Hejce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pasztilla (vitalap | szerkesztései) 2021. május 14., 11:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Így gondoltam)
Hejce
Római katolikus templom 15. századi erődfallal
Római katolikus templom 15. századi erődfallal
Hejce címere
Hejce címere		 Hejce zászlaja
Hejce zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterLévai István (független)[1]
Irányítószám3892
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség219 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,52 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájAbaúji-Hegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 25′ 28″, k. h. 21° 16′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 28″, k. h. 21° 16′ 52″
Hejce (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Hejce
Hejce
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hejce weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hejce témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hejce község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában.

Fekvése

Miskolctól 60 kilométerre északkeletre található, a Zemplén nyugati lábánál. A környező települések közül Vilmány 4, Göncruszka 7 kilométerre fekszik, a legközelebbi város Gönc, amelytől a távolsága 12 kilométer.

Történelem

Középkor

Hejce egyik legkorábbi településünk, már 1009-ből van róla adat, ekkor I. István az általa alapított egri püspökségnek adományozta. A 15. században husziták telepedtek meg a falu keleti részén, melyet utánuk ma is Csehországnak neveznek a helyiek. Ebben az időben Hejce már mezőváros volt.

A Hejcei püspöki kastély

Újkor

1774-ben Eszterházy Károly gróf, egri püspök Fellner Jakab tervei alapján felépíttette a faluban a copf stílusú Hejcei püspöki kastélyt. 1804-ig az egri, majd a kassai püspök használta. 1845-ben felújították, 1888-ban Bubics Zsigmond kassai püspök kisebb átalakításokat végeztetett rajta. 1945-ben a háborús károkat kellett helyreállítani. Ekkortól az egyházmegye Magyarországon maradt részének központjaként szolgált,[4] 1950–1952-ig papnevelő intézet, szeminárium működött benne. Az egyházmegye megszüntetése után a Római Katolikus Szeretetszolgálat kezelésébe került, és szociális intézmény („egyházi jellegű állami szociális otthon”) lett belőle, ahol a feloszlatott szerzetesrendek idős tagjait helyezték el.[5][4] 1953-ban ide internálták Pétery József váci, majd 1957-ben Badalik Sándor Bertalan veszprémi püspököt.[4]

A rendszerváltás után

1991-ben megalakult a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor. 2003 óta minden évben itt tartja éves szerepjáték táborát a Sötét Szívek Erdeje Egyesület.

A kastély továbbra is egyházi szeretetotthonként üzemelt, 1996-ban lifttel bővítették.[4] 2016-ra azonban állapota annyira leromlott, hogy az intézményt be kellett zárni.[6]

A légiszerencsétlenség emlékhelye

2006. január 19-én negyvenkét szlovák katona vesztette életét a közelben egy repülőgép-szerencsétlenség következtében. A katasztrófának csak egyetlen túlélője volt. Egy év múlva a zempléni falu összes lakosát kitüntetésben részesítette a szlovák honvédelmi miniszter a mentési munkálatokban való önzetlen magatartásért. Emiatt is, 2010-ben a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért járó Jó szomszédság és megértés-díj egyik díjazottja a település akkori polgármestere, Rohály Géza volt. Az áldozatok emlékét a szerencsétlenség helyszínén emlékhely őrzi.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Lévai Csaba (független)[7]
  • 1994–1998: Lévai Csaba (független)[8]
  • 1998–2002: Lévai Csaba (független)[9]
  • 2002–2005: Lévai Csaba (független)[10]
  • 2005–2006: Rohály Géza (független)[11]
  • 2006–2010: Rohály Géza (független)[12]
  • 2010–2014: Rohály Géza (független)[13]
  • 2014–2019: Lévai István (független)[14]
  • 2019-től: Lévai István (független)[1]

A településen 2005. június 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[15]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
235
232
232
214
192
219
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,4% ukránnak mondta magát (2,7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,4%, református 28,3%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 3,6% (4,9% nem válaszolt).[17]

Turizmus

Hejce vonzerejéhez hozzátartoznak a régies típusú parasztházakkal szegélyezett utcák és a Szerencs-patak barokk kőhídjai.

Neves személyek

  • Itt hunyt el 1948-ban Madarász István kassai megyés püspök, pápai prelátus, nagyváradi kanonok.

A „Hejcéért cím” elnevezésű emléklapot és plakettet – amely egyben díszpolgárságot is jelent – azok a személyek kapják évente az augusztusi falunap alkalmából, akik a legtöbbet tettek a helységért, annak népszerűsítéséért.[18]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ a b c d Hornyák Máté János: Menedékhely a viharokban - a hejcei püspöki kastély (magyar nyelven). Építészfórum, 2011. november 24. (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  5. ↑ Petróleumlámpás szeminárium, élt másfél évet, Magyar Kurír, 2012. július 9.
  6. ↑ Bezárt a hejcei kastély, az idősek kiköltöztek (magyar nyelven). Észak-Magyarország, 2016. április 1. [2017. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 9.)
  7. ↑ Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  9. ↑ Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  10. ↑ Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  11. ↑ a b Hejce települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. június 26. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  12. ↑ Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  13. ↑ Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  14. ↑ Hejce települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  15. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  16. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  17. ↑ Hejce Helységnévtár
  18. ↑ Felvidék ma: Hejce 1000 éve (2009. augusztus 26.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hejce&oldid=23865084”