Wikipédia:Kocsmafal (jogi)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kocsmafal – jogi ügyek és csűrcsavarok szekciója
A jogi szekcióban lehet megvitatni a szerzői jogi, adatvédelmi stb. problémákat. A már megoldódott problémákról szóló szakasz elejére az áttekinthetőség érdekében illeszd be a {{megoldva|~~~~}} sablont.
  • Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: Új szakasz nyitása!
  • Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével, vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!
 Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára
  • Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
  • Ha azonnali válaszra van szükséged, és/vagy élőben szeretnél értekezni a többi szerkesztővel, lépj be a Wikipédia IRC-csatornájára!
  • Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
  • Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
  • Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.
 Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

2005. 12. 20. · 2006. 04. 15. · 2006. 09. 08. · 2006. 12. 25. · 2007. 03. 16. · 2007. 06. 09. · 2007. 07. 03. · 2008. 02. 26. · 2008. 08. 01. · 2008. 10 22. · 2008. 12. 24. · 2009. 02. 23. · 13 · 14 · 15 · 16 · 17 · 18 · 19 · 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35

Olasz városok címerei[szerkesztés]

Függőben Függőben(aláíratlan)

Egy olasz város (Bassano del Grappa) cikkéhez kerestem címert, mert a vonatkozó infoboxban van erre egy rovat. A városról szóló itwiki cikkben is látható a címer az infoboxban, de az az itwikire van feltöltve. Körbenéztem a Commonson, és egy törlési megbeszélésbe futottam, de nem állt össze a kép: annyi derült ki számomra, hogy az olasz címerek használatát több szinten szabályozza az olasz jog, és ezért a jogsértő voltuk miatt törölték a Commonson lévőket. Tudni lehet arról valamit, hogy ez most hogy is van? Sajnos az olasz tudásom elenyészően kevés, a jogi szövegekkel még úgy sem boldogulok, mint a beszélt nyelvvel, és az angol megbeszélésből sem állt össze, hogy használhatjuk-e a városcímereket, vagy sem. Itt található a Commonson látott törlési megbeszélés. --HoremWeb ḏd md.w jn: szavaknak mondása 2010. június 15., 20:02 (CEST)

Én azt veszem ki belőle, hogy csak azok jogtiszták, amiket valaki kézzel újrarajzolt és szabad licenc alá tett. Vagyis csak azokat használhatjuk, amik már úgyis a Commonson vannak. --TgrvitaIRCWPPR 2010. június 20., 22:47 (CEST)

Van egy ilyen sablonunk, hogy {{Olasz településcímer}}(?). Annak idején én kértem engedélyt a www.araldicacivica.it oldalról az ott levő címerek felhasználására a huwikin (a sablon vitalapján olvasható a levelük). Nos az említett honlapon az összes címert kézzel újrarajzolták, ezek vannak az itwikire is feltöltve és ezeket törölték a commonsról. A törlési indoklást nem igazán értettem meg. Miután lezajlott a vita, az emberkék elkezdték visszatöltögetni a címereket .svg formátumban, szépen számítógépen szerkesztve. Ezek ellen viszont senki sem emelt kifogást, úgyhogy egy jórésze a címereknek most is fent van a commonsban. Az olasz wikin is volt erről megbeszélés [1], s ha jól értettem, akkor tényleg az van amit Tgr is mond, hogy az újrarajzolt címer használható. Namármost az itwikisek, elkerülendő további vitákat, inkább áttöltötték magukhoz a címereket. – Istvánka Gnome-face-cool.svg posta 2010. június 20., 22:56 (CEST)

Most vettem észre ezt a megbeszélést. A Commonsban valóban elég sok olasz településcímer megtalálható már, ezeket elkezdtem lecserélgetni a cikkekben, a magyar wikin található címereket pedig törölni (eddig csak 2-3 tucatot). Néhol a két helyen teljesen ugyanaz a címer látható, ha pedig nem, akkor a Commons-változat kivétel nélkül jobb minőségű. Én nem látok különösebb okot arra, hogy a magyar változatot tartogassuk, ha pótolható a Commonsból, de akkor megvárom, van-e más vélemény. --Regasterios vita 2014. július 25., 14:32 (CEST)

Digitális festészet szócikk[szerkesztés]

Szia @Teemeah:!

Segítségért fordulok hozzád. Az általam létrehozott szócikk nem kapott jóváhagyást szerzői jogok megsértése miatt. Ha jó látom a szó cikk azóta törlésre is került. Az általam beírt szöveg valóban egy másik weblapról származik, mégpedig az enyémről. Tehát a forrás cikk szerzője is én vagyok. A szócikkben használt festmények is a saját munkáim, tehát azok szerzője is én vagyok. Hogyan tudom ezt igazolni?

Üdvözlettel: Emese – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Emesemse (vitalap | szerkesztései) 2015. december 9., 01:27‎

1942-es lemezcímke[szerkesztés]

Függőben FüggőbenSamat üzenetrögzítő 2016. április 15., 23:44 (CEST)

Sziasztok! Jzana kérdezte tőlem, hogy ezt a lemezcímkét fel szabad-e tölteni a magyar Wikipédiába (fair use alatt van az angol Wikipédiában). Az első felindulásból írt válaszom itt olvasható, azonban elbizonytalanodtam közben. A lemezt és így a címkét 1942-ben adták ki. Ettől az időponttól számítva már éppen lejárt a védelmi idő. (Megjegyzem, hogy az egyéni-eredeti jelleg leginkább a cég logójára teljesül, ami minden bizonnyal régebbi ennél, de ez vitatható.) Alkalmazható vajon erre az esetre az Szjt 31. § (3), miszerint nem ismert a szerző, és ezért az első nyilvánosságra hozataltól kell számítani a 70 évet? Szabad ilyenkor egyáltalán szabad licenc alá helyezni (ez azért fontos kérdés, mert bármikor jelentkezhet a jogtulajdonos, és ebben az esetben komoly kellemetlenségek adódhatnak)? Vagy meg kellene keresni a Decca Records valószínű jogutódjának számító Universal Music Groupot, hogy ki is volt a grafikus, és vajon mikor hunyt el? Samat üzenetrögzítő 2016. április 6., 21:47 (CEST)

Valaki? :) Samat üzenetrögzítő 2016. április 15., 23:44 (CEST)

A Sablon:Közkincs-ismeretlen leírólapján ez áll: „A sablon csak az olyan képekre alkalmazható, amiket Magyarországon hoztak elsőként nyilvánosságra.” Amúgy szerintem mindegy, hogy a logót ki és mikor tervezte, annak a Universal Music Group a jogtulajdonosa. Ha igazam van, nem kérdezni kell tőlük, hanem engedélyt kérni (az talán egyszerűbb is, mint információkat kinyerni tőlük). – Regasterios vita 2016. április 15., 23:56 (CEST)

Egyáltalán nem mindegy: ha a logó tervezője már több mint 70 éve elhunyt, akkor a mi szempontunkból jelentőséggel bíró szerzői joga sem lehet az UMG-nek a logóra vagy a címkére. De igazad van abban, hogy a legtisztább őket megkérdezni, és nem egymást :) Samat üzenetrögzítő 2016. április 16., 00:58 (CEST)
Az enwikin a 29-es lemezük borítója még fair use. Általában az USA-ban 1923 után publikált művek akár 95 évig is jogvédettek lehetnek, ha mindenféle jogi formaságnak megfelelnek (copyright notice + megújítási kérelem). – Tgrvita 2016. április 17., 15:15 (CEST)

Ladik Katalin[szerkesztés]

Függőben FüggőbenApród vita 2016. szeptember 1., 22:11 (CEST)

Jól gondolom, hogy Ladik Katalin szócikkében a fanosnek jelölt rész (Ladik Katalin#Költészete) valójában jogsértő, mivel Szkárosi Endrének is hasonló fülszövege volt a Négydimenziós ablakban: A négydimenziós ablak: Hangköltemények - Fülszöveg? Egyébként véletlenül Partmosó tiltakozásának köszönhettem, hogy erre rátaláltam: Vita:Ladik Katalin#Nem értek egyet a FAN sablonnal. Apród vita 2016. augusztus 23., 14:35 (CEST)

Népdalkották jogállása[szerkesztés]

Mi a lejegyzett népdalok kottáinak a szerzői jogi státusza? Itt van például Az árgyélus kismadár kezdetű viszonylag közismert népdal. Felteszem, hogy maga a dallam és a szöveg közkincs. Mármost ezt a közkincs dallamot 1931-ben lejegyezte Pongrácz Zoltán. Keletkezett ezzel szerzői jogvédelemre jogosult alkotás? Nekem ez nem egyértelmű: ha Pongrácz ahelyett, hogy lekottázta volna a népdalt, amit Pali bácsi elénekelt neki, leírt volna egy viccet, amit a Pali bácsi elmesélt, az, gondolom, nem lenne jogvédett alkotás. Ezzel szemben ha Pongrácz lefényképezi Pali bácsit, az jogvédett. A dallam lekottázása melyikhez hasonlít inkább: a triviális vicclejegyzeteléshez, vagy az alkotó jellegű lefényképezéshez?

