„Jubileumi-zsomboly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások
Visszavontam BinBot (vita) szerkesztését (oldid: 21784954)
Címke: Visszavonás
21. sor: 21. sor:
Néhány helyen fennőtt kalcitkristályok is előfordulnak benne. Tektonikus hasadékok mentén alakult ki, főként korróziós hatásra. Viszonylag rövidek az aknái, amelyekben sok a korróziós forma. A legnagyobb függőleges kiterjedésű aknája a ''Nagy-akna'', amely a végpontra vezet és 26 méter függőleges kiterjedésű. A [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] Igazgatóság engedélyével, valamint a barlangjáró alapfelszerelésen kívül biztosító kötéllel és önbiztosítással látogatható a lezárt, létrákkal ellátott üregrendszer. A lezárása leginkább életvédelmi okok miatt indokolt.
Néhány helyen fennőtt kalcitkristályok is előfordulnak benne. Tektonikus hasadékok mentén alakult ki, főként korróziós hatásra. Viszonylag rövidek az aknái, amelyekben sok a korróziós forma. A legnagyobb függőleges kiterjedésű aknája a ''Nagy-akna'', amely a végpontra vezet és 26 méter függőleges kiterjedésű. A [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] Igazgatóság engedélyével, valamint a barlangjáró alapfelszerelésen kívül biztosító kötéllel és önbiztosítással látogatható a lezárt, létrákkal ellátott üregrendszer. A lezárása leginkább életvédelmi okok miatt indokolt.


A nevét a feltáró Alba Regia Barlangkutató Csoport adta neki 1981-ben, a csoport fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Előfordul az irodalmában ''I-29.'' (Eszterhás 1984), ''I-29-es viznyelő barlangja'' (Eszterhás 1984), ''I-29. objektum'' (Kordos 1984), ''I-29. sz. objektum'' (Kárpát, Szolga 1977), ''I-29. sz. objektum'' (Kordos 1978), ''I.-29. sz. víznyelő barlangja'' (Székely 2003) és ''Jubileum-zsomboly'' (Székely 1986) néven is. Az I-29 jelölést már a barlang feltárulása előtt is használták a víznyelőre.
A nevét a feltáró Alba Regia Barlangkutató Csoport adta neki 1981-ben, a csoport fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Előfordul az irodalmában ''I-29.'' (Eszterhás 1984), ''I-29-es viznyelő barlangja'' (Eszterhás 1984), ''I-29. objektum'' (Kordos 1984), ''I-29.sz. objektum'' (Kárpát, Szolga 1977), ''I-29. sz. objektum'' (Kordos 1978), ''I.-29. sz. víznyelő barlangja'' (Székely 2003) és ''Jubileum-zsomboly'' (Székely 1986) néven is. Az I-29 jelölést már a barlang feltárulása előtt is használták a víznyelőre.


== Kutatástörténet ==
== Kutatástörténet ==

A lap 2019. október 7., 15:53-kori változata

Jubileumi-zsomboly
Hossz223 m
Mélység121 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés121 m
Tengerszint feletti magasság410 m
Ország Magyarország
TelepülésTés
Földrajzi tájBakony
Típusidőszakos víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám4422-5

A Jubileumi-zsomboly tési, fokozottan védett barlang. A felfedezésekor a második legmélyebb barlang volt a Bakonyban, jelenleg pedig a harmadik legmélyebb barlang az Alba Regia-barlang és a Csengő-zsomboly után. Az 1981. december 31-i állapot szerint a 10. legmélyebb barlang volt Magyarországon.

Leírás

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, a Tési-fennsíkon, a Tábla-völgyben található a függőlegesen nyíló bejárata. A jelenlegi bejárata a feltárását követően, mesterségesen lett létrehozva. Triász időszaki, dachsteini mészkőben és nori fődolomitban keletkezett. Az aknákban jól megfigyelhető és tanulmányozható a két kőzet találkozási, átmeneti része. Döntően függőleges kiterjedésű ez a tagolt aknasorozat. A végpontján az omladéktömböket több méter magasan, időszakosan víz borítja, tehát egy kis tó is ki szokott alakulni, valamint a levegő szén-dioxid tartalma is itt a legmagasabb, amely akár 5,8% is lehet.

Néhány helyen fennőtt kalcitkristályok is előfordulnak benne. Tektonikus hasadékok mentén alakult ki, főként korróziós hatásra. Viszonylag rövidek az aknái, amelyekben sok a korróziós forma. A legnagyobb függőleges kiterjedésű aknája a Nagy-akna, amely a végpontra vezet és 26 méter függőleges kiterjedésű. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, valamint a barlangjáró alapfelszerelésen kívül biztosító kötéllel és önbiztosítással látogatható a lezárt, létrákkal ellátott üregrendszer. A lezárása leginkább életvédelmi okok miatt indokolt.

A nevét a feltáró Alba Regia Barlangkutató Csoport adta neki 1981-ben, a csoport fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Előfordul az irodalmában I-29. (Eszterhás 1984), I-29-es viznyelő barlangja (Eszterhás 1984), I-29. objektum (Kordos 1984), I-29.sz. objektum (Kárpát, Szolga 1977), I-29. sz. objektum (Kordos 1978), I.-29. sz. víznyelő barlangja (Székely 2003) és Jubileum-zsomboly (Székely 1986) néven is. Az I-29 jelölést már a barlang feltárulása előtt is használták a víznyelőre.

Kutatástörténet

Egy időszakos víznyelő járhatóvá tételével tárta fel az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1981-ben. A víznyelőt már 1966-ban is bontották a csoport tagjai. 1981-ben készült el a hosszmetszet-vetület barlangtérképe, amelyet Kárpát József szerkesztett. A felmért mélysége ekkor 121,4 méter. Az 1981. december 31-i állapot szerint Magyarország 10. legmélyebb barlangja. A barlangtérképének az izometrikus változatát 1982-ben Eszterhás István rajzolta. Ebben az évben két rövid járatot is feltártak és öt laposvas létrát helyeztek el a zsomboly nehezen járható részeibe, valamint az eltömődött régi bejárati kutatóakna helyett egy újat mélyítettek a csoport tagjai. Az 1982-ben szerkesztett tábla-völgyi karsztobjektumok szpeotopográfiai térképén rajta van. Ehhez a felmérést Kárpát József végezte és a térképet is ő szerkesztette.

1988-ban fokozottan védett barlanggá nyilvánították a magyarországi viszonylatban nagy mélysége és a geológiai értéke miatt, valamint a feltöltődés is veszélyeztette a bejáratát. 1989-ben a csoport a bejáratát vaslétrával és kútgyűrűkkel kiépítette és lezárta, valamint a korábban beszerelt vaslétrákat felújította. 1990-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1991-ben a csoport három méterrel mélyítette a végpontot. A 2005-ben kiadott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyv szerint 220 méter hosszú és 121 méter mély. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.

Irodalom

További információk