Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív87

Dóm Múzeum

MegoldvaHiányzik az aláírás!

(aláírás és dátum nélkül)

A firenzei Museo dell'Opera del Duomo-nak mi a magyar neve? Dóm Múzeum vagy Dóm-múzeum vagy Dóm múzeum? - Tündi ^vita 2013. március 15., 16:14 (CET)

Megoldottam a problémát: az olasz név lett a cikkcím, a többi átirányítás. - Tündi ^vita 2013. március 16., 08:55 (CET)

Szerintem is ez a jó megoldás, akartam is írni. Ogodej ^vitalap 2013. március 16., 09:38 (CET)

Viszont a nyomdai aposztrófra cserélni kellene az írógépest a cikkcímben. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 17., 02:53 (CET)

Az olasz cikkcímben sincs ’ ferde ill. görbe (nyomdai) aposztróf az ' egyenes (írógépes) aposztróf helyett. Az első az igazi a könyvekben, de a könnyebb elérhetőség miatt pl. a francia wikin a második a kötelező a cikkcímekben, átirányítással a ferde aposztrófos címről, a cikkszövegekben pedig mind a kettő engedélyezett de nem szabad szerkháborúzni ezen az apróságon. Oliv0 ^vita 2013. március 17., 07:07 (CET)

Itt éppen fordítva van: minden tulajdonnevet nyomdai aposztróffal írunk, és az írógépesről kell az átirányítás. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 17., 15:24 (CET)

Máshol is van Dóm Múzeum (vagy Dómmúzeum), például Pécsett, így átirányításként is némileg megtévesztő ez a név jelenleg. Az más kérdés, hogy a pécsi múzeumról nincs szócikkünk. --Regasterios ^vita 2013. március 17., 11:45 (CET)

Termál

Ha a Bogácsi Thermálfürdő Kft. így nevezi magát (Th-val), akkor a Bogács cikkben szerepelhet így, vagy ragaszkodjunk a h nélküli Termálfürdőhöz? --Rlevente ^üzenet 2013. március 17., 18:35 (CET)

Hát a fene tudja, a honlapon is előfordul mindkettő, kezdve a domainnévvel. Én a magam részéről megkerülném egy „a bogácsi termálfürdő”-vel, elég egyedi így is… Alensha 2013. március 17., 18:50 (CET)

Doneck vagy Donyeck

Megoldva--Karmela posta 2013. március 20., 00:00 (CET)

• átvezetés az FNB71-be
• egyértelműsítő lap készítése
• a hivatkozások helyreigazítása

Az FNB 68. ülés (2009. szeptember 29.) ezt írja: „Az ukrán városok esetében az orosz helyett a jelenlegi hivatalos neveket (Dnyipropetrovszk, Doneck) kellene használni.”.

Az FNB 71. ülés határozataban (2010. június 21.) mégis „Donyeck ” szerepel.

A Doneck cikk így kezdődik:

Doneck (ukránul: Донецьк), vagy régebbi, oroszos formában Donyeck (oroszul: Донецк) nagyváros Ukrajna keleti részében, a Kalmiusz mentén.

Javasolom, hogy maradjunk a „Doneck”-nél, ne nevezzük át „Donyeck”-re.

--Karmela posta 2013. március 16., 22:25 (CET)

Maradjon. --VargaA ^vita 2013. március 16., 22:30 (CET)

Maradjon. – LA^pankuš 2013. március 16., 22:37 (CET)

Maradós, nem kérdés. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 17., 03:05 (CET)

Rendben, tekintsük elintézettnek, bejegyzem az FNB71-be. --Karmela posta 2013. március 17., 20:55 (CET)

Ez nem annyira magától értetődő eset, és jól példázza, hogy a földrajzi nevek helyesírása mennyire a jelentésüktől függ, a nevek nem a levegőben lógnak. Van ugyanis egy Donyeck nevű, kisebb magyar megyeszékhelynyi méretű város Oroszországban is, a Rosztovi területen, a Donyec/Donec folyó mellett. Így tehát egyfelől a Doneck és a Donyeck nevek egyaránt helyesek, csak épp másra vonatkoznak, másfelől az FNB határozata meg semmit nem ér, hiszen nem derül ki belőle, minek a magyar nevét határozták meg. (Ettől azért mi még tudjuk, melyiket hogyan kell írni.)

Mindebből következően az a feladat marad nekünk, hogy hogyan leet egyértelművé tenni a helyzetet, hogy a jóval nagyobb Doneckre mutatni szándékozó linkek egy nagy része ne mutasson hibásan a közeli, de más országban fekvő és kisebb Donyeckre.

--Peyerk ^vita 2013. március 17., 22:29 (CET)

Az ukrán város nevét próbálták meghatározni. – LA^pankuš 2013. március 17., 22:53 (CET)

Ezt javasolom:

• A cikkek: „Doneck és „Donyeck (Oroszország)”, és mindkét cikk elején utalunk az egyértelműsítő lapra
• átirányítás: „Donyeck” »» „Donyeck (egyértelműsítő lap)”
• A „Donyeck (egyértelműsítő lap)” tartalma:

• [[Doneck|Donyeck]], Doneck ukrajnai nagyvárosnak, ami a Kalmiusz mentén fekszik, régebbi, oroszos neve
• [[Donyeck (Oroszország)|Donyeck]], Oroszországi város a Donec folyó mellett

Ezen a módon a mezítlábas Donyeck linkek zöldben virítanak, lásd WP:ZÖLD

--Karmela posta 2013. március 17., 23:48 (CET)

Létrehoztam az egyértelműsítő lapot és az átirányítást, Regasterios (vita | közrem. | törölt szerk. | ) pedig éppen javítgatja a mezítlábas Donyeckeket. --Karmela posta 2013. március 18., 14:01 (CET)

• Mos találtam, jó ez így?

• Donyeci-hátság cikk, és benne:

• Doneci gyűrt terület
• Donecki terület
• Sziverszkij-Donec átjavítva Donyec folyóra

--Karmela posta 2013. március 18., 16:17 (CET)

Sziverszkij-Donec = Donyec folyó: „oroszul: Се́верский Доне́ц […] Az orosz és ukrán név első tagja (Szeverszkij, Sziverszkij) nem az északi égtájra (oroszul: szever), hanem az egyik ősi szláv törzs nevére (szeverjan) utal. A magyar nyelvben a név első felét hagyományosan elhagyjuk.” Oliv0 ^vita 2013. március 18., 16:49 (CET)

Akkor ezt már javítottam is a cikkben. --Karmela posta 2013. március 18., 17:11 (CET)

A Donecki terület egyértelmű. Viszont a folyó nevéből képzett földrajzi nevek a folyó magyar (oroszból jött) nevére épüljenek, tehát pl. donyeci gyűrt terület - bár arról fogalmam sincs, hogy ez egyáltalán név-e. --Peyerk ^vita 2013. március 19., 11:41 (CET)

Van ezzel még valami teendő, vagy tekintsük megoldottnak? --Karmela posta 2013. március 19., 18:27 (CET)

Galaţi vs Galați

Megoldva--Karmela posta 2013. március 19., 09:01 (CET)

A Galaţi lap átirányít arra a cikkre, hogy Galați, pedig ebben az utolsó előtti betűt a mellette állóktól eltérő méretűnek és vastagabbnak látom. Miért jó ez így?

--Karmela posta 2013. március 16., 23:27 (CET)

Két különböző betű a ţ és a ț. Ha vastagabbnak látod, az csak egy adott beállítás (felbontás, szövegméret) problémája. Nálam például teljesen egyformák. – LA^pankuš 2013. március 16., 23:32 (CET)

Ld. itt: román ábécé. A második a helyes, az elsőben nem román betű szerepel. --VargaA ^vita 2013. március 16., 23:33 (CET)

Köszönöm. --Karmela posta 2013. március 16., 23:52 (CET)

Egyébként az előző (Konstanca) szakaszban is, a felvetett alternatíva szóba se jöhet, mert ugyanúgy nem a román diakritikus karakter szerepel benne (a megye román nevében jól szerepel). – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 17., 03:22 (CET)

A romániai magyar sajtóban ez is gyakrabban szerepel Galac változatban. – Wikizoli ^vita 2013. március 17., 08:20 (CET)

Mondjuk úgy, hogy a romániai magyar sajtó nyelvhasználata eltérhet a sztenderdtől, ezen remélem senki nem sértődik meg. Mindenesetre a magyar Wikipédiát a sztenderd nyeévhasználatra támaszkodva írjuk. A kérdés tehát az, hogy bevett-e ez a forma ott (mármint a sztenderdben, vagyis itt)? --Peyerk ^vita 2013. március 17., 22:42 (CET)

ENSZ Gyermek Jogainak Bizottsága

Jó ez a cím? Nekem magyartalannak tűnik. ENSZ Gyermekjogi Bizottság jobb (vagy még inkább Gyermekjogi ENSZ-bizottság), vagy ha mégis, akkor inkább ENSZ Gyermekek Jogainak Bizottsága. Kellenek ide a nagy kezdőbetűk? – Wikizoli ^vita 2013. március 17., 08:48 (CET)

Szerintem helyesen "Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága", nagybetűkkel, mert ez intézménynév. --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2013. március 18., 09:15 (CET)

Burum +1. Lásd itt. Csigabi^{itt a házam} 2013. március 18., 09:20 (CET)

تيجي بسرعة

Át tudná írni nekem valaki a vonatkozó szabályok szerint azt, hogy تيجي بسرعة? Elvileg marokkói arabul olyasmit tesz, hogy „gyere gyorsan”, vagy mi, és az angol Wikipédiában „teeji basra” átírással szerepel. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. március 19., 12:28 (CET)

Az itt olvasható mássalhangzók DIN átírásban: tyǧy bsrʿʰ. Többet nem tudok róla, de ha a magánhangzókat elhisszük az angol wikinek, WP:ARAB átírásban az lesz: tídzsí baszra. Oliv0 ^vita 2013. március 19., 14:02 (CET)

Köszönöm szépen! – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. március 19., 16:36 (CET)

Miértnem kérded meg Mathae-t? Teemeah 편지 2013. március 19., 16:44 (CET)

Feltehetően, az angol átiratból kiindulva tízsi baszraa. A Magrib-országokban a dzs nem jellemző, helyette zs-znek, a szó végi i hangot nem tekintjük hosszúnak (bár ejthető úgy is), a baszraa két a, mert van benne egy torokhang, amit így adunk vissza. --Mathae Fórum 2013. március 19., 17:49 (CET)

Szerinted lehet-e egyáltalán marokkói ez? Mert ahogy körülnéztem francia nyelvű weboldalakon, vitákat láttam a Batman-filmmel kapcsolatban arról, hogy hol van ilyen helyi kiejtés, hogy bas(a)r(ʿ)a „gyorsan”, de nem jutottak eredményre, és még kevésbé a tiji / deši / deše „gyere” szóról. Oliv0 ^vita 2013. március 19., 18:05 (CET)

Nem tudom, nem tudok egyik marokkói arab nyelven sem. --Mathae Fórum 2013. március 19., 19:56 (CET)

Köszönöm még egyszer. Azon meg nem igazán van mit csodálkozni, hogy sehol sem ejtik úgy, mert eleve a kántálás a (főleg amerikai) rajongók felvételeiből lett összerakva, ráadásul a zeneszerző szándéka az volt, hogy jól hangozzon, nem az, hogy pontos vagy értelmes legyen. – Matthew ^{(hűtőszekrényajtó)} 2013. március 20., 07:31 (CET)

Tula szócikk címe?

Megoldva--Karmela posta 2013. március 20., 10:40 (CET)

Föltettem a Tula orosz városról szóló cikket, ez a Tulai terület közigazgatási központja; de a címét még zárójeles résszel bővíteni kell. Létezik Mexikóban is azonos nevű település (talán több is), Oroszországban is, sőt utóbbiban folyó is. Kérdés: melyik cím lenne jó?

