Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Rövidítése:
WP:KF-NY
WP:KF-NYELVI

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2007. 05. 13. · 06. 10. · 07. 20. · 08. 21. · 09. 18. · 10. 13. · 11. 02. · 11. 27.
• 2008. 01. 14. · 02. 14. · 03. 24. · 05. 02. · 05. 20. · 07. 01. · 08. 17. · 16 · 17 · 18 · 19
• 2009 | 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35
• 2010 | 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47 · 48 · 49
• 2011 | 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67
• 2012 | 68 · 69 · 70 · 71 · 72 · 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82
• 2013 | 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95 · 96 · 97 · 98 · 99
• 2014 | 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112
• 2015 | 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119 · 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130
• 2016 | 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140
• 2017 | 141 · 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150
• 2018 | 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162
• 2019 | 163 · 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170
• 2020 | 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181
• 2021 | 182 · 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191
• 2022 | 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197 · 198 · 199
• 2023 | 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207
• 2024 | 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213 · 214

Nagybetűs Egyházak

Függőben nehogy elfelejtődjön. – Rlevente ^üzenet 2018. május 15., 13:33 (CEST)

Mi indokolja az alábbi egyházak, egyházi szervezetek, közösségek nagybetűs elnevezését? – Rlevente ^üzenet 2018. május 11., 11:22 (CEST)

• Magyarországi Református Egyház
• Erdélyi Gyülekezet
• Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház
• Magyarországi Evangélikus Egyház
• Lutheránus Világszövetség
• Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye
• Gyulai Román Ortodox Püspökség
• Magyarországi Baptista Egyház
• Magyarországi Metodista Egyház
• Magyar Pünkösdi Egyház
• Skóciai Szent Margit Anglikán Episzkopális Egyház
• Anglikán Közösség
• Metodista Világtanács
• Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza
• Afrikai Intézményesült Egyházak
• Krisztus Egyházai
• Krisztus Nemzetközi Egyházai
• Krisztus Magyarországi Egyháza
• Krisztus Közössége
• Hetednapi Adventista Egyház
• Új Apostoli Egyház
• Keresztény Tudomány (vallás)
• Egyesítő Egyház
• Sátán Egyháza
• Hit Gyülekezete
• Magyarországi Jehova Tanúi Egyház
• Magyarországi Szcientológia Egyház
• Univerzális Élet
• Üdvösség Hirdetői Egyház
• Az Univerzum Egyháza
• Boldog Isten Gyülekezete
• Derű Egyháza
• Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége
• Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
• Budapesti Autonóm Orthodox Hitközség
• Budapesti Zsidó Hitközség
• Pesti Izraelita Hitközség
• Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség
• Hindu Vaisnava Egyház
• Iszlám Egyház
• Magyar Iszlám Közösség
• Magyarországi Muszlimok Egyháza
• Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége
• Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség

Ha jól emlékszem, @Bennó: azért kisbetűsítette a katolikus egyházat, mert nem jogi személy. – Hkoala 2018. május 11., 12:39 (CEST)

Biztos, hogy van erről valahol régebben a kocsmafalon bőven okfejtés. A kényes kérdés nem a jogi személyiség, hanem az intézményszerűség. Vallásfelekezetek és mozgalmak hagyományosan nem minősülnek intézménynek, bár nyilván tarthatnak fenn intézményeket. Az egyházi közigazgatás egységeit a polgári mintájára szoktuk kezelni (pl. egyházmegye, egyházkerület). Ettől függetlenül pl. a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az OH.-ban naggyal szerepel, ezt ők intézménynek tekintik, és ilyen esetnek tűnik a Budapesti Zsidó Hitközség vagy a Hit Gyülekezete is. Egyszóval a kérdés korántsem egyszerű. Irányzatnév/felekezetnév a keresztény tudomány, ezt nem kezelném naggyal, de pl. a Metodista Világtanács már intézményszerű/egyesületszerű jelenség. @Pasztilla: Bennó^fogadó 2018. május 11., 19:31 (CEST)

Hű, énnekem mostanában pislogni se sok időm van, látok fent ilyet is, olyat is, sőt még amolyant is, de kifejteni talán egy hét múlva tudom. Elnézést. Pasztilla 2018. május 11., 19:44 (CEST)

Az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy, így az Erdélyi Gyülekezet is; továbbá a Metodista Világtanács is, mivel szervezet neve.

• Egyházi Nyilvántartó rendszer
• Magyarországon bejegyzett egyházak

talán kivétel az afrikai intézményesült egyházak, az anglikán közösség és a keresztény tudomány - ezekben bizonytalan vagyok. – M. V. ✉ 2019. május 7., 05:52 (CEST)

Szerintem az állami weboldalak nem éppen a legjobb források helyesírási kérdésben. Meglehetősen gyakran találni rajtuk orbitális hülyeségeket, gyakran teljesen random módon írnak dolgokat. Lásd pl. az Államadósság Kezelő Központ vagy a korábbi Állami Autópálya Kezelő intézményneveket... Xia ^Üzenő 2019. május 7., 09:00 (CEST)

Állami weboldal ide vagy oda, az egyháznevek minden kezdőbetűje nagy. Akármelyik egyház saját weboldalán is így találhatók meg. – M. V. ✉ 2019. május 7., 17:18 (CEST)

Nekem a felsoroltak specifikus/szervezetszerű entitásoknak tűnnek. Az biztos, hogy a 12. kiadás példatárában a katolikus egyház, református egyház mint olyan csupa kisbetűs. – Pagony ^foxhole 2019. május 7., 17:30 (CEST)

 megjegyzés-- Kénytelen vagyok hozzászólni, mert messze nem olyan "random" az intézmények, cégek stb. nevének helyesírási gyakorlata, mint aminek látszik.

A "református egyház" kisbetűs, mert nem tulajdonnévi a szerkezet. A Magyar Református Egyház viszont az intézményneveknek megfelelően csupa nagybetű. Tehát a példa jó, ha a világ református egyházairól beszélünk, hiszen nagyon sok van belőlük a különböző országokban.

Az Erdélyi Gyülekezet az iskolapélda arra, miért KELL nagy kezdőbetűkkel írni. Erdélyben számos gyülekezet van - Budapesten egy konkrét gyülekezet viseli büszkén ezt a nevet. A budapesti Erdélyi gyülekezet tehát nem egyszerűen egy erdélyi gyülekezet.

A kérdést az egyházi szervezeteknél egyszerűen az dönti el, hogy konkrét entitást jelölnek-e, esetleg köznevek kombinációjából álló nevükkel.--Linkoman ^vita 2019. május 7., 18:04 (CEST)

@Pasztilla: esetleg most végig tudod gondolni a fenti találós kérdéseket. Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. szeptember 3., 19:53 (CEST)

Az a helyzet, hogy szócikket írni sincs érkezésem, pedig mégis csak az volna a fő ambícióm. A közeljövőben is csak szórványosan lesz időm. A kocsmafalakat pedig már jó ideje levettem a figyelőlistámról, mert csak az időt és az ideget viszik a hasznosság jutalomérzete nélkül. Sajnálom. Pasztilla 2019. szeptember 3., 20:32 (CEST)

Samat ^{üzenetrögzítő} 2019. szeptember 3., 21:09 (CEST)

Modell/típus újratöltve

Függőben RuIsZa ^vita 2018. május 28., 19:50 (CEST)

@Linkoman: és @Pallerti: már beszéltek a témáról: az autók terén mit nevezünk típusnak, mit modellnek, mit modellváltozatnak. Az én álláspontom:

• típus: külön modellnéven () futó autók, de a Citroën és a Toyota Picasso ill. Verso névvel ellátott autói is külön típusnak számítanak. Még nem tudtam magammal megállapodni abban, az egyes generációk külön típusnak számítanak-e, de ha a Peugeot 3008-at/5008-at nézem, akkor igen.
• modell: Olyan, mint a Peugeot 208 Active vagy a Suzuki Vitara GLS, valamint a karosszériaváltozatok (kombi/limuzin/kupé/kabrió/ferde hátú) is idetartoznak.
• modellváltozat: Én ezt a szót nem használnám.

Esetleg használhatjuk úgy, ahogyan éppen jólesik? – RuIsZa ^vita 2018. május 23., 14:02 (CEST)

@RulsZa: -- Sajnálattal látom, hogy nem sikerült megmagyaráznom, miért tartom fontosnak az általam felvetett kérdést.

A "használhatjuk úgy, ahogyan jólesik" kifejezés mutatja, hogy csak ízléskérdésnek látod a dilemmát. Pedig nem az! Sőt, a Te Peugeot 3008-as szócikked fejrésze mutatja, hogy Te úgy határozod meg a Peugeot 3008-as jelzéssel ellátott személygépkocsit, hogy "autó" - ez ugyanis a mondat utolsó szava!

Az előző felsorolásodból teljesen hiányzik azon neveknek a szintje, amelyet az angol szaksajtó "make" (gyártmány) szóval vagy "marque" (márka) szóval jelöl. Pont azért vetettem fel a kérdést Pallertinek, mert a szaksajtó magyarul, németül, angolul stb. is teljesen vegyesen használja a típus (Jaguar Type E) és a modell (Model T a Fordtól) szavakat. Ez volt eddig is a dilemmám: a típus és modell szavakat lényegében azonos tartalommal használják. A sokkal világosabb "submarque" (almárka) csak a marketing szaknyelvében használatos, az autós sajtó ritkán használja.

Az én javaslatom névcentrikus, tehát a generációkat egyértelműen úgy határoznám meg, mint azonos nevű, ám időben egymástól elhatárolható, eltérő műszaki tartalmú elnevezéseket.(pl. az OPEL KADETT különböző generációi között ég és föld különbség van műszakilag).

Ugyancsak névcentrikus a felfogásom a gépkocsik bármely jellemzőjének kifejezése tekintetében. (Ezeket nevezem modellváltozatnak).

Ilyen jellemző lehet

• a motor lökettérfogata (pl. 1500)
• a motor elhelyezése (pl. Volkswagen Bogár Boxer)
• a karosszéria (pl. a Toyota általában a kombik karosszériára használja a VERSO szót - pl. COROLLA VERSO, ám van TOYOTA VERSO is, más egyéb nevek nélkül. A kétféle felhasználás ugyanannak a névnek a különböző funkciójú felhasználását jelenti.

A lényeg az, hogy az autógyárak bizonyos műszaki jellemzőket ki akarnak fejezni a névadásukkal, más jellemzőket pedig nem akarnak. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk.

Te például a "modellváltozat" szó tekintetében egyszerűen annyit írsz: nem használnád. Ennyi. Az indokait csak Te tudhatod.

Összefoglalva a fentieket, 3 szint van az elnevezésnél:

• az adott gyártóra asszociáló név (pl. BMW)
• az adott gyár azonos nevű, eltérő műszaki tartalmú autóira használt egyetlen név
• az azonos nevű autók további műszaki jellemzőire utaló, több tagból álló név.

Kérlek, előbb ezeknek a szinteknek a lényegén gondolkodj el kicsit, a döntés a szóhasználatról csak ezután jön. Egy lexikon számára pedig az lenne a fontos, ha nem egyszerűen a semmitmondó "név", meg "autó" szavakat használjuk, hanem megpróbálunk egységes terminológiát kialakítani.

Amíg ilyet nem sikerül közös álláspontot kialakítani, addig nem szerencsés szócikkeknél hivatkozni a megbeszéléseinkre, hiszen semmiféle megegyezés nincs köztünk...--Linkoman ^vita 2018. május 24., 21:50 (CEST)

@Linkoman: akkor legyen külön típus a generáció is, bár van másik oldala is az éremnek, mert a Toyota Prius második és harmadik generációja alig különbözik. A Verso a Toyotánál nem kombi (a kombi a Wagon), hanem egy olyan egyterű változat, mint a Citroennél (most nincs pöttyös e-m) a Picasso, tehát külön típusként kezelném. Peugeot 3008-ról (sajnos) nem írtam cikket. A modellváltozat nekem jó úgy, ahogy írtad. Viszont neked mi a véleményed arról, hogy egy anonbanda folyamatosan azt írja autós cikkek bevezetőjébe, hogy: Első VÁLTOZATA xxxx-ben került le a futószalagról? RuIsZa ^vita 2018. május 25., 07:18 (CEST)

Mecseki Kisvasút vagy Mecseki kisvasút?

