„Pécs–Bátaszék-vasútvonal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
23. sor: | 23. sor: | ||
{{BS|eABZlg|||[[egykori Pécs–Harkány-vasútvonal Harkány felé]]/[[Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal|40. sz. vonal]]|}} |
{{BS|eABZlg|||[[egykori Pécs–Harkány-vasútvonal Harkány felé]]/[[Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal|40. sz. vonal]]|}} |
||
{{BS|BHF|0|'''[[Pécs]]'''}} |
{{BS|BHF|0|'''[[Pécs]]'''}} |
||
{{BS| |
{{BS|BHF||[[Pécs Külváros]]}} |
||
{{BS| |
{{BS|xABZrf|||[[Pécs–Mohács-vasútvonal|65. sz. vonal Mohács felé]]|}} |
||
{{BS|exBHF||[[Pécs-Gyárváros]]}} |
{{BS|exBHF||[[Pécs-Gyárváros]]}} |
||
{{BS|exBHF||[[Pécsújhely]]}} |
{{BS|exBHF||[[Pécsújhely]]}} |
||
30. sor: | 30. sor: | ||
{{BS|exBHF||[[Pécs-Vasas]]}} |
{{BS|exBHF||[[Pécs-Vasas]]}} |
||
{{BS|exBHF||[[Vasas-Hird]]}} |
{{BS|exBHF||[[Vasas-Hird]]}} |
||
{{BS| |
{{BS|exABZlf|||[[egykori iparvágány Hosszúhetény felé]]|}} |
||
{{BS|exBHF||[[Hosszúhetény]]}} |
{{BS|exBHF||[[Hosszúhetény]]}} |
||
{{BS|exBHF||[[Dombay-tó]]}} |
{{BS|exBHF||[[Dombay-tó]]}} |
A lap 2010. január 5., 22:50-kori változata
Pécs–Bátaszék-vasútvonal
| |
---|---|
Pécs vasútállomás | |
A Pécs–Bátaszék-vasútvonal útvonala | |
Vonal: | 64-es vasútvonal |
Hossz: | 68 km |
Nyomtávolság: | 1435 mm |
Feszültség: | nincs ~ |
Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
Maximális sebesség: | 50 km/h |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs–Bátaszék-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |
A Pécs–Bátaszék-vasútvonal a MÁV 64-es számú vonala. Baranya megyeben, a Mecsek keleti részén található. Eredetileg Pécset kötötte össze a fontos Duna-völgyi vasúti csomóponttal, Bátaszékkel.
1997-ben a vonal Pécsvárad - Palotabozsok közötti szakaszán a vonatokat pótlóbuszokkal váltották fel, s a 2003-as Bzmot-vész során erre a sorsra jutott a Bátaszék - Palotabozsok vonalrész is. A megmaradt Pécs - Pécsvárad szakaszon elővárosi forgalom zajlott, ám az alacsony pályasebesség és a kevés vonat miatt az utasok egyre inkább átpártoltak a buszhoz. A Pécs és Pécsvárad közötti vonalszakaszon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[1]
Története
A Pécs-Bátaszék HÉV-et (eredetileg 292-es számú vonal) 1911-ben adták át. Építése - a környékbeli helyiérdekű vasutakhoz képest - igen sok pénzt emésztett fel; ennek egyrészt a keleti Mecsek nehéz terepviszonyai, másrészt a Pécs sűrűn lakott területein kifizetett magas kisajátítási összeg volt az oka. A drága építés ellenére a vonalon jelentős műtárgy nem épült: a völgyeket a vasút általában kissugarú, szerpentinszerű ívekkel kerülte ki, nagyjából végig a szintvonalakat követve. A vasútvonal szerepe kezdettől fogva igen sokrétű volt: Pécs közelében a város elővárosi forgalmát, továbbá a mecseki szénbányakat szolgálta, a Pécsváradtól keletre eső szakaszon pedig az érintett falvak közötti forgalmat, illetve az ott megtermelt mezőgazdasági termékeket (elsősorban fát) szállították rajta. Korábban jelentős teherforgalmat generált az erdősmecskei gránitbánya is: a falu vasútállomására a követ egy kisvasút szállította, melynek a nyomai máig láthatók. Szintén külön kisvasút vezetett a 64-es vonalhoz a vasasi szénbányák irányából, a Hosszúhetény keleti felén lévő üzemeket pedig egy normál nyomtávú iparvágánnyal szolgálták ki (ezen egészen 2005-ös elbontásáig zajlott a forgalom). A vasútvonal földrajzi helyzete lehetővé tette, hogy - HÉV-jellege ellenére - a távolsági forgalomban is jelentős szerepet játsszon. A 64-esen lehetett ugyanis Pécs felől a legrövidebb úton eljutni vasúton az Alföldre: így nem csoda, hogy a Kiskunfélegyháza illetve Szeged felé közlekedő gyorsvonatok egészen a 90-es évekig erre jártak. A vonalnak a 70-es években fővonali besorolása volt hálózatban betöltött szerepe miatt. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy Trianon után a távolsági kapcsolatok értékéből némileg levont a határmenti Csikéria - Szabadka vasútvonal kiesése: ezután Szeged nyugati irányból már csak jókora kerülővel vált elérhetővé.
