Sopron–Kőszeg-vasútvonal
Sopron–Kőszeg-vasútvonal
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 170 01 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | egykor 56,5 km, ma 47,065 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | Sopron–Sopronkeresztúr között 25 kV 50 Hz ~ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális emelkedés: | 17,0 ‰ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Legkisebb ívsugár: | 225 m | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 110 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron–Kőszeg-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Az egykori Magyarország nyugati szélén fekvő városait egykor összekötő Sopron–Kőszeg-vasútvonal ma az Osztrák Állam tulajdonában áll. Az egyvágányú, részben villamosított mellékvonalon a személyszállítást az ÖBB, az áruszállítást Sopron rendező és Sopronkeresztúr között a GYSEV végzi. A vasútvonal jelenleg korridorvasút, amely csak Sopronon keresztül csatlakozik az ÖBB hálózatához, német neve Burgenlandbahn.
Történet
[szerkesztés]Kőszeg és Sopron közt az első vasút terve 1847-ben készült el, melyet Lewicki Antal mérnök készített. Ezen tervek alapján a Sopron-Nagykanizsa vasútvonal Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa útvonalon épült volna ki.[1]
A vicinális vasútvonalat a Sopron–Kőszegi HÉV társaság építette, a vasút a Kőszeg–Szombathelyi HÉV társaság által korábban megépített, Szombathely–Kőszeg-vasútvonalának kőszegi végállomásáról indult és a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút soproni állomásáig haladt. A dombvidéki jellegű, 56,5 km hosszú vasútvonalat 1908. november 5-én adták át a forgalomnak.[2] A jelentős földmunkával készült vonal három vízválasztót is átszelt, legnagyobb emelkedője 15‰ volt. A több mint száz műtárgy közül két jelentősebb, vasszerkezetű híd épült, egy 25 m nyílású a Répce felett és egy 20 m nyílású a Csáva-patak felett. A felépítményt a helyiérdekű vasutaknak megfelelően 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették. 1913-ban Felsőlászlónál csatlakozott a vasútvonalhoz a Sárvár–Répcevis-vasútvonal, így létrejött a Sárvár-Bük-Csepreg-Kőszeg vasútvonal.
A trianoni békeszerződés alapján kijelölt új osztrák-magyar államhatár két helyen, Harka és Kőszeg után vágta át a vasútvonalat, amelyen az üzemeltetést a GYSEV, majd 1948-tól az ÖBB vette át.
Magyar szakasz
[szerkesztés]A kőszegi határátmenetnél 1951. október 6-án állt le a személyforgalom, majd 1960. szeptember 1-jével a teherforgalom. A vonal felbontását az osztrák fél kezdeményezte földcsuszamlásra hivatkozva. A vonal magyarországi részén, Kőszegtől a határig a vasúti pályát csak az 1990-es években szedték fel. Az egykori vasút nyomvonala helyenként fellelhető még, fel nem szedett sínek láthatóak a Kórház utca, Nemezgyári út és a volt határátkelő térségében. A régi Sörgyári megálló épülete a Vámház utcában még áll. A vasútállomás kihúzóvágánya a 87-es főút várost elkerülő szakaszának 1984-es építésével módosult és nyerte el mai alakját, megszüntetve az Alsó körúton lévő keresztezést. A Soproni úton megmaradt a szintbeli vasúti keresztezés, de sorompó helyett fénysorompós biztosítást kapott. 2009-ben[3] a Kethelyi úton a pálya telkén került a város 1956-os forradalom emlékműve felállításra az ÖBB hozzájárulásával.[4] 2006 és 2009 között Kőszeg városrendezési terve tartalmazta a vasút új nyomvonalon való helyreállítását, majd a megvalósítására alakult Vas Megye-Burgenland Vasút Rt (VBV Rt.)[5] megszűntével az ötletet elvetették.[6]
Burgenlandi szakasz
[szerkesztés]Kőszeg (Güns) és a vasútvonal Ausztriához csatolt állomásai között 1951-ig zajlott személyforgalom, ezután az osztrák személyvonatok végállomása Rőtfalva (Rattersdorf) lett, a teherszállítás 1960-ig maradt fenn. A rőtfalvai állomásépület és egyben határállomás, valamint egy közeli őrház ma is látható. A vasúti pályát Felsőlászlótól (Oberloisdorf) Kőszegig elbontották, közel 11 km hiányzik.
