásmóddal szerepelnek (Hubszugul, Bajan-Ulegej, Ubszu-nur), de a 66-os kiadás óta szinte változatlanok. Hovd utoljára az 1971-es kiadásban szerepel Kobdóként, azóta Hovd. Ulánbátor az 1985-ös kiadás előtt még Ulánbátar, Szühebátor Szühbátar, és ugyancsak ebben a kiadásban vált a -núr utótag -tóvá. Az ennél újabb kiadásokban nem találtam eltérő nevet, kicsit be lettek sűrítve a településnevek, számomra érthetetlen logika szerint (fontos települések most sincsenek rajta, jelentéktelenek viszont igen). Kérdeztem a kollégákat, nagyobb átírási revízióról egyikük sem tud, csak a hivatalos változtatásokat vezetik át. Ez alapján valószínű, hogy a 85-ös kiadásban volt az átírás utoljára átnézve. Megjegyzem, a 85-ös kiadás sok helyen eltér a 81-es KNMH-tól, ami már önmagában beszédes. – BáthoryPéter vita 2018. június 20., 15:50 (CEST)
Cartographia Világatlasz 1992-es kiadás: itt is Hovd, Szelenga. A -núr utótag itt is -tó, ezt nekünk is így kéne használni. Az ajmag-neveket (mindet) magyarra fordítva tüntetik fel (Keleti tart., Dél-Hangáj, stb.). – Vadaro vita 2018. június 20., 18:12 (CEST)

@Gaja: Nem szeretném, hogy a témáról szavazás döntsön. Kara György Mongólia c. könyvében (1979) az eredeti mongol ajmag-neveket használja. A két évvel később megjelent KNMH-ban a szintén általa szerkesztett (mint írtad) mongol rész már a lefordított, égtájak szerinti ajmag-neveket hozza. A viszonylag újabb Cartographia Világatlasz szintén a magyar, égtájak szerinti ajmag-neveket használja. Ugyanez a megoldás (égtájak szerinti tartománynevekben a magyarra fordítás) általános a magyar Wp-ban (lásd lejjebb a Panama-szócikkről szóló szakaszt), még ha van is példa az ellenkezőre [pl. Dánia: Syddanmark régió (Dél-Dániai régió); Új-Zéland: Northland régió (Északi terület)]. Ezek alapján - függetlenül attól, hogy nekem mi "tetszik" - egyetértek a a magyarra fordított, égtájak szerinti ajmag-neveket használatával, beleértve a Keleti- és a Központi tartományt/ajmagot is. Szerintem a próbalapodon elkészült anyag is változatlan formában kikerülhet főnévtérbe ("hivatalossá" válhat).

Ajmag/tartomány/megye témában nincs kialakult véleményem: a már meglévő cikkekben én egyelőre nem fogom az "ajmag"-ot tartomány-ra vagy megyé-re cserélni, de ha bárki ezt megteszi (nem csak egyetlen cikkben, hanem mindben), azt is elfogadom. – Vadaro vita 2018. június 21., 17:31 (CEST)

@Ogodej, BáthoryPéter, Vadaro, Peyerk, Pasztilla, Bennó, Garamond: és @Laszlovszky András: Nos, mivel egy ideje nincs építő erejű hozzászólás, azt javaslom, hogy:

  1. hozzunk létre egy a A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseinek listája cikkünkhöz hasonlóan egy cikket, amiben felsoroljuk a nem latin betűs nevek itt használatos alakjait, amik eltérnek a „szentnek” tekintett KNMH-tól és a többiektől. Ebbe rögtön belekerülne innen a Hovd és a Hohhot – egyúttal ezeket törölni kell a WP:MONGOLból is. Ennek a cikknek egy frappáns nevet kellene találni.
  2. át kellene akkor nevezni a Szelengét Szelengára; a Szübőtej Szubotájra vagy Szübetejre – ez utóbbi még eldöntendő, nem ismerem a szakmai irodalmat, hogy melyik elterjedtebb
  3. el kellene dönteni, hogy maradjanak a mongol nevek vagy lefordítjuk őket magyar égtájas alakokra. Kell-e itt szavazni, vagy elegendő az itt megejtett döntés?
  4. el kellene döntenünk, hogy a betűhű „Hangaj”, vagy a meghonosodottnak tekintett „Hangáj” alakot használjuk a továbbiakban – a döntés eredményét szintén fel kell vinni a fent szereplő dokumentumok valamelyikébe az eredménytől függően.

