Bugyi (település)
| Bugyi | |||
_2.jpg) | |||
| Beleznay-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Dabasi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Somogyi Béla (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2347 | ||
| Körzethívószám | 29 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5265 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 44,23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 115,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 13′ 24″, k. h. 19° 08′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 24″, k. h. 19° 08′ 60″ | |||
 Bugyi
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Bugyi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bugyi témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bugyi nagyközség Pest megyében, a Dabasi járásban.
Fekvése
Budapesttől délkeletre, Áporka, Sári, Taksony, Peszéradacs és Kiskunlacháza közt fekvő település.
Története
Neve a Bud, Budi kezdetű török (avar, hun), vagy ujgur (a szláv eredet nem valószínű) személynévből ered. Első említése 1321-ből való Budymatheusfelde formában (Bugyi Máté földje)
1446-ban Bud néven szerepelt, ekkor Fejér vármegye solti járásához, 1507-ben pedig Bwgh alakban fordult elő, ekkor már Pest vármegyéhez tartozott.
1395-ben az Irsai, az Istvánházai Szentiváni és a Szentiváni Sáfár családok birtoka volt. A török hódoltság alatt elpusztult és még az 1690-es összeírásban is az elpusztult helységek között szerepelt, csak a szatmári békekötés után, a falu akkori földesura Beleznay János telepítette be újra. 1728-ban a helység már betelepült, melyet "Sig. Bugyiense 1728" körirattal ellátott régi pecsétje is igazol. Beleznay János 1730-ban állította fel az itteni reformátusok anyagyülekezetét. E gyülekezet azonban nem sokáig élhetett a szabad vallásgyakorlattal. 1761-ben a reformátusoktól a templomot elvették és a katolikusoknak adták át. Ekkor alakult a katolikus plébánia is. Anyakönyvei is ez évben kezdődnek. A reformátusok csak 1782-ben kezdték ismét nyilvánosan gyakorolni istentiszteletüket. Anyakönyveik 1783-tól vannak meg. 1770-ben az úrbéri rendezéskor 59 16/32 úrbértelket írtak itt össze. A határszabályozás és elkülönzés 1847-ben ment végbe. 1754-ben birtokosai Kovács Antal, Beleznay János, Rodl György és Emődy Mátyás voltak. 1773. szeptember 12-ére gróf Beleznay Miklós református egyházi gyűlést hívott egybe a helységbe, mely a dunamelléki református egyházkerületben a konventi gyűlések tartását elhatározta és szervezte. 1773. okt. 11. Vattay Pál és társai Mária Terézia elé terjesztik az országos jelentőségű ág. evangélikusok bugyi conferencia végzését, a protestáns egyházak üldöztetésének felszámolására, melyre csak a királynő halála után került sor. 1885-ben nagy tűzvész pusztított itt, ekkor a település nagyobb része leégett.
A település nagyobb birtokosai voltak: a 18. században a Beleznay család, gróf Beleznay Miklós, majd később a báró Bánffyak, báró Vay Miklós és gróf Vay Ábrahám.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott. 1910-ben 3464 lakosából 1596 római katolikus, 1761 református és 88 izraelita volt.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 5160 | 5165 | 5174 | 5160 | 5277 | 5265 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 2% románnak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,2%, református 27,7%, evangélikus 0,6%, görög katolikus 0,4%, felekezeten kívüli 10,1% (25,2% nem nyilatkozott).[3]
Közélete
Polgármesterei
- Jelenleg
- Somogyi Béla (független)
- Korábban
Nevezetességei
- Ürbőn szikes tavak, sajátos madárvilággal
- Szégyenkő: Római kori kőoszlop a református templom kertjében, amelyet a református egyház 1783 és 1824 között szégyenkőnek használt.
- Beleznay-kastély: Bugyi község legrégibb építészeti emléke ez a műemlék barokk kúria, amelyet Beleznay János (Mária Terézia egykori tábornoka) építtetett az 1730-as években. Ez volt Beleznay első lakhelye. Az átépítések és a bontások miatt eredeti jellegzetességét szinte teljesen elvesztette, de a település önkormányzata mindent elkövet azért, hogy egykori arculatát visszanyerje az épület.
- Római katolikus templom: Szent Adalbert tiszteletére szentelt barokk templom (épült: 1761-1763)
- Forster-kastély (ma Vadászkastély): Az 1890-es évek elején épült úrilak Forster Kálmán tulajdonában volt. Forster Kálmán hatalmas birtokain kezdte meg egy korszerű árutermelő gazdaság megszervezését, amelynek eredményeként egy évtized alatt jelentős változás következett be a művelési ágak területén. A kastély ma magánkézben van, étterem van benne és szálláshelyként hasznosítják, elsősorban a Bugyin és környékén rendezett vadászati rendezvényekre látogatók részére. Vadászidényben külföldről is számos vadász látogat el ide.
- Tájház
Források
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Jegyzetek
- ↑ Bugyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Bugyi Helységnévtár
További információk
Képgaléria madártávlatból
