Montenegró
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten, a volt Jugoszlávia területén. Az ötödik állam, amely kivált Jugoszláviából. Fővárosa Podgorica. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja. 2010. december 17. óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje,[4] valamint 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama.[5][6]
A Crna Gora elnevezés fekete hegyet jelent, vagyis a fekete hegyek országa. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte=hegy, negro=fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: Kara Dağ. Ugyanakkor a gora szó a délszláv nyelvekben erdőt is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet fekete erdőnek is értelmezni.[7]
Földrajz
Néhány általános földrajzi adat:
- A határok hossza: 625 km
- Bosznia-Hercegovina felé: 225 km,
- Albánia felé: 172 km,
- Szerbia felé: 124 km,
- Koszovó felé: 79 km,
- Horvátország felé: 25 km.
- Tengerpart hossza: 293,5 km,
- a strandok hossza: 73 km,
- a leghosszabb strand: az ulcinji Nagy strand 13 km,
- a legmagasabb hegycsúcs: Zla Kolata, Prokletije 2534 m,
- a legnagyobb tó: a Shkodrai-tó – 391 négyzetkilométer (a legnagyobb a Balkánon),
- a legmélyebb kanyon: a Tara-folyó 1300 m (a legmélyebb Európában),
- a legnagyobb öböl: Kotori-öböl
Domborzat
Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).
A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza: 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.
A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak–déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Legmagasabb pontja a Prokletije hegységben, Plav község területén levő 2534 méteres Zla kolata csúcs. Központi masszívuma a Durmitor, legmagasabb pontja a 2523 m magas Bobotov Kuk csúcs.
Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Nikšići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.
Vízrajz
A Shkodrai-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača-folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztározó épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia-Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és halászatban.
Éghajlat
Éghajlati zónák:
- Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a középhőmérséklet júliusban 25,4 °C-27,6 °C körül alakul. A nyarak rövidek, de szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26-27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad augusztus közepéig.
- Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 °C Podgorica, 25,4 °C (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 °C. A Bojana folyó völgyéből, a Szkadári-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári középhőmérséklet 5 °C körül van, a legkevesebb -10 °C. Hirtelen időjárás-változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.
- A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál(en). A hegyek átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a -20 – -30 °C-os hőmérséklet sem.
Míg a tengerparton és a Szkadári övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van, ahol egész évben.
Élővilág, természetvédelem
Nemzeti parkjai
Négy nemzeti park található az országban:
- Skadarsko jezero Nemzeti Park
- Lovćen Nemzeti Park
- Biogradska Gora Nemzeti Park
- Durmitor Nemzeti Park (két nagy folyóval: Tara és Piva)
A Durmitor nemzeti parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja: a Tara-szurdok, melynek mélysége néhol eléri az 1300 m-t.
Természeti világörökségei
Az UNESCO felvette a természeti világörökségek listájára a Durmitor Nemzeti Parkot a Tara folyó szurdokával együtt.
Történelem
A kora középkorban a mai Montenegró területén három fejedelemség helyezkedett el: Duklja, amely nagyjából megfelel a déli felének, Travunia nyugaton és Rascia északon. A 14. és a 15. században a térséget Zetának nevezik. A Montenegró elnevezést a 15. század végétől használják. Miután oszmán fennhatóság alá került, Montenegró 1696-ban a Petrović-Njegoš-ház uralma alatt nyerte vissza függetlenségét. Montenegró függetlenségét a nagyhatalmak az 1878-as berlini kongresszuson ismerték el. 1910-ben az ország királysággá vált. Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlását követően Szerbia és Montenegró együttesen államszövetéget alkottak. A 2006 májusában tartott függetlenségi népszavazást követően Montenegró kinyilvánította függetlenségét és a konföderáció békésen feloszlott.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Montenegró elnökei:
- Momir Bulatović (1990–1998)
- Milo Đukanović (1998–2002)
- Filip Vujanović (2002-…)
Montenegró miniszterelnökei:
- Milo Đukanović (1991–1997)
- Filip Vujanović (1998–2002)
- Milo Đukanović (2002–2006)
- Željko Šturanović (2006–2008)
- Milo Đukanović (2008–…)
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Közigazgatási beosztás
Montenegró 21 községre (opština) oszlik, ezek közül a fővárost és környékét magába foglaló Podgorica községen belül két részönkormányzattal rendelkező úgynevezett városi község (gradska opština) is működik:
Politikai pártok
- Szocialista Demokrata Párt (DPS – Demokratska partija socijalista)
- Szocialista Néppárt (SNP – Socijalistička narodna partija)
- Néppárt (NS – Narodna stranka)
- Szerb Néppárt (SNS – Srpska narodna stranka)
Szimbólumok
A helyi Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti ünnepet és himnuszt, ami a korábbi államszövetségtől való függetlenedési folyamat újabb lépését jelentette.
Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található (de a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).
Védelmi rendszer
Montenegró hadereje három haderőnemből, szárazföldi, haditengerészeti és légierőből áll, valamint kiegészítve egy különleges műveleti komponenssel. 2009-től a szervezet teljesen hadrafogható, a Védelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozik, az ország szuverenitásáért felelős. Legfőbb külkapcsolati céljuk a NATO-ba való integrálódás a technikai és szervezeti modernizációval együtt. ENSZ és NATO műveletekbe is igyekszenek minél jobban bekapcsolódni. 2010 márciusától a magyar MH PRT-hez csatlakozott egy őrzés-védelmet ellátó montenegrói gyalogos szakasz, illetve egyéni feladatokat ellátó katonák is.[8]
A hadsereg létszáma 2014 végén 1 850 fő volt, ebből 245 fő tiszt, 786 fő altiszt, 581 legénységi állományú katona és 238 polgári alkalmazott. A hadsereg állományának átlagéletkora 39 év, ebből a polgári alkalmazottaké 50, a legénységi állományúaké 31 év.[9]
2015. december 2-án a NATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe.[10] 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama.[6]
Népesség
Általános adatok
A 2011-es népszámlálás alapján a népesség 625 ezer fő.
Legnépesebb települések
Etnikai megoszlás
A 2011-es hivatalos népszámlálási adatok szerint Montenegró legnagyobb számú nemzetisége a montenegrói: 278 865 fő, az ország lakosságának mintegy 45%-a. Ezenkívül jelentős a szerb (178 110 fő, 30%), a bosnyák (53 605 fő, 8,65%), az albán (30 439 fő, 4,91%) kisebbség. A horvátok 1%-ot tesznek ki, további 1,1% roma.
A romák némelyike egyiptominak vallja magát,[11] mivel az ország elmaradott részein sokan még mindig hisznek abban a középkori elképzelésben, hogy a cigányság Egyiptomból ered.
Az országban kb. 300 magyar is él.
Nyelvi megoszlás
A lakosság 42,88%-a a szerb, 36,97%-a a montenegrói, 5,27%-a az albán és 5,33%-a a bosnyák nyelvet tartja anyanyelvének. Az ország nemzeti nyelvének ugyan a montenegróit nevezi meg alkotmányában, de számos magát montenegrói nemzetiségűnek valló személy szerbnek tekinti az anyanyelvét. Ráadásul a montenegróit elég kérdéses ténylegesen külön nyelvnek venni, hisz kevés különbség van közte és a szerb között.
Vallási megoszlás
A montenegrói emberek kb. 72%-a ortodox vallású, 18% muszlim, 3,44% római katolikus, 1%-a ateista.
Szociális rendszer
Gazdaság
Gazdasági mutatók | ||
---|---|---|
GDP (nominális) | 5,5 mrd $ (2019) | [12] |
GDP növekedési ráta | - 7,5% (2020 Q4) | [13] |
Egy főre jutó GDP (PPP) | 22 989 $ (2019) | [14] |
Államadósság | 3,9 mrd € (2019) | [15] |
Államadóssági ráta | 79,3% (2019) | [16] |
Infláció | - 0,1% (2021. február) | [17] |
Foglalkoztatottsági ráta | - | [18] |
Munkanélküliségi ráta | 22,6% (2021. február) | [19] |
Minimálbér | 331,3 € (2021) | [20] |
Bérnövekedés üteme | - | [21] |
Jegybanki alapkamat | - | [22] |
SZJA | 9% (2020) | [23] |
ÁFA (általános) | 21% (2020) | [24] |
TAO | 9% (2020) | [25] |
Mezőgazdaság
Főbb termények :[26] dohány, burgonya, citrusfélék, olajbogyó, szőlő (borászat).
