Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív26

külföldi intézmények nevének lefordítása

Az lenne a kérdésem, hogy például azt, hogy University of Greenwich lefordíthatom-e Greenwich-i Egyetemnek, vagy maradjon University of Greenwich? daderth_vita 2009. június 7., 22:36 (CEST)

lefordítható, lásd: Yale Egyetem, Harvard Egyetem stb. – Timish ^levélboksz 2009. június 8., 16:20 (CEST)

Abszolút bevett gyakorlat, csak arra kell vigyázni, hogy a névben melyik elem micsoda, földrajzi megjelölés vagy tiszteletnév: Greenwichi Egyetem, de Stanford Egyetem, mert az utóbbi pl. alapítójáról kapta nevét, mint a kampusz köré épült település is utóbb. Bennó^fogadó 2009. június 8., 22:13 (CEST)

Moszkva folyó

Moszkva folyó. Helyes ez így szócikkcímnek? Láttam kötőjelesen is... Mi a helyes alak? Mert úgy csinálnám a redireket. Köszi :) – Timish ^levélboksz 2009. június 8., 16:18 (CEST)

Ezeket nem így szokták: Moszkva (folyó)? Bean49 ^vita 2009. június 8., 21:15 (CEST)

A földrajzi köznév jellemzően kiskötővel járul a földrajzi névhez, kivéve a kivételeket, például azt a számos esetet, amikor nem "szerves" része a névnek, hanem magyarázó jellegű hozzávetés: Varsó város önkormányzata stb. A kivétel próbája, hogy maga a tulajdonnév elegendő-e a tökéletes azonosításra: Bükk hegység. Ilyenkor a hegység értelmező a Bükk mellett, de a Bükk önmagában is a hegységet jelöli. Ha viszont nem hagyható el a köznévi elem az értelmes azonosítás sérelme nélkül, akkor nyilvánvalóan szerves része a névnek: Budai-hegység. Rossz hír, hogy a névhasználat gyakorlata dönti el, kell-e mellé vagy sem a típusjelölő földr. köznév. Lehet próbálgatni. Az Amazonas mellé nem kell, és a Duna mellé sem. Én azt mondanám, hogy a Moszkva-folyóhoz kell, mert az önálló Moszkva inkább a várost azonosítja, mint a folyót. Bennó^fogadó 2009. június 8., 22:11 (CEST)

Mondjuk az érdekelne, hogy az OH. szerint pl. miért Urál folyó, amit én spec. inkább kiskötővel írnék. Bennó^fogadó 2009. június 8., 22:17 (CEST)

Most akkor kötőjeles vagy sem? – Timish ^levélboksz 2009. június 8., 22:19 (CEST)

Ne haragudj, Bennó, de ha emlékszel, volt már e tárgyban egy-két csörténk. Ez teneked kifejezetten mániád, hogy a folyó is kötőjellel kapcsolódik a nevéhez, holott az esetek 99,9%-ában a folyó utótag csak értelmező kiegészítő. Az OH. nemcsak az Ural folyót hozza különírva, hanem mindet az Amurtól az Ebrón át a Volgáig és a Zaláig. (Kiv.: Sárga-folyó pl.). Pasztilla 2009. június 8., 22:35 (CEST)

Még annak kapcsán merült ez fel legelőször, amikor képesek voltatok a Shannon-folyó alakot betenni az útikönyvbe. Pasztilla 2009. június 8., 22:37 (CEST)

Ez vili, de hol mondtam én olyat, hogy a többségüket úgy kellene? Max. én úgy szeretném. ;) Idéztem a földrajzi nevek Szentírásának első főszabályát a tulajdonnévi és köznévi elem viszonyáról, aztán meg hogy nem mindig képezik szerves részét a névnek. Arról én nem tehetek, hogy a folók történetesen inkább az utóbbi osztályba tartoznak. Az Ural az Urál. Bennó^fogadó 2009. június 8., 22:54 (CEST)

A Petőfi tér mintájára nekünk anno különírva tanították. - CFC ^vita 2009. június 8., 22:44 (CEST)

A Petőfi tér egészen más eset, az utcanév, ez pedig földrajzi név, más és más okból hasonló a szerkezet (tulajdonnév + szóköz + köznév), ennyi erőből a Csekonics báró mintájára is írhatjuk a Moszkva folyót külön .

A földrajzi nevek esetében egyszerűen úgy juthatunk el a megoldásig (kell-e kötőjel vagy sem?), ha megállapítjuk, hogy a földrajzi köznév használata fakultatív-e, azaz bátran el is hagyható a tulajdonnévi előtag mögül értelemvesztés nélkül (persze arra a helyesírás kevéssé tud válaszokat prezentálni, hogy mi van azokkal, akik még nem hallottak mondjuk a Zala folyóról). Mondhatom, hogy megmásztam a Himaláját, de nem kirándulhatok a Budaiban; belegázoltam a Zalába, de nem fürödhettem a Velenceiben; az Oka egyik mellékfolyója a Moszkva, de a Dunántúlnak nem egyik dombsága a Somogyi. Stb. Pasztilla 2009. június 8., 22:49 (CEST)

Hasonlóképpen még kiskötőjeles mindenképpen az olyan névalakulat, mint a Szent Lőrinc-folyó stb. Bennó^fogadó 2009. június 8., 22:54 (CEST)

= helyes a mostani címe. Csak ennyit szerettem volna hallani, de neeem nektek vérremenő viadalt kell vívni, megint . mér nem lehet egyszerűen csak igen-nemmel felelni egy eldöntendő kérdésre? :) – Timish ^levélboksz 2009. június 8., 23:33 (CEST)

Timish, mélységesen egyetértek veled. Ezért kerülöm aztán ezt a helyesírási csatateret, pedig bizony időnként nekem is szükségem lenne egy-két (igen-nem) tanácsra. Vándormadár ^vita 2009. június 9., 02:05 (CEST)

Jesszusom, ne csináljátok már. Azért mert ti puszta igen-nemet akartok, mások akár az igen-nem hátterét is érteni szeretnék. Azért ránk szólni, mert kifejtés történik egy hanyagul odavetett igen vagy nem helyett, enyhén szólva aránytalan.

Re Timish: Szerintem Bean49 fenti megszólalása megszívlelendő, a wikiileg helyes cím Moszkva (folyó) volna. Pasztilla 2009. június 9., 09:36 (CEST)

+1. Timish kérdésében benne van a válasz: azért nem lehet igen-nemmel felelni erre az "egyszerű, eldöntendő" kérdésre, mert ez nem egy egyszerű, eldöntendő kérdés... A szabályok, kategóriák értelmezésre szorulnak.

Automatizált pimpókalé-itató sárgafejű csicsericseknek, meg mindenkinek, aki igényli

Illusztrációs példa: tegyük fel, hogy 1) a sárgafejű csicsericseknek három teáskanál pimpókalevet kell inniuk naponta, különben kimúlnak, ellenben 2) a pöttyös prüntyőkének árt a pimpókalé, viszont napi ötször kell a levegőre vinni őket, akkor 3) arra a kérdésre, hogy X konkrét állattal mi a teendő, vajon pimpókalevet kell-e dönteni bele vagy ötször ki vele a levegőre, csak azután lehet érdemben felelni, ha 4) már sikerült megállapítani, hogy az illető X állat vajon csicserics vagy printyőke. Mertem remélni, hogy ezt két ilyen értelmes ember, amilyen Timis és Vándormadár, minden külön értesítés nélkül is átlátja... Bennó^fogadó 2009. június 9., 11:17 (CEST)

Szent ég, Bennó, mostmár félek tőled, pöttyös prüntyőke...Különben nem vagytok büszkék, hogy tisztelettel fejet hajtanánk előttetek bármit mondtok, csak rövid legyen? Vándormadár ^vita 2009. június 9., 20:04 (CEST)

Szajnosz nem, a vitát meg kell tartani, különben bedogmálódunk. /* ujjal mutogat */ Különösen a Pasztilla hajlamos arra, hogy kinyilatkoztatássá változzon. Bennó^fogadó 2009. június 9., 21:19 (CEST)

Azért még egy dologra kíváncsi lennék: ez a csicserics tényleg létezik, vagy csak egy a költeményeid közül? (Igen/nem?) Vándormadár ^vita 2009. június 9., 21:48 (CEST)

Tudtommal csak a költészetemben létezik. Bennó^fogadó 2009. június 12., 00:16 (CEST)

• A cikk címe szvsz mindenképpen: "Moszkva (folyó)". Most tettem fel egy Anadir (folyó) című cikket, megkülönböztetve az Anadir szócikktől, mely a városról szól. Ha a folyóról szóló cikk címe "Moszkva folyó" vagy akár "Moszkva-folyó", akkor a többi folyó cikkét is így lenne indokolt megadni: "Ob folyó" vagy "Ob-folyó", ami szvsz fölösleges és nevetséges lenne. - Vadaro ^vita 2009. június 11., 22:42 (CEST)

Valamit félreértettél, ez nem érinti az elnevezési területet általában. És igen, a végső válasz a Moszkva (folyó) alak. Bennó^fogadó 2009. június 12., 00:16 (CEST)

És ha átmozgattam végre Moszkva (folyó) alá, akkor ügyes vagyok, és mehetek mosmá aludni? Pasztilla 2009. június 12., 00:35 (CEST)

Kő-pataki-tó

MegoldvaBean49 ^vita 2009. június 9., 20:22 (CEST)

Gondolom ez is helyesen Kő-pataki-tó és nem Kő-pataki tó. Mégis azt látom a laptörténetben, hogy a jelenlegi átirányításról lett átmásolva a mostani név alá. Az egyszerű átnevezést nem engedi, mert ilyen névvel már létezik lap. Megoldaná valaki ezt? – Juliska ^vita 2009. június 9., 14:53 (CEST)

Igen, Kő-pataki-tó a helyes alak. Adminokat kell megkérni, hogy töröljék a mostani redirektet, és akkor visszamozgatható. Pasztilla 2009. június 9., 15:31 (CEST)

Sokkal inkább meg kell őrizni helyhibás redirként, mert ez aztán nem triviális. Lásd egyébként: WP:REDIR. Bennó^fogadó 2009. június 9., 21:18 (CEST)

Igenis. Bean49 ^vita 2009. június 9., 22:19 (CEST)

De szerintem meg nem is hangzott el olyasmi, hogy töröljük a rossz alakot... Pasztilla 2009. június 9., 22:31 (CEST)

Nem hangzott, csak történült. ;) De Bean azóta meggyónta, megbánta, megtérte. Bennó^fogadó 2009. június 9., 22:42 (CEST)

Köszi! – Juliska ^vita 2009. június 10., 11:14 (CEST)

Orosz albumok

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Lyudi Invalidy, 200 Po Vstrechnoy - aki ért hozzá, nevezze át! – Hkoala 2009. június 9., 20:48 (CEST)

Salgó + ??

