„Udvarnok (település)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Kategória hozzáadása/eltávolítása, belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
Nyitra vármegye monográfiája & jav. |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Galgóc]]tól 9 km-re délre fekszik. |
[[Galgóc]]tól 9 km-re, délre fekszik. |
||
== Története == |
== Története == |
||
Udvarnok 1247 előtt [[Nyitra (település)|nyitrai]] várbirtok volt. A [[tatárjárás]] alkalmával teljesen elpusztult. A tatárokkal szembeni [[sajómezei ütközet]]ben ott volt a nyitrai zászlóalj is. Legjelesebb vitézei hullottak el. Elesett Jakab, a nyitrai püspök; sokan az udvarnoki jobbágyok sorából s a szolgagyőriek közül. Ez utóbbiakból a Hechei testvérek váltak ki: Mihály elesett, Márton pedig vitézségének jutalmául 1268-ban nemességet kapott. |
Udvarnok 1247 előtt [[Nyitra (település)|nyitrai]] várbirtok volt. A [[tatárjárás]] alkalmával teljesen elpusztult. A tatárokkal szembeni [[sajómezei ütközet]]ben ott volt a nyitrai zászlóalj is. Legjelesebb vitézei hullottak el. Elesett Jakab, a nyitrai püspök; sokan az udvarnoki jobbágyok sorából s a szolgagyőriek közül. Ez utóbbiakból a Hechei testvérek váltak ki: Mihály elesett, Márton pedig vitézségének jutalmául 1268-ban nemességet kapott. |
||
A [[tatár]]pusztítás lezajlása után a király adománya folytán számos új nemzetség telepedett le a vármegye területén. Így [[1247]]-ben az [[Aba nemzetség]]ből származott Tamás comesnek Udvarnokot adta [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király. E nemzetség 1268-ban Újlak birtokában fordult elő, 1274-ben pedig [[V. István magyar király|V. István]] király adományából [[Tavarnok]] és [[Ursed]], továbbá 1297-ben csere útján [[Kelecsény]], [[Galgóc]]z, [[Galánta|Galantha]] birtokába jutott. Az 1247-es oklevél, mely a települést '' |
A [[tatár]]pusztítás lezajlása után – a király adománya folytán – számos új nemzetség telepedett le a vármegye területén. Így [[1247]]-ben az [[Aba nemzetség]]ből származott Tamás comesnek Udvarnokot adta [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] király. E nemzetség 1268-ban Újlak birtokában fordult elő, 1274-ben pedig [[V. István magyar király|V. István]] király adományából [[Tavarnok]] és [[Ursed]], továbbá 1297-ben csere útján [[Kelecsény]], [[Galgóc]]z, [[Galánta|Galantha]] birtokába jutott. Az 1247-es oklevél, mely a települést „''Vduornuc''” alakban említi, egyben a település első írásos említése is. |
||
Az [[Anjou-kor|Anjouk]] idejében az Aba nemzetségbeli „nagy” Aba, hűtlensége miatt elvesztette Galgóc, Ujlak, Udvarnok, Divich és Saag nevü birtokait, melyeket [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király 1349-ben [[Kont Miklós]]nak adományozott. |
Az [[Anjou-kor|Anjouk]] idejében az Aba nemzetségbeli „nagy” Aba, hűtlensége miatt elvesztette Galgóc, Ujlak, Udvarnok, Divich és Saag nevü birtokait, melyeket [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] király 1349-ben [[Kont Miklós]]nak adományozott. |
||
Az okleveles említések szerint egy rév, mely a galgóczi várhoz tartozott, Udvarnokon volt. Miután azonban ezt a vámot [[I. Lajos magyar király|Lajos]] király a Konth-féle hídra helyezte át, oly rohamos süllyedésnek indult, hogy 1363-ban már kérdés támadt az iránt, birnak-e a Vágon révvel az udvarnokiak? Az esztergomi káptalan vizsgálatot indított a király utasítására és megállapította, hogy ez a rév csakugyan az udvarnokiaké, s azon ők szabadon kelhetnek át, s ez a rév előbb volt fő- vagy közrév, mint a semptei. Mivel a semptei révet [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] állította fel 1251 körül, kétségtelennek látszik, hogy az 1294 |