Függőben A Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben összegyűjtött szócikk-címek szinte kivétel nélkül hibásak (plusz a Budavári Sikló címe is), ezeket egyenként javítani, és a hivatkozásokat kékíteni kellene. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 20:37 (CEST)

Próbálom kékíteni a Péccsel kapcsolatos szócikkeket. Éppen a Mecseki Kisvasútnál tartottam (@Vampeare: még 2014-ben nevezte át Mecseki kisvasútra), de most látom, hogy minden kisvasút (alföldi, debreceni, felsőpetényi, hegyközi, hortobágyi, kecskeméti, nyírvidéki) nagybetűs, csak a pécsi kicsi.

Van ennek valami különös oka? Az átnevezés volt hibás, vagy a többi kisvasút vár az átnevezésre? – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 14:27 (CEST)

A nagybetűsek hibásak. misibacsi*^üzenet 2018. október 23., 16:07 (CEST)

• @EniPort:: azért írtam át, mert szerintem nem intézménynév a Mecseki Kisvasút, hanem ez egy kisvasút, ami a Mecseken van; ahogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija sem nagy P és nagy Dzs. Ha intézménynek tekintjük, akkor nagybetűs a helyes (AkH. 187.), de mivel szerintem nem intézmény, így az AkH. 190. a mérvadó és kis k-val írandó. vampeare ^vita 2018. október 23., 16:09 (CEST)

A völgyekben kanyargó kisvasutak még akkor sem tulajdonnevek, ha történetesen van saját intézményi hátterük. Ahogy a budavári sikló és a tihanyi komp sem az. Pasztilla 2018. október 23., 16:19 (CEST)

Köszönöm szépen a válaszokat, a pécsi kisvasút akkor most jól van, viszont egy hozzáértőnek (lehetőleg botgazdának) szükséges volna átnéznie a Magyarország kisvasútjainak listája szócikkben jól összegyűjtött szócikk-címeket: ezek szerint szinte kivétel nélkül hibásak (plusz még az említett Budavári Sikló címe is). – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 20:34 (CEST)

Még tiszta szerencse, hogy a fogaskerekű vasút megmaradt, nem vették észre mindent nagybetűsítő árgus szemek. Pasztilla 2018. október 23., 20:45 (CEST)

Nem szóltam, megvan az is: Budapesti Fogaskerekű Vasút. Pasztilla 2018. október 23., 20:46 (CEST)

+ Budapesti Libegő – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:01 (CEST)

Itt van a témában eddig fellelt, átnevezésre váró szócikkek listája; kérlek bővítsétek, vagy jelezzétek mellette ami kész. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 21:04 (CEST)

1. Alföldi Kisvasút
2. Almamelléki Állami Erdei Vasút
3. Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút
4. Bodrogközi Gazdasági Vasút
5. Budapesti Fogaskerekű Vasút
6. Budapesti Libegő
7. Budavári Sikló ez nagyjából megvan, vagy folyamatban, botgazda már nem kell hozzá
8. Csongrád–felgyői Gazdasági Vasút
9. Csömödéri Állami Erdei Vasút
10. Debreceni Vidámparki Kisvasút
11. Dombóvári Gazdasági Vasút
12. Egri Gazdasági Vasút
13. Fegyverneki Gazdasági Vasút
14. Felsőpetényi Kisvasút
15. Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
16. Gemenci Állami Erdei Vasút
17. Hegyközi Kisvasút
18. Hortobágyi Kisvasút
19. Hortobágy-halastavi Kisvasút
20. Kaposvári Gazdasági Vasút
21. Kapuvári Gazdasági Vasút
22. Kaszói Állami Erdei Vasút
23. Kecskeméti Kisvasút
24. Kemencei Erdei Múzeumvasút
25. Királyréti Erdei Vasút
26. Lillafüredi Állami Erdei Vasút
27. Mesztegnyői Állami Erdei Vasút
28. Mezőhegyesi Gazdasági Vasút
29. Nagybörzsönyi Erdei Vasút
30. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút
31. Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
32. Nyírvidéki Kisvasút
33. Ókígyósi Gazdasági Vasút
34. Pálházi Állami Erdei Vasút
35. Süttői Állami Erdei Vasút
36. Szegedi Kisvasút
37. Szegvári Gazdasági Vasút
38. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút – Ezzel szerintem nem kell foglalkozni. Jó helyre mutat, időnként beeső linkek meg legalább nem lesznek pirosak. – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:19 (CEST)

    Az egyetlen rá mutató linket kékítettem. Viszont azt érdemes esetleg meggondolni, hogy ha az összes többinél Tiszakécskei Gyermekvasút illetve Veszprémi Gyermekvasút formát használunk, akkor nem volna-e érdemes ezt is Széchenyi-hegyi gyermekvasútnak nevezni a mostani semmitmondó Gyermekvasút (Budapest) helyett. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 22:30 (CEST)

39. Szigetközi Gazdasági Vasút
40. Szilvásváradi Erdei Vasút
41. Szobi Gazdasági Vasút
42. Tiszakécskei Gyermekvasút
43. Tiszakécskei Kisvasút
44. Tömörkényi Halgazdasági Vasút
45. Vál-völgyi Kisvasút
46. Veszprémi Gyermekvasút
47. Zsuzsi Erdei Vasút

Azért az Állami Erdei Vasút végződésűekben nem vagyok biztos, hogy csupa kis kezdőbetűvel helyesek lennének. – Puskás Zoli ^vita 2018. október 23., 21:10 (CEST)

Töröljétek ki kérlek, amit hibásan raktam be a listába: van már benne gazdasági vasút, erdei vasút, gyermekvasút, stb. – EniPort  ^eszmecsere 2018. október 23., 21:19 (CEST)

Ami Állami Erdei Vasút, azt is nyugodtan át lehet keresztelni mondjuk kisvasúttá, pl. a Szalajkavölgyi Állami Erdei Vasút is Szilvásváradi kisvasút vagy Szilvásváradi erdei vasút néven futhatna. vampeare ^vita 2018. október 23., 21:41 (CEST)

Felkészül: Gellért-hegyi Sikló, sőt, amilyen figyelmesek, Gellérthegyi Sikló. Pasztilla 2018. október 23., 21:45 (CEST)

Van egy Gyermekvasút (Marosvásárhely) cikk is. Nem lenne jobb átnevezni Marosvásárhelyi gyermekvasút, esetleg Somostetői gyermekvasút névre? Whitepixels ^vita 2018. december 12., 06:45 (CET)

Kiegészítő kérdés: ha nem tulajdonnév, akkor viszont nem Somostetői gyermekvasút vagy Budavári sikló a helyes, hanem somostetői gyermekvasút, illetve budavári sikló nem? Palotabarát ^vita 2019. május 19., 11:23 (CEST)

Nyelvhelyességi probléma vasútállomások szócikkében

Függőben Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 14., 11:56 (CEST)

A botgazdák üzenőfaláról áthozva Malatinszky ^vita 2019. augusztus 15., 15:28 (CEST)

Felfedeztem egy olyan nyelvhelyességi problémát, ami valószínűleg tömeges javítást igényel, tehát bottal lenne a legsimább ügy megoldani. A magyar vasútállomásokról, megállóhelyekről szóló cikkek döntő többsége egy ilyesmi szöveggel indul: „X vasútállomás egy Y megyei vasútállomás X településen, melyet a MÁV üzemeltet.” Ez így abszolút hibás, mert a(z) „(a)mely” szó ilyen helyzetben csak az előtte álló főnévre utalhat, de a MÁV nem a települést üzemelteti, hanem az állomást. A legegyszerűbb lenne ezt egy szimpla szórendi cserével javítani, így: „X vasútállomás egy Y megyei vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet X településen.” Van néhány tucat olyan megálló is, ahol az üzemeltetést átvette a helyi önkormányzat, az ezekről szóló szócikkek többségében is megjelenik ez a hiba. Ott efféle szórend kialakítása lenne célszerű: „X vasútállomás egy Y megyei vasútállomás, melyet X önkormányzat üzemeltet a település területén.” Néhány tucat Balaton környéki állomásnál elvégeztem ezt a javítást, de az egész országra kiterjedően jó lenne megcsinálni (és akkor a külföldi vasútállomásokat még nem is néztem). Előre is köszönöm, ha valaki vállalkozik rá, hogy valamelyik bot segítségével megcsinálja. Solymári ^vita 2019. augusztus 15., 11:08 (CEST)

„X vasútállomás egy Y megyei vasútállomás” – Akkor már jó lenne, ha nem erre lenne javítva, hanem ez is javítva lenne, ugyanis ez így felesleges redundancia, ráadásul idétlenül is hangzik, hogy kijelentjük egy vasútállomásról, hogy az egy vasútállomás. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2019. augusztus 15., 11:24 (CEST)

 megjegyzés Mivel az X településen vesszők között van (vagyis olyan mintha – és – között lenne), így szerintem nem jelenti azt hogy a települést üzemeltetné a MÁV, ezért nem is helytelen a megfogalmazás. Kemenymate ^vita 2019. augusztus 15., 11:44 (CEST)

Ismereteim szerint az „aki, ami, amely” stb. névmások előtt mindenképpen kell vessző, ezért úgy vélem, hogy nincs relevanciája ebben a kérdésben a mondatbeli vesszők számának. Valószínű persze, hogy nincs olyan, magyarul tudó ember, aki félreértene egy ilyen mondatot, de akkor sem egyértelmű, hogy az üzemeltetés szó itt mire vonatkozik, és ha egy egyszerű szórendi javítással orvosolható, akkor érdemes lehet megtenni. Solymári ^vita 2019. augusztus 15., 19:40 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Egyúttal jó lenne megszabadulni az "egy"-ektől is. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2019. augusztus 15., 11:48 (CEST)

+ akkor a megállóhelyeknél cseréljük ki a vasútállomást (vasúti) megállóhelyre. – balint36 ^{🚌 buszmegálló} 2019. augusztus 15., 12:34 (CEST)

Áthoztam ezt a vitát ide a botgazda-üzenőről. Először találjuk ki, mi lesz a legszerencsésebb szöveg, és csak a kész, konszenzusos megoldást tegyük a botgazdák elé. Malatinszky ^vita 2019. augusztus 15., 15:30 (CEST)

Mit szólnátok ahhoz a szöveghez, hogy „Kál-Kápolna vasútállomást a MÁV üzemelteti a Heves megyei Kálon”? Tudom, hogy formailag nem definiáljuk ezzel a szócikk tárgyát, de én megelőlegezném az olvasónak azt a bizalmat, hogy magától is rájön: Kál-Kápolna vasútállomás az bizony egy vasútállomás. (Sajnos még így is lesznek olyan szerencsétlen fordulatok, mint hogy „Heves vasútállomást a MÁV üzemelteti a Heves megyei Hevesen”, de ha egységesek akarunk lenni, nem tudok ennél jobbat kitalálni.) -- Malatinszky ^vita 2019. augusztus 15., 15:39 (CEST)

Jó is hogy áthoztad, bottal nem tudom mennyire lehetne megcsinálni, rengeteg változatban vannak már a bevezetők. Az egységesítést és a vasútállomás szó duplázásának megszüntetését támogatom, viszont akkor a megállóhelyekbe is bele kéne venni a vasút szót. A fenti példa első ránézésre tetszik, bár az önkormányzati üzemeltetésnél egyáltalán nem lenne szerencsés: Taktaszada megállóhelyet Taktaszada önkormányzata üzemelteti a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaszadán. Kemenymate ^vita 2019. augusztus 15., 16:59 (CEST)

