Béres József (tudós)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig.svgEz a szócikk a Béres Csepp megalkotójáról szól. Hasonló címmel lásd még: Béres József (egyértelműsítő lap).
Béres József
Emléktáblája a róla elnevezett általános iskola épületén, Búza Barna alkotása
Emléktáblája a róla elnevezett általános iskola épületén, Búza Barna alkotása
Született 1920. február 7.
Záhony
Elhunyt 2006. március 26. (86 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei Béres Katalin, Béres József
Foglalkozása biokémikus
Kitüntetései Széchenyi-díj (2002)
A Wikimédia Commons tartalmaz Béres József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dr. Béres József (Záhony, 1920. február 7. – Budapest, 2006. március 26.) Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója.

Élete[szerkesztés]

Kezdetben gyári munkás volt Záhonyban a fűrésztelepen, majd 1938–1940 között kertészetet tanult a Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kamara Kertmunkásképző Iskolájában, Kecskeméten. 1941-ben bevonult katonának, közben középiskolai levelező tanuló a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumban. 1943-ban frontszolgálatra került, így tanulmányai is félbemaradtak. 1945-ben jött vissza a frontról, sebesülések következtében bal karja és válla megbénult. 1947-ig hadigondozott volt, jövedelmét kertészkedésből egészítette ki. 1947-ben feleségül vette Papp Katalin tanítónőt. 1948-ban, 28 évesen a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban leérettségizett. Ebben az évben megszületett leányuk, Katalin, majd négy évvel később, 1952-ben megszületett fiuk, József. 1948–1950-ben szövetkezeti ügyvezetőként dolgozott Záhonyban, majd építőipari munkás volt Nyírmadán.

1954–1963 között az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumát vezette. Közben 1961–1965 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán egyetemi tanulmányokat folytatott, ahol 1965-ben, 45 évesen diplomázott agrármérnökként. 1964–1989 között a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa, az intézet Tudományos Tanácsának tagja volt. 1955–1972 között talajtani, analitikai, talajgenetikai, térképszerkesztési, üzemtani, kórélettani, környezetvédelmi, kemizálási, tápanyag-gazdálkodási tanfolyamokat végzett.

1968-ban általános élettanból és agrobiokémiából Summa cum laude doktori címet szerzett. 1973–1976 között másodállásban a Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumában dolgozott.

1972-ben alkotta meg a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, amelynek a Béres Csepp nevet adta. 1972 és 1986 között a küzdelem időszaka következett. Politikai és szakmai indulatok övezték a Béres Cseppet. A hatóságok börtönnel fenyegették id. dr. Béres Józsefet, ha terjeszti a készítményt.[1] 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene. Ekkor társadalmi mozgalom indult mellette, amelynek egyik illusztris, önzetlen hangadója Nagy László költő volt. Pozsgay Imre is támogatta, így 1976-ban megtörtént a készítmény szabadalmi bejelentése. 1978-ban társadalmi nyomásra a Herbária forgalmazni kezdte a Béres Cseppet. 1989-ben a készítmény forgalmazására megalakult a Béres Részvénytársaság.

2000-ben a Béres Cseppet hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították, amely az immunrendszer működésének, a szervezet ellenálló képességének támogatására ajánlott, valamint kiegészítő terápiaként tumoros betegségben szenvedők általános állapotának, közérzetének javítására.[2][nincs a forrásban]

A Történelmi Vitézi Rend 2005-ben nyolcvanötödik életévében a második világháborús érdemei alapján tagjai közé fogadta.[3]

Dr. Béres József, Széchenyi-díjas kutató 2006. március 26-án rövid betegség után hunyt el Budapesten.

