„Cegléd–Szeged-vasútvonal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
75. sor: 75. sor:
A 90-es években a hagyományos gyorsvonatok mellett megjelentek az első [[BDVmot]] és [[BVhmot]] motorvonatból kiállított [[Intercity]]k, de ezeket leváltották a hagyományos IC kocsik. A gyorsvonatok közül néhány [[Bmx]] kocsikból állt. Ezek az ütemes menetrend bevezetéséig eléggé rendszertelenül közlekedtek. Két vonat közt 2-3 óra is lehetett.
A 90-es években a hagyományos gyorsvonatok mellett megjelentek az első [[BDVmot]] és [[BVhmot]] motorvonatból kiállított [[Intercity]]k, de ezeket leváltották a hagyományos IC kocsik. A gyorsvonatok közül néhány [[Bmx]] kocsikból állt. Ezek az ütemes menetrend bevezetéséig eléggé rendszertelenül közlekedtek. Két vonat közt 2-3 óra is lehetett.


A vonalon [[2006]] óta [[ütemes menetrend]] van érvényben, óránként közlekednek [[Budapest]]-[[Szeged]] viszonylatban egyesített [[InterCity]]+[[Gyorsvonat]]ok. (Az országban először egyedülálló módon intercity kocsik mellé - helyjegy nélkül igénybe vehető - gyorsvonati kocsikat sorolnak egy szerelvénybe. Ezt az összeállítást a [[köznyelv]] tréfásan „öszvérnek”, "vegyesvonatnak", [[hibrid-IC]]-nek, illetve „hibridvonatnak”<ref>[http://www.delmagyar.hu/jegyzet/ajjaj_hibridvonat/137549/ Fekete Klára: Ajjaj, hibridvonat] - [[Delmagyar.hu]]</ref><ref>[http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/mire_megkedveltek_megszunik_a_hibridvonat/2064223/ Mire megkedvelték, megszűnik a hibridvonat?] - [[Delmagyar.hu]]</ref> nevezi.) (Csak a nyári szezonban a [[Balaton]] déli partján közlekedő gyorsvonatok kocsi-összeállítása hasonló.) [[2008]]-ban a budapesti [[Budapest-Nyugati pályaudvar|Nyugati pályaudvar]]ról Szegedre reggel indult az egyetlen olyan [[személyvonat]], amely mindenhol megállt.
A vonalon [[2006]] óta [[ütemes menetrend]] van érvényben, óránként közlekednek [[Budapest]]-[[Szeged]] viszonylatban egyesített [[InterCity]]+[[Gyorsvonat]]ok. (Az országban először egyedülálló módon intercity kocsik mellé - helyjegy nélkül igénybe vehető - gyorsvonati kocsikat sorolnak egy szerelvénybe. Ezt az összeállítást a [[köznyelv]] tréfásan „öszvérnek”, "vegyesvonatnak", [[hibrid-IC]]-nek, illetve „hibridvonatnak”<ref>[http://www.delmagyar.hu/jegyzet/ajjaj_hibridvonat/137549/ Fekete Klára: Ajjaj, hibridvonat] - [[Delmagyar.hu]]</ref><ref>[http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/mire_megkedveltek_megszunik_a_hibridvonat/2064223/ Mire megkedvelték, megszűnik a hibridvonat?] - [[Delmagyar.hu]]</ref> nevezi. Csak a nyári szezonban a [[Balaton]] déli partján közlekedő gyorsvonatok kocsi-összeállítása hasonló.) [[2008]]-ban a budapesti [[Budapest-Nyugati pályaudvar|Nyugati pályaudvar]]ról Szegedre reggel indult az egyetlen olyan [[személyvonat]], amely mindenhol megállt.


Napjainkban Cegléd és Kecskemét között egy pár reggeli személyvonat kivételével csak az „öszvér-IC-k” járnak [[MÁV V43]]-as mozdonyokkal. Kecskemét és Kiskunfélegyháza között az IC mellett a Délkör-[[InterRégió]] közlekedik még, amely Félegyháza után [[Kiskunhalas]] felé halad tovább Ez a szerelvény 2009-ben V43 + két személykocsi volt, 2009 decemberétől azonban már [[MÁV 6341 sorozat]]ú orosz [[motorkocsi]]. Szeged és Kiskunfélegyháza között egyelőre megmaradtak a személyvonatok, szintén V43-mal.
Napjainkban Cegléd és Kecskemét között egy pár reggeli személyvonat kivételével csak az „öszvér-IC-k” járnak [[MÁV V43]]-as mozdonyokkal. Kecskemét és Kiskunfélegyháza között az IC mellett a Délkör-[[InterRégió]] közlekedik még, amely Félegyháza után [[Kiskunhalas]] felé halad tovább Ez a szerelvény 2009-ben V43 + két személykocsi volt, 2009 decemberétől azonban már [[MÁV 6341 sorozat]]ú orosz [[motorkocsi]]. Szeged és Kiskunfélegyháza között egyelőre megmaradtak a személyvonatok, szintén V43-mal.

