„Jubileumi-zsomboly” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel + kapcsolódó javítások |
Címke: Visszavonás |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
Néhány helyen fennőtt kalcitkristályok is előfordulnak benne. Tektonikus hasadékok mentén alakult ki, főként korróziós hatásra. Viszonylag rövidek az aknái, amelyekben sok a korróziós forma. A legnagyobb függőleges kiterjedésű aknája a ''Nagy-akna'', amely a végpontra vezet és 26 méter függőleges kiterjedésű. A [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] Igazgatóság engedélyével, valamint a barlangjáró alapfelszerelésen kívül biztosító kötéllel és önbiztosítással látogatható a lezárt, létrákkal ellátott üregrendszer. A lezárása leginkább életvédelmi okok miatt indokolt. |
Néhány helyen fennőtt kalcitkristályok is előfordulnak benne. Tektonikus hasadékok mentén alakult ki, főként korróziós hatásra. Viszonylag rövidek az aknái, amelyekben sok a korróziós forma. A legnagyobb függőleges kiterjedésű aknája a ''Nagy-akna'', amely a végpontra vezet és 26 méter függőleges kiterjedésű. A [[Balaton-felvidéki Nemzeti Park]] Igazgatóság engedélyével, valamint a barlangjáró alapfelszerelésen kívül biztosító kötéllel és önbiztosítással látogatható a lezárt, létrákkal ellátott üregrendszer. A lezárása leginkább életvédelmi okok miatt indokolt. |
||
A nevét a feltáró Alba Regia Barlangkutató Csoport adta neki 1981-ben, a csoport fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Előfordul az irodalmában ''I-29.'' (Eszterhás 1984), ''I-29-es viznyelő barlangja'' (Eszterhás 1984), ''I-29. objektum'' (Kordos 1984), ''I-29. |
A nevét a feltáró Alba Regia Barlangkutató Csoport adta neki 1981-ben, a csoport fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Előfordul az irodalmában ''I-29.'' (Eszterhás 1984), ''I-29-es viznyelő barlangja'' (Eszterhás 1984), ''I-29. objektum'' (Kordos 1984), ''I-29.sz. objektum'' (Kárpát, Szolga 1977), ''I-29. sz. objektum'' (Kordos 1978), ''I.-29. sz. víznyelő barlangja'' (Székely 2003) és ''Jubileum-zsomboly'' (Székely 1986) néven is. Az I-29 jelölést már a barlang feltárulása előtt is használták a víznyelőre. |
||
== Kutatástörténet == |
== Kutatástörténet == |
A lap 2019. október 7., 15:53-kori változata
Jubileumi-zsomboly | |
Hossz | 223 m |
Mélység | 121 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 121 m |
Tengerszint feletti magasság | 410 m |
Ország | Magyarország |
Település | Tés |
Földrajzi táj | Bakony |
Típus | időszakos víznyelőbarlang |
Barlangkataszteri szám | 4422-5 |
A Jubileumi-zsomboly tési, fokozottan védett barlang. A felfedezésekor a második legmélyebb barlang volt a Bakonyban, jelenleg pedig a harmadik legmélyebb barlang az Alba Regia-barlang és a Csengő-zsomboly után. Az 1981. december 31-i állapot szerint a 10. legmélyebb barlang volt Magyarországon.
Leírás
A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, a Tési-fennsíkon, a Tábla-völgyben található a függőlegesen nyíló bejárata. A jelenlegi bejárata a feltárását követően, mesterségesen lett létrehozva. Triász időszaki, dachsteini mészkőben és nori fődolomitban keletkezett. Az aknákban jól megfigyelhető és tanulmányozható a két kőzet találkozási, átmeneti része. Döntően függőleges kiterjedésű ez a tagolt aknasorozat. A végpontján az omladéktömböket több méter magasan, időszakosan víz borítja, tehát egy kis tó is ki szokott alakulni, valamint a levegő szén-dioxid tartalma is itt a legmagasabb, amely akár 5,8% is lehet.
Néhány helyen fennőtt kalcitkristályok is előfordulnak benne. Tektonikus hasadékok mentén alakult ki, főként korróziós hatásra. Viszonylag rövidek az aknái, amelyekben sok a korróziós forma. A legnagyobb függőleges kiterjedésű aknája a Nagy-akna, amely a végpontra vezet és 26 méter függőleges kiterjedésű. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, valamint a barlangjáró alapfelszerelésen kívül biztosító kötéllel és önbiztosítással látogatható a lezárt, létrákkal ellátott üregrendszer. A lezárása leginkább életvédelmi okok miatt indokolt.
