Szomolya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 16:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
Szomolya
Tájháznak berendezett barlanglakás
Tájháznak berendezett barlanglakás
Szomolya címere
Szomolya címere		 Szomolya zászlaja
Szomolya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterJurecska Györgyné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3411
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1485 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség70,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,69 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 53′ 31″, k. h. 20° 29′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 31″, k. h. 20° 29′ 47″
Szomolya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szomolya
Szomolya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szomolya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szomolya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szomolya (1937 és 1945 között Gömbösfalva) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése

Szomolya egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozó az Északi-középhegység lábánál elhelyezkedő, az Egri-Bükkalja területén lévő falu. Mezőkövesdtől 12 km-re és Egertől 18 km-re található. A falu területén sok kőzetréteg fellelhető. Talán a legfontosabb, ha lehet ilyet mondani, a vulkáni eredetű riolittufa. De van a falu határában egy homokbánya és egy terméskő bánya is. Az egész falu egy völgyben terül el a Kánya-patak két oldalán. Ha egy kicsit délebbre megyünk Mezőkövesd irányába, akkor néhány kilométer megtétele után az alföldre emlékeztető sík részen találjuk magunkat. De ha észak felé haladunk Noszvaj, majd Eger irányába, akkor egy dombos, hegyes részre érünk.

Szomolya gazdag helynév anyaggal rendelkezik: Barát lápa, Bordahegy, Csecs Lyuk, Cseres, Deber tető, Derék hegy, Felső rét, Galagonyás, Gyűr, -oldal, -tető, Mács alma, Méti hegy, Pazsag, Vénhegy, Nyárias, Poletár, Pipís, Gyep, Pirittyó, Bentelek,…

Története

A településen már több mint egy évezreddel ezelőtt is éltek emberek. A falu határában található a kaptárkő. Régészeink azt tartják, hogy a népvándorláskori emberek urnatartói vagy áldozati fülkéi voltak. Mások úgy vélik, hogy az ősi méhészet emlékei, s a fülkék maguk lehettek a méhek lakásai. Az előbbi feltevés mellett szól, hogy kaptárkövek fülkéiben áldozati tárgyakra leltek. A kaptárkövek elnevezései is arra utalnak, hogy ezek ősi kultuszhelyeken állnak (például ördögtorony, kőasszony, királyszéke stb.).

A honfoglaló magyarok is letelepedtek a tájon, s már az Árpád-korban építettek templomot. Szomolya nevével már a XIII. században találkozhatunk a Bélapátfalvai ciszterci kolostor építkezésének okirataiban. A falunak több birtokosa is volt, közülük hosszú ideig az egri káptalan, aki még 1935-ben is 1208 kataszteri holdat birtokolt. A törökök a községet feldúlták és adófizetésre kötelezték. Földrajzi helyzete miatt azonban sem a török-, sem a kuruc kor harcai nem tettek nagy kárt a faluban.

Korabeli feljegyzések szerint már az 1300-as években jelentős volt a szőlőművelés Bükkalján, de általánossá a XVI. század végétől, a XVII., XVIII. században vált. Fellendülésének a növekvő kereslet mellett az is oka volt, ebben az időben terjedt el a földesúri birtokokon a majorsági gazdálkodás, mely nagyarányú robotterhek növekedésével járt együtt. A jobbágyok - mivel nem maradt idejük saját földjeik megművelésére - az önellátás helyett az árutermelés felé fordultak. A bort mind a bel-, mind pedig a külföldi (Lengyelország) piacokon jól lehetett értékesíteni.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Gyenes Gábor (független)[4]
  • 1994–1998: Gyenes Gábor (független)[5]
  • 1998–199?: Gyenes Gábor (MSZP)[6]
  • 1999–2002: Varga Imre (független)[7]
  • 2002–2006: Varga Imre (független)[8]
  • 2006–2010: Guczi István (független)[9]
  • 2010–2014: Guczi István (független)[10]
  • 2014–2019: Guczi István (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Jurecska Györgyné (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 1999. április 25-én időközi polgármester-választás zajlott, melynek oka egyelőre tisztázást igényel, de az előző polgármester nem indult el rajta.[7]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1627
1624
1628
1512
1539
1485
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 17,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,6%, református 5,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 25,7% (17,8% nem válaszolt).[13]

Vallás

A 2011-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 48%-a katolikus, 6%-a református. Más egyházhoz vagy felekezethez 3% tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt 43%.[14]

Nevezetességek

Képgaléria

Híres emberek

  • Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.) miniszterelnök tiszteletére a falu 1937-ben felvette a Gömbösfalva nevet, melyet 1945-ig meg is tartott. A szóbeszéd szerint a faluban Gömbös egy kúriát kívánt építtetni - a mai Szikla söröző helyén, melyben korai halála akadályozta meg.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ a b Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. április 25. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  8. ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. ↑ Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  13. ↑ Szomolya Helységnévtár
  14. ↑ https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_05_2011.pdf

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szomolya&oldid=23767649”