1. Tula (település, Tulai terület)
2. Tula (település, Oroszország, Tulai terület)
3. (más, vagy más sorrendben)

Köszönöm: --Vadaro ^vita 2013. március 19., 21:28 (CET)

@Vadaro: Más. Erről előkészületben van egy útmutató, amihez már elég sok anyagot összegyűjtöttem itt: Szerkesztő:Karmela/telep. Próbáld ki kérlek, hogy használható-e erre az esetre! A vitalapja is érdekes. --Karmela posta 2013. március 19., 22:03 (CET)

Megyek, köszönöm. --Vadaro ^vita 2013. március 19., 22:15 (CET)

Átnéztem, szerintem jól használható és hasznos. --Vadaro ^vita 2013. március 19., 23:31 (CET)

Tula (Tulai terület), a Blagovescsenszk (Amuri terület) analógiájára. (Ez felel meg a Karmela készülő útmutatójának is.) --Hkoala 2013. március 19., 23:03 (CET)

Akkor így lesz, köszönöm. --Vadaro ^vita 2013. március 19., 23:31 (CET)

Humán Fejlettségi Indexük

Az Országok listája Humán Fejlettségi Indexük alapján szócikk címében a Humán Fejlettségi Index milyen szabály alapján nagybetűs? --Hkoala 2013. március 19., 22:59 (CET)

A lista az angol cikk fordításából született, Human Development Index, talán ezt vették át, szerintem hibásan. Van a témáról egy másik cikkünk, (nem országlista), ott Emberi fejlettségi index a cím, de a bevezetőben már humán fejlettségi mutató. Az Origo cikke kicsikkel írja (kivéve a rövidítését: HDI), én is így írnám. --Vadaro ^vita 2013. március 20., 23:40 (CET)

Mad Max 2

Okosságra lenne szükség a tegnap megírt Mad Max 2 cikkel kapcsolatban. Három féle írásmódja van a címnek csak itt, a Wikipédián, további kettő máshol. Úgymint MM 2 - Az országúti harcos, MM 2 - Az Országúti Harcos, MM 2 - Országúti Harcos. Más források általában úgy írják, hogy MM 2 - az országúti harcos. A DVD lemezen MMM 2. Az országút harcosa. Az imdb: Mad Max 2. - Az országúti harcos. Eredeti címe MM 2: The Road Warrior. Abban a világban, ahol játszódik, senkinek az eredeti neve nem ismert. Mint a Rejtő regényekben, vagy a pankrátoroknál, valamely tulajdonságuk után nevezik el őket, pl. Piszkos Fred, Fülig Jimmy, Hulk Hogan, Ultimate Warrior. Tehát a név kicsi, vagy nagybetűvel írandó, Mad Max egyszerűen csak egy országúti harcos, vagy a csapatot megmentő hős, az Országúti Harcos? A 2 után kell pont, vagy nem kell pont. Kötőjellel, vagy az eredeti kettősponttal? A film, címének eredete egyébként Mad Max 2. Ausztráliában, The Road Warrior Amerikában, Mad Max 2: The Road Warrior máshol. Köszi! --Livvyfan ^vita 2013. március 20., 09:39 (CET)

Úgy látom, hogy Mad Max a név, a többi jelző. Tehát arra szavaznék, hogy Mad Max, az országúti harcos (a 2 csak arra utal, hogy a film második része). A szócikk címe lehetne egyszerűen csak Mad Max 2, ahogy például az angol és sok más wikiben van. – Wikizoli ^vita 2013. március 20., 10:12 (CET)

köszi, nekem is Mad Max 2 lenne a legszimpátikusabb, a bevezetőben megemlítve alcímét. De ponttal, vagy pont nélkül? Még várok további javallatokra, mert valami végleges és megnyugtató címet kellene találni, utána az összes belső linket erre javítani. – Livvyfan ^vita 2013. március 20., 10:53 (CET)

Nagyon sok ilyen van, hamarjában a Jégkorszak-filmek jutnak az eszembe. Sajnos nincs egységes gyakorlat (itt sem), ezért van ponttal/pont nélkül, kettősponttal/nagykötőjellel. Szerintem a legszebb változat a "Mad Max 2. – Az országúti harcos" lenne, de ez csak egy vélemény. --Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2013. március 20., 10:57 (CET)

• Az angol cikk alátámasztja a kisbetűs írásmódot, ugyanis ahol nem címként szerepel (az angolok szeretik a címeket csupa nagybetűvel írni) ott már nem nagybetűs, hanem így fordul elő "road warrior"-themed activities.

Ugyanakkor feleslegesnek érzem a hosszú címet, „Mad Max 2” tökéletesen elég lenne az egyértelműséghez úgy, hogy az „Országúti harcos (film, 1981)” egy szimpla átirányítás rá. A Wikipédiák többsége szintén csak a „Mad Max 2”-vel operál, kisebb részük a kettős címmel, és olyanok is akadnak, amik csak a leíró részt választották címül, mint az itt látható wikidata:Q1125262.

--Karmela posta 2013. március 20., 11:32 (CET)

A törpebolygó az Pluto vagy Plútó?

A Földrajzinév-bizottság határozata szerint Plútó, ugyanakkor ezzel kezdődik a mi Pluto (törpebolygó) cikkünk:

• „A Pluto (régebben Plútó bolygó, a kisbolygó-elnevezési konvencióknak megfelelően 134340 Pluto) plutoida törpebolygó, amelyet 2006. augusztus 24-éig a Naprendszer kilencedik, legkisebb bolygójaként tartottak számon, ma pedig (az Eris után) a második legnagyobb törpebolygónak számít.”

Maradjon a cikkcím „Pluto”, vagy nevezzük át „Plútó”-nak? --Karmela posta 2013. március 13., 09:50 (CET)

Van már róla helyi határozat: WP:ELTÉR#cite_note-8 --Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 13., 10:12 (CET)

Nagyon jó, köszönöm! --Karmela posta 2013. március 13., 10:21 (CET)

Hoppá, utánanéztem, és először is nincs róla helyi „határozat”, hanem a Wikipédia:Helyesírás/Szándékos eltérések az OH.-tól lap 2011. október 23-i bejegyzése az illető cikk vitalapján folytatott, és hiányos forrásokat figyelembe vevő vitára utal. A vitákból kiderül ugyan, hogy az égitest csillagászati szakmegnevezése a kisbolygó-elnevezési konvencióknak megfelelően 2006 óta „134340 Pluto”, de nyoma sincs annak, hogy a vitában ismerték és figyelembe vették volna, majd valamilyen meggondolásból elvetették volna a Földrajzinév-bizottság 2010-ben hozott döntését ennek az égitestnek a helyesírásáról, hanem csak az, hogy az olyan helyesírási forrásokat, amik a kisbolygóvá való visszaminősítés előtt születtek, nem tartják már aktuálisnak.

Ha komolyan vesszük azt az ezen a kocsmafalon számtalanszor hangoztatott alapelvet, hogy a helyesírásban a helyesírás szakembereinek, nem pedig más tudományágak szakembereinek az érvelését követjük, akkor az FNB71, tehát a Földrajzinév-bizottság 2010 júniusában hozott döntésének fényében a vita fonalát újra fel kell vennünk.

Én a következő eljárást tartanám logikusnak:

1. Ha a csillagászati szakmegnevezést akarjuk követni a címválasztásban, akkor a cikk címe legyen „134340 Pluto” vagy „Pluto (törpebolygó)” (lásd: Kategória:A Naprendszer kisbolygói), és a szövegekben általában hagyjuk meg a helyesírásnak megfelelő „Plútó” írásmódot (kivéve persze, ha sorszáma kíséretében szerepel).
2. ha a címválasztásban is a Földrajzinév-bizottság helyesírási határozatát követjük, akkor a cikk címe is legyen „Plútó (törpebolygó)”

--Karmela posta 2013. március 15., 10:18 (CET)

Egyik sem jó megoldás. Ez nem földrajzi, hanem űrföldrajzi kérdés, ami – valljuk be – csak érintőleges a földrajzzal. Emellett nem helyesírási kérdés, mert mind a Pluto, mind a Plútó helyesen írt névalak. Ezért sem az OH-nak, sem a FNB-nak nincs kompetenciája ebben a kérdésben. A bolygók, törpebolygók és holdak neveit nem írjuk katalógusszámmal soha, ezért az első mindenképp kiesik. A második pedig csak konvenció kérdése. Azért lett Plútó az eredeti neve, mert a felfedezésekor bolygónak minősítették. A csillagászati szakzsargon a törpebolygók neveit a latinos alakjukban használja. A szándékos eltérések listája pont azért van, hogy a helyesírásilag vagy szakmailag nem indokolható formákat mégis használhassuk helyesen. Maradjon Pluto. – LA^pankuš 2013. március 15., 10:34 (CET)

@LA, az FNB71 döntött a Naprendszer és a Hold helyesírásáról is, miért is ne tartozna a kompetenciájába a Plútó helyesírása? Az persze már nem rá tartozik, hogy milyen azonosítót adnak a csillagászok az egyes égitesteknek, és tőle független a szakzsargon is. A szakzsargonnak van befolyása más nyelvhasználókra is, és előfordulhat, hogy idővel ez a befolyás visszafordítja azt a folyamatot, hogy ahogy a Plútót sajátjává tette a magyar nyelv és így ékezeteket kapott, de 2010-ben még nyilván úgy találtatott, hogy egy ilyen visszafordulás még nem történt meg. --Karmela posta 2013. március 15., 12:44 (CET)

Érdekes filozófiai kérdés, hogy ha valaki dönt valamiről, attól automatikusan a kompetenciájába is tartozik-e az a kérdés. Bináris ^ideWikidata Kelt: Wikipédia,  2013. március 15., 12:55 (CET)

Lájk! A Ceres kisbolygó nevét is magáévá tette a magyar nyelv, mégsem írjuk Ceresznek, még kevésbé Keresznek. Ennek semmi relevanciája. Nem beszélve arról, hogy a Hold írásmódjáról nem nagyon volt mit dönteni. A FNB maradhatna a kaptafánál és az új földrajzi neveknél. A pesti reptér esetén még abban is lejáratta magát. Felőlem döntsön arról, hogy az eddig Holdnak írt Holdat Holdnak kell a továbbiakban írni. – LA^pankuš 2013. március 15., 13:07 (CET)

Elhatározhatjuk értelmes érvelés alapján, hogy ezúttal nem akarjuk követni a Földrajzinév-bizottság döntését, ez nyitva áll előttünk. Azonban nem hivatkozhatunk egy olyan vitára az ignorálásra vonatkozó határozat gyanánt, aminek résztvevői nyilvánvalóan nem voltak tisztában a helyesírási szakemberek aktuális álláspontjával. --Karmela posta 2013. március 15., 14:08 (CET)

Tisztázzuk még egyszer: a FNB nem helyesírási szakemberek társasága, nem helyesírási, hanem elnevezési kompetenciájuk van földrajzi nevek tekintetében. Amúgy pedig ez nem helyesírási kérdés, mert mindkét alak helyesen írt alak, hanem a két névváltozat alkalmazásának kérdése. A helyesírási szakemberek véleményével a jelölt megbeszélés teljesen tisztában volt, ezért van az OH-tól eltérő alakok listájában. – LA^pankuš 2013. március 15., 14:15 (CET)

„A Földrajzinév-bizottság úgy foglal állást, hogy az érettségi vizsga követelményeihez tartozó névanyag nyelvileg és helyesírásilag a következő formában helyes... Naprendszer...Hold...Plútó...” (és még 740 megnevezés), mint azt a www.kormány.hu lapon olvashatod, és itt is: WP:FNB71. Nekem erősen úgy tűnik, hogy rájuk tartozik ez a kérdés.

