Kis éji zene

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A G-dúr szerenád, avagy az „Eine kleine Nachtmusik” (Kis éji zene), K. 525, Wolfgang Amadeus Mozart egyik legnépszerűbb műve. Gyakran hangzik fel különféle vonóshangszer-összeállításokban, a kvintettől a kamarazenekarig. Mozart eredetileg két hegedűt, egy brácsát és csellót, esetleg nagybőgőt írt elő („bassi” kifejezéssel), tehát a játékosok számát nem rögzítette.

1787. augusztus 10-én fejezte be szerzője. A szerenádmuzsika minden kellemét és ünnepi ragyogását egyesíti magában. Nagyobb érzelmi mélységekig nem hatol, de formai megoldását tekintve minden szempontból méltó a környező érett mesterművekhez, a Don Giovannival egy időben írt g-moll vonósötöshöz, a Falusi muzsikusok című szextetthez vagy az Esti dalhoz.

Tételek[forrásszöveg szerkesztése]

Allegro[forrásszöveg szerkesztése]


{
   \relative c' {
      \key g \major
      \time 4/4
      \tempo 4 = 120
      \set Staff.midiInstrument = "tremolo strings"
      \transposition c'
        g'4 r8 d g4 r8 d g d g b d4 r
        c r8 a c4 r8 a c a fis a d,4 r \break
        g8 r g4. b8( a) g\staccato g( fis) fis4. a8( c) fis,\staccato a( g) g4. b8( a) g\staccato
                g(\trill fis) fis4.  a8( c) fis, \break
        g\staccato g\staccato \appoggiatura g fis( e16 fis) g8\staccato g\staccato \appoggiatura b a( g16 a)
                b8\staccato b\staccato \appoggiatura d c( b16 c) d4 r
                d2( e) \appoggiatura d8 c4 c \appoggiatura c8 b4 b \appoggiatura b8 a4 a g8( fis) e\staccato fis\staccato \break
        g8 r a r b r r4 d2( e) d8( c) c\staccato c\staccato c( b) b\staccato b\staccato
                b( a) a\staccato a\staccato g( fis e fis) g2
      }
}

Az első tétel határozott, lendületes indítása a zenéléshez készülődő alkalmi muzsikusok felállásának érzékeltetésével emlékeztet a szerenádmuzsika külső kereteire. A tételből mindvégig sziporkázó szellemesség, életigenlő vidámság árad.

Szerkezetileg nézve ez egy Allegro tempójelzésű tétel szonátaforma szerint, egy agresszívan emelkedő rakétatémával. A melléktéma, amely D-dúrban (domináns hangnem) íródott, még elegánsabb, mint az első. Az expozíció D-dúrban zár le, majd meg kell ismételni még egyszer. A kidolgozás szekció D-dúrban kezdődik, és a d-moll, ill. a C-dúr érintésével elérkezik a visszatéréshez (itt mindkét téma a tonika hangnemében kell hogy megszólaljon).

Romanze. Andante[forrásszöveg szerkesztése]

A tétel rondóformájú (AbAcAd) C-dúrban (szubdomináns hangnem). Az A téma kecses és lírikus, a B ennél ritmikusabb, a C komor, és érinti a c-mollt is. A tételt coda (záradék) fejezi be.

Menuett. Allegretto[forrásszöveg szerkesztése]

Ez a tétel – ahogy a tempójelzése is utal rá – egy ABA formájú menüett, ahol a B a trio rész. A tétel a tonika hangnemében van (G-dúr). A nagyszabású alkotások tőszomszédságára utal a tétel ellenpontozó hajlandósága.

Rondo. Allegro[forrásszöveg szerkesztése]

A befejező Rondó meglepő hangnemváltásaival, a kóda kontrapunktikus bravúrjával méltán képviseli e korszak mozarti remekműveit. Maga a tétel egyébként rondóformájú, G-dúrban íródott és az első tétel hangulatát idézi vissza.

Egyebek[forrásszöveg szerkesztése]

Ötödik (vagy második?) tétel[forrásszöveg szerkesztése]

Mozart saját, műveiről szóló katalógusában 5 tételesnek jelölte a művet, ahol a második tétel egy menüett volt. Ludwig von Köchel a Köchel-jegyzék első változatában elveszettnek jelölte a tételt. Alfred Einstein viszont megállapította, hogy a K. 498a számú B-dúr zongoraszonáta menüettje igazából a hiányzó tétel, bár ezt az állítást sokan megkérdőjelezik.

Venom - Eine Kleine Nachtmusik[forrásszöveg szerkesztése]

A brit Venom, egy black/thrash metal együttes 1986-ban kiadott koncertlemezének címét Mozart műve után nevezték el.

Források[forrásszöveg szerkesztése]

  • Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához: Művészeti, zeneelméleti és magyar népzenei alapismeretek. Tizedik, bővített kiadás. Pécs: Kulcs a muzsikához kiadó. 2003. 146–147. o. ISBN 9630355191  
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap