Wikipédia-vita:Kocsmafal (jogi)
"Azonban miközben a mainstream - és nyomukban a pletykalapok csokra (meg persze néha a DO, hogy ne legyünk teljesen hipokriták) - rendre számon tartja, ki miért és hogyan részesült a sztárkultusz dicsfényének sugarából, az elmúlt évtizedekben, höhö, átalakult, idézőjelessé lett, végül mára nagyjából föl is számolódott ez a kultusz. Nem az összes és nem is feltétlenül a legjellemzőbb példák: Dalí saját bajsza mását festi a Mona Lisára; Andy Warhol pop-art próféta előáll a "mindenki lehet sztár - 5 percre" programjával; Borges a radikális archaizmus zászlaját lobogtatva egy novellájában "kitalál" egy írót, aki betűről betűre újraírja a Don Quijotét - a sor legvégén az Esterházy-korpusz áll, meg Ló Szerafin, amint az Apám tyúkja című verset szavalja Lázár Ervin parádés meséjében. Az eredetiség kultusza összeomlóban: még kétségtelenül tartja magát - lásd a Sotheby's honlapját -, de egyre határozottabb kontúrokat öltenek azok a formák (ideértve, hogy egy aktuális példát hozzak, a BigBrother magyar verzióját, amely pontosan olyan, mint a holland, amerikai vagy a leendő észak-jemeni változat, leszámítva, hogy nálunk gyorsabban abszolválják a vad és kendőzetlen pornográfiát az alázatos és megalázott résztvevők), amelyek azt sugallják, hogy innentől az eredetiségnek befellegzett. Ez a jelenség ugyanis inkább a sokat citált globalizációval függ össze, mint bármely művészi produkcióval vagy technikával vagy praxissal. A Cézanne címszóra 81 ezer 100 találatot adott ki a Google keresőprogram, a keresés 0.23 másodpercet vett igénybe: e tények - és e sebesség - függvényében már-már mosolyogtató arról beszélni, mennyiben és mennyire új az impresszionista szcénában a Cézanne-i faktúra árnyékossága, illetve hogyan alakult a modell-művész viszony az Asszony kávéskanállal (1890-1894?) idején." (Dunaújváros Online Hírek: A személyesség bűvöletében, szerző: - nyulasi - )
A szédületes tempójú szövegből egyetlen figyelemre méltó momentumot kiemelek: az Apám tyúkjával nem Ló Szerafin, hanem Bruckner Szigfrid próbálkozik. A Wikipédián ez öt perc alatt javításra kerülne, nem??? A személyesség és a szerzőség körüli blabla csak gyenge körítés a felületes forrásfeldolgozás ködösítésére...
Mi van a szerző feltüntetése kérdéssel???--Godson 2006. április 22., 20:56 (CEST)
Nyilvános adatok
Találtam fontos adatokat a Google könyvek szolgáltatásban. Ezek kicsinyítve jelennek meg, de a lényeg olvasható. Fizikai mennyiségek értékeinek táblázatáról van szó. Szabályos-e
- a grafikus kép alapján bebillenytűzni a wikipédiába ugyanazt (szenvedés, de megéri)
- átszámítva másik mértékegység-rendszerbe közzétenni (pl. cgs; angolszász -> SI)
- az adatokra függvényt illeszteni, és olyan értékekre közölni adatokat, amelyek nem voltak ott az eredetiben (interpolálni és átszámítani)
Természetesen a forrás megjelölésével. Nyilván nem az egész dokumentumot közölném, hanem annak csak néhány százalékát. Melyik megoldást szabad ebből választani? MZ/X vita 2010. november 13., 16:39 (CET)
Semmilyen adat nem tárgya a szerzői jogi védelemnek. Tehát maga az adat, annak átszámítása más mértékegységre, az adatok felhasználásával készült (közismert) függvény, interpoláció és átszámítás nem védett tartalmak, tehát nyugodtan.
Az adatokkal, függvényekkel, átszámításokkal kapcsolatos értelmezések, kritikák stb. már védettek lehetnek, ergó szó szerint nem kerülhetnek át a Wikipédiába, csakis idézetként (egy-két mondat), pontos forrással ellátva. – Burumbátor Speakers’ Corner 2010. november 13., 16:54 (CET)
- Kezdetben csak a telített sóoldat adatait akartam átírni SI mértékegységrendszerbe, de rájöttem, hogy érdemesebb egy általános összefoglalót készíteni a szóbanforgó oldatról. Angolul is. És, hogy a vegyészek megrőkönyödjenek az ördög felbukkanásától, hát mindent, de mindent SI-ben! 1969 óta fáradozom az SI megértetésén. Hát, most folytatom. Giorgi elsírná magát, hogy még mindig itt tartunuk. 109 év után még magyarázni kell a súly és a tömeg közötti különbséget. Szerkesztő:Jzana/Nátrium-klorid oldat
Ha készen lesz, az alkohol–víz eleggyel folytatom. Üdv, MZ/X vita 2010. november 13., 22:42 (CET)
- Öregem, a tömeg–súly kérdést akkor is magyarázni kellene, ha vödör ecet lenne a tömeg mértékegysége, a súlyé meg a léggömb. Az a helyet, hogy a hétköznapi helyzetekben tényleg nincs szükség a kettő megkülönböztetésére. Épp ezért csinált marhaságot az SI-t kiötlő bizottmány, amikor a súlytól elvette a kilopondot, és adta helyette a newtont. Az előbbit talán használnák az emberek, lassacskán, de így... "Basszus, ez a csomag van vagy 240 newton!" Ha a litert megengedték, akkor lehetne a kilopond is 9,80665 N, merthogy annyi, aztán csókolom. Ha a gravitációs állandó belefér egy képletbe, akkor a súlyállandó is beleférhet. De amíg Newton 2. törvényét nem úgy tanulják meg, mint azt, hogy hol született Petőfi, addig magyarázhatunk tovább. - Orion 8 vita 2010. november 15., 17:53 (CET)
- Eljutottam a törésmutatóig; találtam egy nagyon jó összehasonlítást. Ahonnan vettem, ott a lap alján ez a szöveg áll: HTML source and page design Copyright ©2002 by Topac Inc. - ALL RIGHTS RESERVED. Érzésem szerint nem kell engedélyt kérnem tőlük, ha a lap alján a references rovatban ott áll a TOPAC cégre való hivatkozás. Hiszen megjelöltem az adat forrását. MZ/X vita 2010. november 17., 21:57 (CET)
A fenti szöveg azt jelenti, hogy "a kinézetet, a megjelenést" nem másolhatod le, a tartalomra ez nem vonatkozik. misibacsi*üzenet 2010. november 17., 22:32 (CET)