A kérdés nem következmények nélküli: Pongrácz Zoltán nem egészen tíz éve halt meg, tehát ha a kottája jogvédelemre jogosult, akkor még nem vált közkinccsé, és közlése a cikkünkben engedélyköteles. Malatinszky vita 2016. október 29., 23:08 (CEST)

SzJT 1. § (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet. Pongrácz Zoltán egyértelműen nem tekinthető szerzőnek. – PallertiLapin.svgRabbit Hole 2016. október 29., 23:15 (CEST)
Nekem ebből a törvényidézetből az jön ki, hogy a népdal maga nem részesül szerzői jogvédelemben, de ezt eddig se vontam kétségbe. A kérdés az volt, hogy szerzői jogi védelemben részesül-e a kotta, amit Pongrácz Zoltán leírt.
Talán az egész érthetőbb lesz egy analógia nyomán: Itt van a File:Busó portré.jpg című kép, amely egy busójelmezt ábrázol. A busójelmez, mint a folklór kifejeződése, nem áll szerzői jogvédelem alatt. Ha akarod, bátran lemásolhatod, készíthetsz egy ugyanolyan busójelmezt. Ellenben a jelmezről szóló kép a fotós, Dankaházi Lóránt szellemi tulajdona (akinek így joga volt CC-BY-SA engedélyt adnia az újrafelhasználásra). Tehát itt más a státusza a jelmeznek, mint a folklór kifejeződésének, és a jelmezt ábrázoló képnek. A kérdés tehát az, hogy ugyanilyen különbség van-e népdal és a népdalt ábrázoló kotta szerzői jogi státusza között. – Malatinszky vita 2016. október 30., 04:38 (CET)
@Malatinszky: Szerintem nem jó egy fényképhez hasonlítani, a kotta önmagában nem képezheti szerzői jog alapját, mert önmagában nem tartozik irodalmi, tudományos és művészeti alkotások közé, a mű az maga a dal, a kotta meg a rögzítés eszköze, ellentétben a fényképpel, ahol meg a fénykép maga a mű. Pongrácz Zoltán nem szerzője a műnek, csupán lejegyezte azt. Talán az jobb hasonlat lenne, ha mondjuk úgy közelítjük meg, hogy te tollba mondod nekem a novelládat (mert ilyen-olyan okból nem tudsz, nem akarsz írni), én ettől még csak társszerző sem leszek, hanem a szerzői jog egyedül Téged illet. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, ilyenről egy zenemű, szöveg szolgai rögzítése során nem beszélhetünk, így arra szerzői jogot sem formálhat a rögzítő, ellentétben a fényképpel, ahol maga a fényképezés az alkotás folyamata, aminek során létrejön az egyéni, eredeti jellegű mű. Ha Pongrácz Zoltán mondjuk fonográfhengerre énekelte volna a dalt rögzítés céljából, akkor egy kicsit más lenne a jogállás, mert bár szerzői jogot akkor sem formálhatna a dalra, de előadói jogdíjra igényt tarthatna. A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta – ez nem Pongrácz Zoltán. --PallertiLapin.svgRabbit Hole 2016. október 30., 05:03 (CET)
Kérdés, hogy a népdal lekottázása (ami nemegyszer kifejezetten bonyolult, sok évnyi zenei tanulmányt igénylő feladat lehet), valóban „szolgai rögzítés”-e, mint a tollba mondott szöveg leírása, vagy inkább tudományos alkotómunka (mint mondjuk a zoológus leírása a frissen felefedezett jetifajról). Malatinszky vita 2016. október 30., 16:56 (CET)