Ha ezek megvannak létre lehet/kell hozni a fent említett egyértelműsítő cikkeket, és elvégezni az átnevezéseket ennek megfelelően. Ezeket én megcsinálom, csak szülessen meg egy döntés, ami alapján megtehetem ezt. Kérem a kedves kollégákat, hogy szóljatok hozzá! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. július 1., 18:45 (CEST)

Az én javaslataim:

  1. Eltérések a nem latin betűs nevek helyesírását szabályzó (KNMH, ÚNMH, CNMH) művektől.
  2. Szelenga egyértelmű, a Szubotáj nekem ismerősebb, de ebbe nem szólnék bele.
  3. Én lefordítanám a neveket, ha már a Cartographia Világatlasz is úgy hozza.
  4. Én a Hangaj alakot választanám, nem találok rá ép eszű érvet, hogy miért lenne Hangáj, így fel kellene vinni ezt az 1. pontban említett listába

Várom a többiek „szavazatát”! - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. július 1., 18:45 (CEST)

Nekem tetszik a terv, a precedensjogra alapoz, mintául használható az OH.-tól való tudatos eltéréseket rögzítő list, amit fentebb linkeltél. @Adam78: véleményére lennék kíváncsi. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2018. július 1., 20:11 (CEST)

Fentebb egy-egy kérdésről már leírtam a véleményem, ezért elnézést, ha ismételni is fogok:

  1. Nincs kifogásom az eltéréseket listázó cikk ellen, (a címét a hozzáértőbbekre bíznám). De a Wikipédia:Cirill betűs mongol nevek átírása-ból miért nem az összes meghonosodott alakot vesszük át, miért csak kettőt (Hovd és Hohhot)? Másrészt viszont: ezek nem eltérések a KNMH-tól, hanem éppen abból vesszük át
  2. A Szelenga egyértelmű; a Szubotáj nekem ismeretlen, tehát mindegy
  3. Egyetértek az ajmag-nevek lefordításával (lásd mint fent)
  4. Hangaj - Hangáj: Meg kéne nézni, hogy a Hangáj (Hangáj-hegység) nincs-e a KNMH meghonosodott alakjai között. Ha nincs, akkor egyetértek a Hangaj-hegység, Észak-Hangaj, Dél-Hangaj (ajmag) és származékai alakkal.

– Vadaro vita 2018. július 1., 20:50 (CEST)

Megszólíttatván elmondom a véleményemet (bár azért vonultam a háttérbe, mert egyre több hozzáértést igényel az eszmecsere, abból nem érzek magamban elegendőt).
A javasolt eltérési listával nem nagyon rokonszenvezek: gondoljuk el, hogy a kivételek alól való kivételeket kezdjük gyűjteni. (Az Osiris–MHSz lista más okból született: a szakemberek nem voltak hajlandók állást foglalni, hogy az eltérő alakok közül melyiket tekintik előírásosnak. Jó vagy rossz lelkiismerettel, de a Wikipédia közössége volt kénytelen dönteni.) De maradnék praktikus. Annyit javasolnék, hogy becsüljük meg, hány esetről van szó, mert ha mondjuk húszról, akkor egyszerűbben kezelhető, ha az Irányelv közelében marad a lista.
Az említett szabályozások (KNMH stb.) valóban elég régiek, a nyelvi folyamatokat akkor tudjuk tükröztetni, ha megkíséreljük az élő gyakorlatot megfigyelni. Erre leginkább az atlaszokat tartom megfelelőnek. Amúgy is mindig dicséretesen odafigyeltek az ilyen átírási és fordítási szempontokra.
Néhány, a WP:MONGOLban szereplő megfogalmazással kapcsolatban kérdéseim vannak, vagy egyenesen javaslom a módosításukat. Ezek nem általános kocsmafali gondolatmenetek, azért inkább az irányelv vitalapjára írom. (Kivéve egyet, amit amúgy is én javasoltam, azt belejavítom a főszövegbe. Ott lesz azonosítható, igény esetén visszavonható.) – Garamond vita 2018. július 1., 23:53 (CEST)

