Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív64

---

« előző

59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69

következő »

Hofmann +nal

Hogy is kell írni azt, hogy egy Hofmann nevű emberrel? Hofmannal? Hofmann-nal? Hofmannnal? – Malatinszky ^vita 2011. október 4., 01:16 (CEST)

Hoffmann-nal, hogy visszafejthető legyen az eredeti alak. Ellenpélda: tollal. --Regasterios ^vita 2011. október 4., 01:21 (CEST)

Hofmann-nal. A névalaknak világosan visszakövetkeztethetőnek kell maradnia. Például Antall-lal stb. (OH). --Pagony^foxhole 2011. október 4., 01:26 (CEST)

Köszönöm. Most már mehettek aludni. – Malatinszky ^vita 2011. október 4., 01:56 (CEST)

Szpokojnoj! :) --Pagony^foxhole 2011. október 4., 01:57 (CEST)

(A Nobel-bizottság most bemutatta, micsoda slamperáj ő, de örülök, hogy nem merik visszaszívni a dolgot.) --Pagony^foxhole 2011. október 4., 02:00 (CEST)

Három mássalhangzó nem kerülhet egymás mellé. Ha köznevekről van szó, a megoldás az egyszerűsítés:

• jobb + ban = jobban

Van azonban kivétel, mint fentebb mondja Pagony, a családnév, aminek a visszakövetkeztethetősége fontos. Az utónevekre nem vonatkozik, azok egyszerűsödnek: Mariannal (mert az alapalak közismert), de pl. a Kiss-sel nem. További kivétel minden idegen tulajdonnév (Tallinn-nal), intézménynév (Elzett-tel), márkanév (Knorr-ral) és minden összetétel is(!): sakk-kör, balett-táncos, hossz-számítás. :) Bennó^fogadó 2011. október 4., 11:28 (CEST)

Orosz jégkorongozó

Van néhány orosz jégkorongozó, akiknek a nevét kellene átírni. Köszönöm!

1. Пётр Васильевич Счастливый
2. Михаил Алексеевич Шталенков
3. Герман Михайлович Титов
4. Николай Леонидович Цулыгин
5. Игорь Борисович Никулин
6. Вячеслав Геннадьевич Буцаев
7. Максим Николаевич Бец

– Aláíratlan hozzászólás, szerzője Engusz (vitalap | szerkesztései) 2011. október 8., 13:52

1. Pjotr Vasziljevics Szcsasztlivij
2. Mihail Alekszejevics Stalenkov
3. German Mihajlovics Tyitov
4. Nyikolaj Leonyidovics Culigin
5. Igor Boriszovics Nyikulin
6. Vjacseszlav Gennagyjevics Bucajev
7. Makszim Nyikolajevics Bec

--Vadaro ^vita 2011. október 8., 19:31 (CEST)

Görgei - ismét

A Vita:Görgey Artúr lap korábbi megbeszéléséhez: Az Élet és Irodalom tegnapi (2011-10-07) száma beszélgetést közöl Hermann Róbert történésszel Negyvennyolcas történetünk mai állása címmel. A cikkben természetesen Görgeiről is szó van, végig "i" betűvel, a végén pedig jegyzetben ez áll: "1848 tavaszán, a forradalommal szembeni (sic!) rokonszenve miatt elhagyta családnevéből a nemesi y-t. A végrendeletében emiatt a Görgei Arthur név szerepel, ellentétben síremlékével, amelyen a Görgey Arthur névalak olvasható." A végrendelet valószínűleg elég nyomos indok ahhoz, hogy a szócikk címét mi is "i"-vel írjuk. --Vadaro ^vita 2011. október 8., 20:24 (CEST)

WTA Premier Tornák?

Van két teniszes lapunk: WTA Premier Tornák és WTA International Tornák. Nem inkább kisbetűvel kéne írni a torna szót? Szerintem egyik helyen sem része a tulajdonnévnek, inkább csak amolyan magyarázó szerepet tölt be, s pl. a Grand Slam-tornák is kisbetűvel írandó. --Regasterios ^vita 2011. október 5., 00:52 (CEST)

Nos, semmi hozzáfűzés? --Regasterios ^vita 2011. október 9., 10:58 (CEST)

Akkor átneveztem őket.--Regasterios ^vita 2011. október 9., 23:02 (CEST)

Amerikában élő tajvani játékos neve

Korábban volt egy amerikai-tajvani teniszezőnő, név szerint en:Janet Lee. Az enwiki szerint az USA-ban született, most is ott él, s valószínűleg aktív korában is ott volt a lakhelye, de tajvani színekben versenyzett. Ilyen esetben milyen néven szerepeljen nálunk: az angolos Janet Lee, vagy inkább a kínaiból magyarított Li Huj-cse? --Regasterios ^vita 2011. október 9., 17:26 (CEST)

Szerintem mivel amerikai állampolgárságú, a Janet Lee a megoldás. Az amerikai vagy izraeli színekben versenyző orosz jégkorcsolyázók neve pl. orosz marad, attól, hogy egy másik nemzet színeiben versenyeznek. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 9., 18:07 (CEST)

A példa nem teljesen jó. Ha egy orosz születésű sportoló izraeli színekben versenyez, akkor mivel amúgy is átírást kell alkalmazni, ezért a születése szerint, vagyis héber helyett oroszból írjuk át magyarosra a nevét, azonban ha egy orosz születésű amerikaiként versenyez, akkor nem írjuk át oroszból magyarosra, hanem azt a latin betűs formát használjuk, ahogy ő maga is használja angolul a nevét.

Itt most a helyzet egyszerűbb és egyértelmű is: amerikai születésű a teniszező, ezért bármely nemzet színeiben is versenyzett, nem írjuk át, hanem megtartjuk az angol névalakot. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 9., 18:20 (CEST)

Értem, köszönöm a válaszokat! --Regasterios ^vita 2011. október 9., 18:23 (CEST)

Magdalen College, Oxford

Ezt hogyan kéne magyarítani?

• oxfordi Magdaléna Kollégium?
• Magdalen Kollégium?
• Magdalen College?

erről van szó. LA^pankuš→ 2011. október 11., 17:01 (CEST)

Hasonló az Eton College, a New College Oxford és a Magdalen College Cambridge is. LA^pankuš→ 2011. október 11., 17:13 (CEST)

Én a már meglevő Eton College mintájára meghagynám az eredeti nevüket, mivelhogy az a nevük. Az École normale supérieure-t se célszerű lefordítani. --Pagony^foxhole 2011. október 11., 17:17 (CEST)

OK. Köszi. Az oxfordi nincs magyarul, a többit már nem is kerestem. LA^pankuš→ 2011. október 11., 17:26 (CEST)

Access control

Annak ellenőrzéséről van szó, hogy a számítógépen valamilyen erőforráshoz megengedhető-e a hozzáférés. A Google-találatok ilyeneket hoznak: hozzáférés-ellenőrzés, jogosultság-ellenőrzés, hozzáférés-vezérlés, közegelérés-vezérlés. A cikk jelenleg a Hozzáférési jogosultság-ellenőrzés nevet viseli, de ennek javított helyesírású változatára, a hozzáférésijogosultság-ellenőrzésre nem ad találatot a Google.

188.157.149.225 (vita) 2011. október 12., 15:11 (CEST)

Hú, pedig szerintem ezt magyarul access controlnak hívják. :-)) Valószínűleg ezért az összevisszaság a találatokban, hogy nincs erre bevett kifejezés, csak alkalmi fordítások. Ha már muszáj valamilyen magyar címet adni, én inkább körülírnám, pl. A hozzáférési jogosultság ellenőrzése. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 12., 17:13 (CEST)

Ez a cikk nem az Access controlról szól! Abba pl az is beletartozik, hogy milyen belépőkártya-rendszert használnak (chipkártya, mágneskártya, újlenyomat, retinavizsgálat) Ebben a cikkben kizárólag számítógépek, vagy számítógép-rendszerek erőforrásainak használatához való hozzáférés ellenőrzésének szabványos NIST modelljeit ismertetem. Nem találtam rá magyar szakirodalmat. Egyes konkrét eseteket, pl a Windows, a SELinux a SAP konkrét modulját itt ott ismertetik. Végignéztem a Libriben árult számítástechnikai könyveket magyarul semmi! Ha gondolod át kell nevezni A hozzáférési jogosultság ellenőrzése címre. --Texaner ^vita 2011. október 12., 17:26 (CEST)

Mi az a "tunguz"?

Tunguz-esemény (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Ez a cikkcím szerintem rossz. A cikkben is inkább Tunguzka-esemény van a folyószövegben, mivel az esemény a folyóról kapta a nevét. Persze az is Tunguszka. Fogalmam nincs, mi az a "tunguz", ami indokolná ezt a cikkcímet. Szerintem tunguszkai esemény lenne a helyes cím. Vélemény? LA^pankuš→ 2011. október 12., 17:52 (CEST)

Szerintem igazad van. --Malatinszky ^vita 2011. október 12., 18:32 (CEST)

Ha már itt tartunk --> Social engineering

Kedves nyelvőrők (Remélem nem kapok ezért is blokkot! Semmi sértő szándék nincs benne!) Ha már itt tartunk, a következő cíkk amit írok a Social engineering lesz, ennek milyen magyar nevet adnátok? Mert ez így leírva, ronda, lefordítva meg borzalom. --Texaner ^vita 2011. október 12., 17:58 (CEST)

Ennek sincs bevett magyar neve, magyar környezetben is social engineering szokott lenni, lásd például:

• Mi a social engineering? (Microsoft)
• Social Engineering - Az átverés mesterei
• Mit jelent a „Social Engineering", hogyan védekezzünk ellene? (Netacademia)
• Sokba kerül a cégeknek a social engineering (CERT Hungary)

Valamint Kevin D. Mitnick A megtévesztés művészete c. könyvének magyar fordítása is így használja, amely könyvnek ez a központi fogalma és témája.

Szokták használni a megtévesztés, manipuláció, átverés, szélhámosság szavakat, de mindegyik csak az adott környezetben, körülírás után fejezi ki a fogalmat, nem általánosságban.

Ha tartjuk magunkat ahhoz az alapelvhez, hogy a Wikipédia harmadlagos forrás, akkor nem dolgunk, sőt valószínűleg nincs is jogunk még nem létező magyar elnevezéseket megalkotni. Maradjon Social engineering a cikk címe. (Igazából ugyanez mondható el a fenti másikról is, ha nem találunk elterjedt magyar nevet). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 12., 18:23 (CEST)

Na jó, a fenti cikkeket ismerem, meglehetősen gyengécskék, nem is ez a kérdésem, hanem az hogy hogyan mondjuk magyarul szociális mérnöki tevékenység? A csalók/hírszerzők meg szociális mérnőkök? --Texaner ^vita 2011. október 12., 18:39 (CEST)

A cikkeket pusztán a szóhasználat kedvéért linkeltem; épp azt mondom, hogy nincs rá bevett magyar kifejezés. A mérnökség semmiképpen nem illik ide, az engineering szónak ennél tágabb jelentése van. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 12., 18:49 (CEST)

Krumpliorr

A Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány‎‎ cikket mire nevezzem át? Vagy jó ez így?  Karmela posta 2011. október 15., 09:52 (CEST)

Szerintem ha a cikk az alapítványról szól, akkor az alapítvány bejegyzett, teljes neve kell hogy legyen a szócikk címe. Átirányítás persze lehet mindenről. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 15., 10:07 (CEST)

Városállam

Gondban vagyok a Városállam (egyértelműsítő lap)ra mutató hivatkozások javításával. A poliszok már rendben vannak, de hogyan kellene megkülönböztetni a többi, nem ókori görög városállamot? (en:City-state, de:Stadtstaat) --Hkoala 2011. október 16., 10:50 (CEST)

Betettem egy linket a városállamra. Ezt nemsokára megpróbálom összedobni vagy legalább megkezdeni, hogy legyen egy ilyen cikk is. LA^pankuš→ 2011. október 16., 12:24 (CEST)

Gramofon: régies magyar műszaki szöveg

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Egy rövid mondatocska, minek értelme nem világos számomra egyetlen szó miatt:

"A fémkorong vékony réteggel van bevonva, hogy a hullámrajzot étetni lehessen."

Gramofonlemezről van szó, amiben hullámvonal van, amit egy tűvel le lehet játszani és az hangot ad ki. Mi a jelentése a vastagon szedett szónak?