Az okleveles említések szerint egy rév, mely a galgóczi várhoz tartozott, Udvarnokon volt. Miután azonban ezt a vámot [[I. Lajos magyar király|Lajos]] király a Konth-féle hídra helyezte át, oly rohamos süllyedésnek indult, hogy 1363-ban már kérdés támadt az iránt, birnak-e a Vágon révvel az udvarnokiak? Az esztergomi káptalan vizsgálatot indított a király utasítására és megállapította, hogy ez a rév csakugyan az udvarnokiaké, s azon ők szabadon kelhetnek át, s ez a rév előbb volt fő- vagy közrév, mint a semptei. Mivel a semptei révet [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] állította fel 1251 körül, kétségtelennek látszik, hogy az 1294. évi galgócföldi vám azonos volt az udvarnoki vámmal és révvel. |
||
[[V. László magyar király|V. László]] 1453-ban Galgócot összes tartozékaival |
[[V. László magyar király|V. László]] 1453-ban Galgócot összes tartozékaival – Ó-Galgócz, Szent-Péterfalva, Udvarnok, Kis-Ujlak, Bajoncz, Zöldvár, Dicsi, Kelecsény, Cheneth, Jalsva, Diós, Lehotka, Pásztó és Medenczhely – egyetemben Ujlaki Miklósnak, néhai László bán fiának adományozta. |
||
Az 1533-i dicalis összeirás szerint a nyitrai püspök birtokaihoz tartozott: Radosna, Alsó- és Felső-Vesztenicz, Racsic, Udvarnok, Szucsán, Szkacsán és Apáthi Livina mellett. |
Az 1533-i dicalis összeirás szerint a nyitrai püspök birtokaihoz tartozott: Radosna, Alsó- és Felső-Vesztenicz, Racsic, Udvarnok, Szucsán, Szkacsán és Apáthi Livina mellett. |
||
55. sor: | 55. sor: | ||
A Nyitra megyei [[lutheránus]] lelkészség galgóczi fraternitásához tartoztak: Modrova, Hrádek, Vág-Szerdahely, Pöstyén, Drahócz, Keresztúr, Surov, Zéle, Bucsán, Galgócz, Szent-Péter, Udvarnok, Pásztó, Kuti, [[Melcsic|Melsicz]], Vasárd, Attrak és Dióssi. |
A Nyitra megyei [[lutheránus]] lelkészség galgóczi fraternitásához tartoztak: Modrova, Hrádek, Vág-Szerdahely, Pöstyén, Drahócz, Keresztúr, Surov, Zéle, Bucsán, Galgócz, Szent-Péter, Udvarnok, Pásztó, Kuti, [[Melcsic|Melsicz]], Vasárd, Attrak és Dióssi. |
||
[[Fényes Elek]] Geográphiai szótára szerint: '' |
[[Fényes Elek]] Geográphiai szótára szerint: „''Udvarnok (Irek), [[Nyitra vármegye]]i tót falu, közel a [[Vág (folyó)|Vág]] vizéhez, utolsó posta [[Galgóc]]tól 1 1/2 órányira. Lakja 1064 katolikus, 1 evangélikus, 26 zsidó. Van benne katolikus parókiális templom. Határa dombos; van erdeje; lakosai dohánytermesztéssel foglalatoskodnak. Földesura gr. [[Erdődy József]]né''”. |
||
Az 1888-as helységnévtár szerint megkülönböztetésül [[Nyitraudvarnok]]-nak is nevezték. |
Az 1888-as helységnévtár szerint megkülönböztetésül [[Nyitraudvarnok]]-nak is nevezték. |
||
61. sor: | 61. sor: | ||
A 19-20. század fordulóján 1394 római katolikus, kevés izraelita, 106 német és túlnyomóan szlovák lakost számláltak össze. Postája, táviró és vasúti állomása nem volt, az 1 és fél órára lévő [[Galgóc]] volt a központ. 1788-ban épült katolikus temploma, melynek kegyura a faluban nagyobb birtokkal rendelkező [[Erdődy Ferenc]] gróf volt, a 10 plébániával rendelkező újlaki alesperességhez tartozott. Az izraelitáknak is volt itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A faluban szeszgyár is működött. |
