Ledenika-barlang
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Ledenika-barlang | |
 | |
| Hossz | 320 m |
| Függőleges kiterjedés | 37 m |
| Tengerszint feletti magasság | 840 m |
| Ország |  Bulgária |
| Település | Vratsa |
| Földrajzi táj | Balkán-hegység |
| Típus | karsztbarlang |
| Elhelyezkedése | |
 Ledenika-barlang
Pozíció Bulgária térképén
| |
 é. sz. 43° 12′ 16″, k. h. 23° 29′ 28″43.204444°N 23.491111°EKoordináták: é. sz. 43° 12′ 16″, k. h. 23° 29′ 28″43.204444°N 23.491111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ledenika-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Ledenika-barlang (bolgárul: Леденика) Bulgáriában, a Balkán-hegységben található, Vratsa városától 16 kilométerre. A barlang a Vratsai-Balkán Nemzeti Parkban (bolgárul: Природен парк „Врачански Балкан“) van, bejárata 840 méterrel a tenger szintje felett nyílik. A Ledenika-barlang kréta korú mészkőben alakult ki, vélhetően a pliocén kor végén. Híres cseppkőképződményeiről, álló- és függőcseppköveiről. A barlang neve arra a jégre utal, ami telente a barlang bejárati szakaszán felhalmozódik, ilyenkor a barlangnak ezen a szakaszán fagypont alá csökken a hőmérséklet.
A Ledenika-barlangot az emberek már az oszmán hódoltság időszakában is ismerték. A bolgár pásztorok a tejet tárolták a jéghideg barlangban. Később selyemhernyógubók tárolására is szolgált. Tudományos kutatása az 1920-as évektől indult meg. Ekkoriban a terület egy Csomakov nevű ember birtoka volt, aki a barlang körüli 100 hektáros területet nagyvonalúan a vratsai Veszlec Turistaegyesületnek ajándékozta. A Ledenika-barlang modern kiépítésére azonban egészen 1961-ig kellett várni. Ettől kezdve Bulgária egyik legnépszerűbb turisztikai barlangjává vált, az 1980-as években 100 ezer látogatót vonzott évente. Népszerűségére jó példa, hogy az Antarktiszi-félszigeten hegycsúcsot neveztek el a barlangról.
A barlangban látványos cseppkőképződmények borítják a falakat és a mennyezetet, ezek mellett a hely egyedi látnivalója a jégcsapok tömege, amelyek a bejárat közelében lévő temekben képződnek november és május között.
A barlang bejárata egy uvala alján nyilik. A bejárat közelében a barlangban télen mínusz 7 Celsius-fok van, nyáron viszont 15 fok is lehet. A barlang belső részein 8 Celsius-fok uralkodik. A Ledenika-barlang hossza 320 méter, a színtkülönbség benne 37 méter. Nevezetesebb termei a következők: Az Előcsarnok, itt figyelhető meg a jegesedés. A Körcsarnok, 21 méter hosszú, 17 méter széles és 5 méter magas, még itt is képződnek jégcsapok. A Koncertterem, 60 méter hosszú, 45 méter széles és 23 méter magas. Ebben a teremben sok cseppkőképződmény figyelhető meg, pl. a Krokodil, a Télapó, a Vasorrú-bába háza, a Sólyom, az Óriásfej. A Koncertterem mellett van egy „mágikus” tavacska, a legenda szerint aki a vízbe meríti a kezét, annak teljesül a kívánsága. A Nagy- és a Kis-termet vashídak kötik össze. A Fehér-teremben ugyancsak érdekes cseppkövek vannak, pl. Óriásnő, Elefánt, Cseppkőlány, stb. A barlang vége és a legmagasabb pontja, a Hetedik-mennybolt.
A barlangban kevés denevér pihen, a tömeges látogatás nem kedvez nekik, zavarja őket.
A barlang csak túrázásra alkalmas ruhában és cipőben látogatható.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2019. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Леденика című bolgár Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