Esetleg ilyenkor valami olyat lehetne, hogy Taktaszada megállóhelyet a helyi önkormányzat üzemelteti a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaszadán. -- Malatinszky ^vita 2019. augusztus 15., 17:48 (CEST)

Nem tűnik rossznak. Kemenymate ^vita 2019. augusztus 16., 06:14 (CEST)

Ahogy lentebb is említem, van olyan is, hogy "Erdőbénye megállóhely egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vasútállomás, Szegilong településen, melyet Szegilong önkormányzata üzemeltet", úgyhogy oda kell figyelni, hogy minden esetben világos-e, hogy a "helyi" melyik helyi. Ragold ^vita 2019. augusztus 18., 00:56 (CEST)

A botos megoldásról való beszélgetéshez először látni kellene az érintett cikkek listáját. Sajnos egy sincs belinkelve példának. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. augusztus 15., 17:25 (CEST)

Ez egyértelműen az én hibám volt, amiért elnézést kérek, mert nincs még tapasztalatom a botgazdák felé intézhető kérdések megfogalmazásának formai és technikai mikéntjében. Egyúttal itt köszönök meg minden eddigi és ezután érkező segítséget a probléma rendezéséhez. Solymári ^vita 2019. augusztus 15., 19:26 (CEST)

Itt a Kategória:Magyarország vasútállomásai, talán ebben a legjobb kattintgatni, hogy többfajta példát is lássunk. Malatinszky ^vita 2019. augusztus 15., 17:45 (CEST)

Példák:

1. Tápiószecső vasútállomás "Tápiószecső vasútállomás egy Pest megyei vasútállomás, Tápiószecső településen, melyet Tápiószecső önkormányzata üzemeltet."
2. Kisbér vasútállomás "Kisbér vasútállomás egy Komárom-Esztergom megyei vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet Kisbér városában."

Az én szövegjavaslatom: "Tápiószecső (Kisbér) vasútállomás a MÁV egyik vasútállomása Tápiószecsőn (Kisbéren)." Esetleg a településnév előtt vesszővel. – Vadaro ^vita 2019. augusztus 15., 23:20 (CEST)

Ebben így ugyanúgy duplikátum a vasútállomás szó és nem megoldás az önkormányzati üzemeltetésekre sem. A település neve elé szerintem felesleges a vessző. Kemenymate ^vita 2019. augusztus 16., 06:12 (CEST)

Meg ilyen is van: Ballószög vasúti megállóhely egy megszűnt Bács-Kiskun megyei megállóhely, Ballószög településen, melyet a MÁV üzemeltetett. Mi a csudának a megye ide? Olyanok ezek a cikkek, mintha bottal készítették volna őket, de humán szerkesztői azonosító alatt. Nem először találkozunk ilyen átgondolatlan botos cikklétrehozással. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. augusztus 16., 02:28 (CEST)

Mi a baj a megyével? Kemenymate ^vita 2019. augusztus 16., 06:11 (CEST)

Teljesen redundáns, ott van mellette a település belinkelve, az már meghatározza a megyét. A Búza térre se mondanád, hogy az egy BAZ megyei tér Miskolcon – az egy miskolci tér. A többi cikkünkben sem alkalmazunk ilyen felesleges meghatározásokat, főleg nem a cikk első mondatában, amelynek a cikk tárgyát kell tömören meghatároznia az olvasó számára. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. augusztus 16., 08:35 (CEST)

Azért Miskolcot többen ismerik, illetve tudják térképen elhelyezni, mint Ballószöget... Kemenymate ^vita 2019. augusztus 16., 08:42 (CEST)

Ráadásul így azt a benyomást is kelti, mintha elsődlegesen Bács-Kiskun megyei megállóhely lenne, és csak mellékesen helyezkedne el pont Ballószögön, azaz lenne valami titkos kapocs az összes Bács-Kiskun megyei megállóhely között. De mi tudjuk, hogy ez csak egy csoportosítási szempont a Wikipédiában, a vasúti megállóhelyek között nem a megye a szervező erő, hanem az üzemeltető meg a vasútvonal. Tehát a megye kifejezetté tétele egy felesleges és virtuális szerveződési szintet vetít a cikkbe. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. augusztus 16., 08:39 (CEST)

Próbálva megtartani az időrendet: Ballószög csak egy példa, ezek bottal, feltehetően előzetes egyeztetés nélkül, egy kaptafára készült szócikkek. Javítani is csak egységesen tudjuk őket, hacsak nem írod meg azt a botot, amelyik elemzi, hogy melyik települést ki szerint hányan ismerik. Miskolc is egy példa, helyettesítsd be egy kevésbé ismert településsel, ott sem szoktuk kiírni a megyét. De még ha mindenáron a vasúti megállóhelyek cikkében akarnánk az olvasókat felvilágosítani Ballószög elhelyezkedéséről, hogy ne kelljen a cikkre kattintaniuk, akkor is azt kellene írnunk, hogy megszűnt vasúti megállóhely a Bács-Kiskun megyei Ballószögön. Ugyanis a megyéhez tartozás Ballószög tulajdonsága, nem a megállóhelyé, mert ezzel azt sugalljuk, hogy a megállóhely Ballószögtől függetlenül, saját jogán tartozik valamelyik megyéhez, és akár tartozhatna másikhoz is. Szemantikai hiba, ha rossz szintre helyezzük az információt. A jelzőt a jelzett szó elé tegyük, az meg itt elsődlegesen a település. De ott is felesleges, ezzel csak azt akartam mutatni, hogy a mostani fogalmazás többszörösen hibás. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. augusztus 16., 08:54 (CEST)

@Kemenymate: A szövegjavaslatomban nincs szó üzemeltetésről, nincs is szükség rá, ha azt írjuk, hogy "a MÁV egyik vasútállomása". Az állomások állítólagos "önkormányzati üzemeltetés"-e szerintem tévedés. Csakis az állomásépületre és egyes építményeire (pl. aluljáró) vonatkozhat, (az állomás vágányhálózatát, jelzőit, stb. nyilván a MÁV berendezései, szabályzatai szerint üzemeltetik, a MÁV dolgozói). Ez a tévedés a MÁV illetékesének felületes megfogalmazásából, vagy a hírügynökség felületes átvételéből eredhet, – nem tudom; de úgy gondolom, hogy csak részigazság, vagyis megtévesztő. – Vadaro ^vita 2019. augusztus 16., 09:44 (CEST)

Lehet igazad van, akkor ezt is így kéne megfogalmazni. Kemenymate ^vita 2019. augusztus 16., 20:26 (CEST)

@Vadaro: Az nyilván úgy van, ahogy írod, hogy a vágányhálózatot és a vasútüzemi berendezéseket mindenképp a vasúttársaság üzemelteti ilyen állomásokon is. Ugyanakkor ennek alapján kijelenteni, hogy "csakis tévedés lehet" a megfogalmazás, és főleg erre építve az információ kiirtását javasolni a szócikkekből egyértelműen tévút. A MÁV saját honlapján pontosan ilyen fogalmazásban szerepel az a tény, hogy számos állomás "üzemeltetési feladatait" az helyi önkormányzat látja el: https://www.mavcsoport.hu/mav/mar-huszonhat-vasutallomast-uzemeltet-onkormanyzat. Ha a MÁV így nevezi az ilyen helyzeteket, akkor bizony ez hivatalos megnevezése a konstrukciónak. Mondhatjuk, hogy nem tetszik a megfogalmazás (értem, hogy mit gondolsz félrevezetőnek, de nekem nincs bajom vele, sőt örülök, hogy egyszer végre "a MÁV illetékese" nem földi halandó számára érthetetlen bikkfanyelven beszél), kereshetünk esetleg pontosabb (pontoskodóbb) megfogalmazást (az utasforgalmi területek üzemeltetési feladatait a MÁV-val kötött szerződés alapján részben a ... önkormányzat látja el ???), de a kifejezésmóddal szembeni kritika miért indokolná azt, hogy egy olyan valós információt, amely eddig benne volt a szócikkekben, mindenestül kisöpörjünk belőlük? (Ugyanis azt írod, hogy a te szövegjavaslatodban - szándékosan - egyáltalán nincs utalás az üzemeltetésre. Eddig volt, az információ valós, a megfogalmazása így hivatalos. Miért hagynánk ki? Ellenzem a megoldásodat.) Ragold ^vita 2019. augusztus 18., 00:32 (CEST)

@Ragold: Nem kardoskodom a szövegjavaslatom mellett, csak magyarázni szeretném. A javaslatom célja az egyszerűsítés volt, nem pedig az, hogy információt irtsunk ki. Az "üzemeltetés"-t szándékosan hagyom ki, mert nem tartom érdemi információnak. X. vasútállomás a MÁV egyik állomása; X. postafiók a Magyar Posta Zrt. egyik postafiókja – ennyi. Persze, hogy "üzemelteti", mi mást tenne? Éppígy fölösleges töltelékszöveg lenne, ezért nem is írjuk a cikkekben, hogy az állomásépület kezelője a MÁV (még "önkormányzati üzemeltetés" esetén is az).

Az "önkormányzati üzemeltetés"-ről: A linkelt MÁV-oldalt (és néhány más hasonló tartalmút is) ismertem. Én is örülök annak, hogy a MÁV illetékese nem érthetetlen bikkfanyelven beszél, de annak nem, hogy ez néha csak részigazságként jelenik meg a nyilvánosság számára (és ezáltal a Wikipédián is). Dr. Korsós Boglárka, a MÁV Zrt. vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatója a sajtótájékoztatón azt mondta (e honlap szerint [1]), hogy a MÁV „…önkormányzatoknak ad lehetőséget a helyi vasútállomás üzemeltetésére, a MÁV megfelelő támogatásával.” Ebben a megfogalmazásban nincsen az a kizárólagosság, ami pedig több hírportálon olvasható, sőt ugyanezen cikk bevezetőjében is: "Maglódon mindkét helyi állomást az önkormányzat üzemelteti…", miközben egy sorral feljebb azt írják: "e héten Ecser vasúti megállója került önkormányzati üzemeltetésbe,együttműködésben a vasúttársasággal." (Kiemelés tőlem). Ez utóbbi a valós információ, az pedig megtévesztő, hogy az önkormányzat üzemelteti a vasútállomást. – Vadaro ^vita 2019. augusztus 18., 12:03 (CEST)

@Vadaro: OK, értem a magyarázatodat. Úgy néz ki számomra, hogy: 1) te szigorúan vasúti szakmai-nyelvhasználati szempontból tekinted a kérdést, ahonnan nézve érvényes lehet a szóhasználatra vonatkozó érvelésed. Viszont ez egy enciklopédia átlagos olvasóknak (ahol mindig gond van a túlságosan csak szakmai nézőpontból megfogalmazott szócikkekkel - nem a szakmaiságot kárhoztatom ezzel, hanem a kizárólag szaknyelvi szempontokat figyelembe vevő és/vagy előismerteket feltételező megfogalmazást; sajnos van jó néhány ilyen szócikk, aminek elolvasása után egy szakmai kérdés iránt egyedi alkalommal érdeklődő olvasó nincs előrébb), tehát véleményem szerint itt meg kell teremtenünk a hidat az érdeklődő olvasó ismeretei és a szakmai korrektség között. 2) Érveidet nyelvi érveknek tudom olvasni, és nem tartom indokoltnak a "tévedés", "részigazság" értékeléseket, mert ezek már ismeretelméleti kategóriák, és ezek használatához másféle elemzés kellene. A közleményekből hozott példáidban nem látok ellentmondást a megfogalmazások között, ezt egyértelműen erőltetett szembeállításnak érzem. A hétköznapi nyelvhasználat megítélésem szerint ebben a nyelvi szituációban elbír, sőt megkíván ennyi rugalmasságot. 3) Továbbra sem látom indokoltnak, hogy az általad szigorú vasútüzemeltetési nyelvhasználati okokból aggasztónak tartott megfogalmazás problémáját úgy oldjuk meg, hogy mindenestül töröljük a vasútállomásokra vonatkozó szócikkekből azt az információt, hogy melyeket üzemelteti kizárólagosan a MÁV, és melyek üzemeltetésén osztozik az önkormányzatokkal. Ez véleményem szerint a Wikipédiába való információ. Ha mások egyetértenek az aggályaiddal (én értem őket, de nem tartom erőfeszítést kívánó horderejűnek), akkor ám keressünk pontosabb (de hétköznapi embernek is érthető, egyszerű és egységes) megfogalmazást rá, és úgy őrizzük meg az információtartalmat. Üdv Ragold ^vita 2019. augusztus 20., 10:03 (CEST)

