Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív149

Megye helyett ajmag? (Mongol közigazgatás)

A közigazgatási kategóriák közül néhányat végignézve sehol sem találtam idegen nevet cikkcímként, csak Mongóliánál, pl. Góbi-Szümber ajmag. Ez miért van? Széndékosan? A vitalapokról sem derül ki, hogy miért. Nem kéne ezt is magyarítani? @Peyerk: Mi a véleményed? - Gaja   2017. november 11., 22:14 (CET)

Érdekes kérdés. Elsőre engem is meglepett, nemrég találkoztam a dologgal, de igazából nem zavar. Nem tudnék hirtelen egyértelmű és bevett magyar megfelelőt mondani. Ezek a közigazgatási egységek területükre nézve országnyiak, lakosságukra nézve meg járásnyiak, ha magyar viszonylatba helyezzük őket. Nem hiszem, hogy akár ilyen értelemben nyelvet (vagy fordítást) kellene újítanunk.

Az 1990-es A világ országai (Kossuth kiadó) például tartománynak nevezi őket, az 1966-os Világatlasz (Kartográfia) meg ajmak (kerület) megjelölést használ. Az ajmag csak azért furcsa kicsit, mert nekem régebbről az ajmak volt meg.

Bevallom, engem sokkal jobban zavar az (évek alatt se tudtam teljesen belenyugodni), hogy az olasz tartományok (provinciák) a magyar Wikipédián megyeként szerepelnek, ami a szaknyelv és a hétköznapi nyelv megcsúfolása egyaránt, és kizárólag egyetlen, a szakterület iránt nyilvánvalóan érdektelen általános szótár valószínűleg teljesen ötletszerű megoldása alapján ragaszkodunk (?) hozzá.

– Peyerk ^vita 2017. november 11., 22:23 (CET)

Lásd erről: Vita:Mongólia közigazgatása. Később persze nem tértünk vissza a témára. – Vadaro ^vita 2017. november 11., 22:36 (CET)

Szerintem azt a vélekedést, hogy mindenütt magyar elnevezést használunk (illetve hogy ennek így kellene lennie) vessük el. Nem sokkal magyarabb a kanton, a vajdaság, a prefektúra vagy a régió szó, mint a mongol ajmag/ajmak, legfeljebb történelmi és földrajzi okokból ismerősebbek, és némiképp a nyelvünkbe idomítottuk őket. A kifejezetten magyar szavaink, a megye és a járás nagyon a sajátjaink, ezeket nagyon megfontoltan osztogatjuk idegen országoknak, még ha mára elég sokszor tesszük is. – Peyerk ^vita 2017. november 11., 22:53 (CET)

@Peyerk: nem szigorúan ehhez a témához mondom, de jelzem, hogy a közelmúltban több területen is mass rename-re került sor, akár szakmailag indokolhatóbb volt az új cikknév-forma, akár az olvasó jobb, pontosabb kiszolgálása volt a cél. Ha az olasz cikkeket egységesíteni akarod, mert szakmailag tarthatatlan a jelenlegi elnevezés, akkor ezt le kellene pontosan írni, és a közösség bizonyosan egyetért majd az érvekkel. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. november 12., 07:56 (CET)

Olaszátír?

Giampiero Ventura nevét miért írja a magyar sportsajtó Gian Piero Venturának? Mi alapján ez a szócikk névalakja? Gerry89 ^vita 2017. november 14., 16:44 (CET)

Az olasz wikin is it:Gian Piero Ventura, viszont a magyaron kívül még több más nyelven is Giampero, lásd wikidata. Ezért a válasz engem is érdekel. Szerintem az olaszok ebben a legautentikusabbak, és mivel latin betűs névről van szó, az eredeti névalakot kellene használni nálunk is. – Dodi123 ^vita 2017. november 14., 17:13 (CET)

Nos, az itwiki cikkében a név után van egy ref, ami egy RAI videóra hivatkozik, amiben ő maga mondja el, hogy „Gian Piero”-nak hívják. Viszont étrdekes, hogy a stúdióban a háttérben „Giampiero” felirat látszik... Szerény véleményem szerint át kéne venni az olasz alakot, ha már ő így használja, saját bevallása szerint... - Gaja   2017. november 14., 17:26 (CET)

Én is hajlok Gaja véleménye felé, de várok még, hátha valaki hozzászól még. Gerry89 ^vita 2017. november 14., 18:17 (CET)

Az olaszban lehet így is, úgy is írni a kettős keresztneveket, sőt egybeírva még hangzóváltás is lehet (pl. Gian Paolo vagy Giampaolo). A da vagy Da is lehet így is, úgy is. Névről lévén szó, használjuk mégis az általa használt formát! Voxfax ^vita 2017. november 14., 19:03 (CET)

Köszi, meggyőző érv volt, átnevezem. Gerry89 ^vita 2017. november 14., 21:35 (CET)

Finn tartományok szócikkei svéd névvel

Teljesen véletlenül találkoztam a finn Uusimaa névvel, ami svédül Nyland, (jelentése új föld), de miért a svéd nevén van? (csakúgy mint pl. Tavastland, ami valójában Häme). Erre vonatkozik valami megegyezés? – hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2017. november 15., 18:17 (CET)

Ha a Finnország történelmi tartományai cikkben láttad akkor szerintem OK, mert amikor megalakultak akkor az egész terület Svédországhoz tartozott. A svéd ma is hivatalos nyelv Finnországban. – Pegy22 ^vita 2017. november 15., 18:30 (CET)

De nem, hanem (mint utólag beillesztettem), mai tartományi nevek.hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2017. november 15., 18:31 (CET)

Igen, de az első sorban írja "...egyik történelmi tartománya". Ma ezek már nem léteznek, csak mint emlék. Mint nálunk a Szolnok-Doboka vármegye (Comitatul Solnoc-Dăbâca). – Pegy22 ^vita 2017. november 15., 18:37 (CET)

Tévedés, ez egy létező név, most szerepel a fordítandó anyagomban. A kérdésem pedig arra vonatkozik, hogy például az angol wikiben az Uusimaa szócikk miért Nyland a magyarban?hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2017. november 15., 19:08 (CET)

A név létező, mert a történelem is létező. Nem? Arra, hogy az angolban miért van a finn neve, nem tudok válaszolni. De azt írják "...the former being a direct translation of the latter." Vagyis, eredetileg Nyland-ként alakult és azután fordították le Uusimaa-ra. – Pegy22 ^vita 2017. november 15., 19:23 (CET)

Nem érted, hogy ma is használt név, nem történelmi, mai hivatalos közigazgatási név? Semmi nem indokolja, hogy a magyar wikiben svédül legyen. De többször már nem írom le.hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2017. november 15., 19:39 (CET)

Azt hiszem az zavar meg, hogy két Nyland van használatban. Az egyik a mai Nyland, a másik a történelmi Nyland (ott helyes a svéd név). A történelmiből 1998-ban lett két megye, Nyland és Kelet-Nyland, majd 2011-ben ismét egyesültek Nyland néven. Ennél többet én nem tudok. Hátha valaki más...? – Pegy22 ^vita 2017. november 15., 20:09 (CET)

Írógépes aposztróf 3.

Alcím: jelölések a kémiai nevekben. Az alábbi vitát a vitalapom 4-ciano-4’-pentil-bifenil szakaszából hoztam át ide, hogy tanácsokkal láthassatok el minket. Köszi! Samat ^{üzenetrögzítő} 2017. november 8., 22:25 (CET)

Szia! A kémiai nevekben nem „valódi” aposztrófot használnak, hanem írógépest. Az angol wikin is ilyen neve van. A valódi aposztrófot egyébként nem is könnyű leírni, mert billentyűfüggő, ezért a magyar ékezetes betűk kivételével nem célszerű az angol betűktől különbözőt használni a címben. Görög betűt sem, bár a kémiai nevekben előfordul.

Mindkét benzolgyűrűnek van 4-es szénatomja. :) Az aposztróf azt jelzi, hogy nem ugyanannak, hanem a másik gyűrűnek a 4-es szénatomjáról van szó. A két oldallánc elvileg ugyanahhoz a gyűrűhöz (szénatomhoz) is kapcsolódhatna, ha nem benzol-, hanem telítetlen gyűrű lenne a vegyületben. Vagyis ez esetben redundáns az aposztróf megadása, de így szabványos. Gyimhu ^vita 2017. november 7., 11:19 (CET)

Szia Gyimhu! Kíváncsi voltam, vajon mit jelent, de most már ezt is tudom, köszönöm! :) A magyar helyesírás szerint az írógépes aposztróf (') kizárólag percjelként használatos, egyéb esetekben a valódi aposztrófot kell használni. Van ezzel ellentétes forrásod? Az angol Wikipédia teljesen irreleváns ebből a szempontból, ahogy az sem szempont, hogy a billentyűzeten könnyen elérhető-e a karakter (ha írógépes aposztrófot használsz, ugyanarra a cikkre fogsz jutni). Egyébként pl. a német vagy a lengyel Wikipédia sem az írógépes aposztrófot használja (pl., pl.), hanem az ő helyesírásuk szerint helyes döntöttet (′). De ha gondolod, vesd fel a kocsmafalon. Samat ^{üzenetrögzítő} 2017. november 7., 22:07 (CET)

A magyar helyesírás szabályai a magyar nyelvre vonatkoznak, nem a matematikai meg kémiai jelölésekre. Ezek nemzetközi szabványok ill szokások.

Írógépes aposztróffal írva azért jutsz a szócikkre, mert az átnevezés automatikusan csinál rá átirányítást, amit nem töröltél le.

Ugye nem gondolod komolyan, hogy azért tegye fel valaki a görög billentyűzetet a gépére, hogy megtaláljon egy vegyületet a huwikin? Még ha a vegyészek úgy írják is. Mert egy szerkesztő kolléga alfára javította az egyik vegyület első betűjét. A példádból látom, hogy legalább ez nem gyűrűzött nálunk tovább… Előre félek, hogy szavazás lesz belőle, és szokás szerint olyanok fognak dönteni, akiknek fogalmuk sincs róla. Gyimhu ^vita 2017. november 8., 03:34 (CET)

@Samat: Felkeltette az érdeklődésemet az az állításod, hogy „A magyar helyesírás szerint az írógépes aposztróf (') kizárólag percjelként használatos”. Megadnád azt a helyesírási szabályt, amelyik így rendelkezik? Malatinszky ^vita 2017. november 8., 04:04 (CET)

Nekem amúgy a magam dilettáns módján az az elképzelésem, hogy az ilyen képletekben semmilyen aposztróf sincs (se primitív írógépes, se szofisztikált kilences formájú), hanem a rendszerint „vessző” névvel illetett ′ (′ vagy ′ kóddal elővarázsolható) karakter. De hát mittudomén, nekem csak matematikából van papírom; azt is a bolhapiacon vettem. Malatinszky ^vita 2017. november 8., 04:31 (CET)

@Malatinszky: nem, ebben a kérdésben én tévedtem. Arra emlékeztem, hogy ez az az eset, amit ki szoktak emelni, hogy nem aposztróf kell, majd ellenőrzésképpen végeztem egy keresést az aktuális helyesírási szabályzat szövegében, ahol egyébként a kereső az írógépes aposztrófra való keresés során ügyesen kiadja az összes többi, hasonló karaktert is, így jutottam el a 279. b) pontig, ahol megtaláltam a keresett mondatot, ránézésre írógépes aposztróffal. De nem voltam figyelmes, mert az a jel valóban a felső vessző (fentről lefele vékonyodó, karakterkészlettől függően dőlt vagy álló), ahogyan a cikkünk is írja. Samat ^{üzenetrögzítő} 2017. november 8., 22:05 (CET)

Mi például a Peano-aritmetika-beli rákövetkező függvényt aposztróffal jelöltük. Egyszerűbb n'-t írni, mint s(n)-t.

Megnéztem a könyveimet, és meglepve tapasztaltam, hogy a hivatalos elnevezéseket milyen kevés könyv közli. Azért van, és normál aposztrófot használ. Találomra:

• Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1984.  , pl. 4. kötet, 164. oldal, Rutin.
• Knoll József: Gyógyszertan: Egyetemi tankönyv, 2. kötet. Negyedik, átdolgozott kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1976. 774. o.   93. táblázat, Nitrofurantoin. (Ebben sincsenek általában kémiai nevek).