Salgó Rally a címben, rallye több helyen a cikkben - egyébként nem rali? Vagy ez a verseny olyan régi, hogy ebben a formában "intézményesült" a neve? – Hkoala 2009. június 9., 21:07 (CEST)

A folyószövegben mindenképpen rali, de ha jól értem, ez az izé kvázi cégnévként működik/működött, azonos néven vállalkozási háttérrel, és a honlapjuk tanúsága szerint így írják 1975 óta. Az ő nevük alkalmasint maradjon naggyal és Salgó Rallye, viszont kéretik a végére az -e, mert azt ők odaírják mindig. Aszondanám. Az általuk rendezett számos verseny viszont nem nagybetűs, és a ralikupa egybeírandó. Bennó^fogadó 2009. június 12., 00:19 (CEST)

Fogyasztói árindex (Egyesült Királyság)

Vagy fogyasztóiár-index? Ádám ✉ 2009. június 12., 12:32 (CEST)

Ez tipikusan az a helyzet, amikor így is, úgy is pontosan ugyanahhoz az értelmezéshez jutsz el, és semmi differenciát nem ad, ha jelzős szerkezetként vagy ha mozgószabályos összetételként értelmezed. Akkor meg minek bonyolítani? Lehet kiindulási alapunk az, hogy a fogyasztói árindex, termelői árindex és társaik a fogyasztói árak változásának stb. egyfajta mérőszámai (fogyasztóiár-index), ugyanakkor azt is mondhatjuk, hogy van az árindexáció, amelyen belül megkülönböztethetünk fogyasztóit, termelőit, szolgáltatóit stb. (fogyasztói árindex). Pasztilla 2009. június 12., 13:16 (CEST)

Ha mind a kettő helyes, akkor szerintem a KSH által használt alakot (fogyasztóiár-index) kellene használnunk. – Hkoala 2009. június 12., 14:26 (CEST)

Koala: ők is csak azért használják, mert az a vonalasabb, mozgószabálszerűbb megoldás. NB. nem igazán értem, mitől lenne a KSH helyesírási szaktekintély... ;) Bennó^fogadó 2009. június 12., 14:28 (CEST)

Bennó, még véletlenül sem azt mondtam, hogy a KSH szaktekintély lenne ilyent nem is mernék, miután eleget sulykoltátok, hogy helyesírási kérdésekbe a szakma ne szóljon bele, hanem azzal kezdtem, hogy ha a helyesírásnak mindegy, merthogy Pasztilla azt írta, hogy mind a kettő jó. Tehát HA a helyesírásnak mindegy, AKKOR ne menjünk szembe a szakmával.– Hkoala 2009. június 12., 14:33 (CEST)

Csak a helyzet pikantériájára kívánnék rámutatni: a KSH egyszerűen követi ez esetben a szabály vonalasabb értelmezését, és végrehajtja a mozgószabály által előírt bűvészkedést az összetételi határral, a kiskötővel és az egybeírással. Ebben az esetben tehát az történnék, hogy a megengedőbb akadémiai szabályértelmezéssel szemben követjük a KSH vonalasabb szabálykövetését. ;) Nekem így is jó, csak pikáns, jegyeztem volt meg. Bennó^fogadó 2009. június 12., 14:46 (CEST)

Van egy sor hasonló eset, amit az OH. is megengedően kezel. Ezek azok a jelzős szerkezetek, amikhez ha közösen járul összetételi tag, de azt csak az jelzettel írod egybe, a külön maradt jelző akkor is kis híján ugyanazt jelenti. A közismert példák: köztársasági elnökválasztás vs. köztársaságielnök-választás, meg önkormányzati képviselőtestület vs. önkormányzatiképviselő-testület. Ha nagyon akarunk, ki lehet mutatni félreértési lehetőséget a különírt alakulat értelmezésében, de a veszély igen csekélynek tűnik. Azt mondanám, amit P. (és az OH. is ilyenkor): ha valakinek a lelki békéje azt diktálja, akkor mozgószabályoljon: fogyasztóiár-index, de tökéletesen elfogadhatónak tűnik külön írva is: fogyasztói árindex. Bennó^fogadó 2009. június 12., 14:28 (CEST)

Annyit hozzátéve, hogy azért a tojás előbb volt, mint Kolumbusz, azaz elsősorban van az árindex, és annak mindenféle változatai, innen nézve a különírt jelzőzés nekem indokoltabbnak tűnik. Pasztilla 2009. június 12., 16:05 (CEST)

Már amennyiben, mert tekinthetem úgy is, hogy az alap a fogyasztói ár szókapcsolat, és ehhez mint jelzős szerkezethez járul az index utótagként. De nyilván tökéletesen védhető az árindexes kiindulás is. Bennó^fogadó 2009. június 12., 16:35 (CEST)

Bennó, ne tedd már ezt velem, minek fejt ki az ember, ha senki se nem olvassa? Még egyszer: Van az árindex, amely az árszínvonal alakulását mutatja (tkp. infláció). Ez aztán további csoportokra bontható, hogy az egyes áru- és termékcsoportok, felhasználói csoportok szempontjából fontos kör tendenciái külön is láthatóak legyenek: van fogyasztói árindex, szolgáltatási árindex, termelői árindex stb. A másik értelmezésben van a termelői ár és a fogyasztói ár, azaz h. vmennyi mibe kóstál a termelőnek, és mibe a vevőnek, ehhez is hozzátehetjük az index szócskát, és nagy valószínűséggel ugyanoda lyukadunk ki (teszem fel), de minek ezt végigjátszani, ha van árindex kifejezés? Pasztilla 2009. június 12., 19:42 (CEST)

Csak egy kis l'art-pour-l'art spekulálás, pláne könnyen lehet nem is igaz. A fogyasztói árindex tehát a mindannyiunk által vásárolt árucikkek árának súlyozott változását jelöli, az összetételi tagokba belegondolva a fogyasztóiár-index viszont nem implikál tendenciát, hanem egy statikus mutatószám lehetne, amit most hirtelen csak úgy tudok értelmezni, hogy egy adott áruféleség fogyasztóiár-indexe azt mondja meg, ebben a pillanatban átlagosan mibe kerül a polcokon, szemben ugyanazon áruféleség fogyasztóiár-indexével. Pasztilla 2009. június 12., 19:48 (CEST)

Te csak nyugodj meg. Ha szerinted egyértelműen az árindexhez járul a jelző, akkor egyértelmű, nekem seprósekontra fogalmam sincs erről. Egyébként az OH. is a fogyasztói árindexet hozza, tehát a jelek szerint egyetértenek. Megnézhettük volna hamarább is. Bennó^fogadó 2009. június 12., 20:08 (CEST)

Kiazmus

Mért nem khiazmus? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 12., 13:43 (CEST)

Goggle találatok khiazmus 61; kiazmus 264; chiazmus 524. Akkor inkább chiazmus lehetne, nekem eddig tart a szakértelmem.– MaciLaci68 ^vita 2009. június 12., 14:15 (CEST)

Persze, mert a 8-dikosok nem tudnak helyesen írni. De „akkor inkább” miatt semmiképpen ne legyen semmi. A helyes alak kell. Viszont legyen átirányítás, de várjuk meg, amíg megmondja valaki hozzáértő. A „chiazmus” latin, a „khi-” meg görög. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 12., 14:22 (CEST)

A kérdés jogos, az ejtés irányában egyszerűsödött a helyesírása. Az OH.-ban nincs benne, az OH2-ben (Idegen szavak szótára) viszont szerepel így, kával. Bennó^fogadó 2009. június 12., 14:31 (CEST)

Meghajtom fejem. Akkor a főalak „ki-” a redir meg „khi-” és „chi-”. Bár most állam esett le. Ennyire talán mégsem kéne derék akadémikusainknak ilyen szép régi görögös dolgokat le- aztán meg a sajnos amúgy is egyre üresedő fejekből máris kiegyszerűsíteni. de ez csak egy roppant szomorú szvsz... – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 12., 14:38 (CEST)

Nem hinném, hogy jogos a borongás, de együttérzek (együttérzésből). Valójában egyszerűen arról a különbségről van szó, ami idegen szavak és jövevényszavak között (nem túl éles határral) folyton mozgásban vannak: a befogadott szavaknak éppen az mutatja befogadott voltát a leginkább, hogy a helyesírásuk is honosodik. Tiltakozhatnánk az injekció (ó, borzalom! iniectio helyett) és az iskola ellen is (még nagyobb borzalom, schola helyett!), hát még mondjuk a püspök véső soron episzkoposz helyett!!! Egyszóval na. ;) Ez nemhogy nem baj, hanem egy nyelvnek az életerős adatpáló folyamatairól árulkodik. Bennó^fogadó 2009. június 12., 14:43 (CEST)

Hiába próbálsz mostmár vígasztalni, Bennó, eltörött a mécses... Hüpphüpphüpp... Siratom szegény „h”-t, hisz ő semmit se vétett... Ellenben akkor előre várom már, mikor fogadjuk végre a „takszi”-t is teljesen magunkévá. Rossz lehet neki így kívülállóként. ;) Szegény „in(n)yekció” meg valahol megáltt félúton. De ugye titokban még bízhatom benned? Még vagy annyira hagyományőrző, hogy nem „kapuccsínó”-t rendelsz? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 12., 14:57 (CEST)

Még sor kerülhetik rája, az egzotikus meg a bokszoló x-ei régesrég bedőltek, nem is sír utánuk senki. Pasztilla 2009. június 12., 16:09 (CEST)

....és a rokfort sem Roquefort ma már mindenhol... :(( – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. június 12., 16:12 (CEST)

A kapucsínó máris kapucsínó, a biznisz biznisz, de hogy eLVének is jusson káposzta, az erős háként ejtendő ch-k például integrálódni látszanak: a technika vsz. nem lesz *tehnika. Viszont a qualificatio az kvalifikálódik, és az internationalis internacionálissá szelidül. ;) Bennó^fogadó 2009. június 12., 16:26 (CEST)

További ellenpélda: az ex- is megmaradni látszik xszel: exnej, exminiszter, exbarátnő, exszerető, sőt: az exem. Bennó^fogadó 2009. június 12., 16:32 (CEST)

Hál'sten. A „technika” kulcspélda a héber kiejtéshez... Száradnak könnyeim. ;) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 12., 16:45 (CEST)

Tó-Strandi víztározó

Tó-strandi ...? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 12., 15:28 (CEST)

Ez oly elképesztően hülye elnevezés, hogy még nyomozni kell. Komolyan, hogy lehet egy víztározót egy olyan strandról elnevezni, aminek már kapásból hülye neve van (Tó strand, még jó hogy nem Vízi strand). Pasztilla 2009. június 12., 16:14 (CEST)

Egyébként az szinte bizonyos, hogy már a Tó-strand sem íródik kötőjellel, ha feltesszük, hogy a Tó a strand neve, akkor az intézményszerű miacsudák mintájára (Paprika étterem, Hunnia mozi, Rudas fürdő, Csillaghegyi strand stb.) ennek Tó strand volna a nevi, esetleg Tóstrand (brrr), még intézményesen is csak Tó Strand (de ez utóbbi felejtős). Ha mármost valamelyik okos a strandról nevezte el a víztározót (nem értem, nem értem, nagy zűr van némely fejekben), az legfeljebb Tó strandi víztározó vagy Tóstrandi-víztározó lehet. Ez most az állásfoglalásom, de még nyomozásokat követően élhetek a visszaszívási jogommal. Pasztilla 2009. június 12., 16:18 (CEST)

Hevenyészett kutakodás után arra a megállapításra jutottam, hogy ez abszurd, ilyen nincs, hülyeséget nehéz helyesen írni, be is kell tiltani azonmód még a környékét is, különben is miféle hely az olyan, amelyet délről a Kempingtelep út (tökre sic!) szegélyez. Pasztilla 2009. június 12., 22:57 (CEST)

Szóval van így is olyan jó, mint bárhogy máshogy, felőlem lehet éppen tó–Strand-i-Víztározó is, az legalább kicsit norvégosan néz ki. Pasztilla 2009. június 12., 22:59 (CEST)

Köszi. Így már egészen más. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 12., 23:12 (CEST)

HBO

Szerintetek hogy jó: az HBO (ejtsd: az éjcsbíó) vagy a HBO (ejtsd: a hábéó)?

– Malatinszky ^vita 2009. június 12., 16:09 (CEST)

"écs-bi-o". J (meg semmilyen más) betű itt egyáltalán nem hangzik. Vándormadár ^vita 2009. június 12., 20:54 (CEST)

Szerintem az úgy nyalvánvalóan kifinomult, ha az eredeti kiejtéshez közelítő szi-áj-é-t és té-zsé-vé-t meg miegyebet mondunk mi is idegen mozaikszavak helyén, azaz a szavazatom: az HBO. Pasztilla 2009. június 12., 16:12 (CEST)

Emlékeim szerint erre azt a megengedőt mondja pl. az OH., hogy a betűző ejtése is elképzelhető pusztán az íráskép alapján, tehát a hábéó, meg az éjdzsbíó is. Aztán ha eldöntötted, akkor annak megfelelő a névelő, csak arra kell vigyázni, hogy mondjuk az MNB, mert az mindenképpen emenbé lesz, tehát szerintük pl. nem jó ötlet úgy névelőzni, mintha mshval kezdődne. De a hábéó/éjdzsbíó választás tetszőleges. Bennó^fogadó 2009. június 12., 16:23 (CEST)

Hobó. – Peyerk ^vita 2009. június 15., 19:58 (CEST)

csak nekem furcsa?

