„Záhony” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
145. sor: | 145. sor: | ||
=== Népcsoportok=== |
=== Népcsoportok=== |
||
[[2001]]-ben a város lakosságának közel 100%-a [[Magyarok|magyar]] nemzetiségűnek vallotta magát,<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/15/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> de a településen kisebb [[Romák|roma]] közösség is található. |
[[2001]]-ben a város lakosságának közel 100%-a [[Magyarok|magyar]] nemzetiségűnek vallotta magát,<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/15/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> de a településen kisebb [[Romák|roma]] közösség is található. |
||
== Gazdaság == |
|||
Záhony gazdasági helyzetét meghatározza az 1980-as évek végéig dinamikus ütemben fejlődő vasúti átrakó és a hozzá tartozó logisztikai tevékenységek. A rendszerváltást követően Záhony szerepköre jelentős mértékben megváltozott. A gazdasági szerkezetváltás és a keleti piacok (szállítás/kereskedelem) beszűkülése rendkívül érzékenyen érintette a települést. A város és a térség gazdasági fejlődését azonban továbbra is jelentősen befolyásolják a nemzetközi térben zajló folyamatok, leginkább az orosz-ukrán helyzet. |
|||
A gazdasági ágak eloszlásában a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás részedése rendkívül csekély, míg az iparral kapcsolatos vállalkozások aránya valamivel magasabb, de szintén alacsony a számuk. A gazdaság fő húzóágát a szolgáltatások jelentik, részedésük 2012-ben 87,4% volt, mely meghaladta mind a megyei (76.8%) és mind az országos (79,9%) átlagot. |
|||
== Közlekedés == |
== Közlekedés == |
A lap 2020. július 4., 21:19-kori változata
Záhony | |||
Határkő | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Záhonyi | ||
Jogállás | város járásszékhely | ||
Polgármester | Helmeczi László (független)[1] | ||
Irányítószám | 4625 | ||
Körzethívószám | 45 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3780 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 610,52 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 22° 10′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 22° 10′ 28″ | |||
Záhony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Záhony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Záhony város a magyar-ukrán határnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Rétközben, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi járás székhelye. A városnál változik a Tisza folyása északiról délnyugatira.
Nevének eredete
Neve szláv eredetű, etimológiailag azonos eredetű a gömöri Zahoniska nevű falunévvel, vagy a székelyföldi Zágon helység nevével.
Fekvése
Vasúti és közúti határátkelőhely korábban a Szovjetunió, ma Ukrajna felé. A Budapest–Moszkva vasútvonal határátkelőhelye.
A volt szovjet (ma ukrán) vasutak eltérő nyomtávolsága miatt átrakási központra van szükség, amely Magyarországon Záhonyban és körzetében (Fényeslitke, Komoró, Tuzsér, Eperjeske), a határ túloldalán Csap (ukránul Чоп [Csop]) térségében épült ki, jórészt 1976 előtt. Magyar részről a Záhony Port működteti (korábban a MÁV Átrakási és Raktározási Igazgatóság végezte ugyanezt a feladatot).
A közúti fuvarozás fejlődésével a közúti határátkelőhely is nagy jelentőségűvé vált.
Története
A településről az első írásos adatok a 14-15. századból valók. A 14. században a nádori bíróság e településen tartott törvényszéket Ung, Bereg, Ugocsa és vármegyék számára. A 15. századból ismerjük földesura, Agócsi Péter nevét is. 1476-ban a település keleti része a Zsurkhoz tartozó Rátka a Homonnai család tulajdona volt. 1658-ban a Barkóczy család zálogbirtoka. A 18. század végén földesura, Homonnai Drugeth János záhonyi birtokát elcserélte Csicseri Orosz Jánossal. A 19. században Ritter nevű nemes birtoka, aki 1831-ben cukorgyárat létesített.[3]