Egyetértek Gaja és Vadaro javaslataival a négy pontot illetően. Ogodej vitalap 2018. július 9., 13:19 (CEST)

@Vadaro:: Igazad van, benne van a KNMH-ban a Hangáj, ezért lehet a Hangáj-hegység is „á”-val írva. Továbbgondoltam a fent általad leirtakat. A meghonosodott alakok benne vannak a WP:MONGOL-ban, akkor lehet, hogy az jobb lenne, ha egy külön fejezetbe ott sorolnánk fel azokat a neveket is, amelyeknél eltérünk a KNMH-tól. Úgysem lesz sok eset, zavar nélkül elférhet hát ott is (itt jelzem, így @Garamond: kollégának is megfelelő lehet a megoldás...).

Viszonr még lenne a fentiek alapján egy újabb kérdésem: ha lefordítjuk a közigazgatási neveket égtájos alakokra, akkor maradjanak ajmagok, vagy akkor ezt is változtassuk tartományra, természetesen ebben az esetben az összes névmél. Mi legyen? - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. július 9., 17:00 (CEST)

Szerintem is jobb lesz (egyértelműsítő cikk helyett) az egész témát együtt tartani a WP:MONGOL-ban, külön fejezetben listázva a KNMH-tól való eltéréseket. Ajmag/tartomány/megye témában - ha csak rajtam múlna - megtartanám az "ajmag"-ot, de ez teljesen szubjektív, nincsen más szempontom. Más Wp-k többsége az "ajmag"-ot használja, viszont az en és a fr Wp a "province"-t (tartomány), a földrajzi atlaszunk szintén a "tartomány"-t. Ha bárki az utóbbit választja, illetve ha te ezt tartod jobbnak, akkor természetesen ezt írd be a WP:MONGOL-ban. – Vadaro vita 2018. július 9., 19:51 (CEST)

Szürke hályog[szerkesztés]

Szürkehályog (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd): az AkH12-ben és az OH-ban szürke hályog. Volt már átnevezés, vitalapi hozzászólás. @Kohlins, Bennó, Gyurika: mint érintettek: visszanevezhetem? Köszönöm, – Vépi vita 2018. július 4., 18:18 (CEST)

A minőségjelzős szóösszetételeket akkor írjuk egybe ilyen esetben, ha megkülönböztető funkciója van. Pl.: angol tanár, angoltanár. Ebben az esetben nincs más jelentése, ha különírjuk a jelzőt és a jelzett szót, így különírva helyes. Elképzelhetetlennek tartom azt az esetet, hogy a hályog színéről beszélnénk, ami szürke. Markó Dániel vita 2018. július 4., 18:42 (CEST)
@Markodani1997: Az is elképzelhetetlenül hangzik, hogy egy olyan lámpáról beszéljünk, amely olvas, mégis egybeírjuk az olvasólámpát.– RuIsZa vita 2018. július 4., 18:51 (CEST)
@RuIsZa:Az olvasólámpa jelentéstömörítő szóösszetétel. Olyan lámpa, amit olvasáshoz használunk. Markó Dániel vita 2018. július 4., 18:53 (CEST)
@Markodani1997: Egy-két dolog nem áll össze abban, amit írsz. A „megkülönböztető funkció” nem helyesírási fogalom, itt jelentésváltozásról van szó, azaz akkor írunk egybe egy minőségjelzős szerkezetet, ha annak jelentése eltér az őt alkotó elemek együttes jelentéseitől. Azaz ha ez a bizonyos hályog nem szürke és nem zöld, az éppenséggel indok volna a szerkezet egybeírására. Ahogy a kékharisnya sem kék harisnya és a sárgaláz sem sárga láz. A folyamatos mellékévi igenévi jelzős szerkezetek esetében lehet szempont az, hogy jelentéstömörítő összetétel, csak ezzel nem fogsz tudni minden esetet lefedni. A nem alkalmi, rögzült szerkezeteket egybeírjuk akkor is, ha nincs jelentéssűrítés, például a mosógép tényleg mosó gép. Pasztilla 2018. július 4., 20:49 (CEST)
@Kohlins, Vépi: Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a szócikk jelenlegi tartalma nem átnevezéssel jött létre, hanem azt Kohlins kivágta és átemelte a szürke hályog szócikkből. Szerencsés lenne most az átnevezéskor a laptörténet helyreállítása is. JSoos vita 2018. július 5., 21:14 (CEST)