Az Orvosi lexikonban viszont felső vesszőt találtam pl. a P-vitaminnál. Egy másik vegyületben viszont az orto-t normál o-val jelölte, nem dőlttel, ahogy kellene, úgyhogy az nem tartom megbízhatónak. Vagy pl. a rescinnamin szócikkben kettős rövid kötőjelet meg hosszú kötőjelet használ: ilyen nincs a szabványos kémiai nevekben.

Létezik egy szerves kémiai helyesírási szabályzat az MTA kiadásában. Korábban beszéltünk róla @Szaszicska: Szaszicskával, azt hiszem, ő sem tudta megszerezni. Az Etele úti Szabó Ervin könyvtárban megvan: A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1972.   Gyimhu ^vita 2017. november 8., 12:14 (CET)

Amit én szabványnak nevezek: . Nagyon bonyolult, és nem is törekszik rá, hogy egy molekulának egy nevet adjon. Vagyis egy molekulának több szabványos neve van, az IUPAC a nevek képzését szabványosítja. Van magyar megfelelője: Szerves kémiai nómenklatúra, de azt én írtam. Gyimhu ^vita 2017. november 8., 12:33 (CET)

Találtam aposztrófot a szabványban: az R-2.4.1.1 pont utolsó előtti két vegyülete. (Az utolsó előttiben két aposztróf van, nem ".) Azt hiszem, ez eldönti a vitát @Malatinszky:-val – feltéve, hogy elfogadjuk az IUPAC szabványt, ami ugye angol nyelvű.

Amúgy ő volt a tettes az alpha → α átnevezésben. (Lám, nekem is egyszerűbb HTML entitást írni, mint előkeríteni az alfa UTF8-kódját. Tudom, előnézet, majd copy&paste, de azért ez macerás.) Gyimhu ^vita 2017. november 8., 12:58 (CET)

@Gyimhu: megnéztem az OH. 297–298., valamint 387–389. oldalait, amikre a Wikipédia-cikk hivatkozik, és a perc jelölésével kapcsolatban tiszta lett a helyzet. Emellett van egy megjegyzés a kémiai szerkezetre utaló előtagokban használatos görög betűkre vonatkozóan is, ahol a görög betűs változattal (α-kén) kapcsolatban megjegyzi, hogy a görög betűt ilyen szerkezetben dőlten kell szedni. Lehetséges, hogy a kémiai jelölésekben is a felső vessző lenne a helyes, de nem tudom, ezért továbbra is azt javaslom, hogy a kérdést a kocsmafalon vitassuk meg. A keresett A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai című könyvet meg tudom szerezni, ha nem sikerül gyorsan eldönteni a kérdést a kocsmafalon. (Nyilván azért hagytam meg az átirányítást, és éppen erre való.) Samat ^{üzenetrögzítő} 2017. november 8., 22:18 (CET)

Amire én anno gondoltam, az a Nyitrai József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC-nevezéktanához c. 1998-as kiadvány, de ennek az eleje, amely az írásjelekkel foglalkozik, nem tér ki az „aposztróf” jelére (néhány oldal van csak meg nekem lefotózva), bár példaként megadott névben az aposztróf fordul elő, ugyanakkor kezdő idézőjelként meg az angol felső helyzetű idézőjelet használja, úgyhogy ez akár szövegszerkesztői melléfogás is lehet a magyar fordításban. Az angol szabályban az R-1.2.8 pont szerint a (Malatinszky által említett) 'prime' karakterről van szó, ezt kellene megnézni, hogy itt mi van a magyarban. Szaszicska ^vita 2017. november 8., 23:24 (CET)

Miből gondolod, hogy a példa az angol felső helyzetű idézőjelet használja? A példa kép formátumú, azaz az aposztróf kódját nem lehet kinyerni belőle, de a kinézete szerint normál aposztróf. A Malatinszky-féle aposztróf erősen jobbra dől. Gyimhu ^vita 2017. november 8., 23:57 (CET)

Nem a Te példádra gondolok, hanem az általam említett 1998-as könyvben van olyan név, amelyben aposztróf van a számnál, de erre írtam, hogy ez szövegszerkesztési probléma is lehet (lásd pl. Word automatikus javítás), és a könyvben magyar helyett angol idézőjelet (is) találni, ami biztosan szövegszerkesztési gond. Persze ettől még nem biztos, hogy az aposztróf hibásan került be, ennyiből nem lehet eldönteni. Az R-1.2.8 pontot kellene megnézni, ott kellene írja, hogy mi a jel, de az nekem nincs meg. Esetleg ha egyszer besurranok az egyetemi könyvtárba... Szaszicska ^vita 2017. november 9., 23:24 (CET)

Elmondom, hogy szerintem hogyan használjuk a különböző aposztróf és idézőjel karaktereket. Lehet, hogy bizonyos részleteket rosszul értek, tehát ne bízz meg ebben teljesen.

Az ASCII aposztrófot (') és macskakörmöt (") sok digitális szöveg használja technikai okokból, mert amikor írták, még nem volt más lehetőség. Mindez az ötvenes években kezdődött, amikor a karakterek számát az korlátozta, hogy egy írógép vagy sornyomtató hány különböző fémből kiformázott karakter-mintát tud mozgatni és a papírra ráütni. Ekkor volt értelme, hogy több hasonló karaktert csak egy mintával reprezentáltak, így pl. nem volt külön egyes számjegy „1”, hanem helyette az „l” betűt ütötték. Ez folytatódott később a videó termináloknál, amikor már nem a fém karakterminták, hanem az elektronika korlátozta a karakterek számát.

Bizonyos számítógéppel automatikusan értelmezett szövegekben mindenképpen az ASCII változatot kell használni néhány szerepre, például HTML-ben vagy bizonyos programozási nyelvekben, vagy a Mediawiki formázásban dőlt és vastag betűs szedés rövidített jelölésére. Természetes nyelvű szövegben viszont elvileg minden olyan szerepre, amire az ASCII aposztrófot és macskakörmöt használták, van másik Unicode karakter, amit használhatsz helyette. Ebből az következik, hogy ha úgy szeretnéd, akár semmire nem kell az ASCII aposztrófot és macskakörmöt használni, de ha épp egyszerűbb, akkor használhatod azokat is bizonyos szerepekre, ahogy a helyi szokás kívánja. Ez azért van így, mert az eredeti ASCII aposztróf túl többértelmű volt, tehát jobb egyértelműbb karakterekkel kiváltani. Szükség esetén úgyis egyszerűbb visszacserélni a többi karaktert az ASCII karakterre, mint kitalálni, hogy a többértelmű ASCII karakter mit jelent. (Ugyanez igaz egyébként az ASCII mínusz (-) karakterre is.)

Konkrétan a következő karakterek vannak helyettük.

• Idézőjelek, ebből tizenkettő van: szimpla felső hatos U+2018 (‘), felső kilences U+2019 (’), alsó kilences U+201A (‚), felső fordított kilences U+201B (‛), dupla felső hatos U+201C (“), felső kilences U+201D (”), alsó kilences U+201E („), felső fordított kilences (‟), szimpla kisebb csúcsos U+2039 (‹), nagyobb csúcsos U+203A (›), dupla kisebb csúcsos U+00AB («), nagyobb csúcsos U+00BB (»). Ezeket használják mindig párosával sok nyelvben idézetek jelölésére és ehhez hasonló dolgokra. A nyelvtől és tipográfiai szokástól függ, hogy közülük éppen melyiket használják melyik oldalon, és hogy mennyi köz van mellettük, így a karakterek egy része nyelvtől függően bal és jobb oldali idézőjel is lehet.
• Ugyanezt a felső kilences idézőjelet (’) használjuk viszont bizonyos nyelvekben hiányzó betűs kimondott rövidítések jelölésére is, például bizonyos angol szavakban (shan’t) és francia szavakban (J’ai). Mai magyar szövegben ez nem szokott előfordulni, de régebbi magyar szövegekben lehet látni, például Zichy Mihály kézírásában az Ágnes Asszony egyik sora „Egy se’ mérges, vagy mogorva.” Ezt az AkH12 275 is említi.
• Ugyanezt a dupla felső kilences idézőjelet (”) szokták régebbi nyomtatott dokumentumokban arra használni, hogy ha a táblázatban ugyanaz a bejegyzés többször szerepel egymás alatt, akkor csak egyszer írják le, alatta csak minden sorba egy idézőjelet raknak. Ezt az AkH11 275 említi. Ez mára kiment a divatból, bizonyára a digitális tipográfia miatt.
• Prím U+2032 (′) és szekund U+2033 (″) jelek. Ezeket egyrészt bármilyen babilóniai mintára hatvanas osztású számrendszer jelölésére használják. Mivel ezek javarészt kimentek a divatból, manapság a prímet többnyire perc (az óra hatvanad része) és ívperc (a fok hatvanad része), a szekundot a másodperc és az ívmásodperc jelzésére egy szám után. Másrészt használják ezeket matematikai képletekben egy változó után index helyett arra, hogy másik hasonló változót kapjunk, vagy derivált jelölésére. Valószínűleg az említett kémiai elnevezésben is ez utóbbi jelentés szerepel. Az AkH 279 említi ezt, de részletekbe nem megy bele, mivel a tudományos jelölések nem tartoznak erre a szabályzatra. Kinézetre a prím és szekund jelek mindig egyenesek, akkor is, ha az adott fontban idézőjelek görbék. Mindkét esetben ha kettőnél több szint kell, akkor először a terc U+2034 (‴) jelet, majd felső indexbe tett római négyes számot (^IV) használunk.
• Az éles ékezet és a dupla éles ékezet bizonyos nyelvekben betűk tetején vagy alján szerepel, így a magyar „á” betűn az éles ékezet, az „ő” betűn a dupla éles ékezet. Videó terminálokon nem, de írógépeken és nyomtatókon előfordult, hogy az ékezetes betűket úgy írták le, hogy leütötték az alapbetűt, visszaléptették a papírt egy közzel, majd leütőtték az ékezetet. A magyar nyelvnél ennek nincs értelme, mert magyar szövegben az „á” és „é” betűk túl gyakoriak. Más nyelvnél viszont, ahol ezek az ékezetek ritkák, csak idegen nyelvből átvett szavaknál használatosak, előfordult, hogy ugyanazt a karaktert használták szimpla idézőjelnek és éles ékezetnek, valamint dupla idézőjelnek és dupla éles ékezetnek. Az átütésre használt külön éles ékezetet az U+00B4 (´), a dupla éles ékezetet az U+02DD (˝) karakterrel reprezentáljuk. Van ezen kívül combining éles ékezet U+0301 és combining dupla éles ékezet U+030B karakter is, amit digitális szövegben egy betű után arra használunk, hogy olyan ékezetes betűket rakjunk össze, amire nincs külön Unicode karakter. Így írjuk például orosz nyelvben a hangsúlyt jelölő ékezeteket.
• Bizonyos írásrendszerekben, mégpedig leginkább nem latin betűs nyelvek átírásánál vagy pedig kiejtést leíró IPA-hoz hasonló rendszerekben, az idézőjeleket használjuk különálló betűnek is. Bár ezek nyomtatva ugyanúgy néznek ki, mint az idézőjelek, digitális szövegben másik karakterrel reprezentáljuk őket, mert így egyértelműbb szabályokkal automatikusan meg lehet találni a szövegben a szavakat (például teljes szavas kersés céljából) és a sorokra tördelés helyeit. Ilyen karakterek többek között a modifier szimpla felső kilences idézőjel U+2BC (ʼ), felső hatos U+2BB (ʻ), modifier prím U+2B9 (ʹ) és szekund U+2BA (ʺ). Például bizonyos latin betűs átírásokban az arab írás hamza (ء) jelét és a héber ábécé álef (א) betűjét modifier felső kilences idézőjellel (ʼ); az arab ábécé ʻayn (ع) betűjét és a héber ábécé ajin (ע) betűjét modifier felső hatos idézőjellel (ʼ). Magyarországon ezt leggyakrabban a könyvtári katalogusokban lehet látni, ahol az orosz írást latin betűs ISO 9 könyvtári átírásában jegyzik be, ilyenkor az orosz lágyjelet (ь) a modifier prím (ʹ), a keményjelet (ъ) modifier szekund (ʺ) jellé írják át.
• Érdemes még említeni azokat a különálló hangsúlyjeleket, amiket a IPA-hoz hasonló kiejtést jelölő írásrendszerekben lehet látni. Ezzel például a brit kiadású angol szótárakban lehet találkozni. Ilyenkor a hangsúlyos szótag elé (külön, nem egy betű fölé) a felső hangsúlyjelet U+02C8 (ˈ), a gyengébb hangsúlyok elé az alső hangsúlyjelet U+02CC (ˌ) rakják. Nyomtatásban ezek vagy egyenes és egyenletes vastagságú függőleges vonalnak, vagy jobb-bal szimmetrikus és a sor közepe felé vékonyodó ékeknek (háromszögeknek) néznek ki.