Olvastam, köszönöm az eszmecserét. – Vadaro ^vita 2019. augusztus 20., 10:09 (CEST)

Egy a lényeget érintő megjegyzést kihagytam, azt akkor külön írom be. Abban az érvedben, hogy az redundáns információ, hogy a vasúttársaság vonalán található állomást a vasúttársaság üzemelteti, látok igazságot. Tehát jónak tudok látni egy olyan megoldást is, hogy az üzemeltetésről alapesetben nem kell nyilatkoznunk, csak azokban az esetekben, amikor az közös az önkormányzattal. Igazában erre a speciális esetre értem azt, hogy Wikipédiába való információnak látom. Üdv Ragold ^vita 2019. augusztus 20., 10:03 (CEST)

Egyetértek, ezt a megoldást én is jónak látnám. – Vadaro ^vita 2019. augusztus 20., 10:43 (CEST)

A Szerkesztő:BinBot/listák/vasútállomások allapra hitem szerint kigyűjtöttem az érintett szócikkek első mondatát. 1388 lapot találtam, ebből 8-nál nem sikerült lokalizálni az első mondatot (valószínűleg a sablonban levő sablon miatt, amit a bot nem tud jól elhatárolni). Ebben lehet mintákat keresni. (Hogy mi az a tenger sok kukac a refekben, azzal nem foglalkoztam.) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. augusztus 16., 14:53 (CEST)

Köszönet, és ebből például mindjárt olyan cifraságok is kiderülnek, hogy:

"Erdőbénye megállóhely egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vasútállomás, Szegilong településen, melyet Szegilong önkormányzata üzemeltet." Vagyis hogy még az sem feltétlenül evidens, hogy "X megállóhely egy vasúti megállóhely az XY megyei X településen, melyet a helyi önkormányzat üzemeltet", mert hogy nem feltétlenül egyértelmű, hogy melyik helyi... (Ebből a fogalmazásomból talán az is kiviláglik, hogy egyetértek a megyenévvel kapcsolatos szemantikai hibára vonatkozó érveléseddel, bár én nem tartanám teljesen feleslegesnek ezt az információt, hanem, ahogy te is írsz rá példát, a településnév elé áthelyezve meghagynám.) Ragold ^vita 2019. augusztus 18., 00:56 (CEST)

Visszahoztam az archívumból, mert a probléma továbbra is fennáll, megoldás nem született, csak elaludt az ügy. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 14., 11:56 (CEST)

A kontinentális "olimpiák" elnevezései

MegoldvaBináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 28., 21:53 (CET)

Az Európa játékok 2015-ös elindulásától kezdve már mind az 5 földrésznek van saját "olimpiája" a kontinentális olimpiai szövetség/bizottság égisze alatt. Ezek magyar elnevezéseit, szócikkcímeit kellene rendbe tennünk, ugyanis rengeteg a linkelés rájuk, de a cikkek még nem létezése miatt ezek rendkívül változatosak, többféleképpen is linkelünk (egyelőre ugye pirossal) az egyes eseményekre. Hogy tisztábban lássuk a linkek igen magas számát, tudni kell azt, hogy az egyes játékok fő cikkei mellett külön cikk lehet (és lesz is majd egyszer) az egyes évekbeli játékokról (pl. 2015. évi Európa játékok), azon belül minden egyes sportágról (pl. Vívás a 2015. évi Európa játékokon), és azon belül lehetséges az összes versenyszámról is (magyarul még nincs ilyen cikk, legalábbis nem találtam, de pl. linkelt a Férfi egyéni tőrvívás a 2015. évi Európa játékokon). Ezen kívül cikk lehet az összes nemzetnek az egyes játékokon való szerepléséről (pl. Magyarország a 2015. évi Európa játékokon).

Milyen fő cikkekről van szó? Lássuk az események elindulásának sorrendjében:

• pánamerikai játékok
• Ázsia játékok
• Afrikai játékok {{wd|Q391394}}^(?) (lásd még az interwikiket a cikkből)
• csendes-óceáni játékok
• Európa játékok {{wd|Q641572}}^(?) (lásd még az interwikiket a cikkből)

Ami nem kérdés, hogy a játékok _mindig_ kisbetűs az olimpiai játékok, a nemzetközösségi játékok, a jóakarat játékok, stb. mintájára. Ezzel együtt sajnos nagyon sok a nagybetűs Játékok piros link, de ez akár automatikusan is javítható bottal. Szintén nem kérdés, hogy kötőjellel vagy szóközzel kapcsolódik a játékok névtag a földrészi előtaghoz: _mindig_ szóközzel, de itt is gyakori a hibás, kötőjeles linkelés, ez is javítandó bottal.

Ami kérdés, az a földrészi előtagok elnevezése. Mivel a sajátos eredeti név miatt a pánamerikai játékok és a csendes-óceáni játékok esetén nem igazán kerülhető meg a jelzős szerkezet, e miatt ezt javaslom, és így az előző bekezdésben citált többi játékok mintájára ezek is kisbetűsek lesznek. A másik háromnál az én javaslatom Ázsia játékok, Afrika játékok és Európa játékok (amelyek csak azért lesznek nagybetűsek, mert a földrészek tulajdonnevek), de itt elméletileg lehetséges volna az Ázsiai játékok, Afrikai játékok és Európai játékok névforma is. Kérdés még, hogyha az utóbbit választjuk, akkor nem címszóként és nem mondatkezdő helyzetben a játékok így maradnak e, vagy pedig ázsiai játékok, afrikai játékok és európai játékok lesz e belőlük.

Vélemények? Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 2., 11:49 (CEST)

Eleve teljes értetlenséggel állok az Európa játékok név előtt, amely a nyelvünktől idegen. Ha így akarjuk nevezni, akkor kötőjelezni kéne. Azonban az interwikiket áttekintve azt látjuk, hogy gyakorlatilag a világ minden nyelvén Európai játékok az elnevezése. Ha jól emlékszem a laptörténetre, nálunk is az volt, amíg valaki indoklás nélkül át nem nevezte. A javaslatom tehát:

1. Ha nincs semmiféle forrásolható, alátámásztható indoka a nemzetközileg használt névtől való eltérésnek, akkor Európai játékok, Ázsiai játékok, nem címszerű helyzetben pedig európai játékok, ázsiai játékok. Ez illik bele a sorba.
2. Ha van ilyen indok, pl. kimutatható, hogy ez az elterjedt név, akkor korrekt helyesírással: Európa-játékok, Ázsia-játékok. Kérdés, hogy miért követnénk véletlenszerűen kétféle logikát egy sorozatban.
3. A jelenlegi különírt elnevezésnek semmilyen esetben nincs létjogosultsága (még akkor sem, ha esetleg a sportújságírók körében elterjedt egy hibás írású alak, vagy netán maga a NOB is hibásan írja). Lehet, hogy megint ránk hárul a feladat, hogy a helyesen írt nevet elterjesszük.

Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 2., 12:19 (CEST)

Külön misét ér meg a kis/nagy kezdőbetű, amelynek tekintetében az OH. 221., ill. 139–140. oldala nem igazít el, csak annyit közöl, hogy van egy nehezen értelmezhető (és még nehezebben követhető – a szerk.) szabály, ami „a gyakorlatban alig-alig érvényesül”. Ennek alapján lehet érvelni a csupa nagybetű és a (címtől eltekintve) csupa kisbetű mellett is. Bocsánat, hogy most nem gépelem be ezt a szakaszt, akinek van OH.-ja, meg tudja nézni az ott leírtakat. Később talán lesz időm többet gépelni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 2., 12:33 (CEST)

A játékok esetén biztosan nem merülhet fel a nagybetű, ez már részletesen ki lett vesézve a korábbi megbeszélésekben a többi játékok elnevezése kapcsán. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 2., 23:59 (CEST)

egyetértek Binárissal. Ha a minta a melléknévi képzős alak, akkor legyenek ezek is olyanok: európai játékok, ázsiai játékok. Ha nem, akkor mindenképp kötőjelesnek kell lennie, mert az Ázsia és az Európa is tulajdonnév. Xia ^Üzenő 2019. október 2., 13:02 (CEST)

Fontos  megjegyzés, ami a felvezetőből kimaradt, hogy az afrikai és az ázsiai multisporteseménynek nincs bevett, közkeletűen elterjedt magyar elnevezése (valószínűleg azért, mert Magyarország ugyebár nem érintett bennük, nincs a magyar ember figyelmében a két téma), így ezeknél leginkább majd az analógiákra lehet hagyatkozni a cikkek elnevezésben, ellenben a legfrisebbb eseménynek számító Európa játékok elnevezése teljes mértékben elterjedt, közkeletű elnevezés. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 2., 23:59 (CEST)

Akkor két lehetőségünk van Afrika és Ázsia ügyében: vagy mintának tekintjük Európát, vagy mintának tekintjük azt a nevet, amit az egész világ használ rajtunk kívül. A helyesírási normáktól való eltérést viszont nem indokolhatjuk közkeletűséggel, és nem is tartanám helyesnek, hogy részt vegyünk egy rossz precedens terjesztésében. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 3., 07:45 (CEST)

ismét egyetértek, maradjunk a helyesírási elveknél, maximum lábjegyzetben meg lehet jegyezni, hogy mi a "közkeletű" elnevezése. Xia ^Üzenő 2019. október 3., 19:39 (CEST)

Nyelvidegennek mondjuk nem nevezném az Európa-játékok alakot: szerintem beleillik az Európa-bajnokság, Európa-kupa, Európa-liga alkotta sormintába. Nyilván ugyanúgy magyaros az európai játékok forma is, de ha már a marketingosztály a másik formát választotta, akkor miért ne lehetne Európa-játékok a rendezvény neve? Az viszont tényleg nem lehet kérdés, hogy a szókapcsolat kötőjellel írandó. Erről az AkH.¹² 112. rendelkezik.

Más: akit ez a szakasz érdekel, az valószínűleg érdekesnek találja majd kicsit följebb az UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2. szakaszt is.

--Malatinszky ^vita 2019. október 3., 21:04 (CEST)

Az "Európa játékok" alakra értettük, hogy "közkeletű", de rossz precedens. Vagyis kötőjel nélkül, ami helyesírásilag nyilván nem igazán védhető. Xia ^Üzenő 2019. október 3., 21:56 (CEST)

 megjegyzés Az első Európa játékok idején, 2015-ben ezen a kocsmafalon rövid időn belül 2 megbeszélés is volt a játékok elnevezését illetően. A két megbeszélés – csekély érdeklődés mellett – egymással ellentétes eredménnyel zárult, így egymást negligálja: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív116#Európa játékok + Az IFFHS év klubedzője valamint Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív117#Európa játékok vagy Európai játékok. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 4., 00:59 (CEST)

Hálásan köszönöm Garamond közreműködését az OH. szövegének beolvasásában. Az idézetek a fent említett oldalszámokról valók. Remélem, hogy ez belefér az idézés „szokásos terjedelmébe” (a könyv terjedelméhez mérten mindenképp), és a közjót szolgálja.

