Pátyod

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pátyod
Szent István király templom
Szent István király templom
Pátyod címere
Pátyod címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásCsengeri
Jogállásközség
PolgármesterTóth János (független)[1]
Irányítószám4766
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség575 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség71,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 52′, k. h. 22° 37′Koordináták: é. sz. 47° 52′, k. h. 22° 37′
Pátyod (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Pátyod
Pátyod
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Pátyod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pátyod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pátyod község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon található, Mátészalkától és Fehérgyarmattól egyaránt 20-20, Csengersimától 10 kilométer távolságra.

A legközelebbi települések: Porcsalma 2,5 kilométerre északnyugati, Csenger pedig 6 kilométerre délkeleti irányban.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 49-es főút, mely áthalad a központján; a szomszédos Szamosangyalossal a 41 142-es számú mellékút köti össze. Határszélét keleten érinti még a 4924-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Mátészalka–Csenger-vasútvonal érinti; a vasútnak régebben Pátyod nevét viselő megállóhelye is volt, bár nem a község közigazgatási területén helyezkedett el, hanem attól délebbre, Tyukod és Csenger határán; a megálló közúti elérését a 49-es főútból a központtől keletre kiágazó, 49 338-as számú mellékút biztosította.

Története[szerkesztés]

Nevét 1325-ben Pathwid alakban irták, ekkor a Pátyody család birtoka volt. 1498-ban Rohody Péter kapta meg. 1501-ben Zoltán János, 1504-ben Zoltán István és Ferenc részbirtoka volt, 1549-ben Báthori András kapott benne részt.

Pátyod a 16. században elpusztult, a későbbi időkben a Mikolay család pusztájaként említették. 1667-ben Mikolay Boldizsár pátyodi jobbágyait elcserélte gróf Csáky Istvánné szinérváraljai jobbágyaival. 1724-ben Bagossy László kapta meg az erősen elnéptelenedett pátyodi pusztát, és római és görögkatolikus tótokkal telepítette be. A 18. század végétől a 19. század közepéig a Bagossy, az Eötvös, a Domahidy, a Geötz, a Majos, a Kovács, a Galgóczy és a Simonyi családok voltak a birtokosai. A 20. század elején nagyobb birtokosa volt még Madarassy Dezső is.

Görögkatolikus temploma

A település határában volt található Puszta Jánosi, a tatárjárás idején elpusztult falu, melynek emlékét dűlőnév őrzi.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Pethő András (független)[3]
  • 1994–1998: Pethő András (független)[4]
  • 1998–2002: Pethő András (független)[5]
  • 2002–2006: Pethő András (független)[6]
  • 2006–2010: Pethő András (független)[7]
  • 2010–2014: Pethő András (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Pethő András (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Tóth János (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
675
668
663
644
587
575
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 1,5% németnek, 3,9% románnak, 0,2% ruszinnak mondta magát (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,1%, református 29,1%, görögkatolikus 28,1%, felekezeten kívüli 2,1% (15,8% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% románnak, 2,2% cigánynak, 1,7% németnek, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,6% volt római katolikus, 37,8% református, 21,3% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,5% ortodox, 2,7% felekezeten kívüli (16% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Madarassy-kúria, mely 1844-ben épült, műemlék.
  • Római katolikus templomát 1833-ban építették Hám János püspök adományából.
  • Görögkatolikus temploma 1890-ben épült.

Pátyod futballcsapata, a Pátyodi SE a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei III. osztályban szerepel.[13]

Ismert emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  5. ↑ Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  6. ↑ Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. ↑ Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. ↑ Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Pátyod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Pátyod Helységnévtár
  12. ↑ Pátyod Helységnévtár
  13. ↑ PÁTYODI SE. MLSZ-adatbank. (Hozzáférés: 2021. július 8.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pátyod&oldid=26605311”