„Pécs–Bátaszék-vasútvonal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
VT (vitalap | szerkesztései) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor: | 2. sor: | ||
{{BS-header|Pécs–Bátaszék-vasútvonal}} |
{{BS-header|Pécs–Bátaszék-vasútvonal}} |
||
{{BS-daten |
{{BS-daten |
||
|DE-KBS= |
|DE-KBS=64 |
||
|STRECKENNR=64-es vasútvonal |
|||
|LÄNGE=68 |
|LÄNGE=68 |
||
|SPURWEITE=1435 |
|SPURWEITE=1435 |
||
21. sor: | 20. sor: | ||
}} |
}} |
||
{{BS-table}} |
{{BS-table}} |
||
{{BS|eABZlg|||[[egykori Pécs–Harkány- |
{{BS|eABZlg|||[[Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal|egykori Pécs–Harkány-vonal Harkány felé]] / [[Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal|40. sz. vonal]]|}} |
||
{{BS|BHF|0|'''[[Pécs]]'''}} |
{{BS|BHF|0|'''[[Pécs]]'''}} |
||
{{BS|BHF|2|[[Pécs Külváros]]}} |
{{BS|BHF|2|[[Pécs Külváros]]}} |
||
30. sor: | 29. sor: | ||
{{BS|eBHF|10|[[Pécs-Vasas]]}} |
{{BS|eBHF|10|[[Pécs-Vasas]]}} |
||
{{BS|eHST|13|[[Vasas-Hird]]}} |
{{BS|eHST|13|[[Vasas-Hird]]}} |
||
{{BS|eABZlf||| |
{{BS|eABZlf|||egykori iparvágány Hosszúhetény felé|}} |
||
{{BS|eHST|17|[[Hosszúhetény]]}} |
{{BS|eHST|17|[[Hosszúhetény]]}} |
||
{{BS|eHST|20|[[Dombay-tó]]}} |
{{BS|eHST|20|[[Dombay-tó]]}} |
||
47. sor: | 46. sor: | ||
|} |
|} |
||
|} |
|} |
||
A '''Pécs–Bátaszék-vasútvonal''' a [[MÁV]] 64-es számú vonala. [[Baranya megye]]ben, a [[Mecsek]] keleti részén található. Eredetileg [[Pécs]]et kötötte össze a fontos [[Duna]]-völgyi vasúti csomóponttal, [[Bátaszék]]kel. |
A '''Pécs–Bátaszék-vasútvonal''' a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] 64-es számú, nem [[villamos vontatás|villamosított]] vonala. [[Baranya megye]]ben, a [[Mecsek]] keleti részén található. Eredetileg [[Pécs]]et kötötte össze a fontos [[Duna]]-völgyi vasúti csomóponttal, [[Bátaszék]]kel. |
||
[[1997]]-ben a vonal [[Pécsvárad]] - [[Palotabozsok]] közötti szakaszán a vonatokat pótlóbuszokkal váltották fel, s a [[2003]]-as [[Bzmot]]-vész során erre a sorsra jutott a Bátaszék - Palotabozsok vonalrész is. A megmaradt Pécs - Pécsvárad szakaszon [[agglomeráció|elővárosi]] forgalom zajlott, ám az alacsony pályasebesség és a kevés vonat miatt az utasok egyre inkább átpártoltak a buszhoz. A [[Pécs]] és [[Pécsvárad]] közötti vonalszakaszon a személyszállítás [[2009]]. [[december 13.|december 13-tól]], a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.<ref>[http://www.mav-start.hu/res/legfontosabb_menetrendi_valtozasok_2009_dec.pdf A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)]</ref> |
[[1997]]-ben a vonal [[Pécsvárad]] - [[Palotabozsok]] közötti szakaszán a vonatokat pótlóbuszokkal váltották fel, s a [[2003]]-as [[Bzmot]]-vész során erre a sorsra jutott a Bátaszék - Palotabozsok vonalrész is. A megmaradt Pécs - Pécsvárad szakaszon [[agglomeráció|elővárosi]] forgalom zajlott, ám az alacsony pályasebesség és a kevés vonat miatt az utasok egyre inkább átpártoltak a buszhoz. A [[Pécs]] és [[Pécsvárad]] közötti vonalszakaszon a személyszállítás [[2009]]. [[december 13.|december 13-tól]], a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.<ref>[http://www.mav-start.hu/res/legfontosabb_menetrendi_valtozasok_2009_dec.pdf A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)]</ref> |
||
==Története== |
==Története== |
||
A Pécs-Bátaszék [[HÉV]]-et (eredetileg 292-es számú vonal) [[1911]]-ben adták át. Építése - a környékbeli helyiérdekű vasutakhoz képest - igen sok pénzt emésztett fel; ennek egyrészt a keleti Mecsek nehéz terepviszonyai, másrészt a Pécs sűrűn lakott területein kifizetett magas kisajátítási összeg volt az oka. A drága építés ellenére a vonalon jelentős műtárgy nem épült: a völgyeket a [[vasút]] általában kissugarú, szerpentinszerű ívekkel kerülte ki, nagyjából végig a szintvonalakat követve. |