Tényleg van ilyen szó? – Hkoala 2009. június 12., 18:14 (CEST)

Sajnos tényleg van. A promócióból képzett ige egyfajta magyarítás, de csak félig. Nagyjából az adminisztrálta szóhoz hasonlítanám, ami már nem tűnik fel annyira. L András ^vita 2009. június 12., 18:18 (CEST)

Hö. Miért sajnos? Hogy mondanád "magyarul"? – Zimmy 2009. június 12., 18:44 (CEST)

Előléptet, elősegít, támogat, előmozdít, reklámoz. A "promótol" szörnyen hangzik, újkeletű "monster" kell hogy legyen. Vándormadár ^vita 2009. június 12., 21:04 (CEST)

Nagyon szépen lehetne magyarul fogalmazni, ha tudnám, adott esetben mire alkalmazzák. Mivelhogy a promóció tipikus angol módra rengeteg jelentéssel bír. Promótálni (hej de nagyon rusnya alak!) lehet egyszerűen hirdetéssel, lehet fejlesztéssel beszállni, anyagilag támogatni (finanszírozni, ez is meglehetősen randa), stb. L András ^vita 2009. június 12., 18:51 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Lemez vagy turné esetében "hirdette", "hírverést csapott körülötte", személy esetében "előmozdította pályafutását" (például). – Hkoala 2009. június 12., 18:54 (CEST)

Van egy baromi ronda szó: wikipedia. Mennyivel magyarabb lenne: gyorsképezde, sebestanoda, fürgelábászat ... Hát nem?? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 12., 19:21 (CEST)

A wikipedia egy név. A sajátomat sem szándékszom lefordítani. A nyelvhasználat általában más kérdés. L András ^vita 2009. június 12., 19:44 (CEST)

Wikipédista? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 12., 21:32 (CEST)

Ebben az esetben szívem szerint kivételt tennék, különösen amíg egyetlen szótár sem hajlandó befogadni a szókincsébe: a *promotál ugyanis valóban egy műveletlenségi szörnyszülött, valakinek a promoteból sikerült elvonni egy nemlétező *promot tövet, és azt ragozza... Kimondottan gusztustalanra sikerült szegény. A valóságban a promóció tövével azonos promoveo áll mindkettő mögött, az pedig sikerét előmozdítja jelentéssel bír, és az értelme semmiben sem több a reklámoznál és a hirdetnél. Ehhez képest a marketing sem éppen egy szépség, pláne nem marketingtevékenység formában, de az legalább megfelelő tővel operál. ;) Bennó^fogadó 2009. június 12., 20:00 (CEST)

Mért nem jó a piac (piackutatás, stb.)? Vándormadár ^vita 2009. június 12., 21:08 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Baszki, és tényleg kétszer is leütközhet saját magával az ember! (Meg előtte egyszer Bennóval, ő tehet az egészről.)

A promócióért és szóbokráért az angol speciel nehezen tehető felelőssé, mert meglehetősen régen beépült a magyar nyelvbe, méghozzá a latinból. A hülye angol azért tehető felelőssé, mert a magyarban is meglévő promóció ~ promoveál eredeti jelentését (előléptet, kinevez, de legspecifikusabb jelentése a 'doktorrá avat; tudományos fokozatot ad' volt, vén bölények ma is használják ilyen értelemben) röpke évtizedek alatt felülírta egy olyan jelentéssel, amire a magyarnak legkevesebb háromszáztizennyolc szava van, viszont a doktorrá avatásra most már nincs egy sem. Pasztilla 2009. június 12., 20:09 (CEST)

Azt gondolom, hogy ha magyarul nem csak ügyet lehetne előmozdítani, hanem portékát, sőt adjunktust is, akkor nem promotálnánk annyit. Ne fogjuk már más nyelvre a magunk gúzsbakötését ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 12., 21:39 (CEST)

A portékát hirdetni lehet, az adjunktust meg avatni, hol itt a gond? Pont az a baj, hogy a magyarban meglévő sokrétűséget szorítja ki egy-egy ilyen lehetetlen alak terebélyesedése (és nem burjánzása). L András ^vita 2009. június 12., 21:45 (CEST)

Sajnos, tévedésben vagynak páran, a promóció nem egyszerűen hirdetést jelent, hanem egy termékbevezetéshez vagy forgalmazáshoz kapcsolódó bármilyen, eladást elősegítő marketingtevékenységet. Pl. ha a banda kocertet ad, azon az új CD-jét promotálja. Előléptetést ma már nagyon ritkán jelent (magyarul, angolul igen). Kicsit szokatlan, de mint azt Nádasdynál olvastam, a nyelvhasználati szokások ellen jobb, ha nem hőbörgünk. – Zimmy 2009. június 12., 22:17 (CEST)

A banda koncertet ad, azon az új CD-jét népszerűsíti vagy harangozza be esetleg a koncert kedvcsináló a CD-hez... mennyivel szegényesebb a promotálja! Szerintem félreérted Nádasdyt: a nyelvészeknek csak tudományos szempontból tilos hőbörögniük, mert az a dolguk, hogy megfigyeljék és lejegyezzék a nyelv változásait, értékítélet nélkül - a nyelvet használó nemnyelvészek nyugodtan hangot adhatnak stílusérzéküknek. – Hkoala 2009. június 12., 22:24 (CEST)

Nem szegényesebb, gazdagabb. A népszerűsít nem rossz, de nem egészen ugyanaz, a promotál-ban benne van, hogy az egy tudatos marketingtevékenység, a népszerűsítés az olyan amatőr dolog. Ha lehet, én is elkerülöm, de szerintem pont azért terjednek el az ilyen új szavak, mert a meglévők nem teljesen fedik le a jelentést. Most hirtelen az imázs jut eszembe, azt se sikerült jobban magyarosítani. – Zimmy 2009. június 12., 22:39 (CEST)

"Benne van", mert az idegen szóba hajlandó vagy beleérteni, a magyarba meg nem. (ezt még Kosztolányi írta az Erős várunk a nyelv valamelyik cikkében - sajnos nincs meg itt nekem - persze ő még nem a promotálás, hanem valami más ellen "hőbörgött"). – Hkoala 2009. június 12., 23:11 (CEST)

Mondjuk magára a marketingre se igazán sikerült még csak megközelítő kifejezést se találni ... Egyébként pedig szívmelengető látni, hogy amint olyasmiről esik szó, amiben te vagy járatosabb, rögtön felcserélődnek a szerepek: már nem is olyan egyértelmű a népi bölcsesség abszolút előnye! :))– Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 12., 22:57 (CEST)

A marketing sajnos már bevett szakkifejezés (a fájl, szerver és hasonszőrűek mellett - a francia bezzeg tudott fichier-t csinálni a fájlból), a nyelvújítók meg forogjanak csak a sírjukban, ki törődik velük? – Hkoala 2009. június 12., 23:11 (CEST)

Az imázs egyszerűen csak imágó, kép. Ahogy a többinek is megvannak a maga magyar megfelelői, csak meg kell találni őket. Ámde mennyivel egyszerűbb ezeket a többjelentésű kreol szavakat használni. L András ^vita 2009. június 12., 22:53 (CEST)

Vakon tükörfordítani és értelmet átültetni - nem ugyanaz. De ezt a kört már megfutottuk párszor, és tudomásul vettem, hogy ebben az enciklopédiában nem a fogalmak kifinomítása, hanem az eltompítása a vezérelv. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 12., 23:00 (CEST)

Nullextra, jól értem, hogy szerinted ebben az esetben a promotálja jelenti a fogalmak kifinomítását? – Hkoala 2009. június 12., 23:06 (CEST)

Van olyan magyar tövű szavaunk, ami nagyjából ugyanazt a kört fedi le, mint a promotál? Ha nincs, akkor finomodik a nyelv egy újabb eszközzel. Ha kényszeresen helyettesítgetjük - hol így, hol úgy, gondulomformán - akkor könnyedén viszacsináljuk azt, amit kétszáz éve kétségbeesetten elkezdtek a nyelvi őseink: házi parasztnyelvből kultúraközvetítésre alkalmas kultúrnyelvet faragni. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 12., 23:12 (CEST)

Ha a lefedett fogalomkör minél szélesebb volta jelenti a finomulást, akkor az "izé" a legkifinomultabb szavunk, hiszen azzal mindent le lehet fedni – Hkoala 2009. június 12., 23:16 (CEST)

Tőled szokatlan az efféle primitív csúsztatás: a minél tágabbat te mondod, én a nagyjából azonost mondtam. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 12., 23:18 (CEST)

Nem szántam csúsztatásnak, valószínűleg csak rosszul fogalmaztam. Próbálok egy példát mondani, aztán elteszem magam holnapra: közhely, hogy míg a magyar nyelvben csak egy szó van a hóra, az eszkimók a hó milyensége szerint sokkal többet használnak. Vagyis az eszkimó nyelvben nincs olyan szó, amely azonos területet fedne le a magyarral. Azt jelenti ez, hogy az eszkimó nyelv szegényebb? – Hkoala 2009. június 13., 00:00 (CEST)

Azt tutibiztos, hogy amelett, hogy képesek többféle havat néven nevezni (mint a síelők, akar magyarul is ... ), a "havak összességére" nincs szavuk? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 00:06 (CEST)

Egyáltalán nem tutibiztos, és nem tudok eszkimóul. Az elterjedt közvélekedés szerint nincs, de ez akár városi legenda is lehet. – Hkoala 2009. június 13., 09:56 (CEST)

Az eredeti legenda úgy indult, hogy húsznál is több szavuk van, ma - ha jól rémlik - négy önállónak tekinthető szótőnél és azok cifrálmányainál tartanak a nyelvtudorok. (Ellenpélda: miért nincs a németeknek fenyő szavuk, miért csak a "közismert" nemzetségek szintjén (Fichte, Tanne , Kiefer) képesek beszélni? (Megfordítva: mi miért a fenyő szóból képezzük mindet, jól-rosszul sikeredett összetételekkel, amikor jópár más élőlénynél még fajokra is "találtunk" más-más szótövet?) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 10:41 (CEST)

Érdekes ezt a mai magyar "nyelvújítást" figyelni. A fenti "imázs" francia kiejtés, tehát ezzel a franciát utánozzátok, és ezúttal nem az angolt. Milyen nyelvi meggondolás alapján válogatjátok az újításra szoruló szavakat? Amik persze egyáltalán nem szorulnának újításra, mert megvan a magyar megfelelőjük, csak éppen régimódian hangzanak? Sajnos itt valamiféle idegennyelv, plusz anglomániától tartok.Vándormadár ^vita 2009. június 12., 23:34 (CEST) Vándormadár ^vita 2009. június 12., 23:28 (CEST)

Az imidzs is sűrűn használatos, csak utáljuk a torlódást ... :)

Egyébként épp a marketing történetét egy picit kileshettem: Tomcsányi Pál az egyik meghonosítója (mármint a szakmának ...), aki a piacos kertészet kifejezést használta sok írásában, ha marketing-szemléletű gondolkodásra gondolt. Órán meg komoly képpel kiállt, hogy kérem, a marketinges helyett ajánlom a piacász szót. Aztán a fintorgásra meg röhincsélésre elmosolyodott: hát ezért fog megmaradni a marketing, hölgyek és urak ... Mert az idegen újdonságot jobban elfogadják, mint a közülünk valót ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 12., 23:37 (CEST)

Hát ez az, kezdjük fején találni a szöget. Ezért utaltam az idegennyelvű mániára, meg az angol/amerikai mániára. Miért volt és van az, hogy a magyaroknak a külföldi mindig is szentebb, jobb, érdekesebb volt mint a hazai? Ez nekem fájdogál. Vándormadár ^vita 2009. június 12., 23:55 (CEST)

Itt van a kutya elásva. Majmolunk, aztán meg ideológiát is gyártunk hozzá, hogy miért lesz gazdagabb a nyelv, amikor szegényedik. Valóban nincs olyan szavunk, ami azt az ocsmány promótált lefedné. Ellenben van háromszáz olyan szavunk, amelyeket a megfelelő helyen megfelelően használva kiválthatnánk. Elég szomorú, ha a merketinges helyett javasolt piacász csak nevetséget vált ki, nálam az előbbi a nevetséges (lenne, ha nem lenne tragikus). Nem kell sok hozzá, hogy egy modern pidgint avasson az indogermán nyelvcsalád: a magyart. L András ^vita 2009. június 13., 00:07 (CEST)

Próbálj Kísérelj meg egyszer tisztán finnugorul beszélni. Vagy ótörökül, ha arra esküszöl ... Üres nemzeti hatásvadászat: abban nagyok vagyunk. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 00:12 (CEST)

Nem vagyok a finnugrász elmélet híve, sőt a genetikus nyelvcsaládoké sem. Eddig is vett át szavakat a magyar nyelv. De nem kritikátlanul, hanem úgy hogy az besimult hangzóiban, szerkezetében, meg mindenében. L András ^vita 2009. június 13., 00:15 (CEST)

• Miért üres? És miért hatásvadász? L András ^vita 2009. június 13., 00:18 (CEST)

Üres és hatásvadász, mert nem abból indul ki, hogy a szintező szintező, a teodolit meg teodolit, oszt jóvan, hanem azon sipítozik, hogy a földmérők szennyezik a magyar nyelvet. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 00:21 (CEST)

Itt András pártját kell, hogy fogjam. (Meg aztán ő igazán nem hatásvadász.) Gondolom, hogy az ilyenek mint én, akik kénytelenek külföldön élni, sokkal érzékenyebbek az anyanyelvükre mint a hazaiak. Csak aztán meg ne bánjátok ha egy szép napon arra ébredtek, hogy az indogermán nyelvcsalád "subcsonkja" lett a gyönyörű magyar nyelv. Vagy valami hibrid magyar/angol/francia, meg mittudomén még minek a keveréke... (Ez itt azért vastagbetűs, mert közben szerk.ü. volt)Vándormadár ^vita 2009. június 13., 00:33 (CEST)

• • Köszi. L András ^vita 2009. június 13., 08:55 (CEST)

Két dolgot nem kéne összekeverni: a sparhelt/tűzhely+fándli/serpenyő vita nem egyezik a teodolit/mérőállomás+promóció/előmozdítás vitával. Hogy miért, az pontosan kiolvasható a szakember és a laikus lentebbi pár sorából. Csak azt kéne még eldönteni, hogy melyik melyik ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 00:40 (CEST)

Írd meg azt az evolúciós cikket "tiszta" magyarsággal, és elfogadom, hogy nincs helye az "idegen" szavaknak. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 00:23 (CEST)

A szaknyelvek mindig is megvoltak, nem releváns(!) ebben a témában. A teodolitot ma már nem használjuk, hanem helyette (láss csodát) mérőállomást. Jó éjszakát, mert már ma van, nemsokára pitymallik, és megyek a mérőállomásommal kitűzést végezni. L András ^vita 2009. június 13., 00:28 (CEST)

"A mérőállomás geodéziai műszer, teodolit, távmérő és adatrögzítő egyben. Vízszintes, magassági szögeket és távolságot mér, rögzít. Korábban a teodolit és a távmérő külön műszer volt, és az adatrögzítés még manuálisan történt."

