Ugrás a tartalomhoz

Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DorysTS (vitalap | szerkesztései) 2021. január 18., 00:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (jelentősebb közúti kereszteződések és vízfolyások)
Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas-vasútvonal)
MÁV V43-as mozdonyok Kiskunhalas állomáson
MÁV V43-as mozdonyok Kiskunhalas állomáson
A Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal útvonala
Vonal:155
Hossz:46 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal témájú médiaállományokat.
150 Budapest felé
0 Kiskunhalas
Harkakötöny elágazás 150 Kelebia, 154 Baja felé
5202 Majsai út
5 Halasi tanyák mh.
9 Harkakötöny (régen Harkapuszta)
13 Tajó mrh.
17 Konyhadűlő mh.
5405 Szélmalomsor
5404 Fő utca / Szanki út
Majsa-Szanki-csatorna
20 Kiskunmajsa
149 Kecskemét felé
24 Ötfa mh.
28 Jászszentlászló
Dózsa György út
Dong-éri-főcsatorna
32 Ilonaszállás mh.
36 Galambos
38 Kővágóér mh.
42 Halesz mh.
5403 Engels út
140 Szeged felé, 147 Szentes felé
46 Kiskunfélegyháza
145 Szolnok / 140 Cegléd felé

A Kiskunság déli részén fekvő Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonal a MÁV 155-ös számú, egyvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított vonala. A Cegléd–Szeged-vasútvonalat és a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalat köti össze. A vasútvonal Kiskunmajsa állomásán volt a kecskeméti kisvasút egyik végállomása is.

Történet

Építése

A két részben megépülő helyiérdekű vasútvonalat a Félegyházi–Majsa–Halasi HÉV társaság építette. A MÁV félegyházi állomásától kiágazó vasútvonal első, Majsáig tartó, 24,7 km hosszú szakaszát 1899. március 3-án adták át a forgalomnak.[1] A vonal második, Kiskunhalasig tartó, 20,4 km hosszú szakaszát jóval később, 1912. október 19-én nyitották meg.[2] Mindkét vonalszakasz felépítményét 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették.

Későbbi fejlesztések

A vasútvonal villamosítása 1980. december 9-re készült el. A Cegléd–Szeged-vasútvonalnak a Cegléd és Kiskunfélegyháza közti szakaszával együtt azért villamosították, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti teherforgalmat Budapest kikerülésével tudják lebonyolítani. A villamosítás nem szerepelt az ötödik ötéves tervben, a költségek fedezésére 4 millió szovjet rubel hitelt vett fel az állam.

Járművek

Jelenleg MÁV 6341 típusu orosz motorvonatokkal történik a személyszállítás ezen a vonalon.

Galéria

Források

  1. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 269. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  2. Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 212. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)