„ Az eseménynevek. Az eseményneveket kis kezdőbetűkkel kell írni (lásd 139–140). Az intézményszerű, azaz rendszeresen ismétlődő országos vagy nemzetközi rendezvények, kiállítások, vásárok, versenyek elnevezését azonban az intézményekhez hasonlóan csupa nagy kezdőbetűvel írjuk: Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok, Vadászati Világkiállítás, Bayreuthi Ünnepi Játékok. Ez az írásszabály azonban a gyakorlatban alig-alig érvényesül, hiszen nem nyelvi háttértudást igényel annak eldöntése, hogy egy rendezvény intézményi keretek között működik, avagy nem. Sok rendezvénynek nincsen saját intézményi háttere, ám neve van. Például: Simonyi Zsigmond helyesírási verseny. Több rendezvény, bár nem saját intézményi háttérrel működik, évente megrendezett, és akár országos méretű is lehet. Az ilyen rendezvények nevében megengedhető a csupa nagy kezdőbetű használata vagy a kezdő pozícióban lévő szó nagybetűsítése, különösen kiemelt helyzetben, meghívón, feliraton stb.: Egyetemi anyanyelvi napok, a Magyar nyelv hete, III. jövőkutatási konferencia.

• Kis kezdőbetűvel írandók a rendezvények, társadalmi és politikai mozgalmak, programok stb. megnevezései is: jövőkutatási konferencia, nemzetközi orvoskongresszus, felinológiai szimpózium, termoanalitikai tudományos ülésszak, erdészeti és faipari tudományos napok, a magyar nyelv hete, országos középiskolai tanulmányi verseny, országos tudományos diákköri konferencia, nyári olimpiai játékok stb. Az intézményszerű rendezvényeket azonban az intézménynevek mintájára nagybetűvel kell írni: Budapesti Nemzetközi Vásár, Szegedi Szabadtéri Játékok, Vadászati Világkiállítás stb.

Az írásmódot tekintve sokszor gondot okoz annak eldöntése, hogy egy-egy rendezvény vagy esemény megnevezése az intézménynevek kategóriájába tartozik-e. Ennek egyik oka az, hogy egy adott rendezvény idővel intézményesülhet, s ezzel a helyesírási szótárak esetlegesen rögzített példái akár érvényüket is veszthetik, azaz a kisbetűs írásmód nagybetűssé válhat. A másik oka az, hogy az intézményszerű eseménynevek leírására vonatkozó akadémiai szabály kritériuma sokszor nehezen alkalmazható. Intézményszerű eseménysorozatnak vagy rendezvénynek tudniillik azokat nevezi, amelyek rendszeresen ismétlődnek, és nemzetközi vagy országos méretűek. Ez az ismérv azonban nem elégséges, hiszen például a kisbetűkkel rögzített a magyar nyelv hete eseménysorozat országos és rendszeresen ismétlődő rendezvény, szemben a rendszeresen ismétlődő, de nem országos méretű egyetemi anyanyelvi napokkal. Nem véletlen, hogy a magyar nyelv hete esetében az írásgyakorlat hajlik a nagybetűsítésre. Nyelvi szempontból pedig bizonytalanságot okozhat az is, ha egy rendezvény hivatalos nevet kap. Ilyen például a Simonyi Zsigmond helyesírási verseny, amely még nem intézményesült ugyan, de identifikáló tulajdonnévi megnevezéssel rendelkezik. Hasonló kérdést vet fel a számokkal való elkülönítés és azonosítás is: II. országos felinológiai szimpózium. Az identifikáló tulajdonnévi előtagokkal vagy számjegyekkel rendelkező események nem tulajdonnévi részének nagy kezdőbetűs rögzítése meglehetősen gyakori, és helyesírási értelemben nem tekinthető hibának (vö. 221). ”

Ebből találja ki valaki, hogy kis-vagy nagybetűs lesz. :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 8., 12:02 (CEST)

@Wikizoli: a belinkelt korábbi megbeszélésen te fejtettél ki a lenti javaslattal ellentétes véleményt arra hivatkozva, hogy a sajtó is az i-s alakot használja. Még tartod? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 28., 10:19 (CET)

Nekem az Európai játékok tetszik jobban, ott a másik változat Európa játékok volt, azt semmiképpen sem szeretem, a mostani Európa-játékok jobb, és talán elfogadható. Wikizoli ^vita 2019. október 28., 20:01 (CET)

Elnevezési javaslat

A fentebbi érvek alapján az élőszóban közkeletűen elterjedt Európa játékok elnevezés helyesírásilag is a fentebbiekben helyesnek mondott kötőjeles formáját (Európa-játékok) javaslom szócikkcímnek. Ennek analógiájára Ázsia-játékok és Afrika-játékok a javasolt címszó az ázsiai és az afrikai multisporteseménynek.

A sajátos eredeti elnevezéssel bíró en:Pan American Games és en:Pacific Games esetén pedig a jelzős szerkezetű pánamerikai játékok illetve csendes-óceáni játékok a javaslat.

{{támogatom}} illetve {{ellenzem}} sablonokkkal lehetne itt egy miniszavazás erről. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 9., 01:03 (CEST)

•  támogatom (@Joeyline: feldobhatnád külön a szavazást az olimpiaműhelyben meg a sportműhelyben, én is csak véletlenül néztem vissza ide...) Xia ^Üzenő 2019. október 12., 12:11 (CEST)

@Teemeah: feldobtam Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 19., 15:10 (CEST)

•  támogatom – Dodi123 ^vita 2019. október 12., 12:19 (CEST)
•  támogatom - Ha az eredmény megvan, arról kérnék egy rövid üzenetet a vitalapomra és akkora birkózós cikkekben már aszerint fogom javítani.– Porbóllett ^vita 2019. október 19., 15:19 (CEST)
•  támogatom – Csurla ^vita 2019. október 26., 15:36 (CEST)

Elég sok idő eltelt, hogy mindenki kifejthesse a véleményét. Most már visszakerülhet a feladat a botgazdák üzenőfalára: tehát a többi nyelvben használt alaktól eltérve a javaslatban foglalt alakokat használjuk. Európa, Ázsia és Afrika esetén kötőjeles összetételt, a másik kettőnél jelzős szerkezetet, amely nem címszerű helyzetben csupa kisbetűs. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 28., 21:53 (CET)

UEFA és egyéb hasonló sportesemények írásmódjai 2.

Függőben Tomcsy ^üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

Júniusban már volt erről szó, előzmények itt találhatóak: Wikipédia:Kocsmafal_(nyelvi)/Archív165#UEFA_és_egyéb_hasonló_sportesemények_írásmódjai. Most ismét elővenném a témát, annak kapcsán, hogy az UEFA kitalált egy harmadik kupát, aminek a neve UEFA Európa Konferencia Liga. A kérdés, hogy a következő sporteseményeket hogyan kell helyesen írni? Kell-e kötőjel, ha igen hova; kisbetűs vagy nagybetűs-e?

angolul	mostani létező cikk	mozaikban
UEFA Champions League	UEFA-bajnokok ligája	BL
UEFA Europa League	Európa-liga	EL
UEFA Europa Conference League	UEFA Európa Konferencia Liga	EKL
UEFA Nations League	UEFA Nemzetek Ligája	NL
UEFA Super Cup	UEFA-szuperkupa	nem használnak mozaikszavas írást
UEFA Women's Champions League	UEFA Női Bajnokok Ligája	női BL
Women's EHF Champions League	Női EHF-bajnokok ligája (nem UEFA, csak kérdés, hogy a női szót hova kell írni?)	női BL

Az esemény szervezője (UEFA, EHF) a véleményem szerintem szükséges mindenhova (az Európa-ligához is, ami érthetetlen hogy miért nincs ott). Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 02:59 (CEST)

Az érveim a kötőjel nélküli, nagybetűs változatra, azaz hogy az UEFA Nemzetek Ligája formulája a helyes, vagy legalábbis az is helyes:

• Az előzményekben linkelt 2015-ös MNO cikkben ugyan nem kaptak választ a kérdésekre, de számomra azt sugallja, hogy a cikkben lévő 1. kérdésben említett formula már helyes és még örülnek is hogy megszabadulnak attól a BL-es verziótól, ami itt van.
• Ha rövidítve mozaikszóval írjuk, akkor BL, EL, NL, stb, ami azt jelenti, hogy tulajdonnévként tekintünk rá. Ha amúgy kisbetűvel írnánk a szavakat, akkor miért írhatjuk naggyal, amikor rövidítünk? Ha tulajdonnév, akkor teljesen kiírt változatban is nagybetűsnek kellene lennie. Az érthetetlen, hogy kiírva kisbetűs, de mozaikban nagybetűs.
• Ha kisbetűs, mert utótagként kezeljük, akkor a sok utótag miatt össze kellene rántani. UEFA-bajnokokligája? 7 éve a nőiről volt szó, akkor ugyanez merült fel.
• A sportsajtó évek óta nagybetűs formában írja a többségét (az Európa-ligát valamiért nem, hanem így ahogy nálunk is szerepel, de nagybetűvel is előfordul). A sportsajtó is azért igyekszik helyesen írni, és valahogy elképzelhetetlen hogy tömegével helytelenül írnák ezeknek az eseményeknek a nevét. Ugyanakkor az új Európa Konferencia Liga nevére, már három változatot láttam: Európa Konferencia Liga, Európa Konferencia-liga és Európa Konferencialiga.
• Az Európa-ligához természetesen kell az UEFA feltüntetése, ugyanis röplabdában is van ilyen nevű esemény, nem sajátíthatja ki a foci.
• Pár egyéb hozzáfűzni való: a mostani UEFA-bajnokok ligája név bő 10 éves érve az volt, hogy az UEFA a bajnokok számára írja ki az eseményt és azért kell így írni ahogy most van. Véleményem szerint nekünk nem kell vizsgálni, hogy miért ez a neve, és amúgy sem csak bajnokok indulnak. Az említetteken kívül az előzményekben van még pár eset, pl. FIFA Aranylabda, 2019-es IIHF jégkorong-világbajnokság, PDC-dartsvilágbajnokság. Az előzményben nem volt szó az UEFA-szuperkupáról, az M4 idén így írta: UEFA Szuperkupa. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 15:24 (CEST)

 megjegyzés Az AkH.¹² 289. explicit példaként említi az UEFA-torna alakot. Szerintem ezek után nehéz vitatkozni azzal, hogy az UEFA-szuperkupát kötőjellel kell írni. -Malatinszky ^vita 2019. szeptember 27., 16:00 (CEST)

Igen, a torna vagy döntő szó egy utótag. A kérdésem, hogy a szuperkupa szót tulajdonnévnek tekinthetem-e, miután az az eredeti név fordítása. Ha tulajdonnév, akkor nagybetűs az is. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 17:27 (CEST)

Erről az AkH.¹² 191. azt írja, hogy a „rendezvények, rendezvénysorozatok” nevét kisbetűvel írjuk (pl. országos középiskolai tanulmányi verseny), kivéve, ha intézménynévnek lehet tekinteni őket (pl. Budapesti Nemzetközi Vásár). Én az UEFA-szuperkupában nem látok intézményjelleget: itt az UEFA az intézmény, a szuperkupa pedig egyszerűen az UEFA egyik rendezvénysorozata. De hát mittudomén... -- Malatinszky ^vita 2019. szeptember 27., 17:45 (CEST)