A Pécs-Bátaszék [[Helyiérdekű vasút|HÉV]]-et (eredetileg 292-es számú vonal) [[1911]]-ben adták át. Építése - a környékbeli helyiérdekű vasutakhoz képest - igen sok pénzt emésztett fel; ennek egyrészt a keleti Mecsek nehéz terepviszonyai, másrészt a Pécs sűrűn lakott területein kifizetett magas kisajátítási összeg volt az oka. A drága építés ellenére a vonalon jelentős műtárgy nem épült: a völgyeket a [[vasút]] általában kissugarú, szerpentinszerű ívekkel kerülte ki, nagyjából végig a szintvonalakat követve. |
||
A vasútvonal szerepe kezdettől fogva igen sokrétű volt: Pécs közelében a város elővárosi forgalmát, továbbá a mecseki [[szén]][[bánya]]kat szolgálta, a Pécsváradtól keletre eső szakaszon pedig az érintett falvak közötti forgalmat, illetve az ott megtermelt [[mezőgazdaság]]i termékeket (elsősorban [[Fa (anyag)| fát]]) szállították rajta. Korábban jelentős teherforgalmat generált az [[erdősmecske]]i [[gránit]]bánya is: a falu vasútállomására a követ egy [[kisvasút]] szállította, melynek a nyomai máig láthatók. Szintén külön kisvasút vezetett a 64-es vonalhoz a vasasi szénbányák irányából, a [[Hosszúhetény]] keleti felén lévő üzemeket pedig egy normál nyomtávú iparvágánnyal szolgálták ki (ezen egészen [[2005]]-ös elbontásáig zajlott a forgalom). A vasútvonal [[földrajz]]i helyzete lehetővé tette, hogy - HÉV-jellege ellenére - a távolsági forgalomban is jelentős szerepet játsszon. A 64-esen lehetett ugyanis Pécs felől a legrövidebb úton eljutni vasúton az [[Alföld]]re: így nem csoda, hogy a [[Kiskunfélegyháza]] illetve [[Szeged]] felé közlekedő gyorsvonatok egészen a [[1990-es évek|90-es évekig]] erre jártak. A vonalnak a [[1970-es évek|70-es években]] fővonali besorolása volt hálózatban betöltött szerepe miatt. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után a távolsági kapcsolatok értékéből némileg levont a határmenti [[Csikéria]] - [[Szabadka]] vasútvonal kiesése: ezután Szeged [[nyugat]]i irányból már csak jókora kerülővel vált elérhetővé. |
A vasútvonal szerepe kezdettől fogva igen sokrétű volt: Pécs közelében a város elővárosi forgalmát, továbbá a mecseki [[szén]][[bánya]]kat szolgálta, a Pécsváradtól keletre eső szakaszon pedig az érintett falvak közötti forgalmat, illetve az ott megtermelt [[mezőgazdaság]]i termékeket (elsősorban [[Fa (anyag)| fát]]) szállították rajta. Korábban jelentős teherforgalmat generált az [[erdősmecske]]i [[gránit]]bánya is: a falu vasútállomására a követ egy [[kisvasút]] szállította, melynek a nyomai máig láthatók. Szintén külön kisvasút vezetett a 64-es vonalhoz a vasasi szénbányák irányából, a [[Hosszúhetény]] keleti felén lévő üzemeket pedig egy normál nyomtávú iparvágánnyal szolgálták ki (ezen egészen [[2005]]-ös elbontásáig zajlott a forgalom). A vasútvonal [[földrajz]]i helyzete lehetővé tette, hogy - HÉV-jellege ellenére - a távolsági forgalomban is jelentős szerepet játsszon. A 64-esen lehetett ugyanis Pécs felől a legrövidebb úton eljutni vasúton az [[Alföld]]re: így nem csoda, hogy a [[Kiskunfélegyháza]] illetve [[Szeged]] felé közlekedő gyorsvonatok egészen a [[1990-es évek|90-es évekig]] erre jártak. A vonalnak a [[1970-es évek|70-es években]] fővonali besorolása volt hálózatban betöltött szerepe miatt. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy [[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után a távolsági kapcsolatok értékéből némileg levont a határmenti [[Csikéria]] - [[Szabadka]] vasútvonal kiesése: ezután Szeged [[nyugat (égtáj)|nyugat]]i irányból már csak jókora kerülővel vált elérhetővé. |
