Ugrás a tartalomhoz

Kömörő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2020. december 13., 19:16-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Vallás)
Kömörő
Kömörő címere
Kömörő címere
Kömörő zászlaja
Kömörő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterKarmacsi László Attiláné (független)[1]
Irányítószám4943
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség500 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség35,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 01′ 46″, k. h. 22° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 46″, k. h. 22° 35′ 19″
Kömörő (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Kömörő
Kömörő
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kömörő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kömörő község az Észak-Alföldi régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban.

Fekvése

Az Alföldön, Szatmárban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Szamosközben fekvő település.

A megyeszékhely, Nyíregyháza kb. 75 km, Fehérgyarmat 9 km, Penyige 5 km, Túristvándi 5 km, Kölcse 13 km, Tiszabecs 21 km, Mánd 8,5 km, Tunyogmatolcs 14 km távolságra található.

Megközelítése

Közúton a 491-es főútról Penyigénél Túristvándi felé letérve, egy mellékúton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.
Vasútvonal nem érinti a települést. A legközelebbi vasútállomás a MÁV 113-as számú, Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta vonalán Penyige vasútállomása, amely a településtől kb. 5 km-re található.

Története

Kömörő nevét az oklevelek 1344-ben említik először, Kemerew néven. 1300-as évek elején a Kömörey család volt birtokosa. 1344-ben I. Lajos király a Kölcseyeknek tett új adományt a településre.

1481-ben a Kömörey család tagjai közül Kömörey Mihályné és leányai ismét részt kapnak benne. 1496-ban Ujhelyi László és Szepessy Lászlóné voltak a település birtokosai. 1518-ban Werbőczy István volt itt birtokos, aki részét elcseréli Perényi Istvánnal.1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János és Rácz Miklós voltak itt birtokosok.

1561-ben Fekete Kelemenffy János, 1638-ban Szuhay Gáspár és Máté, Becsky László özvegye, és Mosdóssy Imre voltak birtokosai.

1655-ben Perényi Zsigmondné, 1668-ban Melith Klára, Albisi Zólyomi Miklósné is birtokosaiként vannak feltüntetve.

A 18. században még a Kölcseyeké, de később egészen a Kende családé lett.

A 19. század végén urai a Kende, gróf Rhédey, Czerjék, Ilosvay és Szűcs családok voltak.

A 20. század elején Kende Zsigmond a nagyobb birtokosa.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Juhász Ferencné (független)[3][4]
  • 1994–1998: Juhász Ferencné (független)[5][6]
  • 1998–2002: Juhász Ferencné (független)[7][8]
  • 2002–2003: Juhász Ferencné (független)[9][10]
  • 2003–2006: Juhász András (független)[11][12]
  • 2006–2010: Juhász András (független)[13][14]
  • 2010–2014: Juhász András (FideszKDNP)[15]
  • 2014–2019: Juhász András (FideszKDNP)[16][17]
  • 2019-től: Karmacsi László Attiláné (független)[1]

A településen 2003. november 15-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[18]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
569
558
571
589
498
500
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[19]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,1%-a magyarnak, 11,9% cigánynak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,2%, református 83,7%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 1,9% (8,9% nem válaszolt).[20]

Vallás

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakosainak többsége, mintegy 90%-a református vallású. Római katolikus kb. 5%, görögkatolikus kb. 2,5%, és nem tartozik felekezethez vagy egyházhoz, illetve nem válaszolt kb. 2,5%.[21]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,2%, református 83,7%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 1,9% (8,9% nem válaszolt).[22]

Református egyház

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Szatmári Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kölcsei Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek

Nevezetességei

Rendezvények

  • Gömböc-fesztivál
  • Falunap: minden év pünkösd vasárnapján

Források

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek

  1. a b Kömörő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kömörő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A megválasztott polgármesterek megyénkben (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1990. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 4.) == Kelet-Magyarország, 1990. okt. 3. 4. p.
  5. Kömörő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. A helyi választások végeredménye : A polgármester-jelöltek sorrendje (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1994. december 13. (Hozzáférés: 2020. március 4.) == Kelet-Magyarország, 1994. dec. 13. 11. p.
  7. Kömörő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  8. Megyénk új polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 1998. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 4.) == Kelet-Magyarország, 1998. okt. 21. 7. p.
  9. Kömörő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  10. Községeink és nagyközségeink polgármesterei (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2002. október 21. (Hozzáférés: 2020. március 4.) == Kelet-Magyarország, 2002. okt. 21. 7. p.
  11. a b Kömörő időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2003. november 15. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  12. Polgármestert választottak két településen (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2003. november 17. (Hozzáférés: 2020. március 4.) == Kelet-Magyarország, 2003. nov. 17. 5. p.
  13. Kömörő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  14. Hétfői számunkból kimaradtak (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2006. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 4.) == Kelet-Magyarország, 2006. okt. 3. 3. p.
  15. Kömörő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  16. Kömörő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  17. Önkormányzati választás 2014 (magyar nyelven) (html). Hungaricana, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2020. március 4.) == Kelet-Magyarország, 2014. okt. 14. 5. p.
  18. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  19. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  20. Kömörő Helységnévtár
  21. [1]
  22. Kömörő Helységnévtár

További információk

Kapcsolódó szócikkek