A szerzői jogi törvény terminológiájával úgy szól a kérdésed, hogy van-e a népdal lekottázásának egyéni-eredeti jellege (kreatív alkotói folyamat-e a kottázó részéről kitalálni az adott szótag hosszát/hangmagasságát). Én nehezen tudom elképzelni, hogy lenne (bár ez hozzáértés hiányában nem feltétlenül jelent sokat). – Tgrvita 2016. október 30., 08:04 (CET)

@Tgr: Igen, ez jó megfogalmazása a kérdésnek. Sajnos az én hozzáértésem is hiányos, de talán segít az alábbi megközelítés: Képzeld el, hogy Csíkszenthegyesen a 77 éves Gipsz Jakab bácsi elénekel egy népdalt, amit még gyerekkorában tanult az öregektől. Ezt az aktust számos módon lehet rögzíteni:

  1. Leírom a magyar szavakat, amik Jakab bácsi száján kijönnek.
  2. Hangfelvételt készítek Jakab bácsiról, amint énekel.
  3. Lefényképezem Jakab bácsit, amint énekel.
  4. Levideózom Jakab bácsit, amint énekel.
  5. Angol nyelvre fordítva leírom a magyar szavakat, amik Jakab bácsi száján kijönnek.
  6. Lerajzolom Jakab bácsit, amint énekel.
  7. Szobrot készítek Jakab bácsiról, amint énekel.

A fenti aktusok közül az első nem részesül jogvédelemben, a második korlátozott jogvédelemben részesül, a többi meg teljes körű jogvédelemben részesül. Ez valahol jogosnak tűnik, mert az első teljesítményre az átlagember is minden további nélkül képes, a többihez viszont, ha komoly minőségre törekszünk, akkor jelentős (elképzelésem szerint a lista sorrendje szerint egyre növekvő) tehetség, tanulás, technikai felkészültség szükséges. Feltételezhető tehát, hogy a keletkező mű a lista sorrendjében egyre növekvő mértékű egyéni-eredeti jelleggel bír. Hova illeszkedik ebben a skálában a dallam lekottázásának aktusa? Szerintem valahova a fordítás szintjére, mert mindkettőhöz kell néhány éves nyelv- illetve zenetanulás, de annak birtokában már nem különösebben nagy teljesítményről van szó.

Ha ezt a gondolatmenetet elfogadjuk, akkor a lekottázás eredménye egyéni-erdeti jellegű alkotás, és így jogvédelemben részesül. De hát mittudomén. Malatinszky vita 2016. október 30., 16:56 (CET)

A modern szerzői jog nem védi a tanulást, technikai felkészültséget, befektetett munkát ("sweat of the brow"), csak a kreativitást. Ez a kevés olyan jogi elv egyike, ami mellett a Wikimédia és különösen a Commons közössége még viszonylag kétesélyes esetekben is kiáll (lásd pl. a festménydigitalizáció körüli vitákat). A fénykép stb. azért védett, mert ott a szerzőnek jelentős kreatív kontrollja van a kamerabeállítás, megvilágítás stb. megválasztásában (rajz/szobor esetén meg még több). A hangfelvétel nem védett (a hangfelvétel-készítők szomszédos jogát nem érdemes idekeverni, szomszédos jog csak néhány konkrét médiumra vonatkozik, és inkább lobbierő, mintsem logika kérdése). A kottázásban nekem nem látszik, hogy hol lenne ez a kreatív kontroll. – Tgrvita 2016. október 30., 21:48 (CET)

Pallerti azon felvetése téves, hogy a kottákra általában nem vonatkozik védelem, ezek a zenei gondolat elsődleges megjelenései, és a szerzők az eladott kotta után kapnak jogdíjat. A jogvédett zeneszámok kottáit még magáncélra is csak nagyon korlátozott körben lehet másolni (bővebben lásd). A Malatinszky által elmondottak gondolatmenetén végighaladva én is először erre gondoltam. A témával kapcsolatban azonban tegnap alaposabban szétnéztem, találtam is egy podcastot az Artisjus egyik igazgatójával (itt), ahol viszont azt mondja, hogy ha a cél a minél autentikusabb visszaadása a népi előadásmódnak, akkor az nem minősül egyéni-eredeti jellegű tevékenységnek. A kettestől lefelé sorolt példáknál általában a kompozíció, rendezés, helyszín, megannyi apró részlet teszi ezeket egyedivé. Persze teljesen elfogadható választ ez a podcast sem nyújt, elvégre – ahogy a videóban elhangzik – az Artisjus nem jár el közös jogkezelőként a kottaszerzők védelmében. – Laci.d vita 2016. október 30., 17:13 (CET)

