Pózva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2020. október 27., 18:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (közút helyett mellékút, korábbi megállapodás szerint)
Pózva
Közigazgatás
TelepülésZalaegerszeg
Városhoz csatolás1963
Korábbi rangjaközség
Irányítószám8900
Körzethívószám92
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Távolság a központtól3 km
Elhelyezkedése
Pózva (Magyarország)
Pózva
Pózva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 11″, k. h. 16° 51′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 11″, k. h. 16° 51′ 48″

Pózva egykor önálló község, 1963 óta Zalaegerszeg városrésze.

Fekvése

Zalaegerszegtől 3 kilométerre észak-északkeletre található. Délnyugati szomszédja 1 kilométerre Nekeresd, északkeletre 3,6 kilométerre pedig Zalaszentiván. A városrész lakott területén a Sümeg és Zalaegerszeg közt húzódó 7328-as út vezet keresztül.

Története

A falu neve már az 1255. évi feljegyzésekben megtalálható. A 13-14. században a Kőszegi családé volt.

Vályi András szerint „POZVA. Szala Vármegyében, földes Ura Gróf Festetits Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Sz. Iványhoz közel, mellynek filiája, ámbár legelője, fája, makkja elegendő van határjában; de mivel a’ homok miatt sovány, második osztálybéli.”[1]

Fényes Elek szerint „Pózva, magyar falu, Zala vmegyében, az ollári uradalomban, ut. p. Egerszeghez 1/4 óra, 130 kath. lak.”[2]

Érintette a Celldömölk–Boba–Ukk–Zalaegerszeg–Bajánsenye–Muraszombat–Murahely-vasútvonal 1890-ben átadott szakasza, de megállóját 1960-ban áthelyezték, majd valamikor az 1980-as évek után megszűnt.

1915-ben 20 000 fős orosz hadifogolytábor létesült a falu mellett, ami 1918-ig működött.[3]

1939-ben a zalaegerszegi kórház elmeosztálya a városból kiköltözött a faluba, ez lett a későbbi kórházi telephely alapja.

1963. január 1-jén Zalaegerszeghez csatolták.

Közlekedés

A 3-as, a 3C és a 3Y jelű helyi autóbuszok érintik.

Nevezetességek

  • „Külső kórház”, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház telephelye. Évente 45 ezer fekvő- és több mint 1 millió járóbeteget látnak el itt. A fogadóépület falát Németh János keramikusművész „Gyógyítás” című domborműve díszíti.[4] A kórháznak saját termálkútja van.

Jegyzetek

Források

Külső hivatkozások