Hiszek neked. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 00:31 (CEST)

Akkor aludjatok jól. Itt még csak d.u. öt óra, azért tartottalak fel benneteket meggondolatlan módon. Vándormadár ^vita 2009. június 13., 00:46 (CEST)

Oksi, megyek csicsikálni, de azért előbb összegzek, mert világnap van: Zimmy állt ki a szakszerűség védelméért, miközben legalább három és fél (Pasztillát nem tudom/merem besorolni ...) oszlopos wikipédista kardoskodott a pongyolaság szerzett jogaiért.

Sok amatőr szakmát győz - ad majórem glóriám, enciklopédám ... :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 01:03 (CEST)

Nem tudom miféle szakmaiságról és amatőrizmusról beszélsz. A szintező-teodolit-mérőállomás épp egy olyan példa, amelyik azt mutatja, hogy a régebben bejövő idegen szavakat lefordították, a teodolit alkalmazása idején nem foglalkoztak a kérdéssel, a mérőállomások pedig eredetileg mindenféle -station névvel jelentek meg, mégis a magyar honosodott meg. Azt hiszem, vége annak a korszaknak, amikor mindenki egyként majmolja a nyugatot és gondolkodás nélkül használja az olyan idegen szavakat, amiknek nincs helye a magyar nyelvben. (A szakmai nyelveket meg kihagyhatjuk innen.) L András ^vita 2009. június 13., 08:52 (CEST)

Szakmaiság és amatőrködés: a mérőállomást azért nem hívják teodolitnak, mert nem teodolit, és nem azért, mert vége az eszetlen nyugatmajmolásnak. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 10:45 (CEST)

• • Teljesen félreértetted (félremagyaráztad?) amit írtam. Ha valaki, akkor én tudom, mi a különbség a teodolit meg a mérőállomás között. A felvetett különbség abban van, hogy melyik szó mikor honosodott meg. A szintező volt az első. Meg sem próbálták akkor még az idegen nevet átvenni. A teodolitot minden változás nélkül vették át később, és már magyar nevet nem próbáltak találni. A mérőállomás viszont friss dolog, eleinte kettős (többes idegen) megnevezése volt, de ma már (szerencsére) mindenki magyarul nevezi. Alapkérdésre visszatérve: semmi pongyolaságot nem látok abban, ha egy széles jelentésű idegen szót az adott helyzet illő szűkebb (pontosabb!) jelentésű magyar szóval helyettesítünk. Sőt. L András ^vita 2009. június 13., 12:54 (CEST)

Az idézett példák egyike sem marketing szakszöveg. Elvben elismerve az idegen szakszavak létjogosultságát, továbbra is vitatom, hogy ezt a mondatot „Ioan Sdrobiş - azért volt híres, mert a legkomolyabban promotálta a ifiket a felnőttcsapatba. Ő fedezte fel Cristian Chivut sok más mai profi játékos mellett.” ne lehetett volna másképp megfogalmazni a jelentés csorbulása nélkül. – Hkoala 2009. június 13., 09:54 (CEST)

Tényleg szörnyű. Átfogalmaznád? :))) – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. június 13., 10:08 (CEST)

Az eredeti kérdés így hangzott: tényleg van ilyen szó? Megállapodtunk, hogy van, és talán abban is, hogy a helye is megvan.

Egy következő kérdés, hogy minden idézett példában pont ez a szó-e a legszerencsésebb. De a vita nem erről szólt, hanem általánosságban arról, hogy milyen csúnya maga a promotál, és milyen csúnya dolog elrontani efféle szörnyszülöttekkel a magyar nyelvet.

Talán az lenne a megoldás, ha abban is meg tudnánk állapodni, hogy csak a szépirodalmi nyelvhasználatban van a szavaknak saját különbejáratú esztétikai értéke; köznyelvi és szakszövegben pedig csak értelmes és ostoba használata, és egy enciklopédiában első lépcsőben azt kell megoldani, hogy a szavak értelmesen álljanak össze, második lépcsőben pedig azt, hogy ezen belül lehetőleg jól is csengjenek.

Amit én állítok: az értelem túl sokszor szenved csorbát az amatőr jólcsengetés elsőbbsége és túlhangsúlyozása miatt. Amit - egyénenként - nem tudunk elég alaposan, azt feleslegesnek, sőt károsnak kiáltjuk ki.

No ez az a pont, ahol egy "encikloklopédiát" szét kellene zavarni, mert nem tanít, hanem butít - méghozzá elvből.

Röviden ... :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 10:24 (CEST)

Kedves Nullextra: az a benyomásom, hogy itten csak egy a probléma: ahogyan kifejezed a gondolataidat. Úgy nézem, elviekben egyetértesz velünk, csak valahogy a fogalmak és kifejezések elszaladnak veled, és aztán ez félreértéseket eredményez. Minden vita első feltétele, hogy világos legyen, ha előre akarunk jutni. (Pl. mit jelent az, hogy "egy enciklopédiát szét kellene zavarni"?) Ha le tudnánk ülni veled beszélgetni az egészen más lenne, de így "papíron" muszáj rövidebben és pontosabban kifejezni magunkat. Te egy gondolkodó ember vagy, és ez klassz mert hiánycikk, de ez a fajta fórum itt nem szolgálja valami jól a (szerteágazó) filozófiát. (Namost vajon ezt világosan fogalmaztam?)Vándormadár ^vita 2009. június 13., 19:21 (CEST)

Egy dologban értünk egyet: hogy nagyon is szükséges egy ingyenesen hozzáférhető magyar nyelvű általános (széleskörű) internetes tudástár. Amiben legkevésbé értünk egyet: hogy mire szükséges? Ráérős, vagy éppen nyomakodós természetű, önjelölt mindentjobbantudók magamutogatási, kölcsönös vállveregetési és fontoskodási terepéül szolgáljon-e, vagy éppen ellenkezőleg: óvatosságban, pontosságban, alaposságban, gondosságban és hitelességben emelkedjen a magyar nyelvű nyilvánosságot elöntő igénytelenség-özön fölé? És erre a második változatra bizony minimális az esély olyan közösségi szabályrendszerrel, ami tudatosan a hozzánemértő kotnyeleskedést támogatja a szakszerűséggel szemben.

A "szét kell zavarni" annyit jelent, hogy ha a Wikipédia magyar nyelvű leágazása hosszabb időszak (néhány év) alatt sem lesz képes meghaladni az univerzális kontárkodás szellemi szintjét, akkor inkább szűnjön meg, minthogy önmagát mindenféle nyaketekert módon mentegetve, de sutyiban mégiscsak a közhiteles tudástár szerepében tetszelegve rombolja maga is az amúgyis sántikáló magyar közgondolkodást.

Elég világosan fogalmaztam? – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 20:22 (CEST)

Ezek azért elég kemény vádak. És nem fogalmaztál világosan, mert nem mondtad ki, hogy az itt folyó vitában résztvevőkről beszélsz-e, vagy sem. Az első esetben ez a homály nem túl etikus, a másodikban viszont felesleges lenne itt emlegetni. Stimmt? L András ^vita 2009. június 13., 20:55 (CEST)

Stimmt. Megelőztél, András. Éppen most akartam ugyanezt leírni, aztán pontról-pontra kikérdezni Nullextrát, hogy mit/kit is ért ezen meg azon, pl. hogy kik a "mindentjobbantudók", akik sutyiban rombolják a közgondolkodást, meg kontárkodnak univerzálisan, és azt hogyan csinálják, stb. (Különben mit értesz a közgondolkodáson, Nullextra? Az valami sérthetetlen dolog?) Ajánlom, hogy kövessük a jó öreg Socrates példáját, és először is öntsünk tiszta vizet a pohárba, miről is beszélünk. Már amennyiben meg akarjuk váltani a világot. Vándormadár ^vita 2009. június 13., 21:06 (CEST)

Hkoalának: de hiszen a nyelv pont erről szól, hogy melyik szóba mit értünk bele! Nem tudod megerőszakolni az embereket, hogy de márpedig értsék bele, ha nem akarják. Lehet persze próbálkozni, de nem nagyon szokott sikerülni. A népszerűsít szó azért nem tudja helyettesíteni a promotál-t, mert jelentésében már foglalt: a népszerűsítés nem feltétlen szakmai tevékenység, sőt még az se biztos, hogy tudatos. A nyelvhasználók az idegen szó átvételével próbálják kifejezni az új jelentést. Eddig ez azért nem volt probléma, mert ilyen tevékenység gyakorlatilag nem létezett nálunk.

Az anglomániáról: korunkban az angolból másolunk, a középkorban ugyanezt a latinból tettük. Nyelvünk tele van latinból átvett, de átmagyarított szavakkal, nem kell emiatt kárhoztatni a nyelvet. Pl. a fájl szó helyett se bírtunk kiizzadni valami mást, pedig isten uccse, nagyon rondára sikeredett. De az adatállomány (ami ráadásul nem is pontos) még rosszabb lenne. – Zimmy 2009. június 13., 21:19 (CEST)

Hát ilyen szemléletet alakít ki a félresikerült finnugrizmus... De azért a középkori (sőt nem kell olyan messzire menni, még a 20. század első felében) átvett szavaink beilleszkedtek a nyelvbe. Ugyanez a mostaniakról nem mondható el. Itt van például ez a nyomorult promótál. Mikor alakul ez át prómotálra (ami a magyar hangsúlyozás szabályaiba illeszkedne)? És vajon mikor kopik ki belőle a szókezdő mássalhangzó-torlódás? Soha. Mert rögtön rögzül annak írott formájában. Nem lehet a korábbi korok nyelvfejlődését a maival összevetni. A globalizáció nem mindenben üdvös (sőt talán semmiben). Amúgy a fájl helyett nagyon szerencsés lenne annak szó szerinti fordítása: akta. Csak hát egyeseknek ciki magyarul beszélni. L András ^vita 2009. június 13., 21:43 (CEST)

(Amikor évekkel ezelőtt először jelentem meg a wikiszínpadon, ajánlottam az aktát, de lehurrogtak. Csak hogy tudd, hogy reménytelen.) Vándormadár ^vita 2009. június 13., 22:54 (CEST)

"Közgondolkodás" az, amilyen módon egy szűkebb-tágabb közösségben a közösség tagjainak többsége gondolkodik.

Hkoala talált öt olyan kifejezést, ami szerinte hibás. De nem ezt mondta, hanem eleve azzal kezdte, hogy van-e egyáltalán ilyen szó. A beszélgetés innentől nem arról szólt, hogy az öt kifejezés melyikében hagyjuk meg a promotált, és melyikben ne, hanem mindenki igyekezett valami általánosabb elvet előkotorni, amivel nemcsak ezt az öt kérdőjelet lehet feloldani, hanem "hasonló" esetek sokaságát. A nyolc (?) résztvevőből kettőnek nagyjából a szakmájába esik a promotál, a többieknek nem. Kik álltak ki a szó mellett? Akik alaposabban ismerik. Kik érveltek ellene? Akik csak felszínes jegyek, ízlés és világnézet alapján tudnak beleszólni.

Erről szól egy tudástár? Hogy azok osszák a tudást, akik kevésbé értik a konkrét tárgyat?

