Ugrás a tartalomhoz

Burma-vasút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
"Burma" ipari vasutak
Nagy-Burma vasút Szemeretelep és Miklóstelep határán, Pestszentlőrincen
Nagy-Burma vasút Szemeretelep és Miklóstelep határán, Pestszentlőrincen
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:nincs ~
Maximális sebesség:40 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Burma-vasút témájú médiaállományokat.
Bp - Ferencváros pu. (1, 150, Körvasút)
Ferencváros - Nyugati / Keleti rendező
Gubacsi rendező / gurítódomb / Illatos úti vasúti hidak[1]
Keleti rendező gurítódombjának kihúzója
Burma kihúzó[2]
3-as, 52-es villamos
Határ út
Nagykőrösi úti elbontott szakasz
Kiágazás a volt Tüzép telep felé
Soroksári kihúzó
Soroksár (150) Kis-Burma vége, Nagy-Burma kezdete
Vecsési úti szakasz
2.8 megbontott pálya
3
Hunyadi János utcai szakasz
Nagykőrösi út
4 Pestszentimre-felső (142)
volt Volán telep vágánya a 142-es vonalból
egykori 51-es villamos
5 a volt Cséry-féle szemétvasút deltája
Péterhalmi út
a hivatalos „bejárhatóság határa”
6 Kiágazás az ÉPGÉP Emelőgépgyár telepére
Körös utcai szakasz
7.7 Üllői út
50-es villamos keresztezése
Vág utcai szakasz
Pestszentlőrinc - Kavicsbánya
9 „Erdért” kiágazás
10 Szemeretelep (100a)

A Burma-vasút két önálló vasútvonalat jelent Budapesten; a közkeletű elnevezésű „Kis-Burma” és „Nagy-Burma” összekötő vágányokat. Ezeken rendszeres személyszállítás nem folyt; a nagyobb forgalmú dél-pesti vasútállomások teherforgalmát vezették el egyfajta kerülőúton. A két vasútvonalból napjainkban (2022) az egyik már fizikailag nem létezik, elbontották (Kis-Burma) – míg a másik (Nagy-Burma) megvan, de hiányzó részei (szakaszok, kereszteződések) miatt évek óta nem járható.

Elhelyezkedésük

[szerkesztés]

A Kis-Burma a Ferencváros vasútállomás nyugati rendező kihúzójától indult el, majd a Nagykőrösi út mentén és PesterzsébetSoroksár határánál haladt Soroksár állomás felé, ahol a Budapest–Kelebia-vasútvonalba kapcsolódott. A Nagy-Burma kicsit délebbről, a Soroksár állomástól nem messze ágazott ki a 150-es vonalból, hogy aztán Soroksár, majd Pestszentlőrinc érintésével kapcsolódjon Szemeretelepnél a Budapest–Záhony-vasútvonalhoz (nagyjából a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér vonalában).[3] Mára a Kis-Burma szinte teljesen eltűnt, csak a helyén lévő utak vonalvezetése (Nagykőrösi út – Radnó utca – Vasút sor – Alsó Határ út) árulkodik az egykori nyomvonaláról. A Nagy-Burma nagyrészt még megvan, de csak a pestszentlőrinci szakasza járható be, a többi helyen a természet foglalta vissza a síneket, vagy felújítás keretében megszüntették az átjárhatóságát, ahogy ezt először a Pestszentimre-felső állomásnál a Budapest–Kecskemét-vasútvonal vonal felújításakor, majd pedig a közelmúltban az Üllői út kereszteződésében megszüntetett vágányátszelés is mutatja.

Kis-Burma

[szerkesztés]

Ferencváros – Soroksár állomások között a Nagykőrösi út – Radnó utca – Vasút sor – Alsó Határ út útvonalon haladt.

Története

[szerkesztés]

Építésére a Magyar Királyi Államvasutak 1918-ban kötött szerződést. A Pesterzsébet és Kispest határán húzódó vonal használatát 1983 július 10-én, a 13-as és 51-es villamos forgalmával együtt állították le. A Nagykőrösi úttal párhuzamos villamospálya és a Kis-Burma nevű összekötő vágány helyén 1984-re készült el az M5-ös autópálya fővárosi bevezető szakasza. Ekkor a Soroksártól a Jahn Ferenc (Dél-Pesti) kórházig tartó szakaszt iparvágányként meghagyták egy építőanyag-telep kiszolgálásához. A forgalom rajta 1996-ig zajlott.

2001-ben a 150-es vonal felújításakor a soroksári végét is felszedték a pályának. A helyére kihúzóvágányt építettek. A pálya megmaradt részeit 2006 tavaszán bontották el.

Tervek

[szerkesztés]

Tervben volt, hogy a Soroksár és Kőbánya-Kispest állomásokat közvetlenül, Ferencváros megkerülésével kötik össze. Ekkor a megmaradt vágányokat a dél-pesti kórháztól folytatták volna Kispest állomásig. Ez a vonal az M5 autópálya alatt a Gyáli úti piacnál lévő felüljárót használva haladt volna át.