A lakosság javarészt mezőgazdasági munkákból élt, a kézműipar nem volt jellemző ezen a vidéken. Az 1800-as évek jelentős változást hoztak az aprócska falu életében. Először cukorgyár, később homokkotró, mészégető, hengermalom és fűrészüzem kezdett el működni a településen. 1873-ra megépül a Nyíregyháza-Kisvárda vasútvonal, amit később Záhony érintésével meghosszabbítottak Csapig. Záhony ebben az időben egy kis megállóhely volt csupán, fából épült vasúti épülettel, egyetlen átmenő vágánnyal és ugyancsak fából készült – a Tiszán átívelő – vasúti híddal. Némi előrelépést hozott az 1905-ben megépült Nagykároly-Mátészalka-Csap HÉV-vonal. Erdélyt az északi területekkel összekötő vonal Záhonynál találkozott a Nyíregyháza-Ungvár vasútvonallal, ezáltal a záhonyi megállóhelyből csatlakozó kis állomás lett. A Trianoni békeszerződést megelőzően Záhony Ung megyéhez tartozott és az 1923-as megyerendezés során Szabolcs és Ung k.e.e. vármegyéhez. A község 2000 katasztrális területéből 800 holdnyi terület került a határ túloldalára és lett az újonnan megalakult Csehszlovákia része. A korábbi gazdasági kapcsolatokat megszűntek, Záhonyból határállomás lett. Az 1938-as első bécsi döntést követően, amikor Ung vármegye újraalakult, Záhonyt a szomszédos Győröcskével együtt véglegesen Szabolcshoz csatolták. A felvidéki és a kárpátaljai területek visszacsatolásával újabb fellendülés kezdődött, különösen 1941-ben, amikor a Szovjetunió elleni háború miatt megnőtt a hadiforgalom. Az igazi áttörést azonban nem ez jelentette, hanem 1945, amikor a már említett a Tisza túlsó partjára eső területek a Szovjetunió részévé váltak. A normál nyomtávolságú vasútvonalakat, a szovjet politikai vezetés széles nyomtávúra cserélte. Az áru átrakásához megfelelő helyet kellett találni, és ennek eredményeként az akkori ország vezetés Záhonyt szemelte ki a magyar-szovjet vasúti áruforgalom átrakási helyszínéül. A kibontakozó szovjet-magyar vasúti kereskedelem ugyanis megkövetelte, hogy a Szovjetunióból széles nyomtávú sínpályán érkező árut átrakják. Záhonyban az első széles nyomtávú sínpálya 1946-ban épült meg, de közben az állomást is tovább bővítették és rendbe hozták a háborúban lebombázott hidat. A pályaudvar fokozatos bővítésével és az áruszállítás fokozatos növekedésével párhuzamosan megvalósultak egyéb látványos beruházások is. Lakótelepek épültek a nagy számban betelepülő vasutas családok részére. Néhány évtized alatt a határ-menti kis község Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb vasúti csomópontjává vált. Az 1950-es megyerendezés óta az akkor létrejött Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozik (1989-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Záhony fejlődésében a legdinamikusabb időszakot az 1970-es és az 1980-as évek jelentették. A megnövekedett népességszám mellett városias településközpont került kialakításra. Folyamatosan épültek a többemeletes lakóházak és az irodaépületek.[4] A Záhonyt várossá nyilvánító okiratot 1989. április 3-án Grósz Károly miniszterelnök adta át Borbély Károly tanácselnöknek. Innentől kezdve van címere és zászlaja a településnek. A címer különlegessége, hogy Záhony az első magyar város melynek címerében vasúti motívum található.[5]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Bajor Tibor (független)[6]
- 1994–1998: Háda Imre (független)[7]
- 1998–2002: Háda Imre (független)[8]
- 2002–2006: Háda Imre (független)[9]
- 2006–2010: Lesku Miklós (független)[10]
- 2010–2014: Háda Imre (Fidesz-KDNP)[11]
- 2014–2018: Helmeczi László (független)[12]
- 2018–2019: Helmeczi László (független)[13]
- 2019-től: Helmeczi László (független)[1]
A településen 2018. május 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[13] az előző képviselő-testület néhány hónappal korábbi önfeloszlatása miatt.[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és 80 %-ot meghaladó eredményével magabiztosan erősítette meg pozícióját.
Népesség
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[15] de a településen kisebb roma közösség is található.
Gazdaság
Záhony gazdasági helyzetét meghatározza az 1980-as évek végéig dinamikus ütemben fejlődő vasúti átrakó és a hozzá tartozó logisztikai tevékenységek. A rendszerváltást követően Záhony szerepköre jelentős mértékben megváltozott. A gazdasági szerkezetváltás és a keleti piacok (szállítás/kereskedelem) beszűkülése rendkívül érzékenyen érintette a települést. A város és a térség gazdasági fejlődését azonban továbbra is jelentősen befolyásolják a nemzetközi térben zajló folyamatok, leginkább az orosz-ukrán helyzet. A gazdasági ágak eloszlásában a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás részedése rendkívül csekély, míg az iparral kapcsolatos vállalkozások aránya valamivel magasabb, de szintén alacsony a számuk. A gazdaság fő húzóágát a szolgáltatások jelentik, részedésük 2012-ben 87,4% volt, mely meghaladta mind a megyei (76.8%) és mind az országos (79,9%) átlagot.
