Koreai hangtan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A koreai nyelv tizennégy mássalhangzóból (자음, csaum) és tíz magánhangzóból (모음, moum) áll.[1] Öt mássalhangzó megkettőződik, ezzel jelölve az erőteljesebb, „kemény” ejtést. A tíz magánhangzó segítségével 11 további kettőshangzó alkotható.

Mássalhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mássalhangzók
Bilabiális Alveoláris Poszt-
alveoláris
Palatális Veláris Glottális
Nazális m n ŋ2
Zárhang
és
affrikáta
sima1 p~b t~d tɕ~dʑ6 k~ɡ
feszes tɕ͈6
hehezetes tɕʰ6
Réshang nem feszes3 s~ɕ4 h~ɦ1
feszes s͈~ɕ͈4
Likvida l~ɾ5
Közelítőhang w j ɰ
  1. /p, t, tɕ, k, h/: zöngéssé válik ([b, d, dʑ, ɡ, ɦ]) zöngés hangok között, egyébként zöngétlenül ejtendők. A zöngés [ɦ] hangtalan vagy akár teljesen le is hagyható.
  2. /ŋ/: csak magánhangzók között.
  3. A nem feszes réshang hehezetes vagy anélküli ejtését illetően számos vita zajlik.[2]
  4. /s, s͈/: /i, j/ előtt palatalizált [ɕ, ɕ͈] lesz.
  5. /l/: magánhangzók között illetve magánhangzó és /h/ között alveoláris legyintőhanggá ([ɾ]) alakul; szó végén, a /h/ kivételével minden mássalhangzó előtt illetve még egy /l/ mellett [l] vagy [ɭ]. Szó kezdetén instabil, a legtöbb magánhangzó előtt [n], /i, j/ előtt néma, angol jövevényszavaknál pedig esetenként [ɾ] is lehet.
  6. /tɕ͈, tɕʰ, tɕ~dʑ/: egyes beszélők /ts͈, tsʰ, ts~dz/-ként ejtik, különösen hátul képzett magánhangzók előtt.
Fonéma Példa (IPA) Magyaros átírás Jelentés
/p/ [pul] pul tűz
/p͈/ [p͈ul] ppul szarv
/pʰ/ [pʰul] phul
/m/ [mul] mul víz
/t/ [tal] tal hold
/t͈/ [t͈al] ttal lánya
/tʰ/ [tʰal] thal álarc
/n/ [nal] nal nap
/tɕ/ 자다 [tɕada] csada aludni
/t͈ɕ/ 짜다 [t͈ɕada] ccsada összerakni
/tɕʰ/ 차다 [tɕʰada] cshada rúgni
/k/ 가다 [kada] kada menni
/k͈/ 까다 [k͈ada] kkada hámozni
/kʰ/ [kʰal] khal kés
/ŋ/ [paŋ] pang szoba
/s/ [sal] szal hús
/s͈/ [s͈al] sszal nyers rizs
/l/ 바람 [paɾam] param szél
/h/ 하다 [hada] hada csinálni

Magánhangzók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövid és hosszú magánhangzók[3]
Rövid magánhangzók Hosszú magánhangzók
Egyelemű magánhangzók (monoftongusok) IPA-kiejtéssel /i/ , /e/ , /ɛ/ , /a/ 1, /o/ , /u/ , /ʌ/ , /ɯ/ , /ø/
Kettőshangzók IPA-kiejtéssel /je/ , /jɛ/ , /ja/ , /ɥi/ , /we/ , /wɛ/ , /wa/ , /ɰi/ , /jo/ , /ju/ , /jʌ/ , /wʌ/

1 ㅏ közelebb áll a középen képzett Sound [ɐ] hanghoz, hagyományosan mégis /a/-val jelölik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 제 2항 (koreai nyelven). KBS. (Hozzáférés: 2012. szeptember 19.)
  2. Charles B. Chang, "The Production and Perception of Coronal Fricatives in Seoul Korean", Korean Linguistics 15(1), in press (2013). John Benjamins.
  3. Lee, Hyun Bok (1999), "Korean", Handbook of the International Phonetic Association, Cambridge University Press, pp. 120–122, ISBN 0-521-63751-1

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Korean phonology című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.