Ipar
Főbb iparágak :[26] acél- és alumíniumgyártás, mezőgazdasági feldolgozás, fogyasztási cikkek gyártása.
Turizmus
Turizmusa az ország egyik húzóágazatává válhat, kiemelkedő szépségű tengerparti üdülőhelyei: Budva, Sveti Stefan, Herceg Novi és a Kotori-öböl, Tivat, Ulcinj.
Egyéb ágazatok
Az ország másik természetes gazdasági ága a halászat.
Jelentős a feketegazdaság szerepe, sokan élnek (főleg cigaretta- és ember-) csempészésből. Ezeket a tevékenységeket részben az albán és az olasz maffia irányítja.
Külkereskedelem
Fő áruk:
- Export: N/A
- Import: élelmiszer, olajtermékek, földgáz, ruházat, ipari termékek
Fő partnerek (2012) :[26]
- Export: Szerbia 22,7, Horvátország 22,7%, Szlovénia 7,8%
- Import: Szerbia 29,3%, Magyarország 10.9%, Görögország 8,7%, Kína 7,1%
Egyéb
A pénzügyi életben az eurót használja, bár nem az euróövezet hivatalos tagja, az Unióval nem kötöttek erről egyezményt.
A munkanélküliség a 2010-es évek végén magas. [26]
Közlekedés
Közúti forgalom
A két legnagyobb útvonal Montenegró az Adriai főútvonal Herceg Novitól Ulcinjig, és a másik főútvonal pedig Petrovac-Podgorica-Kolašin-Bijelo Polje-Szerbia határa (összeköti a köztársaság északi és déli részét). A nyári hónapokban forgalmas a Šćepan Polje-Nikšić-Podgorica útvonal, valamint a Herceg Novi-Trebinje útvonal is, amely Montenegrót összeköti Bosznia-Hercegovniával. Jelentős a Budva-Cetinje-Podgorica útvonal is, mert a déli részt összeköti a székvárossal és a fővárossal.
Légi közlekedés
Montenegróban két nemzetközi repülőtér van, a podgoricai és a tivati. A Golubovci-Podgorica repülőtér Podgorica központjától 12 km fekszik, Budvától 62 km, Bartól 65 km, Kolašintól 80 km és Žabljaktól 170 km. A Tivat repülőtér Tivat központjától 4 km-re van, Budvától 20 km, Herceg Novitól 20 km, Bartól 58 km, Ulcinjtól 73 km és Podgoricától 80 km. Információk: 082 671 337, 671 894
Montenegró nemzeti légitársasága a Montenegro Airlines, mely menetrendszeinti járatokat üzemeltet mind Podgorica, mind Tivat légikikötőjéből többségében Nyugat-Európa és a Balkán főbb városaiba.
Tengeri közlekedés
Az utas- és teherszállító komphajók rendszeresen közlekednek a következő vonalakon: Bar-Bari, Bar-Ancona-Bar. A Lepetani – Kamenari hazai vonalon utasszállító komphajó közlekedik (nyári idényben a komphajó non-stop közlekedik).
Montenegróban több kikötő van: Bar, Budva, Kotor és Zelenika.
Vasúti közlekedés
A fő vasútvonal Montenegróban a Bar-Podgorica-Belgrád vonal. Van még két elágazás: Podgorica-Nikšić és Podgorica-Skadar (Albánia).
Kultúra
Képek a kultúráról
|
Montenegró egy kis ország a Balkánon, a természeti és a társadalmi kontrasztok mindig vonzották az ide látogató turistákat. Az országot különböző irányból érkező hatások érték, sok fajta hódító nép érkezett, felépítették a kultúrájukat és tovább álltak, itt hagyták az utókornak öröküket. Montenegróban különleges egységet képez a civilizációk találkozása a legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának határa Kelet és Nyugat, az országban megtalálható mindkét világ kultúrájának nyomai, Velence, az iszlám, valamint Ausztria hatása. A legnagyobb hatás mégis a szlovén kultúrának köszönhető, a Vojisavljević, Nemajić, Balšić, Crnojević és a Petrović dinasztiáknak.