Az intézményt én nem úgy értelmezem, hogy annak intézménynek kell lennie. a BNV-hez hasonlóan: Sziget Fesztivál, Eurovíziós Dalfesztivál. Ezek mitől intézményesebbek a sporteseményeknél? Helyesírásilag teljesen ugyanaz a feltétel, rendszeresen van. További gyakorlat még, hogy vannak kiemelt cikkek labdarúgókról, amiben a Bajnokok Ligája nagybetűvel szerepel, de az UEFA nélkül. Közben a kötőjeles kisbetűsre mutat a link. A kiemelt cikkek egyik tulajdonsága, hogy helyesírásilag tanúsítva vannak. Azaz vagy a cím helyesírása rossz, vagy a tanúsítások (vagy a tanúsítók se tudják eldönteni, hogy mi a helyes). Továbbá a nagybetűs írásmódra még van pár anomália: Ázsia-kupa, CONCACAF-aranykupa. Nálam az Ázsia-kupa ugyanaz, mint az Európa Liga, nem sajátíthajta ki a foci az eseményt. Miért ne írhatnám "AFC Ázsia Kupa" néven? A másik meg "CONCACAF Arany Kupa". Utóbbiból is a sajtóban van aranykupa, Arany-kupa verzió is. Megjegyzem, hogy a hasonló Copa América eseményt helyesnek gondolom, a CONMEBOL nélkül is. Mindegyikben ugyanazért lehet nagybetűs minden szó, amiért a Eurovíziós Dalfesztivál is az. Az is angolból fordított szöveg. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 27., 19:49 (CEST)

Nem ismerem a sportrendezvények intézményi hátterét, de lehet, hogy ez is szempont lehetne a helyesírás megítélésében. Számomra úgy tűnik, hogy a Bajnokok Ligája nagy kezdőbetűvel helyes ([2], a forrás vélhetően az OH., mert a MHSz 148. oldalára való hivatkozás az Európa-liga helyesírására vonatkozik, másutt nem találom a szótárban, és nekem nincs OH.-m; vagy itt is: [3]), ebből kifolyólag az lenne számomra logikus, hogy a Nemzetek Ligája is nagy kezdőbetűvel helyes. De ha ezek nagy kezdőbetűsek, akkor ugyancsak logikus lenne a többi UEFA-rendezvénysorozat nevét is nagy kezdőbetűvel írni. Az Európa-ligát, az Európa-konferencialigát amiatt írnám kötőjellel, mert míg a nemzetek ligája, bajnokok ligája birtokviszonyos szerkezet (különírás), az Európa-liga nem az, hanem nyelvtanilag hasonló az Európa-bajnokság írásmódjához. Az UEFA-szuperkupa vagy UEFA Szuperkupa írásmódja közül a másodikat követném, ha azt a logikát követjük, hogy az UEFA-rendezvénysorozatok nevét is nagy kezdőbetűvel írjuk (annak ellenére, hogy nem vagyok a nagy kezdőbetűk elterjedésének híve) (lásd még [4], de korábban [5]). A [6] értelmében az UEFA egyfajta minőségjelző vagy kijelölő jelző lehet, s így érdemes felfogni? Az AkH.¹² 289. szabályozza a mozaikszó és a hozzákapcsolódó összetételi utótag együttesének helyesírását. A témát érintő a) pont példái azonban tulajdonnévi jellegű utótagokat nem hoznak fel, csak köznévieket: MTI-hír, OTP-kölcsön, UEFA-torna, tv-közvetítés; TDK-dolgozat, URH-adás; Alitalia-iroda, Orex-üzlet. Vagy, amennyiben a sportesemény is intézményszerű, ilyenkor helyesírási szempontból hasonló lehet az „intézmény alintézménye” eset AkH.¹² 189.?; bár ez utóbbinál nem szerepel egyszer sem az intézmény és alintézmény együttes írásmódja, csak külön az alintézményé; azonban hivatalos levelekben gyakran találkozom azzal, hogy együtt, egymás után írják le őket. --Sphenodon ^vita 2019. szeptember 28., 10:27 (CEST)

Érdekes válaszok vannak az oldalon. Itt az a válasz, hogy a Bajnokok Ligája tulajdonnév, és mögé kötőjelesen került a selejtező. Legalább arra is van válasz, hogy a döntő cikk címe mi lesz. Viszont felmerül, ha a BL tulajdonnév, akkor az EL (és a többi) miért nem? Amelyiken az Európa-liga+döntő a kérdés, ott nem derül ki, hogy eredetileg lehet-e nagybetűsen írni, mindössze az volt a kérdés, hogy ehhez a szerkezethez a döntő hogyan kapcsolódik. Ha meg az EHF Kupa alak is helyes, akkor az Európa Liga is elvileg helyes. Tomcsy ^üzenet 2019. szeptember 28., 23:07 (CEST)

A témához kapcsolódóan: az IAAF Gyémánt Liga atlétikai versenysorozat nevét a sajtóban így, nagybetűvel írják. Nem is találok másképpen írt változatot. A cikk nálunk IAAF Diamond League néven létezik.Tomcsy ^üzenet 2019. október 8., 03:59 (CEST)

@Tomcsy: Mondjuk ez szerintem biztos átnevezhető IAAF Gyémánt Liga névre. Mindig így hivatkoznak rá a sajtóban és maguk a sportolók is. Gerry89 ^vita 2019. október 9., 09:33 (CEST)

@Gerry89: Én nem nevezek át semmit, ameddig gyakorlatilag semmi reakció nincs a kérdéskörre hónapok óta. A példát azért is vetettem fel, mert ha ez így helyes, akkor az UEFA Európa Liga is helyes, ugyanis semmi különbség nincs a kettő között. Mindkettőben ott van a szervezet és az esemény neve. Számomra egyértelműen kirajzolódott az e-nyelv oldalon lévő válaszokból, valamint a napi sajtóban is tömegesen használt írásmódokból, hogy a nagybetűs formulát helyesen használják, még akkor is, ha a szabály ajánlásként írja a kisbetűs formát, az ajánlás viszont nem kötelezettség. Ha nem helyes a nagybetűs forma, akkor a napi sajtó tömegesen helytelenül ír. Valamint nem kell azzal foglalkozni, hogy hol van kötőjel, mi miért kisbetűs, vagy mit kell egybeírni mert hat szótagnál több-e vagy sem, vagy éppen birtokviszonyos szerkezetben van-e. Tomcsy ^üzenet 2019. október 9., 11:52 (CEST)

@Tomcsy: bennem is felvetődött már, hogy vagy mi gondoljuk túl ezt a nyelvêszkedést, vagy egyszerűen a napi sajtóban írnak konzekvensen helytelenül dolgokat. Nem csak ebben a témában, de sosem láttam még sehol Dinamo Kijivet, vagy épp Gyinamo Moszkvát. Holott értem, hogy átírási szabályok vagy épp ajánlások miatt, ami valóban csak ajánlás, ezeket így kell írni. Például nekem evidens, hogy Magyar Kupa-győztes, nem pedig magyar kupagyőztes. Nem mindenkienek az, ki így, ki úgy ïrja a szócikkekbe, holott a jelentése a kettőnek nem ugyanaz, ráadásul ez a sorozat (tulajdon)neve, nekem evidens a nagy kezdőbetű. Gerry89 ^vita 2019. október 9., 12:48 (CEST)

+épp a napokban nem jutottam dűlőre egy játékos nevének átírásával kapcsolatban, pedig eddig ezeket átírtuk, mégha európai születésűek is. Most nem. Aztán kiderült, hogy néha igen, néha nem. Nem látom a konzekvenciát, de akik ezt javasolták a nyelvi kocsmafalon, azok nálam sokkal nagyobb tudással rendelkeznek e téren. És itt megint az van, hogy a sajtó nálunk Hakim Ziyech-t Zijesnek írja, mi nem. Akkor megint a napi sajtó az, amelyik folyton helytelenül ír le dolgokat? Gerry89 ^vita 2019. október 9., 12:53 (CEST)

Bár az UEFA-bajnokok ligája írásmód mögött értem a logikát, azonban tartalmilag nem állja meg a helyét (nem csak az UEFA-tagszervezetek bajnokai számára van kiírva), így hosszas megfontolás után az eseménysorozatok intézményszerű, azaz csupa nagybetűs elnevezését támogatom, mint pl UEFA Bajnokok Ligája. A női sorozatoknál a női jelzőt a címszó elejére tenném, ami nem címszerű helyzetben természetesen(?) kisbetűs lesz, mint pl női UEFA Bajnokok Ligája. Joey ^{üzenj nekem} 2019. október 9., 11:45 (CEST)

Az intézményszerűséggel kapcsolatban lásd az OH. részletes magyarázatát feljebb #A kontinentális "olimpiák" elnevezései szakaszban. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 12., 11:39 (CEST)

 megjegyzés-- Alapvetően egyetértek Gerry89-cel. A Bináris által hivatkozott szöveg pedig - és ez nagy érdeme! - mérlegelést ír elő és nem merev szabályt ad.

Én a nagy kezdőbetűs írásmódot támogatom, mert vizuálisan is kiemeli, mire figyeljen az olvasó.

Ami pedig A két elfogadható változatot közül csak azt kellene eldönteni, melyik legyen az alapverzió és melyik az átirányítás. Azt ellenezném, ha bármelyiket mint "hibásat" mellőznénk - fontos "hibás" változatot szövegesen meg lehetne jeleníteni, hiszen a cél az, hogy az olvasó megtalálja, amit keres.--Linkoman ^vita 2019. október 12., 12:07 (CEST)

Repülőterek elnevezése

Úgy látom, van egy félreértés, aminek talán az lehet az oka, hogy a helyesírási szabályzatot félreérthetően fogalmazták, és úgy alkották meg, hogy az egyszerű földi halandó ne értse a logikáját, és folyton a szótár után kelljen kapkodnia.

Az ominózus AkH.¹² 190. ezt mondja: „A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, szállodák, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők, lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek stb. megnevezésében a tulajdonnévi értékű tagot (tagokat) nagy kezdőbetűvel írjuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különírjuk.” Egy dolgot nem tesz hozzá, hogy ezt nem gondolták teljesen komolyan, csak félig, erős korlátokkal. Ugyanis ha ugyanezen mű szótárrészében a repülőtér címszóhoz lapozunk, ott ez áll:

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, rövidebben: Liszt Ferenc repülőtér (korábban Ferihegyi repülőtér); Sármellék repülőtér

Az valószínű, hogy a Kategória:Repülőterek cikkcímei (majdnem) mind hibásak. (Nem érzem, hogy a mi hibánkból.) A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér cikkünkben pl. az első mondat máris ellentétben áll a cikk címével. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 18., 08:28 (CEST)

Az OH több példát is hoz kis r-re, de kizárólag olyanokat, ahol magában áll a repülőtér (pl. egy se nemzetközi a nevében). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 18., 08:30 (CEST)

Kábé tíz éve egységesítettük a szabálypont alapján, a pályaudvarokhoz és vasútállomásokhoz és és kikötőkhöz és egyebekhez hasonlóan. A magam részéről ma sem látok rá indokot, miért volna a szerkezet egésze tulajdonnév. Pasztilla 2019. október 20., 07:34 (CEST)

Na de akkor a 12. kiadás szójegyzékében miért van úgy? Nekem zavaros. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 20., 14:16 (CEST)

Számomra sem világos, hogy a nemzetközi jelzőtől miért lesz hirtelenjében intézménynév, ami egyébként nem intézménynév. Nem tudom, halandó ember képes-e azt szétdzálazni, hogy Liszt Ferenc repülőtér, de Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Pasztilla 2019. október 20., 15:16 (CEST)

Szerintem arról van szó, hogy van a repülőtérnek egy hivatalos (törvényben/alapító okiratban rögzített) neve, és ez, mint intézménynév tulajdonnévnek minősül, és ezért csupa nagy kezdőbetűvel írandó az AkH.¹² 187. szerint. Emiatt csupa nagybetűs a hírhedt Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér alak. Ha azonban ettől a hivatalos névtől eltérünk, és a légikikötőt egyszerűen Liszt Ferenc repülőtérnek híjuk, akkor az már nem intézménynév, és ekkor nagy kezdőbetűvel írjuk azt, amit amúgy is muszáj nagy kezdőbetűvel írni (Liszt Ferenc, ami önmagában is tulajdonnév), de amúgy kisbetűvel írjuk a maradékot, mert az már nem tulajdonnévi értékű tag, csak amolyan „értelmezésre szolgáló köznévi tag”.