||
==A vonal leépülése== |
==A vonal leépülése== |
||
73. sor: | 73. sor: | ||
{{források}} |
{{források}} |
||
==Irodalom== |
|||
* Indóház vasúti magazin különszáma, 2007. ősz |
* Indóház vasúti magazin különszáma, 2007. ősz |
||
* A Mecsek-hegység útikalauza - Cartographia, 2006. |
* A Mecsek-hegység útikalauza - Cartographia, 2006. |
||
⚫ | |||
==Külső hivatkozások== |
|||
⚫ | |||
{{magyar vasútvonal}} |
{{magyar vasútvonal}} |
A lap 2010. november 22., 19:29-kori változata
Pécs–Bátaszék-vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Pécs vasútállomás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Pécs–Bátaszék-vasútvonal útvonala | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonalszám: | 64 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal: | 64 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hossz: | 68 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Feszültség: | nincs ~ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Maximális sebesség: | 50 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs–Bátaszék-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Pécs–Bátaszék-vasútvonal a MÁV 64-es számú, nem villamosított vonala. Baranya megyeben, a Mecsek keleti részén található. Eredetileg Pécset kötötte össze a fontos Duna-völgyi vasúti csomóponttal, Bátaszékkel.
1997-ben a vonal Pécsvárad - Palotabozsok közötti szakaszán a vonatokat pótlóbuszokkal váltották fel, s a 2003-as Bzmot-vész során erre a sorsra jutott a Bátaszék - Palotabozsok vonalrész is. A megmaradt Pécs - Pécsvárad szakaszon elővárosi forgalom zajlott, ám az alacsony pályasebesség és a kevés vonat miatt az utasok egyre inkább átpártoltak a buszhoz. A Pécs és Pécsvárad közötti vonalszakaszon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[1]
Története
A Pécs-Bátaszék HÉV-et (eredetileg 292-es számú vonal) 1911-ben adták át. Építése - a környékbeli helyiérdekű vasutakhoz képest - igen sok pénzt emésztett fel; ennek egyrészt a keleti Mecsek nehéz terepviszonyai, másrészt a Pécs sűrűn lakott területein kifizetett magas kisajátítási összeg volt az oka. A drága építés ellenére a vonalon jelentős műtárgy nem épült: a völgyeket a vasút általában kissugarú, szerpentinszerű ívekkel kerülte ki, nagyjából végig a szintvonalakat követve.
A vasútvonal szerepe kezdettől fogva igen sokrétű volt: Pécs közelében a város elővárosi forgalmát, továbbá a mecseki szénbányakat szolgálta, a Pécsváradtól keletre eső szakaszon pedig az érintett falvak közötti forgalmat, illetve az ott megtermelt mezőgazdasági termékeket (elsősorban fát) szállították rajta. Korábban jelentős teherforgalmat generált az erdősmecskei gránitbánya is: a falu vasútállomására a követ egy kisvasút szállította, melynek a nyomai máig láthatók. Szintén külön kisvasút vezetett a 64-es vonalhoz a vasasi szénbányák irányából, a Hosszúhetény keleti felén lévő üzemeket pedig egy normál nyomtávú iparvágánnyal szolgálták ki (ezen egészen 2005-ös elbontásáig zajlott a forgalom). A vasútvonal földrajzi helyzete lehetővé tette, hogy - HÉV-jellege ellenére - a távolsági forgalomban is jelentős szerepet játsszon. A 64-esen lehetett ugyanis Pécs felől a legrövidebb úton eljutni vasúton az Alföldre: így nem csoda, hogy a Kiskunfélegyháza illetve Szeged felé közlekedő gyorsvonatok egészen a 90-es évekig erre jártak. A vonalnak a 70-es években fővonali besorolása volt hálózatban betöltött szerepe miatt. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy Trianon után a távolsági kapcsolatok értékéből némileg levont a határmenti Csikéria - Szabadka vasútvonal kiesése: ezután Szeged nyugati irányból már csak jókora kerülővel vált elérhetővé.
