Sajólád
Sajólád | |||
Római katolikus (egykori pálos) templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3572 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2868 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 219,48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 12,68 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 37″, k. h. 20° 54′ 11″ | |||
Sajólád weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajólád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sajólád község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.
Fekvése
A Sajó bal partján fekszik. A község életét alapvetően meghatározza, hogy légvonalban 11 kilométerre fekszik az ország egyik legnagyobb városától Miskolctól. Az aktív keresők mintegy 90%-a Miskolcon és Tiszaújvárosban dolgozik.
Története
Árpád-kori település, története elsősorban a Tekes nemzettséghez tartozó Ládi családhoz kötődik. A Ládi család, Ládi Csorba Miklós (Szuhogyi Csorba kő várának építője) fiai 1311-ben szerezték meg Sajó melletti birtokukat, mely róluk kapta nevét (Sajólád) Feltehetően Sajólád volt ezután a család központi birtoka, a környező egyéb birtokok mellett, melyben szerepel a Lád, Ládi név pl.: Szendrőlád; Lád és így Sajólád is a Ládiak birtokába tartozott.
A család első hiteles dokumentumok alapján ismert tagja Ládi Pós volt (1289) Ládi csorba Miklós várépíttető apja ( Nicolaus filius Poos de Lad)[3]
Sajóládot még egyéb korabeli írások is említik:
A község birtokosa, Czudar Péter bán 1387. szeptember 25-én alapítólevelével pálos kolostort alapított Sajóládon, a községet a pálosoknak adományozta. A kolostor a Czudar család kihalása (1470) után is tovább fejlődött.
Itt kezdte meg fölemelkedését Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes, a sajóládi Pálos Kolostor perjele. A ládi kolostort 1537-ben Serédy Gáspár dunántúli főkapitány csapatai elfoglalták, kirabolták, negyven szekérnyi zsákmányt vittek magukkal. A pálos kolostor újjáépítését hosszú hányattatás után csak a török háborúk lezárultával, 1716-ban kezdték meg, barokk stílusban, a régi elpusztult templom alapjain. Az egyházi anyakönyvezés 1734-ben vezették be a községben.[4]
Sajólád 180 hektáros védett erdejét 2007-ben fatolvajok kivágták.[5]
1950-ben a falut Sajópetrivel egyesítették Ládpetri néven. 1958-ban a két település újra kettévált.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Ifj. Varga István (független)[6]
- 1994–1998: Varga István (független)[7]
- 1998–2002: Varga István (független)[8]
- 2002–2006: Veres János (független)[9]
- 2006–2010: Veres János (független)[10]
- 2010–2014: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)[11]
- 2014–2019: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)[12]
- 2019-től: Pozbai Zoltán (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2958 | 2881 | 2811 | 2804 | 2874 | 2868 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben település lakosságának 83,48%-a magyar, 9,33%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13][14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 9,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% ruszinnak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 11,3%, görögkatolikus 3,8%, felekezeten kívüli 6,6% (27,7% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
- Nepomuki Szent János-szobor
- Római katolikus templom
- Háromszög alapú temetőkápolna
- Erdődy-vadászkastély
-
Műemlék temetőkápolna
-
A lepusztult Erdődy-vadászkastély
Jegyzetek
- ↑ a b Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Szörényi Gábor András: A csorbakői vár története 1648-ig. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLII. évf. (2003) 165–226. o. ISSN 0544-4225
- ↑ Sajólád története. [2014. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
- ↑ Kivágták a sajóládi védett erdőt
- ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Sajólád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként[halott link]
- ↑ Népszámlálási adatok - 2011
- ↑ Sajólád Helységnévtár