Tiszalök
Tiszalök | |||
![]() | |||
A tiszalöki vízerőmű | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Tiszavasvári | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Gömze Sándor (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 4450 | ||
Körzethívószám | 42 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5373 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 90,37 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 58,7 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Tiszalök weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszalök témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tiszalök város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári járásban.
Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ÉNy-i részén, a Nyírségben található Tisza-partján fekvő település. Tiszavasvári 7,5 km, Nyíregyháza 25,5 km, Hajdúnánás 20 km, Tiszaeszlár 10,5 km, Rakamaz 23,5 km távolságra található.
Vonattal elérhető a 109-es számú Debrecen–Tiszalök-vasútvonalon és a 117-es számú Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonalon.
Története
Tiszalök nevét 1325-ben említik először az oklevelek Loktelek néven, az 1332-37. évi pápai tizedlajstromban viszont már Luk alakban írták, 1450-ben pedig a leleszi országos levéltár oklevelében már Lök néven találjuk nevét.
A településnek a 15. században (amelynek első felében Zemplén vármegyéhez tartozott) több birtokosa is volt: így 1405-ben a Dobay, 1417-ben az Ibrányi és a Jonhos, 1414-ben a Lónyai, 1429-ben a Székely, 1435-ben a Kállay, 1446-ban a Sztritey, 1449-ben a Várday és a ruszkai Dobó családok voltak birtokosai. 1452-ben a település birtokosa az ónodi Czudar, majd a sárvány Újfalusi, eszlári és pinczi Jonhos család.[forrás?] Egy 1469-ből származó, a Kállay család levéltárában őrzött oklevél pedig Nagy- és Kis-Lök néven írta nevét. A 18. század második és a 19. század első felében a település birtokosaként a Kállay, a Patay, az Ónody és a Vay családokat találjuk. A 20. század elején gróf Dessewffy Miklós, báró Vay Arnold, báró Vay Miklós, Korniss Ferenc és Szomjas Gusztáv volt birtokosa.
1849-ben az orosz sereg gyújtotta fel és rabolta ki a települést, 1855-ben, 1876-ban és 1888-ban pedig árvíz pusztított Tiszalökön.
Az 1900-as évek elején a településhez tartozott Hajnalos, Lajostanya, Miklósműve, Képhalma, Kisfás- és Nagyfás-tanya, valamint Rázom puszta is.
1951-53 között az ÁVH internálótábort működtetett itt. A tábor rabállományát többségében a szovjetunióbeli hadifogságból visszatérő magyarországi „népi németek” (Volksdeutsch, úgynevezett svábok) adták, akik a Waffen SS-ben szolgáltak.[3] A rabok főleg a vízerőmű építkezésén dolgoztak.
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Hírességei
- Bónis Sámuel
- Mosonyi Emil, az erőmű fő építője
- Teleki Blanka
- Vilt Tibor
- Bereczki Krisztián NAC Junior világbajnok testépítő
Itt születettek
- 1838. június 27-én Tóth Sámuel református teológiai tanár
- 1950. szeptember 29-én D. Nagy Lajos a Bikini együttes énekese
- 1959. november 12-én Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke
- 1886. február 15-én Somló Lipót költő, lapszerkesztő
- 1961. november 29-én Simicskó István honvédelmi miniszter
Nevezetességei
Templomok
- Református temploma a 18. században épült.
- Római katolikus temploma 1887-ben épült.
Vízerőmű
A Tiszalöki Vízlépcső a Tisza szabályozásának során megépített első jelentős méretű műtárgy. Építésének terve már 1863-ban megfogalmazódott. A vízlépcső 1954-ben, a hajózsilip 1958-ban készült el.
A kiviteli tervekkel megegyezően egyszerre készült el építészetileg mind a Duzzasztómű, mind a villamos energia termelésére alkalmas Vízerőmű. A Keleti-főcsatorna a Duzzasztóműből kapja a vizét.
Ez a vízerőmű abban a korban az ország legnagyobb vízenergiát hasznosító turbináinak biztosított üzemeltetési körülményeket, tette lehetővé elkészülte után a duzzasztás révén rendelkezésre álló vízenergia hasznosítását villamos energia termelésére.
A vízügyi létesítmények elkészültét követően csak két évvel később kezdte el Tiszalökön az első blokk az energia termelését.
A Vízerőművet 1959-ben helyezték üzembe.[1][2]
Egyéb
- Parkerdő, azaz arborétum: a 31 hektáros területen mintegy 260-féle különböző érdekes növényfajta található. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (TIKÖVIZIG) saját kezdeményezésből hozta létre, a fák telepítése három ütemben történt: 1963-1967, 1972-1977, 1977-1987. években.
Gazdasága
- Vízlépcső
- Szennyvíztisztító telep
- Lakópark
- A város mellett működik az ország első PPP konstrukcióban épült 700 férőhelyes „magánbörtöne”, a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet.[5]
Rendezvények
Funreal
A Funreal egy helyi jelentőségű, 2000 óta, szabálytalan időközönként rendezett, önszerveződő cybersport-összejövetel, úgynevezett LAN-parti, túlnyomórészt Tiszavasvári, illetve újabban Tiszalök helyszínnel. Résztvevőinek száma jellemzően 100 fő alatti, hivatalos játéka az Unreal Tournament; rendszere körmérkőzéses. Díjazás a vándorserlegtől eltekintve nincs.
„Széles a Tisza” Térségi Hagyományőrző Találkozó
Nemzetközi Alkotótábor
Mezőgazdasági Kiállítás, Város- és Kelet-nap
Jegyzetek
- ↑ Tiszalök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ http://www.munkataborok.hu/hu/tiszalok
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Duna TV, Híróra, 2007. július 26. 18:00
További információk
- Tiszalök Önkormányzatának honlapja
- Tiszalöki Információs Portál
- Tiszalök az utazom.com honlapján
- Funreal honlap
Képek
-
Tiszalök-Holt-Tisza
-
Tiszalök - Erőmű
-
Tiszalök -Erőmű - "Zsuzsi szobor" a vízbefulladt vízhordó kislányról mintázták
-
Ifjúsági Ház
-
A komp Tiszalöknél
-
Az „erőd”, az ország első nem állami börtöne
Kapcsolódó szócikkek
{{}}