A 19-20. század fordulóján 1394 római katolikus, kevés izraelita, 106 német és túlnyomóan szlovák lakost számláltak össze. Postája, táviró és vasúti állomása nem volt, az 1 és fél órára lévő [[Galgóc]] volt a központ. 1788-ban épült katolikus temploma, melynek kegyura a faluban nagyobb birtokkal rendelkező [[Erdődy Ferenc]] gróf volt, a 10 plébániával rendelkező újlaki alesperességhez tartozott. Az izraelitáknak is volt itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A faluban szeszgyár is működött. |
||
Ugyancsak a 19. század végén írt forrás fő közlekedéséről az alábbiakat írta: '' |
Ugyancsak a 19. század végén írt forrás fő közlekedéséről az alábbiakat írta: „''A sempte–galgóczi törvényhatósági közút a [[diószeg]]–[[Nyitra (település)|nyitra]]–[[Kálna (Szlovákia)|kálnai]] állami közútból [[Sempte]] községnél ágazik ki és Udvarnok, [[Bajmócska]] községeken áthaladva csatlakozik Galgóczon a nyitra–galgóczi törvényhatósági közúthoz. Szélessége 5–6 méter, felszíne erősen hullámzatos, a Galgócz melletti somogyi szőlők felé vezető rész 10%-ig emelkedő meredékekkel. Kőalappal ellátva nincsen. Műtárgyai közül 2 boltozott, 1 kőhídfős, fafelszerkezettel és 4 egészen fából épült. Forgalma a galgóczi piaczra irányul és huszonnégy óránként 195 igavonó állat.''” |
||
A Pallas nagy lexikona szerint: |
A Pallas nagy lexikona szerint: „kisközség Nyitra vármegye galgóci járásában, (1891) 1394 tót lakos, postahivatallal és postatakarékpénztárral”. |
||
Nyitra vármegye monográfiája szerint: „''Udvarnok, Galgócztól délre, a Vág balpartján, 1394. r. kath. és kevés izr., túlnyomóan tót (106 német) lakossal. Postája van, táviró és vasuti állomása Galgócz. Kath. temploma 1788-ban épült. Kegyura gr. Erdődy Ferencz. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A községtől 2 km. távolságban nyugotra, a Vág fölött emelkedő dombon, egy váracs vagy erődítés nyomai látszanak, a mely valószínűleg a török hódoltság idejéből származik. A faluban szeszgyár is van. 1247-ben nyitrai várbirtok volt. Későbbi földesura a Sárváry-család volt, a XVIII. század második fele óta pedig a gr. Erdődy-család. Jelenleg gr. Erdődy Ferencznek van itt nagyobb birtoka.''"<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0014/0.html|title=Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai|accessdate=2017-01-13|work=mek.oszk.hu}}</ref> |
|||
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Galgóci járás]]ához tartozott. |
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Galgóci járás]]ához tartozott. |
||
101. sor: | 103. sor: | ||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
* A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1788]]-ban épült barokk-klasszicista stílusban, a korábbi templom helyén, melyet [[1559]]-ben említenek. |
* A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma [[1788]]-ban épült barokk-klasszicista stílusban, a korábbi templom helyén, melyet [[1559]]-ben említenek. |
||
* [[Szent Vendel]] szobra a 19. században készült. |
* [[Szent Vendel]] szobra a 19. században készült. |
||
* A [[Szentháromság]] szoborcsoport 18. századi. |
* A [[Szentháromság]] szoborcsoport 18. századi. |
||
109. sor: | 111. sor: | ||