Ha ezt így rendben levőnek látjátok, akkor akár le is rövidíthető az a pár év, hiszen fekete-fehéren azt mondjátok, hogy a konkrét hozzáértés másodrangú a világnézeti általánosságokkal és a többségi akarattal szemben, és ez így optimális egy enciklopédiában, lexikonban, tudástárban. És ezzel romboljátok a "közgondolkodást", mert olyan területre szabadítjátok rá a politikai (itt nem pártpolitika, hanem közpolitika/policy értelemben) döntéshozatali módszereket, ahol semmi keresnivalójuk nincs: a tények leírásának területére. A "mi van?" a tudomány területe, ha a "mi van?" helyébe betüremkedik a fenti értelemben politikai indíttatású "mi legyen?", akkor már nem tudományos vizsgálódás, hanem világnézeti vetélkedés folyik.

Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy hová vezet a világnézetileg vezényelt tudomány. A semmibe. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 21:36 (CEST)

Na most már legalább nagyjából sejtem, hogy merről fúj a szél, és dereng, hogy a földmérőket is miért hoztad fel. Hiába no, lassú a felfogásom. Ennek ellenére ha nekem valaki geológia helyett földtant mond, nem harapom le a fejét, még akkor sem, ha nem szakmabeli. L András ^vita 2009. június 13., 21:43 (CEST)

re Nullextra: Belátom, hogy rosszul tettem fel a kérdést és a további megszólalásommal bebizonyítottam, hogy „ráérős, vagy éppen nyomakodós természetű, önjelölt mindentjobbantudó” vagyok, úgyhogy „magamutogatás, kölcsönös vállveregetés és fontoskodás” helyett elmegyek és magamba szállok. Azt javasolom, hogy nézd meg te is hasonlóképpen önkritikus módon első hozzászólásodat: az lett volna a konstruktív, ha rögtön az elején megmagyarázod, hogy pontosan milyen jelentéstartományt fed le a promotál - ehelyett egy gúnyos megjegyzéssel bizonyítottad szakai fölényedet. – Hkoala 2009. június 13., 21:48 (CEST)

Ha nem az lenne a "szokásos" menetrend, hogy én ugyan nem értek hozzá, de ..., talán több türelmem maradt volna a magyarázathoz. De itt Zimmy(!) már szépen elmondta, és mit sem ért a szép elmondása: te is, András is ragaszkodtatok a magatok "általános nyelvérzékéhez". A gúnyos beszólás csak itt jött, amikor egy szakmabelit már sikerült "semlegesíteni" ... – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 22:03 (CEST)

• • Na most akkor világosíts fel kérlek valami(k)ről: Egy - honnan lehet itt tudni, hogy ha valaki "szakmabeli"? A kolléga csak kérdezett, méghozzá épp azt, hogy mit mondanék helyette. Válaszoltam. Kettő - a szakmabeliség ez esetben mit jelent? Azzal foglalkozik, amiről szó van (promóció), vagy azzal, amiről szintén szó van (nyelvészet), vagy inkább azzal, amiről szintén szó van (nyelvtörténet)? L András ^vita 2009. június 13., 22:08 (CEST)

Én roppantul leegyszerűsíteném a kérdést: mindenki önmagáról igyekezzen elsősorban megállapítani, hogy miben járatos igazán mélyen, biztonságosan és otthonosan; és alapvetően azzal foglalkozzon. Egyremegy, hogy ez a tanult szakmája, a hobbija, vagy egyszerűen csak az élet hozta úgy, hogy összeismerkedett úgy egy területtel, hogy ott nem akad fenn pont olyasmin, amin éppen hogy nem kéne fennakadni.

Talán nem egészen alaptalan ugyanis az az érzésem, hogy itt a Wikipédiában abban különbözünk az orvosi váróban zajló "problémegoldástól" és "tudásmegosztástól", hogy itt végül is nem megyünk be a rendelőbe. Nemcsak azért, mert nagyon sok "szak" esetén csak ajtónk van fölirattal, de mögötte nincs doki, hane azért sem, mert a váróbeli tudást VALÓBAN többre tartjuk, mint az orvosét. Mert az a "mi" tudásunk, az az ajtó mögötti meg egy "elidegenett" tudás.

Tömören: suszter, maradj a kaptafánál! Mert ott vagy leghasznosabb, és ott becsülnek meg a legjobban. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 22:27 (CEST)

• Befejeztem, már csak elbeszélgetünk egymás mellett (illetve válaszolsz, csak nem arra, amiről szó van). Értem, hogy mire gondolsz, és helyenként igazat is adok Neked, de most saját magadnak is ellentmondtál: mindenki magáról állapítsa meg, mit tud, aztán jön, hogy mégis a kaptafánál kellett volna maradnia. Én viszont olyan cipész (nem suszter) vagyok, aki jobban szeret talpalás helyett kovácsolni. Na bumm. L András ^vita 2009. június 13., 22:36 (CEST)

Kovácsolj. De ne sértődj meg, ha a kikalapált darabot mások nem mesterremeknek, hanem kontármunkának hívják. "Képesítés nélküli lexikonszerző." Na bumm: tanítók is voltak ilyenek szép számmal. Meg ötelemis párttitkárok és téeszelnökök, meg mindenféle hasonszőrű népboldogítók.

Meg is látszik rajtunk. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 22:49 (CEST)

• Befejeztem... volna, na majd talán most. Ha olyanok nevezik kontármunkának, akik maguk jobbat nem tudnak, azzal nem foglalkozom. Ha viszont olyan, aki tudna, de nem csinálja, azt elküldöm a francba. Tudod, mi a kontár? Nem a selejt munkát gyártó, sokszor a kontárok voltak jobbak, mint a céhmesterek. Csak épp nem volt pénzük a céhmesterséggel járó kiadásokra. A céhek meg gonoszul őrizték a maguk kis monopóliumait, nem azért mert ők voltak a jobbak, hanem mert ők voltak fórban. Nem a papír teszi az embert. L András ^vita 2009. június 13., 23:10 (CEST)

Zimmy:egy pillanatra térjünk vissza a konkrétumokhoz. András fentebb megmondta, hogy nincs kifogása az idegen szavak magyarosítása ellen, ha azok megfelelnek a magyar nyelvnek. (Nekem se lenne.) De pl. a "promótol" nem ilyen. A fájl sem ilyen – ez a teteje mindennek. Ráadásul angol kiejtéssel! A fájl fáj a fülnek...mit szólnál az "adatlap"-hoz? Vándormadár ^vita 2009. június 13., 21:53 (CEST)

Nullextra: tulajdonképpen te most itt mit "promótolsz"? Hogy nyelvtudósok vezessék a magyar Wikipédiát? Nem veszed észre, hogy itt közönséges halandók küszködnek a lexikon tisztességes megjelenéséért? Lehetőleg tisztességes magyar nyelven? Vándormadár ^vita 2009. június 13., 22:39 (CEST)

Most akkor itt én is befejezem. Nullextra, az Andráshoz intézett fenti szavaiddal tökéletesen túllőttél a célon. Abszolute igazolatlan dolgot csináltál. Így nem lehet értelmesen vitatkozni. Rossz napod van? Részemről, ha rossz napom van, elbújok a barlangomban. Vándormadár ^vita 2009. június 13., 23:06 (CEST)

Én első fokon már azzal boldog lennék, hogy ha a "promotál" szónak keressük a jobb magyar megfelelőit, akkor ne a "promótol" szón verjük el a port a magyar nyelv elcsúfításáért ...

A nyelvtudósok kellenek a legkevésbé. És pláne az önkéntes nyelvtudósok. Olyan közönséges halandók kellenek - kellenének - akik nem képzelik magukat egyik nap nyelvtudósnak, másik nap kovácsmesternek, harmadnap meg evolúcióbiológusnak, hanem megírják tisztességgel azt a néhány tucat vagy néhány ezer szócikket, amiről jó szívvel állíthatják, hogy tartalmilag alaposak, és nyelvileg sem kimondottan padlószemét stílben fogantattak. Ennyi bőven elég lenne ahhoz, hogy ne néhány tucat ráérő emberke szívassa itt egymást meg a beeső nyúbikat nap mint nap mondvacsinált nyelvhasználati okoskodásokkal, stíluscseszegetéssel, wikiformalista fantazmagóriákkal, sosemvolt irányelvek meg köztudomások egymáson számon kérésével. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 13., 23:03 (CEST)

• Mondod ezt Te, aki a törlési javaslaton a kezdő szerkesztőt védi, mert le ne harapjuk már a fejét, ha hülyeségeket írkál is. Kész itt és most tényleg befejeztem. L András ^vita 2009. június 13., 23:14 (CEST)

Még ennyit, Nullextra: nem lehet pontosan tudni, kit korbácsolsz, és miért. És ha ilyen stílusban folytatod, nem is fogja senki se érteni, mert abban amit mondasz, a logikát nagyítóval kell keresni. Most szomorú vagyok, mert csalódtam az eszedben. (Azonkívül a célozgatás egy nagyon helytelen és antipatikus dolog.) Vándormadár ^vita 2009. június 13., 23:21 (CEST)

Furcsa, de nekem látszik: Nullextra senkit nem korbácsol, hanem a szerkesztők nyilvánulásain keresztül magát a rendszert igyekszik furkapiszka módon a tökéletesedés felé ellökni. Néha nehéz követni, néha kétszer is el kell olvasni, de a lényeg mindig ez. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. június 13., 23:39 (CEST)

• Ezt én is levettem. L András ^vita 2009. június 13., 23:41 (CEST)

Bárcsak igazad lenne, Burum. De ha jobban megnézed, L.Andrást és Hkoalát N. csúnyán, de főleg igazolatlanul támadta meg. Vándormadár ^vita 2009. június 13., 23:48 (CEST)

A logika végtelenül egyszerű. Amit nem tudsz biztosan, arról ne állítsd, hogy tudod, mert valaki mindenképp sérülni fog: vagy te a lebukással, vagy az, akit személyében támadsz azért, mert rámutat a hibáid eredetére. Sokszor elmondtam, utoljára mondom: tudást nem lehet csalival fogni. Bedobunk egy megkezdett lexikoncikknek látszó szöveget, aztán jön majd a kiművelt fő hófehér paripán, leszáll, kiganyéz, és mi közben csak egy kicsit ütögetjük a hátát, hogy ezt szót nem úgy kellene ám írni, azt a sablont meg nem úgy szoktuk ám ...

Ne bolondítsuk magunkat: ha le is száll, akkor sem engedi messze a lovát. És én is befejeztem. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 14., 00:11 (CEST)

A fájlról: nem vagyok nyelvész, de annyit sejtek, hogy a nyelv nem úgy működik, hogy valaki kitalál egy megfelelőnek tűnő magyarítást, és akkor azt lelkesen megtapsolják és attól kezdve mindenki azt kezdi használni. A nép nem fogadta be az aktát sem, gondolom részben azért, mert az dossziét jelent, nem egyedi állományt. A directory helyett viszont elterjedt a könyvtár. És nem azért, mert majmolják az angolokat. Vándormadár, a fájl nem teteje mindennek, hanem jelenleg a legelterjedtebb magyar fordítása a file-nak.

(Sajnos. Vándormadár ^vita 2009. június 14., 00:10 (CEST))

A promotálról: miután már magyarosan ragozzuk a szót, az tökéletesen beilleszkedett a nyelvbe. Azt sem értem, miért kellene elöl lenni az ékezetnek? Attól még a hangsúly az első szótagon van. Pl. lapát, így hirtelen. Miféle torlódás a gond? Belegondoltál, hány pr- kezdetű szavunk van? És ebből mennyi az idegen eredetű, ami ma már kikerülhetetlen a nyelvben. Pl. presszó, primitív, princípium, privatizáció, privilégium, stb. Ezek helyett persze vannak „magyarosabb” szavak is, de ettől ezek teljes jogú tagjai a magyar nyelvnek, használatuk színesítik a nyelvet, kifejeznek bizonyos hangulatot.

