Budavári Sikló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
„Budavári Sikló” jelzésű siklóvasút
Budavári Sikló
siklóvasút
Budavari-siklo-P8230164.jpg
a vállalat logója
a vállalat logója
Történeti adatok
Státusz: aktív
Első üzemnap: 1870. március 2., 1986 június 4.
Utolsó üzemnap: 1944
Üzemi adatok
Ország: Magyarország
Település: Budapest
Üzemeltető: BKK
Végállomások
Induló állomás: Szent György tér
Érkező állomás: Clark Ádám tér
Útvonaladatok
 
I→É
É→I
Vonalhossz (km):
0,095
0,095
Megállóhelyek (db):
1
1
Menetidő (perc):
n.a.
n.a.
Járatadatok
Üzemidő:
tanévben
tanszünetben
hétfő:
7:00
22:00
kedd:
7:00
22:00
szerda:
7:00
22:00
csütörtök:
7:00
22:00
péntek:
7:00
22:00
szombat:
7:00
22:00
vasárnap:
7:00
22:00
Kapcsolódó vonalak
Hálózat: Budapest tömegközlekedése
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz „Budavári Sikló” jelzésű siklóvasút témájú médiaállományokat.

A Budavári Sikló (korábban Budai Hegypálya) egy különleges vasút, Budapest I. kerületében a Budavári Palota megközelítésének egyik eszköze, Budapest Duna-parti látképének szerves részeként 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján is szerepel.

Fekvése[szerkesztés]

A Clark Ádám téren, a Széchenyi lánchíd budai hídfőjénél, a Alagút Duna-parti torkolata közelében van az alsó állomása, a felső pedig a Szent György téren, a Budavári Palota és a Sándor-palota között.

Története[szerkesztés]

Széchenyi Ödön volt a Budavári Sikló és a Fogaskerekű vasút építésének egyik kezdeményezője, a Budapesti Hajósegylet, a Kereskedelmi és Iparegylet, a Budai Népszínház és még számos gazdasági és kulturális intézmény alapítója, részvényese vagy adományozója

Az eredetileg gőzüzemű Siklót Széchenyi Ödönnek, Széchenyi István gróf fiának a kezdeményezésére építették 1868 és 1870 között. Széchenyi Ödön a Lyonban látott példa nyomán tette meg javaslatát, hogy a Várhegy lejtőjére gőzhajtással működtetett kötélvontatású vasút épüljön. A terveket Wohlfahrt Henrik készítette. 1870. március 2-án avatták fel második ilyen szerkezetként Európában. Hetvenöt éven át jól működött a különleges közlekedési eszköz, csodálatos panorámát kínálva a város pesti oldaláról. Nagy forgalmat bonyolított le: 1873-ban már 1,5 millió utast szállított. A várban csak 1928-ban indult meg az autóbusz-közlekedés, de addigra a turisták megkedvelték, így forgalma nem csökkent.

A Sikló helye 1970-ben

A második világháborúban súlyosan megrongálódott, a felső épületet és az ottani kocsit légibomba pusztította el, az alsó épület és a gőzgép épen maradt. A helyreállítás helyett a BSZKRT 1948-49-ben a sikló romjait eltakarította, berendezéseit széthordatta, mivel a Budai Várnegyed közlekedését autóbuszokkal kívánta megoldani. Üzemelése az 1985. évi teljes körű rekonstrukcióig szünetelt. Ez idő alatt több elképzelés is napvilágot látott: 1962-ben építését vették tervbe, a következő évben mozgólépcsővel helyettesítették volna, majd 1965-ben ismét fel kívánták újítani, ami végül lekerült a napirendről. Ezt követően alakult meg az ún. „Sikló Bizottság”, melynek köszönhetően terv készült a helyreállításról, amit a kormány gazdasági bizottsága 1968-ban jóvá is hagyott. Ennek ellenére 1972-ig nem történt semmi, ekkor újabb terv készült, amit 6 év szünet követett. 1978-ban ismét készült egy terv, majd két év múlva még egy. Végül a felújítást egy „társadalmi munkában készült terv” alapján a BKV-ra bízták. 1975. április 4-től az átadásig Ikarus 211-es típusú autóbuszokkal pótolták, melyek a Clark Ádám tér és a Budavári Palota között jártak "V" jelzéssel.

A Siklót hosszas várakozás után 1986. június 4-én nyitották meg ismét. Napjainkban az utaslétszám évi 500 ezer és 1 millió közöttire tehető.

2009. március 16-án, 23 év működés után a sikló első (Gellért) kocsiját elszállították a BKV Fehér úti telepére, ahol darabokra szedték, hogy teljesen felújítsák, pár hét múlva pedig a másik is követte.[forrás?] A felújítási munkálatok körülbelül 6 hétig tartottak.

Technikai részletek[szerkesztés]

Útvonaldiagram
Szent György tér
Clark Ádám tér
  • A pálya hosszúsága 95 méter. Az alsó és felső állomás közti szintkülönbség 50 méter.
  • A Sikló két kocsija ingajelleggel van összekötve. Miközben az egyik kocsi felfelé indul, a másik lefelé szállít utasokat. Kocsinként egyszerre 24 utast tud szállítani.
  • A jelenlegi szerkezet 3 m/s sebességűre lett kiépítve; de ezt a tempót 1988-ban az utasok kérésére a felére csökkentették.
  • A Sikló is normál nyomtávolságú (1435 mm) vasúti jármű. A mai járművek alvázait régi BHÉV alkatrészekből építették; a csapágyfedelek feliratai is erről tanúskodnak.
  • Az eredeti gőzüzemű gépház az alsó végállomáson volt. A szerkezetet jelenleg egy elektromos motor működteti a felső végállomás alatti gépteremből.
  • A mai kocsinak neve és pályaszáma is van. Az Alagút felőli északi pályán a BS 1 „Margit”, a déli oldalon a BS 2 „Gellért” közlekedik.
  • A jármű a megnyitás óta naponta 7:30 és 22:00 között szállítja az utasokat. Minden páratlan hét hétfőjén karbantartást végeznek a szakemberek, de ilyenkor is a téli időszakban 15 órakor, forgalmasabb időben 9 óra környékén már igénybe vehető a közlekedési eszköz.
  • A kéthetenként esedékes karbantartáson kívül tavasszal és ősszel általában 5-5 napra áll le a közlekedés, hogy az aktuális munkákat el tudják végezni.
  • Egy út ára 2016-ban 1200 forint volt.

Képek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]