– b_jonas 2017. november 10., 17:39 (CET)

Köszönöm! Az eddigi információk alapján átneveztem a kémiai elnevezésekben található aposztrófokat felső vesszőre. Samat ^{üzenetrögzítő} 2017. november 11., 15:46 (CET)

Biztos, hogy az aposztróf a legnagyobb problémája a magyar Wikipédiának? Minden fontos kémiai szócikk megvan, csak ez van hátra? Biztos, hogy mindenki rágja át magát rajta, aki kémiai szócikket akar írni? Vagy olyan sok kémiai szócikkírónk lenne, hogy hadd hulljon a férgese, és újak ne is nagyon jöjjenek?

Én ezt már nem tudom és nem is akarom követni. Meglátjuk, szócikkek nevében hány aposztróf van. Az új kémiai szócikkeket összegyűjtő robotom minden új nevet új szócikknek titulál, és kézzel szoktam ellenőrizni, hogy tényleg új-e vagy pl. átnevezés. Eddig az új szócikkek számát tekintve lehetett követni ezt a módit, de ha százszámra keletkezik új szócikknév, alighanem feladom az összegképletek összegyűjtését. Pedig az egyik legjobb mód, ha arra kíváncsi az ember, megvan-e egy vegyület a wikin. Pláne, hogy a kb. 3000 vegyület között kevés az azonos összegképlet. Egy nagy kémiai adatbázisban ez már nem menne.

Úgy tudom, kottaszabvány nincs, vagyis a jelenlegi területemen nem fenyeget ilyen, bár sohasem lehet tudni... Gyimhu ^vita 2017. november 17., 23:42 (CET)

Frankel Leó utcai zsinagóga

Ennek mi lenne a helyes elnevezése? Az utcai helyett biztos úti kéne, de a további helyesírásában nem vagyok biztos. Kemenymate ^vita 2017. november 20., 17:39 (CET)

A jelenlegi címmel nincs helyesírási probléma: ugyanúgy beszélhetünk Frankel Leó utcai zsinagógáról, mint Március 15. téri templomról és újpesti zsinagógáról – ezek csak az elhelyezkedésre utalnak, nem tulajdonnevek (a közterület neve viszont az, így azok a részek nagy kezdőbetűvel írandók). A katolikus templom hivatalos neve Nagyboldogasszony Főplébánia (ez már tulajdonnév), a zsinagógákat nem tudom (a Frankel Leó utcai honlapja hemzseg a helyesírási hibáktól, úgyhogy azt nem venném alapul). – Tacsipacsi ^vita 2017. november 20., 18:34 (CET)

Kollégánkat az utca zavarja, mivel – helytelenül – sok helyen, főként falun útnak hívják az utcát is. (Rossz példákat persze Pesten is lehet bőven találni, pl. Rákóczi út, ami kétszeresen is rossz, mert ott még a keresztnév is hiányzik, pedig egyértelműen II. R. Ferencről kapta, akinek hamvait 1906-ban Kassára vitele közben itt vitték végig.) Voxfax ^vita 2017. november 20., 19:59 (CET)

Tacsipacsinak köszönöm a választ, Voxfaxtól meg szeretném megkérdezni, hogy mióta írja felül a hivatalos elnevezést a közterület jellege? Láttam én már olyan utcát, aminek tér volt a neve, mégse hívta senki utcának. Kemenymate ^vita 2017. november 20., 20:28 (CET)

Elég helytelen, újabban már ez is szabálytalan lenne. Azért, ha jobban megfigyeled, amit az ominózus cikk vitalapjára (óbudaiként) írt, látható a térképen, hogy mindig is utca volt. Nem emlékszem, hogy az utcanévtáblára mit írtak, de hiszen Budán is előfordul ilyesmi (l. Bimbó út). A pesti Lehel utcát a dalban Lehel útnak titulálják. A népnyelv nem mindig egyenlő az igényes köznyelvvel. Voxfax ^vita 2017. november 20., 21:00 (CET)

Az egy dolog, hogy mi a szabálytalan, de ha hivatalosan is út a neve, akkor miért utcázunk? Itt egy tábla: [1] Egyébként nekem az újpesti Görgey utca a kedvencem, aminek legalább négy változatával találkoztam eddig és sose tudom melyik a valós: Görgey, Görgei, utca és út változatokban. Kemenymate ^vita 2017. november 20., 21:10 (CET)

Görgei Artúr utca, a többi mind hibás. Akkor is, ha a szerv úgy írja. Voxfax ^vita 2017. november 20., 21:33 (CET)

A zsinagóga hivatalosan az Újlaki zsinagóga nevet viseli, de ettől még nem biztos, hogy a szócikk címének is ennek kell lennie. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője JSoos (vitalap | szerkesztései) 2017. november 20., 21:07

@Peyerk:nek mi a véleménye? Frankel Leó úti vagy Frankel Leó utcai? Apród ^vita 2017. november 20., 21:19 (CET)

Ráday Mihály Budapest utcanevei című könyvében Frankel Leó út szerepel, alternatíva nélkül. névadás: 1947. MZ/X ^vita 2017. november 20., 21:32 (CET)

Akkor meg kell várnunk, amíg újra Zsigmond utca lesz a neve, hogy helyreálljon a rend a közterület megnevezésében is. (Az operatőr nem nyelvész, ő csak a hibás formát tükrözi.) Voxfax ^vita 2017. november 20., 21:40 (CET)

Út neki a hivatalos neve, persze, ahogy a Ráday Mihály barátom szerkesztésében kiadott könyvben Mészáros György barátom is megírta. Te Voxfax, miféle nyelvészetről beszélsz te itt, mi köze ennek ahhoz? – Peyerk ^vita 2017. november 20., 21:43 (CET)

Most hogy a helyes címre át lett nevezve a magyar wikiben, még annyit hozzátennék,hogy a francia wikipédiában is javításra szorul a Frankel Leó úti zsinagóga szócikkcíme, mivelott is utcát írtak, tehát magyarul. Apród ^vita 2017. november 21., 05:11 (CET)

Ezzel is megvolnánk Peyerknek köszönhetően. Apród ^vita 2017. november 21., 13:28 (CET)

Köszönöm mindenkinek a segítséget! Kemenymate ^vita 2017. november 21., 21:16 (CET)

Bioszféra-rezervátum

Ennek a kifejezésnek az írására volnék kíváncsi, általában és tulajdonnevekben. Volt ugye ez: Bioszféra-rezervátum, most megjelent ez: Schorfheide - Chorin Bioszféra-Rezervátum. (Ebben az első kötőjel nyilván tapadni fog.) De található még Szrebarna bioszféra-rezervátum, Pilisi Bioszféra Rezervátum stb. (azt hiszem, minden lehetséges változatot felsoroltam). Köszönöm, – Vépi ^vita 2017. november 21., 09:34 (CET)

Magyarosan köznévként bioszféra-rezervátum. Ez a helyes írásmód.

Míg ez a kifejezés nyelvi igénytelenségre vall, részben anglicizmus. – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 21., 10:21 (CET)

Bartolomeu Dias vagy ... ?

Megoldvamisibacsi*^üzenet 2017. november 21., 21:45 (CET)

El kellene dönteni, melyiket a jobb, melyiket kellene használni, mert a cikk ezzel kezdődik:

"Bartolomeo Diaz (helyenként Bartolomeu Dias)...", és utána a cikkben a "Bartolomeu Dias" alakot használja, ami az első mondat alapján csak "helyenként" használatos.

Ha mindegy, és nincs különbség, akkor csak ezt az első mondatot kellene javítani, és megfordítani a nevek sorrendjét. Véleményem szerint nagyjából egyforma gyakoriságú, helyességű, bizonytalan, stb. esetben jobb a "vagy" szót használni a gyakoriságra vagy helyességre való utalás nélkül. misibacsi*^üzenet 2017. november 21., 18:36 (CET)

Portugál volt, így Bartolomeu Dias. Egy portugált ne nevezzünk már olasz néven. - Gaja   2017. november 21., 18:50 (CET)

Rendben, kösz. Akkor kissé pontosítom a megfogalmazást a cikkben. misibacsi*^üzenet 2017. november 21., 21:45 (CET)

Légi fotó vagy légifotó

Én magam véletlenül futottam bele a témába, de mivel az egyik fél konokul ragaszkodik az álláspontjához, gondoltam, felvetem itt is a kérdést:

A légi fotóra érvek:

1. Az OH-ban légi felvétel, az AkH12-ben légi felvétel, légi fénykép. – Vépitől idézve
2. ...a légi fotó szavak beírásával (mert a program úgy kéri, hogy különállóan kell beírni a kívánt szavakat) az eredmény az, hogy "légi fotó". A magyarázat pedig ez: „A „légi” melléknevet és a „fotó” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján: A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107].” – A Helyesírás.mta.hu oldalról.
3. A böngésző helyesírás ellenőrzője is hibásnak jelöli a légifotó alakot. – Ez az én megjegyzésem Vépi vitalapján.
4. A kérdés indokolt, mert a légi mint minőségjelzős előtag a 107/c szabálypont szerint a kialakult szokás szerint írandó egybe (légiposta), más esetekben azonban külön. A „kialakult szokás” nehezen meghatározható. A szabályzat példái: légibomba, légierő, légiposta, légitámadás, légitér, valamint: légi felvétel, légi forgalom, légi fölény, légi haderő, légi összeköttetés, légi út. Általánosságban azt mondható, hogy a különírás a gyakoribb, az egybeírást valamilyen hagyománnyal kell indokolni. A kérdezett példák: légi baleset, légi tragédia. – Korábbi kérdésre adott válasz a NYEST-en.
5. A szabályzat 107. pontja értelmében azokat a minőségjelzős kapcsolatokat írjuk egybe, amelyekben jelentésváltozás történt („tagjainak együttes jelentése más, mint az előtag és az utótag jelentésének összege”), pl. a gyorsvonat nem egyszerűen gyors vonat. Néhány esetben pusztán a kialakult szokás miatt is egybeírandóvá válnak szavak (a szabályzat pl. a „légiposta” szót említi), de ez ritka és kivételes. A „légi fotó” nincs benne a helyesírási szótárakban, de itt ugyanúgy nem szükséges jelentésváltozást feltételezni, mint a „légi felvétel” esetén, úgyhogy ez esetben is a különírást javaslom. (Kétség esetén egyébként is ez, a különírás az alapeset: az egybeírás az, ami külön indoklást kíván.) Nincs is igazán értelme különbséget tenni, hiszen nincs más olyan „légi fotó”, amit ennél konkrétabb értelemben használnánk: egy létező különbségtétel, illetve egy elvontabb jelentés megléte indokolhatná esetleg az egybeírást. – Szintén a NYEST-ről származó válasz.
6. az online akadémiai szótár, a helyesiras.mta.hu szerint is külön írandó. - Gerry89-től idézve.