Közlekedés
A város közúton a 4. számú főúton érhető el, mely az ország belső részeinek és az ukrán határnak a kapcsolatát is biztosítja. Vasúton Záhony elsősorban a 100-as számú vasúti fővonalon közelíthető meg, mely az ország belső területei és Ukrajna között biztosít hazai, illetve nemzetközi kapcsolatot. Villamosított vasútvonal, mely Záhonyt a fővárossal, Budapesttel köti össze. Záhony a kelet-nyugati irányú vasúti szállítások fontos állomásának számít, amely az európai V. számú Trieszt-Budapest-Kijev-Moszkva-Horgors (Kína) közlekedési folyosó egyik legjelentősebb csomópontja, összefüggésben az európai normál és keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat találkozásával. Mára az átrakó- és rendező pályaudvarok fokozottan elavultak, az állagmegóváson túl fejlesztésre szorulnak.[16] A 111-es számú vasúti mellékvonal a Záhony és Mátészalka közötti személyszállítás lebonyolításáért felelős.
Autóbusszal a környező települések Mándok irányába közvetlen járatokkal a 4115. számú összekötőúton érhetőek el. A városban a közlekedés kiváló, nehezen megközelíthető területek nincsenek, az utak 100%-ban szilárd útburkolattal rendelkeznek. Záhony, Zsurk és Győröcske települések között 8 km hosszan 2009 októberében kerékpárutat adtak át, mely az országos kerékpárút-hálózat részét képezi.
Nevezetességei
- Záhonyi Református Templom
- Keresztelő Szent János születése görögkatolikus templom
- Római Katolikus Templom és Harangláb
- Záhonyi Tájház
- Kelet Kapuja Emlékmű - 1986-ban lett átadva, Marosits István szobrászművész alkotása.
- Dr. Béres József Park
- Petőfi Park
- Főtéri díszkút - 1988-ban lett átadva, Kampfl József budapesti szobrászművész alkotása
Rendezvények
- Nemzetközi Néptáncfesztivál
- Záhonyi Akusztikus Esték (ZAE)
- Fáklyás felvonulás - minden év április 30-án kerül megrendezésre
- Vasutasnap
- Luca napi vásár
Oktatási intézmények
- Óvodák
- Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde
- Vasút a Gyermekekért Alapítvány Záhonyi Óvodája (2003-ban megszűnt)
- Általános iskola
- Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
- Középiskola
- Kisvárdai Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Közlekedési Szakgimnáziuma és Dr. Béres József Kollégiuma
Közművelődési intézmények
- Művelődési Ház és Könyvtár
- Zeneiskola
Sport
A Záhonyi VSC helyi sportegyesület labdarúgó szakosztálya története során többnyire a Megye I-ben és az NB III-ban szerepelt. A 2016–17-es idényben a csapat a Megyei másodosztályban játszott, majd a szezont követően megszűnt.[17] Az egyesület keretein belül azonban továbbra is működik asztalitenisz, darts, természetjáró és sakkszakosztály. 2019 nyarán Záhony LSE néven új labdarúgócsapat alakult, amely a Megye III-ban indult el.
A sportolni vágyók igényeinek kielégítését a városi sporttelep és a városi uszoda biztosítja.
A város szülöttei, díszpolgárai
- Béres József gyógyszerész, orvos, kutató, a Béres csepp feltalálója.
- Csergezán Pál festő. grafikus, illusztrátor
- Sipos István néhai MÁV-igazgató
- Pokol Béla alkotmánybíró, magyar jogtudós, politológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány (akadémiai) doktora.
- Vassné Oláh Ágnes, A Magyar Kultúra Lovagja
Képek
-
Kiállított MÁV 375-ös gőzmozdony
-
A záhonyi Tisza-híd, mely összeköti Magyarországot és Ukrajnát
-
A Tisza Záhonynál 2008-ban
-
Záhony madártávlatból fényképezve 2008-ban
Testvérvárosai
Jegyzetek
- ↑ a b Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Szemző Béla (szerk.): A cukorrépa-termesztés Magyarországon 1808–1938 (Akadémiai, 1979) ISBN 963-05-1912-7
- ↑ Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata. Záhony Város honlapja. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
- ↑ Bemutatkozás. Záhony Város honlapja. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
- ↑ Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
- ↑ Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ a b Záhony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. május 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ „A Záhonyi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója”, Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, 2010. július 30. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
- ↑ „Záhony, Záhonyi VSC (bajnoki múlt)”, magyarfutball.hu