A 20. század elején még látszottak egy közeli vár nyomai. A falutól mintegy negyedórányira, a [[Vág (folyó)|Vágtól]] pedig 190 méter távolságra, egy körülbelül 57 méter magas dombon ma is várromok láthatók. Sajnos már 1882-ben is csak igen kevés volt meg e romokból. Ma nyomuk is alig van. |
A 20. század elején még látszottak egy közeli vár nyomai. A falutól mintegy negyedórányira, a [[Vág (folyó)|Vágtól]] pedig 190 méter távolságra, egy körülbelül 57 méter magas dombon ma is várromok láthatók. Sajnos már 1882-ben is csak igen kevés volt meg e romokból. Ma nyomuk is alig van. |
||
Ez a rom a történészek kutatása szerint az |
Ez a rom a történészek kutatása szerint az úgynevezett [[Szolgagyőr]]i Várispánságnak a központja lehetett. Stratégiai fontosságú volt, s ezért a közeli [[Galgóc]] és [[Bánya]] várak mellett ezt az inkább földvár jelleggel bíró [[Szolgagyőr]]t is fenntartották (sőt azt a honfoglalás utáni időben ''–'' tehát amikor már Galgóc régen létezett ''–'' építették fel). Ugyanis az udvarnoki rév a legalkalmasabb volt a Vágon való átkelésre és Nagyszombat vidékéről Nyitra felé ez volt a legtermészetesebb és legkönnyebben megszállható út. Ennek a révnek őrizete volt a szolgagyőri várjobbágyok első és legfőbb feladata. Erre vall az a körülmény is, hogy [[Szolgagyőr]] alkalmazottai között tárnok-udvarnokmester is volt, amely hivatalról tudjuk, hogy az a fővámszedővel volt egyenrangú. Így 1270-ből bizonyos Péter viselte e fontos hivatalt. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2017. január 13., 15:01-kori változata
Udvarnok (Dvorníky) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Galgóci | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1247 | ||
Polgármester | Ľuboš Gubáň | ||
Irányítószám | 920 56 | ||
Körzethívószám | 033 | ||
Forgalmi rendszám | HC | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2026 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 163 m | ||
Terület | 25,54 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 21′ 28″, k. h. 17° 47′ 49″48.357778°N 17.796944°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 28″, k. h. 17° 47′ 49″48.357778°N 17.796944°E | |||
Udvarnok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Udvarnok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Udvarnok (szlovákul Dvorníky) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban. Szolgagyőr tartozik hozzá. Korábbi névelőfordulásai: Nyitraudvarnok (1888) és Irek (Fényes Elek).
Fekvése
Galgóctól 9 km-re, délre fekszik.
Története
Udvarnok 1247 előtt nyitrai várbirtok volt. A tatárjárás alkalmával teljesen elpusztult. A tatárokkal szembeni sajómezei ütközetben ott volt a nyitrai zászlóalj is. Legjelesebb vitézei hullottak el. Elesett Jakab, a nyitrai püspök; sokan az udvarnoki jobbágyok sorából s a szolgagyőriek közül. Ez utóbbiakból a Hechei testvérek váltak ki: Mihály elesett, Márton pedig vitézségének jutalmául 1268-ban nemességet kapott.
A tatárpusztítás lezajlása után – a király adománya folytán – számos új nemzetség telepedett le a vármegye területén. Így 1247-ben az Aba nemzetségből származott Tamás comesnek Udvarnokot adta IV. Béla király. E nemzetség 1268-ban Újlak birtokában fordult elő, 1274-ben pedig V. István király adományából Tavarnok és Ursed, továbbá 1297-ben csere útján Kelecsény, Galgócz, Galantha birtokába jutott. Az 1247-es oklevél, mely a települést „Vduornuc” alakban említi, egyben a település első írásos említése is.
