„Szilágy megye” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
|||
207. sor: | 207. sor: | ||
== A megye neves szülöttei == |
== A megye neves szülöttei == |
||
* [[Ilosvai Selymes Péter]] ([[1548]]-[[1574]]) 16. századi krónikás, író, szülőfaluja [[Kusaly]]. |
* [[Ilosvai Selymes Péter]] ([[1548]]-[[1574]]) 16. századi krónikás, író, szülőfaluja [[Kusaly]]. |
||
* [[Wesselényi Miklós]] báró ([[1796]]-[[1850]]) [[Zsibó]] szülötte. |
* [[Wesselényi Miklós (politikus, 1796–1850)|Wesselényi Miklós]] báró ([[1796]]-[[1850]]) [[Zsibó]] szülötte. |
||
* |
* Ifjabb [[Cserey Farkas (1773–1842)|Cserey Farkas]] ([[1773]]-[[1842]]) [[Kraszna (település)|Krasznán]] született. |
||
==Települések== |
==Települések== |
A lap 2018. december 24., 01:21-kori változata
Szilágy megye (Sălaj) | |
Szilágy megye címere | |
Adatok | |
Ország | Románia |
Régió | Partium |
Megyeszékhely | Zilah |
Jelzés | SJ |
Terület | 3864 km² |
Körzethívószám | (+40) 260 |
Népesség | |
Népesség | 212 224 fő (2021. dec. 1.)[1] |
Népsűrűség | 58 fő/km² |
Térkép | |
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágy megye témájú médiaállományokat. |
Szilágy megye (románul: Județul Sălaj) Románia északnyugati részén helyezkedik el. Északkeleti része Partium részét képezi, délkeleti része a történelmi Erdély része. Székhelye Zilah (63 642 lakos). Szomszédos megyék: nyugaton Bihar megye, északon Máramaros megye és Szatmár megye, délen és keleten Kolozs megye.
Földrajz
A megye területe 3 854 km2. Az Erdélyi-középhegység és a Keleti-Kárpátok között terül el, a Szamos menti hátságon és a Szilágysági-dombvidéken. Áthalad rajta a Szamos. Kisebb folyók: Kraszna, Berettyó, Almás, Egregy. Legmagasabb pontja a Perjei Magura, a Meszes-hegységben.
Demográfia
2002-ben 248 015 lakosa volt, a népsűrűség 64/km2. A lakosok 23,07%-a magyar. A 2011-es népszámláláskor a megye 222 689 lakosának 60,1%-a román, 26,4%-a magyar, 6,7%-a roma volt; a lakosság 39,3%-a élt városokban. A népesség változása (a megye mai területére számítva):[2][3]
Nemzetiségi adatok táblázatban
Nemzetiségi eloszlás (2002) | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Összesen | Román | Magyar | Roma (cigány) | Szlovák | Német | Ukrán | Olasz | Zsidó | |||||||
248 015 | 176671 | 57167 | 12544 | 1366 | 102 | 35 | 20 | 12 | |||||||
Görög | Orosz | Szerb | Török | Bolgár | Kínai | Lengyel | Cseh | Egyéb/Nincs adat | |||||||
8 | 8 | 6 | 6 | 5 | 3 | 2 | 1 | 59 |
Vallási adatok táblázatban
Vallási eloszlás (2002) | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Összesen | Ortodox | Református | Pünkösdi | Baptista | Görögkatolikus | Római katolikus | Adventista | Evangéliumi | Unitárius | Evangélikus | |||||
248 015 | 165097 | 48452 | 8548 | 8141 | 6859 | 6358 | 864 | 550 | 60 | 39 | |||||
Óhitű ortodox | Zsidó | Muzulmán | Más | Felekezeten kívüli | Ateista | Nem válaszolt | |||||||||
35 | 13 | 12 | 2482 | 242 | 54 | 209 |
A református egyház két esperessége található a megyében. A Zilahi egyházmegye székhelye Zilah, a Somlyóié Szilágysomlyó, mindkettő a Királyhágó-melléki egyházkerülethez tartozik. Az előbbihez tartozó fontos református települések Zilah, Szilágycseh, Szilágyballa, Szilágysámson és Désháza, az utóbbihoz tartozók Szilágysomlyó, Kraszna, Sarmaság, Szilágyperecsen, Kémer, Szilágynagyfalu, Szilágybagos és Ipp.
Gazdaság
A legfontosabb iparágak: gépipar, élelmiszeripar, textilipar, papír-, bútor- és faipar, gumiipar.
Történelem
1920-ban a román közigazgatás a megyehatárt (az Érmihályfalvi járás és a Nagykárolyi járás idecsatolásával) nyugati irányban a magyar országhatárig kitolta, ezzel az (akkor még) zömmel magyarlakta bihar-szatmári részt három megye között osztotta fel. Ezzel együtt román falvakat is csatoltak hozzá (Dobra, Nántű, Rákosterebes Szatmárból, Csokmány, Aranymező, Szurduk, Kiskeresztes, Nagykeresztes, Szalonnapatak, Tótszállás, Hegyköz, Komlósújfalu Szolnok-Doboka vármegye területéből), hogy a megye ne legyen hangsúlyosan magyar népességű. 1940-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott (4071 km²), a magyar rendszerben a fenti falvak egy része tartozott csak hozzá, viszont idecsatolták Csákigorbó, Gorbósalamon, Kiskalocsa, Paptelke, Csernek, Bezdédtelek községeket. 1952-1968 között a megye területén három tartomány osztozott, a zilahi és a zsibói rajonok Kolozs tartományhoz, a tasnádi és a szilágycsehi rajonok Máramaros tartományhoz, míg a szilágysomlyói Kőrös (Crișana) tartományhoz került. 1968-as újjászervezésekor Zilah székhellyel állították helyre, de korábbi állapotához képest kelet felé eltolva, Tasnád környéke Szatmárhoz csatolódott, viszont Szilágy megye ma mélyen benyúlik a történelmi Erdély területére.
A megye neves szülöttei
- Ilosvai Selymes Péter (1548-1574) 16. századi krónikás, író, szülőfaluja Kusaly.
- Wesselényi Miklós báró (1796-1850) Zsibó szülötte.
- Ifjabb Cserey Farkas (1773-1842) Krasznán született.
Települések
A megyében egy megyei jogú város (Zilah), három város (Szilágysomlyó, Szilágycseh, Zsibó) és 56 község található.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
Külső hivatkozások, források
- Szilágy megye térképe
- Hajdú-Moharos József: Partium - Nagyvárad 1997
- Szilágy.lap.hu - linkgyűjtemény