Hegyközi Kisvasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bodrogközi Gazdasági Vasút szócikkből átirányítva)
Kenézlői Tisza-part–Füzérkomlós-vasútvonal
Vonal: 433
Hossz: 55,2 km
Nyomtávolság: 760 mm
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyközi Kisvasút témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg Nyírvidéki Kisvasút
BSicon KHSTxe.svg Balsai Tisza-part
BSicon exWBRÜCKE.svg Felrobbantott Tisza-híd
BSicon exBHF.svg 0 Kenézlői Tisza-part
BSicon exBHF.svg 3,2 Kenézlő
BSicon exBHF.svg 6,3 Viss
BSicon exHST.svg 7,6 Törökér mh
BSicon exDST.svg 7,9 Törökér-szénrakodó
BSicon exHST.svg 9,5 Vilmatanya
BSicon exABZgr.svg Delta Zemplénagárd felé
BSicon exHST.svg 11,9
BSicon exABZg+r.svg Elágazás Zemplénagárd felé
BSicon exHST.svg 13,1 Kengyel erdő
BSicon exWBRÜCKE.svg Létező Bodrog-híd
BSicon exABZg+l.svg 16,2 Elágazás a szemincei kőbányába
BSicon exHST.svg 16,7 Bodroghalász
BSicon exBHF.svg 18,3 Sárospatak-átrakó
BSicon exHST.svg 19,4 Sárospatak-MÁV
BSicon exHST.svg 20,3 Sárospatak honvéd lak
BSicon exHST.svg 22,3 Végardó
BSicon exHST.svg 24,4 Károlyfalva
BSicon exHST.svg 26,0 Köveshegy
BSicon exHST.svg 27,0 Bagolyvár
BSicon exHST.svg 28,0 Némahegy
BSicon exHST.svg 28,5 Várhegy
BSicon exDST.svg 29,4 Sátoraljaújhely-átrakó
BSicon exHST.svg 30,6 Sátoraljaújhely Dohánygyár
BSicon exBHF.svg 31,5 Sátoraljaújhely-főutca
BSicon exHST.svg 32,8 Sátoraljaújhely-köztemető
BSicon exBHF.svg 36,3 Széphalom-Hosszúláz
BSicon exHST.svg 38,8 Mikóháza malom
BSicon exBHF.svg 40,9 Mikóháza
BSicon exHST.svg 42,4 Vily-Vitány
BSicon exHST.svg 43,9 Vilypuszta
BSicon exHST.svg 45,3 Füzérradvány
BSicon KBHFxa.svg 47,1 Pálháza
BSicon BHF.svg 48,3 Pálháza ipartelep
BSicon xABZgl.svg Pálházi Állami Erdei Vasút
BSicon exHST.svg 50,7 Kisbozsva
BSicon exHST.svg 53,7 Nyíri
BSicon exKBHFe.svg 55,2 Füzérkomlós

A Hegyközi Kisvasút Északkelet-Magyarországon, Sátoraljaújhely, Füzérkomlós, és Zemplénagárd térségében működő kisvasút volt. 1980 novemberében felszámolták, forgalmát közútra terelték.

Történet[szerkesztés]

1913-ban adták át a Bodrogközi Gazdasági Vasút által épített Cigánd-Királyhelmec közti pályát, melyet hamarosan Sárospatakig hosszabbítottak, majd Sárospatak elágazástól Kenézlőig vitték egy szárnyvonalon. 1920-ban a trianoni békeszerződéssel elcsatolták Királyhelmecet, a vonal végállomása Zemplénagárd lett. Ugyancsak a békeszerződés hátrányos következményeként nagyon nehéz helyzetbe került a Hegyköz (Sátoraljaújhely térsége). Így aztán itt is tervek születtek a kisvasúti hálózat bővítésére. Legelőször 1924-ben a Sátoraljaújhely-Pálháza közti szakasz épült meg, az év végéig Pálházától Füzérkomlósig nyúlt meg a vonal. A két vonal 1927-ben összeépült, és létrejött Magyarország leghosszabb összefüggő kisvasúti hálózata. Ennek legfontosabb lépéseként 1930-ban felépült a Balsai Tisza-híd, minek következtében Kenézlő és Balsa között is közvetlen vasúti összeköttetés jött létre. Balsán pedig a Nyírvidéki Kisvasút hálózatához kapcsolták a vonalat. 1938-ban Királyhelmec ismét Magyarországhoz került, a pályát visszaépítették. Ezt 1944-ben, a háború végének közeledtével ismét felszámolták. 1944 végén a németek felrobbantották a balsai hidat, a közvetlen vasúti összeköttetés megszűnt. A híd soha nem épült újjá, napjainkban is csak a romjai vannak meg, a kapcsolatot a közelmúltig komppal biztosították. 1949-ben államosították a vonalakat, a félbeszakadt vonalrészeken (Kenézlő és Zemplénagárd) hurokvágánnyal fordították meg a vonatokat. 1964-ben megszűnt a gőzvontatás, helyette Mk48 és Mk45 mozdonyok közlekedtek. A vasút ekkorra már kiemelkedő szerepet töltött be az itt élők életében. Jelentős volt mind a személy-, mind a teherforgalom, és a vasút is számos munkalehetőséget biztosított. A kisvasút végzetét az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció jelentette. 1976. december 31-én megszüntették az Elágazás-Zemplénagárd közti vonalat. 1980. november 29-én a megmaradt vonalhálózatot is felszámolták. Pár nappal később nekiláttak a vágányok felszedésének. A vasút teljes hálózatát felszedték, de a MÁV tulajdonában lévő Hegyközi Kisvasúthoz korábban csatlakozó Pálházi Állami Erdei Vasúton csak üzemszünetet rendeltek el, majd a turizmus szolgálatában 1989-től kezdődően felújították. Érdekesség, hogy 1996-ban ezt az erdei vasutat meghosszabbították Pálháza iparteleptől Pálházáig, méghozzá a Hegyközi Kisvasút töltésén. Ez a szakasz sosem volt az erdei vasút tulajdona, így gyakorlatilag a Hegyközi Kisvasút egy rövid szakasza épült újra. Így jelenleg a kisvasútból a Pálháza-Pálháza ipartelep közti szakasz van használatban, de már csak idegenforgalmi jelleggel, az erdei vasút részeként. Ezen kívül még néhány műtárgy (Bodrog-híd) és nyomvonal-maradványok emlékeztetnek az egykori kisvasútra.

Járműállomány[szerkesztés]

Egyéb[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]