Az Anjouk idejében az Aba nemzetségbeli „nagy” Aba, hűtlensége miatt elvesztette Galgóc, Ujlak, Udvarnok, Divich és Saag nevü birtokait, melyeket I. Lajos király 1349-ben Kont Miklósnak adományozott.
Az okleveles említések szerint egy rév, mely a galgóczi várhoz tartozott, Udvarnokon volt. Miután azonban ezt a vámot Lajos király a Konth-féle hídra helyezte át, oly rohamos süllyedésnek indult, hogy 1363-ban már kérdés támadt az iránt, birnak-e a Vágon révvel az udvarnokiak? Az esztergomi káptalan vizsgálatot indított a király utasítására és megállapította, hogy ez a rév csakugyan az udvarnokiaké, s azon ők szabadon kelhetnek át, s ez a rév előbb volt fő- vagy közrév, mint a semptei. Mivel a semptei révet IV. Béla állította fel 1251 körül, kétségtelennek látszik, hogy az 1294. évi galgócföldi vám azonos volt az udvarnoki vámmal és révvel.
V. László 1453-ban Galgócot összes tartozékaival – Ó-Galgócz, Szent-Péterfalva, Udvarnok, Kis-Ujlak, Bajoncz, Zöldvár, Dicsi, Kelecsény, Cheneth, Jalsva, Diós, Lehotka, Pásztó és Medenczhely – egyetemben Ujlaki Miklósnak, néhai László bán fiának adományozta.
Az 1533-i dicalis összeirás szerint a nyitrai püspök birtokaihoz tartozott: Radosna, Alsó- és Felső-Vesztenicz, Racsic, Udvarnok, Szucsán, Szkacsán és Apáthi Livina mellett.
A Rákóczi szabadságharc egyik eseménye a hagyomány szerint itt történt: „Ocskay, volt kuruc kapitány Pálffy kezére adta seregét. Bercsényi nehány száz válogatott lovassal a vakmerő Beleznayt küldte utána, ki azután Udvarnok táján a Trencsén felől nagymennyiségű prédált drága portékákkal menekülő Ocskaynéra és Ocskayra akadt s vitézül rajtuk ütvén, a prédát elvette.”
Későbbi földesura a Sárváry család, majd a 18. század második fele óta az Erdődy grófi család volt.
A Nyitra megyei lutheránus lelkészség galgóczi fraternitásához tartoztak: Modrova, Hrádek, Vág-Szerdahely, Pöstyén, Drahócz, Keresztúr, Surov, Zéle, Bucsán, Galgócz, Szent-Péter, Udvarnok, Pásztó, Kuti, Melsicz, Vasárd, Attrak és Dióssi.
Fényes Elek Geográphiai szótára szerint: „Udvarnok (Irek), Nyitra vármegyei tót falu, közel a Vág vizéhez, utolsó posta Galgóctól 1 1/2 órányira. Lakja 1064 katolikus, 1 evangélikus, 26 zsidó. Van benne katolikus parókiális templom. Határa dombos; van erdeje; lakosai dohánytermesztéssel foglalatoskodnak. Földesura gr. Erdődy Józsefné”.
Az 1888-as helységnévtár szerint megkülönböztetésül Nyitraudvarnok-nak is nevezték.
A 19-20. század fordulóján 1394 római katolikus, kevés izraelita, 106 német és túlnyomóan szlovák lakost számláltak össze. Postája, táviró és vasúti állomása nem volt, az 1 és fél órára lévő Galgóc volt a központ. 1788-ban épült katolikus temploma, melynek kegyura a faluban nagyobb birtokkal rendelkező Erdődy Ferenc gróf volt, a 10 plébániával rendelkező újlaki alesperességhez tartozott. Az izraelitáknak is volt itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A faluban szeszgyár is működött.