A kottára nyilván kiterjed az eredeti zeneműnek járó védelem, ebből nem következik, hogy a saját jogán is védett lenne. Vö. a szövegdigitalizálással: ha egy jogvédett könyvet OCR-ezel be, az így készült szövegfájl jogvédett lesz, de ettől neked még nem lesz rajta szerzői jogod. Akkor sem, ha amúgy komoly munka, mert mondjuk nem elég megbízható a gép és az egész szöveget át kell olvasni és korrektúrázni. Én a kottát is ilyesminek képzelem, és a linkelt EMB oldal is ezt állítja (a kotta lehet jogvédett, ha az eredeti mű jogvédett; ha a nem az előadótól származó input (pedagógiai megjegyzések stb) jogvédett; ha kottagyűjtemény gyűjteményes műként védett, mert az egyes kották beválogatása kreatív tevékenység; egyébként meg megkérnek szépen, hogy csinálj úgy, mintha mégis jogvédett lenne). – Tgrvita 2016. október 30., 21:48 (CET)
Hogy én is keverjem a ... Ha valaki lekottázott egy népdalt, akkor én már nem kottázhatom le? Biztos vagyok benne, hogy elég sokan vannak akik ezt meg tudnák tenni. Na és ki állapítja meg, hogy azt én kottáztam le és nem másoltam? Vigyor – Pegy22 vita 2016. október 30., 17:19 (CET)
@Pegy22: ezt csak bizonyítani lehet, ha jogvita van, de nem könnyű... elvileg épp erre hivatottak a közös jogkezelők, ahol adott összegért cserébe egy olyan igazolást adnak neked, hogy az adott időben neked már megvolt az adott műved... de lehet bizonyíték egy levél is pl. Szóval ez egy létező probléma és a jogászok birodalma. Fauvirt vita 2016. október 30., 17:32 (CET)
Felteszem, hogy nagyjából olyan módszerekkel lehet eldönteni az ilyesmit, mint a Petőfi Sándor és köztem fennálló vitát arról, hogy melyikünk is írta igazából az Anyám tyúkját. Malatinszky vita 2016. október 31., 14:09 (CET)
@Malatinszky: Kinek a javára dőlt el a vita? ;-) Amit én felvetettem az inkább arról szól, hogy ha valaki már egyszer lerajzolta a tyúkot (és azt esetleg közölték is), akkor már más nem rajzolhatja le. – Pegy22 vita 2016. október 31., 15:26 (CET)

Igen, az álláspont pontosan ez, hogy a rögzítés célja meghatározó a szerzői jogosultság szempontjából. Azaz a konkrét esetben, hogy (a felhasználás) többszörözésnek minősül-e (ebben az esetben uis nincs egyedi jelleg és mivel az eredeti mű sem esik a szjt hatálya alá, annak felhasználása sem - egy megfontolandó tény viszont, hogy a forrás-, névfeltüntetéssel mi a helyzet) vagy nem (mint pl. a nyilvános előadás (pl. éneklés, szavalás), az egyedi jelleggel való át- vagy feldolgozás, illetve a fordítás. A fordítás akkor egyedi, ha műfordítás, azaz pl. ha tükörfordítás történik, máris nincs a fordítónak szerzői jogosultsága)... Fauvirt vita 2016. október 30., 17:32 (CET)

És mi lenne a helyzet, ha lefényképezném Pongrácz Zoltán kottáját? Vigyor – Sasuke88 Anime eye.svg vita 2016. október 31., 02:20 (CET)

PD-Art (már ha arra jutunk, hogy az eredeti kökincs). – Tacsipacsi vita 2016. október 31., 08:39 (CET)


Nem tudom, hogy most lezártnak tekintjük-e a vitát.. de kaptam választ a szerzői jogi szakértőtől. A kottaírás maga nem tesz szerzői jogosulttá ({{Közkincs-nemjogosult}}(?)). A gyűjtemény egysége már igen (tehát a konkrét gyűjtemény összes művét egyben felmásolni nem ajánlom), de az egyes népdalok lekottázása nem. Forrásként nyilván meg kell említeni őt. Fauvirt vita 2016. november 17., 14:16 (CET)

