Alsómocsolád

Alsómocsolád
Szent András Római katolikus templom
Alsómocsolád címere Alsómocsolád zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Hegyháti
Jogállás	község
Polgármester	Dicső László (független)
Irányítószám	7345
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	269 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	21,85 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	13 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 18′ 48″, k. h. 18° 14′ 39″46.31325, 18.24419
Alsómocsolád Pozíció Baranya vármegye térképén
Alsómocsolád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómocsolád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsómocsolád (németül: Metschelad, Mutschlak, horvátul: Močilag) község Baranya megyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése

A község Baranya és Tolna megye határán fekszik, a Mecsek északi lankáin.

A település a megyeszékhelytől, azaz Pécstől kb. 25 km-re északra található. Keleten erdős dombok határolják a falut, nyugaton pedig messze nyúló síkság. A község fekvése vízrajzi szempontból igen kedvező, éghajlati szempontból mérsékelten meleg vidék, ahol az óceáni hatások vannak túlsúlyban. A nyár hűvös, a tél enyhe, a csapadék mérsékelten kevés. A körzet éghajlati viszonyai a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak. A tengerszint feletti magassága 200–220 m között változik.

A falu csendes kis község annak előnyeivel és hátrányaival. Közlekedési viszonyai jónak mondhatóak. Lényegében három megyeszékhely: Pécs, Kaposvár, és Szekszárd egyenlő távolságra van tőle, személygépkocsival három kisebb város Komló, Dombóvár és Bonyhád rövid idő alatt megközelíthető Alsómocsoládról. Egy híres gyógyfürdő, Gunaras 20 km-re van innen. A községnek átmenő forgalma nincs, az ide vezető bekötőút véget ér.

A községtől 2–3 km-re halad el az 1872-ben épített Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal, melynek itt (Mágoccsal közös) állomása is van.

• 
  Alsómocsolád látképe madártávlatból
• 
  Alsómocsolád, légi fotó
• 
  Az alsómocsoládi kilátó a levegőből
• 
  Alsómocsolád, légi felvétel

Halastó

Alsómocsolád

Nevének eredete

A település neve mocsár, lángocska, kenderáztató jelentésű szláv eredetű szóból keletkezett, és valószínűleg arra utal, hogy a falut mocsaras, lápos talaj határolja.

Története

Alsómocsoládon találtak már bronzkori és római kori régészeti leleteket is. Az 1900. évben került elő egy komolyabb római kori lelet: egy 1296 darabból álló ezüstérem kincs.

Az első írásos emlék Mocsoládról egy 1294-ben kelt oklevélben található, Mocholai változatban. Ekkor a település még a veszprémi apátsághoz tartozott.

Elmondható a régészeti leletek és a helységnév tükrében, hogy a település helye évszázadokon át folytonos maradt a Baranyai Hegyháton.

12-16. század

I. István király vallási törekvéseinek hatására az 1200-as évek elején épült a mágocsi templom (közvetlenül szomszédos település, így Alsómocsoládon az 1800-as évek közepéig nem épült templom) melynek hatására elkezdődött a megtelepülés a jelenlegi faluhelyen.

A 12. században a mágocsi bencés apátság tulajdonában volt, majd II. Ulászló 1510-ben Bodó Ferenc földbirtokosnak adományozott 25 falut, Tolna, Somogy és Baranya vár megyék határán, köztük Alsómocsoládot is.

A török időkben teljesen feldúlták és kifosztották, ám elmenekült lakói lassan visszatértek és kissé távolabb – a jelenlegi alsómocsoládi falu helyén – új falut építettek.

17-19. század

A 17. század végén szerbek is lakták. Lakói között az évszádok során megtalálhatók voltak a magyarok mellett vallonok, szlávok, németek, olaszok is, de az újkori történet legmeghatározóbb népcsoportjai csak a magyarok és a németek.

Nagy mérföldkő a falu életében az 1872-ben kiépülő Dombóvár-Bátaszék-Baja-Csikéria irányú vasútvonal. Az ezen az építkezésen dolgozó olasz munkások (nem tudni, szándékosan vagy véletlenül) felgyújtották a falu házait, ám azokat az itt élők élni akarásának bizonyítékaként újjáépítették.

A falu életét történelme során a Perczel és Sztankovánszky földbirtokos családok jelentősen befolyásolták. A Perczel családnak köszönhető az 1836-ban épült templom, mely ma műemlék.

A templomot tízévnyi építést követően 1836-ban szentelték fel Szent András apostol tiszteletére. Az építés költségeinek nagy részét Perczel András és Perczel Ferenc biztosították.

20. század

1930-ban 746 lakos magyar és 68 német nemzetiségűnek vallotta magát. 1947-ben megkezdődött a német lakosság kitelepítése. 1970-ben 570 magyar és 43 német nemzetiségű élt a faluban. A népesség 1960-as évektől csökken.

Kultúra, oktatás

A helyi iskolát 1979-ben, a könyvtárat 1984-ben zárták be, 1997-ben teleház nyílt, később konferenciaközpont épült. A falunak saját óvodája, iskolája nincs, a gyerekek a szomszédos Mágocsra járnak.

Gazdaság

A faluban jelen van a Pick Szeged Zrt. gyáregysége, a Baranya Tégla és a Brannau 2002. Kft. Az önkormányzat tulajdonában lévő Mocsolád Községfejlesztő és Szolgáltató Közhasznú Társaság 1998 decemberétől működik.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	300	301	283	273	281	283	269
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 2,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 7,1% németnek mondta magát (0,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,9%, református 2,3%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 28,3% (1,3% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Szent András templom – 1826 és 1836 között a Perczel-Sztankovánszky család építtette. A ma műemléki védelem alatt álló, nagy és szép freskókkal díszített épületet Szent András apostol tiszteletére szentelték fel, majd 1977-ben külsőleg felújították, belsejét pedig 1993-ban restaurálták.
• Sztankovánszky-kastély – Ma vendégház.
• Kastélykert, szoborpark
• Millecentenáriumi emlékpark – 1996-ban hozták létre.

Források

• Alsómocsolád község helytörténeti adattára I.

További információk

• Légi fotók Alsómocsoládról
• Alsómocsolád 2017 - légi felvételeken
• Mocsolád TV