Ugyancsak a 19. század végén írt forrás fő közlekedéséről az alábbiakat írta: „A sempte–galgóczi törvényhatósági közút a diószeg–nyitra–kálnai állami közútból Sempte községnél ágazik ki és Udvarnok, Bajmócska községeken áthaladva csatlakozik Galgóczon a nyitra–galgóczi törvényhatósági közúthoz. Szélessége 5–6 méter, felszíne erősen hullámzatos, a Galgócz melletti somogyi szőlők felé vezető rész 10%-ig emelkedő meredékekkel. Kőalappal ellátva nincsen. Műtárgyai közül 2 boltozott, 1 kőhídfős, fafelszerkezettel és 4 egészen fából épült. Forgalma a galgóczi piaczra irányul és huszonnégy óránként 195 igavonó állat.”
A Pallas nagy lexikona szerint: „kisközség Nyitra vármegye galgóci járásában, (1891) 1394 tót lakos, postahivatallal és postatakarékpénztárral”.
Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Udvarnok, Galgócztól délre, a Vág balpartján, 1394. r. kath. és kevés izr., túlnyomóan tót (106 német) lakossal. Postája van, táviró és vasuti állomása Galgócz. Kath. temploma 1788-ban épült. Kegyura gr. Erdődy Ferencz. Az izraelitáknak is van itt imaházuk, amely 1890-ben épült. A községtől 2 km. távolságban nyugotra, a Vág fölött emelkedő dombon, egy váracs vagy erődítés nyomai látszanak, a mely valószínűleg a török hódoltság idejéből származik. A faluban szeszgyár is van. 1247-ben nyitrai várbirtok volt. Későbbi földesura a Sárváry-család volt, a XVIII. század második fele óta pedig a gr. Erdődy-család. Jelenleg gr. Erdődy Ferencznek van itt nagyobb birtoka."[2]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 1737, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1973 lakosából 1926 szlovák volt.
2011-ben 2090 lakosából 1976 szlovák.
|
|
Nevezetességei
- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1788-ban épült barokk-klasszicista stílusban, a korábbi templom helyén, melyet 1559-ben említenek.
- Szent Vendel szobra a 19. században készült.
- A Szentháromság szoborcsoport 18. századi.
- A szolgagyőri településrészen álló harangláb az 1870-es években készült.
Vár nyomai (Szolgagyőr)
A 20. század elején még látszottak egy közeli vár nyomai. A falutól mintegy negyedórányira, a Vágtól pedig 190 méter távolságra, egy körülbelül 57 méter magas dombon ma is várromok láthatók. Sajnos már 1882-ben is csak igen kevés volt meg e romokból. Ma nyomuk is alig van.
Ez a rom a történészek kutatása szerint az úgynevezett Szolgagyőri Várispánságnak a központja lehetett. Stratégiai fontosságú volt, s ezért a közeli Galgóc és Bánya várak mellett ezt az inkább földvár jelleggel bíró Szolgagyőrt is fenntartották (sőt azt a honfoglalás utáni időben – tehát amikor már Galgóc régen létezett – építették fel). Ugyanis az udvarnoki rév a legalkalmasabb volt a Vágon való átkelésre és Nagyszombat vidékéről Nyitra felé ez volt a legtermészetesebb és legkönnyebben megszállható út. Ennek a révnek őrizete volt a szolgagyőri várjobbágyok első és legfőbb feladata. Erre vall az a körülmény is, hogy Szolgagyőr alkalmazottai között tárnok-udvarnokmester is volt, amely hivatalról tudjuk, hogy az a fővámszedővel volt egyenrangú. Így 1270-ből bizonyos Péter viselte e fontos hivatalt.
Források
- A Pallas nagy lexikona
- Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára, amelyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. Pesten, 1851.
- Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai : Magyarország monográfiája: A magyar korona országai történetének földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Nyitra vármegye. Kiad.: Orsz. Monográfia Társ., Budapest, 1898. XV, 736 p.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. január 13.)