A légifotóra érvek:

1. A légifotó írásmód a helyes, senki sem írja két külön szóban. Akár a légitámadás, légicsapás, légitámogatás esetében. Nagyon elterjedt ellenben azon nyelvészeti fétis, mely az összetett szavakat kettébontja. Láttam én már tűz jelzőt tűzjelző, jegy gyűrűt jegygyűrű helyett – ez nem változtat azon, hogy a tűzjelző és a jegygyűrű a helyes. – Rosszkornyifog vita 2017. november 21., 10:47 (CET)
2. Tévesen írják, mivel a légifotó, légifelvétel, légicsapás összetett szó. – Itt a "tévesen" írják a Helyesírás.mta.hu oldalra és az ott szereplő [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]-ra vonatkozik.
3. Van egy elég jó analógiánk: égiháború. Az égiháborút (ellenőrizd itt) senki sem érzékeli, érzékelte minőségjelzős kapcsolatként, mivel összetett szó. A légicsapás, légifotó, légifelvétel esetében ugyanígy az egybeírást kell alkalmazni. – Rosszkornyifog vita 2017. november 21., 11:20 (CET)
4. Az összetett szavak esetében akkor is az egybeírás útját járjuk, ha egyesek vízióiban (legyenek bár MTA-tagok) az összetett szavak minőségjelzős kapcsolatokként szerepelnek. – Rosszkornyifog vita 2017. november 21., 11:33 (CET)
5. Nem mérvadó, hogy egy online felületen mi egy nyelvész (?) magánvéleménye. Különösen, hogy a légifölény szót különírja. – Rosszkornyifog vita 2017. november 21., 13:35 (CET) – Véleményem szerint az utolsó mondat nem releváns, mert lehet(ne) elgépelés (is), ráadásul a helyesírás-ellenőrző ezt egybeírva hibásnak jelzi.
6. Mindenütt a légifelvétel használatos, elvégre összetett szó.: 1,2,3,4

Összefoglalva: A légi fotó változatra – Rosszkornyifog érvei alapján – sem az online felületen adott nyelvész válasza, sem az MTA és annak kiadványai, sem az OH, sem a helyesírás-ellenőrző nem mérvadó.

A légifotóra viszont mérvadó egy szerkesztő véleménye (akiről, bocsánat, de semmit sem tudunk – a kérdező megjegyzése), néhány irreleváns példa és négy helyen történő használata, ahol a használati mód nem annyira releváns, mivel nem szakmai, hanem csak "felhasználói".

Bár nekem nincs OH a birtokomban, de – úgy tudom – az abban szereplő dolgokat vesszük alapul és helyesnek, és – szintén úgy tudom – ettől való eltéréshez valamiféle eljárás szükséges. Véleményem szerint, a felsorakoztatott érvek/ellenérvek függvényében, erre nincs szükség, de ezekről, úgy vélem, döntsön a közösség. Először is, hogy melyik a helyes változat, másodszor is, ha az eltérő az OH-tól, akkor kell-e eljárás az eltéréshez való igazításhoz. Köszönöm szépen a válaszokat! Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2017. november 21., 20:29 (CET)

Mindkettő lehet helyes, de más a jelentésük. Általában, a levegőből készített felvételt légi fotónak lehet írni, a légifotó pedig egy speciális technológiával előállított termék. 2008-ban már foglalkoztunk ugyanezzel ugyanitt, lásd itt. Samat ^{üzenetrögzítő} 2017. november 21., 21:02 (CET)

Az OH csak a légi felvételt hozza, de az akadémiai 12. kiadásának példaanyagában benne van a légi fénykép is. – Pagony ^foxhole 2017. november 21., 21:23 (CET)

Vagyis, ha jól értem, szövegkörnyezettől függő, hogy melyik változat a helyes, de az általános használata a légi fotó, míg a speciális a légifotó. Amúgy nekem indifferens, hogy melyik a helyes (emlékeim szerint még egyszer sem kellett egyiket sem használnom a Wikipédián), csak kissé furcsállottam azt a dolgot, hogy a több szakreferencia egyszerűen félre van söpörve, egy önvélemény alapján. Ezért véltem helyesnek a közösség bevonását a vitába (amúgy írtam a NYEST-nek is, szintén emiatt, csak aztán tájékoztattak, a fentebb idézett két kérdésre-válaszra). Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2017. november 21., 21:53 (CET)

Teljesen kísérleti definíció alapján nagyjából a földfelszín (vagy annak valamilyen részének, objektumának) felmérésére (hétköznapi értelemben rögzítésére) szolgáló felvételekre szolgál a légifelvétel szó. Én korábban a nagyjából függőleges tengellyel készülő (korábban szürkeárnyalatos analóg, később színes, újabban digitális) fotogrammetriai és geodéziai célú felvételekkel dolgoztam (ilyenek), de a Szerkesztő:Civertan által készített felvételekre is a légifelvétel (légifotó) alakot használnám (ahogy ő is). Valójában a légi fotó szócikk által leírt fogalom szerintem légifotó. (Az átirányítást azonban nem törölném egyik irányba sem.) Samat ^{üzenetrögzítő} 2017. november 21., 22:52 (CET)

Számomra nem világos, hogy helyesírásilag mi lenne a különbség. (Más lenne a helyzet, ha, új jelenség lévén, új nevet adtak volna neki.) A kapcsolt angol wikicikk: [2] mindegyikről beszél, ugyanazzal a megnevezéssel: Aerial photography. – Pagony ^foxhole 2017. november 21., 23:15 (CET)

Ha jól értem, a légifelvétel olyan fényképet jelent, amin a földfelszínt valamilyen légi járművön elhelyezett fényképezőgéppel készítík, ugye? Itt légi jármű lehet akár léggömb, repülőgép, helikopter. – b_jonas 2017. november 22., 00:21 (CET)

Igen. Samat ^{üzenetrögzítő} 2017. november 22., 07:45 (CET)

Én azzal szoktam ilyenkor tesztelni az mta.hu-s rendszert, hogy 3 szavas összetételt írok be, ezt most is megtettem, tehát:

A szavak

légi fotó verseny

2 javasolt alak: (a sorrendnek nincs jelentősége)

"légi fotóverseny"

Magyarázat 
Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „fotó” főnevet és a „verseny” főnevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján:
A két főnévből álló – jelöletlen birtokos jelzői vagy jelentéssűrítő – alárendelő összetételeket egybeírjuk. [AkH11-128c, AkH11-129, AkH12-110, AkH12-111, OH-119–120]
2. A „légi” melléknevet és a „fotóverseny” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]

"légifotó-verseny"

Magyarázat Részletek ▼
Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:
1. A „légi” melléknevet és a „fotó” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján:
A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]
2. A „légi fotó” főnévi szerkezetet és a „verseny” főnevet kötőjellel írjuk, és az első szerkezetet egybeírjuk (összerántjuk) az alábbi szabály alapján:
Ha egy különírt szókapcsolat („légi fotó”) olyan utótagot kap, amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk. [AkH11-139b, AkH12-141b, OH-131–132]

Ez sok mindent megmagyarázhat...

Ami a jelentésszűkülésre vonatkozik: Samat, van olyan forrás, ami alátámasztja ezt, pontos leírással, hogy nem csupán egy elírásról van szó, hanem egy tudatos megkülönböztetésről a légi fotóktól? Amíg erre nincs egyértelmű hivatkozás, addig én kétkedő maradok... bocsi, de ez itt mégiscsak a Wikipédia. ;o) Fauvirt ^vita 2017. november 22., 01:46 (CET)

Próbáltam keresgélni, mert tényleg szeretem tàgítani a tudásom, de én nem találtam nyomát ilyen különbségtételnek... vagy ezentúl egybeírjuk a speciálisabb víz alatt készült fotókat is, nehogy már a tengerben az asszny lábáról készített (vízi) fotók is vízalattifotók/vizifotók legyenek már alapon?... Szóval ha van valami definíció ami megkülönbözteti a légi felvételek speciális jelentéssürítő mivoltát, akkor a Wikipédiára vele.. mert én nem látom, hogy ahol egy szóként írják, lenne esély arra, hogy van olyan, hogy a lègi felvétel, így külön írandó értelemmel bír. De javítsatok, ha tévedek! Mert ha így van, én örülnék és köszönném a legjobban!... Simán elképzelhetőnek tatrom, hogy csak nem jól kerestem. Fauvirt ^vita 2017. november 22., 09:57 (CET)

vagy ezentúl egybeírjuk a speciálisabb víz alatt készült fotókat is – van rá precedens: a vízilabda, vízisikló, vízipók szavak egybeírandók. – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 23., 20:00 (CET)

Minden különírás-fan figyelmébe: ilyen alapon az égitest égi test is lehetne. Ketté kell bontani az összetett szavakat, mert ezt mondja a szoftver.

Az álláspontom röviden: a különírás angol nyelvi hatás eredménye. Egy fentebb folyó vitára utalva a Wikipédiában már van Pilisi Bioszféra Rezervátum szócikk is, holott a helyes alak bioszféra-rezervátum lenne. Az angol nyelvben kevés az összetett szó, s ezért az átvétel/fordítás magában hordozza a különíró tendenciát. – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 22., 17:28 (CET)

Részemről befejeztem a „vitát”. Elegem van az inkvizíciós meghallgatásból. A végeredmény előre eldöntött. – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 22., 18:06 (CET)

A véleményemet nem biztos, hogy "szakszerűen" meg tudom indokolni, de a légifotó írásmódot érzem helyesnek, mivel itt speciális módon (ti. légijárműről, általában spéci kamerával, sokszor speciális célra) készített fotóról van szó. Vagyis minőségileg más, mint a "családi fotó" például, amihez semmiféle speciális felszerelés nem kell, az közönséges fotó (ezért külön szóba írandó). A légijármű ugyanabból az okból írandó egybe, mint a légifotó (meg a fentebb felsorolt egyéb szavak is). misibacsi*^üzenet 2017. november 22., 18:35 (CET)

Nos, én gyakran látok olyan borzalmas elírást, mint „szerződés tervezet” (hivatalos dokumentumon is), „internet szolgáltató”, vagy „fájdalom csillapító” (mind egybe írandó!). De a kötőjeles miniszterelnök-jelölt helyett is láttam már ilyet. Bár helyesírásba ütköző, egyre elfogadottabb, hogy a kéttagú összetett szavakat (internetszolgáltató, fájdalomcsillapító) kettébontják, azon az alapon, hogy minőségjelzős kapcsolatok. Az Akadémia (mi mást tehetne) egyre inkább elfogadja a trendeket, olyan összetett szavakra alkalmazza a különírást, melyek egyébként egybe- vagy kötőjellel írandók.

Ilyenkor két dolgot tehetünk: egy, követjük a hagyományos írásmódot, kettő, próbáljuk eltalálni a nyelv logikáját. – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 22., 21:08 (CET)

Az a különbség, hogy a szerződés, internet, fájdalom, miniszterelnök nem melléknév, így nem lehet minőségjelzős kapcsolatról beszélni, ezek jelöletlen birtokviszonyból kialakult összetett szavak (vö. szerződés tervezete, internet[kapcsolat] szolgáltatója, fájdalom csillapítója, miniszerelnök[i pozíció] jelöltje). A légi viszont melléknév, vagyis a légi fotó egy minőségjelzős kapcsolat, ami bizonyos feltételek esetén – jelentésváltozás, valamint hagyomány – egybe írandó, kérdés, hogy teljesül-e ilyen feltétel. (Szerintem inkább nem, de meggyőzhető vagyok.) – Tacsipacsi ^vita 2017. november 22., 21:24 (CET)

Be kell látni, hogy egyre jobban jelen van köznyelvben az izoláló tendencia. Pl. a szavak mellett az igekötőket is egyre gyakrabban írják külön – mint mikor valaki „fel utazik Pestre”, ahol „agyon üt” valakit. Részemről a „légi fotót” ugyanilyen elírásnak tartom. Ha az Akadémia alkalmazkodik a trendhez, a magyar nyelv olyan lehet, mint a kínai: egyszótagos morfémákkal fogunk társalogni. :) – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 22., 21:39 (CET)

Na jó, nem akartam, de mégis beírom, mert nagy itt a kavarás... az egy dolog, hogy a számítógépes helyesírás-ellenőrzők nem tudnak különbséget tenni sokszor az értelem szerinti egybe- vagy különírás tekintetében, de ez nem keverendő össze a Tacsipacsi által is említett minőségjelzős kapcsolattal, ahol az alapalak, ahogyan ő is írja, a különírás, ami az egyre növekvő számú jelentésváltozás és hagyomány alapú kivételek miatt egyre kevesebb, szóval pont ellentétes tendenciát mutat, mint amit Rosszkornyifog állít (az angolokhoz meg aztán végképp semmi köze az égitestet pl utoljára a 19. században írták külön, utána szaporította a kivételek sorát).