Műszaki szempontból nem tudom helyes-e "fémkorong"-ról írni, mivel tudomásom szerint nem fémlemezt játszott le a készülék (az legfeljebb a mesterpéldány lehetett, amiről másolatokat lehetett készíteni). Az angol szócikkben sincs szó fémlemezről. misibacsi*^üzenet 2011. október 14., 21:55 (CEST)

Talán azt jelentheti, hogy maratni. Tehát, ahogy te is mondod, a mesterpéldány készítésekor a fémlemezbe belemaratták a hullámrajzot, majd az így készült mesterpéldányból bakelit (?) másolatokat csináltak. Jó lenne valami modernebb forrást találni a cikkhez. Malatinszky ^vita 2011. október 14., 22:38 (CEST)

Nem talán jelenti, hanem biztosan: maratni; általában savval étetni formában használták. Régóta ismerem, mert nem vagyok mai gyerek :( --Porrima^eszmecsere 2011. október 15., 10:18 (CEST)

Köszönöm a tippeket, ezek alapján átfogalmaztam a cikket. misibacsi*^üzenet 2011. október 15., 11:01 (CEST)

Lásd: Maratás. --Ronastudor ^{a sznob} 2011. október 16., 08:42 (CEST)

Érdemes lenne az egészet átrakni a lemezjátszó szócikkbe, mint archív műszaki idézetet. Ez így felesleges duplikátum. Én értékelem a régies szövegeket. Ez a szöveg nagyjából akkor készült, amikor a Kossuth-hangfelvétel. MZ/X ^vita 2011. október 17., 21:56 (CEST)

Germanizmus! Germanizmus!

A Csillagok háborúja egyik részének a címe: A New Hope. Mint közismert (?), az általános névelőt a magyar nem használja. Kérlek benneteket, szedjétek le az egy szót az Új remény című film wikipédia lapjáról.

Az egy azért terjed az újmagyarban, mert sokan úgy érzik: ez az "egyike" kifejezésnek a rövidítése. Az új remények egyike: egy új remény. Szegény magyar tanárom forog a sírjában. Üdv! MZperX ZJ ^vita 2010. október 13., 22:13 (CEST) U.I. Ha ez a hivatalos fordítása, akkor nem tehetek semmit. Megnéztem a PORT.HU-n, de nem nevezik nevén a filmet.

A cikk címe jelenleg "Új remény", szerintem ez rendben van. Sajnos egy csomó szócikkben "egy új remény"-ként szerepel... (pl. a szereplőknél, helyszíneknél, stb) :-( misibacsi*^üzenet 2011. október 15., 11:05 (CEST)

Azért a névelő ellen felhozott érvek... khm... hogy is mondjam... gyengécskék. Szakmailag. A magyartól egyáltalán nem idegen a határozatlan névelő használata ilyen helyzetben, nem "germanizmus" az. --Peyerk ^vita 2011. október 17., 23:11 (CEST)

Vélt germanizmusok kapcsán ajánlott olvasmány (tényleg): Szepesy Gyula: Nyelvi babonák. Szórakoztató és tanulságos. Bennó^fogadó 2011. október 17., 23:41 (CEST)

Az egyetlen probléma, hogy a nem üldözendő nem germanizmusok között általában egy csomó anglicizmus van. Az egy dolog, hogy nem minden germanizmus, amire azt mondják, de legtöbbször van alapja annak, hogy magyartalannak érezzük. Bár sajnos az anglicizmusokat egyre kevésbé érezzük annak és tisztelt nyelvészeink sem érzik már annak. LA^pankuš→ 2011. október 18., 19:44 (CEST)

Művek címében szerintem is inkább elhagyjuk az „egy” határozatlan névelőt, nemcsak a németből fordítottaknál. Pl. Eine kleine Nachtmusik = Kis éji zene (Mozart), Eine Alpensymphonie = Alpesi szimfónia (R.Strauss), Une ville flottante = Úszó város és Un capitaine de quinze ans = Tizenöt éves kapitány (J.Verne), A Dog’s Life = Kutyaélet (Chaplin), stb. A Rém rendes családhoz sem kellene, dehát ez már újmódi kreáció, egy amerikai film németre lefordított címét (Eine schrecklich nette Familie) fordították tovább, betű szerint magyarra, oszt úgy maradt. Nem tudom, van-e erre írott nyelvhelyességi szabály. Inkább a jó hangzás mutathat valami irányt, ami persze változhat. Akela ^vita 2011. október 18., 00:18 (CEST)

A Kutyaélet jó példa: egészen egyszerűen más jelent az Egy kutya élete, és a birtokos szerkezetben már nem is hagyható el a névelő, ott kifejezetten kötelező az alkalmazása. Semmi magyartalan nincs abban a névelőben, csak a legtöb cím esetében funkciótlan, nem hordoz jelentésmegkülönböztető erőt, és a tömörebb változatot szokták alkalmazni. Ehhez van szokva a fülünk (Germanizmus! Germanizmus! ), ezért szokatlan ha valahol mégis van névelő.

De a szokatlanság nem magyartalanság!

--Peyerk ^vita 2011. október 18., 00:37 (CEST)

Valóban: Nem minden esetben az. Akela ^vita 2011. október 18., 01:32 (CEST)

Olvasom Szepesyt, tényleg meglep, amit ír. Az egy névelőre vonatkozó sorait nem találom. A furcsa számomra az, hogy említést tesz a nyelvi babonák keletkezéséről, de nem indokolja, hogy azok mikor, miért keletkeztek. Szepesy olyan nyelvművelő, aki nem az akadémiai előírást, hanem a ténylegesen beszélt nyelv fejlődését tekinti elsődlegesnek. Nem tudok vele vitába szállni. Elkezdi például a vogul és osztják nyelvi példákat, de nem fejezi be.

• Megpróbálok különbséget tenni a meg van mondva és a meg lett mondva között
• Az egy fordításánál nincs támpontom továbbra se. sem.
• A költők is és a beszélt nyelv is szeret élni a szokatlanság eszközével, ha valamire fel akarja hívni a figyelmet.
• Én eddig úgy tudtam, hogy nincs a magyarban szenvedő igeragozás. Hát van mégis? Hát ez mégiscsak használtatik a magyarban? Üdvözöltetik mindenki! MZ/X ^vita 2011. október 18., 15:25 (CEST)

A szenvedő ragozást régen kerülendő germanizmusnak tartották (suliban én is annak tanultam). Ma már, úgy tudom, nem üldözik. A különbség nem a „lett mondva / van mondva” között van (az mindkettő szenvedő), hanem a „megmondták / meg lett(van) mondva”, „bezárták/zárva van”. Egy cselekvés, és az általa létrehozott állapot. Én érzek köztük különbséget. Akela ^vita 2011. október 18., 19:21 (CEST)

Van különbség. A meg van mondva szörnyű. Az igekötő és a hozzá tartozó ige szétválasztása egy segédigével abszolút idegen a magyartól. Még idegenebb más formákban, amikor már a segédigét ragozzuk az ige helyett. Tényleg szörnyű. LA^pankuš→ 2011. október 18., 19:44 (CEST)

Nekifutok mégegyszer

One dog barks = (csak) egy kutya ugat

dogs bark = a kutyák (úgy általában) ugatnak

a dog barks = a kutyák (úgy általában) ugatnak

ugyanez tévesen: ≠egy kutya ugat – mert ez bármelyiket jelentheti az előzőek közül

one of the dogs barks = egy kutya ugat (nem mindegyik)

Na, hova kell az egy, és hova nem? MZ/X ^vita 2011. október 19., 16:08 (CEST)

Ugye nem új ha azt mondom, hogy a magyar "egy" szó kettős jelentésű: számnév is lehet és határozatlan névelő is. Ugye nem... --Peyerk ^vita 2011. október 19., 21:14 (CEST)

„Az igekötő és a hozzá tartozó ige szétválasztása egy segédigével abszolút idegen a magyartól.” Ezt át kellene gondolnod. Meg fogod tenni? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 19., 16:24 (CEST)

Nem. Ugyanis pont a felhozott példád az, ami ma már igen keveseknek tűnik fel, sőt a nyelvészek közt is elfogadott, holott a legborzasztóbb borzalom. Három szó, három hiba.

1. meg – igekötő, elkülönítve az igéjétől
2. fogod – ragozott segédige a jövőidő nyomatékosítására, ahelyett, hogy időhatározót használnál
3. tenni – ragozatlan igenévi alak, ami idegen a ragozó nyelvektől

A magyar nyelvben – mint nagyon sok ősi nyelvben – nincs jövő idejű igeragozás. A jelen idő jelenthet jelen időt és jövőt is. A "megteszed?" kérdés jövő idejű (is), a szövegkörnyezetből kiderül. De ha nagyon szeretném az ige idejét kihangsúlyozni, akkor azt mondom (legalábbis én), hogy "majd megteszem", "később megteszem", "egyszer megteszem". Ez lenne magyarul.

És Jzanától elnézést kérek, hogy nem a határozatlan névelőhöz szóltam hozzá, hanem a mellékszálhoz. LA^pankuš→ 2011. október 19., 18:51 (CEST)

Valójában amiről írsz, az a szláv nyelvek jellemzője, hogy ugyanis a befejezett szemléletű igék személyragozott alakjai jövő időt fejeznek ki segédige nélkül, és ezeknek egyáltalán nincs is jelen ideje.

Csakhogy a magyarban a folyamatos és a befejezett szemlélet szembenállása nem ilyen éles, és az a különböző viselkedés, amit te az igekötős igéknek tulajdonítasz egyszerűen nem létezik.

--Peyerk ^vita 2011. október 19., 21:08 (CEST)

A magyarban egyáltalán nincs folyamatos és befejezett elkülönítés. Normál esetben ennek nem is érezzük hiányát. És amiről fentebb írtam, az sem nem germanizmus, sem nem szlavicizmus, hanem anglicizmus. LA^pankuš→ 2011. október 19., 21:13 (CEST)

De, a magyarban van folyamatosság és befejezettség, csak nem olyan élesen különül el mint a szláv nyelvekben, és a befejezettséghez kapcsolódik a jelen idejű ragozott alakok jövő idejű jelentésárnyalata. De mire mondod hogy anglicizmus? És mit is állítasz valójában? Hogy az igekötős igéknek nincs jövő ideje? Vagy hogy a magyar nyelvben egyáltalán nincs jövő idő? Vagy az hogy a magyar nyelv segédigés jövő ideje magyartalan volna? Ez mind tévedés. Mondjuk valami forrás jó lenne hozzájuk hogy egyáltalán megvitathatók legyenek. --Peyerk ^vita 2011. október 19., 21:50 (CEST)

Így hirtelen egy forrást tudok mondani magyar (finnugor) vonatkozásban. Kalewi Wiik. Az itt mellékes, hogy rendkívüli nyelvészi képességeit milyen elméletek felállítására használja. De nem is érdekes, mint alább mondottam volt, nem kívánom, hogy bárki kövessen. Én egészen biztosan kerülöm (kerülni fogom, ha úgy tetszik) ezeket a fordulatokat. Ősi ragozó nyelvekkel kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy sem az akkádban, sem a hettitában nem találkoztam soha ilyen jövőidőképzéssel. Ez persze semmire sem bizonyíték. LA^pankuš→ 2011. október 19., 22:00 (CEST)

Most hallottam: "a rendőrség ki akarja őt az üggyel kapcsolatban hallgatni"... Hát ha ez sem báncsa a fülit senkinek, szomorú vagyok. De nem tehetek ellene semmit. LA^pankuš→ 2011. október 19., 22:14 (CEST)

Hát, a nyelv nem így működik. Az én értelmezésem szerint te nem a létező magyar nyelvről beszéltél, hanem az általad elképzelt idealizált nyelvről, amilyennek szerinted lennie kéne a magyar nyelvnek, vagy esetleg amilyen egyszer nagyon régen volt. De nem ilyen. És nem is hiszem, hogy efféle kívánalmakhoz igazodnunk kellene. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 19., 20:46 (CEST)

Meg kell mondanom, hogy azért az igekötő elválhat ám az igétől. Jól megmondtam, ugye? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Jzana (vitalap | szerkesztései)

Én nem állítottam olyat, hogy ehhez igazodni kéne. De a folyamat megindult. Van egy nagyhírű finn nyelvész, aki pontosan levezette, hogyan válik a ragozó nyelv nemragozóvá. Hangsúlyos szerepe van a ragozott segédigéknek, amik elősegítik a ragok előrevetését. Két dolog alakul ki belőle: a ragozatlan segédige és ige (elsősorban létigés segédigénél), valamint a prepozíció. Mint mondtam, a folyamat megindult. Lássuk a végét. LA^pankuš→ 2011. október 19., 21:06 (CEST)

A végén a macska fel lesz mászva a fára. Egyes lefordított videojátékokban egyébként mondjuk a fára helyett ra fa van. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 20., 02:37 (CEST)