2013 szeptemberében a Béres Csepp és Béres Csepp Extra készítmények bekerültek azon kiemelt nemzeti értékek körébe, amelyek a magyarságra jellemző tulajdonságukkal, egyediségükkel, különlegességükkel és minőségükkel a magyarság csúcsteljesítményének tekinthetők és amelyeket belföldön és külföldön egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt értékeként tartanak számon. A Hungarikum Bizottság döntésével a Béres Csepp lett az első gyógyszerkészítmény, amely felvételt nyert a Hungarikumok Gyűjteményébe.[4]

Emlékezete[szerkesztés]

  • 1986-ban Kósa Ferenc filmrendező tíz év után engedélyt kapott „Az utolsó szó jogán” című dokumentumfilmjének befejezésére, amelyet 1987-ben mutattak be. A filmet 1976-ban és 1986-ban forgatták a tudósról és munkásságáról.[5]
  • 1999-ben „Szirtfoknak lenni” címmel megjelent Béres Klára id. dr. Béres Józsefről szóló életrajzi könyve.
  • 2000-ben Mészáros Miklós portréfilmet készített „Vadócba rózsát...” címmel a feltalálóról, 2002-ben pedig újabb dokumentumfilmet alkotott a cseppekről. „Az utolsó szó után” című művében olyan egykori betegek is megszólaltak, akik már 26 évvel korábban, „Az utolsó szó jogán” című filmben is szerepeltek.
  • 2007-ben az anarcsi Általános Iskolában id. dr. Béres József tiszteletére termet neveztek el.
  • 2007-ben dr. Béres József emlékére egykori munkahelyén, Kisvárdán a Teichmann Telepen emléktábla került kihelyezésre.
  • 2008. február 7-én a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban a magyar orvostudomány nagyjainak szobrai között elhelyezték dr. Béres József mellszobrát.
  • 2009-ben Béres József sétányt avattak Szolnokon.
  • 2009-ben megalakult a Béres József Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kisvárdai Egyesület.
  • 2009-ben a Béres Gyógyszergyár Zrt. szolnoki telephelyén megnyílt a Béres József Emlékmúzeum.
  • 2010-ben Béres József domborműves emléktáblát helyeztek el a Kisvárda Városi Könyvtár falán.
  • 2012-ben felavatták Szolnokon a Béres Csepp parkot.
  • 2012-ben felavatták a legendás feltalálóról elnevezett parkot Kisvárdán, a település szívében.
  • 2012-ben Nagyhalász és Ibrány között felavatták a Dr. Béres József Egészségügyi Centrumot.
  • 2012-ben az óbudai Keve-Kiserdei Általános Iskola felvette dr. Béres József nevét.[6]
  • 2014. szeptember 20-án avatták fel Záhonyban a „Dr. Béres József Emlékpark”-ot, ahol elhelyezték első egész alakos bronzszobrát is.[7]
  • 2014-ben egész alakos szobrot állítottak id. dr. Béres Józsefnek szülővárosában, Záhonyban.
  • 2014-ben felavatták a Dr. Béres József laboratóriumot a Kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban
  • 2014-ben Béres-termet avattak a Nyugat-magyarországi Egyetemen.
  • 2015-ben Béres József szobrot avattak a Záhonyi Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola Dr. Béres József Kollégiumában.
  • 2015-ben bemutatták Kabay Barna Balázs Béla-díjas filmrendező és Petényi Katalin Balázs Béla-díjas művészettörténész és egyetemi tanár „Béres József életútja” című dokumentumfilmjét.[8]
  • 2015-ben Fazekas István: „A megvádolt” címmel történelmi drámát írt a feltaláló küzdelmeiről, melyet 2016-ban a kecskeméti Kelemen László Kamaraszínház és a budapesti Újszínház is színpadra állított.[9]
  • 2016-ban „Cseppben az élet” címmel megjelenik a róla szóló életrajzi könyv kibővített változata.
  • 2019 tavaszán négyrészes filmsorozatot mutatott be Béres József küzdelmeiről a Duna Televízió, Cseppben az élet címmel. Az MTVA megrendelésére elkészült filmsorozat mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva. A sorozatot Gyöngyössy Bence rendezte, a forgatókönyvíró Petényi Katalin, a producer Kabay Barna volt. Béres Józsefet Gáspár Tibor, Papp Katalint Huszárik Kata alakítja a sorozatban, a további főbb szerepekben Für Anikót, Lukács Sándort, Trokán Pétert és (Nagy László költő szerepében) Trill Zsoltot, illetve a negatív (vagy legalábbis kevésbé pozitív) szereplők oldalán Seress Zoltánt, Bede-Fazekas Szabolcsot, Hatházi Andrást és Székely B. Miklóst láthatják a nézők.
  • 2020 február 6-án játékfilmet mutattak be melyet az élete alapján rendeztek A feltaláló címmel.[10]