Nagy-Burma

[szerkesztés]
A Nagy Burma-vasút keresztezi az 50-es villamos vonalát az Üllői út mellett. 2019 novemberében a vágányátszelést kibontották a villamospályából[4]
A Nagy Burma-vasút és a Budapest–Kecskemét-vasútvonal egykori keresztezése, a pályából itt már évtizedekkel ezelőtt kibontott átszeléssel
Pestszentlőrinc kavicsbánya elhagyatott állomásépülete

Dél-Pestet átszelve a Szemeretelep mh. – Pestszentimre-felső – Soroksár állomások között a következő útvonalon halad:
Pestszentlőrinc kavicsbánya (megszűnt teherállomás) – Vág utca – Körös utca – Kettős-Körös utca – Hunyadi János utca – Vecsés út

Története

[szerkesztés]

1883-ban kezdték meg építeni a mai Budapest–Kelebia-vasútvonalat. Ehhez a munkához a kavicsot Lónyay Menyhért birtokáról, a mai Szemeretelep állomás melletti bányából szerezték be. Ennek elszállításához épült a tíz kilométer hosszú „Nagy-Burma” vasútvonal 1882-ben, ami eredetileg delta vágánnyal kapcsolódott a soroksári állomás déli végéhez.

A vonal szerepet kapott 1919-es román megszálláskor; a hadizsákmányként összegyűjtött vasúti járműveket ezen az úton szállították el Romániába.

A második világháború idején a bombázások elől a Nagy-Burma fákkal takart részeire menekítettek sok vasúti járművet.

2001-ben a 150-es vonal felújításakor a (Soroksár és Ferencváros közötti szakasz felbontása idején) a Soroksártól a 142-es vonalig tartó szakasza terelőútként üzemelt. Jelenleg a pálya ezen része is járhatatlan az M5 felüljáró alatti sínlopás miatt.

Pestszentlőrincen az ÉPGÉP Emelőgépgyár (később: ATCO) telepére 2007-ig zajlott a teherforgalom.

2021-ben az Országgyűlés törölte a vasútvonalak közül.[5] Az indoklás szerint a Dél-pesti zöldfolyosó és kerékpárút projekt megvalósíthatósága érdekében szükséges a felhagyott vasúti mellékvonal, mint „egyéb országos törzshálózati vasúti pálya” jelölés törlése az Országos Területrendezési Tervből és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéből. Az évtizedek óta használaton kívüli Nagy-Burma vasútvonalat szinte teljesen visszahódította a természet. A bozótos növényzet akadálytalan burjánzása folytán spontán zöldfolyosóvá alakult. A szakasz jelentős részén hiányos a vasúti pálya. A síneket ellopták és szórványosan a betonaljak is hiányoznak. A kormányzati megvalósításban, a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervvel összhangban tervezett Budapesti és városkörnyéki zöldfelület-fejlesztési program egyik eleme, a Dél-pesti zöldfolyosó és kerékpárút projekt a korábbi mellékvonal területének igénybevételével hozna létre rekreációs helyszínt a külső kerületek és egész Dél-Pest lakossága számára.

Tervek

[szerkesztés]

A Nagy-Burma környékének rendezéséről több terv is készült. Az alábbi, folyamatban lévő terveket a környékbeliek erősen ellenzik, ezért megvalósulásuk kétséges.

  • A vasútvonal helyén az M0-hoz kapcsolódó Külső Keleti Körutat tervezték megépíteni, de ez végül nem valósult meg.
  • A „szeméttelep” területére tervezett szennyvíziszap-feldolgozóhoz elképzelhető a vasútvonal felújítása. (A csepeli szennyvíztisztítóhoz kapcsolódó beruházás.)
  • A legújabb tervek szerint 2019-re a használaton kívüli vasút nyomvonalán kerékpárút épülhet összekötve Szemeretelepet Soroksárral. 2021-es hírek szerint az érintett kerületek elkülönítettek rá EU-s pénzeket.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Az ország szíve: Ferencváros, avagy merre mehetnek a délegyházi vonatok? - www.innoteka.hu, 2018, április
  2. Ha a 201-es váltó mesélni tudna - Indóház Online, 2015.04.05.
  3. K. Juhász Erzsébet, Keller László - Soroksári füzetek 2. szám, Helyiérdekű vasútunk (Budapesti Városvédő Egyesület Soroksári Grassalkovich Köre, 1998) ISBN 963-7537-09-0
  4. http://villamosok.hu/balazs/valt/index10_19_sz.html#19
  5. A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról - Magyar Közlöny, Indoklások tára 60. szám 2021.05.12. szerda (Tárolt változat)
  6. Huszonhárom kilométernyi kerékpárút épülhet a nagy Burma helyén - Indóház Online, 2021.03.11.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]