Az, hogy a nemzetközi szó szerepel-e, nem döntő: a fenti logika mentén, a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér se lenne csupa nagy kezdőbetűs, mert a Budapest szó nélkül az sem intézménynév.

--Malatinszky ^vita 2019. október 20., 15:58 (CEST)

A repülőtér nem intézmény, hanem egy objektum, hasonlóan a pályaudvarokhoz, megállóhelyekhez, temetőkhöz és minden máshoz, amit a Bináris által becitált szabálypont a repülőterekkel együtt felsorol. A repülőteret momentán a Budapest Airport Zrt. működteti, ami természetesen intézménynév. Pasztilla 2019. október 20., 18:42 (CEST)

Ebben a pillanatban ugrott be, hogy a Földrajzi Bizottság jó pár éve azért oszlott fel önként és a tagok azért lőtték kétszer hátba magukat, mert a fenti megnevezésre azt merték mondani egyértelmű döntéssel, hogy helyesírási szempontból elfogadhatatlan, random tulajdonnevek véletlenszerű füzére. Úgy látszik, a helyesírási példatár szerkesztői értettek az üzenetből. Pasztilla 2019. október 26., 16:43 (CEST)

Emlékeztem, hogy a reptér kapcsán történt ez a gyászos emlékű eset, csak a részletekre nem. Viszont ez kielégítő magyarázat arra, hogy kerülhetett ekkora hiba a helyesírási szabályzat szótárrészébe, és miért célszerű figyelmen kívül hagyni. A hiba nem a rendszerben van, pontosabban nem a helyesírás rendszerében... Érdemes volt feltenni a kérdést, hogy helyreálljon az univerzum rendje. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 28., 21:59 (CET)

Hát most elég nagy a kavarodás, én eredetileg a Kairói Nemzetközi Repülőtér típusú írásmódot használtam, aztán szólt valaki, hogy ezt végig kicsivel kell, azóta úgy írom, de mások a Kairó nemzetközi repülőtér alakot preferálják (ami nekem nem tetszik, mert Kairó nem repülőtér, hanem város, bár értem az analógiát a Kiskunmocsolád-felső vasútállomással). Alensha 2019. október 28., 22:52 (CET)

Ez inkább olyan, mint a New York Egyetem. Nem mindenki veszi észre, hogy ami a magyarban az -i képzős melléknév, az angolul pont ugyanúgy néz ki, mint az alapul szolgáló főnév, és melléknévi helyzetben melléknévvel kell fordítani. Nevezzük visszafogottan hibának az ilyen megoldást. Nem fontos követni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 28., 23:20 (CET)

Bibliai utalások

Ezt a hivatkozást találta a botom a Kereszténység szócikkben:

Máté 28,18-20

És szíve szerint erre javítaná (nagykötőjellel):

Máté 28, 18–20

Tisztában vagyok vele, hogy a bibliakiadásokban ez a szokás, hogy nem hagynak szóközt a vessző után, és nem tesznek nagykötőjelet az intervallumokba. Azonban ezt semmilyen szabály nem alapozza meg, az OH. tárgymutatójában sem találtam nyomát, hogy valami külön szabály vonatkozna rá. Azt gondolom, hogy ez egy régről rögzült tipográfiai szokás abból az időből, amikor még egész másféle helyesírási szabályok voltak (vagy még régebbről, amikor nem voltak), és egyszerűen csak senkinek nem jutott eszébe eltérni tőle. Jól jön, mert a Biblia nagyon hosszú könyv tele utalásokkal, és spórolni kell a papírral. Azonban ha a köteten kívül, más környezetben hivatkozunk a Biblia szakaszaira, akkor semmi nem indokolja ennek a sajátos tipográfiai szokásnak a követését.

Számomra azért érdekes a kérdés, mert bekavar az egyéb javítások közé, és nagyon nehéz kivételt tenni rá, ha pedig megpróbálok tenni, az nagyon le fogja lassítani a javítást, és ha nem, csak kézzel akarom elkerülni, az is. Nem gondolom, hogy ártanánk a Bibliának, ha a helyesírás szabályai szerint hivatkozunk a szakaszaira. @Bennó? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 23., 10:37 (CEST)

Mindenestre a botodnak ezt arra kéne javítania, hogy {{Máté|28|18–20}}, és ha az eredmény (Máté 28,18–20) nem tetszik, azt sablonszinten kellene kijavítani. --Malatinszky ^vita 2019. október 23., 14:54 (CEST)

Nem tudtam, hogy van ilyen sablon, de ahogy nézem, csak a négy evangélistára, és a kérdés a Biblia összes könyvére vonatkozik. Egyelőre csak a helyesírás a kérdés, amit a sablon ugyanilyen alakban ad meg, tehát ha erre javítom, akkor közelebb leszünk az igazsághoz, ez volt a kérdés. Sablon nélküli hivatkozásokat sablonizálni egy külön feladat lehet, ami ettől független, ezt nem tudom ebbe a javítócsomagba belekeverni. Az eredmény egyébként kérdéses, hiszen a megállapodás szerint kerüljük a főszövegben a külső hivatkozásokat, és én ott találtam. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 23., 15:12 (CEST)

Kérdés még az is, hogy az előző beírásomban miért szerepel olyan sokszor a kérdés szó. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 23., 15:13 (CEST)

Viszont elnéztem, mert a sablonban csak a nagykötőjel okés, a szóköz ott is hiányzik, tehát egyúttal beszéljünk ezeknek a dokumentálatlan sablonoknak a megjelenéséről is. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 23., 15:16 (CEST)

A sablon olyan kötőjelet (írásjelet) ad vissza, amilyet beletettél: {{Máté|28|18-20}} --> Máté 28,18-20; {{Máté|28|18:20}} --> Máté 28,18:20; {{Máté|28|18/20}} --> Máté 28,18/20 --Malatinszky ^vita 2019. október 23., 15:39 (CEST)

Javaslom, ne rohanjunk neki ilyen hirtelen. A bibliai könyveknek van magyar és angol, protestáns és katolikus szokás szerinti, modern és régebbi jelölési rendszere, de szaknyelvi szokások mindenképpen erőteljesen szabályozzák. (A zsidó hagyomány hivatkozási rendszeréről most ne essen szó, az egészen eltérő, nem segíti a gondolatmenetet.) Szerintem ne akarjuk ezeket a szokásokat a magyar helyesírás általános szabályai alapján mindenáron felülbírálni. Mi lesz akkor az ilyenekkel: 3Móz 12,3? Azt is át kell írni úgy, hogy Mózes 3. könyve?

Ez a rövidke állásfoglalás nem friss, de nyelvészektől ered, érdemes megnézni. Az általános értelmezésben pedig jó az Arcanum ismertetője.

A nagykötőjelet említettétek. Kifejezetten a lelkünkre kötik itt!

És mindenek előtt, itt van eLVe kollégánk alapos összesítése! Inkább innen folytassuk, és egészítsük ki a sablonjainkat az evangéliumokon túlra. – Garamond ^vita 2019. október 23., 19:09 (CEST)

Nekem ez így most túl bonyolult lett. Mégis az a legegyszerűbb megoldás, ha megpróbálom valahogy elkerülni őket ezekben a javításokban, és esetleg később, ha lesz egyértelmű eljárás, akkor lehet külön botfeladat keretében foglalkozni vele. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 28., 09:08 (CET)

Mindenesetre feltétlenül szóljatok a matematikaműhelynek, ha az a döntés születik, hogy ezentúl nem akarjuk a „szaknyelvi [...] szokásokat a magyar helyesírás általános szabályai alapján mindenáron felülbírálni”, hogy a matematikai szaknyelvi szokásoknak megfelelően ezentúl szabadon alkalmazhassuk a komplex függvénytan, valós függvénytan, Ramanujan-állandó, Shelah-számosság írásmódokat. --Malatinszky ^vita 2019. október 28., 21:08 (CET)

Gondolod, hogy akkor Kope visszajön? :-) Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 28., 22:05 (CET)

Az analógia hamis. Egy sztenderd rövidítésrendszerről van szó, nem az általános szövegbeli helyesírásról. Amit kifogásolsz, kedves Malatinszky, annak a matematikában nagyjából inkább az felelne meg, hogy „micsoda magyartalanság x függvényét indogermán szórend szerint f(x)-nek hívni: úgy lenne magyaros, hogy x f-e”. Vélhetőleg a teológiai szakírók sem síkhülyék, és legalábbis egy részük a magyar nyelvnek és irodalomnak is tudósa. Mégis ragaszkodnak egy megoldáshoz, ami pedig sok szempontból nyilvánvalóan ellenkezik a magyar nyelv szellemével. (Számomra éppen a 3Móz a legfeltűnőbb ilyen szempontból, azért is említettem.) Továbbra is fenntartom a javaslatomat: egy kis türelmet javaslok, előbb gondoljuk át, aztán lépjünk. Ha aztán arra a meggyőződésre jutunk, hogy helyesebb eltérni a más körben szokásostól, az is lehet előremutató. – Garamond ^vita 2019. október 29., 01:29 (CET)

Újra van átíró

Több hónapos kényszerszünet után újra van átírónk a kelet-ázsiai nevekre! Mostantól a https://tools.wmflabs.org/atiro/ címen érhető el, ami már remélhetőleg nem fog időről időre alámerülni a szerverhibák mocsarában. Ha már úgyis bele kellett nyúlni, néhány apró fejlesztést is elvégeztem: a több soros beviteli mezőket lecseréltem egy sorosra, így mostantól az enter billentyűvel azonnal átír, beraktam a kezdőlapra mutató linkeket, hogy ne csak az URL-ben matatva lehessen visszajutni, és mobilon is használhatóvá vált, hiszen innentől nem kell folyton nagyítgatni-kicsinyítgetni, hanem egyből olvasható méretben jelenik meg az oldal kis képernyőn is. – Tacsipacsi ^vita 2019. október 27., 23:04 (CET)

Nagyon köszönjük, és Cherynek is, hogy odaadta a kódot :) Xia ^Üzenő 2019. október 27., 23:13 (CET)

Köszönjük, remek! – Pagony ^foxhole 2019. október 27., 23:34 (CET)

Szuper! Én is nagyon köszönöm. – Dodi123 ^vita 2019. október 28., 07:59 (CET)

Nemzetközi szerződések, megállapodások stb. nevének helyesírása

Idézem az MTA hatályos helyesírási útmutatóját:

"Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek, szervezeteknek stb. magyar vagy magyarra fordított hivatalos nevét úgy írjuk, mint a magyar intézményneveket, például: az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a Francia Köztársaság Külügyminisztériuma, Nemzetközi Valutaalap.

Nem kell viszont intézményszerűen írni az ilyen (nem hivatalos) megnevezéseket, például: a francia külügyminisztérium jegyzéke, a lengyel hadsereg, az olasz fémipari szakszervezetek, az osztrák légitársaság."

Bár több vitát is folytattam egyes szerkesztőtársaimmal, többen (ma Hkoala és Porrima is) nemzetközi egyezményeknek a jogszabályban foglalt és a szakmai szövegekben is szokásos nagy kezdőbetűs írásmódját rendre felülírják.

Egy példa: "* 1987. évi 24. törvényerejű rendelet a Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről" - A szócikk címét tiltakozásom ellenére csupa kisbetűsre változtatták.