Nekem régóta szemet szúrtak az olyan bevezetők, mint a következő szócikkeké, ahol a határozatlan névelőt feleslegesnek, sőt zavarónak, esetleg helytelennek érzem: Saint Louis, Rostock, Liverpool, Capua, Avignon. Néhány kellemes ellenpélda: Gödöllő, Vác, Dunakeszi, Békés, Szeged, Pécs, Győr. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 19., 21:08 (CEST)

Az egy egészen más történet. Itt az egy a kopula funkcióját tölti be, a beszélt nyelvben ez nagyon gyakori, de igényes írott szövegben kerülik az ilyen alkalmazását. --Peyerk ^vita 2011. október 19., 21:12 (CEST)

Elhiszem, hogy kopula, de hol van erről irodalom? A wikipédiában csak a létige szerepel ilyen formában. Egyébként észrevettem, hogy a beszélt nyelvben is bizonytalanság van az egy kiejtése körül. Ha a bemondó ezt mondja: „A parlament erre vonatkozóan egy új törvényt hoz”, akkor az egy hangsúlytalan!! Pedig itt pontosan egy törvényről van szó. (Bocs, nem jut eszembe jobb példa a hangsúlyos egy-nek hangsúlytalan használatára.) MZ/X ^vita 2011. október 20., 13:08 (CEST)

A szándékolt értelemnek megfelelően másképpen kell(ene) hangsúlyozni: „(erről vagy arról) a parlament (egy) törvényt hozott, amely arról szól, hogy...” ilyenkor az „egy” = hangsúlytalan névelő, nem is igen kell oda. Én magam el is hagynám: „erről a parlament törvényt hozott”. De pl. ha „erről a parlament egy(etlen) törvényt hozott, nem kettőt” akkor hangsúlyos számnév lesz. (Kis érdekesség: a 20. század első felében volt nyelvészeti vita, hogy az „egy” számnevet „eggy”-nek kellene írni, hosszú gy-vel, megkülönböztetve a sima gy-s hangsúlytalan névelőtől. Sok érv szólt emellett. De az ötlet elhalt, és minden maradt, ahogy ma is van.) Akela ^vita 2011. október 20., 14:09 (CEST)

Rosszhelyesírásrögzítés-ügyi Hivatal

A {{Rögzültrossz}}^(?) sablon, amint azt most már én is tudom, az alábbi típusú szöveget helyezi el a cikkek lábjegyzetében:

„Ezt a címet hivatalosan a fenti alakban írják. Az akadémiai helyesírás szerint azonban a következő forma lenne a helyes: A végtelen történet. Indoklás: AkH. 144.”

(Itt a hivatkozott fenti alak a csupa nagybetűs A Végtelen Történet.)

Mármost nekem általában is vesszőparipám az, hogy a hivatalos szót csak a megfelelő kontextusban szabadna használni (ugyan milyen hivatal teszi például „hivatalossá” Janicsák Veca hivatalos honlapját?), de ebben az esetben kifejezetten bizarr ez a szóhasználat. Hiszen itt éppen arról van szó, hogy bár a hivatalos írásmód (tehát az az írásmód, amit a helyesírás kodifikálására hivatott hivatal előír) az lenne, hogy A végtelen történet, szokásból, hagyományból mégis úgy írjuk, hogy A Végtelen Történet.

Javaslom ezért, hogy a sablon szövegében a „hivatalosan” szót cseréljük le arra, hogy „hagyományosan”, vagy esetleg arra, hogy „szokás szerint”. Vélemények?

Malatinszky ^vita 2011. október 19., 18:10 (CEST)

Szerintem is le kellene cserélni. Nekem a „szokás szerint” tűnik jobbnak, megengedi a túl régi szokást is. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 19., 21:15 (CEST)

Én ezzel nem értek egyet. Vagyis csak részben. A fent említett cím esetében a A Végtelen Történet a hivatalos, még ha a magyar helyesírás szabályainak nem is megfelelő címe. A mű fordítója, vagy nemtomki ezt adta neki. Ez a magyar neve. Így hívják, elvileg így kéne rá hivatkozni. Szerintem itt meg kellene hagyni a „hivatalos” alakot.

A másik esetben, a honlapnál kérdéses a dolog, bár más nyelveken is „hivatalos”-nak mondják ezeket: official website, site officiel, offizielle website, sito ufficiale, hadd ne soroljam tovább. Tudom, hogy nem éri más nyelvre hivatkozni a magyar esetében, de ha nálunk is meghonosodott ez az alak – márpedig meghonosodott –, akkor nem igazán kellene babrálni.

Különben is, szerintem ez a szó már nem nem kapcsolódik ennyire szorosan a fent említett bármilyen „hivatalhoz”, nem kéne ennyire kifacsarni a magyar nyelvet ilyen mondvacsinált okokkal... Pl. az itteni irányelveket is hivatalosnak tekintjük, pedig itt sem tette semmilyen „hivatal” hivatalossá... Uff, beszéltem! - Gaja  ✉ 2011. október 20., 09:36 (CEST)

Szerintem is pongyolaság úton-útfélen nem létező hivatalokra hivatkozni. Elterjedt szokás ugyan, de egy lexikonban legalább tegyük idézőjelbe. Véleményem szerint ez szlenges vagy publicisztikai jellegű alak (ezzel összefüggésben pedig, közönséges butaság), és még (szerencsére) nem ment át annyira az "irodalmias", standard nyelvhasználatba (bár tudom, hogy egyesek szerint nincs ilyen), hogy a használata felett napirendre térhessünk. Egyszóval: irtsuk ki. Javaslom helyette a "rögzült alak" vagy az "elterjedt alak" kifejezést. Pl. "Ez a cím a fenti alakban terjedt el, noha ..." Illetve, tulajdonképpen egyszerűen el is lehet hagyni a "hivatalos" szót, vagy pedig egész egyszerűen a "helytelenül" vagy "a helyesírási szótári alakkal ellentétesen" stb. szavakkal helyettesíteni. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. október 20., 09:52 (CEST)

Már miért kéne a hivatalos szónak bármiféle hivatalhoz kötődnie? Meglehetősen alábecsülitek a magyar nyelv kifejezőképességét. Az adott film/regény címe nem "rögzült", meg nem "szokás", ez a címe. Ezt adta neki az írója, fordítója, a kiadója. Más címen nem jelent meg. Szokásról akkor beszélhetünk, ha például azt mondjuk, Madonnát a "pop királynőjének" is szokták nevezni. Nem mindenki nevezi így, nem mindenhol, de van rá gyakori példa. A rögzült pedig az, hogy "XYZ-nek Muhafalvi Jóska a neve, de a köztudatban csak Pálinkás rablóként rögzült". Egy könyv címe nem ilyesmi, én nem támogatom sema rögzült sem a szokás szavak használatát, mert ez egyszerűen nem idevaló. Esetünkben arról van szó, hogy ennek a filmnek/könyvnek ez a címe, noha a magyar helyesírás szabályai szerint ez helytelen. Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 20., 10:06 (CEST)

Egész egyszerűen a hivatalos azt jelenti, hogy valamiféle hivatal vagy legalábbis szerződés, közjegyző stb. rögzítette. Ha tudsz nekem olyan példát mondani a "hivatalos" szó átvitt értelmű használatára, amely nem újságcikkből, blogból stb., származik, egyszóval az újságírók által használt nyelvezetből, hanem mondjuk tudományos szövegből, vagy hozol egy értelmező szótárt, amiben benne van, hogy lehet ilyen tág értelemben használni, akkor elhiszem, hogy igazad van, bár továbbra is kerülendőnek fogom tartani. És igen, a könyvnek ez és ez a címe, de ezt nem az alkotóval való szerződés kötötte ki, és nem is az Állami Címadásügyi-és Fordítóhivatal hagyta jóvá, hanem teljesen esetlegesen egy író vagy producer döntött róla. Már csak emiatt az esetlegesség és véletlenszerűség miatt is félrevezető hivatalosságról beszélni. A "hivatalosan" szó akkor már inkább illik az akadémiai helyesírási alakra (tulajdonképp "helyesírás" helyett "hivatalosírásról" kellene beszélni). A "szokás" szavak használatát én sem nagyon támogatom, a "rögzült" is csak egy javaslat, de amint látod, egy csomó más lehetőséget is felvetettem. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. október 20., 10:17 (CEST)

Ha ennyire féltek a „hivatalos” szó használatától, akkor legyen valami ilyesmi a sablon:

„Ennek a műnek a címét a fenti alakban írják. Az akadémiai helyesírás szerint azonban a következő forma lenne a helyes: A végtelen történet. Indoklás: AkH. 144.”

Hm? - Gaja  ✉ 2011. október 20., 10:28 (CEST)

Ez is jó megoldás és a legegyszerűbb. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. október 20., 10:51 (CEST)

Vegyük észre, hogy itt a hivatal mi magunk vagyunk. Mi magunk állapítotuk meg, hogy a Wikipédia szócikkcímében ezt így kell írni! Van mindenféle forrásunk és okunk arra hogy így tettünk, de a döntést mi hoztuk meg. Márpedig mi tényleg nem vagyunk hivatal, hivatalos formát mi nem állapíthatunk meg.

A sablon szövegezése egyszerűen lustaságból fakadóan hibás: túl sok legyet akar egyszerre lecsapni. Van ahol valóban a hivatalos írásmódról van szó, van ahol meg olyan (általunk is) bevett írásmódról, ami nem hivatalos.

--Peyerk ^vita 2011. október 20., 11:39 (CEST)

Én is  támogatom Gaja szövegjavaslatát, tehát hogy a hivatalosan szót egyszerűen hagyjuk el. --Malatinszky ^vita 2011. október 20., 15:36 (CEST)

Lefordítatlan nem latin írású műcímek...

... hogyan szerepeljenek a szócikkekben? Nagíb Mahfúz Nobel-díjas egyiptomi író könyvcímei arabul megtalálhatók, az enwikiben angolul is, noha nem mindet adták ki angolul. Nem tartanám szerencsésnek, ha a akár az angol, akár az arab alapján zárójelben melléírnánk a művek címeit magyarul (hiszen lehet, hogy nem is ezen a címen fogják kiadni, ha kiadják egyszer). Csak arab felsorolás sem jó, esetleg arab átírt+arab írás lennének a korrektek és wikiszabatosak? Esetleg angolul megjelent műveinél az angol cím is? (Magyar megjelenést nem találtam) Ogodej ^vitalap 2011. október 19., 18:11 (CEST)

Esetleg zárójelben szerepelhet idézőjelben a magyar fordítás, ha van, azzal a megjegyzéssel, hogy magyarul szó szerint és esetleg még az is,hogy műfordítása nincs. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 19., 21:11 (CEST)

Önálló cikk címeként valszeg nem fordulnak elő magyar kiadás nélkül, más cikkben említve pedig szerintem le kell fordítani a címeket, legalább zárójelben. Ha kiadja valaki és ellátja magyar címmel, akkor majd az a magyar cím beszivárog a Wikipédiába. Még szerencse hogy itt nincs "a szerkesztés lezárva: ..." szöveg a lexikon bevezetőjében. --Peyerk ^vita 2011. október 19., 21:55 (CEST)

Szerintem teljesen hétköznapi dolog, hogy magyarul meg nem jelent művek címeit az eredeti után zárójelben lefordítva is közlik. – Winston ^vita 2011. október 20., 15:30 (CEST)

Hát jó. Akkor előveszem szerény arab tudásom, (azaz megkérem Mathaet, aki viszont profi, hogy segítsen) és az arab felirat mellett zárójelben megjelenítem a magyar címet is, legalábbis, ami szerintem lehetne. Ogodej ^vitalap 2011. október 20., 22:13 (CEST)

Biometria

Szeretném tudni, hogy a biometrikus azonosítási módszerek (Ujjlenyomat, retinaleolvasás) vajon hova tartoznak, én eddig azt hittem, hogy a biometria alá, de látom tévedtem mert ide biztos, hogy nem tartoznak: Biometria

Másként megfogalmazva: Tudja valaki, hogy magyar nyelven mi a különbség a biometrics és biometry között én az előbbiről szeretnék írni! --Texaner ^vita 2011. október 20., 14:48 (CEST)

Amiről te írni akarsz, az magyarul biometrika lehet, bár én még csak melléknévként hallottam (biometrikus). – Winston ^vita 2011. október 20., 15:23 (CEST)

Néhány példa rá:

• Biometrikus azonosításon alapuló titkosított IP hangátvitel.
• Biometrikus rendszerek fejleszthetők ujjlenyomat, hang, arcvonások, kézgeometria, retina, vagy a jelen munka középpontjában is álló írisz felhasználásával
• Biometrika és az ujjlenyomat-felismerés
• A biometrika a felhasználó egyedi, mérhető karakterisztikája (hang, ujjlenyomat, retina stb.).
• egy linkgyűjtemény a biometrikához

 Karmela posta 2011. október 22., 12:20 (CEST)

hidegvérű

Az OH szerint a hideg vérű és a meleg vérű (állat) különírandó. Mi a helyzet a lovakkal, arra van valami külön szabály? Lásd: kategória:hidegvérű lovak, kategória:melegvérű lovak, magyar hidegvérű, belga melegvérű. --Hkoala 2011. október 21., 21:33 (CEST)

Hát ezt az állatosok tudnák megmondani, de az a gyanúm, hogy itt konkrét értelemben szerepel, és ezért külön volna. Bennó^fogadó 2011. október 21., 21:45 (CEST)

Szerintem is külön kéne írni a kategóriákban a jelzőket. Ugyanaz a szabály lovaknál is, nincs eltérés, mivel a jelentés is ugyanaz (gondolom én): hideg vérű a. m. változó testhőmérsékletű, meleg vérű a. m. állandó testhőmérsékletű. A hidegvérű egyetlen jelentése az OH szerint a nyugodt, a melegvérűé pedig a lobbanékony. --Regasterios ^vita 2011. október 21., 21:47 (CEST)

Azért gondolom, hogy valami speciális szakkifejezés lehet, mert amúgy minden ló meleg vérű. --Hkoala 2011. október 21., 21:50 (CEST)

Viszont többes számban az OH szerint hidegvérűek. --Regasterios ^vita 2011. október 21., 21:51 (CEST)

Itt írunk róla: Lófajták#Hidegvérű lovak: „Nyugodt vérmérsékletűek, nagy terhek vontatására kiválóan alkalmasak.” CsGábor (v) 2011. október 21., 21:55 (CEST)

Bizony és ha a többi meghatározást is elolvassa a t.közönség rögtön megérti miről van szó.:) Vadszederke^{call me} 2011. október 22., 12:34 (CEST)

Hideg vérű ló esetleg úgy keletkezhetne, ha egy krokodil meghágna egy vizilovat. Ezzel szemben a hidegvérű lovak kedves higadt jószágok, amelyeknek a felmenőivel semmi probléma nincs, olyannyira hogy akár sok generációra menvén törzskönyben vannak nyilvántartva. --Peyerk ^vita 2011. október 22., 10:45 (CEST)

+1. Ebben az esetben nem a hideg vérről (anatómia) van szó, hanem a hidegvérűségről mint tulajdonságról. Ezért szerintem egybeírandó és a szövegcseréknél is vigyázni kell, mert a hidegvérű bérgyilkos és a hideg vérű krokodil teljesen más dologra utal. Más kérdés, hogy egyébként a hüllők hideg vérűként emlegetése is elvault dolog a biológiában, mivel sok hüllő van, amelyik képes aktív hőmérséklet-szabályozásra. LA^pankuš→ 2011. október 22., 12:27 (CEST)

Yes! A hidegvérű egy bizonyos fajtára utal, ha valakit érdekel, szívesen látom a Lovasműhelyben! Vadszederke^{call me} 2011. október 22., 12:34 (CEST)

A szövegcserét kézi ellenőrzéssel futtattam, a hidegvérű bérgyilkoshoz és hasonlókhoz nem nyúltam, a lovakhoz sem. --Hkoala 2011. október 22., 12:29 (CEST)

Nem szándékoztam megkérdőjelezni, hogy jól csináltad, nem láttam benne hibát. De más is nekifuthat ilyesminek. LA^pankuš→ 2011. október 22., 12:32 (CEST)

Képes voltál végigellenőrizni az összeset??? Nem semmi --Hkoala 2011. október 22., 12:35 (CEST)

Azt nem mondtam, hogy ellenőriztem, sőt azt főleg nem, hogy az összeset. Csak amivel találkoztam, abban nem láttam semmit. LA^pankuš→ 2011. október 22., 12:41 (CEST)

Musicland stúdió vagy Musicland Studios

Van egy jó pár cikk, amelyek zenei stúdiókról szólnak. Annak idején volt egy kisebb beszélgetésem DJózsef kollégával, aki arra intett, hogy ezeknek a cikkeit magyarul nem pl. "Musicland stúdió" néven kellene futtatni, hanem a hivatalos "Musicland Studios" címen, mivel ez a stúdió hivatalos megnevezése. Akkor elutasítottam ezt a nézőpontot, de most nem tudom mit gondoljak. Van valakinek ötlete erre? Peligro (vita) 2011. október 22., 00:12 (CEST)

Többféleképpen is lehet ezeket jól, teljesen legitim megoldás elhagyni a névnek az egyértelműen típusjelölő részét (Studios, University, Hospital stb.), és mondjuk azt írni, hogy Musicland stúdió (ez esetben a stúdió nem a tulajdonnév része, hanem értelmező). De írhatod Musicland Studiosnak is, sőt, a Musicland Stúdió is védhető, amennyiben félfordításnak van tekintve (ez a legkevésbé szerencsés sztem, de intézményneveknél simán előfordul a Guggenheim Múzeumtól a Stanford Egyetemen át a Bolsoj Színházig. Bennó^fogadó 2011. október 22., 01:19 (CEST)

Nem szakvélemény, de a magam részéről maradnék a Musicland Studios formánál. Ugyanis a zenei stúdiók esetében nem egyszerűen egy stúdióról mint helyről van szó, hanem egy vállalatszerű csoportról, többé-kevésbé állandó munkatársakkal; gyanítom, ha átköltöznének másik helyre, másik stúdióba akkor is így hívnák őket. Vagyis ez leginkább a cégnevekhez hasonló eset, azokat pedig nem szoktuk magyarítani. A legszerencsésebbnek a "Musicland Studios" vagy a "Musicland stúdiója" formákat tartom. Más vélemények? ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. október 22., 08:26 (CEST)

Felmerült ez a kérdés már más helyen is, és én a stúdiók formát javasoltam. Példaként: a toldalékolt „Musicland Studiosban” forma meglehetősen sután hat. Ezért én mindenképpen a Musicland Stúdiók változatot támogatom, mert így a „Musicland Stúdiókban” mindjárt másképp néz ki.  … szalax ^vita 2011. október 22., 11:10 (CEST)

Köszönöm a válaszokat! Számomra olyasmi kezd kikristályosodni, hogy infoboxban, ahol tkp. azt másolom le, ami az albumborítón is van, a hivatalos "Musicland Studios"-t fogom jelölni, hiszen ezt írják a borítón is, folyószövegben pedig -- a Bennó által ugyancsak megengedettnek tartott -- Musicland stúdió formát. Peligro (vita) 2011. október 22., 12:07 (CEST)

hasonlít a post-hardcore-hoz

1. Hogyan kell írni a "-szerű"-t az olyan esetekben, amikor kötőjeles idegen szóhoz kapcsolódik? Post-hardcore szerű, post-hardcore-szerű, post-hardcoreszerű, "post-hardcore"-szerű? (van még blues-rock+szerű, bio-paraffin+szerű)

2. Ha a -szerű miatt hat szótagnál több lenne az eredmény (pl. madárcsicsergés+szerű, ragadozómadár+szerű), kell-e alkalmazni a mozgószabályt? --Hkoala 2011. október 22., 12:45 (CEST)

1. Ilyenkor is az számít, hogy mi az utolsó betű(kapcsolat) által jelölt kiejtett v. nem kiejtett hang, illetve az a mellékszabály, hogy az eleve kötőjelet tartalmazó, idegen írásmódú szóalakhoz az összetételi utótagot célszerűen különírjuk (OH. 277), tehát: post-hardcore szerű, blues-rock szerű, bio-paraffin szerű; már csak az a kérdés, hogy ezek milyen helyesírás szerint írandók kötőjellel, mert tudtommal ez ingadozhat;
2. a képző- és ragszerű utótagokra is vonatkozik a mozgószabály: kutyamenhely-szerűség, macskakarmolás-féle stb. Bennó^fogadó 2011. október 23., 01:01 (CEST)

Névhasználat

Szeretném feltenni a kérdést, hogy a vend nyelv cikknek a nevét az elkövetkezendő időben a közösség továbbra is így fogja használni, vagy átfog térni a muravidéki nyelv elnevezésre. Ugyanis a SIL International, amely a nyelveket veszi regiszterbe a világon jelengleg a listájába vette a vendet is, amelyet Prekmurian-nak nevez a kódja a pkm. Bár láthatóan még függőben van az egész, de többen azt mondták már lényegében eldöntött a kérdés, mert ha nem akarnák elismerni és kóddal ellátni, be se vették volna ide, ahogy azt a montenegrói nyelvvel tették. A Prekmurje nevet a magyarban a Muravidék névvel azonosítják, bár szószerint a Prekmurje Muramelléket jelent. A vend nyelv elnevezést eddig azért használta a cikk és a többi hivatkozás, mert Magyarországon ez a hagyományos megnevezése, de az elmúlt években a muravidéki nyelv is meghonosodott, ezt bizonyítja a Balassi kiadónál megjelent Prekmuriana könyv. Ezért merül fel a kérdés melyik nevet célszerű most használni: legyen hát muravidéki nyelv a nemzetközi jelölés okán, vagy maradjon az eddigi? Doncsecz^vita 2011. október 20., 09:41 (CEST)

Szerintem nyelveknél a meghonosodott formákat szoktuk használni. --Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 20., 09:55 (CEST)

+1. Attól hogy a világ most talált rá valamire amit mi rég ismernk még nem kell nekünk átneveznünk. --Peyerk ^vita 2011. október 20., 10:00 (CEST)

Szerintem vend, én még muravidékinek nem hallottam. Mondjuk ez mellékes. Ők hogyan nevezik a saját nyelvüket? Azt kéne használnunk. - Gaja  ✉ 2011. október 20., 10:18 (CEST)

Mármint hogy ők hogyan nevezik a saját nyelvüket magyarul? Mert a vend/szlovén prekmurian vagy hasonló biztos nem lenne jó magyar névnek. --Peyerk ^vita 2011. október 20., 10:23 (CEST)

Igen, igen, úgy gondoltam természetesen... - Gaja  ✉ 2011. október 20., 10:36 (CEST)

Szlovénul vendül prekmurščina, prekmörščina, ill. prekmürščina. A többi wiki cikkel nincs gond, mert azok szinte mind igazodnak a Prekmurje elnevezéshez, ugyanis az ő nyelveikben is így szerepel a Muravidék. A muravidéki nyelv kifejezés tényleg létezik, én legelőször a Nagy Világ folyóiratban láttam, azóta egyre több helyen jelent így meg. Doncsecz^vita 2011. október 20., 10:34 (CEST)

Akkor nem tudom. De szerintem a vend elterjedtebb magyarul. - Gaja  ✉ 2011. október 20., 10:36 (CEST)

Hej, bárcsak megkérdezhetnénk Magyarihunt! --Malatinszky ^vita 2011. október 20., 16:27 (CEST)

Még csak ez kéne, hogy illetéktelen szóljanak be a vitákba, akkor már nevezzük át vandál-szláv nyelvnek ahogy a latin wikin is van. Doncsecz^vita 2011. október 20., 16:32 (CEST)

Ha a vendek nem tartják magukra nézve sértőnek a "vend" megnevezést, akkor maradjon az. Ha igen (amit furcsállnék, de hát szívük joga), akkor ne. --Mathae Fórum 2011. október 20., 19:53 (CEST)

Én még ezt a kritériumot sem tartanám nagyon fontosnak. Az oláhok a 19. században kitalálták, hogy ők rómaiak (románok) és azóta sértőnek találják a saját törzsnevüket, ami a magyarban addig kizárólagos volt. A szerbekkel hasonló a helyzet, ők a rácok, a szlovákok és szlovének a tótok. Ezek a magyar neveik és sajnálatosnak tartom, hogy mondvacsinált indokokkal kikoptatták őket a használatból. A vendek magyarul vendek voltak mindig is, a muramelléki egy teljesen új alkotású szó. LA^pankuš→ 2011. október 22., 12:31 (CEST)

Csak a pontosság kedvéért: már a 18. században kitalálták. --Hkoala 2011. október 22., 12:33 (CEST)

Persze... A 19. században nem a kitalálás, hanem a névváltoztatás volt. Csak pongyola voltam, mint sokszor máskor is. LA^pankuš→ 2011. október 22., 12:45 (CEST)

Az persze egy kellően öntudatos mélymagyart a legkevésbé sem szokott zavarni a kérdés felhánytorgatásakor, hogy a két szó konkrétan ugyanazt jelenti, és nem csak a román nép értelmében, ugyanis az oláh és az olasz szavunk ugyanaz a szláv szó (vlah), ami viszont germán <- kelta <- latin eredetű --Peyerk ^vita 2011. október 23., 23:09 (CEST)

És akkor mi van, ha ugyanazt jelenti. A ló és a horse szavak is ugyanazt jelentik, mégse csereszabatosak. A vlach szó eredetére meg van egy párféle magyarázat, de egészen más egy 800 évig használt magyar szó, mint egy mások által ránk tukmált szó. A jelen szakasz kérdéséhez azonban ebből csak annyi tartozik: a prekmurje jelentheti azt, hogy muramelléki, de attól még nekünk maradhat vend a nép és a nyelv neve. LA^pankuš→ 2011. október 23., 23:31 (CEST)

Az oláh és a román egyaránt magyar szó, csak az egyik kelta-germán-szláv közvetítéssel, a másik meg közvetlenül jött át a latinból. És bizony egészen pontosan ugyanazt jelentik és jelentették.

