Ugrás a tartalomhoz

Császtó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Császtó (Častkovce)
Császtó zászlaja
Császtó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rangközség
PolgármesterDušan Bublavý
Irányítószám916 27
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámNM
Népesség
Teljes népesség1639 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség146 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság178 m
Terület7,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 41′ 21″, k. h. 17° 46′ 50″48.689200°N 17.780600°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 21″, k. h. 17° 46′ 50″48.689200°N 17.780600°E
Császtó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Császtó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Császtó (1899-ig Császtkó, szlovákul Častkovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Vágújhelytől 8 km-re délnyugatra található.

Története

[szerkesztés]

1392-ben "Chastko" néven említik először. A csejtei váruradalom része volt. 1855-től a Breuner család birtoka. 1568-ban 37 jobbágytelke létezett. 1715-ben szőlőskertje, 22 jobbágy és 41 zsellércsaládja volt. 1758-ban 61 család élt a településen. 1787-ben 144 házában 844 lakos élt. 1828-ban 93 házát 633-an lakták. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Csasztkócz, tót falu, Nyitra vmgyében a Dudvágh mellett, Csejtéhez 1/2 órányira: 144 kath., 432 evang. 45 zsidó lak. Termékeny földdel, vizimalommal. F. u. a csejtei uradalom."[2]

Fényes Elek szerint "Csasztkócz, tót falu, Nyitra vmgyében a Dudvágh mellett, Csejtéhez 1/2 órányira: 144 kath., 432 evang. 45 zsidó lak. Termékeny földdel, vizimalommal. F. u. a csejtei uradalom."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 809, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1019 lakosából 1009 szlovák volt.

2011-ben 1107 lakosából 1072 szlovák.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1748-ban Révay János Antal szepesi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, Turóc vármegye örökös főispánja.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt temploma 1880-ban épült.
  • Kastélya 1640-ben épült, a 18. század második felében későbarokk stílusban építették át.
  • A községben egy, a 18. század második felében épített harangláb is áll.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]