Kitüntetései[szerkesztés]

  • Magyar fair play díj (1995)
  • A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997)
  • Záhony Város Díszpolgára (1998)
  • Ezüst Pelikán Díj (1999)
  • Kisvárda Város Díszpolgára (2000)
  • Magyar Örökség díj (2000)
  • Pro Naturali Medicina plakett (2001)
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Emlékérem Ezüst fokozata (2002)
  • Széchenyi-díj (2002)
  • A Magyar Köztársaság Elnökének Érdemérme (2002)
  • Üzleti Tisztességért Díj (2002)
  • Év Vállalkozója Díj (2002)
  • Lónyay Menyhért Emlékérem (2003)
  • Hűség a Hazához Érdemrend Nagykeresztje (2004)
  • Vitézi Rend Arany Nemzetvédelmi Keresztje Vitézi Ékítménnyel (2006)
  • Vitézi Jubileumi Kereszt (2006)
  • Szent Rita-díj (2006)
  • Pro Comitatu Díj /posztumusz elismerés/ (2007)
  • Szent István-díj /posztumusz elismerés/ (2009)
  • Heim Pál Egészség Díj /posztumusz elismerés/ (2010)
  • Árpád-pajzs /posztumusz elismerés/ (2012)

Művei[szerkesztés]

  • Béres J. (1963): A talajkémiai és biokémiai tényezők döntő szerepe a burgonya leromlásában. Agrokémia és Talajtan, 12(1):145–156.
  • Kisvárda természetföldrajza; s.n., Bp., 1975 (A kisvárdai Vármúzeum kiadványai)
  • Béres csepp. Első kézből a Béres cseppről; Biokultúra Egyesület, Bp., 1988
  • Béres csepp plusz. Egyedülálló nyomelempótló készítmény és felhasználása a humán medicinában; főszerk. Béres József, összeáll. Béres József et al.; Béres Rt., Bp., 1994 (Béres kiadványok)
  • Béres József–Laczkó Katalin: Betegségmegelőzés és kezelés Béres csepp plusszal; Béres Rt., Bp., 1995 (Béres kiadványok)
  • Béres József–Németh Hermina: A tudatos táplálkozás; Béres Rt., Bp., 1996 (Béres kiadványok)
  • A burgonya levélsodródás és a dohány érbarnulás betegsége; Béres Rt., Bp., 1998
  • A malignus daganatok biológiai, biokémiai okai; Béres Rt., Bp., 2000

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 40 éves a Béres Csepp – Tudományos ülés és parkavatás Kisvárdán Archiválva 2016. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, beres.hu
  2. ↑ Archivált másolat. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 7.)
  3. ↑ Sírkőszentelés – és emlékezés, Vitézi Tájékoztató XXVII. évfolyam, 3. szám, Budapest 2008 Archiválva 2016. augusztus 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, vitezirend.co.hu
  4. ↑ increst: Elismeréseink. Béres. [2018. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 22.)
  5. ↑ Kósa Ferenc: Az utolsó szó jogán Archiválva 2016. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, mma-tv.hu
  6. ↑ Iskolatörténet. [2017. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 7.)
  7. ↑ Záhony – Hatvanöt éve született Sipos István, tíz éve hunyt el dr. Béres József Archiválva 2017. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, haon.hu
  8. ↑ Kabay Barna: Béres József életútja Archiválva 2016. szeptember 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, erdely.tv
  9. ↑ Fazekas István: A megvádolt Történelmi dráma három felvonásban Archiválva 2016. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, napkut.hu
  10. ↑ A feltaláló

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Béres_József_(tudós)&oldid=24518801”