A nevét a feltáró Alba Regia Barlangkutató Csoport adta neki 1981-ben, a csoport fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Előfordul az irodalmában I-29. (Eszterhás 1984), I-29-es viznyelő barlangja (Eszterhás 1984), I-29. objektum (Kordos 1984), I-29.sz. objektum (Kárpát, Szolga 1977), I-29. sz. objektum (Kordos 1978), I.-29. sz. víznyelő barlangja (Székely 2003) és Jubileum-zsomboly (Székely 1986) néven is. Az I-29 jelölést már a barlang feltárulása előtt is használták a víznyelőre.
Kutatástörténet
Egy időszakos víznyelő járhatóvá tételével tárta fel az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1981-ben. A víznyelőt már 1966-ban is bontották a csoport tagjai. 1981-ben készült el a hosszmetszet-vetület barlangtérképe, amelyet Kárpát József szerkesztett. A felmért mélysége ekkor 121,4 méter. Az 1981. december 31-i állapot szerint Magyarország 10. legmélyebb barlangja. A barlangtérképének az izometrikus változatát 1982-ben Eszterhás István rajzolta. Ebben az évben két rövid járatot is feltártak és öt laposvas létrát helyeztek el a zsomboly nehezen járható részeibe, valamint az eltömődött régi bejárati kutatóakna helyett egy újat mélyítettek a csoport tagjai. Az 1982-ben szerkesztett tábla-völgyi karsztobjektumok szpeotopográfiai térképén rajta van. Ehhez a felmérést Kárpát József végezte és a térképet is ő szerkesztette.
1988-ban fokozottan védett barlanggá nyilvánították a magyarországi viszonylatban nagy mélysége és a geológiai értéke miatt, valamint a feltöltődés is veszélyeztette a bejáratát. 1989-ben a csoport a bejáratát vaslétrával és kútgyűrűkkel kiépítette és lezárta, valamint a korábban beszerelt vaslétrákat felújította. 1990-ben az Alba Regia Barlangkutató Csoportnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. 1991-ben a csoport három méterrel mélyítette a végpontot. A 2005-ben kiadott, „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” című könyv szerint 220 méter hosszú és 121 méter mély. 2013-tól a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található barlang az igazgatóság hozzájárulásával látogatható.
Irodalom
- Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2979. old.
- Eszterhás István szerk.: Alba Regia Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1984. 56. old.
- Eszterhás István: Lista a Bakony barlangjairól. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei, 1984. (3. köt.) 13, 20. old.
- Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64209. old.
- Gazdag László: Figyelem! MKBT Műsorfüzet, 1990. szeptember–október. 13. old.
- Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1991. 1–2. félév. 93. old.
- Kárpát József – Szolga Ferenc: Feltáró kutatás. In: Szolga Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve, 1977. MKBT Beszámoló, 1977. 44. old.
- Kárpát József: Újabb feltárások a Bakonyban. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 56, 57. old.
- Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani gyűjtések ás ásatások 1978-ban. MKBT Beszámoló, 1978. 18. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 25, 87, 278, 302. old.
- Maróthy László: A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendelete. Magyar Közlöny, 1988. október 1. (45. sz.) 1073. old.
- Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 224. old.
- Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 81. old.
- Székely Kinga: Új fokozottan védett barlangok. Karszt és Barlang, 1988. 2. félév. 119. old.
- Szolga Ferenc: A Jubileumi-zsomboly feltárása. In: Szolga Ferenc – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 22–25. old. (A jelentés 21. és 35. oldalai is.)
- Szolga Ferenc – Zentai Ferenc szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1982. MKBT Beszámoló, 1982. 49, 50, 56. old.
- Szolga Ferenc: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport ősszel újabb... MKBT Műsorfüzet, 1982. január–február. 9–11. old.
- Szolga Ferenc: Az Alba Regia Csoport az elmúlt évben is folytatta... MKBT Műsorfüzet, 1985. május–június. 11. old.
- Szolga Ferenc: Jubileumi-zsomboly. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 355–357. old. ISBN 963-9358-96-7
- Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Fontosabb kutatási eredmények 1989-ben. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 81. old.
- Zentai Ferenc: A székesfehérvári Alba Regia Barlangkutató Csoport 1966. évi jelentése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 36. old.
- Zentai Ferenc szerk.: Alba Regia Barlangkutató Csoport. MKBT Beszámoló, 1983. 59, 60. old.