Mindenkinek: jó lenne, ha ilyen hülyeségeken nem esnénk egymásnak, nem éri meg semmi, hogy később tüske maradjon bennünk. Beszélgessünk, ne a másikat próbáljuk legyőzni. – Zimmy 2009. június 13., 23:46 (CEST)

Ezt próbálta mindenki az elején. Ártatlanul kezdődött, aztán N. elkezdte sértegetni Hkoalát és L. Andrást, csak tudnám, miért, hiszen egyik se érdemelte meg. A "promote" ige magyar verzióit eddig nem ismertem; a "promótol"-t valaki fentebb így emlegette, onnan szedtem. De nálatok már nemsokára kukorékolnak a kakasok, tehát jó éjszakát. Vándormadár ^vita 2009. június 14., 00:07 (CEST)

Csak mellékesen megjegyezném (és remélhetőleg a normális beszélgetés szintjén, ahogy ez a téma elkezdődött), a felsorolt idegen eredetű szavak helyett nem magyarosabb, hanem magyar szavak vannak. Ha egy történelmi munkában privilégiumról olvasok, fel sem tűnik, de amikor a mindennapi beszédben használják az előjog helyett, azt nem nézem jó szemmel. A szókezdő mássalhangzó-torlódást nem véletlenül említettem, ahol ilyet látsz, az egészen biztosan idegen eredetű. Ha a szó valóban beilleszkedik a nyelvbe, akkor vagy lekopik az egyik mássalhangzó, vagy kiejtéskönnyítő magánhangzó ékelődik be - ekkortól magyar szónak lehet nevezni, még ha idegen eredetű is. Erre a magyar nyelv az elmúlt ezer évben képes volt, ma pedig már nem. Ez az én problémám. A promótál ragozásáról lásd fentebb Bennó hozzászólását. L András ^vita 2009. június 14., 09:30 (CEST)

András, azért írtam, hogy magyarosabb, mert ezek ugyanúgy teljes jogú tagjai a magyar nyelvek. Idegen eredetűek, az igaz, de a szótövek 80%-a idegen eredetű. Bizonyos helyzetekben jobban kifejezik a beszélő szándékát, mint a magyar megfelelője. Sőt, a privilégium helyet használhatod az előjogot, de a privilegizált szó helyett mit használnál? A promotál (szerintem helyesen így van, nem promótál) esetében pedig egyszerűen nincs azonos értelmű magyar megfelelő, ahogy a fájl vagy az imázs helyett sincs. A népszerűsít sok esetben használható helyette, de nem mindig. Nyilván sokszor fölöslegesen használják az egyszerűbb magyar eredetű szavak helyett, ebben egyetértek.

A pr- kezdet nem nevezhető torlódásnak és vannak nagyon régi ilyen kezdetű szavunk: prém, préda, prés, csak így az elejéről. – Zimmy 2009. június 14., 09:45 (CEST)

A felsorolt példáid - ahogy az összes pr- kezdetű szó nem túl régi, és mindegyik kiszorította a magyar párját, amelyek jelentést is hordoznak (szőrme a szőrből, zsákmány, sajtó). A privilegizált helyett pedig egész egyszerűen előjogokkal ellátott vagy -felruházott, stb. használható. Abban pedig maximális (legnagyobb) értékben egyetértünk, hogy igen sokszor felesleges tudákoskodás az idegen szavak használata. Az pedig, hogy a TESz szerint a magyar szótövek ilyen nagy számban idegen eredetűek (vigyázat, magánvélemény következik), csak nyelvészeink tehetetlenkedését mutatja. Ha végigmegyek a TESz idegen eredetűnek aposztrofált (jegyzett) szavain, legalább a felénél kétségeket tudnék ébreszteni az etimológiát (szómagyarázatot) illetően. L András ^vita 2009. június 14., 10:11 (CEST)

Kedves András, van egy olyan szállóige, hogy a szél ellen...stb. Viszont egy dolgon szerintem lehetne segíteni: ha Nullextra kollégánk megszelidülne egy pillanatra, és szólna egy-két megbánó szót Hkoalához és hozzád. Mégpedig nyilvánosan, mivel a sértegetés is nyilvánosan történt. A békés "közgondolkodás" nevében. Vagy aminek a nevében jónak látod, Nullextra. Vándormadár ^vita 2009. június 15., 05:12 (CEST)

Fönntartom, hogy ebben a vitában a résztvevők többsége - így Hkoala és L András is - inkább saját hétköznapi világképének érvényesítése/védelme érdekében nyilvánult meg, mint a Wikipédia szakszerű jobbításának céljával.

Hogy ezt a megállapításomat gorombáskodó és gúnyolódó elemeket is tartalmazó formába csomagoltam, azért minden érintettől elnézést kérek. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 15., 10:09 (CEST)

Nincs harag – Hkoala 2009. június 15., 18:15 (CEST)

Az jó ... :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. június 15., 18:53 (CEST)

Harag az nálam sincs. Csak a saját világképemtől én sem tudok elvonatkoztatni, ahogy senki más. Minden vitában mindenki magát adja, ez a dolog természete. L András ^vita 2009. június 15., 20:20 (CEST)

Ha nem gorombáskodnál és nem gúnyolódnál, akkor a beírásaidat még külön promotálnod is kellene. – Dencey ^vita 2009. június 15., 16:27 (CEST)

Fájl = akta?

Elgondolkoztam az aktán, ez tényleg jó lenne a fájl helyett, annál is inkább, mert az eredeti szó is ezt jelenti eredetileg. Bár egy blogbejegyzésben ez ellen tiltakoznak, ebben az egyben nem adok neki igazat. Miért ne bővülhetne egy szó jelentésének köre, főleg, hogy egy teljesen új területen (IT) kerülne használatba? Csak az az érdekes, miért nem bírt ez a változat egyáltalán elterjedni? Nyoma sincs, hogy valahol használták volna ilyen értelemben. Tehát mégiscsak az lehet a baj, hogy az akta eddigi jelentése nem fér össze az új jelentéssel. – Zimmy 2009. június 15., 18:52 (CEST)

Mi a baj az állomány, adatállomány szavakkal? – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. június 15., 18:58 (CEST)

Ja, és Zimmy: azt ott Hanák Dávid, és nem Hanák Gábor írta... :) – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. június 15., 19:00 (CEST)

Upssz, elnéztem. És ő ki? – Zimmy 2009. június 15., 19:03 (CEST)

Valószínűleg hosszú. ;-) A fájl nem feltétlen adatállomány, a program is fájl. Van amikor én is használom, de csak adatokra. Az állomány meg túl általános, talán. Ennél sokkal jobb az akta. – Zimmy 2009. június 15., 19:01 (CEST)

Egy számítógépes adatállomány vagy fájl tetszőleges információk vagy erőforrások tömbje, mely egy számítógépes program számára elérhető és általában valamiféle tartós tárolón alapul. Forrás: Wikipédia Adatállomány Hehe – Dencey ^vita 2009. június 15., 19:25 (CEST)

A Wikipédia nem mérvadó forrás -- azt bárki átírhatja - Malatinszky ^vita 2009. június 15., 19:33 (CEST)

annak olyan irodaszaga van... az állomány szebb, ha hosszú is. – Alensha ^sms 2009. június 15., 19:21 (CEST)

Ezt gondolom én is a program is adatállomány, hiszen adatok hosszú sorainak összessége ad ki egy programot. Egy kép is adatállomány, mert semmiképpen sem akta . Az adatállomány rövidülése szerintem ebben az esetben az állomány, és azért mert a szolgálati szakzsargonban ezzel a szóval jelzik a személyi állományt is, az nem szabad, hogy elrettentsen bennünket.

Hanák Dávid, alias Szerkesztő:Dhanak, a magyar Wikipédia egyik adminisztrátora. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. június 15., 19:32 (CEST)

Amúgy miért is jobb a latin akta az angol fájlnál? – Malatinszky ^vita 2009. június 15., 19:32 (CEST)

Mert könnyebb kimondani, hogy az aktáim, mint hogy a fájljljaim... – Alensha ^sms 2009. június 16., 01:17 (CEST)

Most ez komoly? Fálj helyett ilyen izék lesznek??? „állomány” és társai? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 15., 19:34 (CEST)

Hát, nagyon remélem, hogy nem. De ez ne tartson minket vissza, hogy nyelvet újítsunk, attól. – Burumbátor ^{Hyde Park Corner} 2009. június 15., 19:36 (CEST)

A file szó magyarosítása a fájl. Beilleszkedett a magyar nyelvbe, úgy mint a pláza, aminek még cicái is vannak. Mi itt a gond, mert nem értem!? – Vadszederke^Mágika 2009. június 15., 19:40 (CEST)

Mi lehetne a wikipédia magyarul? Talán Tudásbánya?? vagy Ismeretkupac??? – Dencey ^vita 2009. június 15., 19:41 (CEST)

Instant lexikon, csak még 1 pohár forró víz sem kell hozzá Pilgab ^üzenet 2009. június 15., 22:48 (CEST)

A „file”-ról a filé jut eszembe, a „fáljt” mindenki utálja, mer' rútidegen pfújjkivele (pluszba én nem tudom írni az „ lj / jl ” kapcsolatos szavakat, csak hosszas gondolkozással – kéretik ezeket is kiiktatni, naggyon hálás lennék!); „adatállomány” hosszú, „állomány” foglalt – legyen akkor állmony! Szép is, magyar is, nem is foglalt, nagynak se nagy, ki is fejez – mi kell még? :-))))))))))))))))))))))))) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 15., 19:59 (CEST)

Szerintem legyen inkább hellő. Pont olyan kitalált hülyeség, mint az állmony, de sokkal dallamosabb.– Malatinszky ^vita 2009. június 15., 20:10 (CEST)

Akkor már legyen mondjuk „supszkimrnyicsdszajeszhna”, mert az meg tökjól néz ki leírva, és mért ne. – Alensha ^sms 2009. június 16., 01:17 (CEST)

Teljesen a nyelvújítás korában érzem magam. És akkor ElvE, (ezt meg én se tudom sose jól leírni), lesz a Magyar Nyelvőr! Ha nem vállalja megszavazom Bennót!– Vadszederke^Mágika 2009. június 15., 20:04 (CEST)

Mit szólnál, ha a "pej" lószín nevet lecserélnénk az angol "bay" megfelelőjére és pontos jé-vel "baj" formában használnánk. Overdose egy gyönyörű angol telivér baj mén lenne. – Dencey ^vita 2009. június 15., 20:17 (CEST)

Teljesen igazad van. Épp ilyen abszurdnak tűnne, ha a "fájl" szót lecserélnénk a latin "acta" megfelelőjére, és k-val írva "akta" alakban használnánk.

A "bay" magyar átírása persze inkáb "béj" lenne, és innen már nem is olyan abszurd gondolat, hogy a "pej" a "bay"-ből származik. (Nem tudom igaz-e.) – Malatinszky ^vita 2009. június 15., 20:54 (CEST)

Majd meglátjuk, befogadja-e a magyar beszélők közössége a nyelvújítási javaslataitokat. Lehet, hogy elterjed, mint a földrajz, lehet hogy kivész mint a légtüneménytan. A nemzet majd eldönti. – Malatinszky ^vita 2009. június 15., 20:10 (CEST)

A nyelvújítás korának szavai is úgy terjedtek, hogy akik kitalálták, terjesztették írásaikban. Nagy része nem is maradt meg. L András ^vita 2009. június 15., 20:24 (CEST)

Vannak sikeres példák. A magyar mozi szót Heltai Jenő "találta fel", amit eldobtuk érte az a "mozgófénykép" szó volt. A mozit viszont "filmszínház"-zá nemesítette a "filmművészet". A "film" szó viszont dafke nem magyarosodott meg. – Dencey ^vita 2009. június 15., 20:34 (CEST)

Az adatlap (file) senkinek se tetszik? Adatlap, adattár, akta, aktatár... Vándormadár ^vita 2009. június 15., 21:19 (CEST)

Én csak azt nem értem, ha az angoloknak jó a file=akta, akkor nekünk mér' nem jó az akta=file L András ^vita 2009. június 15., 21:22 (CEST)

Mer itt tök mást jelent. Csak jelentésátfedésük van. S az összes felsorolt szó már foglalt. Nem kell mindent magyarintani. A nyelv dinamikus. – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 15., 21:44 (CEST)

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Az angolban sem csak a számítógépes adathalmazok file-ok, hanem éppúgy "akta"-jelentéssel is használják. A magyar nyelv tényleg dinamikus. Eddig dinamikusan magyarrá tette az idegen szavakat, most viszont dinamikusan teszi idegenné a magyarokat. Persze tudom, hogy nem válthatom meg a világot, és a fájl már leragadt. L András ^vita 2009. június 15., 22:00 (CEST)

Akkor itt elmondom, hogy a honlapom menüjében használtam a kapocs szót a szintén közkedvelt link helyett és sokaknak tetszett. A fájl gusztustalan, mint a nejlon, jó lenne az akta. – Zimmy 2009. június 15., 22:05 (CEST)

• Főleg ha nájlonnak írod, akkor már fáj(l) is L András ^vita 2009. június 15., 23:22 (CEST)

Verbum finitum

Mi a verbum finitum magyarul (nálam ebbe a prf. és imperf. van), szemben azzal, hogy verbum infinitum, amiben nálam az infinitivus van (meglepő módon ;), s előbbit mért nem használjuk sose, utóbbit meg mért nem fordítjuk le, s ha lefordítanánk, vajh' hogy? Kérdés nem csak elméleti, hanem akut. (nálam = héber, mint tudjuk) – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 14., 16:23 (CEST)

Szerintem eléggé használjuk, és van neki akut megfelelője nagyon is: ragozott igealak. Az infinitivus ezzel szemben igenév, az viszont igaz, hogy az infinitumot nem szokjuk *ragozatlan igealaknak nevezni... Szóval így. Ragozott igealak és az igenevek (NB. delikát probléma, hogy némely nyelvek bizony ragozzák olykor az igeneveket is, de ne merítsünk egyszerre túl sokat ). A terminológia működőképes. Bennó^fogadó 2009. június 14., 22:37 (CEST)

Kösz, Bennó, hasonlóra gondoltam. Mivel a latin terminusok egészen pontosan nulla információt adnak a jelenségről a laikusnak (kivéve, aki hajlandó utánamenni, hogy mi az), pedig van rendes jelentésük is. Itt a héberben is ezért érdekes. Pluszba hogy ráadásul az egész terminológia egy erőszaktétel. Bár megjegyzem, az „igenév” is van olyan furmányos, mint az inf. Nekem asszem évek voltak mire rájöttem, mi a nyavalyákat (vagy nyavajákat?;) takarnak ezek. Pl. particípium: részesedő? Mibe? Mér? Mikor? Hogyan? – eLVe ^{kedvesS(z)avak} 2009. június 15., 07:36 (CEST)

Az emberiség tájékozatlan és míveletlen, magadfajta tisztességes nyelvésznek azonban nem illik ilyen eretnekségeket kiejtenie a száján ;), ugyanis az egész világ ezt a terminológiát használja. Ettől függetlenül érdemes első előfordulásnál magyarázni, illetve megfelelő helyre utalni, no meg használni a párhuzamos megfelelőiket, amennyiben vannak.