Határozottan állítom, hogy az MTA fent idézett rendelkezéseinek helyes értelmezése a következő:

1. A Túszszedés Elleni Nemzetközi Egyezmény - a jogszabályban írt forma helyes. Az idézett szövegben a "Nemzetközi vagy külföldi intézményeknek, szervezeteknek stb." kitételt úgy kell érteni, hogy ez vonatkozik az egyes nemzetközi szervezeteket stb. létrehozó szerződések vagy más okmányok neveire is. Tehát csupa nagy kezdőbetű. Az MTA-nak nem lehetett célja annak előírása, hogy másként írjuk az adott nemzetközi szervezet nevét és az azt létrehozó nemzetközi szerződést. Ennek semmiféle indoka nem lehet.

1. Az MTA-tól idézett szöveg második bekezdése világossá teszi, hogy a kis kezdőbetűs forma a helyes, amennyiben e szerződéseknek nem a hivatalos, teljes nevét, hanem csupán arra utaló kifejezést használunk (pl. a terrorizmus elleni legelső nemzetközi egyezmény stb., a terrorizmus elleni megállapodások, a túszszedés elleni jegyzőkönyv, a túszszedés elleni szerződések stb.)

Ennek az értelmezésnek a Wikipédián kibontakozó hatása súlyos, mivel szembe megy a magyar törvényhozás, jogi és hivatali élet több évtizedes gyakorlatával úgy, hogy ráadásul nem is helyes!

A nagybetűs írásmód szerepe itt ugyanaz, mint pl. a márkaneveknél: a Pöttyös alatt egy márkát, tehát tulajdonnevet értünk, míg a pöttyös (kendő stb.) egyértelműen köznév.

Ugyanerre a distinkcióra szükség van a nemzetközi szerződések hivatalos neveinek hivatalos módon való írásakor is.

Kérem, szíveskedjetek ezen elgondolkodni egy kicsit. És kérem a fentiekkel ellentétes, tehát rontott helyesírási változtatások helyreállítását.

Aki mindezt végigolvasta, köszönöm szíves figyelmét.--Linkoman ^vita 2019. október 28., 00:31 (CET)

Az idézet kifejezetten, határozottan és egyértelműen intézményekről és szervezetekről szól, nem szerződésekről és megállapodásokról. Azokra tehát nem vonatkoztatható. Az idézet forrását elfelejtetted megjelölni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 28., 09:05 (CET)

A módosításról már volt egy eszmecsere a kocsmafalon: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív168#Az a jogszabály határozza meg a cím helyesírását, amelyben szerepel?. Ott október 18-án Linkomannal arra a kompromisszumra jutottunk, hogy a cikk címe legyen az akadémiai helyesírási szabályzat szerinti, de a bevezetőben tüntessük fel a jogszabály szerinti nevet is. Ez most is így van; nem értem, hogy miért kellett tíz nap után újranyitni a vitát. (Amúgy "ma" azaz október 28-án nem módosítottam semmit a cikkben.) – Hkoala 2019. október 28., 10:33 (CET)

A Linkoman által hivatkozott MTA állásfoglalás értelemszerűen vonatkozik a jogszabályok hivatalos elnevezésére is. Kimondva vagy ki nem mondottan a tulajdonnevek jelentőségéről van itt szó. A jogszabályban meghatározott elnevezést tiszteletben kell tartani és az egyezményeket nagybetükkel írni. Általában is megállapítható az, hogy a tételes jog által írt neveket és meghatározásokat tiszteletben kell tartani. A már megadott indokon túlmutatóan a jog müködésének alapfeltétele az, hogy fogalomkészletét (terminológiáját) maga tölti fel tartalommal (jogalkotással, birói gyakorlattal stb). Ennek agyatlan figyelmen kivül hagyása súlyos következményekkel jár. – Elekes Andor ^vita 2019. október 28., 21:05 (CET)

Nadrágmentes nap

MegoldvaMalatinszky ^vita 2019. október 31., 14:35 (CET)

Van valakinek kifogása az ellen, hogy a Nadrágmentes Nap című cikkünket átnevezzem arra, hogy Nadrágmentes nap, ahogyan azt az AkH.¹² 144. előírja? --Malatinszky ^vita 2019. október 31., 13:11 (CET)

Nincs. Nem ünnep, nem intézmény. Xia ^Üzenő 2019. október 31., 13:22 (CET)

 támogatom, hajrá! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2019. október 31., 13:52 (CET)

Köszönöm a válaszokat. Elvégeztem az átnevezést. --Malatinszky ^vita 2019. október 31., 14:35 (CET)

Angol parlament a 14. században

Az angol parlament 1341 óta tagozódik két házra, amelyek közül az egyikben a főnemesek, a másikban a közrend képviselői ülnek. A Wikipédia:Javaslatok jó szócikkekre/Az Amerikai Egyesült Államok elnökének leváltása lapon felmerült, hogy anakronizmus az utóbbira a ma megszokott képviselőház, közrendiház, alsóház kifejezéseket használni. Van valakinek valami jobb ötlete? Mit használ erre a magyar nyelvű szakirodalom? --Malatinszky ^vita 2019. október 31., 13:36 (CET)

Szerintem semmi baj nincs a képviselőház kifejezéssel, egyáltalán nem "modern". A Lordok Háza története. Acta Universitatis Szegediensis. De az alsóházat is nyugodtan lehet használni [7], [8], utóbbit már 1875-ös kiadású magyar könyvben is használták: 42. oldal. Xia ^Üzenő 2019. október 31., 14:03 (CET)

Rendben, akkor nem piszkálom. Köszönöm. --Malatinszky ^vita 2019. november 1., 14:10 (CET)

BVSC

• Előzmény: Wikipédia:Adminisztrátorok üzenőfala#BVSC

Van a Budapesti VSC nevű szócikk, ami @Lécfalvi: szerint helytelen megnevezés és javasolja az átnevezését. Azt nem tudom hogy valóban szükséges-e az átnevezés, de ha igen, akkor melyik alakra? Több változat is lehetséges, vissza lehet állítani az eredeti BVSC alakot, vagy BVSC-Zugló, esetleg BVSC Zugló. Utóbbi kettő közül a kötőjeles változat a helyes? Kemenymate ^vita 2019. november 1., 09:56 (CET)

A klub neve Budapesti VSC, immáron 1911 óta. A klub teljes bejegyzett neve Budapesti Vasutas Sport Club, a saját honlapja szerint is. ([9]) A BVSC pedig a klub nevének közszájon forgó rövidítése, olyan mint a DVSC (Debreceni Vasutas Sport Club), FTC (Ferencvárosi Torna Cub) vagy éppen az MTK (Magyar Testgyakorlók Köre) BVSC-Zugló Labdarúgó Szakosztály létezik a klub égisze alatt, ide az utánpótlás csapatok tartoznak, ahogy elnézem. – Gerry89 ^vita 2019. november 1., 10:43 (CET)

Kiegészítés: A pestifoci adatbázisa szerint a felnőtt labdarúgók is BVSC-Zugló néven indulnak a BLSZI-ben. Gondolom akkor a labdarúgó szakosztály vette fel, vagy használja ezt a nevet, ettől még a klubot, amely jelenleg 18 szakosztállyal bír Budapesti VSC-nek hívják. – Gerry89 ^vita 2019. november 1., 10:50 (CET)

Újabb kiegészítés: a valsz.hu cikke szerint 2011-ben a zuglói önkormányzat átvette a klub üzemeltetését, miután az a csőd szélre sodródott. A cikk szerint [...]dübörögték a vasutasok, majd a lelkesedés átragadt a zuglóiakra is, olyannyira, hogy 2011 óta az egyesület BVSC-Zugló néven működik[...]

Javaslom, hogy ezt említődjön meg a szócikkben, illetve a helyzetre tekintettel esetlegesen állásfoglalás kérhető a klub vezetőségétől hivatalos formában, nem pedig bemondásra, miután a klubhonlapon viszont a csapat története szakasz fejezetben és a csapat adatainál sem említenek semmi ilyet, a klub mai napig bejegyzett neve Budapesti Vasutas Sport Club - Zugló Közhasznú Egyesület, a futballcsapatot és az utánpótlást működtető cégé pedig BVSC-Zugló Labdarúgó utánpótlás egyesület – Gerry89 ^vita 2019. november 1., 11:00 (CET)

Sziasztok. Szerintem a legtisztább, ha a klub vezetősége foglal hivatalosan állást az elnevezés ügyében. Nem tudom, ezt a wiki oldaláról hogyan lehet kérni. Illetve ha bekérem, ti azt elfogadjátok? Azért is vetettem fel a kérdést az elnevezésről, mivel a BVSC-Zugló 100 évéről kiadott könyvben sehol nem szerepel ilyen rövidítés, hogy Budapesti VSC! Szerkesztő:Lécfalvi

@Lécfalvi: A permissions-hu@wikimedia.org címre továbbíthatod, jó lenne ha az egy hivatalos állásfoglalás lenne egy ebben illetékes személytől. Azt nem tudom, hogy van-e ilyen esetre is formanyomtatványunk. @Regasterios:, így jó lenne? Gerry89 ^vita 2019. november 1., 11:40 (CET)

Nem tudok róla, hogy lenne ilyen. Szerintem elég, hogy egyszerűen elküldik, ez és ez a hivatalos név. – Regasterios ^vita 2019. november 1., 13:11 (CET)

Bhutáni helynevek

Kérnék tanácsot, illetve segítséget az alábbi bhutáni, illetve indiai (bengáli) helynevek átírásához a most készülő Bhután közlekedése szócikkhez.

• Phuntsholing / Phuentsholing (az enwikiben mindkét írásmód szerepel)
• Jaigaon
• Tashigang / Trashigang (az enwikiben mindkét írásmód szerepel)
• Punakha
• Tremo La és Do Chu La - hegyi átjárók nevei
• Chapcha
• Trumshing La
• Hasimara
• Pasaka
• Kokrajhar
• Gelephu
• Pathsala
• Samdrupjongkar
• Banarhat
• Samtse
• Satali
• Bharna Bari
• Dalsingpara
• Bathpalathang
• Yongphulla

Köszönöm előre is. misibacsi*^üzenet 2019. november 1., 12:19 (CET)

Talán @Ogodej: tud ebben segíteni. Xia ^Üzenő 2019. november 1., 13:17 (CET)

@Misibacsi:

• Phuntsholing / Phuentsholing = Puncoling
• Jaigaon = Dzsaigaon (bengáli nevén Dzsajga)
• Tashigang / Trashigangpel) = Tasigang
• Punakha =Punaka
• Tremo La és Do Chu La - hegyi átjárók nevei = ~ Tremo la és Do csu la
• Chapcha = átirányít ide: tibeti nevén, Gszer-csen dzong
• Trumshing La Trumsing la, vagy tibeti nevén Khrumsz sing la
• Hasimara = Hászimára (bengáli)
• Pasaka = ~ Paszaka
• Kokrajhar = Kokrádzshár
• Gelephu = Gelephu
• Pathsala = Páthsála
• Samdrupjongkar =Szamdrup dzsonkar
• Banarhat = Bánarhát
• Samtse =Szamszte
• Satali = Szatali
• Bharna Bari = ~ Bharna bari
• Dalsingpara = Dalszingpara
• Bathpalathang = Batpalatang
• Yongphulla= Jongphula

Ahol nem találtam eredeti írást, azt külön jelöltem (~), analógiák alapján azért adtam rá tippet. Ogodej ^vitalap 2019. november 1., 14:21 (CET)

Megvádolás?

A jobb sorsra érdemes Megvádolás (kormányzat) cikknek nem tudnánk valami jobb címet kitalálni? @Oppashi, Korovioff: ti ketten neveztétek már át a cikket, ezért ideidézlek benneteket.

Malatinszky ^vita 2019. november 1., 16:12 (CET)

felelősségrevonási eljárás [10], alkotmányjogi felelősségre vonás [11], közjogi felelősségre vonás (ELTE) Xia ^Üzenő 2019. november 1., 16:46 (CET)

Felelősségrevonási eljárás +1. Oppashi ^{Mesélj csak} 2019. november 1., 17:33 (CET)