Ezen felül jelezném, hogy mivel az eddigi magyarázatok mind úgy szóltak a konkrét esetről, hogy általában és sokszor, az az érvelés kiesik, hogy nemárhogyafelhőkről... tehát aki e miatt gondolná a jelentéssűrítő összerántást, azoknak rossz hírem van (amúgy tényleg, komolyan kérdezem, miben különbözik ez a vízi fotózástól? Vagy ezek szerint az is vizifotózás kéne legyen, hiszen, főleg a mélytengeri felvételek már szintén csak igen speciális eszközökkel készíthetők el, de nyilván - ahogy a fenti definíció alapján a levegőben készült - nyaralási fotók - mivel vannak már eldobható víz alatti kamerák is - ugyanúgy beleértendők. Ezek alapján tehát ezentúl legyenek egymáséi a következők: az esküvőifotó, a művészifotó és minden más minőségjelzős képalkotással kapcsolatos szó... de mennyünk már tovább, akkor már miért pont a fotózás legyen kivétel... forradalom!!! - bocsánat, ha bárki sértőnek érezné, nem az a szándékom! De tényleg... pl. 2004-ben itt egy jó összefoglaló, épp tartalmazza az itteni kérdéskört is a 148-149. oldalon.) Én amondó vagyok, hogy valaki írja ki a szavazást az OH-tól való eltérésre erre vagy az összes minőségjelzős szókapcsolatra. Fauvirt ^vita 2017. november 22., 23:13 (CET)

Most sajnos nincsen lehetőségem beleásni magamat a nyelvészeti szakirodalomba forrás felkutatására, de azt határozottan állítom, hogy a szakmai nyelvhasználat egyértelműen (szinte kizárólagosan) az egybeírt légifotó alakot részesíti előnyben. A fentebb hivatkozott helyesírási szabályok szerint az alapváltozat a különírás (a szabályzat úgy fogalmaz, hogy „általában különírjuk”), amitől két esetben lehet eltérni: vagy jelentésváltozásról van szó (mást jelent a légi fotó és mást a légifotó), vagy akkor, ha a kialakult, elterjedt szokás/szóhasználat alapján már a kivételes alakot tekinti elfogadottnak a nyelvészet. Az én véleményem szerint itt mindkettő fennáll(hat): míg például a repülőgép fedélzetén készített „szelfi” vagy a repülőgép ablakából rögzített felhő/másik repülő esetén légi fotóról beszélhetünk, addig egy légi járműről, a földfelszín rögzítésének, felmérésének szándékával készített felvétel légifelvétel vagy légifotó; a szakmai (és általános) nyelvi szóhasználat pedig szakmai források felkeresésével előtesztelhető (aminél egy nyelvi korpuszt vizsgáló tudományos kutatás nyilván értékesebb lenne). Samat ^{üzenetrögzítő} 2017. november 23., 19:34 (CET)

Én azt nem értem, hogy még soha senkitől nem hallottam a repülő járművön készült bárminemű „szelfit” vagy valaki másról készített képet légi felvételként mondani (elképzelni is csak humor szinten tudnám)... ezek szelfik és (fény)képek különösebb kitétel nélkül...

Lehet, hogy nem voltam elég világos. Nem állítottam azt, hogy nem mondasz igazat azzal, hogy van egy szakmai fogalom és definíció és csak és kizárólag azon technológia vagy bármi más alapján van egy jelentésszűkülés és csak arra alkalmazható az egybeírás. De abszolút komolyan mondom, hogy ez itt a Wikipédia és az irányelv neve is elég beszédes: Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye, alias ezt kérem, hogy tartsuk tiszteletben.

Sőt, azt is mondtam, hogy részemről az is oké, ha szembe megyünk a minőségjelzők különírásával úgy anblock vagy csak az adott szóra... de azt sem én találtam ki, hogy ilyenkor az az eljárás, hogy ki kell írni egy szavazást. Én nem fogok ellene menni, mert nekem mindegy, de az anarchiát nem szívlelem. Fauvirt ^vita 2017. november 23., 20:31 (CET)

Aprócska kiegészítés a fentiekhez: a régészeti szaknyelv minden esetben az egybeírt légifotó,illetve légifelvétel alakot használja. Az MTA Régészeti Intézete által megjelentetett kiadványok is. Vessetek egy pillantást a légirégészet szócikkre! – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 23., 19:47 (CET)

Afrikai népcsoport

Üdv mindenkinek. Ennek a népcsoportnak mi lenne a helyes megnevezése: hottentotta vagy az enwiki-n található khoikhoi vagy koikoi vagy khoik vagy vmi más? – Milei.vencel ^vita 2017. november 25., 07:00 (CET)

Nyugodtan maradhat így, hisz magyarul így nevezik, holland mintára, a többiről pedig átirányítás. (Minden magyar gyerek így tanulja Tamkó Sirató Károlytól is. l. Kattentotta c. versét.) Wikizoli ^vita 2017. november 25., 08:52 (CET)

Alacsonypadlós vagy alacsony padlós (jármű)?

Szinte mindenhol egybeírják a fenti kifejezést, viszont az e-nyelv szerint külön kellene írni. Ez öt éve lett ott megválaszolva, azonban jelenleg a Wikin is és a médiában is egybe van írva a szó. Én személy szerint az egybeírást preferálnám, de ha szótárilag helytelen, akkor javítani kellene mindenhol. Vélemény? – LaSza 🚍🚊🚎🚇 ^{miben segíthetek?} 2017. november 25., 14:45 (CET)

Helyesen: alacsonypadlós. Az e-nyelv téved, nem először és nem utoljára. Egyébként az e-nyelv munkatársai tanárok és egyetemi hallgatók, a többségnek nincs tudományos fokozata – a projekt nem sokkal tudományosabb, mint a Wikipédia. – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 25., 19:07 (CET)

Nem hoz létre minőségi különbséget a "padló" magassága a járműveknél (persze lehet azt mondani, hogy az ilyenre kerekesszékkel is fel lehet szállni). Szerintem emiatt alacsony padlós. A kerekesszék jó példa a "szék" új fogalmára, ami a "szék" fogalmától gyökeresen eltér. Alacsony padlós busz esetén ilyenről nincs szó, az közönséges busz marad. misibacsi*^üzenet 2017. november 25., 19:23 (CET)

Az alacsonypadlós egybeírt szó, akárcsak a magasszárú cipő, magasszárú kocsord, mélynövésű ember, szélessávú internet. Az egybeírt szót kettébontani: nyelvi igénytelenség. – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 25., 19:31 (CET)

Mielőtt saját szabályokat alkotnál, jó lenne, ha belenéznél az Akadémia által elfogadott 12. helyeírási szabályzatba. Olvasd el A különírás és az egybeírás fejezetet, főleg a 95. pontot. Itt elérhető. Wikizoli ^vita 2017. november 25., 19:40 (CET)

Az összetett szavak kettébontása valami fétis. Csak azt nem tudom, miként szerez örömet. – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 25., 20:44 (CET)

Mi lesz, ha egyszer rádöbbensz, hogy különbség van a jelzős szerkezet és az összetett szó között? Tényleg érdemes lenne tanulmányoznod a helyesírási és nyelvtani alapokat. – Pagony ^foxhole 2017. november 25., 20:48 (CET)

Beismerem, hibáztam. Kezdhetnéd azzal, hogy az ejtőernyő szót átjavítod ejtő ernyőre. Mivel jelzős szerkezet. – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 25., 22:25 (CET)

AkH.¹²: alacsony padlós jármű – ennél pontosabb forrást nehéz találni. Tehát az e-nyelv jelen esetben nem tévedett, remélem az akadémiai bizottsági tagok már megfelelően tudományosak. Mellesleg a magas szárú cipő és a széles sávú internet is szerepel benne. – Tacsipacsi ^vita 2017. november 25., 22:00 (CET)

Mindenki a magasszárú cipő alakot használja, ez az elfogadott alak. Látom, nem értesz a helyesíráshoz. – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 25., 22:22 (CET)

Vagyis de, az akadémiai bizottsági tagok is tudománytalan kontárok. Értem, akkor kezdeményezek egy népszavazást az MTA feloszlatásáról, hiszen minek vannak, ha úgyse értenek ahhoz, amit csinálnak? – Tacsipacsi ^vita 2017. november 25., 22:49 (CET)

@Rosszkornyifog: szerencsére Tacsipacsi kollégám túláradó tudatlanságát az Akadémiai Magyar Helyesírási Szabályzat megfelelő paragrafusával próbálta meg forrásolni. Belátom, a Te fennsőbbségedhez ez az apró nüansz nem jöhet közel, de itt a Wikipédián mi mégiscsak ezt fogjuk elfogadni. Te pedig folytasd saját helyesírási elképzeléseidet a saját privát levelezéseidben, senki nem fog beleszólni. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. november 25., 22:28 (CET)

Értettem, vezérem! Ezentúl a fájdalomcsillapító legyen fájdalom csillapító, az internetszolgáltató legyen internet szolgáltató, a miniszterelnök-jelölt legyen miniszterelnök jelölt. Meghajlok a nyelvészszekta (pardon, mit beszélek: nyelvész szekta) nagysága előtt. – Rosszkornyifog ^vita 2017. november 25., 22:38 (CET)

Kár a gúnyolódásért. Van egy Helyesírási szabályzat, aminek az előírásait be kell tartani. Lehet, hogy a Te megszokásaidnak nem ezek a formák felelnek meg, de meg kell tanulni, hogy ezek vannak. Peace, – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. november 25., 22:41 (CET)

@Rosszkornyifog: Látom, csak írsz, de nem olvasol! Pedig megadtam a pontos helyet. Ha elolvastad volna, akkor tudnád, hogy mi a különbség a fájdalomcsillapító és az alacsony padlós busz között. Makacsul ragaszkodsz a rögeszméidhez. Kár. Wikizoli ^vita 2017. november 25., 23:15 (CET)

Megnéztem a kérdezett szót, valamit a példaként hozott szavakat a MTA Nyelvtudományi Intézet ezzel foglalkozó oldalán. Az eredmények:

• Az alacsonypadlós/ alacsony padlós kérdésnél az eredmény az alacsony padlós lett. Ennek indoka az alábbi két magyarázat:

Az „alacsony” melléknevet és a „padlós” melléknevet különírjuk az alábbi szabály alapján: A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-108, AkH12-105, OH-107]

Az „alacsony” melléknevet és a „padlós” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján: A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107]

• A kerekesszék / kerekes szék kérdésnél az eredmény az lett, hogy mindkettő helyes. Ezek indokai az alábbiak:

Kerekes szék: A „kerekes” melléknevet és a „szék” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján: A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-107a, AkH12-105, OH-107], valamint A „kerekes” melléknevet és a „szék” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján: Ha a jelentés 'görgős szék', különírást alkalmazunk. [AkH11-107b, AkH12-105, OH-108]

Kerekesszék: A „kerekes” melléknevet és a „szék” főnevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján: Ha a jelentés ’gyógyászati segédeszköz’, a szót egybeírjuk. [AkH11-107b, AkH12-95, AkH12-105, OH-108]

• A magasszárú / magas szárú kérdésnél szintén mindkét változat helyes az alábbiak szerint:

magasszárú: A „magas” főnevet és a „szárú” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján: A jelentéssűrítő összetételeket egybeírjuk. [AkH11-129, AkH12-111]

magas szárú: A „magas” melléknevet és a „szárú” melléknevet különírjuk az alábbi szabály alapján: A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-108, AkH12-105, OH-107]

• A mélynövésű / mély növésű kérdésnél az eredmény az mély növésű lett. Ennek indoka az alábbi magyarázat:

A „mély” melléknevet és a „növésű” melléknevet különírjuk az alábbi szabály alapján: A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-108, AkH12-105, OH-107]

• A szélessávú / széles sávú kérdésnél az eredmény a széles sávú lett. Ennek indoka az alábbi magyarázat:

A „széles” melléknevet és a „sávú” melléknevet különírjuk az alábbi szabály alapján: A minőségjelzős kapcsolatok tagjait általában különírjuk egymástól. [AkH11-108, AkH12-105, OH-107]

• Az ejtőernyő / ejtő ernyő kérdésnél az eredmény az ejtőernyő lett. Ennek indoka az alábbi magyarázat:

Az „ejtő” melléknevet és az „ernyő” főnevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján: Ha arról van szó, hogy a(z) „ejtő” valamilyen képességre, rendeltetésre vonatkozik, a(z) ernyő nem vagy nem pusztán pillanatnyi cselekvést, tevékenységet végez, illetve folyamatot átél, elszenved, akkor a kifejezést egybe kell írni. [AkH11-112, AkH12-118, OH-113]