Mellesleg megjegyezném, hogy érdekes eredményt kapnál, ha egyszer próbára tennéd, hányaknak van körülbelüli fogalmuk arról, mit jelent az igenév vagy akár a melléknév, no to mention, hogy miért ez a neve... Szóval nem egyféle kompetenciáról van itten szó.

Ami a particípiumot illeti: ezeknek a neve a legősibb grammatikai gondolkodás korszakából származik, és egyáltalán nem logikus, mai ésszel jószerivel megfejthetetlen, viszont szép, és egy régebbi, másképpen autentikus gondolkodás nyomát őrzi. De speciel ennek a neve a kivételes esetek közé tartozik, azt jelenti: részesülő, azaz olyan szófaj, ami részesül ugyan az ige természetéből (pl. csak határozó állhat mellette, jelző nem stb.), de nem azonos az igével. A grammatikai terminusok komoly jelentésfejlődésen estek át, és ami valaha beszélő név volt, az ma nem mind az, pusztán jelölője egy kategóriának. Persze a t. közönségnek lehetetlen a kedvére tenni, ha egy terminus bájosan logikátlan, akkor az a baj, ha értelmes, akkor az...

Ami pedig a megerőszakolást illeti: minden grammatikai rendszer erőszakot tesz, mert tökéletlen és másképpen szerves, mint a nyelv. Én pl. sosem értettem, miért genitivus ("nemzői eset") a birtokos, miért accusativus ("vádlói eset") a tárgy stb., de legalább romantikusan hangzanak. ;) Arról nem is beszélve, hogy minden grammatikai iskola másképp fogja fel ezeket, és másképp tesz erőszakot a nyelv eleven organizmusán. Mindenki órákig tudná sorolni, miért nehézkes ez vagy az a besorolás, terminus, miért sánta ez vagy az a megfigyelés, szabál.

Nálunk erről járja egy egyetemi duma, amit tanáraink szoknak elsütni, valahányszor (igen gyakran) valami nyelvtankönyvbe ütköző dolog történik: „Sajnos szerzőnk nem olvasta a nyelvtankönyv ide vonatkozó passzusát, ezért nincs tájékozva arról, hogy neki ilyet nem volna szabad.” Ez van. Bennó^fogadó 2009. június 15., 13:13 (CEST)

Nyugat-Magyarországi Egyetem

MegoldvaHiányzik az aláírás!

• Nyugat-magyarországi Egyetem (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

Ennek tényleg így írják a nevét, akár törvényileg is? Pasztilla 2009. június 14., 22:29 (CEST)

Biztos hogy nem, és ha igen, annak se volna semmi jelentősége. Bennó^fogadó 2009. június 14., 22:37 (CEST)

Hivatalos honlap "Önmagunkról" szekciójában következetesen kicsivel. Bennó^fogadó 2009. június 14., 23:06 (CEST)

Akkor ebből mozgatás lesz, ha a fene addig meg nem eszi. Ugyi? Pasztilla 2009. június 14., 23:33 (CEST)

Dortmund Sparkassen sakkverseny?

• dortmundi Sparkassen-sakkverseny (vitalap | | hivatk | | | | | | | )

MegoldvaRészletes indoklás az átnevezési naplóban, röviden: a rendezvény neve Sparkassen-sakkverseny a cégről (ad anal. UEFA-kupa), a Dortmunder pedig szimpla helymegjelölés, nem is állandó, a honlapon is gyakran lemarad. Így áll elő a dortmundi Sparkassen-sakkverseny forma. Bennó^fogadó 2009. június 20., 15:34 (CEST)

Dortmund Sparkassen-sakkverseny vagy Dortmund–Sparkassen-sakkverseny? (A három különírt szóból álló alak szerintem csak akkor maradhat, ha a versenyre Dortmund Sparkassen-ként is lehet hivatkozni.) Ádám ✉ 2008. október 24., 22:52 (CEST)

A nagykötőjel nem indokolt, hiszen nem Dortmund és a takarékbank közötti versenyről van szó. :-))) A dewiki cikkében: "Die Dortmunder Schachtage (Dortmunder Sparkassen Chess Meeting)". Vagyis ez a dortmundi sakkverseny, amelynek föltehetőleg a helyi bank a névadó főszponzora, de ezt talán nem is fontos a magyar változatban kiemelni. Lehetne egyszerűen csak Dortmundi sakkverseny is. Figyeljük meg, hogy a Dortmund Sparkassen ebben az alakban nem szerepel a német cikkben, ez már valami félig fordítás. Nézegessünk interwikit. Bináris ^ide 2008. október 24., 23:35 (CEST)

Végignéztem a többi wiki cikkének címét, és elsősorban a Dortmundi sakkverseny címet javaslom. Lehetne még Dortmundi sakknapok is, ami a hivatalos német név tükörfodítása, és némely wikiben címként, illetve zárójeles alakban szerepel. Talán elég lenne nekünk is zárójelben. Nem is beszélve arról, hogy a szponzor az évek során változhat is egy sporteseményen, de akkor is van egy állandó neve. Bináris ^ide 2008. október 24., 23:40 (CEST)

Dortmundi sakkverseny, ezt semmiképpen sem javaslom. Rendeznek ott vagy százat egy évben. A verseny hivatalos neve Sparkassen, nem kihagyható, ahogy a moszkvai klasszistornának meg az Aeroflot van a nevében és ez különbözteti meg a száz más versenytől. A „sakknapok” helyett, ha pontosan le akarjuk fordítani, akkor már inkább Sakktalálkozó és nagybetűvel. Itt[1] látható a hivatalos program, az érdekessége a kétnyelvű név, ezt akár mi is választhatjuk: akkor Dortmunder Sparkassen Sakktalálkozó. Lehet Dortmundi Sparkasse Sakktalálkozó is, a főszponzor nominativusa Sparkasse Dortmund. Vagy Dortmundi Sparkasse-sakktalálkozó/sakkverseny. Egyet nem lehet: a Sparkasse nem maradhat ki, ez azonosítja ugyanis a versenyt. Üdv, – Korovioff ^vita 2008. október 26., 23:32 (CET)

de:Dortmunder Schachtage Ebadta krautkopfjai mégis kihagyták a spórkasszát. – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 4., 20:04 (CET)

Lásd még :-)

• A verseny hivatalos honlapja

Bináris ^ide 2008. október 24., 23:51 (CEST)

Szóval akkor mi az utolsó szó? Ádám ✉ 2008. november 3., 10:28 (CET)

• Dortmundi Sparkasse-sakkverseny. Szerintem, via Korovioff. A sakktalálkozó kicsit idétlen/szokatlan magyarul. – Zimmy ^{mondj el mindent} 2009. január 4., 19:40 (CET)

A kiskötőjelezés a valószínűbb, tekintve, hogy ezek szerint a Sparkasse a szponzor, nem pedig a verseny tiszteletneve. Viszont kérdés, hogy a Dortmund nem a Sparkasse nevének része-e, mert ez esetben: Dortmund Sparkasse-sakkverseny, ha meg nem, akkor a rendezvény jelzője, és akkor kicsi: dortmundi Sparkasse-sakkverseny. Hm. Bennó^fogadó 2009. január 4., 19:59 (CET)

Khm, kivételesen :) Nullextra jót mondott, ld. fent. Akkor lehetne Dortmundi Sakknapok is. És talán mégis nagybetű, mert állandósult kifejezés, nem? – Zimmy ^{mondj el mindent} 2009. január 4., 20:09 (CET)

Grrr. Az utolsó mondatodat gyorsan vond vissza, mielőtt végképp kiábrándulok az emberiségből! ;) Bennó^fogadó 2009. január 4., 20:24 (CET)

Aj, Bennó, Bennó: a "kivételesen"-t bezsebelnéd, mi ?!? :) – Nullextra ^{NULLEXTRAKADÉMIA} 2009. január 4., 20:29 (CET)

Miattam ne ábrándulj ki, én már letettem arról, hogy helyesírásból szakértő legyek ;-), de azért valami magyarázatot elvárok. Pl. Budapesti Búcsú? Az is kicsi? – Zimmy ^{mondj el mindent} 2009. január 4., 20:30 (CET)

Az eseménynevek helyesírásának alapelve a kisbetűségük. Kivételt képzenek ezalól az ún. "intézményszerű" jelleggel lebonyolított események, ez utóbbi alatt nagyjából az értendő, van-e mögöttük lehetőleg hasonló nevű intézmény szervezettel, névvel, hivatallal (lásd például Budapesti Nemzetközi Vásár). A kritérium nem éppen kristályos, lásd erről az ugyanitt lefolyt rengeteg karaktert az archívumban... ;) Az ökölszabály nagyjából úgy szólna, hogy amennyiben nincs nagyon nyomós ok a nagybetűsítésre, az eseménynév kisbetűs. Bennó^fogadó 2009. január 5., 22:34 (CET)

A sok marhája, mind rosszul írja a budapesti Búcsút. Hát nem tom, a dortmundi Sakknapok nagyon szimplán néz ki, másrészt meglehetősen intézményszerű, ha már 80 éve megtartják. De felőlem... – Zimmy ^{mondj el mindent} 2009. január 6., 00:08 (CET)

A sok marhája elég sokmindent ír rosszul. Zimmy, ezen a színvonalon nincs értelme, ne haragudj. Csinálj forradalmat, de ne legyél ilyen fájdalmas-üresen demagóg. Lehet az ember az általános nudizmus híve, csak akkor lehetőleg ne nyomuljon az öltözködési tanácsok területén... Ez a KF a helyesírással foglalkozik, nem pedig a „hogyan boldoguljunk helyesírási ismeretek nélkül” kérdésével... Bennó^fogadó 2009. január 6., 11:38 (CET)

Na látod, ezt nevezem kioktatásnak. Azért kösz, biztos megszolgáltam. – Zimmy ^{mondj el mindent} 2009. január 6., 12:52 (CET)

vazz Pesten komolyan van búcsú? Azt hittem, az tipikusan falusi rendezvény... Még röhögtem is, amikor Miskolc egyik kintebb eső városrésze is tartott... – Alensha ^sms 2009. január 6., 02:35 (CET)

Általában „a világért sem” folynék bele az ilyesmibe, ráadásul most nem is tudom, miről van szó, de most ilyen hozzászólós kedvem van. Ha eddig elolvastad, akkor megérdemled, hogy írjak is valamit . Ha egy versenyt 80 éve megrendeznek, ráadásul jó nagy pénzeket szoktak osztogatni a résztvevőknek, akkor biztos van valami szervezet, aki le szokja bonyolítani. Talán még állandó irodájuk is van csinos (vagy nem olyan csinos) titkárnővel. Az nem elég intézményes? Általában hogyan szokás ezt a misztikus feltételt vizsgálni? Samat ^{üzenetrögzítő} 2009. január 6., 03:02 (CET)

Most nincs türelmem visszakeresni az archívumban, nem is olyan régen Pasztilla foglalta össze nagyon is érthetően és használhatóan az ezzel kapcsolatos tudnivalókat (guglikeresés az archra?). ;) Bennó^fogadó 2009. január 6., 11:38 (CET)

Bennó, Pasztilla: szerintem azt az esszét ki kéne rakni valamilyen allapra. Nem akartok egy nyelvészműhelyt csinálni? – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 6., 11:45 (CET)

Ebben a szakaszban van rejtve: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív19#Airshow – CsGábor^{megbeszélés} 2009. január 6., 11:49 (CET)

Tanulságok?

