Balkán-hegység
| Balkán-hegység | |
| Központi-Balkán | |
| Magasság | 2376 m |
| Hely | |
| Hegység | Balcanides |
| Legmagasabb pont | Botev-csúcs (2376 m) |
| Terület | 11 596 km2 |
| Hosszúság | 530[1] km |
| Szélesség | 10-50 km |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Térkép | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Balkán-hegység témájú médiaállományokat. | |
A Balkán-hegység (bolgárul és szerbül Стара планина [Sztara planina], szerbül latin betűkkel Stara planina, a. m. „Öreg hegység”) a Kárpátok meghosszabbítása a Duna déli oldalán, a Balkán-félszigeten.
Leírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hegység 560 kilométer hosszúságban vonul Szerbia keleti részéből keleti irányban Bulgária középső részén keresztül a fekete-tengeri Emine-fokig.
Az ókorban a Balkán-hegységet latinul Haemus, görögül Haimosz néven ismerték. Mindkét szó valószínűleg a „hegyorom” jelentésű trák *saimon szóból ered. (A hegyeket és környéküket az ókorban a trákok törzsei lakták.) A mai elnevezéshez hasonlóan az ókori görög nyelvben a hegység neve egyben a Balkán-félsziget neve is lett (Χερσόνησος του Αίμου).
A Balkán-hegység legmagasabb csúcsa Közép-Bulgáriában van, a 2376 méter magas Botev-csúcs. A bolgár költő és nemzeti hős Hriszto Botevről nevezték el, aki a Balkán-hegység nyugati részében elhelyezkedő Vraca város közelében halt meg a Török Birodalom elleni harcokban, 1876-ban.
A Botev-csúcs közelében van a Sipka-szoros, ahol az 1877–1878-as orosz–török háborúban négy fontos csatát vívtak.
Barlangok a hegységben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bankovica-barlang, Devetaki-barlang, Kolkina dupka (Kolkina-lyuk), Kozarnika-barlang (Szófia megye), Kumanica-barlang, Ledenika-barlang.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A hegyek közt kanyargó Iszkar folyó
- A Kozja Sztena természetvédelmi terület
- A Botev-csúcs 2376 méter magasságban
- Kilátás a Ray menedékházból a Közép-Balkán hegységre, középen a Rajszko Praszkalo vízesés
Térképek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nyugati rész (bolgárul) | Központi rész (bolgárul) | Keleti rész (bolgárul) |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Bulgaria's land: some records" (angol nyelven). OMDA Ltd. 2012. január 22. Hozzáférés: 2012. december 16.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Czelnai Rudolf: A Balkán-térség éghajlata" (PDF). 2012. 2007. július 22. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2012. március 19.
- "Stara Planina (Balkana) : Climbing, Hiking & Mountaineering : SummitPost". summitpost.org. 2012. Hozzáférés: 2012. március 19.
- Cartographia Földrajzi Világatlasz, Cartographia, 2007, 56-57. oldal. ISBN 963 352 360 5
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Stara Planina - Turistički centar Babin Zub, Stara Planina Smeštaj". stara-planina.org. 2012. Hozzáférés: 2012. március 19.