A "szent és sérthetlen" OH szerint külön van... Minden estre a zöld hályog 2010-óta szintén külön. Bár én úgy gondolom, mindegy mit mond egy nyelvész, ha az orvosi szakma meg egybeírja. Ugyanúgy nem nyelvi kérdés, mint a fekete rigó és a sárgarigó. JSoos vita 2018. július 5., 20:58 (CEST)

Azt kell mondjam, hogy számomra is valóban érthetetlen, hogy ezeket miért rendelik különírni a helyesírászok. És épp azért érthetetlen, mert nyelvészek. Rohadtul nem mindegy, mit mond a nyelvész, éppenséggel az orvos véleménye számít keveset helyesírási kérdésben. (Egyébként az orvosszakma közreműködésével szerkesztett Orvosi helyesírási szótárban is különírva szerepel.) Pasztilla 2018. július 5., 21:26 (CEST)
Ez a különírás már beteges. Épp olyan, mikor az internetszolgáltató helyett „internet szolgáltatót”, légifotó helyett „légi fotót” írnak. Kíváncsi vagyok, mikor lesz a tűzoltóból „tűz oltó”, a könyvtárból „könyv tár”, mert a helyesírások számára lassan minden összetett szó minőségjelzős szóösszetétel. – Rosszkornyifog vita 2018. július 6., 18:48 (CEST)
Az internetszolgáltató a helyesírás szerint targyas összetétel, egybeírandó, a légi fotó esetében pedig nincs semmiféle jelentésváltozás, ami miatt egybe kellene írni. Soha semmilyen szinten nem merült fel a tűzoltó és könyvtár különírásának a lehetősége, amelyek egyébként távolról sem minőségjelzős összetételek.Pasztilla 2018. július 6., 19:47 (CEST)
Utóbbi kettő retorikai túlzás volt. Azonban lélekben fel kell készülnünk rá, hogy a szürkemarha nyelvészeti vágóhídra megy, hogy átadja helyét a szürke marhának. – Rosszkornyifog vita 2018. július 6., 22:00 (CEST)
<szarkamus>A következő helyesírási szabályzatban már mindent külön kell írni, hogy közelítsék a helyesírási szabályozást a trendekhez. Ma már elvetemült gonoszság az igekötők egybeírása az igével, mint tudjuk, miért kellene hát a többi szót is egybe írni?.</szarkazmus> - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. július 7., 11:13 (CEST)
…de akkor a szó helyesen: szar kazmus. :-P – grin 2018. július 13., 01:05 (CEST)
Ott a pont! Vigyor - Gaja  Posthorn Logo Dt Bundespost.svg 2018. július 13., 16:08 (CEST)
De mi a fészkes fenét jelent az, hogy kazmus? – Burumbátor Súgd ide! 2018. július 13., 16:26 (CEST)

Már előre látom, hogyha a nagyravágyó kifejezést is kettébontják nagyra vágyóra, hogyan fog kinézni egy-egy történészi vagy poltikai elemzés, pl. Gipsz Jakabról, aki akár régen is élhetett, akár most is élhet a világ valamelyik országában: XVI. Gipsz Jakab nagyra vágyó (vagyis nagyravágyó) terveinek végül XVI. Gipsz Jakab nagyra vágyó tervei vetettek véget, mivel a nép megelégelte, hogy vezetőjük minél nagyobb címletű pénzjegyek kibocsátására, minél nagyobb paloták építésére törekszik. Apród vita 2018. július 15., 19:12 (CEST)