--Karmela posta 2013. március 15., 14:29 (CET)

Bocs, ebből a megfogalmazásból én azt látom, fogalmuk sincs, hogy egyáltalán miben döntöttek. "Nyelvileg és helyesírásilag..." Piha... A Plutót leszámítva nem volt miben dönteni. A Pluto esetében viszont egyszerűen névváltozatok között döntöttek, nem nyelvi vagy helyesírási kérdésben. Nyelvi kérdésekben az OH szójegyzete a mértékadó, még akkor is, ha a FNB jogot vindikál magának hatalmas helyesírási hibák szentesítésére is, és nem veszik a fáradságot még ahhoz sem, hogy mértékadó szakirodalmakat tanulmányozzanak. Ehelyett ad hoc módon ráböknek valamire, hogy innentől kezdve az a helyes, amiknek jó része szembe megy a helyesírási és földrajzinévhasználati tendenciákkal egyaránt. – LA^pankuš 2013. március 15., 14:42 (CET)

Plútó vs Pluto, érdemben

• Javasolom, hogy hagyjuk abba ezt a meddő vitát az FNB kompetenciájáról, térjünk inkább a tárgyra és nézzük meg, hogy miért jó vagy rossz a fenti javaslatom, hogy a szövegekben általában hagyjuk meg a helyesírásnak megfelelő „Plútó” írásmódot, a cím pedig a következők valamelyike legyen: „134340 Pluto” vagy „Pluto (törpebolygó)” vagy „Plútó (törpebolygó)”.

--Karmela posta 2013. március 15., 14:57 (CET)

A tárgyról már nem egyszer kifejtettem a véleményem, Pluto. Esetleg valaki más is beleszólhatna érdemben. – LA^pankuš 2013. március 15., 15:08 (CET)

• A címválasztás ügyében szenvedélytelen vagyok, mindhárom változat mellett lehet jó érveket felhozni. Nekem például tetszene az is, ha a A Naprendszer kisbolygói kategóriában található cikkek túlnyomó többségének mintájára a „134340 Pluto” névvel hajtanánk fejet a korrekt csillagászati azonosítás előtt, hiszen az átirányítások folytán így sem lesz gond a cikk megtalálása.

Viszont visszalépésnek érezném, ha a már meghonosodott Plútó elnevezést sutba dobnánk, újra visszalépnénk a latinos írásmódhoz, és kigyomlálnánk a Plútót a cikkekből olyan helyeken is, ahol nem a csillagászati azonosítót akarjuk a mondatba foglalni, hanem általánosabban van szó erről az égitestről.

„a Plútó már meghonosodott mint nagybolygó, ezért nem lehet most hirtelen nem-meghonosodott csak attól, hogy elvesztette a nagybolygó státuszt” írta egy bizonyos L. András ezen a helyen. --Karmela posta 2013. március 15., 16:38 (CET)

Igen. Ezt írtam, ami azt bizonyítja, hogy meggyőzhető vagyok, nem ragaszkodom csökönyösen az elképzelésemhez, ha az ellenkezője bebizonyosodik. A Pluto katalógusszámos elnevezése nem jó, mert nem kisbolygó, hanem törpebolygó, a megkülönböztetés nem véletlen. – LA^pankuš 2013. március 15., 16:43 (CET)

Ó valóban, ezt elnéztem, a Kategória:A Naprendszer törpebolygói mintáját jó követni, és akkor a „Pluto (törpebolygó)” illik a többi latinos írásmódú cikkcímünk sorába: Haumea (törpebolygó), Ceres (törpebolygó), Eris (törpebolygó), Makemake (törpebolygó). Ez a címválasztás sem mondana azonban ellent annak, hogy a cikkekben általánosságban továbbra is támogassuk a meghonosodott „Plútó” használatát. --Karmela posta 2013. március 15., 17:11 (CET)

Karmela, korábban én is a "Plútó" névalak mellett érveltem, de időközben beláttam, hogy a Pluto névalak a helyes, mivel nem bolygóról van szó. A kétféle forma nem különbözik annyira, hogy "meghonosodott" érveléssel bárki a "Plútó" mellett álljon ki.

Ugye ezeket a végeredményeket fel fogod vésni a Földrajzműhely és egyéb érintett műhelyek megfelelő lapjaira, hogy ne kelljen félévente újból végigmenni rajtuk? misibacsi*^üzenet 2013. március 16., 10:48 (CET)

Misibacsi, ez utóbbi kérdésedet a #Földrajzinév-bizottság, érettségi névanyag szakaszban válaszolom meg. --Karmela posta 2013. március 18., 18:25 (CET)

Plútó/Pluto – planetológiai nevezéktan

Egy ilyen szép tanulmányt találtam:

• Hargitai Henrik, Kozma Judit, Kereszturi Ákos, Bérczi Szaniszló, Dutkó András, Illés Erzsébet, Karátson Dávid, Sik András: Javaslat a planetológiai nevezéktan magyar rendszerére. Csillagászati Évkönyv, (2010) [[Kategória:]]

„ „Az alábbi nevek és szakszavak megállapítását többéves elôzetes szakmai konzultáció elôzte meg az ELTE, MÁFI, MTA KTM CSKI, MCSE szakértôi részérôl. Ebben figyelembe vettük a nemzetközi írásmódot és a magyar névhasználat hagyományait is. Ahol nem jutottunk konszenzusra, azt külön jelezzük. ...A Titan, Iapetus és Pluto nevének írásmódjáról nincs konszenzus szakmai körökben. ...A Pluto alak (újra) bevezetése mellett szól, hogy írásmódja is jelzi az égitest jellegét, de ellene szól, hogy nyelvileg már meghonosodott, azaz a Pluto alakhasználata a Plútóhoz képest nyelvileg visszalépés” ”

• Ennek fényében azt javasolom, hogy mi se legyünk pápábbak a pápánál, és ne irtsuk ki a Wikipédiából a Plútó előfordulásokat sem, a Pluto előfordulásokat sem. Címként természetesen csak egyet tudunk kiválasztani, és mivel a Haumea (törpebolygó), Ceres (törpebolygó), Eris (törpebolygó), Makemake (törpebolygó) sorozatba ez így illeszkedik jobban, a cikk címe legyen Pluto (törpebolygó), a Plútó pedig egy olyan átirányítás legyen, amin elhelyezzük a {{átirányítás nem hibás névről}} sablont.

--Karmela posta 2013. március 18., 22:35 (CET)

Nem hibás a Plútó, már csak azért sem, mert a visszaminősítése előtti irodalomban természetesen így szerepel. Ennek ellenére a törpebolygók egységessége miatt – ahogy írod – a Pluto alak a támogatott. Ha törpebolygó, akkor írjuk úgy, ahogy a törpebolygókat. (Mellesleg Bérczi Szaniszlót szerkesztőink között is számon tartjuk, őt közvetlenül is meg lehet invitálni egy ilyen vitába.) – LA^pankuš 2013. március 18., 23:48 (CET)

WP:KOREAI mássalhangzótorlódások

Miután kiegészítettük az átírást a kimaradt részekkel, nevezetesen, hogy az [sz] hasonul az utána következő szótag kezdőbetűjének ejtéséhez, beleütköztem abba a gyakori jelenségbe, hogy dupla [sz] után jön egy [t], ami három darab t betűt eredményez a leírásban. Pl. 있다면 itttamjon [issz>>itt>>itt+tamjon] ez nem túl fura a magyar helyesíráshoz szokott szemnek? Maradhat így? Van hasonlóra példa más átírásokban? Teemeah poke me 2012. október 11., 10:09 (CEST)

Hozzáteszem, hogy az angolok úgy oldják meg, hogy d-re változtatják a kezdőbetűt: ittdamyon Teemeah poke me 2012. október 11., 10:12 (CEST)

Tudtommal három azonos mássalhangzót egymás mellett semmilyen formában, még átírásban sem tűr a magyar helyesírás. (Ezek szerint az angol sem, és valószínűleg más nyelvek sem.) Vagy kötőjel, vagy d, mint az angol átírásnál. --Pagony^foxhole 2012. október 11., 10:22 (CEST)

• Off: a németek ebben kivételek, és a 1994-es helyesírási reformja még meg is szaporította az ilyen hármommássalhangzós szavakat. Már azelőtt is volt de:Sauerstoffflasche, Werkstatttreppe, holzschlifffrei, Stopppreis, Balletttruppe, fetttriefend és az etimológiai meggondolásból újabban három mássalhangzóval írtak közé tartozik: Schritttempo, wettturnen, Flusssenke, Dampfschifffahrt, Krepppapier, Balletttänzer.

A magánhangzós gyönyörűségek közé tartozik a seeerfahren, amit már a reform előtt is eee-vel írtak, de a nagybetűs Seeelefant csak a reform óta ilyen.

Az olvasást megkönnyítendő kicsit nagylelkűbbé váltak a kötőjellel: Sauerstoff-Flasche.

Jó cikk van erről: de:Neuerungen der deutschen Rechtschreibreform von 1996

--Karmela posta 2012. december 20., 10:20 (CET)

A kötőjel szimpatikusabb lenne, mert akkor az rendesen tükrözné a WP helyesírását, de szétszedi feleslegesen a szót. Ha átírnánk d-re, az meg csak annak alapján indokolható, hogy az angol átírás is így tesz. Mi lenne, ha kettő maradna? Három semmiképpen sem lehet. Ogodej ^vitalap 2012. október 11., 10:35 (CEST)

A kötőjel azért nem jó, mert azt az egyes toldalékok elválasztására szokták az átírásban néha alkalmazni és nyelvtanulóknak megtévesztő lehet. Vagy ittdamjon vagy ittamjon, két tével. Én azért hajlanék az angolos megoldásra, kivételesen, mert a betűk leredukálása megtévesztő lehet az átírásban, hiszen az eredetiben ez három betű, két sz és egy t. vagyis kvázi meghamisítjuk a szót, ha leredukáljuk a betűket. Az amúgy is csak a magyar helyesírás jellegzetessége. Én hajlanék az ittdamjon alakra. Teemeah poke me 2012. október 11., 10:56 (CEST)

Igaz, legyen d, és akkor ki kell egészíteni ezzel a megjegyzéssel is az irányelvet. Ogodej ^vitalap 2012. október 11., 11:16 (CEST)

Legyen két tt a fenti esetben, semmiképpen sem d, mi nem angolok vagyunk. Most nem jut eszembe egy példa sem, de már biztosan láttam ilyet, hogy a három mássalhangzó helyett kettőt írunk. Szajci ^pošta 2012. október 12., 18:58 (CEST)

Én a d-s megoldást javaslom, mert a koreai nyelv kétlem, hogy ismerné a magyar nyelvből az egyszerűsítés elvét, a három t pedig bután néz ki és ellentétes nemcsak a magyar, hanem úgy látszik az angol nyelv szabályaival is. --→ Sasuke88  ^vita 2012. október 13., 00:04 (CEST)

Egyetértek. Az egyszerűsítés miatt visszafejthetetlen lenne a szó eredeti alakja. Az angolok is azért írnak d-t, náluk is t lenne amúgy az átírási szabály szerint. Teemeah poke me 2012. október 13., 15:26 (CEST)

Az a kérdés, hogy átbetűzni vagy átírni akarunk-e. A hangul fonetikus írás, ezek a gyökszerű bütykök betűk, csak nem latin ábécéből. A hangul nem különböztet meg zöngésséget, a WP:KOREAI viszont igen, tehát valószínűleg in principle már most is inkább átírunk (a koreai kiejtést próbáljuk minél jobban leképezni). Nem hiszem, hogy a koreaiak háromszor olyan hosszan ejtik a t-t a ttt-ben, mint a sima t-ben, szóval szerintem az egyszerűsítés ttt-ről tt-re adekvát.

Most nem érzem ezt az érvelést annyira szilárdnak, de ezt gondolom.