A lap 2012. július 31., 00:14-kori változata

Cegléd–Szeged-
vasútvonal
Szeged állomás
Szeged állomás
A Cegléd–Szeged-vasútvonal útvonala
Vonal:140
Hossz:118 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:120 (100) km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd–Szeged-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat
0 Cegléd
Fájl:BSicon ABZld.svg 100a
3 Ceglédi szállások
11 Nyársapát
18 Nagykőrös
Pest megye / Bács-Kiskun megye
Fekete
27 Katonatelep
33 Kecskemét
142, 152
146
Parasztfőiskola[1]
Kiskunfélegyházi út[2]
45 Városföld
49 Kunszállás
542-es főút
145
58 Kiskunfélegyháza
155 / 147
542-es főút
66 Selymes
71 Petőfiszállás
74 Petőfiszállási tanyák
Bács-Kiskun megye / Csongrád megye
80 Csengele
83 Kisteleki szőlők
89 Kistelek
93 Kapitányság
96 Balástya[3]
98 Őszeszék
101 Vilmaszállás
104 Szatymaz
105 Jánosszállás
M43 autópálya
Kettőshatár
113 Kiskundorozsma
136 / 135
116 Szeged-Rendező
118 Szeged

A Cegléd–Szeged-vasútvonal a MÁV 140-es számú részben kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított vasúti fővonala a Dél-Alföldön. Jelentős belföldi forgalmat bonyolít le. Határátkelő híján nemzetközi gyorsvonatok csak rendkívüli esetben, kerülő úton közlekednek erre.

Története

A Cegléd-Szeged-Temesvár vonal tervei már 1847-ben elkészültek. A vasút első, Cegléd-Kiskunfélegyháza szakasza 1853. szeptember 3-ra lett kész, a Szegedig tartó szakaszt 1854. március 4-én adták át. Az állami vonalat 1855-ben eladták a nevével ellentétben magánvasúti Államvasút-Társaságnak. A cég a birtokába került vasutakért, erdőkért, bányákért 200 millió frankot fizetett, az állam a vasutakra 5,2%-os jövedelmet garantált.[4] A vonalat Cegléd és Kiskunfélegyháza között 1980-ban, Szegedig 1982-ben villamosították. Városföld és Kiskunfélegyháza között 2005-ben megépítették a második vágányt is.

A pálya

A pálya nagyrészt egyvágányú, de Városföld és Kiskunfélegyháza között, mely a leghosszabb állomásköz, kétvágányú szakasz is található.[5] A második vágány helye Ceglédtől Szegedig végig megvan, a kecskeméti elkerülőút felüljáróit pedig úgy építették, hogy elférjen a tervezett második vágány. Azonban pénzhiány miatt még nem épült meg, csak a már említett rövid szakaszon. Régebben a vasútvonal folytatódott Temesvár felé (illetve Szőregnél leágazó vonal indult Makó felé), viszont ez a kapcsolat ma már nem létezik az 1920-as trianoni határmódosítás és a szegedi vasúti Tisza-híd 1944-es felrobbantása miatt. Cegléd és Kiskunfélegyháza fontos elágazó állomások.

2003-2008 között vonali és állomási felújításokat végeztek 15,2 milliárd forint értékben. A rehabilitációs munkák keretében UIC 60 rendszerű felépítmény épült Cegléd – Kiskunfélegyháza állomások között a nyíltvonali szakaszokon. 2011. áprilisában megépült a kecskeméti Mercedes-gyár iparvágánya, amelynek nyíltvonali kiágazása ("Mercedes elágazás") az egykori Kiskunfélegyházi út megállóhely helyén létesült Kecskemét és Városföld állomások között.[6]

Engedélyezett sebesség a vonalon Cegléd és Kiskunfélegyháza között 120 km/h, onnan Szegedig 100 km/h. A pályán a megengedett legnagyobb tengelyterhelés 210 kN.[7]

Forgalom

Személyforgalom

A 90-es években a hagyományos gyorsvonatok mellett megjelentek az első BDVmot és BVhmot motorvonatból kiállított Intercityk, de ezeket leváltották a hagyományos IC kocsik. A gyorsvonatok közül néhány Bmx kocsikból állt. Ezek az ütemes menetrend bevezetéséig eléggé rendszertelenül közlekedtek. Két vonat közt 2-3 óra is lehetett.