Félek, hogy amikor kottaírást emlegettek, akkor összemosódik az a tevékenység, amikor a Kis éji zene kottáját lemásolom (ezzel nyilván nem leszek Mozart szerzőtársa) azzal a tevékenységgel, hogy egy néprajzi jellegű kutatómunka során talált dallamot a zenetudomány elfogadott szimbólumrendszere segítségével leírok. Hasonlítsuk össze az alábbi két tevékenységet:

  • Gipsz Jakab zenetudós ellátogat Csángószenthatárszél községbe, ahol hall egy népdalt, amelyről a zenetudományi közösségnek mindeddig nem volt tudomása. Gipsz megállapítja a népdal hangnemét, ritmusképletét, dallamát, és ezeket a zenetudományban szokásos eszközökkel lejegyzi. A lejegyzés eredménye egy kotta. Gipsz a dallamnak nyilván nem válik jogtulajdonosává (az alkotó a „nép”, nem Gipsz), és a fentiek szerint a lejegyzésnek (szokásos nevén kottának) sem.
  • Tégla Béla hüllőkutató ellátogat a kelet-szibériai Konyec Mira tájvédelmi körzetbe, ahol lát egy példányt egy gyíkfajból, amelyről a hüllőkutatók közösségének mindeddig nem volt tudomása. Tégla megvizsgálja a gyíkot, majd a zoológiában szokásos eszközökkel lejegyzi a megfigyeléseit. A lejegyzés eredménye egy tudományos közlemény (szakcikk). Tégla a gyíknak nyilván nem válik jogtulajdonosává (az alkotó a Jóisten, nem Tégla), de a lejegyzésnek (szokásos nevén szakcikknek) igen.

Mi az, ami Tégla Béla alkotását eredetivé teszi, Gipsz Jakabét meg nem? Malatinszky vita 2016. november 17., 15:02 (CET)

Talán a felfedezés és a feltalálás szavak közötti értelemkülönbség lehet a kulcs. – Burumbátor Súgd ide! 2016. november 17., 15:28 (CET)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Uff... a konkrét kérdést tettem föl, erre a megbeszélésre is megmutatva a linket... na de akkor álljon itt a szakértő szó szerint mit írt nekem, igény szerint privátban a nevét is elárulom, vagy megkérdezem, hogy nyilvánosságra hozhatom-e.

A nepdal lekottázása nem felhasznalás mivel nem áll védelem alatt. Az intonálási jelek, hajlítások nem teszik a népdalgyűjtőt szerzővé.

A népdalgyűjtemény mint egész állhat védelem alatt de az egyes dalok nem.

Fauvirt vita 2016. november 17., 15:31 (CET)

Magyar forint pénzérméi[szerkesztés]

Sziasztok! A magyar pénzérméket az MNB bocsátja ki, ezért a magyar pénzérmék és bankjegyek jogvédelem alatt állnak, ugye? Javarészt emiatt hiányosak a magyar forinttal kapcsolatos cikkek képek tekintetében. Eme probléma orvoslására van egy ötletem: megrajzolom vektorgrafika segítségével a pénzérméinket, amelyeken egyértelműen látszódni fog, hogy nem valódiak, ugyanakkor egy viszonyítási alapot nyújtanának, és helyettesíthetnék a valódi pénzeink képeit. Például az 5 forintos, amit most csináltam, így néz ki. 1. kérdésem: Látjátok-e ti is ennek szükségességét? 2. kérdésem: Jogszerű lenne-e egyáltalán ezeknek az elkészítése és feltöltése a Wikire? Oppashi Traditional Chinese character Sheng.svg Rakontu 2016. november 12., 16:22 (CET)

A {{közkincs-nemjogosult}} szerintem vonatkozik a pénzérmékre is, mert jogszabályba iktatják a kiadásukat. Pl. a Fájl:50-forintos-csomó.jpg kép megtalálható a Magyar Nemzeti Bank elnökének 30/2015. (IX. 2.) MNB rendeletében. – Rlevente Műemlék piktogram2.png üzenet 2016. november 13., 09:49 (CET)

Jogszabály szövege (s annak melléklete is a jogszabály része) {{közkincs-nemjogosult}}. -Némo (Morgóhely) 2016. november 13., 17:17 (CET)