– chery 信 2012. október 16., 18:06 (CEST)

A magyar helyesírás szerint a triplán azonos mássalhangzótorlódások egyszerűsödnek. Pl. lakott + val = lakottal. Viszont ez nem magyar helyesírás, hanem idegen nyelv átírása. Élő nyelv lévén az eredetit legjobban visszaadó hang szerinti átírás szokásos. Egyébként a magyar helyesírás is általában a szóelemekben valóban kiejtett hangok szerinti, kivéve éppen ezt a fajta mássalhangzótorlódást. (Csak vélemény, mert az adott nyelv átírásához nem értek.) – LA^pankuš 2012. november 16., 08:49 (CET)

Kialakult ebben valamilyen megállapodás vagy gyakorlat? Lezárható? --Karmela posta 2012. december 20., 10:20 (CET)

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér

Mindegyik külföldi repülőtér-cikkünk címében "repülőtér", illetve "nemzetközi repülőtér" alak szerepel. Az egyetlen kivétel: Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, csupa nagy kezdőbetű. Ez így van jól? Miért? --Vadaro ^vita 2013. március 22., 18:28 (CET)

Sajnos ezt a FNB nevezte el. Így. – LA^pankuš 2013. március 22., 18:33 (CET)

Kabátlopás

Valójában így nem nevezte el az FNB, emiatt kergették szét a bizottságot, foglalták egy teljesen más tárgyú törvénybe ezt az elnevezést és alkottak jogszabályt arról, hogy a kormány meg az országgyűlés úgy nevez el akármit, ahogy akar

Tehát a pontos válasz: törvényben van előírva ez az elnevezés.

--Peyerk ^vita 2013. március 22., 18:41 (CET)

Tudtam, hogy valami volt a FNB körül. Meg a politikusok körül... – LA^pankuš 2013. március 22., 18:53 (CET)

Akkor újabb hungarikum. Megoldva... – Vadaro ^vita 2013. március 22., 19:05 (CET)

Ez sajnos épp nem hungarikum, hanem anglicizmus és szimpla hülyeség. – LA^pankuš 2013. március 22., 19:27 (CET)

Grossglockner vagy Großglockner?

Megoldva--Karmela posta 2013. március 19., 10:16 (CET)

• Amiben segíthetsz:

A döntés átvezetése a WP:FNB71-en (Ezt én megcsinálom. Karmela)

Ellenőrizés, hogy vannak-e „Grossglockner” írású helyek, és ezek cseréje „Großglockner”-re.

Az FNB 71. ülés határozatai (2010. június 21.) szerint „Grossglockner”.

A Großglockner cikk így kezdődik:

A Großglockner (gyakran egyszerűen Glockner) Ausztria legmagasabb hegycsúcsa. 3798 méter magas, a Magas-Tauern hegységben (Alpok) található.

Nevezzük-e át a „Großglockner” cikket „Grossglockner” címűre vagy maradjon így?

Melyik útmutatóban szerepel, hogy hogy bánunk az ß betűvel?

--Karmela posta 2013. március 16., 19:30 (CET)

Szerintem a ß nem igényel külön elbánást. Úgy írjuk, ahogy a németek. Lásd Rudolf Heß még akkor is, ha Hessként ismertebb. – LA^pankuš 2013. március 16., 21:28 (CET)

Biztos van erre is valahol egy útmutatónk, nem tudja VALAKI hogy melyik az? --Karmela posta 2013. március 16., 22:08 (CET)

Ha lehetek VALAKI, akkor: Wikipédia:Helyesírás#A speciális Wikipédia-szabályozás szükségességének esetei, amely szerint akkor szükséges külön Wikipédia-szabályozás, ha az AKH nem rendelkezik róla. Az AKH viszont erről konkrétan rendelkezik: „ A latin betűs írású nyelvekből átvett, nem általános használatú közszavakat idegenesen, vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk: bestseller, couchette, lady, myocarditis, rinascimento, señor, show, tüchtig stb.” (AKH 212§), „A latin írású nyelvek tulajdonneveiben általában változtatás nélkül követjük az idegen írásmódot: Cervantes, Chopin, Eminescu, Horatius, Puccini, Rousseau, Shakespeare, Zweig; Bologna, Buenos Aires, Dubrovnik, Karlovy Vary, Latium, Loire, Rio Grande do Norte, Tallinn, Vaasa, Wuppertal; stb. Így járunk el természetesen akkor is, ha az idegen nevek a magyarban nem használatos mellékjeles betűket tartalmaznak: Čapek, François, Krleža, Molière; Châtelet, Gdańsk, Liepāja, Łódź, Mărăşeşti, Marañón, Njegoš, Plzeň; stb.” (AKH 214§) Kiemelés tőlem. – LA^pankuš 2013. március 16., 22:36 (CET)

Nagyon szép, köszönöm, beleteszem az eltérések indokai közé az FNB71 lap alján. --Karmela posta 2013. március 16., 23:13 (CET)

Van arra valami hivatkozásod, hogy az osztrákok hogy használják a nevét? – b_jonas 2013. március 17., 13:37 (CET)

Csak a dewiki, de az elégnek tűnik. Osztrák nyelv nincs, a tájszólásokat és nyelvváltozatokat nem nagyon lehet/kell figyelembe venni. Ha egy adott személy egy bizonyos betűsorral írja a nevét, az tiszta sor, de földrajzi neveknél más a helyzet. Ha az okcitánok kicsit másképp írnak valamit, akkor is a hivatalos francia nevén vesszük át. Szerintem. – LA^pankuš 2013. március 17., 13:45 (CET)

Ha a svájci németről lenne szó, akkor nem használhatnánk az ß-t, hosszú halódása után a 2006-os reformjukkal megszüntették, de az osztrákoknál és a németeknél más a helyzet. 1901-tól 1996-ig a szóvégi zöngétlen sz-hangot ß-tel [eszcettel] írták. Az 1996-os reform ezt a szabályt megszüntette, helyette az lépett érvénybe, hogy akkor kell ß-tel írni a zöngétlen sz-t, ha hosszú magánhangzóra következik, márpedig a groß esetében éppen ez a helyzet.[1] Mégis gyakran lehet azzal találkozni, hogy ss-ként írják az ß-et, ugyanis ha valamit csupa nagy betűvel írnak, akkor ez mindentől függetlenül így szabályos, a helyesírás nem ismeri el az ß nagybetűs változatát. Így segítenek magukon akkor is, ha a billentyűzeten nincs ß, és sokszor még máskor is, csak úgy, úri jókedvükből, úgy vettem észre, hogy nem szúrja senki szemét. Ez a keresztül-kasul használat jól megfigyelhető a Großglocknernek ezen az osztrák lapján is.

--Karmela posta 2013. március 17., 23:23 (CET)

Ez a ß-téma korábban is érdekelt, (emlékezve a 90-es évekbeli reformra, majd az azt követő kiterjedt szabotázsra) megkérdeztem egy némettanárt, aki azt mondta, hogy a dupla ss használatával sosem hibázom, fordítva meg lehet, nemrég meg egy osztrákot, aki legyintett, hogy mindegy :) Samat ^{üzenetrögzítő} 2013. március 23., 18:35 (CET)

Hát persze, mert a németek tudják, hogyan kell olvasni az adott szót. De azért csak van nekik is valami helyesírási szabályzatféléjük (jó lenne azt is ismerni). Ezt hasonlónak érzem a magyar j/ly esetéhez, ahol ezek a betűk eredetileg különböző hangokat jelöltek. Az ejtésbeli különbség ugyan megszűnt, mégsem mindegy, hogy mejiket használom, függetlenül attól, hogy tökéletesen érthető marad a szöveg. – LA^pankuš 2013. március 23., 18:45 (CET)

Íme. Samat ^{üzenetrögzítő} 2013. március 23., 18:53 (CET)

Szerintem is németben az etalon a Duden, az ß-szel hozza (mint minden „groß”-t): Großglocker. Szerintem ez alapján egyértelmű. - Gaja  ✉ 2013. március 23., 18:56 (CET)

Köszönöm a linkeket. Bár a németben igen gyenge vagyok, azért a groß fejezetcím feltűnő jelenség. – LA^pankuš 2013. március 23., 19:18 (CET)

Ukrán-orosz jégkorongozó

Az ukrán neve: Микола Олегович Жердєв. (Minden wiki az orosz változatot használja) Engusz ^vita 2013. március 22., 10:02 (CET)

Mikola Olehovics Zsergyev --Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 22., 13:52 (CET)

Orosz állampolgár, szerintem maradjunk az orosz névnél (Nyikolaj Olegovics Zsergyev). --VargaA ^vita 2013. március 24., 10:19 (CET)

Tunéziai Algériai város

Megoldva– Wikizoli ^vita 2013. március 24., 21:10 (CET)

Hogyan kell magyarul írni ezt az algériai tunéziai városnevet: Sidi Bel-Abbes (arabul: سيدي بلعباس‎)? --Wikizoli ^vita 2013. március 22., 20:04 (CET)

A német wiki szerint ez DIN átírásban Sīdī Bu-l-ʿAbbās. De ezek a magánhangzók nem a helyi arab és WP:ARAB szerint támpont lehet a Sidi Bel Abbès francia alak, aminek a kiejtése magyar írásban „szidi bel abesz”. Algériában a francia nem az egyik hivatalos nyelv, de az algériaiak 60%-a tud franciául. A város egyébként híres arról Franciaországban és talán Magyarországon is, hogy az algériai függetlenség előtt a Francia Idegenlégió fő központja. Oliv0 ^vita 2013. március 23., 08:08 (CET)

A KNMH ezt Szídi-Bel-Abbesznek írja át. Ogodej ^vitalap 2013. március 24., 20:43 (CET)

Qattara-medence

Ez nem inkább Kattara-mélyföld kellene legyen? Gyurika ^vita 2013. március 23., 10:11 (CET)

De igen, a Cartographia atlasza szerint is. ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. március 23., 13:08 (CET)

Ez az a betű, aminek az átírása vagy q vagy „magyarul” k, de mindenképpen ott g-nek hangzik? Oliv0 ^vita 2013. március 23., 13:15 (CET)

Átneveztem és átírtam, de maradt még pár név benne, aminek az átírását egy arab(o/u)snak meg kéne néznie. – Winston ^vita 2013. március 23., 15:41 (CET)

Kattára. A Q hangozhat g-nek (ld. Gaddáfi), de sokszor torokzárat ejtenek (azaz nincs hang). --Mathae Fórum 2013. március 24., 21:34 (CET)

Tibeti átírás

Elkészült a tibeti átírás standardizált és – úgy gondolom – már valóban használható, a magyaros ejtést tükröző, a KNMH-val és a Terjék-féle Tibeti-magyar szótár útmutatóival és példaanyagával konzisztens változata. Jelenleg is van egy Tibeti nevek átírása cikk a fő névtérben, de ez jövőben a Tibeti írás cikkcímet fogja viselni, mivel inkább az írás és a transzliteráció jellegzetességeivel foglalkozik, példaanyaga az angol írásmódokat és kiejtést szemlélteti (Wylie, THDL). Az újonnan létrehozott átírási irányelv ennek alapján készült, de már ténylegesen az akadémiai átírási szabályok figyelembevételével. Legyetek szívesek, véleményezzétek, és ha nincs ellene kifogás, beintegrálnám a helyesírási keretirányelv részeként a rendszerbe. Ogodej ^vitalap 2013. március 24., 21:50 (CET)

Láttam, amikor írtad többször is. Véleményezni nem tudom azon felül, hogy ez nekem kínai. De jó, hogy ez is elkészült! – LA^pankuš 2013. március 25., 00:34 (CET)

•  támogatom, valóban jó hogy elkészült, hiánypótló. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 25., 15:22 (CET)
•  megjegyzés Remélem nem baj, de a magyar helyesírást, főleg elírásokat javítottam. Ami nincs benne a szövegben, és nekem nem is derült ki: miért vannak egyes szavak nagy kezdőbetűvel írva? Valahova oda kellene írni, hogy miért. misibacsi*^üzenet 2013. március 25., 19:25 (CET)

