Ugrás a tartalomhoz

Fábiánháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2021. március 23., 15:34-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 77.110.131.114 (vita) szerkesztéséről Hollófernyiges szerkesztésére)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 23.) ezen a változaton alapul.
Fábiánháza
Görögkatolikus templom
Görögkatolikus templom
Fábiánháza címere
Fábiánháza címere		 Fábiánháza zászlaja
Fábiánháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterGyarmati Endre (független)[1]
Irányítószám4354
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség1663 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 46″, k. h. 22° 21′ 15″47.846165°N 22.354256°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 46″, k. h. 22° 21′ 15″47.846165°N 22.354256°E
Fábiánháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Fábiánháza
Fábiánháza
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Fábiánháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fábiánháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fábiánháza község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye DK-i részén, a Nyírség szélén, Nagyecsed mellett fekvő település. Nagyecsed 2,5 km, Mérk 7,5 km, Tiborszállás 9,5 km, Mátészalka 15 km, Nyírcsaholy 8 km, Nyírbátor 21 km-re található.

Nevének eredete

A falu neve a latin Fabianusból való magyar Fábián személynév és a -háza birtokos személyragos szó összetételéből keletkezett. Ez a névadás a XIII-XIV. században volt jellemző.

A falu másik neve Bohol volt. Ez török eredetű személynév lehetett, amely a boy "parancsnok, úr, vezér" és az ul "fiú" szó összetétele.

Története

A település nevének első írásos említése 1341-ből való, ekkor tűnik fel a Hontpázmány nemzetség birtokaként, és ekkor megemlítik másik nevét Bohol-t is.

A falu Ecsed, Sárvármonostora, Szentmárton és Terem között feküdt, templomát már ekkor említik: Szent Benedek apát és hitvalló tiszteletére emelték.

A falu a 13. század körül keletkezhetett, valószínűleg a Hontpázmányok egyik tagja telepítette.

1332-ben a Hontpázmány nemzetségbeli Mojs fia Mihály adta zálogba.

1341-ben a szomszéd Báthori Bereck fiai 82 márkáért megveszik, és ecsedi uradalmukhoz csatolják.

A 15. században a Báthoriak mellett a Báth családnak is volt benne birtoka, melyet 1430-ban ezt a rokonok örökölték. Egy része az Országh családnak jutott, de ők elzálogosították 1487-ben a Harasztiaknak.

A Báthori család kihalása után egy ideig a királyé volt, később pedig a Bethleneké és Rákócziaké.

A falu századokon át az ecsedi uradalomhoz tartozott.

1746-1748 között gróf Károlyi Ferenc vette meg, és egészen a 20. század elejéig a Károlyi család volt a fő birtokosa (Ébele Gábor: Ecsedi uradalom 1898.)

Görögkatolikus templom

Az Ecsedi-láp nyugati szélére települt falu sokat szenvedett az árvizektől. Bizonyára nem kerülte el - a szomszédos Nagyecsed-hez hasonlóan - a különböző hadjáratoknak, a kuruc szabadságharcnak a megpróbáltatásait sem.

1862-ben a faluban nagy tűzvész pusztított, ekkor a község kétharmada leégett.

A 2720 hektár területen fekvő településen az 1980-as népszámlálási adatok szerint 1997 lakosa volt, és 729 lakóháza volt - ebből 97 az Előtelek nevű külterületi településen.

A település képe 1945 óta sokat változott, önálló általános iskolája van, több középület, üzlet, lakóház épült. A lakosság főként mezőgazdaságból él, vagy a közeli városokba ingázik.

A falunak vasútja nincs, a környező falvakkal és Mátészalkával autóbuszjárat köti össze.

Az I. világháborúban részt vett Weisz Ferenc mészáros. 1926-ban költözött a faluba Neumann Bertalan szabómester, akinek Nagyecseden is volt társas üzlete. 1933-ban Bleier Ferenc rőfös- és szatócs üzletet nyitott. 1941-ben 79 zsidó élt a településen.1944-ben 38-at elvittek a mátészalkai gettóba, majd Auschwiztba, ahonnan senki nem tért vissza. Ezt a 38 személyt április 15-én éjfélkor gyűjtötték össze. Azzal vádolták őket, hogy a zsinagógában titkos rádióleadót találtak. Mátészalkára érve már az volt a vád, hogy pénzt gyűjtöttek a csehszlovák hadseregnek, hogy felszereljék magukat repülővel.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Papp Tamás (független)[3]
  • 1994–1998: Papp Tamás (független)[4]
  • 1998–2002: Papp Tamás (független)[5]
  • 2002–2006: Papp Tamás (független)[6]
  • 2006–2010: Papp Tamás (független)[7]
  • 2010–2014: Gyarmati Endre (független)[8]
  • 2014–2019: Gyarmati Endre (független)[9]
  • 2019-től: Gyarmati Endre (független)[1]


Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1718
1734
1747
1697
1744
1694
1663
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 12,8% cigánynak mondta magát (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4%, református 59,2%, görögkatolikus 17,2%, felekezeten kívüli 2,2% (10,7% nem válaszolt).[11]

Előtelek

Fábiánháza külterületén található Előtelek, amely a település határába olvadt Üllő falu helyén alakult ki.

Nevének eredete

Üllő (Illeu), puszta személynévi eredetű nevezetes földrajzi név. Rokonságban van Árpád egyik fiának, Jelech-nek a nevével, valamint az Ilk,Üllő helynevekkel. A személynév végső soron a kazár ilig ~ elig "uralkodó, fejedelem" jelentésű szóból való. Ebből szabályos hangfejlődéssel jött létre a mai névforma: Iliy > Ileü > Eleü > Elő > Előtelek (Szab.Szatm.i.h.).

Története

Első említése 1321-ből való, amikor a Gutkeled nemzetségbeli Pál bán fiai a rokon Báthori Bereckkel elcserélik. (Szab.szatm.i.h.). Későbbi történetéről a források nem szólnak. Előtelek néven azonban a fábiánházi határnak a nagyecsedivel szomszédos részén ma is van egy viszonylag népes tanya.

Előtelek két különálló részből jött létre. A múlt század első évtizedeiben (1900-as évek) Piret bárónak volt itt gazdasági tanyája, majorja. Ez Előtelek-tanya, Előtelek néven hivatalosan Nagyecsedhez tartozott, és a báró cselédei lakták.

Közelében - de már Fábiánháza területén - kaptak telket az első világháborúból hazatért katonák (Újtelek). Az új településrész később fokozatosan kiépült, a másik pedig elvesztette önállóságát, beolvadt az előbbibe, illetve elsorvadt.

Előtelek ma több utcából áll. Villanya, boltja is van, s a környező községekkel autóbuszjárat köti össze.

Az 1960-as évekig általános iskolája is volt.

Nevezetességei

  • Református templom
  • Görögkatolikus templom
  • Múzeum

Híres szülötte

Jegyzetek

  1. ↑ a b Fábiánháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Fábiánháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Fábiánháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  5. ↑ Fábiánháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  6. ↑ Fábiánháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  7. ↑ Fábiánháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  8. ↑ Fábiánháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  9. ↑ Fábiánháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Fábiánháza Helységnévtár
  12. ↑ http://www.fabianhaza.hu/fhazahirlap_14_2_4.htm[halott link]

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fábiánháza&oldid=23707639”