1968. április 28-án megszűnt a személyforgalom a Rőtfalva–Felsőpulya szakaszon, a teherforgalom 2012-ig Felsőlászlóig megmaradt.[7] A 46,860 km-től a pályát felszedték. Az 1988. május 29-ei menetrendváltozással a személyszállítás Sopron–Sopronkeresztúr közé szorult. 1989 és 2001 között újra járt vonat Lakompakig (Lackenbach). A Sopron–Sopronkeresztúr szakasz villamosításával 2001 decemberében a forgalom leállt Sopronkeresztúr–Lakompak szakaszon. 2007. december 9-én ideiglenesen újraindult a forgalom, de már csak a 7 km-es Sopronkeresztúr–Sopronnyék (Neckenmarkt)/Haracsony (Horitschon) vonalon. A szolgálatot Sopronkeresztúrról átszállással ÖBB 5047 sorozatú motorkocsival látták el.[8] 2013. július 1-től a forgalmat ismét leállították, jelenleg Sopronkeresztúrig üzemel.[7]
A 2001-es Sopron–Sopronkeresztúr szakasz villamosítása különlegesség az ÖBB villamos vontatásában, mivel az nem az általános osztrák 15 kV, 16,7 Hz-es váltakozó áramú, hanem a magyar 25 kV 50 Hz-es rendszert vette át. Gyakorlatilag a GYSEV rendszere lett meghosszabbítva. A Sopronnyék/Haracsonyig szakasz villamosítását 2008-2010 között tervezték megvalósítani, majd a terv 2011-ben lekerült a napirendről.[9][10]
Sopronnyék–Felsőpulya 23 km-es szakaszát drezinatúra keretében turisztikai célra hasznosítják, feltárva Burgenland napos vidékét.[11]
A 2014 decemberi menetrendváltással és a Bécsi főpályaudvar működésének megkezdésével a Pozsony-Bécsi főpályaudvar-Sopron-Sopronkeresztúr útvonalon közlekedő vonatot megkettőzött ÖBB 4124 szolgálja ki a megnövekedett utasforgalomra való tekintettel.[12][13]
A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút 2014-ben 5 db Siemens Desiro ML motorvonatra szerződött 32 millió euró értékben, amelyek 2016 decemberétől többek között a Bécs-Sopronkeresztúr (Deutschkreutz) szakaszon is fognak szolgálatot teljesíteni.[14]
Az állomások képei
[szerkesztés]-
-
-
-
-
-
-
Vasúti átjáró mezőgazdasági úton, Felsőpulya alatt -
Alsópulya egykori állomása, ma terménytároló -
Donauwitzben gyártott pálya 1967-ből Alsópulya állomáson -
-
A vasútvonal vége Felsőlászlónál -
Rőtfalva őrház, lebontották 2013 márciusában -
Rőtfalva egykori vasútállomása, ma lakóház -
Kőszeg, Kethelyi utca, az 1956-os forradalom emlékművével -
Kőszeg-Sörgyári megálló, ma lakóház -
Kőszeg, Kórház utca, pályatest ma -
A kőszegi vasútállomás az egykoron Sopron felé induló pályával -
A kőszegi vasútállomás
.jpg)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Burgenlandbahn (Österreich) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 196. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
- ↑ Némethy Mária (2009. október 23.). Ragyoghat-e 1956?. Vas Népe. (Hozzáférés: 2010. március 1.)[halott link]
- ↑ Némethy Mária (2007. november 30.). Emlékmű-mizéria. Vas Népe. (Hozzáférés: 2010. március 1.)
- ↑ MTA Világgazd. Kutató Intézete – Népszabadság online: 2004. május 3.. [2009. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 5.)
- ↑ Kőszeg város honlapja. [2009. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 5.)
- ↑ a b Neckenmarkt-Horitschon: vasút nélkül[halott link] – Orf.at
- ↑ Angebotsrücknahme nach Neckenmarkt-Horitschon. [2015. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
- ↑ Schnellere Verbindung muss her
- ↑ Csak 4 projekt 2010-ig. [2015. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
- ↑ Egy referencia a honlapról. [2009. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 5.)
- ↑ Neuer ÖBB-Fahrplan: Vorteile für Norden
- ↑ Wagenreihungen 2013/2014. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ 35. GYSEV-nap Kismartonban
További információk
[szerkesztés]
| Normál nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Keskeny nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
| Egyéb vasútvonalak | |||||||||