Jacksonok[szerkesztés]

A Jackson (egyértelműsítő lap)ra bekerülhet a sportlövő Joseph Jackson és az úszó Joseph Jackson is? Ez azért dilemmám, mivel így nehezen átlátható lesz A Jackson zenész család tagjai szakasz miatt, hogy három Joseph Jackson van. Vagy akkor mégis inkább Joe Jackson legyen az elhunyt menedzser linkelt szócikkcíme (egyébként az angol és német Jackson egyértelműsítő lapon nincsenek is rajta a Jackson-zenész-énekestestvérek nevei, a németben pedig Jackson keresztnevűek vannak és nem Jackson vezetéknevűek). Idehívom @Alensha:t is, mert annak idején réges-régen a Jackson zenészcsaládot ő helyezte be az egyértelműsítőre. Apród vita 2018. július 8., 17:57 (CEST)

@Apród: Betettem őket ábécé szerint, a család úgyis megérdemel egy külön cikket majd. Alensha 2018. július 12., 22:58 (CEST)

Köszönöm, Alensha. Apród vita 2018. július 12., 23:14 (CEST)

Így már könnyebb volt behelyezni az úszót és a sportlövőt az egyértelműsítőre. Apród vita 2018. július 12., 23:29 (CEST)

Cím kerestetik[szerkesztés]

ennek a szócikknek: Ausztrál Háborús Emlékanyaggyűjtő Regiment (angolul: Australian War Records Section). – Vépi vita 2018. július 10., 12:18 (CEST)

A szócikkben szereplő "Ausztrál Háborús Levéltár" miért nem válik be? – Burumbátor Súgd ide! 2018. július 10., 12:28 (CEST)

Ha lefedi az angol változat címét és tartalmát, nekem megfelel. @KorosiF: Kérdés, miért szerepel más változat a címben és más a cikkben. – Vépi vita 2018. július 10., 12:31 (CEST)

Nem gondolnám, hogy a szócikkben szereplő megnevezés jó lenne. Ez nem egy intézmény, különösen nem egy levéltár, hanem egy katonai egység, amelynek feladata a háborús dokumentumok (fényképek, iratok), tárgyak gyűjtése volt. Ausztrál Háborús Dokumentációs/Emlékanyaggyűjtő Egység vagy bármi más (a Regiment túlzás), amire van hadtörténeti analógiánk más nemzetek történetéből. Pasztilla 2018. július 10., 14:18 (CEST)

Köszönöm a figyelmeztetést, Vépi. - Pasztilla-val értek egyet abban, hogy ez nem kifejezetten levéltár; ezért döntöttem végül az emlékgyűjtő regiment mellett, jelezve, hogy egy alakulatról van szó. - Viszont, először én is a levéltár kifejezésen vaciláltam, ezért esett meg, hogy két elnevezés is van. Ezt máris javítom. A regiment helyett, az alakulat alkalmasabb? KorosiF 2018. 07. 10. 22:42 KorosiF üzenőlapja  2018. július 10., 22:43 (CEST) (A hozzászóló azonosítóját és a megjegyzés időbélyegét egy másik szerkesztő pótolta. Lásd: Wikipédia:Aláírás)