Hogy ugyanaz az oláh és az olasz szó, az azt jelenti, hogy a középkori magyar (és bármely latinul tudó írástudó) tökéletesen tisztában volt vele, hogy a románok az itáliaihoz igencsak hasonló, azzal jelentős fokon kölcsönösen érthető nyelvet beszélnek. Ezért jelölték őket olyan szóval, ami akkoriban mindenféle újlatin nyelvet beszélő népséget jelölt. (Például azokat a vallonokat is, akik többek között Olaszliszkának és Bodrogolaszinak is adták a nevüket meg a szőlőművelő tudományukat.)

Ebből következően semmi kitaláció nem volt abban, hogy a románok románnak kezdték nevezni a nyelvüket, ez a szó ugyanis szintén újlatint jelent, és számos európai nyelvbe került ebben a formában. (Angolul a Romance languages se regényes, se romantikus nyelveket nem jelent. Hanem vajon mit?) Valójában tehát a szláv eredetű elnevezést változtatták az adekvátabbnak tűnő latin eredetűre.

Persze a változtatás nyilván nacionalista indíttatású. Az ezzel kapcsolatos magyar érzékenykedés viszont még nyilvánvalóbban a magyar nacionalizmus szülötte, nem függetlenül attól sem, hogy a magyar nacionalizmus kakaskodásba kezdett a románnal. Ennek viszont semmi köze az oláh - román elnevezési kérdéshez.

--Peyerk ^vita 2011. október 24., 00:32 (CEST)

Történetesen tudom, hogy a 13. századi első magyar források olaci néven említik őket. De itt nem ez volt a téma, hanem a népek önelnevezése és a magyar nyelvben használatos neve, illetve ezek viszonya. LA^pankuš→ 2011. október 24., 01:20 (CEST)

Arra reagáltam, amit te írtál ma fél egykor: "Az oláhok a 19. században kitalálták, hogy ők rómaiak (románok) és azóta sértőnek találják a saját törzsnevüket." Eddig csak arról írtam hogy "kitalálták, hogy ők rómaiak". De a "saját törzsnevük" kifejezésre is jogosan ugrana egy román: nem saját, hanem a szomszédos szláv népek által adott elnevezés, és nem törzs, hanem nemzet. Pont mint a magyar. Tőlem persze befejezhetjük itt. --Peyerk ^vita 2011. október 24., 01:32 (CEST)

Märak + Laestadius: Defaultsort?

Hogyan kell helyesen defsortolni: Johan Märak (Maerak vagy Ma~rak) ill. Lars Levi Laestadius (Laestadius vagy La~stadius)? (A megoldás további kihatása: a Windischgrätz család egyes tagjai Windischgraetznek íródnak, hogyan kell defsortolni egy családi listát?) Akela ^vita 2011. október 23., 00:31 (CEST)

• Az előbbi esetében: a mellékjeleket úgy kell tekinteni besoroláskor, mintha nem lennének, csak akkor számítana, ha egy Marakot kéne besorolni a Märak mellé, tehát: Marak;
• a második viszont két külön betűnek számít, tehát marad Laestadius. Bennó^fogadó 2011. október 23., 00:48 (CEST)

OK köszönöm. Akela ^vita 2011. október 23., 10:04 (CEST)

Georgia

Nézzétek, mire akadtam: klikk és a legördülő listából válasszátok ki Georgiát (Grúzia). A magyar Kormány hivatalos honlapján ezek szerint már átírták a grúzok kérése alapján az ország nevét. Talán érdemes lenne megnézni, hogy van-e valamiféle FNB-döntés is erről, nehogy itt szégyenben maradjunk. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 23., 10:33 (CEST)

Ezt találtam. Csigabi^{itt a házam} 2011. október 23., 10:50 (CEST)

Idézet a fentiből: "Grúzia már 2009. június 12-én kezdeményezte a Külügyminisztériumnál, hogy Magyarország - legalább a hivatalos kommunikáció szintjén - változtassa meg az orosz nyelvi közvetítéssel meghonosodott Grúzia elnevezést Georgiára." Vagyis ők sem ragaszkodnak a teljes elterjesztéshez. Nem is lenne semmi probléma az egésszel, ha nem egy amerikai állam jutna majdnem mindenkinek az eszébe Georgiáról. Az FNB is épp csak tudomásul vette. Én egyelőre nem forszíroznám az átállást itt. Mi nem a magyar kormány hivatalos oldala vagyunk. Várjuk ki, használja-e bárki is a kormányon kívül. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 23., 10:56 (CEST)

Az FVM oldalán: „71/655. (2010.VI.21.) FNB. Áf. A Földrajzinév-bizottság tudomásul veszi a Külügyminisztériumnak azt a gyakorlatát, hogy a Magyarország és Grúzia közötti magyar nyelvű diplomáciai érintkezésben, a kétoldalú baráti kapcsolatok elmélyítése céljából, a Georgia országelnevezést is használják, de ez nem módosítja a Bizottság 68/631. (2009.IX.29.) FNB. Áf. sz. döntését Grúzia hivatalos magyar nevéről.” Csigabi^{itt a házam} 2011. október 23., 11:14 (CEST)

Szerintem is felesleges lenne ezt elkapkodni. És mi van a népnévvel? A grúz helyett georgiai, vagy kartvéli? Ha nem, akkor logikus, hogy a grúzok Grúziában laknak. LA^pankuš→ 2011. október 23., 11:22 (CEST)

Ja. Ahogy a mandarinok pedig Mandarinban. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 23., 12:16 (CEST)

Hát a mandarin nem is népnév, hanem csak egy nyelv neve. Népnévből általában lehet helynevet képezni és fordítva. LA^pankuš→ 2011. október 23., 13:47 (CEST)

Én sem forszírozom, emberek! Csak a honlap, ahol ezt találtam, legnagyobb jóindulattal sem tekinthető magyar-grúz hivatalos levelezésnek. De látom, mi az FNB állásfoglalása, és hogy alakul. Arra, hogy ugyanazon az oldalon nem szerepel Fehéroroszország, még zárójelben sem a Belarusz Köztársaság után, már nem is merem felhívni a figyelmet... --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 23., 11:50 (CEST)

Az utóbbit se nagyon értettem anno. Bela-rusz = fehér orosz. Hogy mi ebben a probléma, ha megfeszülök se értem. LA^pankuš→ 2011. október 23., 11:53 (CEST)

Lásd itt: A fehérorosz népnév eredete. A belaruszok saját népnevük -rusz utótagját nem az "orosz"-ra vezetik vissza, hanem Ruténiára. Meg ha jól emlékszem, hamarabb voltak ők, meg a Kijevszkaja Rus, mint Oroszország. Igazából az ország elnevezése sántít szerintem a meghonosodott magyar változatban, mert Fehéroroszországot Oroszország jelzős alváltozatává degradálja. De tényleg ne nyissuk ezt meg, mert ebben a beszélgetésben csak veszíthetek. :) --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 23., 12:05 (CEST)

Semmiképp sem akarok erről vitázni, mert nem értek hozzá. Annyit tudok csak, hogy a Kijevi Rusz nevéből jön az orosz népnév is (ruszki). LA^pankuš→ 2011. október 23., 12:07 (CEST)

Ez mind szép, csak semmi köze a problémához. Burumbátor nem erről beszélt és a fejtegetésed is hibás. --VargaA ^vita 2011. október 23., 12:30 (CEST)

Mint fentebb is említettem, nem értek különösebben a szlavisztikához. A fentebbiek nem fejtegetések, sokkal inkább kérdések. De inkább felejtsétek el a beloruszra vonatkozó részt, tényleg mellékvágány. LA^pankuš→ 2011. október 23., 13:47 (CEST)

Amúgy támogatom a Gerogia országnév elsődleges használatát Szakartvelo megnevezésére a magyar wikin. --VargaA ^vita 2011. október 23., 12:30 (CEST)

Ezt a Georgiát, ugye, úgy olvassuk ki, ahogy le van írva (tehát mintha az orgia szót, csak előtte még mondjuk azt, hogy "ge"), nem pedig dzsordzsának, mint az USA tagállamát? Malatinszky ^vita 2011. október 23., 13:44 (CEST)

Igen, kartvéliektől így hallottam. Mint az orgia csak egy "ge" szótaggal az elején. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 23., 13:47 (CEST)

Úgy gondolom, hogy az a tény, hogy a Külügyminisztérium a Georgia nevet használja (és különösen az, hogy a grúz kormány diplomáciai erőfeszítéseket tett ennek érdekében), említést érdemel a Grúziáról szóló cikkben. A Georgia (egyértelműsítő lap)-on visszaállítottam annak a minden bizonnyal jóindulatú, de tudatlan szerkesztőnek a változtatását, aki „Magyarul a Georgia nem vonatkozik Grúziára” felkiáltással szeptember 28-án kivette a Grúziára mutató linket.

Nem támogatnám viszont azt, hogy a Grúzia, Grúz nyelv, Grúzia zászlaja, Grúzia címere, Grúzok cikkek címét megváltoztassuk. A Grúzia, grúz szavak elterjedtek és széles körben használatosak a magyar nyelvben (még személynév részeként is). A változtatást az erre hivatott bizottság sem írja elő. Ezek után sem a magyar, sem a grúz kormány állásfoglalását nem érzem relevánsnak.

Malatinszky ^vita 2011. október 23., 15:00 (CEST)

A Magyar Külügy a bejelentéskor (legalábbis házi használatra, a mi számunkra) nyomatékosan hangsúlyozta, hogy kizárólag a két ország kétoldalú kapcsolataival összefüggő anyagokban használja a grúz diplomácia által kért Georgia elnevezést, egyéb esetekben a Magyarországon meghonosodott Grúzia név marad. (Fenntartva persze, hogy amit a politika mond, az további bejelentések nélkül is öt percenként ide-oda változhat). Akela ^vita 2011. október 23., 15:44 (CEST)

Meg mi - tudtommal - a Földrajzinév Bizottságot tartjuk standardnak, ugye? Tehát a fenti beszélgetés felejtős, marad Grúzia... - Gaja  ✉ 2011. október 23., 18:09 (CEST)

személyiséglopás vagy személyazonosságlopás?