Hogy necsak az ótcsesztvával foglalkozzunk, elolvastam az említett vitát (újra). Akkor most hogy? Kecskeméti Repülőnap nincs (nagybetűvel) a KF-HE Bizottság szerint (pedig azóta is megvan), van viszont Budapesti Nemzetközi Vásár és Vadászati Világkiállítás. Nagybetűs Budapesti Búcsú nincs, Dortmundi Sakknapok se lehetnek, hiába rendezik meg nyolcvan éve? Csak nem az épület és a titkárnő a nagybetűsítés sine qua non-ja? Vagy esetleg a Nemzetközi/Világ szó hiánya miatt nem lehet? Azt is örömmel látom, hogy nemcsak én szenvedek diszlexiában Pasztilla szerint .

Most olvastam egy jó kis Nádasdy Ádám-cikket, ebből idézek:

„Az átlagember a nyelvművelők üzenetéből azt hámozza ki, hogy létezik egy ideális nyelv, melynek szabályai akkor is ott lebegnek fölöttünk, ha a valóságban az emberek nem (vagy nem úgy) használják őket. A laikus azt hiszi, hogy az emberek a természetes nyelvhasználat során rendszeresen nyelvtani hibákat követnek el. Ez tévedés,...”

Nem lehetséges az, hogy ha nem találok egyetlegy helyet sem, ahol kisbetűvel írnák a budapesti búcsút, akkor ez esetben mégiscsak úgy van jól, ahogy mindenki érzi, hogy hogy kell írni (leszámítva a professzorokat)? Tekintettel arra, hogy ráadásul ebben az esetben igencsak homályos ill. rugalmas a szabályzat. – Zimmy ^{mondj el mindent} 2009. január 8., 00:27 (CET)

Ne akard ennyire a szívünkbe lopni magadat. ;)

1. A nyelvművelésnek semmi köze a helyesíráshoz, NÁ a fenti idézetben viszont róluk beszél, tehát ettől az idézettől most mint kései órán bekövetkezett botlástól hadd tekintsünk el , nem sokban relevánsabb itt, mint a villamosmérnökök diszlexiája vagy a balettáncosok körében dúló rasszizmus. Ajánlom figyelmedbe viszont: A tanító néni cseszte el;
2. Ha a vita újraolvasásából tényleg nem sikerült mást leszűrni, mint a titkárnőt meg az épületet, akkor még néhányszor el kell aztat olvasni újra... Valamint figyelmedbe ajánlanám újfent azt a szempontot, hogy lehet helyesírási nélkül is meglenni (spec. enciklopédiát szerkeszteni általában nehezen), de talán nem a helyesíráson kéne számon kérni, miért vannak neki szempontjai egyáltalán ott, ahol teneked nincsenek. Urambocsá, más szempontjai. Amíg az ilyesmire nem vagy fogékony, sok értelme nincs a veled való társalgásnak. Konkrét problémákban viszont biztosan szívesen akad, aki segítsen. Addig talán kíméljük egymás idegeit. Bennó^fogadó 2009. január 8., 00:50 (CET)

Az első mondatodat nem tudom értelmezni, olyan piszkosfredesre sikerült... kavarja ez most vagy nem kavarja? Rendben van, más a nyelvművelés meg a helyesírás, azért az egy figyelemreméltó idézet. Sajnos, azt kell mondanom neked, hogy a népet nem lehet leváltani, kénytelen vagy velem (is) beérni a társalgással. Mindesetre a probléma nincs megoldva továbbra sem. Semmi olyasmit nem mondtam, hogy a helyesíráson számon kérem a szempontjait, csak tudod nem TE vagy A helyesírás, még Pasztilla sem és nagyon fura, hogy az egész országban mindenhol analfabéták írják a cikkeket meg a plakátokat. Bizonyára van olyan nyelvtantudós, aki megmagyarázná, hogy ez mégiscsak így van jól, mert a magyarázat, amit kaptunk, akárhányszor olvasom el, igencsak ingoványos. – Zimmy ^{mondj el mindent} 2009. január 8., 01:09 (CET)

Édes Zimmy! Ez már egy fokkal jobb ugyan, de még mindig nem az igazi.

1. Nyelvtani szempontok a közelébe sem kerültek az eseménynevek helyesírásának, nem játszik bennük ilyesmi szerepet.
2. Az eseménynevek helyesírását vezérlő szent szöveget nem P és nem én találtam fel. Igyekeztünk megosztani véled, amit tudtunk erről, P. még egy cikket is beidézett, mely a passzusok praktikus értelmezési hagyományáról szól. Az elkerülte a figyelmedet?
3. Kapaszkodj meg jól, igen-igen sokan vannak olyanok még szövegművesek között is, akik rosszban vannak a helyesírással (ettől még kiváló emberek lehetnek), és igen-igen sok gondozatlan szöveg jelenik meg. De!
4. A WP az AKH.-t választotta vezérfonalául, tehát, ismétlem sokadszorra: nem számít, hogy ki mindenki tájékozatlan a részleteket illetően, a WP irányelve AkH-centrikus, ez a KF pedig az AkH-alapú helyesírásvilágkép tengelyén forog.

Ha azért jársz ide, hogy segítséget kapj szócikkekkel kapcsolatos problémák AkH-konform rendezéséhez, az rendben van, de ha magát az AkH-t akarod megreformálni, akkor kopogtass az Akadémia kapuin (zajlik egyébként ilyesmi). Ha pedig Pasztillát és engem szeretnél rajtakapni ezen a területen, az sem szentségtörés, de ahogy elnézem, a te jelenlegi ismereteiddel utópia. Finoman szólva. Én lennék a legboldogabb, ha kicsit kiokítanád magadat a területen, és akkor nosza, csapjunk össze, de lehetőleg ütőképes és a rendszer ismeretéről tanúskodó érvek alapján, nem pedig Zimmy szerfölött körvonalazatlan magánhelyesírási hiedelmei alapján. ;) Bennó^fogadó 2009. január 8., 01:20 (CET)

Értem én, hogy mindenki hülye, csak mi vagyunk okosok (vagy okosak?), elfogadom. Idestova 1 gépelt oldalnyi szöveget fordítottál a csepülésemre. Hasonló energiával ugyan foglald már össze 2 mondatban a választ az első bekezdésben feltett kérdésemre, vagy ha ez túl sok, mutass rá, melyik szövegrész tartalmazza a megfejtést. (Bátortalan felemlítem azt is, Samat ugyanezt kérdezte kicsit feljebb.) Én csak kérdést tettem fel, a világért se merném megtámadni a szentséges AkH+OH intézményét (de tényleg). Őszinte nagyrabecsüléssel, – Zimmy ^{mondj el mindent} 2009. január 8., 08:34 (CET)

Magyarból csak egy van a világon

Igen, dinamikus, de kicsit vigyázni is kéne, mert magyarból csak egy van a világon. És ha hagyjátok a nyelvet elk...ulni, a következő a magyar kultúra lesz. A McDonaldék a cheeseburgerükkel már sikeresen kezdik kitúrni a jó borsos, hagymás "fasírozottat". És így tovább. Vándormadár ^vita 2009. június 15., 21:57 (CEST)

A borsot a törökök terjesztették el a magyarok között. Tehát a sikeres eltörökösödés után már semmiféle kárt nem tud okozni a pizzazabáló, kecsapnyalogató magyar nemzetben a meki és a hamburgeres kaja. Különben is a kínaiak már a spájzban vannak. – Dencey ^vita 2009. június 16., 09:41 (CEST)

Erről az a vicc jut eszembe, hogy másoknak nem kell vigyázni magukra, belőlük sok van, nekem igen, mert belőlem csak egy. Kicsit narcisztikus álláspont. – Zimmy 2009. június 15., 22:07 (CEST)

Bizony narcisztikus, ha rólad vagy rólam van szó. De itt nálunknál nagyobb dologról van szó. Ami fönnmarad akkor is, ha mi már elmentünk. Vagy mondjuk azt, utánunk az özönvíz? Vándormadár ^vita 2009. június 15., 22:31 (CEST)

Nem-nem, nem személyre gondoltam én se. Minden nyelvből csak egy van, csak mi gondoljuk, hogy olyan különlegesek vagyunk. (Ezért mondjuk a Magyarellenességet Vizsgáló Bizottság rögtön is le is csukatna, de akkor is így van.) Valahol olvastam, hogy évente több tíz nyelv hal ki, mi ezzel 14-15 millióval abszolút nem vagyunk veszélyeztetett helyzetben. – Zimmy 2009. június 15., 22:41 (CEST)

Félig osztom ezt a véleményed. Egyes IE nyelvek, főleg a latin- és a germán nyelvcsalád tagjai annyira hasonlítanak egymásra, hogy nem lenne kár egyikért sem. (Na most mindjárt megkapom a magamét.) A magyart viszont hiába sorolják a finnugorba (magánvélemény: nem az!), a hasonlóság sokkal kisebb. Igenis lehet a magyarra mondani, hogy unikum (vagy legalább hungarikum )) L András ^vita 2009. június 15., 23:22 (CEST)

Szerintem kérdezd meg Szajcit és Doncseczet, kár lenne-e a bosnyákért vagy a szlovénért. :) Tudod, mi az unikum? A korni meg a breton pl., az igen! A finnugorságról ne kezdjünk vitát, az messzire vezet, javaslom a magyar nyelv szócikk tanulmányozását :). – Zimmy 2009. június 16., 00:11 (CEST)

• UI (PS helyett): a bosnyák és a szlovén nem tartozik az IE latin és germán ágazatai közé L András ^vita 2009. június 16., 06:51 (CEST)

Üdv a Szíriuszról! Olvastuk a lapot! Intergalaktikus Nagytanácsunk úgy döntött, hogy a magyar az egész ismert és ismeretlen, Uni- és Egyéb Verzumokban, Terekben és Időkben unikum! Kérünk benneteket, írjátok ide, mely nyelvek haljanak ki, hogy sürgősen intézkedhessünk! Üdv! – Krgbzrg ^nanunanu! 2009. június 16., 00:45 (CEST)

Numero uno: A svájci úgynevezett "német". Vagyis a "sviccer dücs" (magyar emigráns kiejtéssel). Ismeritek azt a szörnyszülöttet? Vándormadár ^vita 2009. június 16., 01:28 (CEST)

Numero due: A szíriuszi német, az is hajjon ki! Tanullyanak meg ők is a mi unikális nyelvünkön! – Zimmy 2009. június 16., 01:43 (CEST)

Unicum??? Ide vele!!! A vizes ember ^{DAS ist ein Unicum!} 2009. június 16., 00:51 (CEST)

Na ugye? Az Unicum is csak az unikumunkat igazolja...Vándormadár ^vita 2009. június 16., 01:24 (CEST)

Üdv, Földlakók és Magyarok Hiteles Képviselője, Zimmy! Válaszolunk eltévedt üzenetedre. Nagytanácsunk azóta is ülésezik. A klingonok már feladták nyelvüket a magyarért. Cserébe megnyertük őket e nyelvek végleges kiirtására, hogy csak nyelvemlék maradjon belőlük. Jelenleg tárgyalások és intergalaktikus megbeszélések folynak, hogy mint az egyedül kifejező nyelvet, a magyart a fennhatóságunk alá tartozó valamennyi bolygón, kvadránsban és szegmensben bevezethessük! Országukat egyelőre még nem tudtuk bemérni, mert ilyen nagy távolságról még nekünk sem látszik, de mérnökeink már dolgoznak a problémán. A vehikulumot nem értjük. Nyilván nem magyar szó lehet. Értesüléseink szerint nyelvüket a Borg is asszimilálni kívánja. Szíriusz, – Krgbzrg ^{xsb3Grk5u8Ci5kh} 2009. június 16., 14:09 (CEST)

Ez utóbbit, ha lehet, nem kérjük. A többi jöhet! Milyen szép is lesz, mindenki magyarul fog beszélni! – Zimmy 2009. június 17., 10:07 (CEST)

Itt a Borg. Elkéstek. A Szíriuszt asszimiláltuk. Minden ellenállás hasztalan. Készüljenek fel az asszimilálásra. De a kollektíva átvette a magyart. – KrgbzrgBorg ^kocka 2009. június 17., 20:42 (CEST)