• A fájdalomcsillapító / fájdalom csillapító kérdésnél az eredmény a fájdalomcsillapító lett. Ennek indoka az alábbi magyarázat:

A „fájdalom” főnevet és a „csillapító” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján: A jelöletlen tárgyas alárendelői összetételt mindig egybeírjuk. [AkH11-123, AkH12-109, AkH12-110, OH-204]

• Az internetszolgáltató / internet szolgáltató kérdésnél az eredmény az internetszolgáltató lett. Ennek indoka az alábbi magyarázat:

Az „internet” főnevet és a „szolgáltató” melléknevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján: A jelöletlen tárgyas alárendelői összetételt mindig egybeírjuk. [AkH11-123, AkH12-109, AkH12-110, OH-204]

• A miniszterelnök jelölt kérdésnél az eredmény a miniszterelnök-jelölt lett. Ennek indoka az alábbi magyarázat:

Két szabályt alkalmaztunk egymás után az alábbi sorrendben:

1. A „miniszterelnök” főnevet és a „jelölt” főnevet egybeírjuk az alábbi szabály alapján: A jelöletlen határozós összetételt mindig egybeírjuk. [AkH11-125, AkH12-110]

2. A „miniszterelnökjelölt” főnevet az első és a második összetételi tag közé tett kötőjellel írjuk az alábbi szabály alapján:

A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket kötőjellel tagoljuk a fő összetételi határon, ha a szótagszám meghaladja a hatot. Amennyiben a fő összetételi határ az első összetételi tag után van, a kötőjelet oda írjuk. [AkH11-138, AkH12-139, OH-128–131]

• A nyelvészszekta / nyelvész szekta kérdésnél az eredmény az nyelvész szekta lett. Ennek indoka az alábbi magyarázat:

A „nyelvész” főnevet és a „szekta” főnevet különírjuk az alábbi szabály alapján: A foglalkozást jelölő főnévi jelzőket külön kell írni a jelzett szótól. [AkH12-125, OH-114]

Mindezt azért listáztam ki, hogy magyarázatot tudjak fűzni azon véleményemhez, hogy szerintem hibás érvelés az, ha egy adott szó helyesírását más szavak helyesírásával akarjuk megmagyarázni, alátámasztani. Továbbá, fentiek alapján, az is szembetűnő (legalábbis nekem), hogy vannak olyan szavak, amelyeknek mindkét formátumuk helyes, így nem lehet X szó helyesírását Y szó helyesírásával magyarázni olyan esetben ha Y szónak a másik formátuma is helyes (lehet). Fentiek fényében az látszik, hogy egyes szavakat nem lehet egyféleképpen kezelni, nem lehet kizárni a másik változat helyességét, főleg úgy nem ha az pusztán a véleményező alátámasztatlan véleményére épül, azzal szemben, hogy az ellenvéleményezők különböző szakvélemények alapján érvelnek. Szerintem minden ilyen szót adott szövegkörnyezetben kell vizsgálni és a megállapodásnak megfelelően az OH ajánlását alkalmazni, amitől el lehet térni, a megfelelő módon, amennyiben szükséges. Úgy látom, egyes szavak rugalmasabban kezelendőek (általában különírjuk egymástól), míg más szavakra határozott utasítás adott (mindig egybeírjuk; külön kell írni). Tehát egyes szavaknál nem zárható ki egyik vagy másik helyesírási mód, míg más szavaknál viszont igen, de egyes szavak helyesírása – szerintem – nem lehet analógia más szavak helyesírására. Ebből kifolyólag, úgy gondolom, hogy nem illik/nem szabad azon személyeket, akik másképpen gondolják X szó helyesírását azzal vádolni, hogy nem értenek a helyesíráshoz. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2017. november 26., 02:19 (CET)

Balti finn nyelvek vagy balti–finn nyelvek?

Véleményem szerint a balti finn nyelvek szócikk címe módosításra szorul. A helyes írásmód: balti–finn nyelvek.

Magyarázat:

• A bevezető szerint a balti–finn nyelvek az uráli nyelvek egyik alcsoportja. Az alcsoport magába foglalja a finneket, karjalaiakat, észteket, vótokat vagy a kihalt lív nyelvet. Összegezve: az alcsoport nem balti[kum]i finn nyelvekre vonatkozik, hanem magába foglalja a finn és balti nyelveket – ezért indokolt a kötőjeles írásmód.
• A balti finn nyelvek félreérthető kifejezés, azt sugallja, hogy a Baltikumban használják/használták őket. Holott a Moszkvától északkeletre élt merják szintén a balti–finn nyelvcsoportba tartoztak. Szó sincs balti[kum]i finnekről, a balti szó nem a földrajzi területre utal, hanem a Baltikumban beszél(t) finnugor nyelvekre. A balti finn jelzős szerkezet értelmetlen.

– Rosszkornyifog ^vita 2017. november 27., 12:47 (CET)

Mivel a nyelvész kollégák szerint nem hozok forrásokat, idézek a Nyest egyik cikkéből: „Hasonló sorsra jutottak a balti-finnek. Ez a lívek, észtek, vótok, izsórok, vepszék, karjalaiak és a finnek összefoglaló elnevezése. Igaz, őket gyakran írják balti finneknek is, holott nem mindannyian finnek, nem mindannyian Baltikumban élnek, sőt, a Balti-tengertől igen távol is előfordulnak. (A baltiakhoz, azaz a lettekhez és a litvánokhoz meg legfeljebb annyi közük van, hogy néhányan szomszédosak velük.) A kötőjeles írásmódot persze ez sem indokolná, felmerülhetne viszont, hogy egybeírjuk: baltifinn. Ez azonban a szemnek szokatlan, és a szerkezet egy szóként ejtve szintén furcsán hangzana. Szerencsére azért van menekülés e kínos helyzetből: egy másik terminus, a finnségi ugyanezeket a népeket jelöli.”

– Rosszkornyifog ^vita 2017. november 27., 13:06 (CET)

Ehhez speciel nem is kellett volna forrás, ez az írásmód mindenképp hibás – nem a Baltikumban élő finnek nyelvéről van szó. A nyelvcsaládok (nyelvcsaládágak, óriáscsaládok) elnevezésének egyik módja, hogy a földrajzilag egymástól legtávolabbi nyelvekről nevezik el. Jelen esetben ez egy szűk régió, a Baltikumtól Finnországig tart. Hasonló ehhez az indogermán (ma indoeurópai) is, de ennek egybeírása inkább hagyomány, mint szabály. A megfelelő analógia ugyanebből a nyelvcsaládból a finn-permi, vagy az óriáscsalád, az urál-altáji elnevezése. – LA^pankuš 2017. november 27., 15:14 (CET)

Ebben az esetben viszont a balti-finn változat olyan mintha azt sugallná, hogy a balti és finn nyelvek egyesített csoportjáról van szó; szerintem az első változat egyértelműbb (vagy lehet baltikumi-finn). – Hollófernyiges ^vita 2017. november 28., 12:38 (CET)

Az OH szerint balti finn... Eszerint a Balti-tenger környéki finn nyelvekről van szó. A kérdés ezzel megoldódott, bár érdemes lenne megkérdezni a balti finn alakot hozó Mártonfit, mivel Fejes épp ezt nevezi szabálytalanul rögzült terminusnak:

Ez a lívek, észtek, vótok, izsórok, vepszék, karjalaiak és a finnek összefoglaló elnevezése. Igaz, őket gyakran írják balti finneknek is, holott nem mindannyian finnek, nem mindannyian Baltikumban élnek, sőt, a Balti-tengertől igen távol is előfordulnak. (A baltiakhoz, azaz a lettekhez és a litvánokhoz meg legfeljebb annyi közük van, hogy néhányan szomszédosak velük.) A kötőjeles írásmódot persze ez sem indokolná, felmerülhetne viszont, hogy egybeírjuk: baltifinn. Ez azonban a szemnek szokatlan, és a szerkezet egy szóként ejtve szintén furcsán hangzana. Szerencsére azért van menekülés e kínos helyzetből: egy másik terminus, a finnségi ugyanezeket a népeket jelöli. (Idézet a Fejes-cikkből.)

Az egybeírás egyébként nálam is felmerült és éppen a szokatlansága miatt vetettem el, de azért írtam az indoeurópait is példának. Ugyanakkor obi-ugor, finn-permi, urál-altáji, stb. – LA^pankuš 2017. november 28., 20:56 (CET)

Kyung-Shin Yoon és Kang Jae-Won

Sziasztok! Kyung-Shin Yoon és Kang Jae-Won dél-koreai kézilabdázók nevét magyarul hogy írnátok? – Gerry89 ^vita 2017. december 1., 10:16 (CET)

Isztria-félsziget

Meglepődéssel vettem észre, hogy Isztriai-félsziget címen szerepel nálunk a szócikk. Ennek a félszigetnek a becsületes magyar neve Isztria-félsziget vagy Isztria, így szerepel a Cartographia-világatlaszban (2006), lexikonokban (Magyar nagylexikon , Természettudományi lexikon), sőt, még az OH.-ban is. Egyébként így is logikus, nincs Isztria nevű város vagy közigazgatási egység, bármiféle geomorfológiai alakzat, amiből tovább lett volna képezve a félsziget neve; Isztria magának a félszigetnek a neve cirka 2500 éve. (Lásd még további analógiául a Yucatán-, Kola-, Balkán-félszigeteket, szemben a továbbképzéssel kialakult Tihanyi-, Alaszkai-, Pireneusi-félszigetekkel.) Van-e valakinek bármiféle egyéb értesülése, ami miatt nem volna tanácsos a közkeletű név alá mozgatni a szócikket? Pasztilla 2017. november 22., 16:08 (CET)

@Hujber Tünde: és @Adapa: talán meg tudják mondani, miért irányították oda. Apród ^vita 2017. november 22., 18:41 (CET)

Ez egy érdekes probléma. Az én 2004-es Cartographia Világatlaszom valóban Isztia-félszigetként hozza, mint a te 2006-osod. Viszont az MHSZ 12. kiadásának szójegyzéképben „Isztriai-félsziget v. Isztria” szerepel, az első a 175. a)-ra hivatkozik, a második a 173.-ra. A 175. a) alatt olyan pédákat hoz, hogy Velencei-tó, Fogarasi-havasok, Gyergyói-medence, Dunántúli középhegység, amik – ahogy te is momdod – létező nevekből való továbbképzések, míg a mi esetünkben ilyenről szó sincs. Ezért nem értem én sem, hogy akkor miért szerepel a szójegyzetben az -i képzős alak. De ott van, tehát az a kérdés, hogy mit fogadunk el helyesnek, az OH-t, a Világatlszat, vagy a 12. kiadást? Az is érdekes, hogy a szócikk 2006 óta ezen a néven szerepel, tehát lehet, hogy akkoriban még ez az alak volt „hivatalos”? - Gaja   2017. november 23., 10:28 (CET)

No, ez meglep. Nem hiszem, hogy valaha is hivatalos volt, 54-ig visszamenőleg Isztria a helyesírási példatárakban. Csak arra tudok gondolni, hogy a 12-es az után a jelenség után ment, hogy mostanában én is hallom élőbeszédben, hogy Olaszban, Spanyolban, Isztriai-félszigeten. Az külön érdekes, hogy a helyesírászok szerint önmagában Isztria a félsziget neve (ami igaz), akkor miért kerül oda az -i, ha leírjuk a félsziget szót is? Pasztilla 2017. november 23., 11:44 (CET)

Egyetértek, főleg, hogy az Isztria név állítólag egy (Istra vagy Histra a Magyar Földrajzi Társaság: Földrajzi közleményekben, angol forrásokban Istri vagy Histri /books.google) néptörzs nevéből származik. Fauvirt ^vita 2017. november 23., 12:04 (CET)

(Ez elég meredeknek tűnik... Fauvirt ^vita 2017. november 23., 19:27 (CET))

Ez így van, a hisztrónok éltek ott, vagy venétek, vagy illírek, vagy kelták voltak, vagy akármi más. Ők Histri/Istri a latinban, onnan már csak egy lépés az Istria. Pasztilla 2017. november 23., 14:38 (CET)

Magyarul elvileg hisztrik és illírek. (Pap Norbert, Reményi Péter, Végh Andor, Kitanics Máté, Vati Tamás: Geopolitikai. Szótár Pécs: Pécsi Tudományegyetem, 2012. - 2. fejezet) Fauvirt ^vita 2017. november 23., 19:18 (CET)