Felmerült a kérdés mi a helyes? (en:Identity theft - de:Identitätsdiebstahl)--Texaner ^vita 2011. október 20., 08:41 (CEST)

A WP szócikke szerint a személyiség „az egyénre jellemző viselkedési, gondolkodási és érzésminta”, és ezt nem lehet ellopni. A személyazonosság-lopásra szavazok.  … szalax ^vita 2011. október 20., 11:30 (CEST)

Akármelik is a végeredmény, a személyazonosság-lopás kötőjeles. Bennó^fogadó 2011. október 20., 11:32 (CEST)

A szócikkek mindkettőről szólnak; főként a bűnügyi vonzatairól. A személyiség olyan pszichológiai kategória (viselkedés, attitűd, cselekvési szokások), amely általában nem célja a lopásnak. MZ/X ^vita 2011. október 24., 21:02 (CEST)

Antarktika

Ezen a lapon pedig – ami egy aranybánya szerintem – Antarktika szerepel. Ez se érdekes nekünk? --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 23., 12:28 (CEST)

Hát nem tudom... Konstinens/földrész értelemben sose láttam még Antarktikát, csak körülbelüli földrajzi meghatározásként. Az Antarktika a déli pólus földrajzi környezetét jelenti, az Antarktisz viszont magát a földrészt, a kéreglemez-darabot. LA^pankuš→ 2011. október 23., 17:03 (CEST)

Kontost kéne megkérdezni. Most láttam, hogy ő már használta ezt a kifejezést más beszélgetésben. LA^pankuš→ 2011. október 24., 09:34 (CEST)

Én mindig csak az Antarktiszt hallottam, használtam pedig sokat olvastam a földrész felfedezéséről, egyebekről. Most kicsit utánanéztem, tényleg két (három) fogalom van, a nagy nyelvi wikik meg is különböztetik, persze a keresztbe-hasonló, alig különböző végződések jól megkeverhetik a zembereket (engem is):

• dewiki : de:Antarktis (sarkvidék, óceánnal együtt) = de:Antarktika (földrész) plusz de:Südlicher Ozean (déli óceán).
• enwiki : en:Antarctic (sarkvidék, óceánnal együtt) = en:Antarctic (földrész) plusz en:Southern Ocean (az óceán)
• frwiki : fr:Région antarctique (antarktikus régió, sarkvidék, óceánnal együtt) = fr:Antarctique (földrész) plusz fr:Océan Austral (az óceán)
• ruwiki : ru:Антарктика (Antarktika, a sarkvidék, óceánnal együtt) = ru:Антарктида (Antarktida, a földrész) + ru:Южный океан (a déli-óceán)
• huwiki : nálunk (most) csak Antarktisz (sarkvidék) van, Antarktika (földrész) redirect az előzőre, Déli-óceán külön megvan. A magyar Antarktisz (sarkvidék) interwikijei általában az más nyelvi Antarktiká-kra (a földrészre) mutatnak. Hozzáértő kéz rendcsinálása szükséges. Akela ^vita 2011. október 24., 13:21 (CEST)

Az. Különösen azért, mert a beidézett FNB-határozat szó szerint azt írja, hogy "...nyelvileg és helyesírásilag egyedül helyes forma...". Már most kuncogok azon, hogy ki lesz az a "szakértő" aki ezt a változtatást következetesen végig vezeti. --Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2011. október 24., 17:18 (CEST)

"Arktisz" és "Antarktisz" az Északi- és a Déli sarkvidék. A földrész neve "Antarktika", amire a végződés is utal (- van egy "Arktika" nevű őskontinens is, csak az érdekesség kedvéért). Valószínűleg azért keverik ezeket a fogalmakat, mert "elég nagy" az átfedés. <kontos/> 2011. október 25., 00:07 (CEST)

Ausztrália 2 LA^pankuš→ 2011. október 25., 00:10 (CEST)

Hadji Loja a bosnyák

A szakaszcímben említett úriemberről nem sokkal több információm van, mint hogy az 1878-as bosnyák felkelés egyik vezetője volt. Például itt. De azért jó lenne helyesen írni a nevét. Átírást vagy hasonlót eddig nem találtam. Van valakinek tippje rá? LA^pankuš→ 2011. október 24., 22:54 (CEST)

Rákerestem Hadzsival, a Révaiban ezt találtam. --Hkoala 2011. október 24., 22:58 (CEST)

Köszönöm szépen! A Hadzsit valahogy sejtettem, de a Lojáról lövésem se volt. LA^pankuš→ 2011. október 24., 23:02 (CEST)

"Helytelen Könyvcím"

Szándékosan írtam így, helytelenül a téma szövegét, mert úgy veszem észre, hogy sajnos a "Vedd Meg Most!" generáció nem is veszi észre, hogy az ilyen szöveg nem jól van írva. Gondolom a filmpalátokat, regénycímeket, műsorok címeit manapság már nem nézik át lektorok helyesírási szempontból, mert nyugdíjba mentek vagy kirúgták őket.

Ami miatt eszembe jutott:

Valaki „visszajavította” a regény szócikkben "A végtelen történet" címét "A Végtelen Történet"-ra. Ugyan miért lenne ez csupa nagybetűs, kérdezem én (de nem a beíró szerkesztőtől, mert ő azt mondaná, hogy "mert ez a címe")?

Ugyanakkor, ugyanott ezek helyesen vannak írva: "Családom és egyéb állatfajták", A rózsa neve, A katedrális, Száz év magány, Szerelem a kolera idején.

Mi az aktuális álláspontunk? Meghagyjuk a helytelen helyesírással írt műcímeket, vagy inkább helyesen írjuk őket? misibacsi*^üzenet 2011. október 15., 11:42 (CEST)

Az álláspontom: minden amerikanizmust át kell konvertálni magyarra. A jövő nemzedéke a Wikipédiát olvassa! MZ/X ^vita 2011. október 17., 21:58 (CEST)

Egy nagyon határozott kivétel van ez alól, a forráslista. Ott nem javítjuk a nagybetűt kicsire, nem pótoljuk a hiányzó vesszőt stb., hanem meghagyjuk a címek mindenféle hibáját és következetlenségét. Sajnos az utóbbi időben történtek bottal végzett javítások ezen a téren, ez súlyos figyelmetlenség, nagy hiba volt a botgazda részéről. A források megnevezésénél a helyesírás, nyelvhelyesség stb. másodlagos kérdésekké válnak, ott a (könyvtári, katalógusi) kereshetőség az elsődleges, ezért ott betű szerint adjuk meg a könyv címét. A forráslistában a leghelyesebb volna minden esetben a mokka.hu (Magyar Országos Közös Katalógus – bár nekem úgy jobban tetszene, hogy Magyar Online Könyvtári Katalógus vagy Magyarországi Online Könyvtárközi Katalógus) szerinti alakot követni. 1 CsGábor^{megbeszélés} 2011. október 19., 16:19 (CEST)

Ha a regénynek ez a címe, így nagybetűvel, akkor ez a címe. Mű címén pedig önkényesen nem lehet változtatni. Akkor sem, ha helytelen az írásmódja. Számtalan példa van ilyenekre: Kategória:Szándékosan hibás alakban hagyott műcímek --Xiǎolóng ^{vigyázz, harap!} 2011. október 20., 10:11 (CEST)

A MOKKA helyesen, kisbetűvel ismeri. Javíthatom a cikkben? misibacsi*^üzenet 2011. október 24., 16:17 (CEST)

Szerintem igen. CsGábor (v) 2011. október 25., 15:45 (CEST)

Szomália fővárosa

Anon pár hetes megjegyzése a Vita:Mogadishu lapról. Nekem elsőre jogosnak tűnik. A cikkben az infóboxban zárójelben arab írású név szerepel ráadásul. --Peyerk ^vita 2011. október 24., 00:54 (CEST)

„Furcsállom, hogy a szócikk a "Mogadishu" elnevezés alatt található, mivel - ahogy a cikk írja is - van hivatalos helyi - szomáliai - latin betűs neve is: Muqdisho. Mellesleg, ha nem a latin ábécével írnák a szomáliait hivatalosan - mint ahogy '72-től igen - hanem mondjuk az arabbal, akkor sem a város angol nevét kellene átvenni a magyarnak, hanem a kiejtés szerinti fonetikus átírást (Makdisu?). De mindegy is, mert nem csak a hivatalos, hanem a legelterjedtebb ábécéjük is a latin, úgyhogy csak Muqdisho-nak kellene írni. Kivéve, ha a városnak van külön magyar neve, ezt viszont kétlem, pláne azt, hogy az pont az angollal egyezne meg.”

– 213.181.195.135

Még egy kivétel lehetne, a honosodás. De valószínűleg olyan sincs, a Világatlaszban Muqdisho van. LA^pankuš→ 2011. október 24., 01:07 (CEST)

Az OH-ban viszont a Muqdishónál redir van a Mogadishura, ahol ez áll: Mogadishu (szomáliul Muqdisho), Mogadishuban, mogadishui. Vagyis az OH a Mogadishut tekinti elsődleges alaknak. --Pagony^foxhole 2011. október 24., 01:13 (CEST)

A mai napon épp egy másik földrajzi témáról eszmét cserélve azt az információt kaptam, hogy az OH földrajzi nevei általában az elfogadott atlaszokból származnak. Itt akkor némi ellentmondás leledzik. LA^pankuš→ 2011. október 24., 01:18 (CEST)

Méghozzá elég régóta, mert már az 1998/99-es Cartographiában is Muqdisho van, az én OH-m meg 2005-ös. --Pagony^foxhole 2011. október 24., 01:24 (CEST)

Nem az első eset hogy az OH. használhatatlan földrajzi nevek ügyében. Asszem nem is használjuk ilyen célra. Ebben az esetben a szomáli verziótól eltérő egyedül honosodás esetén merülhetne fel, akkor viszont magyar helyesírásúnak kellene lennie és nem "sh"-nak, nem? --Peyerk ^vita 2011. október 24., 01:35 (CEST)

Nem feltétlenül. Ott van például Ghána, ami nyilván meghonosodott alak, hiszen a helyi hivatalos nyelven „Ghana” néven fut. Valamiért mégsem úgy hívjuk, hogy „Gána”. Thaiföld helyesírásában sem lehet másképp indokolni a h-t mint hogy így szoktuk. Malatinszky ^vita 2011. október 24., 01:43 (CEST)

Irányelvünk, úgy tűnik, ide utasít bennünket. És mit látunk ott mindeme szalmacséplésünk után? . --Pagony^foxhole 2011. október 24., 01:49 (CEST)

Ettől sajnos nem lett egyértelműbb a kérdés. Az irányelv nem mondja azt, hogy ezt kell használni, ez afféle segédletként van felsorolva. Ugyanez az irányelv azt is mondja, hogy latin karakterkészletet nem magyarítunk, kivéve a honosodást. Kérdés, hogy ez honosodásnak tekinthető-e? A földrajzműhely vonatkozó útmutatása sem egyértelmű ilyen esetre. Az viszont biztos, hogy földrajzi nevek tekintetében az átlagember inkább keresi az Atlaszt, mint az FNB határozatait és az OH-t. Mindenesetre most belinkelem a cikkbe az FNB-t, hogy legalább a döntésig védhető legyen a cím. LA^pankuš→ 2011. október 24., 09:25 (CEST)

A Readers Digest "Világjárók lexikona" (1998) Mogadisu alakban írja. Ezt évtizedek óta így lehet hallani, szerintem meghonosodottnak tekinthető alak. A szó végi "h"-t az angolok tehették oda a kiejtés miatt, nekünk nem kell. A helyi nyelven fel lehet tüntetni a nevet a cikkben, de a szócikknek magyar emberekhez kell eljutnia, tehát a szócikk nevénél az a lényeges, hogy mi a "magyar" alakja. misibacsi*^üzenet 2011. október 24., 16:39 (CEST)

A Mogadisuval az a gáz, hogy ha ezt így s-sel írjuk sh helyett, akkor az emberek 99%-a Mogadiszunak fogja ejteni, mert megszokta, hogy idegen szavakban az s sz-nek ejtendő. Alensha 2011. október 25., 01:45 (CEST)

Hogy az emberek mit szoknak és mit hisznek, azt hagyjuk. Hogy helytelenül ejtsék, azt a zárójelbe tett ejtési segédlettel lehet elkerülni. A Mogadisu-t, s-sel ejtve (a Muqdisho helyett), magam is meghonosodott alaknak tartom, az s/sh közti választás kérdéséhez nem tudok hozzászólni, de ebben a kérdésben ne az emberek ejtési szokásaitól való félelmek döntsenek, hanem a források. ♥♥♥ Kerge Kísértet ✍ 2011. október 25., 16:47 (CEST)

Tök mindegy, ki mit gondol, ez sajna ide mutat... - Gaja  ✉ 2011. október 25., 21:46 (CEST)

Jelentésváltozás

Kedves mindnyájan!

Több fenti vitából is úgy tűnik, zavar keletkezett a fejekben a jelentésváltozás fogalmával, illetve annak következményeivel kapcsolatban. Ezt a fogalmat a helyesírási argumentációban elsősorban a szótári tételek viselkedésének magyarázatára alkalmazzuk (mármint hogy mit miért találtunk úgy az általunk használt helyesírási szótárakban), nem pedig arra, hogy mi magunk mondjuk ki bizonyos szerkezetek megváltozott kezeléséről a verdiktet.

A jelentésváltozás helyesírási következménnyel csak akkor jár, ha a szótári kodifikáció is megtörtént. Visszafelé tehát szolgál magyarázatul (miért van a szótárban ez meg az így meg úgy), de előrefelé nem. Olyat tehát nem csinálunk, hogy kimondjuk a jelentésváltozást, majd összerántjuk a szerkezetet.

A rövid pályás pl. egyértelműen külön áll jelenleg (OH.). Ettől persze olyan értelemben használja ki-ki, amilyenben csak akarja, és írhatja is úgy, ahogy óhajtja, a WP-n azonban (többek közt az egyszerű eldönthetőség és az ilyen viták könnyebb lezárásának a kedvéért is) az OH.-t követjük elsősorban. A felülbírálásához nyomós ok kell, az pedig nem nyomós ok, hogy szerintem vagy szerinted vagy akár az összes szerkesztő szerint a jelentésváltozást írásban is érzékeltetni kellene. Biztos, de azzal mi nem foglalkozunk.