@KorosiF: Szerintem a regiment kicsit régies kifejezés, ha nem tévedek, utoljára a 19. században nevezték így az ezrednél nagyobb alakulatokat vagy azok valamelyikét. A sectiont én egységnek fordítanám. Pasztilla 2018. július 10., 22:53 (CEST)
@Pasztilla: Egyetértek ezzel az elmélettel, de van egy problémám. A cikk első mondata ugyebár magyarázza a címet, e magyarázatban a szerintem legkifejezőbb "egység" szó szerepel; ha a sectiont egységnek fordítom, mindenképp meg kell változtatni (az azonos szóval nem magyarázunk szót alapján) a cikk első mondatában szereplő egységet ezt pedig nem akarom, amint már mondtam azért, mert abban a mondatban az egység, és (legjobb ismeretem szerint) semmi más nem elég egyértelmű, és kifejező. Szóval én az alakulat, esetleg az osztag szót választanám. KorosiF vita 2018. július 11., 12:28 (CEST)
Az egység az értelmező szótár szerint önálló harci tevékenységre képes, a mi katonai nómenklatúránkban ez általában egy ezred. Hadtörténeti Osztag? Mert szó szerint fordítva rettenetesen csikorog. A tevékenységét meg amúgy is meg kell magyarázni. – Garamond vita 2018. július 16., 00:51 (CEST)

Péter-Pál[szerkesztés]

Függőben FüggőbenAkela vita 2018. július 13., 13:39 (CEST)

Péter-Pál-székesegyház, Péter-Pál-templom (Palotás) és hasonlók: a két név közé (szerintem) hosszú kötőjel kellene, „és” értelemben, mert két különböző személy. Minták Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Lajos–Miksa Egyetem. De a mostani rövid kötőjel mellett szólhat esetleg, ha „Péter-Pál” (nap, ünnep) állandósult, szoros szókapcsolatot képviselne. Van erre szabály, eligazítás? Akela vita 2018. július 11., 07:06 (CEST)

Ünnepnapként talán valóban állandósult, de számomra kétséges, hogy az ünnep maga volna a templomok névadója az apostolok helyett. Tulajdonképpen mi akadályoz meg bennünket abban, hogy a hasonló elnevezések mintáján Szent Péter és Pál templom legyen a név? Azt sem tudom, hogy ilyenkor az “és” miatt már köznévi-e a szerkezet, és nem jár a kötőjel? @Bennó: Pasztilla 2018. július 11., 07:30 (CEST)

De, sztem se nagyon indokolt, hogy az ünnep (és kettejük egyéb összefonódásai P&P) okán népies nevén szerepeljen a templom, ezek Szent Péter és Pál-templomok, kettős patrocíniummal (védszent/titulus), és sztem definitely kötőjellel. BennóPffffft-kalpagos.giffogadó 2018. július 11., 11:30 (CEST)

Köszönöm, akkor átnevezem Péter–Pál-székesegyház-ra, Péter–Pál-templom (Palotás)–ra, egy hosszú+egy rövid kötőjellel. Akela vita 2018. július 13., 11:48 (CEST)

@Akela:, pontosan mi alapján lett ez a megoldás? Sem Bennó, sem én nem ebben az iranyban válaszoltunk. Pasztilla 2018. július 13., 13:28 (CEST)

Olyannyira, hogy ezt a nagykötőjeles változatot még csak támogatni sem nagyon lehet. Bennó nagyon helyesen mutatott rá, hogy ez a Péter-Pál népi rövidítés, és valójában Szent Péter és Pálról van szó. (Lásd még.) Pasztilla 2018. július 13., 13:31 (CEST)

Elnézést, csak a rövid kötőjelet gondoltam meghosszabbítani, a Babeș–Bolyai és Lajos–Miksa analógiájára. Ha túl hamar módosítottam, mert "és" lesz a helyes döntés, természetesen korrigálom az összeset. @Pasztilla, Bennó: válaszokból az "és"-t szövegmagyarázatnak értettem (az "és" kapcsolat a nyelvtani oka annak, amiért a kötőjel hosszú és nem rövid). Ha tévedtem, elnézést, függőben hagyom és megvárom a döntést türelemmel. Akela vita 2018. július 13., 13:39 (CEST)