Természetesen nem baj, sőt, köszönet érte. Egyes szavak azért nagybetűsek, mert tulajdonnevek, ha a példákra gondolsz. Azért átnézem még. Ogodej ^vitalap 2013. március 25., 20:18 (CET)

kimcsi vs kimcshi

MegoldvaTeemeah 편지 2013. március 25., 16:44 (CET)

Mielőtt újabb szócikkeket írok meg kimcshi témában, jó lenne elfogadnunk, mi a helyes elnevezése magyarul. Szerepel az OH-ban ez a szó? Magyar sajtó (origo, [2], MNO, Metropol, HVG, Koreai Kulturális Központ) mindenütt kimcsi-ként hozza, ami nyilván az angol kimchi felületes átírása, hiszen a szoros átírás kimcshi. De aki ismeri ezt az ételt itthon, az kimcsiként ismeri, és bevallom, az összes Korea-fanos csoportban, ahol fent vagyok, mindenki furán tekint a kimcshi átírásra (=kiröhögték). Persze ez meg a sajtó még nem jelenti azt, hogy el kell térnünk a WP:KOREAI-tól, de tekinthetjük ezt úgy, hogy kimcsi-ként kezd meghonosodni? Ha így tekintjük, a derivatív ételek (jaj de szép szó), mint a Kimcshi pokkumbap, szoros átírásban vagy vegyesen írandóak? :) van még egy pár (száz) kimcshis kaja Teemeah 편지 2013. március 25., 11:25 (CET)

Szerintem ha a szoros átírása cs+h, akkor úgy kell átírni (gondolom, az ejtésben is elkülönült hangok, de ez nem is érdekes). Az alapcikkben el lehet magyarázni az átírási helyzetet és átirányításokat csinálni. Már ha nincs benne az OH-ban honosodottként, de azt nem hiszem. Az összevissza átírások olyan problémákat okoznak, mint mondjuk a Hotepheresz név, ami két tagból áll (hotep+heresz), de a p+h miatt mégis hallottam már hoteferesznek ejteni. – LA^pankuš 2013. március 25., 14:30 (CET)

A leírás szerint az átírt cs = [tɕ] = lágy (palatális) magyar cs, mint a lengyel és a horvát ć, és csh = [tɕʰ] = ennek hehezetes változata („aspirated”, mint a t az angol two-ban). Oliv0 ^vita 2013. március 25., 14:52 (CET)

Igen, de ez nem segít eldönteni, hogy tekinthetjük-e honosodottnak. Egy rakás dolgot nem úgy írunk, ahogy átírással kellene, mert vannak honosodott formák, mint Peking meg Hongkong. A kérdés itt az, hogy mivel mindenütt kimcsinek írják magyarul, elfogadjuk-e ezt honosodónak, vagy ragaszkodunk a szoros átíráshoz? Teemeah 편지 2013. március 25., 15:31 (CET)

Ha erre űr valaki, akinek van OH-ja, eldől. Szerintem ha nem hozzák honosodottként, akkor átírás kell. Függetlenül a terjedő hibás változattól. – LA^pankuš 2013. március 25., 16:20 (CET)

Semelyik helyesírási szótár nem hozza semmilyen alakban, beleértve az Idegen szavakét is. --Pagony^foxhole 2013. március 25., 16:39 (CET)

Akkor megolva, marad kimcshi. Köszönöm! Teemeah 편지 2013. március 25., 16:44 (CET)

Délkelet-Európa vagy Balkán-félsziget?

Amiben segíthetsz:

• a cikk átnevezése átirányítással
• a hivatkozások javítása (előbb a sablonokban, majd a cikkekben)
• a kapcsolt Wikidata-elem frissítése

A FNB 71. ülés határozatai (2010. június 21.) szerint „Balkán-félsziget”.

A Délkelet-Európa cikk így kezdődik:

Délkelet-Európa Európa egyik földrajzi régiója. A területet gyakran Balkán-félsziget néven is említik, hiszen három oldalról tenger veszi körül: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait. Kis-Ázsiától két szoros, a Boszporusz és a Dardanellák választja el. A régiót történelmi-kulturális vonatkozásban egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni. A Balkán, Balkán-félsziget elnevezések a Bulgáriától Szerbiáig húzódó Balkán-hegység nevéből származnak.

Nevezzük-e át a „Délkelet-Európa” cikket „Balkán-félsziget” címűre? --Karmela posta 2013. március 13., 21:45 (CET)

Én sosem értettem, hogy a Balkán miért irányít ide. – LA^pankuš 2013. március 13., 21:54 (CET)

@LA, a Balkánt most átirányítottam az egyértelműsítő lapra.

--Karmela posta 2013. március 14., 14:50 (CET)

A szócikk forrásaiból nem látszik, hogy bárki más is Délkelet-Európának nevezné. Sőt: a sablon is a cikk átnézését kéri. Az angol, a német, a francia iw egyaránt a Balkán, ill. a Balkán-félsziget címet használja. Szvsz semmi nem indokolja a Délkelet-Európa címet. --Vadaro ^vita 2013. március 14., 19:19 (CET)

Rendicsek. --Karmela posta 2013. március 14., 21:27 (CET)

Ha jól számoltam, 700 körüli átírnivaló van ez esetben is. Erre is készüljön bot a Montréal után, vagy mossák inkább lassú vizek partot? Sphenodon ^vita 2013. március 18., 17:39 (CET)

Ha jól sejtem, akkor radikálisan lecsökken majd a hivatkozások száma, ha ezekben kijavítod: Sablon:Európa ‎ Sablon:Régiók ‎ Sablon:Európai országok zászlói ‎ Sablon:Európai pénznemek ‎ Sablon:Európa címerei

--Karmela posta 2013. március 18., 17:53 (CET)

Már a Sablon:Európa estében megakadtam, mivel a sablon Délkelet-Európánál írja Ciprust. Ha itt a DK-Eu. helyett Balkán-félszigetet írnék, az nem helyes. Ha minden DK-európai országot szeretnék áttenni D-Európához, akkor valójában Ciprust nem tehetném át, mert a sablon szerint Ciprus DNy-Ázsiához tartozik (természetföldrajzilag). Viszont társadalomföldrajzi, közigazgatási értelemben Ciprust én Dél- vagy Délkelet-Európa részének tekintem, Görögország szigetvilágával együtt, amely szintén nem tartozik a Balkán-félszigethez természetföldrajzilag, de társadalomföldrajzilag igen. Mi legyen ezzel a helyzettel? Legyen az, hogy Délkelet-Európa nevét társadalomföldrajzi értelemben Dél-Európa nevével helyettesítsem, természetföldrajzi értelemben pedig Balkán-félsziget nevével, s mérlegeljek az átírás előtt? Ehhez jó lenne egy egyetértés a közösség részéről. Sphenodon ^vita 2013. március 18., 19:07 (CET)

Ciprus szigete egy külön tészta, mert azon ugye két ország van. A sziget maga természetföldrajzilag Ázsia része. Társadalomföldrajzi értelemben az európai része D/DK-Európa, a török része pedig Ázsia. Ha az európai Ciprus országról van szó, az társadalomföldrajzi értelemben D/DK-Európa. Sphenodon ^vita 2013. március 18., 19:11 (CET)

Nem láttam az előző hozzászólást – egyetértek, Ciprus Görögországgal együtt legyen de ne a Balkánban – és átírtam a sablonokat, egyes esetekben úgy, hogy [[Balkán-félsziget|Délkelet-Európa]], de így is még mindig több, mint 500 a hivatkozás. Oliv0 ^vita 2013. március 18., 19:22 (CET)

Szólsz a botgazdáknak, kérlek? --Karmela posta 2013. március 19., 00:37 (CET)

Sphenodon, mintha nem férnének össze a te jó elemzéseddel a Délkelet-Európa→Balkán-félsziget rögtönzött linkjeim, mit ajánlanál? Oliv0 ^vita 2013. március 19., 10:22 (CET)

Oliv0, elnézést kérek a késő válaszért, nem jártam errefelé. Köszönöm szépen a kérdésedet: igen, nekem egy kicsit kaotikus a fennálló helyzet. Az én értelmezésem az alábbi: a Balkán-félsziget egy természetföldrajzi fogalom (mint az Appennini-félsziget, Ibériai-félsziget stb.), s ebből a szempontból nem lényeges, hogy ki lakik rajta, milyen országok találhatók rajta stb. A Balkán elnevezés inkább történelmi és kulturális elnevezés, azaz inkább történettudományi szempontból fontos, a természetföldrajza kevésbé. A Délkelet-Európa pedig inkább társadalmi, gazdasági, politikai fogalom, így inkább közigazgatási dolgokkal, országokkal kapcsolatos (a természetföldrajz itt sem elsődleges). Szerintem vagy kellene egy Délkelet-Európa szócikket írni (mivel Délkelet-Európa nem egyezik meg a Balkán-félsziget területével), vagy a Dél-Európa szócikket bővíteni, s így a Balkán-félsziget szócikk ilyen vonatkozású részeit oda tenni. A Balkán-félsziget szócikkben a Balkán régióval foglalkozó részeknek is új szócikket javasolnék, mivel a Balkán régió nem egyezik meg a Balkán-félsziget területével; a fogalom is más szempontból alkotódott meg, illetve a Balkán régió területe sem egyezik meg a félsziget területével (az Appennini-félsziget cikkében sincs Itália, illetve Olaszország története és kultúrája leírva). Az így megmaradó Balkán-félsziget szócikk szerintem kicsiny marad, de egyezik a természetföldrajzi fogalommal. Ez az én elképzelésem és javaslatom jelenleg. Nem tudom, nektek mi a véleményetek erről? Sphenodon ^vita 2013. március 23., 19:57 (CET)

Sphenodon, úgy látom, hogy nincs ellenvetés, kivitelezed a javaslatodat? --Karmela posta 2013. március 29., 18:15 (CET)

Igen, ebben az esetben kivitelezem, azaz szétosztom a szócikk információtartalmát. Az érintett szócikkek további bővítését nem vállalom be, mert nem lenne energiám megtenni. Azonban szívesen részt veszek a hivatkozások tervezett javításában húsvét után. Sphenodon ^vita 2013. március 29., 22:36 (CET)

Karaganda vagy Karagandi?

Megoldva--Karmela posta 2013. március 29., 18:11 (CET)

Az FNB 71. ülés határozataiban (2010. június 21.) Európa iparvidékei között szerepel „Karaganda”.

A Karagandi terület cikk pedig így kezdődik:

A Karagandi terület (kazahul, ciril írással: Қарағанды облысы [Karagandi obliszi], kazah latin írással: Qarağandı oblısı) Kazahsztán közigazgatási egysége. A szovjet idpőszakban az oroszos Karagandai terület (Карагандинская область [Karagangyinszkaja oblaszty]) elnevezést használták elterjedten. Karagandi városa az egyik jelentősebb település, területi központ.

A Karaganda nálunk egy egyértelműsítő lapra vezet, amin a „Karagandi terület” és „Karagandi” városa szerepel.

Mi legyen a vagy i?

--Karmela posta 2013. március 16., 19:17 (CET)

A Karaganda anakronizmus. 1991 óta nem ez a hivatalos neve. A listát végignézve éppen ideje volt már, hogy szétzavarják az egész FNB-t. --VargaA ^vita 2013. március 16., 22:32 (CET)

Kazah neve, cirillből átírva: Karagandi. Itt is elég furcsa az FNB döntése, hiszen az egykori főváros nevére ők is a kazah név cirillből átírt Almati alakot adták meg. --Vadaro ^vita 2013. március 16., 22:39 (CET)

Tehát a cikk címe marad „Karagandi terület”. --Karmela posta 2013. március 29., 18:11 (CET)

Constanţa vagy Konstanca?

Megoldva--Karmela posta 2013. március 29., 18:08 (CET)

Az FNB 71. ülés határozatai (2010. június 21.) szerint „Constanţa”.

