Ugrás a tartalomhoz

Orfű

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orfű
Orfűi tó strand, légi felvétel
Orfűi tó strand, légi felvétel
Orfű címere
Orfű címere		 Orfű zászlaja
Orfű zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterFüziné Kajdy Zita (független)[1]
Irányítószám7677
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Lista
Borszék
Népesség
Teljes népesség1113 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,15 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 18° 09′ 20″46.138231°N 18.155419°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 18° 09′ 20″46.138231°N 18.155419°E
Orfű (Baranya vármegye)
Orfű
Orfű
Pozíció Baranya vármegye térképén
Orfű weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Orfű témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Orfű község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban. A térség idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőségű települései közé tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]
Orfű és környékének térképe

Pécstől mintegy 17 kilométerre észak-északnyugati irányban fekszik, a Mecsek hegyhát közepén. Közigazgatási területének déli részét érinti a Pécs-Abaliget közti 6604-es út is, de központján csak a 6608-as út halad keresztül. Négy számjegyű országos közútnak számít még a község határain belül a Pécsi-tó déli, nyugati, végül északi partján is végighúzódó 6609-es út, továbbá az azt Abaliget központjával összekapcsoló 6611-es út is.

Története

[szerkesztés]

Már a történelem előtti időkben laktak a térségben emberek. Jelenlétüket a környéken megtalált használati eszközök igazolják. Erdőlakó, kóborló, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. A táj természeti adottságai, a hegy, a patakokban gazdag völgyek és a síkságok változatossága alkalmassá tette a területet a letelepedésre. A kora vaskor idején telepedett meg itt az első ismert nevű nép, az illírek, őket a kelták követték.

Orfű légi fotó
Pécsi-tó a magasból
Orfű látképe madártávlatból
Orfű, tórendszer a levegőből

A római útvonalak nagyjából a ma is használt utak irányában futottak. Az egykori lapisi vadászház mellett feltárt római őrtorony nyomai meghatározzák az északra vezető út irányát. Az 1960-as években, mikor az orfűi tavakat létesítették, római pénzeket mosott ki az egyik hegyoldali forrás vize.

A rómaiak után a népvándorlás törzsei vonultak át a tájon. Hunok, germánok, avarok, szlávok érkeztek a területre, majd megjelentek a honfoglaló magyarok is.

Orfű, Mecsekszakál és Bános nevét a 14. század elején említik először írásos források, oklevelek. Az oklevelek a helységek nevét különbözőképpen és a maitól eltérő formában írták. Orfű nevét a 14. században Orfevnek, Orfeunek és Orfewnek írták. Mecsekszakállal lehet azonos Zacal, s a mai Bános talán a hajdani Bálványos (régi írásmóddal Balvanus vagy Balvanos) szóból rövidült. Ezek a falvak a középkorban virágzó magyar települések voltak.

A török megszállás korában elnéptelenedett a táj. Talán csak egy-egy dűlőnév őrzi ma már ezeknek az elpusztult falvaknak az emlékét. A helyi hagyományok számontartói szerint néhány dűlőnév: Lipóc-, Érszeg-, Nyárás-, Egrestó-, Kiskövesd- és Öregtemplom-dűlő.

A 18. század elején lassan indult meg csak az újjáépítés. A kihalt tájra, a lerombolt falvak helyére zömmel német telepesek érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. A század közepén már a magyar népesség is jelen volt a faluban. Az 1930-as években a falu lakosságának 93%-a német, és csupán 7%-a volt magyar anyanyelvű.

A 19. században a mai Mecsekrákos és Mecsekszakál neve elől még hiányzott a hegység neve. A falvak lakossága az elmúlt évtizedekben nagymértékben lecsökkent. Ez a városiasodás folyamatával hozható kapcsolatba. 1970-ben Mecsekszakálon csak 77-en éltek , Tekeresen 102-en.

Az 1960-as években született meg az orfűi mesterséges tavak koncepciója. Az Orfűi-patakra felfűzve elsőként a 11 hektár területű Orfűi-tó készült el 1962-ben, ezt követte 1966-ban a 72 hektáron elhelyezkedő Pécsi-tó, majd a 28 hektáros Herman Ottó-tó (és 1970-ben a Kovácsszénája mellett található Kovácsszénájai-tó). A Pécsi-tó körül fekvő falvak közül Mecsekrákost 1969. január 1-jén, Mecsekszakált és Tekerest 1975. január 1-jén, Bánost 1979. január 1-jén csatolták Orfűhöz.