A vonalon 2006 óta ütemes menetrend van érvényben, óránként közlekednek Budapest-Szeged viszonylatban egyesített InterCity+Gyorsvonatok. (Az országban először egyedülálló módon intercity kocsik mellé - helyjegy nélkül igénybe vehető - gyorsvonati kocsikat sorolnak egy szerelvénybe. Ezt az összeállítást a köznyelv tréfásan „öszvérnek”, "vegyesvonatnak", hibrid-IC-nek, illetve „hibridvonatnak”[8][9] nevezi. Csak a nyári szezonban a Balaton déli partján közlekedő gyorsvonatok kocsi-összeállítása hasonló.) 2008-ban a budapesti Nyugati pályaudvarról Szegedre reggel indult az egyetlen olyan személyvonat, amely mindenhol megállt.

Napjainkban Cegléd és Kecskemét között egy pár reggeli személyvonat kivételével csak az „öszvér-IC-k” járnak MÁV V43-as mozdonyokkal. Kecskemét és Kiskunfélegyháza között az IC mellett a Délkör-InterRégió közlekedik még, amely Félegyháza után Kiskunhalas felé halad tovább Ez a szerelvény 2009-ben V43 + két személykocsi volt, 2009 decemberétől azonban már MÁV 6341 sorozatú orosz motorkocsi. Szeged és Kiskunfélegyháza között egyelőre megmaradtak a személyvonatok, szintén V43-mal.

Teherforgalom

A teherforgalomban az utóbbi években sok változás történt. A RoLa vonatok elején a V43-asokat időnként ÖBB 1116-osok váltották le, majd rendszeressé váltak a MÁV 1047-esek. Később rendszeressé váltak az osztrák mozdonyok. 2009 végétől már a tehervonatokat is osztrák Taurusok vontatják. A vasútvonal számára rendszeres teherforgalmat jelentenek az algyői mezőkön kitermelt kőolajat szállító vonatok, illetve a kiskundorozsmai Ro-La terminál és Nyugat-Európába között közlekedő szerelvények.

2008-ban a Floyd ZRt. bérelt mozdonyokkal tartályszerelvényeket vontatott, majd 2009 nyarán a kőszállításoknál az Eurocom Zrt. Bombardier TRAXX mozdonyai is feltűntek. Az év végén pedig a szlovák ŽSSK 240-es mozdony is megfordult Kecskeméten.

A dorozsmai vasúti baleset

A dorozsmai vasúti baleset a 20. század elejének egyik jelentős magyarországi vasúti balesete. 1907. április 4-én az Orsováról Budapestre tartó vonat kocsijai Szeged északi határában egy kitérőn áthaladva kisiklottak. A 4 áldozattal járó baleset okát a szakemberek nem tudták megnyugtatóan tisztázni.

Érdekességek

  • A pálya alépítménye végig kétvágányúnak épült, azonban a második vágány nem készült el sohasem. Közkeletű hiedelem, miszerint egyes vasútvonalainkon a második vágányt elbontották volna az első világháború után a trianoni békeszerződés kitételeként, mivel a békeszerződés ilyet nem írt elő.[10]
  • Kétszer is előfordult, 1868. november 14-én és 1868. december 8-án, hogy betyárok felszedték a síneket Félegyháza és Szeged között, megpróbálva kirabolni a vonatot. Nem jártak sikerrel.
  • A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[11]

Képek

  • A vasútvonal részlete Katonatelep közelében
    A vasútvonal részlete Katonatelep közelében
  • A felújítás előtt egy lassújel tábla a nyílt vonalon
    A felújítás előtt egy lassújel tábla a nyílt vonalon
  • Ív Kunszállás közelében
    Ív Kunszállás közelében

Állomások galériája

Külső hivatkozások

Commons:Category:Cegléd–Szeged railway line
A Wikimédia Commons tartalmaz Cegléd–Szeged-vasútvonal témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

  1. ↑ Régi nevén Kecskeméti Mezőgazdasági Szakiskola
  2. ↑ Az 5-ös számú főút és a vasút kereszteződésénél volt a megállóhely.
  3. ↑ Régi nevén Szeged-felsőtanya.
  4. ↑ Keller László: A Félegyháza-csongrádi helyi érdekű gőzmozdonyú vasútról - A vasút, 1986. augusztus
  5. ↑ A második vágány 2006-ban épült meg. Eredetileg Kecskemétig akarták kiépíteni
  6. ↑ Mercedes köldökzsinórja. iho.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
  7. ↑ http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=14c0de8fc63e2b
  8. ↑ Fekete Klára: Ajjaj, hibridvonat - Delmagyar.hu
  9. ↑ Mire megkedvelték, megszűnik a hibridvonat? - Delmagyar.hu
  10. ↑ A békeszerződés egy részlete
  11. ↑ Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cegléd–Szeged-vasútvonal&oldid=12091639”