Serenata notturna
| Serenata notturna | |
 | |
| Zeneszerző | Wolfgang Amadeus Mozart |
| Opusszám | 239 (Köchel-jegyzék) |
| Keletkezés | 1776. január |
| Megjelenés | 1776 |
| Hangnem | D-dúr |
| Hangszerelés | |
| Tételek | 3 tétel |
A Serenata notturna (D-dúr szerenád, K. 239) Wolfgang Amadeus Mozart szerenádja, amely 3 tételből áll:
- Marcia. Maestoso
- Menuetto
- Rondeau. Allegretto
A két együttesre írt szerenád a kézirat tanúsága szerint Salzburgban keletkezett (az egyik együttes nagybőgő nélküli vonóskar, a másik gordonka nélküli vonósötös és üstdob) 1776 januárjában.
Egykorú rendeltetését nem ismerjük: Mozart éppúgy szánhatta újévi meglepetésnek nővére számára, mint kedves ajándékul a Lodron kisasszonyoknak.
A kettéosztott hangszeres együttes a barokk koncertálás gyakorlatát idézi fel, hangulatában mindvégig gondtalan játék és kedves humor nyilvánul meg. Az éji muzsikálás külső formáit is híven megjeleníti a nyitó Induló éppúgy, mint a záró rondó, ahol az elvonuló muzsikusok élethű ábrázolása kedvéért egy népszerű és a maga idején közismert bécsi utcai nóta hangjait is felidézi a zeneszerző.
