Fizikai inga
Fizikai inga elnevezést használunk minden olyan merev testre, ami rögzített tengely körül a nehézségi erő hatására elfordulhat, és lengő mozgást végezhet. Ez akkor valósulhat meg, ha a forgástengely nem megy át a test tömegközéppontján, és nem függőleges.[1]
A mozgás egyenletei
[szerkesztés]A mozgás paramétereit a merev testek rögzített tengely körüli forgását leíró forgásegyenlet alapján lehet meghatározni:
- ,
ahol a nehézségi erő forgatónyomatéka az adott tengelyre, a merev test adott tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomatéka, a szöggyorsulás.
A nehézségi erőnek a vízszintes tengelyre vonatkozó forgatónyomatéka az ábra jelöléseivel:
- ,
ahol a test tömege, a földi nehézségi gyorsulás, a tömegközéppont és a forgástengely távolsága, az a szög, amit a tömegközéppontot és a forgástengelyt összekötő egyenes a függőlegessel bezár. Ez a szög jellemzi a test helyzetét az egyensúlyi helyzethez képest. A negatív előjelet úgy értelmezhetjük, hogy a szögkitérés és a forgatónyomaték ellentétes irányúak. Az ábrán a kitérés jobbra nő, miközben a nehézségi erő balra forgat.
A szöggyorsulás a szögkitérés idő szerinti második deriváltja:
- .
A merev test forgását meghatározó forgásegyenlet tehát egy másodrendű differenciálegyenlet:
- .
A matematikai ingánál is alkalmazott közelítés, amikor az egyenlet megoldását kis kitérések esetén keressük. Ebben az esetben a szinuszfüggvényt közelíteni lehet magával a szöggel:
- .
Ezt a közelítést alkalmazva átrendezés után kapjuk:
- .
Bevezetve a következő jelölést:
- ,
az egyenlet a következő alakra hozható: .
Ez az egyenlet a harmonikus rezgőmozgást végző test mozgásegyenlete. A fizikai inga mozgása tehát kis kitéréseknél körfrekvenciájú harmonikus rezgőmozgásnak tekinthető.
A vízszintes tengely körül szabad lengéseket végző inga periódusideje kis kitérések esetén:
- .
A fizikai inga redukált hossza
[szerkesztés]Adott fizikai ingához található olyan matematikai inga, amelynek a lengésideje megegyezik az adott fizikai inga lengésidejével. A korábbi jelöléseket megtartva és bevezetve az inga redukált hosszát:
- ,
a matematikai inga analógiájára a periódusidő átírható:
- .
Nem vízszintes tengely körüli lengések
[szerkesztés]Ha a forgástengely nem vízszintes, hanem azzal szöget bezáró, akkor a nehézségi erőnek a megfelelő komponensével kell számolnunk. A forgatónyomaték a következő lesz:
- .
A periódusidő ennek megfelelően:
- .
Alkalmazások
[szerkesztés]Időmérés
[szerkesztés]Széleskörűen elterjedt alkalmazás az időmérés ingaórával. A 2 másodperc periódusidejű ingát másodpercingának hívják, ennek hossza ~1 m. (Az 1 m hosszú matematikai inga periódusideje 2,006066 s). Az ingaórákban előszeretettel alkalmazzák a másodpercingát, mivel ez az inga minden kilendülésnél egyszer elmozdítja a másodperc mutatót. Az ingaórák a súrlódás következtében pontatlanok lesznek.
Gravitáció mérése
[szerkesztés]A g nehézségi gyorsulás változóként szerepel az inga lengésidejének képletében, ez azt jelenti, hogy az inga frekvenciája a Föld különböző pontjain eltérő lesz. Így például, ha egy ingaóra pontosan jár Glasgowban (ahol a g = 9,915 63 m/s²) és ezt az órát elvisszük Kairóba, (ahol g = 9,793 17 m/s²), az inga hosszát 0,23%-kal meg kell rövidíteni
Az inga ennélfogva alkalmas a földmérésben a helyi gravitáció mérésére a Föld bármely pontján – ezt gravimetriának hívják.
Szeizmológia
[szerkesztés]Csaknem függőleges tengelyű - úgynevezett horizontális - ingát használtak az első szeizmográfokban a földrengések mérésére. Az inga lengésideje - a fentebb tárgyalt nem vízszintes tengelyű lengéseknél láthatóan - változik, ha megváltozik a vízszintessel bezárt szög. A földrengés következtében megváltozó szög miatt a műszer mutatójának mozgásához tartozó periódusidő megváltozik, ezt egy dobra felcsévélt szalagra rajzolta a műszer.[2]
Schuler-hangolás
[szerkesztés]Ahogy először Maximilian Schuler igazolta 1923-ban írt, klasszikussá vált dolgozatában, hogy egy inga, melyenek periódusideje pontosan megegyezik egy hipotetikus mesterséges holddal, mely a Föld felszine magasságában kering (ez ~84 perc) a Föld középpontja felé fog mutatni, ha az alapja hirtelen elmozdul. Ez az alapelve a Schuler-hangolásnak, melyet minden inerciális vezérlés tervezésénél figyelembe kell venni, amely a Föld közelében működik, tehát például repülőgépeken vagy hajókon.
Csatolt ingák
[szerkesztés]Két csatolt inga kettős ingát alkot. Sok fizikai rendszert lehet modellezni csatolt ingával. Bizonyos feltételek mellett ezek a rendszerek a kaotikus mozgás szemléltetésére is alkalmasak.
Szórakoztató ingák
[szerkesztés]Ingát gyakran látni játszótereken. A hinta egy bizonyos fajta parametrikus lengőrendszer. Hintákkal szoktak kiegészíteni körhintákat is a nagyobb élmény kedvéért.
Rugózás helyettesítése
[szerkesztés]Az inga hasonlóan viselkedik, mint egy rugó-tömeg rendszer. Néhány esetben (például mozdonyoknál) a kocsiszekrény vízszintes irányú rugózását ingás felfüggesztéssel helyettesítik.
Források
[szerkesztés]- ↑ Demény A., Erostyák J., Szabó G., Trócsányi Z.: Fizika I. Klasszikus mechanika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2005, ISBN 963-19-5719-5
- ↑ Seismograph
További információk
[szerkesztés]- Muttnyánszky Ádám: Szilárdságtan. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1981. ISBN 963-10-359-13
- Interaktív Java szimuláció egy egyszerű inga mozgásáról Archiválva 2013. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben. Szerző: Erik Neumann
- Interaktív Java szimuláció a kettős inga mozgásáról Archiválva 2013. május 11-i dátummal a Wayback Machine-ben. Szerző: Erik Neumann