A vonal leépülése
Bár az hatvanas évektől kezdve a pályát folyamatosan korszerűsítették (az építéskori i-vágányzatot fokozatosan c-rendszerűre építették át), annak állapota a 90-es évek közepére kritikussá vált: a Pécsvárad és Véménd közötti szakasz nagy részén ekkor már csak 20 km/h sebességgel lehetett haladni. A pécsi vasút-igazgatóság ezért úgy döntött, hogy 1997. május 31-et követően a vonatok közlekedését Pécsvárad és Palotabozsok között - „ideiglenesen” - pótlóbuszokkal váltja fel. Az utolsó nap még MD motorvonatok is közlekedtek, bár az utolsó jármű ami teljes hosszában végigment a vonalon, egy mellékkocsis Bzmot volt. A busos pótlás a vonal közepét érintette, Bátaszéktől Pécsváradig közlekedtek a személyvonatok, a teherforgalom még tovább, Véménd állomásig megmaradt körülbelül 2001-2002-ig. Az erdős fekvésnek köszönhetően a leállított pályaszakaszt néhány éven belül szinte teljesen visszahódította a természet: 1998 őszén néhány vasútbarát hajtánnyal még végig tudta járni a bezárt szakaszt, 2001-es visszatérésükkor azonban már komoly földmunkára és bozótirtásra volt szükség az előrehaladáshoz.
A vonal keleti felén 2003-ban szűnt meg a közlekedés. 2003 januárjában tengelyrepedésre hivatkozva a MÁV tömegesen leállítota a főként mellékvonalakon közlekedő Bzmot motorkocsikat. A járművek átvizsgálásának és javításának ideje alatt több vasútvonalon kiszámíthatatlanná vált a közlekedés, vagy le is állt. Az ideiglenes szünet a keleti vonalrész végét jelentette, mivel az országban egyedüli vonalszakaszként itt később sem állt helyre itt a vasúti közlekedés, a pótlóbuszok útvonala hosszabbodott meg Palotabozsoktól Bátaszékig. Érdekes, hogy a vonatokat felváltó autóbusz - a közutak előnytelen vonalvezetése, rossz állapota és a falvak elszórt elhelyezkedése miatt - nem tudott érdemben jobb menetidőt produkálni mint a vonat.
Mai helyzet
Bár forgalma még sokáig jelentős maradt, a nyugati szakasz is egyértelműen a leépülés útján indult el. 2004 - 2005-ben még gyakori látvány volt a vonalon a mellékkocsis Bzmot és az MDmot; később már csak szóló Bzmot továbbította a csekély számú személyvonatot. a 2007-es vonalbezárások eredményeként 2007 júniusától a pótlóbuszokat a Pannon Volán helyközi járatai váltották fel, így a vonal hivatalosan is Pécsváradig rövidült.
A pécsi fejlesztési elképzelések között sokáig szerepelt a 64-es vasútvonal megmaradt részének elővárosi gyorsvasúttá való fejlesztése (mely az elképzelések szerint kapcsolódott volna a tervezett pécsi villamosvonalakhoz is), erre azonban anyagi támogatás és valós politikai szándék híján nem sok esély van. A 2009.december 12-én a maradék vonalszakaszon is megszűnt a személyszállítás. Az utolsó vonat Mdmot volt, melyek a menetrendváltással több évtized után szintén elhagyták Pécset.
Külső hivatkozások
- Gyalogtúrák, hajtányos utazások a 64-es vonal bezárt szakaszán
- 2005-ös állapotok Erdősmecske és Véménd között
- A vonal állomásai
Források
Irodalom
- Indóház vasúti magazin különszáma, 2007. ősz
- A Mecsek-hegység útikalauza - Cartographia, 2006.