Hévíz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2021. április 21., 15:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (a megye legkisebb területű városa)
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Hévíz (egyértelműsítő lap).
Hévíz
A hévizi-tó
A hévizi-tó
Hévíz címere
Hévíz címere		 Hévíz zászlaja
Hévíz zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásKeszthelyi
Jogállásváros
PolgármesterPapp Gábor (Fidesz–KDNP)[1]
Jegyződr. Tüske Róbert
Irányítószám8380
Körzethívószám83
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4509 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség568,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,3 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 03″
Hévíz (Zala vármegye)
Hévíz
Hévíz
Pozíció Zala vármegye térképén
Hévíz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hévíz város Zala megyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.[4]. Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja.

A Hévízi Tófürdő főbejárata
Hévízi-tó ősszel
Hévízi tavirózsa
A zsidó áldozatok emlékműve

Története

Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik.

Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából, 1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből, 1946-ban jött létre, 1992. május 1-jén pedig városi címet kapott.

Közlekedés

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába, majd Keszthelyen át, vagy a várost kikerülve juthatunk Hévízre. Sopron felől a 84-es számú főúton haladva érhető el.

A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan autóbusszal vagy taxival juthatunk a városba. Menetrend szerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével, de elérhetők nemzetközi buszjáratok is.

Budapesten át több európai városból érkező repülőjáratok transzferjáratával, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. A közeli Sármelléken lévő Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér is fogad rendszeresen charterjáratokat, ahonnan szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

A Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014–2030 című dokumentumban található megjegyzés szerint „a helyi közlekedés kapcsán elő kell készíteni Keszthely és Hévíz közti kötöttpályás közlekedési rendszer kiépítését”.[5]

A villamos két városon áthaladva a helyközi, illetve a helyi autóbuszállomásokat kötné össze. A nyomvonalra, valamint a megállóhelyekre több elképzelés is készült. A tanulmány szerint nem vennének új villamosokat a vonalra, hanem pl. nosztalgiának számító, ugyanakkor „félmodern”, használt járműveket (pl. a Miskolcon már nem használatos SGP E1-es villamosokkal) szereznének be jutányos áron.[forrás?]

A balatoni körvasút megvalósításához és a repülőtér fejlesztéséhez egy 2016-os kormányhatározat forrást rendelt, és felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere és a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. bevonásával tegyen javaslatot a Hévízi Tófürdő hatékonyabb turisztikai hasznosítására a balatoni turisztikai kínálatába történő integrálásával, az egészségügyi ellátást célzó funkció fenntartása mellett.

Turizmus

A város fejlődését a turizmusra alapozza. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött egymillió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. Legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.

Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

Látnivalók

4. századi római villa Egregyen
  • Védett lápterület, véderdő és park
  • Dr. Schulhof Vilmos sétány és a Sétáló utca (Rákóczi utca)
  • 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
  • Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
  • A településen áthalad az Országos Kéktúra.
  • Egregyi borozók
  • Református-Evangélikus Templom
  • Egregyi Jézus szíve Templom
  • Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
  • Hévíz város Pantheonja
  • Szoborpark
  • Szent András a kereszten
  • Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
  • Római katona sírja
  • Történelmi villák
  • Római kori romkert
  • Muzeális Gyűjtemény/Fontana Mozi
  • Egregyi Múzeum, mely 2016-ban nyitotta meg kapuit[6]

Sport

Hévíz legjelentősebb labdarúgócsapata a Hévíz FC, ahol korábban megfordult – többek között – Koplárovics Béla, Pomper Tibor és Somogyi Csaba is.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Dr. Kiss Lajos (független)[7][8]
  • 1994–1998: Vértes Árpád (független)[9]
  • 1998–2002: Vértes Árpád (független)[10]
  • 2002–2006: Vértes Árpád (független)[11]
  • 2006–2010: Vértes Árpád (független)[12]
  • 2010-2014: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[13]
  • 2014-2019: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[14]
  • 2019-től: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[1]

Népesség

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4663
4685
4634
4448
4485
4509
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 4,3% németnek mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 3,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (28% nem válaszolt).[15]

Testvérvárosok

Hévíz testvérvárosai:[16]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  2. ↑ a b c http://onkormanyzat.heviz.hu/kozerdeku/testvervarosok
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ [1]
  5. ↑ Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014-2030, 2014. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
  6. ↑ Egregyi Múzeum (magyar nyelven). west-balaton.hu. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
  7. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Aktuális. archivum.zalamedia.hu. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  9. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  10. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  12. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  13. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  14. ↑ Hévíz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  15. ↑ Hévíz Helységnévtár
  16. ↑ Hévíz testvérvárosai. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
  17. ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  18. ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)
  19. ↑ Archivált másolat. [2016. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 6.)

További információk

Térképek:

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hévíz&oldid=23800582”