Egerlövő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2020. április 29., 11:52-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Fekvése: bővebben)
Egerlövő
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterSzepesi Péter János (független)[1]
Irányítószám3461
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség484 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 15″, k. h. 20° 37′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 15″, k. h. 20° 37′ 19″
Egerlövő (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Egerlövő
Egerlövő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Egerlövő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerlövő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Egerlövő község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése

Az Egri-Bükkalja és a Tisza közti ártéren, sík területen helyezkedik el, Miskolctól mintegy 50 kilométerre, Mezőkövesdtől 11 kilométerre délre. Belterületén a Mezőkövesdet Ároktővel összekötő 3302-es út halad végig, ezen közelíthető meg az M3-as autópálya és a 3-as főút, illetve a 33-as főút irányából is.

Története

A települést 1221-ben a Váradi Regestrumban említik először, Luen alakban. A községet székely lövészek alapíthatták.[3] Környéke a bronzkorban is lakott lehetett, erre utalnak a 19. században talált leletek: hamvvedrek, díszes cserepek. 1984-ben miskolci régészek az ún. Homok-parton 4–5. századi germán jellegű temetőt tártak fel, több mint félszáz sírt a népvándorlás korából. Birtokosai: a Lövei család (későbbi nevükön Bálinthy, Bálinti), a Pipis és Szigethy család, majd Vezekényi Thombolt Bálint. A 16. században: Maly Péter, Szenes Ambrus, Bebek Ferenc, az Eördög és a Hány család. Eger ostromakor a törökök elpusztították, sokáig nem népesült be újra. 1698-ban a Lövei család lemond birtokáról Dőry András és neje javára. Később ezen család révén szerez birtokot Platthy Imre (felesége Dőry Krisztina). Itt született 1826-ban lányuk, Platthy Ida (Szathmáry Király Pálné), aki a felsőzsolcai óvoda alapítója, s az akkori egerlövői református templomban keresztelték meg. Birtokrésze van itt Gyürky Klárának (Sréter Mihályné), Lipcsey Károlynak. A 19. századi birtokosok közül ki kell emelni az Ambrózyakat: Ambrózy Antónia (1788 vagy 1798? – 1854?) (Sóvári Soós Jánosné) sírja (testvéreivel együtt: Ambrózy Anna?, Ambrózy Konstantin?) valamint édesanyjuk, Desewffy Julianna (1767, Miskolc) a helyi régi (ún. „ócska”) temetőben található. A sír felirata a következő (bár néhol hiányos): Búsan kesergő sirboltban nyugvó, tisztelve szeretett jó édesanya és kedves nővérei hűlt porai a földben. Néhai Sóvári Soós János úr gyászos özvegye, Ambrózy Antónia, ...míg velük egyesülnek. Elhunyt jó édesanya Desewffy Julianna asszony...Fehér József úr özvegye, élete 66.évében ..1854" (Kiss Lajos tanár gyűjtése alapján) A település a reformáció híve volt, s mindvégig meg is maradt annak.

Lakosai közül meg kell említeni a Korpás nevű családokat. Ők az Otrokocs-nemzetségből származó nemes Korpások leszármazottai. Ősi fészkük Bozokháza. Az Otrokocs nemzetség 1274-ben kapott nemességet IV.Lászlótól. A nemességszerzők közt Korpás fiai: István, Tamás és Iván szerepelnek. Bozokháza elpusztulásakor a Korpások arra a szomszédos Otrokocsra költöztek, ahol 1703-ban Korpás Miklós és János megtalálhatóak a nemesi jegyzékben. Korpás Miklós 1704-ben Rákóczi kurucai között harcolt.

A Korpások 3 ága közül az egyik Egerlövőn található: 1735-ben Korpás Istvánt és Jánost felvették a Borsod megyei nemesek közé, mivel Gömör vármegye 1728. május 20-án hivatalosan igazolta Gömör vármegyei nemesi eredetüket.

Az Otrokocsról származó Korpások másik ága Kunhegyesen, majd Tiszaburán, a harmadik ág pedig Gyöngyösön telepedett le.[4]

A településnek az első világháborúban 357 katonája harcolt, akik közül hősi halált halt 59, hadirokkant lett 37.

Lakóinak száma 1935-ben 1491 volt.

A település hivatalos neve 1863-tól Eger-Lövő, majd 1905-től Egerlövő. Itt született 1930-ban Bata Imre irodalomtörténész, aki 1982 és 1991 között az Élet és Irodalom c. lap főszerkesztője volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Gombás János (független)[5]
  • 1994–1998: Gombás János (független)[6]
  • 1998–2002: Gombás János Károly (független)[7]
  • 2002–2006: Gombás János Károly (független)[8]
  • 2006–2010: Gordos Attila (független)[9]
  • 2010–2014: Gordos Attila (független)[10]
  • 2014–2019: Buktáné Uza Teodóra (független)[11]
  • 2019-től: Szepesi Péter János (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
537
517
512
480
489
484
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,8%, református 53%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,5% (23,6% nem válaszolt).[13]

Látnivalók

  • Mocsárrét
  • Református templom (13. század)

Környező települések

Borsodivánka 4 km-re, Négyes 8 km-re, Poroszló 11 km-re. A legközelebbi város: Mezőkövesd 11 km-re található.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Egerlövő települési választás eredményei. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Sárközi Zoltán, Mezőkövesd monográfiája
  4. ↑ Mihályfalusi Forgon Mihály: A gömöri vármegye nemesei, Méry Rátió kiadó, Somorja, 2001)
  5. ↑ Egerlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Egerlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  7. ↑ Egerlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. ↑ Egerlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  9. ↑ Egerlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  10. ↑ Egerlövő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  11. ↑ Egerlövő települési választás eredményei. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  13. ↑ Egerlövő Helységnévtár

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egerlövő&oldid=22568480”