A Konstanca cikk így kezdődik:

Konstanca (románul: Constanța, törökül: Köstence; korábban Tomis, Tomi vagy Kustendji) a legforgalmasabb kikötőváros a Fekete-tenger mentén. Románia ötödik legnépesebb városa, Dobrudzsa legnagyobb települése, egyben Constanța megye székhelye.

Bevett változat-e a Konstanca? Szerepel-e a szent OH példajegyzékében? Nevezzük-e át a „Konstanca” cikket „Constanţa” címűre vagy maradjon így?

--Karmela posta 2013. március 16., 22:37 (CET)

Igen, Konstanca bevett változat. Minden magyar nyelvű újság így használja. Tehát maradjon így (átírányítás amúgy is van). Hasonló pl. Krajova (Craiova), 1990 óta Jászvásár (Iaşi) stb. Van olyan tendencia, hogy azokat a román városokat, amelyeknek van magyar neve, magyarul használják újabban (Turnu Seveerin = Szörényvár, Piatra Neamţ = Karácsonkő), de nem használják a Tergovistye-féle ferdítéseket. --Wikizoli ^vita 2013. március 16., 22:47 (CET)

OFF: Wikizoli, kérlek ne vedd rossz néven, de kivettem a „megoldva” jelzésedet ebből a szakaszból. Világos és érthető a véleményed, és valószínűleg az is lesz a döntés amit mondasz, de kérlek mégse jelöld meg elintézettként a kérdést tíz perccel azután, hogy feltettem. Jobb megvárni, amíg esélye van másoknak is hozzászólni, és csak ha már lecsengett a dolog, és valószínű, hogy nem szólnak többen hozzá, akkor lezárni. --Karmela posta 2013. március 16., 23:08 (CET)

OK. Részemről megoldott. De hagyjunk teret másnak is! – Wikizoli ^vita 2013. március 17., 08:40 (CET)

Ha ez marad, akkor majd egységesíteni kell, mert Constanța megyénk van... - Gaja  ✉ 2013. március 16., 23:30 (CET)

Úgy tudom – talán Hkoalától –, hogy az a wikipédiás megállapodás, hogy Románia erdélyi és bánsági megyéi a magyar elnevezésükkel szerepelnek, a havasalföldi, moldvai és dobrudzsai megyék pedig a román nevükön. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 17., 03:17 (CET)

WP:NÉV#Romániai megyék nevei --Hkoala 2013. március 17., 06:26 (CET)

Halkan, és csak magamban, erősen kifogásolom a Romániai megyék nevei-féle slendriánságot a Romániai megyék neve helyett. Nem tudok olyan megyéről, amelynek egynél több neve lenne. Próbáljunk ne más nyelven gondolkodni, ha magyarul írunk! Sajnos, terjedőben van ez a forma. – Wikizoli ^vita 2013. március 17., 08:40 (CET)

Éppen azalatt, mialatt te ezt beírtad, történt ez is. De van még mazsola abban a kalácsban, SZB. --Karmela posta 2013. március 17., 11:13 (CET)

Tehát a cikk címe „Konstanca” marad. --Karmela posta 2013. március 29., 18:08 (CET)

Még mindig Montréal

Előzmény: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív86#Montreal vagy Montréal?, ennek tükrében van e teendő a Montreal Arena és a montreali jegyzőkönyv szócikkekkel? Illetve általánosan igaz e, hogy minden montréali lesz ezután? – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 20., 21:43 (CET)

„Montreal Arena” az angol neve, franciául „Aréna de Montréal”. De ebben a városrészben 54% az angol anyanyelvű és 21% a francia anyanyelvű. (Montréalban 13% és 67%, Québec tartományban 8% és 80%). Oliv0 ^vita 2013. március 21., 18:06 (CET)

Ez iránymutatónak jó, de még nem oldja a felvetett kérdésekre a választ. Egyéb vélemények, észrevételek? – Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 26., 16:09 (CET)

Ha ezeknek van franciásan írott neve a hazájukban is, akkor, – hacsak valahol egy külön döntés nem született róluk, kövessék az általános Montréal írásmódot. --Karmela posta 2013. március 27., 11:29 (CET)

Vírusnevezéktan

Sziasztok! Néhány szócikkem nyomán felmerült a kérdés, hogy hogyan kell helyesen írni az egzotikusabb (köztudatba nem igazán bekerült) vírusok neveit, vagy általában a vírusfajok neveit. A Simian hemorrhagic fever virus-t fordítottam "Majom vérzéses láz vírusra" ami bevallom elsőre elég szörnyű tükörfordításnak látszik. Pár szerkesztőkollega rögtön át is nevezte, néhány verzió után most Majom-vérzéseslázvírus a szócikk neve (illetve volt egy másik, a Tejsav dehidrogenáz-szint emelő vírus lett átnevezve Tejsav-dehidrogenáz-szint-emelő vírusra).

Úgyhogy bementem a könyvtárba és megnéztem egy témába vágó könyvet, a Takács Mária által szerkesztett Klinikai és járványügyi virológiát, amit jórészt az Országos Epidemiológiai Központ munkatársai írtak, vagyis olyan emberek akik ezekkel a vírusokkal dolgoznak. Íme néhány példa, hogy hogyan nevezik hivatalosan a vírusokat: Csirke anémia vírus, Krím-kongói vérzéses láz vírus, Kaliforniai encephalitis vírus, Rift-völgyi láz vírus, Nyugat-nílusi láz vírus, Humán T-sejtes leukémia vírus, Majom immundeficiencia vírus, Kecske arthritis encephalitis vírus, és a legszebb, a SARS hivatalos neve: Súlyos heveny légúti tünetegyüttes koronavírus (persze így senki nem hívja, egyszeri leírása után mindenütt SARS-CoV a neve. Gugliztam is párat, ha gondoljátok belinkelem, de egy másik szócikkemben, a szép nevű Sertés reprodukciós és légzőszervi szindróma vírus ban belinkelt Phd dolgozatban is találhattok néhányat.

Ezek a nevek elismerten nem túl szépek irodalmi szempontból és mind tükörfordítás, de egyelőre ezek a hivatalos magyar elnevezések és ha valaki utána akar olvasni a témának, ilyen neveket talál. Úgyhogy amíg az Akadémia helyesírási meg élettudományi bizottságai ezt le nem játsszák egymás között, javaslom hogy a fenti szócikkek kapják vissza az eredeti nevüket, ami inkább megfelel a most érvényben levő (és ronda) nómenklatúrának. --Hollófernyiges ^vita 2013. március 27., 09:55 (CET)

• SZVSZ a felhozott példáknak leginkább a „majom vérzésesláz vírus” alak felel meg — olyan, amilyen. — P/c ^vita 2013. március 27., 10:35 (CET)

Kedves Hollófernyinges! A Wikipédiában a helyesírás követelményét a szakmában elterjedt ("helytelen") írásmódok elé szokták helyezni, azzal az indoklással, hogy ha valakinak doktorija/adjunktusija van virológiából, attól még nem garantált, hogy jó szakfordító, illetve jó helyesíró is egyben. Csak azt mondom, amit valószínűleg a helyesírási kommandónk fog mondani neked. Én magam azt tartom, hogy a legelterjedtebb, esetleg köznyelvbe is átment "helytelen" alakokat (pl. valószínűségszámítás - a szabályos "valószínűség-számítás" helyett, ill. S. Ramanujan - a szabályos "S. Rámánudzsan" helyett - meg kellene tartani, de sajnos v. szerencsére, az évek alatt más szokás alakult ki (ilyen vitákból akkora sértődés is volt már, hogy pl. egy egyetemi professzor távozott is a szerkesztőgárdából. Úgyhogy csak óvatosan, óvatosan!). Én magam nem tudnám megmondani, helyes-e, hogy a Wikipédia szigorúan igazodik a ma már szinte évente változó akadémiai helyesírási szabályokhoz - na de jogos a kérdés, hogy ugyan mi máshoz igazodjon akkor? Azt viszont bizton merem állítani, hogy a "hivatalos" dologban tévedsz. Attól, hogy egy vírus neve véletlenszerűen lefordítódik egy virológiai szakmunkában (esetleg egy magyarból gyenge, reálkocka doktoranduszhallgató által), attól lesz-e "hivatalos" egy tudományos terminológia, vagy éppenséggel attól, hogy az ezzel a témakörrel szakmaként foglalkozó Akadémia általános elveket állapít meg? Szerintem az utóbbi mindenképp "hivatalosabb". Hozzátéve azt, hogy a "hivatalos" meg a "szerencsés" nem feltétlenül esik egybe. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2013. március 27., 12:47 (CET)

ma már szinte évente változó akadémiai helyesírási szabályok – hihetetlen, hogy ez a sületlenség még mindig terjed. A jelenleg hatályos szabályzat 1984-ban jelent meg, jelenleg készül (pontosabban kész van, de még nem adták ki) a 12. kiadás, a 10. pedig 1954-ben jelent meg. Mindez azt jelenti, hogy (talán véletlenül) az utóbbi időben nem gyakrabban mint 30 évente változott a szabályzat, de ez sem jelentett gyökeres reformokat. – Winston ^vita 2013. március 27., 17:43 (CET)

Rendben, ez túlzás volt, akkor úgy fogalmazok, hogy "a meglehetősen képlékeny, minden évtizedben változó szabályzás." A helyesírásban az évtizedenkénti változás is gyors. Azt pedig ne akarja velem senki elhitetni, hogy mindent pontosan ugyanúgy írunk, ahogy harminc éve. Tudom, hogy nem, pl. mammut/mamut. ♥♥♥ Gubbubu¹² ✍ 2013. március 29., 09:07 (CET)

Hatpirosos sznúker

Az első tag a kérdés számomra. Egybe vagy külön? Aztán hatpirosOs vagy hatpirosAs? Mert felmerült egy ilyen variáció is. – Madridista ^{Estadio Santiago Bernabéu} 2013. március 29., 13:00 (CET)

Egybeírandó (OH. 118.).; helyesen hatpirosas sznúker. ✮ Einstein2 ^vitalap 2013. március 29., 13:09 (CET)

 megjegyzés Lásd még: Szerkesztővita:Tomcsy/Archívum08#Hat pirosas snooker. --Joey ^{üzenj nekem} 2013. március 29., 13:17 (CET)

Indiai elnevezések

Megoldva– Mameilon ^vita 2013. március 30., 22:17 (CET)

Sziasztok, meg tudná nekem valaki mondani, hogy a következő három indiai hely nevét hogyan kell magyarul leírni?

1. http://en.wikipedia.org/wiki/Guwahati
2. http://en.wikipedia.org/wiki/Majuli
3. http://en.wikipedia.org/wiki/Ashram

előre is köszi: --Mameilon ^vita 2013. március 30., 21:51 (CET)

1. Gúváháti
2. Mádzsúli
3. Ásram

–Ogodej ^vitalap 2013. március 30., 22:10 (CET)

Köszönöm a gyors választ :) --Mameilon ^vita 2013. március 30., 22:17 (CET)

Strukturált Párbeszéd vagy Strukturált párbeszéd?

A Strukturált Párbeszéd cikk kapcsán kérdem. --Karmela posta 2013. március 31., 21:10 (CEST)

Természetesen csupa kisbetű. Ez csak egy fogalom. --Pagony^foxhole 2013. március 31., 21:35 (CEST)

Én is azt gyanítottam, de az olyasmi bizonytalanított el, mint ami itt olvasható: Strukturált Párbeszéd#Felépítése: „Az alábbi táblázat tartalmazza a Strukturált Párbeszédben résztvevő elnökségek listáját és az általuk megszabott ifjúságpolitikai prioritásokat.” stb.

Jó, akkor átírom csupa kisbetűsre.

--Karmela posta 2013. március 31., 22:10 (CEST)

Joomla és Joomla!