A vonal leépülése
Bár az hatvanas évektől kezdve a pályát folyamatosan korszerűsítették (az építéskori i-vágányzatot fokozatosan c-rendszerűre építették át), annak állapota a 90-es évek közepére kritikussá vált: a Pécsvárad és Véménd közötti szakasz nagy részén ekkor már csak 20 km/h sebességgel lehetett haladni. A pécsi vasút-igazgatóság ezért úgy döntött, hogy 1997. május 31-et követően a vonatok közlekedését Pécsvárad és Palotabozsok között - „ideiglenesen” - pótlóbuszokkal váltja fel. Az utolsó nap még MD motorvonatok is közlekedtek, bár az utolsó jármű ami teljes hosszában végigment a vonalon, egy mellékkocsis Bzmot volt. A teherforgalom ekkor Véménd és Bátaszék között még megmaradt. Az erdős fekvésnek köszönhetően a pályát néhány éven belül szinte teljesen visszahódította a természet: 1998 őszén néhány vasútbarát hajtánnyal még végig tudta járni a bezárt szakaszt, 2001-es visszatérésükkor azonban már komoly földmunkára és bozótirtásra volt szükség az előrehaladáshoz. 2003-ban a Bz motorkocsik ideiglenes leállításakor a vonal keleti felén is megszűnt a vasúti közlekedés. Érdekes, hogy a vonatokat felváltó autóbusz - a közutak előnytelen vonalvezetése, rossz állapota és a falvak elszórt elhelyezkedése miatt - nem tudott érdemben jobb menetidőt produkálni mint a vonat.
Mai helyzet, perspektívák
Bár forgalma még sokáig jelentős maradt, a nyugati szakasz is egyértelműen a leépülés útján indult el. 2004 - 2005-ben még gyakori látvány volt a vonalon a mellékkocsis Bzmot és az MDmot; ma már azonban csak szóló Bzmot továbbítja a csekély számú személyvonatokat. 2007 júniusától a pótlóbuszokat a Pannon Volán helyközi járatai váltották fel. A pécsi fejlesztési elképzelések között sokáig szerepelt a 64-es vasútvonal megmaradt részének elővárosi gyorsvasúttá való fejlesztése (mely az elképzelések szerint kapcsolódott volna a tervezett pécsi villamosvonalakhoz is), erre azonban anyagi támogatás és valós politikai szándék híján nem sok esély van. A 2009.december 12-én a maradék vonalszakaszon is megszűnt a személyszállítás.
Külső hivatkozások
- Gyalogtúrák, hajtányos utazások a 64-es vonal bezárt szakaszán
- 2005-ös állapotok Erdősmecske és Véménd között
- A vonal állomásai
Források
- Indóház vasúti magazin különszáma, 2007. ősz
- A Mecsek-hegység útikalauza - Cartographia, 2006.
- http://www.sin-ter.hu