Talán segít ezt a különbséget megérteni, ha a kodifikáció fogalmát az értelmezéstől elkülönítjük: más dolog az, hogy magyarázunk bizonyos jelenségeket, és megint más az, hogy rendkívül nyomós ok nélkül magunk alakítjuk a kodifikációt. Ezt az utóbbit több okból sem tesszük, és ezek közül csak az egyik az önmérséklet (meg az energiatakarékosság). Bennó^fogadó 2011. október 25., 13:59 (CEST)

Hosszútávú

Jelenleg 487 cikkben szerepel a "hosszútávú" szó; ennek egy része bizonyosan hibás. Az OH egybe- és különírva is hozza, de az ott leírt magyarázat számomra nem elégséges a különbségtételhez. Valaki tudna segíteni bővebb magyarázattal? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 26., 11:06 (CEST)

Jól érzékelem, hogy az egybeírt változat kifejezetten csak sportversenyekre vonatkozik, és ott is csak arra, ahol többféle táv van? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 26., 11:51 (CEST)

Hogy még mire másra vonatkozhat, azt nem tudom, de amit írsz, az biztosan úgy van a sportversenyeknél. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 26., 19:55 (CEST)

@Bináris: Én is úgy értelmezem az OH-t, hogy a hosszútáv a sportra vonatkozik.

@Joey: Nem sportos példa: hosszú távú együttműködés, hosszú távra tervez, hosszú távú jövedelmezőség. --Hkoala 2011. október 26., 21:02 (CEST)

DNS cache poisoning

Sziasztok! Van most egy DNS mérgezés nevű szócikkünk, ez helyesen leírva DNS-mérgezés lenne, de sajnos a cím pontatlan, a "DNS gyorsítótár mérgezés" kifejezést kéne helyesen leírni. DNS-gyorsítótár-mérgezés? Mi erre a szabály? Köszönöm! SyP 2011. október 27., 15:05 (CEST)

Annak előrebocsátásával, hogy úgy nevezitek el ahogy akarjátok, és úgy írjátok ahogy jónak látjátok, szerintem nem kell mindent szó szerint lefordítani! A tükörfordítás helyett lehet magyar, magyaros elnevezéseket is használni. --Texaner ^vita 2011. október 27., 15:15 (CEST)

Ceterum censeo: a wikielvek szellemében a legjobb lenne forrásokat találni arra nézvést, hogy van-e egyáltalán elterjedt magyar neve a fogalomnak. Az informatikai cikkek tekintetében naponta ütközünk ebbe a problémába, lassan időszerű lenne valami általánosabb megoldást kialakítani. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 27., 15:51 (CEST)

A DNS mérgezésre (igy kötőjel nélkül) és a DNS gyorsítótár mérgezésre nagyjából fele-fele arányban van forrás, egyetemi jegyzetekig bezárólag. --Texaner ^vita 2011. október 27., 16:09 (CEST)

Akkor azt mondhatnánk, hogy az első változat valószínűleg lustaságból született, hogy ne legyen olyan hosszú, hiszen a második a pontos megnevezés. Ha ebben sikerül megegyezni, akkor már csak a helyesírás a kérdés. Az első két tag tartozik szorosabban össze, így a mozgószabály szerint azokat kéne egybeírni, de a betűszó miatt kötőjel lesz ott is, tehát valóban a DNS-gyorsítótár-mérgezés a helyes. Körülírással lehetne A DNS-gyorsítótár mérgezése – ez nem néz ki olyan furcsán, de nem is adnánk vele támpontot az ide látogatóknak, hogy írhatják ők helyesen, hiszen a többség nyilván nem fogja ezt az alakot használni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 27., 16:24 (CEST)

Köszönöm a válaszokat! SyP 2011. október 29., 16:22 (CEST)

Guido vagy Guidó

Magyarul rövid „o” v. hosszú „ó” ?(ha „ó”, akkor elég sok helyen ki kell javítani). Akela ^vita 2011. október 29., 10:53 (CEST)

OH szerint rövid, de szerintem ők kifejezetten idegen névnek tekintik. Ez olyan, mint a Ferenc meg a Franz, mind a kettő helyes, csak az egyik magyarul van, a másik németül. A kérdés az, hogy mikor fordítunk magyarra egy nevet, és nem az, hogy melyik a helyes alak a kettő közül. Arezzói Guido például rövid, mert nem volt magyar (ő a példa az OH-ban), de Schenzl Guidó meg hosszú, mert ő büszke volt arra, hogy osztrák létére megtanult magyarul, és szándékosan választott magyar nevet, magyar helyesírással (ha németül akarta írni, akkor nem Schenzl Guido, hanem Guido Schenzl volt). Szóval éppúgy nem kell tömegesen kijavítani, mint a Franzot Ferencre, hanem minden esetben egyedi mérlegelést igényel: fordítás vagy nem fordítás, magyar vagy nem magyar a név? A királyok nevét pl. valamilyen megegyezés szerint lefordítjuk, tehát ha lenne ilyen király, az hosszú lenne. Az OH-sok meg egyszerűen nem vették számba mint lehetséges magyar nevet. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 29., 11:03 (CEST)

OK, akkor egyelőre csak a Lusignani Guidó királyt javítom. Akela ^vita 2011. október 29., 12:04 (CEST)

Látom, bejött a példám, és tényleg van ilyen király. :-D Eszembe se jutott. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 29., 12:19 (CEST)

Van több is. Például Spoletói Guidó itáliai király és császár. Egyébként lusignaniról szólva egyértelmű, hogy magyarosan kell írni, ha Baldwin Balduin és Konrad Konrád a jeruzsálemi királyok közt. (stb) LA^pankuš→ 2011. október 29., 12:31 (CEST)

Csak szerényen jegyzem meg, hogy ha királyok, és magyarítjuk a nevüket, akkor az Utónévköny szerint a helyes alak Gujdó! - Gaja  ✉ 2011. október 29., 14:31 (CEST)

Nem, a Guidó szerepel az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzékében. --Malatinszky ^vita 2011. október 29., 14:53 (CEST)

Benne van mindkettő, aminek örülök, mert a Gujdó iszonyatosan hangzik és néz ki... - Gaja  ✉ 2011. október 29., 17:14 (CEST)

 megjegyzés A külföldi, nemkirály Guidók is hosszú ó-sak lesznek a toldalékos alakokban. Tehát Arezzói Guido, de: Arezzói Guidóval. (Itt ugyanz a mechanizmus hosszabbítja meg a Guido o-ját, mint ami az előnévben az Arezzo o-ját hosszabította meg.) --Malatinszky ^vita 2011. október 29., 14:56 (CEST)

A Gujdó az borzalmasan néz ki, ha valamiféle szabály azt írja majd itt elő, akkor vandalizálni fogom. Tartsuk meg a jó ízlés kereteit. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 29., 14:58 (CEST)

Fordított idézőjelek

MegoldvaBináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 29., 22:15 (CEST)

Teljesen nem értem, hogy a Fizikai Nobel-díj cíkkben miért van néhány tucat idézőjel fordítva, azaz elöl a záró idézőjel, hátul a kezdő? Ha mind rossz lenne, érteném, de jó, rossz váltakozva. --Porrima^eszmecsere 2011. október 29., 20:23 (CEST)

Ezért, és ráadásul hat és fél éve. Te jó ég, hogy nem vettük észre azóta? Harp valami scripttel javította az idézőjeleket, de nem vette észre, hogy az 1974-es évszám alatt az egyik bezáratlan volt, és onnantól felcserélődött az összes. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 29., 22:01 (CEST)

Elvileg most már jó, de légy szíves, nézd át te is még egyszer, mert nagyon szemfárasztó. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 29., 22:15 (CEST)

Én is átnéztem, és jónak látszik --Porrima^eszmecsere 2011. október 29., 23:28 (CEST)

Guarani/Guaraní

Sziasztok!

A Guaraní (egyértelműsítő lap) szerint hosszú í-vel írandó a guaraní nyelv, a guaraní (zene) a guaraní fizetőeszköz, de rövid i-vel lenne a guaranik (népcsoport). Az Osirisben nem találtam, tudtok erre valami hiteles forrást? (nem mérvadó, de az angol egyértelműsítő is bizonytalankodik az írásmódban. Köszi! SyP 2011. október 24., 21:27 (CEST)

A guarani nyelv a latin betűs írást használja, és a guarani ábécében nincs hosszú í. A guarani nyelvű Wikipédiában a guaranikról szóló cikk címe gn:Guarani. Ennek megfelelően szerintem guarani nyelv, guarani zene és guarani emberek a helyes magyar írásmód.

A paraguayi fizetőeszköz egy kicsit trükkösebb, mert a szót spanyolul hosszú í-vel írják, az országban viszont a guarani is és a spanyol is hivatalos nyelv, és nem világos, hogy nekünk a guarani nyelvű guarani írásmódot kell-e átvennünk, vagy a spanyol nyelvű guaranít. A százezer guaranís bankjegyen spanyol nyelvű felirat van, de ékezet nélkül (CIEN MIL GUARANIES), de ez lehet hogy csak azért van így, mert csupa nagybetűt használnak.

--Malatinszky ^vita 2011. október 24., 23:10 (CEST)

Na, akkor hogy minden a helyére kerüljön... A spanyolok azért írják í-vel, mert így jelölik, hogy nem szabályosan az utolsó előtti szótagon van a hangsúly, hanem az utolsón. Ezzel szemben a guaraniban a hangsúly szabályosan az utolsó szótagra esik, ezért nem jelölik. Most már csak azt kell eldönteni, hogy melyik nyelv alapján hívjuk mi ezt a nyelvet, a spanyol vagy a guarani alapján... - Gaja  ✉ 2011. október 25., 11:15 (CEST)

A "Világ nyelvei" akadémiai kiadvány a nyelvet rövid i-vel hozza, ezt már javítottam az egyértelműsítőben. Az egyértelműsítő címe marad hosszú í-vel írva? misibacsi*^üzenet 2011. október 25., 10:02 (CEST)

Mivel az egyértlapon szereplők többsége rövid i-vel írandó, így célszerűnek tűnik az egyértlapot is rövid i-vel szerepeltetni. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 26., 11:10 (CEST)

Az a helyzet hogy szó nincs hosszú "Í" betűről. Az ékezet a spanyolban a hangsúly helyét jelzi, de csak akkor teszik ki, ha szabálytalan helyen van. Ez a magyarázata annak is, hogy a többes számú guaranies ékezet nélkül van: ebben a szóban a spanyol nyelv szabályai szerint az i-re esik a hangsúly, ellentétben a guaraní szóval, ahol az ékezet híján a második a-ra esne. (Egyébként ha hosszűságot jelezne az ékezet, akkor is elveszhetne toldalékolás közben, ezt éppen magyar anyanyelvűek nem kellene szokatlannak találják.)

A spanyol hangsúlyt jelző ékezeteit az átíráskor átvesszük, én úgy tudom, de forrást most nem tudok rá mutatni, ez csak emlék.

--Peyerk ^vita 2011. október 31., 22:20 (CET)

Tarajos gőte

• tarajos gőte (vitalap | | hivatk | | | | | | | )
• alpesi tarajosgőte (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Jó ez így, vagy valamelyiket egybe/külön kéne írni? LA^pankuš→ 2011. október 27., 15:28 (CEST)

A múltkoriban azt a választ kaptam egy hasonló kérdésre valamelyik állatostól, hogy a kettős nevezéktan értelmében mindig két részből kell állnia a fajnévnek. Úgyhogy elképzelhető, hogy mind a kettő helyes. Az OH-ban csak alpesi kövirózsa meg liliom van. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 27., 15:49 (CEST)

A kettős nevezéktan csak a tudományos névre vonatkozik, arra találták ki és az szolgálja a rendszert, a nevek besorolás szerinti megkülönböztetését. Ha a kettős nevezéktan szabályai a magyar nyelvre (vagy bármelyik más nyelvre) is érvényesek lennének, akkor két szóból álló nemnév se lehetne. A "tarajos gőte" név önmagában ellentmond ennek, mert ez alapján máris nem lehet eldönteni, hogy ez egy nemnév vagy fajnév. LA^pankuš→ 2011. október 27., 18:20 (CEST)

Nos, lehet, hogy az indoklásra felületesen emlékeztem, olvasd el újból:

• Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív63#Rezgő nyár
• Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív61#Félgömbalakú harmatgomba

Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 27., 18:57 (CEST)

Hát ez egyik kategória sem. Az alpesi gőte a gőtefélék közé tartozik, tehát a rezgő nyár analógiája nem áll. A fajnév sem összetett jelző, mint a félgömb alak a félgömbalakú harmatgombánál. A fajnév itt az alpesi, a tarajos meg a nemnévhez tartozik. Ha ez utóbbi lenne a követendő, akkor alpesitarajos gőte lenne. LA^pankuš→ 2011. október 27., 19:28 (CEST)

A példa az általam már többször idézett oldalról [1]: A békászó sas, mivel faji jelzője melléknévi igenév – mint a későbbiekben látni fogjuk – természetesen különírandó. Annak, hogy régebben bizonyos helyeken (pl. az 1984-es Nomenclatorban is) egybeírták az a magyarázata, hogy e fajt egykor kis békászósasnak, a nagyon közel rokon fekete sast pedig nagy békászósasnak hívták (ebben az esetben az egybeírt békászósas név tulajdonképpen nemi névnek felelt meg, amely mindig egybeírandó, továbbá indokolta az egybeírást, hogy a fajnevek soha nem állhatnak kettőnél több szóból). Tehát magyarul sem! VC-s^üzenet 2011. október 31., 21:40 (CET)

Nemesi előnév

Üdv!