Nem, a Szent Péter és Pál kiírása volt az ajánlás. Csak abban voltam bizonytalan, hogy ehhez a templom utótag kötőjellel vagy anélkül járul-e (az és miatt), de Bennónak igaza van, hogy kötőjellel. Pasztilla 2018. július 13., 13:56 (CEST)
  • A palotási templom „teljes neve” az infoboxban Szent Péter és Pál-templom? Ez lehet a szócikk címe is. Legyen?
  • A szentpétervárinak a szokásos neve: „Petropavlovszkij szabór” azaz Péter–Pál-székesegyház. Teljes hivatalos neve „Собор во имя первоверховных апостолов Петра и Павла”, azaz kb. „Péter és Pár magasztos apostolokról nevezett székesegyház”. Próbáljuk-e követni magyarul valamennyire: pl. „Szent Péter és (Szent) Pál apostol(ok) (-) székesegyház(a)”. Vagy legyen egyszerűen Szent Péter és Pál-székesegyház? Akela vita 2018. július 13., 18:22 (CEST)

Az első esetben igen, a második esetben a Szent Péter és Pál apostolok székesegyház elegendőnek tűnik, vagy ahogy írod, egyszerűen Szent Péter és Pál-székesegyház. Pasztilla 2018. július 13., 18:37 (CEST)

Emirátus[szerkesztés]

Kaukázusi Emirátus címe nem volna jobb Kaukázusi Emírségként? Ha már egységesen ezt a szót használjuk? – Burumbátor Súgd ide! 2018. július 13., 08:59 (CEST)

Jóannész, Ióannész[szerkesztés]

I. Jóannész, II. Jóannész, III. Jóannész (trapezunti császárok), ezeket valszeg szintén Ióannész-nak kellene írni, a Ióannész nevű bizánci császárokhoz hasonlóan? Akela vita 2018. július 13., 11:45 (CEST)

Az ó- és újgörögben is betű szerinti átírást alkalmazunk. A probléma mindig a középgöröggel van. A többi uralkodónév is ógörögös átírású, így szoktuk meg, ezért a Joanisz helyett a Ióannészt javasolnám. – LADis LA ék.jpgpankuš 2018. július 13., 11:50 (CEST)

Nem vagyok nagy híve a névmagyarososításnak, de ezeknek nem Jánosnak kellene lenniük? – Hollófernyiges vita 2018. július 13., 12:10 (CEST)

WP:NÉV#Uralkodók nem szól külön ezekről, de rémlik, láttam régen vitát és megállapodást az ókori, kora középkori (egyiptomi, római, bizánci) névhasználatról (latinos, görögös). A bizánciak pl. mind át lettek nevezve egységesen, görögösre. Akela vita 2018. július 13., 12:22 (CEST)

És III. Alexandrosz makedón király sem lett magyarosítva. Ott valahol húztunk egy határt, amitől visszább nem magyarosítjuk az uralkodói neveket. – Burumbátor Súgd ide! 2018. július 13., 13:43 (CEST)

Videóbíró[szerkesztés]

Nemrég át lett nevezve a videóbíró szócikk videobíróra, forrásként megadva ezt. Erős érvnek tűnik, de biztos, hogy itt is alkalmazható? Nekem valahogy az az érzésem, hogy ez a rövid-o-sulás csak akkor érvényes, amikor ilyen technikai kifejezéseket alkotunk, mint pl. a videokazetta. A bírónál szerintem ez simán az önállóan hosszú ó-val létező videó és a bíró szavak összetétele, és ilyenkor mindenféle helyesírási okoskodással együtt sem változhat meg az összetétel első szavának egyetlen betűje sem. Mint ahogy például a videógyártás, ez is biztos, hogy nem lehet videogyártás. Hiába írja ez a honlap, hogy az a szabály, hogy „minden esetben”. (Amúgy szerintem ez egy borzasztó ostoba szabály, nem is értem. Létezik egyáltalán a 2015-től érvényes új szabályzatban?) Zerind üzenőlap 2018. július 16., 08:14 (CEST)

Magánvélemény alapján nem ildomos ostobázni. A videobíró is készülék, akárcsak a videomagnó stb. Videó az eredetileg mágneses rögzítésű film (ma már minden nem filmalapanyagra készült mozgókép). Sem az AkH. 11, sem a 12 nem tartalmazza sem a video, sem a videó szót. A 11-es szótára szerint készült az e-nyelv válasza, a 12-esét nem láttam. (A foto vs. fotó esetében is fennállhatna e probléma.) Voxfax vita 2018. július 16., 09:36 (CEST)

Az AkH. 12. szótári része szerint:

videóklip 111.