A monostorok a kultúra és a művészetek központjává váltak. A 15. században Amerika felfedezésének idejében Montenegróban a könyv nyomtatás is megjelent. Egyházi könyveket nyomtattak, többnyire reneszánsz dekorációval. A montenegrói tengerparton a 18. századig a gótika és a reneszánsz művészet uralkodott, de a barokk is megjelent az építészetben. Az egyik kitűnő képviselője ennek a művészeti ágnak Tripun Koklji (1661–1713).
A népi művészet Montenegróban a nemzeti tudat születésével jött létre a 19. században a romantika korában. Ebben az időben nagyon sok fiatal indult világot látni, hogy mesterséget tanuljon. Külföldön tanult Petar Lubarda és Dado Đurić, Danilo Kiš. Mivel nagyon sok vért vesztett a szabadságáért Montenegró, ezért a népre nagyon nagy - szinte mágikus - hatással van a költészet. A múltban és a jelenben is minden montenegróinak sokat jelent Petar II. Petrović Njegoš (1813–1851) költő és egyházi vezető műve, melyben a szabadság és hazaszeretet jelenik meg.[27]
Oktatási rendszer
Kulturális intézmények
Kulturális világörökség
A világörökség része Kotor és környékének természeti és kulturtörténeti értékei, valamint a Durmitor Nemzeti Park.
Művészetek
Montenegró volt A nagykövet lánya című török televíziós drámasorozat egyik forgatási helyszíne.
Hagyományok
Gasztronómia
A montenegrói konyha az olívaolaj használatán alapszik, a legrégebbi olajfa több mint 2000 éves, Stari Barban található. A legminőségibb és legegészségesebb amit hideg sajtolással készítenek. A legfinomabb az extra virgin, az első sajtolással készül. A kontinentális konyha megőrizte eredetiségét, a tengerparti pedig azonos a Földközi-tenger lakta népek specialitásaival.[28]
Ételek
A különlegességhez tartozik a raštan, szárított kecskehúsos kelkáposzta, a "čevap", 3 féle darált húsból készült, roston sütik és lepényt kérhetünk hozzá. A "pljeskavica" hasonló, mint a "ćevap" csak a hús lapos, ezt is lepényben kérhetjük, tetszés szerinti saláta adaggal.
- Ražnjići: Rablóhús
- Vješalica: Roston sült szűzpecsenye
- Džigerica sa roštilja: roston sült máj.
- A halételek közül népszerű a bordettó, halleves.
- Előételként fogyaszthatunk njeguši sonkát és kajmakot (sós túró).
- A burek: A déli népek, a Balkán nemzeti ételének is nevezhetjük, nagyon finomat sütnek Horvátországban, Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is. A burek tésztája rétestészta jellegű, melyet hajszál vékonyra nyújtanak és ez után rétegezve töltenek meg. Az eredeti töltelék sós túró vagy darált hús, de árulnak sonkás-sajtos, sajtos-gombás, pizzás, meggyes, almás változatot is. A túrós és húsos változathoz kérjünk joghurtot, így a finom igazán.
Sport
Új államként Montenegró nem tekint vissza gazdag sportmúltra, ha csak nem a Szerbia és Montenegró vagy a jugoszláv korszakot vizsgáljuk.
Olimpia
Montenegrónak a pekingi olimpia volt az első olimpiája, mióta független lett.
Labdarúgás
A montenegrói labdarúgás is 2006-ban kezdődött egy Magyarország ellen megnyert 2-1-re végződő mérkőzéssel, amit Podgoricában rendeztek. A FIFA hivatalos ranglistáján 2006-ban még, mint újonnan indulók az utolsó helyet foglalták el, de a szerb labdarúgó kultúrának is köszönhetően mára feljöttek a 40. helyre és jelenleg vezetik a 2012-es Eb-selejtező csoportjukat. A csapat legmagasabban jegyzett játékosa a Juventus csatára Mirko Vučinić.
Vízilabda
Montenegró inkább vízilabdában teljesíti a követelményeket. Egyik legnagyobb sikerét Malagában aratta 2008-ban, ahol a korábban 4 világbajnok játékost is felvonultató pólós csapat a szerbeket verve nyerte meg a vízilabda Európa-bajnokságot.