Az idő előrehaladtával a Joomla! CMS nevében lévő "!" jel gyakorlatilag értelmetlenné vált. A legújabb hivatalos kiadási jegyzékekben sem szerepel a "!" jel, kizárólag szinte már csak a régi csoportnevekben szerepel. A javaslatom az, ahogy az angol nyelvű szócikkben is a Joomla az alapértelmezett és erre mutat rá a Joomla!, ezt a gyakorlatot ültessük át a magyar nyelvű verzióra is, az egységesítés szellemében.^{üzenj nekem} 2013. február 6., 11:27 (CET)

 támogatom – Wikizoli ^vita 2013. február 6., 15:38 (CET)

Ha megnézitek a Joomla.org-on rögtön az első menüpontot fenn, akkor ott látszik, hogy Joomla!^®, vagyis a „Joomla!” van bejegyezve, mint védjegy. Szerintem innentől kezdve nincs vita... Üdv! - Gaja  ✉ 2013. február 6., 15:42 (CET)

Ne csak az első sort nézd! A folyóiratuk nevében és sok helyütt máshol sincs ! jel. Pl. itt, egy oldalon mindkét változat szerepel. Az egyszerűsítésre törekszenek ők is, de, úgy látszik, nem mindig sikerül. – Wikizoli ^vita 2013. február 6., 18:29 (CET)

Lehet, hogy vegyesen használják, de mivel a felkiáltójeles a bejegyzett védjegy, ez számomra azt jelenti, hogy ez a hivatalos név... - Gaja  ✉ 2013. február 6., 21:19 (CET)

Gaja, akkor szerintem írd át az angol meg a német nyelvű wikipedia bejegyzést is, ha ez az álláspontod, mert ott is "!" jel nélkül van bejegyezve. Ha megnéz valaki egy kiadási bejelentőt, ott már abszolút nincs "!"-jel csak a végen a hibakereső csoport nevében. ^{üzenj nekem} 2013. február 8., 11:34 (CET)

Rákérdeztem az OSM Inc.-nél, hogy mi a hivatalos név, remélem válaszolnak... - Gaja  ✉ 2013. február 9., 00:12 (CET)

Eltelt több mint egy hónap, nem kaptam választ. Úgyhogy a közösségre bízom, hogy át legyen-e nevezve, vagy sem. Én továbbra sem támogatom, mivel a név bejegyzett védjegy, és így felkiáltójellel írandó hivatalosan. - Gaja  ✉ 2013. március 10., 22:40 (CET)

Mivel semmi válasz nem érkezett, továbbra sem tudjuk, mi az igazság... Azárt leveszem a függőbent... - Gaja  ✉ 2013. április 1., 15:47 (CEST)

Tel Aviv vagy Tel Aviv-Jaffa?

Megoldva--Karmela posta 2013. március 29., 18:17 (CET)

Az FNB 10. ülés határozatai szerint (1991. december 4.): „Tel-Aviv-Jaffa (Tel-Aviv-Yafo helyett)”

A FNB 71. ülés határozatai szerint (2010. június 21.) szerint „Tel Aviv-Jaffa”.

A Tel-Aviv cikk így kezdődik:

Tel Aviv-Jaffa (héberül: תֵּל־אָבִיב-יָפוֹ; arabul: تَلْ أَبِيبْ يَافَا) Izrael második legnagyobb városa; a Földközi-tenger partján fekszik.

Úgy tűnik, hogy át kéne nevezni a „Tel-Aviv” cikket „Tel Aviv-Jaffa” címűre. Vélemények? --Karmela posta 2013. március 13., 20:52 (CET)

Azért írom ide, mivel a KNMH egy sztenderdizált átírási alap, és eddig tartottuk is magunkat hozzá, az szerint Tel-Aviv-Jaffa és Tel-Aviv (tehát ha Tel-Aviv a helyes, akkor valószínűleg Tel-Aviv-Jaffa is. Ogodej ^vitalap 2013. március 13., 21:03 (CET)

@Ogodej, írd ide légyszi azt is, hogy mikori a KNMH állásfoglalása. --Karmela posta 2013. március 13., 21:24 (CET)

Hát KNMH csak egy van, 1981-es kiadás. Egyébként ahogy nézem, nem igazán térnek el a javaslatok ettől a kiadástól, tekintve hogy igen sokat és körültekintően a legnagyobb nevek dolgoztak annak idején ezeknek a neveknek az átírásán. Ami eltérés van, az az OH-ban (2006) már szerepel. Pl. Srí-Lanka (KNMH) Sri Lanka (OH). Tehát pl. Tel-Aviv-Jaffa a FNB javaslata, ugyanaz mint a KNMH, miért neveznénk át akkor Tel Aviv-Jaffa címűre? Ogodej ^vitalap 2013. március 13., 21:35 (CET)

És itt van róla szócikk: Keleti nevek magyar helyesírása. Nagyon fontos alapmű. Ogodej ^vitalap 2013. március 13., 21:42 (CET)

Csakhogy az FNB legutóbbi határozata (2010) „Tel Aviv-Jaffa”. (A „Tel-Aviv-Jaffa” az még az 1991-es határozat volt.) A mi cikkünk meg „Tel-Aviv”. --Karmela posta 2013. március 13., 21:50 (CET)

Akkor ez azt jelenti, hogy az OH (2006)-ot is dobhatjuk a sutba, mert ott a Tel-Aviv és a Tel-Aviv-Jaffa a helyes írásmód. Ogodej ^vitalap 2013. március 13., 22:01 (CET)

Mi legyen tehát? --Karmela posta 2013. március 18., 15:40 (CET)

Én maradnék az OH és a KNMH által ajánlottnál, amik szerint Tel-Aviv-Jaffa, ill Tel-Aviv. Ogodej ^vitalap 2013. március 18., 15:49 (CET)

Ezzel mindenki egyetért, vagy csak senki sem olvasta még el ezt a szakaszt? --Karmela posta 2013. március 20., 15:16 (CET)

Szerintem szimplán Tel-Aviv. -- OrsolyaVirág^HardCandy 2013. március 23., 16:50 (CET)

Tehát a cikk címe marad „Tel-Aviv”. --Karmela posta 2013. március 29., 18:17 (CET)

Úgy veszem észre, tendencia, hogy míg az átírt összetett nevekben régebben kötőjelet írtak a magyaros alakoknál, újabban már kihagyják ezt (összhangban azzal, hogy az eredeti írásmód sem tartalmaz kötőjelet). A külön írt Tel Aviv nekem modernebbnek tűnik. --Mathae Fórum 2013. április 1., 21:08 (CEST)

Instant vs azonnali válasz

Volt: „Ha instant válaszra van szükséged, …” - „Ha azonnali válaszra van szükséged, …”

Itt a kacsmafal tippekben „Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára”, a második pontban ez szerepel:

„Ha instant válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!”

Nem indokolt az instant szó használata, van magyar megfelelője:

„Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!”

--Kamarton ^vita 2013. április 1., 09:46 (CEST)

Megteheted, nem védett jelenleg a Sablon:Kocsmafal/Fejléc. Oliv0 ^vita 2013. április 1., 10:24 (CEST)

Megoldva--Kamarton ^vita 2013. április 1., 11:17 (CEST)

Adományok oldalon egy betű kimaradt

A baloldali menüben található „Adományok” menüpont oldalán az utolsó bekezdés első betűje lemaradt.

„Ebben az évben, kérlek gondold meg az adományozást, akár csak 1000 Ft, 5000 Ft, 10000 Ft értékben is, vagy akármennyivel, amivel meg akarod védeni a Wikipédiát.”

--Kamarton ^vita 2013. április 1., 11:22 (CEST)

Chutney vagy csatni?

Megoldva--Mameilon ^vita 2013. április 1., 20:11 (CEST)

Ennek az ételnek a magyar nevét keresem, már, ha van neki: http://en.wikipedia.org/wiki/Chutney A neten, bár tudom, ez nem mérvadó, a legtöbb helyen vagy chutneyt írnak, vagy megkerülik a kérdést és kiírják mindkét lehetséges nevet, így: Chutney (csatni).

Kutakodásom közepette egyébként véletlenül megtaláltam itt a nemrég született Csatni cikket is. A wikiben csak ebben a cikkben van így írva, de amúgy a másik alakra is elég kevés előfordulást találtam, és ez a cikk eléggé kallódónak tűnik, gondoltam, inkább megkérdezem itt. – Mameilon ^vita 2013. április 1., 12:49 (CEST)

Mivel a huWikin a nem latin írású nyelvek esetén közvetlenül az eredeti nyelvből szeretünk átírni a magyar átírás szabályai szerint, a „chutney” eleve nem jön számításba, hiszen ez egy angolos átírás átvétele lenne.

Az angol Wikipédia-cikk szerint a szó szanszkrit eredetű: „caṭnī” és ezt a felsorolást mellékeli hozzá: Gujarati: ચટણી, Marathi: चटणी, Tamil: காரத் துவையல் karathuvaiyal, Kannada: ಚಟ್ನಿ, Hindi: चटनी, Urdu: چٹنی‎, Malayalam: ചമ്മന്തി, Bengali :চাটনী

Ebből kiindulva kérdés tehát, hogy mi az átírása.

--Karmela posta 2013. április 1., 13:47 (CEST)

A "csatni" valóban egészen esélyes, de igen, ha úgy tetszik, akkor az a kérdés, hogy hogyan kell átírni, hacsak nincs valamilyen más elnevezése magyarul, de ennek nem találtam nyomát. – Mameilon ^vita 2013. április 1., 14:11 (CEST)

Dr. Oetker szerint is csatni :P Teemeah 편지 2013. április 1., 20:15 (CEST)

Évi néni szerint chutney :) amúgy én is azt hiszem, hogy az (a csatni) lesz a jó, de azért örülnék ha valaki átírás guru megerősítené. – Mameilon ^vita 2013. április 1., 20:21 (CEST)

Urduul csatni, az biztos. A többihez Ogodejre van szükség. :) --Mathae Fórum 2013. április 1., 20:35 (CEST)

Hindi, kannada, maráthi: csatni, bengáli: csátni, malajálam: csammanti, tamil: kárat tuvaijal Ogodej ^vitalap 2013. április 1., 21:34 (CEST)

Szóval akkor a csatni a 3 pontos? :) Remélem igen, átírom azt a pár hivatkozást is akkor. Köszi a segítséget. --Mameilon ^vita 2013. április 1., 21:46 (CEST)

szake vagy szaké?