Az AkH.12 111. pedig így fogalmaz: „Sok alárendelő összetett szó elő- és utótagja között olyan, bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat (= vámnál végzett, vámmal kapcsolatos vizsgálat); csigalépcső (= a csiga házához hasonló lépcső); stb.” A videóbíró véleményem szerint nem egy technikai eszköz, hanem képrögzítő eszközt (videót) használó játékvezető, aki javaslatot tesz a vezetőbírónak a felvétel megnézésére, és a döntésének ez alapján történő megváltoztatására. A szótári részben persze megtalálható ez is:

video- (előtag): videotechnika

Ezek alapján én azt mondanám, hogy videóbírók dolgoztak a világbajnokságon, nem pedig videobírót használtak, hiszen az eszköz nem hozott döntést (ellentétben például a teljesen automatikus gólbíróval), csupán segítette a játékvezetők munkáját. – Puskás Zoli vita 2018. július 17., 20:41 (CEST)

Symbol opinion vote.svg megjegyzés A szótári rész szerint egyébként:
videófeltöltés, videómegosztó 110.
Az AkH.12 110. pedig a jelölt és jelöletlen tárgyas, határozós és birtokos kapcsolatokról szól, és ez alapján a videógyártás a helyes forma.– Puskás Zoli vita 2018. július 17., 20:48 (CEST)

A VAR egyébként is a video assistant referee rövidítése, az assistant referee pedig közismert nevén a partjelző, tehát az angol eredeti sem az eszközt, hanem az előtte ülő asszisztenst jelenti. – Puskás Zoli vita 2018. július 17., 20:53 (CEST)

A videóbíró nem eszköz. Hanem egy új lehetőség, amely technikai és emberi erőforrások együttes alkalmazásával ér el eredményt. Szerintem itt fog maradni velünk, és a magyar nyelv szabályai szerint hosszúlni fog a video utolsó betűje. És mi járhatunk az élen, már megint. – Burumbátor Súgd ide! 2018. július 17., 20:57 (CEST)

Streetfood[szerkesztés]

Sh nassau szerkesztőtárs kategóriát hozott létre Kategória:Streetfood néven. Én próbáltam vele megbeszélni, hogy talán előbb konszenzusra kéne jutni, mert erősen vitatható az egybeírás (de akár az is, hogy honosultnak tekinthető átvétel-e a szó), de se nem kompromisszumképes (lásd vitalapja), se nem hajlandó itt felvetni ezt megbeszélésére, ezért megteszem én. Szerintem az egybeírás hibás, magyar nyelvű cikkekben is jobbára külön írva ("street food") szerepel, lásd pl. Dining Guide, HVG, de használatos az utcakaja és utcai étel kifejezés is. Mivel nem honosodott szóról van szó szerintem, ezért van létjogosultsága annak, hogy megbeszéljük a Wikipédián melyik változatot szeretnénk egységesen használni. Én elkerültem a street food kifejezést a szócikkeimben (lásd pl. koreai utcai ételek). Ha konszenzusra jutunk, akkor ezek is átnevezendőek lesznek természetesen.

Tehát az opciók:

  • A: streetfood (egyben)
  • B: street food (külön)
  • C: utcakaja (informális)
  • D: utcai étel

Én a D-re szavazok. Xia Üzenő 2018. július 17., 20:28 (CEST)

  1. B, nem látok okot az egybeírásra, de a fordításnak sem látom értelmét, különösen nem különírt jelzős szerkezetként, van itt azért jelentésváltozás, nálunk például tipikusan nem utcán árulnak streetfoodot. Pasztilla 2018. július 17., 20:38 (CEST)
  2. B, a fordítást még én sem érzem megalapozottnak, ha ebben a formában olvasnám, eszembe sem jutna, hogy a street foodról van szó, pedig szó szerint azt jelenti. Palotabarát vita 2018. július 17., 23:30 (CEST)