Kézilabda
A Budućnost Podgorica női kézilabda csapat az EHF-bajnokok ligája 2011-2012-es kiírásában a döntőben idegenben lőtt több góllal felülmúlta a Győri Audi ETO KC együttesét, így története során először megszerezte a BL trófeát. A női kézilabda csapat 2012-ben Norvégiát legyőzve Eb-győztes lett.
Ünnepek
A nemzeti ünnepet július 13-án ünneplik a montenegróiak, arra az 1878-as eseményre utalva, amikor Montenegrót a világ 27. független országának nyilvánították, továbbá az 1941. július 13-i népi felkelésre a tengelyhatalmak ellen.
Állami ünnepek:
- január 1. – Újév
- május 1. – A munka nemzetközi ünnepnapja
- július 13. – Montenegró Köztársaság állami ünnepe
Jegyzetek
- ↑ https://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&plugin=1&language=en&pcode=tps00001
- ↑ https://www.monstat.org/uploads/files/demografija/pr.kretanje/2022/Vital%20statistics%20in%20Montenegro%202022.pdf
- ↑ 2011-es népszámlálási adat
- ↑ Montenegró, az EU új tagjelöltje Archiválva 2011. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, Euractiv.hu 2010. december 18.
- ↑ Új taggal bővül a NATO. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. május 9.)
- ↑ a b A NATO tagjává válik Montenegró. hirado.hu. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
- ↑ Сравнительно-историческая грамматика славянских языков Курс лекций Новосибирск 2011, 16-17. о. http://www.nsu.ru/xmlui/bitstream/handle/nsu/1217/Щеглова_КЛ_Сравнит.-ист[halott link]. грам.pdf
- ↑ „Zdravo!” (magyar nyelven). Honvédelmi Minisztérium, 2010. május 14. [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 28.)
- ↑ Gál Csaba: Nemzetközi katonai és haditechnikai szemle. A montenegrói hadsereg személyi állománya. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/4. sz., 161. oldal, ISSN 2060-1506
- ↑ Meghívták Montenegrót a NATO-ba. hvg.hu, 2015. december 2. (Hozzáférés: 2015. december 3.)
- ↑ Montenegró: megkérdőjelezhető identitások (kitekinto.hu)[halott link]
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=ME
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/gdp-growth-annual
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=ME&view=chart%2C
- ↑ https://countryeconomy.com/national-debt/montenegro
- ↑ https://countryeconomy.com/national-debt/montenegro
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/inflation-cpi
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/employment-rate
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/unemployment-rate
- ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/montenegro
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/wage-growth
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/indicators
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/indicators
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/sales-tax-rate
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/montenegro/indicators
- ↑ a b c d CIA World Factbook
- ↑ MonteNegro - Info | Kultúra | Kultúra és művészet
- ↑ MonteNegro - Info | Ételek | Ételek
Források
- Bokor József (szerk.). Montenegro, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Sebestyén Árpád: Montenegró (Medicina, 2005) ISBN 963-243-919-8
- Montenegró Információs Portál
- Montenegró Utazási/Nyaralási Portálja
- Hamza Gábor: Bemerkungen zur Privatrechtsentwicklung in Montenegro. In: Spomenica Valtazara Bogisica o stogodisnjici njegove smrti 24. ap. 2008. godine – Gedächtnisschrift für Valtazar Bogisic. Zur 100. Wiederkehr seines Todestages – Hypomnemata Valtazar Bogisic anno centesimo obitus eius dedicata. (Red. Breneselovic, L.) vol. 1. Beograd, 2011. 315-328. old.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Montenegro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Montenegróról angolul
- Montenegró történelme
- Hivatalos turisztikai weboldal
- Montenegró kerékpárral
- himnusz letöltés (zip)
- Montenegró látnivalók
- Montenegró fényképekben
- Montenegró interaktív képgaléria 2000 fényképpel (hu,en,de)[halott link]
- Montenegró átfogó utazási portálja magyar nyelven (hu)
- Túrák Montenegróból
- A Montenegroi Fejedelemség története a legrégibb időtől fogva az 1852-ik évig... kidolgozta Andrić Sándor, forditotta Kunos Gyula. Nagy-Becskerek, 1890. Archive.org