Nem tudom, van-e valami norma arra, hogy a nemesi előnevet hogyan alkalmazzuk a cikkek elején, a definíciós mondatban. (Nyilván csak történelmi személyeknél, hiszen ma törvény tiltja a használatát.) Van itt három különböző megoldás:

• Farkas Ákos: vastagítás nélkül
• Horthy Miklós: vastagon (a vitézi cím is)
• Bárczy István: sehogy (apja Smolensky, lengyel menekült volt, aki Sacher névre módosított, Bárczy ezen a néven született, és már városházi tisztviselőként anyja nevére magyarosított, bárcziházi Bárczy névre - ezt a cikkbe is be kéne írnom, de most megyek aludni)

Szóval hogyan szerepeltessük a nemesi előnevet?

--Peyerk ^vita 2011. október 27., 23:27 (CEST)

Sehogy. A nemesi címeket -- a tudományos fokozatokhoz hasonlóan -- nem jelöljük meg sem a címben, sem a bevezetőben. A későbbi szakaszokban szükség szerint említhető, hogy az illető gróf, lófő vagy doktor. Ezalól kivétel az, amikor az illető nevének a cím szerves része. Tehát: XIII. Péntek izlandi őrgróf mehet a címbe-bevezetőbe, de gróf Gőgoess G. Gedeon nem. Malatinszky ^vita 2011. október 29., 13:21 (CEST)

Szerintem kell a bevezetőbe. Triviális példával Horthyval is vitéz nagybányai Horthy Miklós néven találkozol a korabeli dokumentumokban. A cikkcím a neve, de a többi is legalább olyan szervesen hozzátartozik az azonosságához, hogy a bevezetőben szerepeljen. Persze nem kell kiemelni. Tehát

vitéz nagybányai Horthy Miklós (szül-hal)...

LA^pankuš→ 2011. október 29., 13:33 (CEST)

András, ez a triviális példád az egyik különbség a korabeli dokumentumok és a Wikipédia között. --Malatinszky ^vita 2011. október 29., 14:41 (CEST)

Revideálnom kell a fenti véleményemet: a Wikipédia:Bevezető szerint

„Életrajzi szócikkeknél az alábbi módon épüljön fel a bevezető mondat:

[rangok, címek] név [(születési-, művész-, álnév és további névváltozatok)] (születési hely, idő[ – halálozási hely, idő]) [nem magyar személy esetén a nemzetiség] rövid leírás a foglalkozásáról[, fontossága]

Például:

George Orwell (eredeti neve: Eric Arthur Blair) (Motihari, India, 1903. június 25. – London, 1950. január 21.) angol író, kritikus, újságíró

Ásvai Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, 1904. május 5.) regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, az MTA tagja.”

Ez egyébként meglep, mert úgy rémlik, nem egyszer láttam a vitalapokon olyan bejegyzést, amely szerint a bevezetőben nem tüntetjük fel a címeket, rangokat. Malatinszky ^vita 2011. október 29., 14:47 (CEST)

A doktori címekkel kapcsolatban valóban voltak ilyenek... LA^pankuš→ 2011. október 29., 14:54 (CEST)

Szerintem az előneveknek, címeknek ott a helye a bevezetőben, csak a címbe nem kellenek. Másoknak is a teljes neve szerepel a bevezetőben, akkor is, ha nem úgy emlegetjük mindennap (Michael Joseph Jackson, Whitney Elizabeth Houston, meg az a rengeteg orosz az apai névvel). Alensha 2011. október 29., 15:33 (CEST)

Oké, akkor a WP:BEV alapján kiemelés nélkül fogom használni. (Viszont ennek a műfaja nekem nem világos.) Arra viszont kéretik ügyelni, hogy az 1947. évi IV. törvény megtiltotta a nemesi előnevek használatát, tehát ezután született illetve tevékenykedett magyaroknál nem használjuk. (Egyébként pl. Ausztriában ugyanez a tilalom szintén gyakorlatilag egyidős a köztársasággal - tehát a miénknél majdnem három évtizeddel régibb.) --Peyerk ^vita 2011. október 31., 22:07 (CET)

Víztározó v. víztároló

A mesterséges tó, az szerintem víztározó (tározás, z-vel). Víztároló, az egy tartály (tárolás, l-lel). Azt gyanítom, az összes „víztároló” tartalmú szócikket át kellene nevezni „víztározóra”. Akela ^vita 2011. október 30., 19:49 (CET)

Igen, de a szakasz címében, úgy érzem, mondvacsinált ellentét van. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2011. október 30., 20:18 (CET)

Volt, kijavítottam, de én is egyetértek. Paulus Pontius Crassus ^vita 2011. október 30., 20:27 (CET)

Tudtok valamilyen hivatalos hivatkozást? Akela ^vita 2011. október 31., 19:09 (CET)

Magyar értelmező kéziszótár (2003), 1481. oldal: víztároló I. mn Föld Vizet át nem eresztő, vízzáró <réteg>. Víz tárolására való. II. fn Ilyen tartály, medence, edény. víztározó fn Műsz Nagy, rendsz. tó nagyságú, a természetben mesterségesen kialakított víztároló. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 78.92.230.88 (vitalap | szerkesztései) Akela ^vita 2011. október 31., 22:14 (CET)

Köszönöm, kb. ezekre az értelmekre gondoltam. Akela ^vita 2011. november 1., 00:15 (CET)

Fedett pályás, rövid pályás

Ezek szerintem külön vannak. A fedett pályás (bajnokság) szerepel az OH-ban, az ezt tartalmazó című szócikkeket régebb már átneveztem. Véleményem szerint a rövid pályás (gyorskorcsolya) is külön kéne legyen. Vagy tévedek? Ha viszont mindkettő külön van, bottal ki kéne javítani, mert jó néhány cikkben előfordulnak. --Einstein2 ^{ide írj} 2011. október 19., 16:00 (CEST)

Igen, ezek alapesetben mind külön írandók. Bennó^fogadó 2011. október 19., 16:02 (CEST)

Kiraktam a botüzenőre. --Einstein2 ^{ide írj} 2011. október 19., 16:09 (CEST)

A fedettpályást lecseréltem, a rövidpályásnál kihagytam a gyorskorcsolyát, mivel a múltkor mintha egybeírandónak határoztatott volna. --Hkoala 2011. október 19., 21:05 (CEST)

Rövidpályás gyorskorcsolya egybeírandó, nem kellett volna átnevezni. A megbeszélés itt olvasható, de ide is bemásolom a vonatkozó részt: az Akadémiai Kiadó Sport, életmód, egészség című könyvénél kattintsatok a Beleolvasásra. Ezzel letöltitek pdf-ben a könyv egy részét, többek között a tartalomjegyzéket is. Aszerint a 268. oldalon van egy fejezet, melynek címe Rövidpályás gyorskorcsolya (short track speed skating). --Regasterios ^vita 2011. október 20., 10:23 (CEST)

És persze az összes többi vonatkozó cikk visszanevezendő! --Regasterios ^vita 2011. október 20., 10:26 (CEST)

A kiadvány nem nyelvi/helyesírási jellegű, ezért (kicsi a valószínűsége, de) lehet hiba benne. Esetleg e-mailben kéne megkérdezni az akadémiásokat. --Einstein2 ^{ide írj} 2011. október 20., 13:32 (CEST)

Tehát igen nagy a valószínűsége, hogy az egybeírás a helyes. Eggyel felettem Hkoala is hivatkozott egy megbeszélésre, amely az egybeírás mellett tette le a voksát. Továbbra is azt mondom tehát, vissza kellene minden vonatkozó szócikket nevezni. Itt van néhány elérhetőség az akkrt-nél, meg lehet próbálni. --Regasterios ^vita 2011. október 20., 13:44 (CEST)

Ha pedig nem természetes a különírás, miért nincs benne se az OH-ban, se az AkH-ban? Ha lenne jelentésmódosulás, akkor biztosan feltüntetné valamelyik szótár. Így viszont az alapeset a használandó. --Einstein2 ^{ide írj} 2011. október 20., 13:50 (CEST)

Pagony vagy Bennó mesélhetne arról, mi minden nincs benne az OH-ban, vagy akár AkH-ban. Töméntelen mennyiségű kivétel van a nyelvünkben, nem lehet minden speciális esetet betenni egy könyvbe, ez nem érv. A fentebb általam idézett könyv kapcsán mellékes, hogy nem nyelvi/helyesírási kiadványról van szó: egy olyan akadémiai kiadást, amely enciklopédiaszerűen foglalkozik a sporttal, s kifejezetten, külön fejezetben, külön cím alatt foglalkozik az adott sportággal, nem szabadna figyelmen kívül hagynod. --Regasterios ^vita 2011. október 20., 14:03 (CEST)

Nem tudom, meggyőztél. :) A főcikket visszaneveztem, de a többivel még nem teszem, mert nem akarom, hogy valamiért mégis kiderüljön, hogy külön helyes. --Einstein2 ^{ide írj} 2011. október 20., 14:07 (CEST)

Nem fog ilyen kiderülni, sőt teljesen egyértelmű, hogy egybeírandó a rövidpályás, hiszen jelentésmódosulásról van szó. Bele se szabadott volna fogni az átnevezésekbe, minden visszaállítandó az eredeti állapotába! -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 24., 16:30 (CEST)

Rendben, köszönöm. Remélem, a többiek is megszólalnak majd. --Regasterios ^vita 2011. október 20., 14:13 (CEST)

Erről jut eszembe: ki találta ki azt a szörnyszülöttet, hogy elérhetőség? Először azt hittem, tükörfordítás angolból. De ők azt mondják ebben az értelemben: contact us MZ/X ^vita 2011. október 20., 22:07 (CEST)

Rövidpályások visszanevezve. A rövidpályás úszás egybe vagy külön? --Einstein2 ^{ide írj} 2011. október 24., 16:53 (CEST)

Köszönöm!

Mint a Hkoala által fentebb is idézett idén januári megbeszélésben is leírtam, az úszás esetén más a kontextus a rövidpályás jelzővel, mint a gyorskorcsolyánál. Egyetlen önálló diszciplínaként funkcionáló úszás nevű versenysport van, azonban vannak olyan versenyei, amelyeket rövidpályán (25 m-es medencében) rendeznek. Azonban a gyorskorcsolya és a rövidpályás gyorskorcsolya két teljesen különböző diszciplína, teljesen más szabályokkal, illetve lényegében mindenben különböznek. Kis túlzással szinte csak az a hasonlóság köztük, hogy mindkettőnél korcsolya van a versenyzők lábán... Magyarán itt a rövidpályás nem a versenyforma minőségjelzője, hanem jelentésmódosulással a sportág nevének része (ezt fentebb Regasterios linkje is alátámasztja), míg az úszásnál jelzős szerkezetről van szó, így elképzelhető, hogy az másképp kezelendő. -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. október 26., 11:05 (CEST)

Eszerint és más válasz hiányában a rövid pályás úszással kapcsolatos cikkeket átneveztem. --Einstein2 ^{ide írj} 2011. november 1., 11:04 (CET)

Ezt el tudom fogadni, bár még szokni kell azért ezt a névformát :) -- Joey ^{üzenj nekem} 2011. november 1., 19:14 (CET)

Felhívnám a t. felek figyelmét az alábbi szakaszba leírottakra. Bennó^fogadó 2011. október 26., 11:09 (CEST)