Megoldva– Mameilon ^vita 2013. április 1., 20:13 (CEST)

Én ugyan eddig meg voltam róla győződve, hogy "szaké", de a wikin nagyjából fele-fele arányban találtam hivatkozást rá. Megerősítene (vagy cáfolna) valaki? --Mameilon ^vita 2013. április 1., 14:13 (CEST)

Japánul hiraganával さけ, azaz IPA: [sake], nincs benne hangnyújtó jel, így szerintem szake. - Gaja  ✉ 2013. április 1., 15:12 (CEST)

Szabályos átírás szerint szake, az OH szerint szaké. Én mindig a szake alakot használom. --Pagony^foxhole 2013. április 1., 15:33 (CEST)

A kérdésemet az indukálta, hogy találtam egy kis kezdeményt, nemrégiben jött létre, szake címen (ugyanaz a szerkesztő hozta létre létre, mint az egyel feljebb lévő szakaszban szereplő csatnit, így leltem rá). Nem vagyok valami öreg róka itt, de ha jól tudom, vannak szabályzatok amiket követni kell a cikkcímeknél, ebben az esetben akkor az OH beli szaké lenne a helyes, és a szake átirányítás, vagy fordítva? És persze lábjegyzet a cikkben másik formáról. Vagy hogy is van ez? :) – Mameilon ^vita 2013. április 1., 16:15 (CEST)

Jól tudod. --Pagony^foxhole 2013. április 1., 18:21 (CEST)

Remélem, jól értelek (vagy-vagyos volt a kérdés :)), akkor átnevezem a cikket szaké-ra, ha még más nem tette. Köszönöm a segítséget. --Mameilon ^vita 2013. április 1., 18:38 (CEST)

Persze, szaké a cikkcím, szake az átirányítás, bármennyire ellenemre van is. Lábjegyzet: a helyes átírás a szake volna, de az OH szerint honosodott. Vagy valami efféle. --Pagony^foxhole 2013. április 1., 18:57 (CEST)

Megtörtént, a hozzászólásaitokból összeraktam egy lábjegyzetet, majd esetleg rápillanthatnátok hogy jó lett-e, én nemigen értek az átírásokhoz. Köszi mégegyszer, üdv: – Mameilon ^vita 2013. április 1., 19:04 (CEST)

Érdemes lenne felvésni a Az átírási szabályok ellenében hagyományosan rögzült szavak listája oldalra is. – Laci.d ^vita 2013. április 2., 01:48 (CEST)

Dinasztia

MegoldvaLásd A koreai helyesírási problémáink megoldási javaslata (Csoma Mózes). – Crimea^vita 2013. április 3., 17:43 (CEST)

Belefutottam pár koreai szócikkbe, és elég nagy a fejetlenség az ügyben, magyarul hogyan nevezzük az utolsó koreai dinasztiát. Az család hivatalos vezetékneve a 李 volt, amelynek koreai átírása 리 vagy 이. A témában szaktekintély Csoma Mózes, Osváth Gábor és a többiek is az előbbit, tehát a Lit használják a dinasztiaalapító megnevezésére. De viszont a dinasztiát magát többnyire az országnévvel nevezik meg, Csoszon-dinasztiaként, ami azért bajos, mert Csoszon megszűnte után is ugyanez a család maradt hatalmon. Most a szócikkek egy része a Csoszon-dinasztia alá, a másik része a Ji-dinasztia alá van bekategorizálva (ez utóbbi nem tudom, honnan jött, bár gyanítom, hogy az angolosan átírt Yi dynastyból vezethető le). Mi legyen a fő cikknév és kategórianév?

Én személy szerint a Li-dinasztiát támogatom. – Crimea^vita 2013. február 4., 20:31 (CET)

Javasolnám konzultációra idehívni Teemeah-t. Ő a mi koreagráfusunk. :-) Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2013. február 4., 23:30 (CET)

A Csoszon-dinasztia az elterjedtebb megnevezés. osváth is azt írja, hogy a Li-dinasztiát északon használják, nehogy összetévessze valaki őket Kim Ir Szenékkel (LOL). A koreai Wikipédia Kodzsong koreai császárt, aki nálunk Ji-dinasztia kategóriában van, Csoszon-dinasztiába sorolja (hisz a kettő ugyanaz): 조선의 제26대 국왕 azaz "a Csoszon-dinasztia 26. királya". A Ji szerintem az angolos Yi forma félreírása, és már a szócikk bevezetőjében is rosszul szerepel: "A dinasztia kínai írásjegye a 李, mely koreai olvasatban Ji,". Nem, koreai olvasatban az 이, vagyis I. Lehet, hogy a magyar történelemkönyvekben kínai mintára Li-ként hivatkoznak rá, itt most nekünk el kell döntenünk, hogy az ELTE vagy a közismert szóhasználat után megyünk-e. A Ji bizosan nem jó. Szerintem Csoszon-dinasztia, a koreai wiki gyakorlatának mintájára, és a két utolsó királyt is át kellene kategorizálni. De kérdezzünk meg mást is, nem vagyok történész. Teemeah 편지 2013. február 5., 10:41 (CET)

Homunkulusz vagy homunculus

Homunkulusz vagy homunculus a helyes írásmód? Ez egy latin szó, nem hiszem, hogy „magyarosítani” kéne, vagy tekinthető rögzült alaknak? --Sasuke88  ^vita 2013. március 25., 00:23 (CET)

Láttam már így, de én sem tartom valószínűnek, hogy bevett alak lenne (bár nem azért, mert latin szó, különben írhatnánk a köszönést is servusnak). Inkább ezek az alkimista fogalmak a succubushoz, incubushoz és többihez hasonlóan egyszerűen nem használatosak széles körben és gyakran. – LA^pankuš 2013. március 25., 00:32 (CET)

Az OH és minden egyéb szótár kizárólag a homunculus alakot hozza. --Pagony^foxhole 2013. március 25., 00:57 (CET)

A szerepjátékosok huszonharminc éve fordítgatják, taglalják maguk közt az angol kiadásokat, így az ő szubkultúrájukban elterjedt megoldás a homonkulusz, ha csak úgy általában van róla szó. Ezzel kábé ők a legnépesebb réteg, mely h~szal valamilyen formában foglalkozik... Sierrahun ^vita 2013. március 25., 01:54 (CET)

Köszönöm, akkor legyen homunculus, ha már a "Szent OH" is ezt hozza. A szerepjátékosok nem hiszem, hogy felülírhatják az elfogadott helyesírást. Egyébként általánosan és a Fullmetal Alchemist tekintetében van szó a homunculusról. --Sasuke88  ^vita 2013. március 25., 14:50 (CET)

Nomármost itten arról van szó, hogy az OH szerkesztői nem tudják, hogy a homonkulusz alak már régen honosodott — nem azért, mert a szerepjátékosok (és fantasy-olvasók) vannak kevesen, hanem azért, mert ők (mármint a szerkesztők) vannak kevesen, és tevékenykednek jóformán ugyanabban a szűk szubkultúrában. — P/c ^vita 2013. március 27., 10:39 (CET)

Szerintem az AKH idegen nevekre vonatkozó szabályainak sem felel meg Egyszerűen nem köznapi szó, hogy honosodhatna. – LA^pankuš 2013. március 27., 10:44 (CET)

Szerintem honosodott. Irodalmi szövegekben gyakran szerepel a magyar helyesírással, ez egy guglizással is tapasztalható. --Peyerk ^vita 2013. március 27., 11:21 (CET)

Az AKH 212§ szerint: A latin betűs írású nyelvekből átvett, nem általános használatú közszavakat idegenesen, vagyis a forrásnyelv helyesírásának szabályai szerint írjuk. A kérdés, hogy lehet-e honosodott jövevényszónak tekinteni. Ezt nem bíznám egy guglizásra, az OH-ban legtöbbször indokolhatóak a honosodottnak és nem honosodottnak tekintett szavak. Ha az OH szerint nem honosodott (vagyis nem általános használatú közszó), akkor ezt nem tudom, milyen alapon lehetne felülbírálni. – LA^pankuš 2013. március 27., 11:31 (CET)

Nem guglizásra bíztam, csupán azt jeleztem, hogy még ez is alátámaszthatja az állításomat. Értem az érveket, de mivel az idézett szabályhely olyan kifejezéssel operál ("nem általános használatú közszó"), aminek a tartalma nincs külön meghatározva, ezért én a magyar nyelv általános szabályai szerint értelmezve úgy vélem, hogy a nem kevés szépirodalmi használat alapján ez "általános használatú közszó".

Szerinted mit jelent, hogy "nem általános használatú közszó"? Szerintem azt, hogy szaknyelvi vagy rétegnyelvi, amivel ellentétben áll a szépirodalmi használat.

--Peyerk ^vita 2013. március 27., 11:57 (CET)

A szépirodalmi használat sem jelent semmit. Rengeteg szépirodalmi kifejezés van, amit a büdös életben nem használ senki. Az pedig, hogy nincs körülírva, hogy mi az általános használatú közszó, visszafele is érvényes. Tök mindegy, hogy én vagy bárki itt mit érvel a használata ellen vagy mellett, az OH szerkesztői sem tartották honosodottnak, vagyis ők (a szakemberek) az AKH nem egyértelmű meghatározását így értelmezték. Bizonyos esetekben támogatom az OH-tól eltérést, ez nem az. – LA^pankuš 2013. március 27., 12:27 (CET)

A homunkulusz nem "szépirodalmi kifejezés", továbbra is annyit állítok csupán, hogy mivel számos szépirodalmi műben szerepel a magyaros helyesírással, ezért honosodottnak tekintem. Az OH. ebből a szempontból nem érdekel, követtek már el nagyobb tévedést is.

De tudod mit, hagyjuk

--Peyerk ^vita 2013. március 27., 23:37 (CET)

Van egy harmadik lehetőség is. Szatmári Sándor Gépvilág c. elbeszéléses kötetében (Magyar Eszperantó Szövetség, Budapest, 1989, második kiadás, 1972-es első kiadás alapján, ISBN 9635712782) a Babona című elbeszélésben a 147. oldalon a “homuncolus” alak szerepel. Egy alkimista szájából hangzik el. Előfordulhat, hogy Szatmári itt stiláris okokból használja a latin nyelvű alakot, sőt, akár elírás is lehet. – b_jonas 2013. április 3., 22:14 (CEST)

Elírás, mert a latin kicsinyítő képző csakis -culus Oliv0 ^vita 2013. április 3., 22:36 (CEST)

A koreai helyesírási problémáink megoldási javaslata (Csoma Mózes)

Mivel több szakaszban is függőben van a téma, és elég régóta, írtam Csoma Mózesnek, aki az ELTE koreai tanszékén tanít, és kikértem a véleményét a problémáinkról (otrs ticket: 2013040110008146). Alább a javaslatai (linkelve a korábbi szakaszokra a kocsmafalon):

„

• Dél-Korea közigazgatása: a tartomány alatti szervezeti egység (kun) esetében én mindig a járás-t szoktam használni, a megye szerintem itt nem jó kifejezés. A város esetében az átírásnak a si-t javasolnám, ez a kiejtéshez is illezszkedik, a szi ebben az esetben nem a legjobb, a falu esetében a ri átírás-t javasolnám,

• Hercegek elnevezése: a hercegekkel kapcsolatosan az a véleményem, hogy a személynevükön kellene emlaíteni őket, esetleg zárójelben megemlíteni a címüket,

• Dinasztia elnevezése: az utolsó koreai uralkodói dinasztia elnevetzése egyértelműen Csoszon-dinasztia, ami 1392-1910 között regnált. (Annak ellenére, hogy 1897 és 1910 között a Csoszon, mint államnév már nem létezett, a dinasztia nevére ezt szokták használni. A Li-dinasztia elnevezés kevésbé elterjedt, régebbi jellegű.

”

Ezek alapján két probléma, úgy tűnik megoldva, a hercegek és a dinasztiák.

Az átírással kapcsolatosan úgy tűnik, át kellene alakítanunk a WP:KOREAI-t, mert bizony rengeteg hasonulást egyáltalán nem vesz figyelembe. Bár kérdés, hogy akarjuk-e, hogy figyelembe vegye a hasonulásokat, mint pl. 감사합니다 kamszahapnida az valójában kamszahamnida, a 같이 kathi pedig kacsi. Teemeah 편지 2013. április 1., 18:15 (CEST)

A közigazgatáshoz nem tudok hozzászólni. A másik kettővel egyetértek, a Csoszon-dinasztiát én még sosem hallottam Linek, bár Korea történelme nem a szakterületem. – LA^pankuš 2013. április 1., 19:31 (CEST)

A közigazgatáshoz:

Már a szócikk vitalapján is leírtam, de a megbeszéléshez a cikkszerző Teemeah-n kívül eddig más nem szólt még hozzá, így átmásolom ide is, hátha itt többen észreveszik a problémát, mint a vitalapon:

A szócikk deklaráltan a közigazgatásról szól, így a falu elnevezés szóba sem jöhet, hiszen az nem közigazgatási kategória, csupán településföldrajzi fogalom. Egy település településformailag természetesen lehet falu, de egy falu közigazgatásilag vagy önálló község vagy pedig egy községnek a része. – Joey ^{üzenj nekem} 2013. április 2., 00:21 (CEST)

A közigazgatáshoz én sem tudok hozzászólni, de a WP:KOREAI-ba tényleg bele kellene nyúlni pár helyen, ha nem is a hasonulások figyelembe vétele miatt, de a 시=si és ≠szi és hasonlók miatt mindenképpen. – Crimea^vita 2013. április 3., 08:03 (CEST)