A hisztri végső i-je a latin többes. Egyáltalán nem tudni, hogy illírek-e, csak lehetséges, ahogy az is, hogy kelták vagy venétek voltak. A régió korabeli népeinek etnikai-nyelvi hovatartozásáról komoly forrás nem nyilatkozik bizonyossággal. Pasztilla 2017. november 24., 09:40 (CET)

Szerintem legyen, egyszerűen Isztria, ha ez az alak mindenhol megtalálható a forrásokban. A cikkben meg lehet említni, hogy más néven Isztria-fésziget, hibásan Isztiai-félsziget (ez mehet esetleg lábjegyzetbe is, némi magyarázattal). - Gaja   2017. november 23., 14:48 (CET)

@Gaja:, most már másodszor írod ezen a megbeszélésen azt, hogy „Isztia”, így, R nélkül. Ez, ugye, csak elírás a részedről, nem valami alternatív alak? – Malatinszky ^vita 2017. november 23., 16:25 (CET)

@Malatinszky: Természetesen csak elgépelés, nem alternatív alak... Csak mivel a wikEd-ben – ahol működik a helyesírásellenőrző – nem működik a karakterbeszúró, a béta szintaxiskiemelőben – amit most kénytelen vagyok használni – nem működik a helyesírásellenőrző, ezért becsúsznak ilyenek... Bocsi! - Gaja   2017. november 23., 20:26 (CET)

Jelzem a http://helyesírás.mta.hu/helyesiras/default/predict?q=Isztria-félsziget szerint is i nélkül írandó. A "csupasz" Isztria biztos, hogy csak a félszigetet jelenti és a megyét nem? (Azon kívül, hogy az egyik földrajzi, a másik közigazgatási egység, nem tudom, mekkora az átfedés területileg közöttük.) Fauvirt ^vita 2017. november 23., 15:20 (CET)

Adalék: „Isztria megye névadója Isztria történeti-földrajzi táj” (Faragó Imre – Földrajzi nevek 235. old.) így a kérdésemre megkaptam a választ. :o) Fauvirt ^vita 2017. november 23., 17:32 (CET)

A magyar nyelv tanult anyanyelvi beszélőjeként elmondom, hogy az én idiolektusomban az Isztria és az Isztriai-félsziget egyenértékű és egyaránt helyesnek tűnő elnevezések, annak ellenére, hogy az utóbbi helyességére nem tudok logikus magyarázatot adni. Az Isztria-félsziget sem tűnik helytelennek, legfeljebb egy kicsit erőltetettnek, mint amikor az ember azt mondja, hogy „Duna folyó” ahelyett, hogy „Duna”. Ennek megfelelően nem bánom, ha átnevezitek a cikket (ha lehet, inkább Isztriára és nem Isztria-félszigetre). Nyilván szükséges a jelenlegi alakról átirányítás az újra. Én Gajával szemben annak is örülnék, ha nem írnánk olyat, hogy az Isztriai-félsziget alak hibás, főleg akkor, ha nincs olyan autoritatív forrásunk, ami ezt az alakot kifejezetten hibásnak nyilvánítaná.

Ha már az autoritatív forrásoknál tartunk, én nem tartom relevánsnak azt, hogy mindenféle helyesírási példatárak mit írnak a kérdésről. Ha az MHSZ 12. kiadásának szójegyzéképben Isztriai-félsziget áll, az nekem csak annyit mond, hogy az „Isztriai-félsziget” alakot így kell helyesen leírni, nem pedig úgy, hogy „isztriai-félsziget” vagy „Isztriai Fél Sziget”; de az MHSZ azt nem hivatott eldönteni, hogy a félszigetnek mi a helyes neve, mert az nem helyesírási kérdés. A helyesírási szótárak helyett itt inkább a Pasztilla által felsorolt többi forrás az, ami releváns (atlasz, lexikonok), meg persze a Földrajzinév-bizottság, ha esetleg valamikor állást foglalt a kérdésről.

Végül egy harmadik gondolat: van az a másik félsziget, amelyiken valaha ibérek éltek, és ezért időnként Ibériának nevezzük. Az arról szóló cikkünk címe Ibériai-félsziget, annak ellenére, hogy tudtommal nincs Ibéria nevű „város vagy közigazgatási egység, bármiféle geomorfológiai alakzat, amiből tovább lett volna képezve a félsziget neve”. Nekem úgy tűnik, nincs olyan érv az Isztriai-félsziget alak ellen, amit az Ibériai-félsziget ellen nem lehetne elmondani. Nem tudom, ebből mi következik, csak úgy bedobom, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre. Malatinszky ^vita 2017. november 23., 16:25 (CET)

Az Ibériai-félsziget esetében teljesen fordított az etimológia. Isztria esetében egy hírhessé (hírhedtté) lett nép, amelyet már a görögök is hisztrón ethnosz néven emlegettek, lett a félsziget névadója. Ibéria esetében viszont az Ebro (akkor Iberius) folyóból lett a tágabb környék Iberia (Ebro mente, ha úgy tetszik). Nem mellesleg az ibérek sem valamiféle etnokulturális néptörzset jelölt eleinte, hanem földrajzi kategória volt éppen az Ebro-vidéki népek jelölésére. Pasztilla 2017. november 23., 17:42 (CET)

Hmm.. a Földrajzi közlemények 1997. 257. oldalán Kereszty Péter és a Földrajzi közlemények 2013. 3. szám Bognár András - Kis Éva - Schweitzer Ferenc: Susak-sziget felszínformálódása is Isztriai-félszigetet ír... szóval nagyon úgy tűnik, hogy a Magyar Földrajzi Társaságnál ez elfogadott, sőt... így talán nincs helytelen forma... Fauvirt ^vita 2017. november 23., 17:32 (CET)

Nézegetve az anyagokat, akármi is az eredeti néveredet, a magyar nyelvben talán fordítva honosodott meg és Isztria félszigete (a library.hungaricana.hu-n böngészve 1950 előtt több műben is láttam így) lett az Isztriai-félsziget... Fauvirt ^vita 2017. november 23., 19:18 (CET)

Jelen esetben ezért lenne jó választás az Isztria cikkcím, hiszen ez elfogaott elnevezés (a helyi nyelvek nem is használják a „félsziget” névrészt), nem ütközik semmivel, így vitát sem okoz, hogy kell-e „-i” vagy nem. Én bármelyik alakkal tovább tudok élni, bem szeretnék ebben dönteni, csak javasolni. - Gaja   2017. november 23., 20:26 (CET)

Engem még mindig nem győzött meg senki, hogy a közigazgatási egység (legyen épp tartomány, őrgrófság vagy megye) neve nem szintén Isztria, így csupaszon... akkor meg ha egyértelműsíteni kell, megint ott vagyunk, ahol.... Fauvirt ^vita 2017. november 23., 20:41 (CET)

A közigazgatási egységek címszavaiban eleve szerepel a “megye, tartomány” stb kitétel. Pasztilla 2017. november 24., 09:35 (CET)

Az egyértelműsítés miatt Isztria megye és Isztria-félsziget kéne. Én a magam részéről nem tartom hibásnak az Isztriai-félsziget nevet sem (az a félsziget, ahol Isztria megye fekszik), sokan így használják. – LA^pankuš 2017. november 24., 01:34 (CET)

Részemről belenyugszom, de az általam írt szócikkekben az Isztria-félsziget alakot fogom használni. Pasztilla 2017. november 24., 09:33 (CET)

Elnézést, hogy csak most szólok bele, de nem számítottam rá, hogy a szerintem egyetlen hibás megoldás felmerülhet megoldásként. Az "Isztria" tájnév és az "Isztriai-félsziget" félszigetnév szerintem simán megér egymással nagyrészt felcserélhető jelentésben (lásd Ibéria), de az "Isztria-félsziget" bizonyosan hibás, olyan, mintha "Ibéria-félsziget" lenne. Szerintem. – Peyerk ^vita 2017. november 24., 20:35 (CET)

Tulajdonképpen miért is „Isztria-félsziget” alakban írjuk ezt, nem pedig „Isztria félsziget” formában, az AkH.¹² 182.-ben explicite szereplő „Krím félsziget” mintájára? Malatinszky ^vita 2017. november 24., 20:48 (CET)

Valami rejtélyes oknál fogva ez az úzus. Nincs félsziget kötőjel nélkül, lásd Balkán, Sínai, Yucatán. Pasztilla 2017. november 24., 20:56 (CET)

Bocsánat, de ez már miféle érv azok után, hogy a kötőjel nélküli Krím félsziget explicite meg lett hivatkozva? – Peyerk ^vita 2017. november 24., 22:35 (CET)

Nem haragszom. Gondolom ugyanolyan, mint az explicite említett Cartographia, Akadémiai és OH. peyerki lehülyézése a “bizonyosan helytelennel”. Egyébként nem érveltem, csak említettem még félszigetet, ami önmagában is megáll, mégis kötőjeles. Pasztilla 2017. november 24., 22:59 (CET)

Akárhogy is olvasom vissza magamat, nem találom, hol hülyéztem le bárkit is. Annyit állítottam, hogy az "Isztria-félsziget" hibás forma, és ezt fenntartom. Nem láttam olyan kifejtést, amiből az derülne ki, hogy helyes. Használni használják, az tény.

Amit viszont írtál, annak semmi értelme, ez is tény. Lehet, hogy valami mást akartál mondani, de azt írtad, hogy "Nincs félsziget kötőjel nélkül", ennek pedig ellentmond a "Krím félsziget" alak - meg persze rengeteg másik is. Mondjuk Labrador.

Ami a Balkánt illeti, ott szintén egy tájnévről van szó, ami egy hegységé is meg egy félszigeté is. Ezek megkülönböztetésére természetesen a Balkán-hegység és a Balkán-félsziget alakok a helyesek, de ennek semmi köze az Isztria-kérdéshez.

El nem tudom képzelni, miféle "úzusról" írsz. Én csak téves általánosításokat látok.

– Peyerk ^vita 2017. november 25., 23:18 (CET)

Biztosan érted pedig te is, hogy mire gondoltam: önmagában a "Balkán" a félsziget jelölése, és nem a Sztara planináé. Pontosan ugyanúgy, ahogy az Isztria is önmagában a félszigetet jelöli. Ehhez képest mégis kötőjeles az írása, ha már a félszigetet is hozzátesszük. Pasztilla 2017. november 27., 08:51 (CET)

@Pasztilla: Ja most már értem, de ez tévedés. A Balkán-félsziget elnevezést 1808-ban alkotta egy Zeune nevű német geográfus az Appennini-félsziget analógiájára a gerincét képező hegység török eredetű nevéből. Maga a Balkán szó pedig egy történeti-kulturális táj neve lett, bár egyszerűsítőleg használjuk a félszigetre is, de azzal területileg sem egyezik meg. Mivel pedig a félszigetnek nem ez a valódi neve, hanem a földrajzi köznévvel kiegészített változat, ezért van benne a kötőjel. Ugyanezért van kötőjel a hegység nevében is, mert a név önmagában a hegységet sem jelenti. – Peyerk ^vita 2017. november 27., 20:53 (CET)

Szerintem akkor kötőjel nélküli, ha önmagában is megáll a név. A Krím ilyen. Annak Krím a neve, a „félsziget”-et legfeljebb jelzőként tesszük hozzá pontosításnak, de nem tartozik a névhez. – LA^pankuš 2017. november 25., 01:15 (CET)

Ez nem csak szerinted van így, hanem az AkH.¹² 182. szerint is. A klasszikus példa szerint helyes az a mondat, hogy Átúsztam a Dunán, de helytelen az, hogy *Átúsztam a Sárgán. Ennek megfelelően a Duna folyó két szóba, a Sárga-folyó viszont kötőjellel írandó. Áttérve a félszigetekre: ahogy mondod, a Krím megáll önmagában, mint ahogy megáll a Balkán és a Yucatán is, de -- nekem legalábbis -- nem működik önállóan a *Sínai, a *Tihanyi, és a *Skandináv. Ennek megfelelően az akadémiai szabályzatból levezethető helyes írásmód a Krím félsziget, Balkán félsziget és Yucatán félsziget, viszont Sínai-félsziget, Tihanyi-félsziget, Skandináv-félsziget. Visszakanyarodva a horvát tengerparthoz: az én nyelvhasználatomban működik az, hogy Az Isztrián nyaraltam, de nem működik az, hogy *Az Isztriain nyaraltam, és ezért az akadémiai szabályzatból levezethető helyes írásmód az Isztria félsziget és az Isztriai-félsziget lenne. Ennek ellenére, ahogy Pasztilla írja, van egy ilyen rejtélyes eredetű úzus, szokás, amely szerint a félszigetek nevét mindig kötőjellel írják. Nem tudom, ez hogyan egyeztethető össze az AkH.¹² 182.-vel. Talán van valami speciális szabály, amit nem vettem észre.

