Tiszaszalka
| Tiszaszalka | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Vásárosnaményi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Udvarhelyiné Deák Ildikó (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4831 | ||
| Körzethívószám | 45 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 841 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 58,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 19′Koordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 22° 19′ | |||
 Tiszaszalka
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Tiszaszalka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaszalka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tiszaszalka község Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Vásárosnaményi járásában.
Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Bereg vármegyei részén, a Tisza jobb partján fekvő település.
Vámosatya 6 km, Gelénes 8,5 km, Beregdaróc 15,5 km, Vásárosnamény 7,5 km távolságra található.
Története
A falu létrejöttéhez, elnevezéséhez legenda fűződik. Ez arról szól, hogy honfoglaló őseink egy csapata tábor-lakóhelyet keresve a Tisza vonalát követve haladt. Egy a vizektől, vadaktól védett, az ívelt folyókanyartól óvott magaslaton találtak ilyet. Sátort vertek. Éhük elverésére a közeli álló és folyóvizekből halat fogtak. Az étkezésüket a halszálkák lassították. A szálkás vacsorára utalva a helyet „Szálká”-nak nevezték maguk mögött. Később a folyó közelsége miatt a Tisza előtagot kapta.
Tiszaszalka (Zalka) neve 1289-ben tűnik fel először, Zalka néven, (Dl. 12 51.) a Gutkeled nemzetség egyik ágának osztozásakor, mint vásárolt birtok, melyet Atyai Mátyás és Pál, Balkányi Lőrincznek engedett át.
1330-ban Balkányi László fiai előbb 62 M-ért elzálogosították Szalkát, majd további 38 M-ért (összesen 100 M-ért) eladták Magyar Pál (dictus) mesternek. 1331-i újabb adásvételi szerződésben tartozékait is felsorolják, ekkor van említve Mindenszentek tiszteletére szentelt fakápolnája is. 1331-ben Bács (Szabolcs vm) határosának írták. 1299-ben kelt oklevélben Vid (Tiszavid) szomszédosának volt írva. 1369-ben Erzsébetnek, Nagy Lajos király anyjának birtoka.
1595-ös feljegyzések már népes református közösségéről számolnak be. 1764-től a reformátusok már anyakönyvet is vezettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt a falu fiataljai a X. Honvéd zászlóaljba esküdtek fel. 1880-ban a település a Kaszonyi járás székhelye volt.
1925-ben a faluban megalakult a római katolikus egyház, s pár éven belül kápolnájuk is lett.
Az I. és II. világháború a faluban is sok áldozatot követelt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Lapos István (Agrárszövetség)[3]
- 1994–1998: Lapos István (független)[4]
- 1998–2002: Lapos István (független)[5]
- 2002–2006: Lapos István (független)[6]
- 2006–2010: Lapos István (független)[7]
- 2010–2014: Lapos István (független)[8]
- 2014–2019: Lapos István (független)[9]
- 2019-től: Udvarhelyiné Deák Ildikó (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 866 | 863 | 870 | 894 | 832 | 841 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20%, református 59,9%, görögkatolikus 2,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (12,1% nem válaszolt).[11]
Nevezetességei
- Református templom - A 15. században épült.
- Római katolikus templom - 1936-ban készült el.
- I-II. Világháborús emlékmű.
- Váci Mihály szobor.
Bag
Tiszaszalka határába esett az Árpád-korban - a ma már csak puszta - Bag is, mely az egyedi monostor birtoka volt, és melyet 1278-ban említettek az oklevelek, mikor a kegyurak; a Gutkeled nemzetségbeli Kozma és Ivánka védelmükbe vettek, majd ugyanők 1297-ben a rokon Drug fiakkal együtt, mint lakatlan birtokot adták cserébe Reszegei Morhardus fia Jánosnak.
Források
- Lehoczky: III. 709.
- Györffy György: Bereg vármegye.
Jegyzetek
- ↑ a b Tiszaszalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tiszaszalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszaszalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszaszalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszaszalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszaszalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
- ↑ Tiszaszalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Tiszaszalka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Tiszaszalka Helységnévtár
