Ugrás a tartalomhoz

Szerencs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pasztilla (vitalap | szerkesztései) 2021. április 26., 19:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Újabb kép, felújítás után)
 A településen világörökségi helyszín található 
Szerencs
Szerencs látképe
Szerencs látképe
Szerencs címere
Szerencs címere		 Szerencs zászlaja
Szerencs zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásváros
PolgármesterNyiri Tibor (független)[1]
Irányítószám3900
Körzethívószám47
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség8445 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség243,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,68 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 21° 12′ 18″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 44″, k. h. 21° 12′ 18″
Szerencs (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szerencs
Szerencs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szerencs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerencs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szerencs kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szerencsi járásának székhelye, Miskolctól 30 kilométerre. A Zempléni-hegység déli lábánál, a Taktaköz peremén helyezkedik el. Érinti a 37-es főút és a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal is.

Földrajz

A város déli része síkságon fekszik. Az északi része már a Zempléni-hegység egyik hegyére, az Árpád-hegyre épült. Legészakibb része Ond, amely a Fekete-hegyre épült. Közeli hegyek: Bekecsen a Nagy-hegy, Erdőbényén a Szokolya-hegy és a tokaji Kopasz-hegy. Közelebbi városok: Miskolc, Tokaj, Sátoraljaújhely, Sárospatak. A Tokaji borvidék része, pontosabban a Hegyalja és a Zempléni-hegység kapuja.

Története

A település környéke már az őskorban lakott volt: Szerencs-Taktaföldváron újkőkori, a Hajdúréten Kőrézkori leleteket tártak fel.

Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei Hung várából jövet a Takta mellett, a Szerencse hegyéig elterülő mezőn táboroztak le.

A 12. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. Szerencset a középkorban említik először: a plébániatemplomról első említése 1217-ből való. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett. 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi-család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1583-ban Rákóczi Zsigmond zálogba kapta Rudolf császártól Szerencs várát és a nemesi birtokot, majd 1603-ban a végleges adománylevelet is megkapta. 1605. április 17–20. között itt tartották azt az országgyűlést, amin Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották. Hálából 1606. március 9-én Bocskai "kiváltságos mezőváros" státuszt ad Szerencsnek.

A 18. században a település fejlődésnek indult, ám a fejlődés a 19. században megtorpant. 1876-ban a községi törvény értelmében Szerencs a városi rangot is elveszítette. Az ipartelepítés azonban újra elősegítette a fejlődést. 1889-ben felépült a cukorgyár, amely az akkori Európa legnagyobb cukorgyára volt, majd 1923-ban pedig a csokoládégyár is felépült. 1930-ban már csaknem 7000 lakosa volt a településnek.

A második világháború után Szerencs a Szerencsi járás székhelye lett. Az 1960-as években a fejlődés új lendületet kapott, a meglévő gyárakat korszerűsítették, felépült a kenyérgyár és a gépgyár is, új iskolák nyíltak.

1984-ben Szerencs újra városi rangot kapott.

Az EU szabályozás reformjának következményeképpen 2008. március 10-én bejelentették a cukorgyár bezárását.[1] 2009. március 10-én a gyár területén emlékparkot avattak és az önkormányzat emléknappá nyilvánította március 10-ét.[2][halott link]

A monda szerint a Szerencs nevet Árpád fejedelem adta a városnak, amikor az Árpád-hegyen ezt mondta: „Ma ád (ebből származik Mád neve) Isten szerencsét (Szerencs) e tájon (Tállya) Ond (Ond) és Tarcal (Tarcal) vezéreknek.”

Közélete

Polgármesterei

A városban 2018. július 29-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] mivel Koncz Ferencet országgyűlési képviselővé választották és az összeférhetetlenségi törvény alapján lemondott[12] A posztért egyetlen jelölt indult.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
9166
9130
8473
8389
8445
20132014202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98,5%-a magyar, 1,5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,7%, református 19,9%, görögkatolikus 5,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,1% (25,7% nem nyilatkozott).[14]

Látnivalók

  • Rákóczi-várkastély
  • Cukormúzeum
  • református templom, benne kiáltották ki Bocskai Istvánt fejedelemmé en 1605, 3 év mülva itt temették el Rákóczi Zsigmondot
  • katolikus templom
  • Képeslap-múzeum
  • Játékmúzeum
  • Községi Fürdő
  • a településen valamikor a 19. század folyamán hatalmas zsinagóga is épült. Ezt azonban az 1970-es években elbontották.[15]

Képgaléria

  • Szerencs látképe
    Szerencs látképe
  • Légifotó a várról
    Légifotó a várról
  • Községi fürdő, 1910
    Községi fürdő, 1910
  • Katolikus templom
    Katolikus templom
  • A Rákóczi-vár bejárata
    A Rákóczi-vár bejárata
  • Cukorgyár
    Cukorgyár
  • Cukorgyári emlékmű
    Cukorgyári emlékmű
  • Rákóczi-vár (loggia)
    Rákóczi-vár (loggia)
  • Rákóczi-vár, várkert
    Rákóczi-vár, várkert
  • Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem szobra
    Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem szobra
  • Bocskai István szobra
    Bocskai István szobra
  • Városháza
    Városháza

Testvérvárosok

Híres emberek

  • Itt született 1593-ban I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és testvére, Rákóczi Pál, 1596 körül, aki a család katolikus ágát vitte tovább. A harmadik testvér, Rákóczi Zsigmond is a városban született, 1595-ben.
  • 1605. április 20-án a szerencsi országgyűlés itt választotta Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt.
  • Itt élt 1804 és 1806 közt Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg.
  • Itt született 1882. szeptember 17-én Bádonyi Gyula labdarúgó, az első magyar labdarúgó-válogatott kapusa.
  • Itt született 1907. június 29-én Collinásy György festő és fényképész.
  • Itt született 1910. november 21-én Both Béla színművész, A tanú című film Bástya elvtársa, illetve a Szomszédok Béla bácsija
  • Itt született 1976. október 2-án Kulcsár Anita kézilabdázó, magyar bajnok, európa bajnok, illetve olimpiai-, világbajnoki ezüstérmes[16]
  • Innen származik Kiss Ádám humorista, a magyar stand-up-comedy kiemelkedő alakja.
  • 2008-ban Guinness-rekord dőlt a csokifesztiválon, a világ eddigi legnagyobb csokoládéból épített szobrát készítették el a Boci csokoládéról híres Szerencsen, az első Országos Csokoládé Fesztiválon. Az alkotást Ekker Róbert képzőművész egy 350 kilogrammos csokoládétömbből faragta ki, és Csukás István híres csokoládéevő mesehősét, Gombóc Artúrt formázza meg.
  • Itt született Ördög Tibor, a Hooligans zenekar énekese.
  • Innen származnak Tóth Tibor és Kiss Endy, a Hooligans zenészei.
  • Itt hunyt el 1927-ben Ürményi Lajos színész.

Irodalom

  • Salánki István: A Szerencsi Cukorgyár száz éve 1889–1989, Szerencs, 1989, ISBN 963-02-6286-X

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ a b Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz poizív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  5. ↑ Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  6. ↑ Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. ↑ Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Szerencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. ↑ a b Szerencs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. július 29. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  14. ↑ Szerencs Helységnévtár
  15. ↑ https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/mazsihisz-hirek/eldozerolt-es-megmentett-zsinagogak
  16. ↑ - www.szerencs.hu - Szerencs város honlapja | Kulcsár Anita (hu-HU nyelven). www.szerencs.hu. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 22.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerencs&oldid=23815501”