Ennek az egésznek persze nincs köze ahhoz az eredeti kérdéshez, hogy mint földrajzi név helyes-e az Isztriai-félsziget. – Malatinszky ^vita 2017. november 25., 03:29 (CET)

Én azt látom, hogy az AkH.12-ben az "Isztriai-félsziget" és az "Isztria" formák szerepelnek. Az OH-ban viszont "Isztria-félsziget" van. (Az a helyzet azonban, hogy az OH-ban meglehetősen sok földrajzi név szerepel hibásan, a szerkesztők kevéssé voltak tekintettel a földrajzi nevek helyesírását előíró akadémiai szabályzatra.) A Kartográfia 1990 előtti atlaszaiban én az "Isztria" alakot találom, 1990 után (már Cartographia) viszont megjelent bennük az "Isztria-félsziget" alak. A Földrajzi nevek etimológiai szótára az "Isztria" alakot hozza.

Mindebből én csak azt tudom kihámozni, hogy valamiért 1990 után megjelent egy hibás "Isztria-félsziget" alak, amivel párhuzamosan a két másik, helyes forma is él, és az így kibontakozó káoszban az AkH.12., a legfrissebb szabályzat úgy vágott rendet, hogy az "Isztriai-félsziget" és az "Isztria" alakokat rögzítette helyes formaként.

– Peyerk ^vita 2017. november 25., 23:19 (CET)

Fentebb már hivatkoztam, de most ide másolom Faragó Imre: Földrajzi nevek című 2014-es, az ELTE-n használatos segédanyagából a vonatkozó részeket: „Az 1941-ben, Jugoszlávia széthullásával létrejött Független Horvátország [Nezavisna Država Hrvatska] területén megyéket [župa] szerveztek. Ezek neve jórészt tájnevekből és víznevekből képződött. 1945-től 1991-ig a Horvát Szocialista Szövetségi Köztársaság területén nem működtek megyék. Újbóli megyei szervezet a független Horvátországban jött létre, amely ma is a közigazgatás középszintű egysége. […] (12) Isztria megye [Istarska županija]” →a hozzá tartozó lábjegyzet: „Isztria megye névadója Isztria történeti-földrajzi táj” és a 237. oldalon: „Az Ausztriához tartozó tartományoknak [Land] egy hosszú és egy rövid neve volt használatban. Hivatalos iratokon, szerződéseken, protokolláris rendezvényeken a hosszú, a mindennapokban és a térképi ábrázolásban a rövid nevet használták. Így hivatalos hosszú névként (1) Ausztria Főhercegség az Ennstől keletre [Erzherzogtum Österreich unter der Enns] rövid alakja Alsó-Ausztria [Nieder-Österreich] […] Az (9) (10) (11) Osztrák–Illír Tengermellék [ÖsterreichischesIllirische Küstenland] három koronatartományból állt; Trieszt Birodalmi Város és Kerülete [Reichsunmittelbare Stadt Triest mit ihrem Gebiet], röviden Trieszt [Trieste], Görz és Gradiska Hercegesített Grófság [Gefürstete Grafschaft Görz und Gradisca], röviden Görz és Gradiska [Görz und Gradisca], valamint Isztria Őrgrófság [Markgrafschaft Istrien], röviden Isztria [Istrien].” (a fordított kiemelés tőlem származik). Ezek alapján nekem egyértelműen kiderül, hogy bár egyik a másik névadója, ettől még az Isztria szó jelenthet közigazgatási és földrajzi egységet is, ezt bizonyítja az is, ha megnézzük, a Wikipédiában és máshol a szó használatát... egyáltalán nem egyértelmű, hogy ha önmagában használjuk, hogy melyik lehet a kizárólagos jelentése! Azaz egyértelműsíteni biztosan kell. Persze lehet döntést hozni arról, hogy olyan, mint pl. a Budapest szócikk... ehhez nem tudom mi kell pontosan és hogy ez a kifejezés alkalmas-e erre.

Peyerk, az "Irsztiai" alakban mi az i-képző funkciója? Elvileg találtam egy olyan magyarázatot, hogy népnevekből alkotott helyneveknél ez nem ritka, az előbbi Faragó-féle anyagban a 110. oldalon (ami pedig ha minden igaz erre hivatkozik: BÉNYEI 2012) is hoz rá példákat: Csehi, Horváti, Németi, Olaszi, Oroszi, Tóti. Erről lehet szó? Fauvirt ^vita 2017. november 26., 13:44 (CET)

@Fauvirt: ezeknek a településneveknek semmi közük a témához. A magyar domborzati és hasonló nevekben teljesen magától értetődő, hogy ha egy tájnévből képződnek, akkor a tájnév -i képzős alakjához járul a megfelelő földrajzi köznév. Baranya, Baranya megye, Baranyai-dombság -> Isztria, Isztria megye, Isztriai-félsziget. Őszintén szólva nemigen értem, mit nem lehet ezen érteni, és hogy lehet egy totálisan magyartalan "Isztria-félsziget" formát alkotni – Peyerk ^vita 2017. november 27., 20:35 (CET)

Egy javaslat: Mi lenne, ha a földrajzi egységet (a félszigetet) Isztria névvel jelölnénk, a közigazgatási egységeket pedig a közigazgatási toldalékukkal (ahogy más esetekben is, pl: Isztria megye, Isztria őrgrófság? Kecske cs. kápszta esete... Vélemények? - Gaja   2017. november 26., 14:10 (CET)

Írd ki a javaslatot, de jelzem ismét, itt a Wikipédián sem egységes, a csupasz alak mikor mit jelöl. Fauvirt ^vita 2017. november 26., 14:19 (CET)

Mint már fentebb írtam, annyira nem érdekel a téma, csak próbáltam valami kompromisszumot ajánlani. Nekem mindhárom alak megfelel, bárhol. Nem létező cikkekről meg jelenleg még kár fantáziálni. Én itt most ebből a beszélgetésből kiléptem. További jó szórakozást! - Gaja   2017. november 26., 16:52 (CET)

Már bocs, de mi a hivatkozik erre szócikkekben ha megnézed, van ahol ez, van, ahol az az értelme fordul elő, én erről beszéltem, nem pedig arról, hogy létezik-e... szerintem ha Magyarországról akarsz olvasni, te feltétlenül a Kárpát-medence szócikkbe szeretnél jutni... de mondd, ha tévedek. Fauvirt ^vita 2017. november 26., 20:39 (CET)

Isztria-félsziget, ahogy olvasom, mindenképpen helytelen... itt olvasható is (annak ellenére, hogy zöldként jelöli, de a magyarázatot értelmezve valójában helytelen, csupán elvi lehetőség), ideidézem a lényeget: tehát kötőjelesen akkor írnánk, "[h]a „Isztria” nem minőségjelzője a „félsziget”-nek, [hanem] például [ha] a félsziget Isztria tulajdona, vagy Isztria a félsziget helyét, idejét, módját határozza meg, akkor valószínűleg ez a jó megoldás.", illetve az általam már többször hivatkozott Faragó: Földrajzi nevekben (a 135. oldalon) is ez áll a kötőjeles írásmódhoz: " ha egy önmagában nem használt földrajzi köznév valamilyen előtaggal bővül." Az eddig olvasottak alapján a választási lehetőségek ezek lennének: Isztria → az ebből képzett Isztria félsziget (minőségjelzős kapcsolat, mint pl. a Péter bácsi); vagy népnévből alkotott helynévként Isztriai-félsziget. Én mindenesetre létrehoztam az Isztria (egyértelműsítő lap)-ot. @Pasztilla: te említetted a Magyar nagylexikont és a Természettudományi lexikont, ezek melyik alakot írják (ez nem derül ki számomra egyértelműen)? Fauvirt ^vita 2017. november 26., 20:39 (CET)

TermTudLex: Isztria. MNlex: Isztria-félsziget. Pasztilla 2017. november 27., 08:17 (CET)

@Fauvirt: bocs, de rosszul használod a helyesiras.mta.hu-t. A "Külön vagy egybe?" a megoldás ismertetése után piros keretben ezt írja: „Az Ön által megadott "Isztria félsziget" bemenet nagybetűvel kezdődik. Ha ez egy tulajdonnév, és a helyesírására kíváncsi, próbálja ki Névkereső eszközünket is!”. Ha viszont a "Névkereső" menübe lépsz, ott azt kapod, hogy Isztria és Isztria-félsziget nevek léteznek – ami viszont ellentétes az AkH.12. szójegyzékével. Hacsak nem gondolja valaki azt, hogy az Isztria-félsziget és az Isztriai-félsziget nem ugyanazt akarja jelenteni. Szóval itt csak a "helyesírástudomány" szakembereinek végtelen trehányságának újabb bizonyítékát találjuk a földrajzi nevek terén. Sajnos a földrajzi neveknek mostoha a sorsa, ezt már sokszor láthattuk.

A felhozott források mind ugyanarra mutatnak: a 90-es években valamiképpen keletkezett egy addig nem használt Isztria-félsziget megoldás, ami viszonylag elterjedté vált akkori atlaszokban és lexikonokban, az AkH.12. viszont újból rendezte a kérdést, visszatérve a hagyományos Isztriai-félsziget változathoz.

Az a vita közben remélem mindenki számára világos, hogy abból, hogy az Isztria és az Isztriai-félsziget formákat együtt hozza az AkH.12., az egyáltalán nem következik, hogy ezek egymással minden tekintetben felcserélhető, azonos jelentésű nevek lennének.

– Peyerk ^vita 2017. november 27., 21:12 (CET)

Számomra egyáltalán nem világos az egész. Biztosan el tudod úgy mondani, hogy én is értsem. Előrebocsátom, arról engem nem lehet meggyőzni, hogy “Isztria” elsődlegesen és évezredek óta ne a félsziget neve lenne. Márpedig, ha a félsziget neve Isztria, akkor az “Isztriai-félsziget” csak egy azon a félszigeten belül található kisebb félsziget neve lehet. Máshogy számomra értelmezhetetlen a szerkezet, és éppen ezért tartom hibásnak, Malatinszky felvetésével egyetértve betű szerint “Isztria félsziget” volna az írásmódja. (A Balkán-etimológiádra nem reagálok, fontosabb a nyugalom.) Pasztilla 2017. december 4., 06:55 (CET)

Sajnos nem biztos, hogy el tudom mondani úgy, hogy te is megértsd, mivel ez rajtad is múlik, a te részedért pedig nem tudok garanciát vállalni. Ez van.

Az nem világos, mit értesz az alatt, hogy "betű szerint", de hogy az "Isztria félsziget" számomra elfogadható, azt fent már leírtam. Számomra kizárólag az "Isztria-félsziget" nem fogadható el, ezt az AkH.12. ki is zárja. Az egyéb érveimet már leírtam. Annak nincs különösebb jelentősége, hogy tudod-e értelmezni az "Isztriai-félsziget" szerkezetet, mások láthatóan képesek erre, ahogy a Floridai-félsziget szerkezetet is biztosan sokan képesek értelmezni.

Amit a Balkánról írtam, azt források alapján írtam. Ha fontosnak tartod az egyet nem értésedet (és nem csak úgy teszel, mintha nem értenéd), akkor vitassuk meg, de a "nekem van igazam, de nem érdemled meg, hogy ezt alátámasszam" óvodás stílustól kímélj meg.

Nyilván az a kulcsa a sztorinak, hogy az Isztria és a Florida, illetve az Isztriai-félsziget és a Floridai-félsziget nevek nem pontosan ugyanazt jelentik még akkor sem, ha területileg akár teljesen ugyanazt értjük is alattuk. Ahogy a Magyarország, a Magyar Köztársaság vagy a Magyar Állam nevek sem ugyanazt jelentik akkor sem, ha történetesen területileg lefedik egymást.

– Peyerk ^vita 2017. december 12., 13:20 (CET)