Az 1980-as években új utakat építettek, az autóbuszok már naponta többször is megközelítették a kisebb falvakat, így az emberek elvándorlása némileg csökkent. A mesterséges tavak létesítése óta az egyre fokozódó idegenforgalom is helyi munkalehetőséget nyújt.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1991: Nagy (Bandó) András (független)[4]
  • 1991–1994: Kovács Dezső (független)
  • 1994–1998: Kovács Dezső (független)[5]
  • 1998–2002: Kovács Dezső (független)[6]
  • 2002–2006: Füziné Kajdy Zita (független)[7]
  • 2006–2010: Füziné Kajdy Zita (független)[8]
  • 2010–2014: Füziné Kajdy Zita (független)[9]
  • 2014–2019: Füziné Kajdy Zita (független)[10]
  • 2019–2024: Füziné Kajdy Zita (független)[11]
  • 2024– : Füziné Kajdy Zita (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]
Lakosságszám[12]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 1 066 —    
1880 1 145 0,71%
1890 1 135 −0,09%
1900 1 084 −0,46%
1910 1 018 −0,63%
1920 902 −1,21%
1930 964 0,66%
1941 925 −0,38%
1949 834 −1,29%
1960 707 −1,50%
1970 569 −2,17%
1980 580 0,19%
1990 580 −0,00%
2001 698 1,68%
2011 977 3,36%

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1910 és 2024 között
Lakosok száma
243
580
702
1000
1022
989
1090
1037
1079
1113
1910199020012013201420192021202220232024
Adatok: Wikidata

1910-ben Bánosnak 224, Mecsekrákosnak 267, Mecsekszakálnak 124, Orfűnek 243, Tekeresnek 160, a településrendszernek így összesen 1018 lakosa volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,8%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,4% görögnek, 0,4% horvátnak, 3,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (20,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45%, református 4,3%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 18,1% (29,5% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% németnek, 1,9% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,7% horvátnak, 0,3% szlováknak, 0,2-0,2% görögnek, bolgárnak és szerbnek, 0,1-0,1% szlovénnek, románnak és ruszinnak, 4,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 3,8% református, 1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 2,3% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 17,7% felekezeten kívüli (40,7% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A legfőbb vonzereje a településnek a hatvanas, illetve hetvenes évek során megépített három mesterséges tó, név szerint az Orfűi-, a Pécsi-, illetve a Herman Ottó-tó. Az első kettő turisztikai jellegű, míg a Herman Ottó-tó inkább tájvédelmi jellegű: fürdeni nem, csak horgászni lehet benne.
  • A település nevezetessége még az Orfűi-tó mögött található Malommúzeum és a Vízfő-forrás, ahol tanösvény is található.
  • Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását és pihenését szabadvízi és kiépített strandok, sportpályák, lovardák, illetve a tavakon horgászati, kajakozási, vitorlázási és csónakázási lehetőség szolgálja.
  • Kemencés Udvar
  • Tájház, amely kivételes néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik
  • Az Orfűi Lovasnapok, díjugrató versenyek, öttusa és a régi időket idéző vadászlovaglások emelik ki Orfűt Baranyában a lovassportok központjává, továbbá lehetőség nyílik a Mecsek egyedülálló barlangrendszerében való kalandtúrázásra. Otthon érezhetik magukat a vadászat és a kirándulás szerelmesei is.
  • Orfűn két fokozottan védett barlang található, a Mészégető-források barlangja és az Orfűi Vízfő-barlang.
  • Fishing on Orfű fesztivál
  • A településen hagyomány, hogy 2012 óta az új év első napján vállalkozó kedvűek megmártóznak a Pécsi-tóban.[15]
Orfűnek és környékének panorámafelvétele
Nagyítás
Orfűnek és környékének panorámafelvétele

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Orfű honlapja. [2007. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 12.)
  4. ↑ Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  6. ↑ Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. ↑ Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. ↑ Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. ↑ Orfű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  12. ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  13. ↑ Orfű Helységnévtár
  14. ↑ Orfű Helységnévtár
  15. ↑ Megosztom, orfű 2019 01 01 18:00: Külföldről is érkeztek a jeges csobbanásra (magyar nyelven). BAMA. [2021. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 11.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Orfű&oldid=27452570”