Sajóvámos
Sajóvámos | |||
[[Fájl:|250px]] | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | község | ||
Alapítás éve | 1219 | ||
Polgármester | Váradi Lajos (független)[1] | ||
Jegyző | Molnárné Cseh Mária | ||
Irányítószám | 3712 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2013 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 67,42 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 118 m | ||
Terület | 31,22 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 10′ 54″, k. h. 20° 49′ 54″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 54″, k. h. 20° 49′ 54″ | |||
Sajóvámos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajóvámos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sajóvámos község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.
Fekvése
A település viszonylag sík területen helyezkedik el. Határában több patak is folyik, így Diós-patak, a Hosszúvölgyi-patak és a Kis-Sajó. A község felszínének legelterjedtebb képződménye a folyami kavics.
Közeli települések
Sajósenye (1 km), Sajópálfala (1 km), Szirmabesenyő (4 km).
Története
A település első ismert említése 1219-ből, a Váradi Regestrumból való. Az írott neve villa Vamus. A község az Ákos nemzetségbeli Bebek családnak a birtoka. A család Pelsőczi Bebeknek nevezte magát, de Sajóvámosról Vámosi előnevet is használt. A település a Bebekek uradalmának központja volt, várát is ők építették.
A 14. században a község neve nem változott: Vamus vagy Wamus névalakokat találunk a korabeli forrásokban, azonban megkülönböztetnek Bel- és Külvamust. 1320-ban a Bebekek birtokát felosztották, a későbbi időkben már több birtokosa volt a településnek. A község a 14. században már jelentős vámszedőhely. Jellemző fontosságára, hogy a megye többször is – 1343-ban, 1353-ban – itt tartotta közgyűlését. 1445. évi törvény is megengedte a Bebekeknek a vár fenntartását, a család továbbra is ura a településnek.
A 15. században a Csetneki család is birtokos lett, mert 1492-ben örökjogon magáénak mondta Vámost és tiltakozik az ellen, hogy ezt Szapolyaiak II. Ulászlótól vagy Beatrixtől elkérjék vagy megvásárolják. A tiltakozás eredménytelen volt, mert 1500-ban Szapolyai János birtokában találjuk Vámost.
Amikor I. Ferdinánd jutott trónra, Mária királyné Bethlenfalvi Thurzó Eleknek adományozta a Szapolyai-birtokokat. Sajóvámos ekkor már mezővárosi rangú település, s mint ilyet a következő évben Ferdinánd Azzwpathaki Hencz Máténak adományozta. A Bebek családon kívül tehát még két birtokosa lett a településnek, akik nemcsak a maguk birtokát igyekeztek megtartani, hanem erőszakkal is foglaltak el részeket, többek között Dercsényi Miklós birtokát. 1582-ben Rudolf magyar király Sajóvámost és Sajópálfalát Gyulay Jánosnak adta.
A 16. században a földesurai közül nagy szerepet játszott Mágócsy Gáspár, akinek a nevéhez fűződik a reformációnak a településen való nagyméretű elterjedése is.
Sajóvámos a török időben hódoltsági terület volt, bár egy része a szendrői várhoz tartozott, de a töröknek adózott. Bár a község rendszeresen fizette az adót, mégsem tudta elkerülni a legrosszabbat: 1599-ben Sajóvámos határában ütközet zajlott le a kassai parancsnok seregei és a törökök között. A csatát a törökök nyerték és Sajóvámost is feldúlták. A 17. századot követően a Mágócsyak mellett még több birtokosról emlékeznek meg a feljegyzések.
A 20. század első felében az Edelsheim-Gyulai család volt a község birtokosa. Ebben az időben a lakosság mezőgazdasági termelésből élt, felvevő piacot a közeli Miskolc jelentett. A község birtokosa, Edelsheim-Gyulai Lipót hatalmas gyümölcskertészetet is kialakított birtokain.
Néprajz
Ipolyi Arnold szokás- és népmesegyűjteményéhez, Csaplár Benedeken keresztül Büttner Géza is szolgáltatott adatokat, nyitrai piarista diák korában.[3]
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Komjáthy Lajosné (független)[4]
- 1994–1998: Komjáthy Lajosné (független)[5]
- 1998–2002: Komjáthy Lajosné (független)[6]
- 2002–2006: Komjáthy Lajosné (független)[7]
- 2006–2010: Komjáthy Lajosné (független)[8]
- 2010–2014: Komjáthy Lajosné (független)[9]
- 2014–2019: Váradi Lajos (független)[10]
- 2019-től: Váradi Lajos (független)[1]
Népesség
Sajóvámos a Miskolci járás tizenhatodik legnépesebb települése, kilencedik legnépesebb falva (39 településből).
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2176 | 2139 | 2122 | 2013 | 2007 | 2013 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Év | Népesség | Lakások száma |
---|---|---|
2020 | 2127 fő | 780 |
2019 | 2 132 fő | 780 |
2018 | 2 134 fő | 780 |
2017 | 2 150 fő | 780 |
2016 | 2 156 fő | 779 |
2015 | 2 200 fő | 779 |
2014 | 2 201 fő | 779 |
2013 | 2 203 fő | 779 |
2012 | 2 227 fő | 776 |
2011 Népszámlálás | 2 186 fő | 776 |
2010 | 2 227 fő | 779 |
2009 | 2 247 fő | 778 |
2008 | 2 256 fő | 776 |
2007 | 2 279 fő | 775 |
2006 | 2 266 fő | 773 |
2005 | 2 294 fő | 772 |
2004 | 2 303 fő | 768 |
2003 | 2 250 fő | 763 |
2002 | 2 243 fő | 763 |
2001 Népszámlálás | 2 246 fő | 764 |
2000 | 2 198 fő | 771 |
1999 | 2 195 fő | 766 |
Népcsoportok
A település lakosságának 93%-a magyar, 0,8%-a cigány, 0,7%-a német és 0,6%-a más hazai nemzetiségűnek vallja magát, továbbá a település lakóinak 6,8%-a nem válaszolt a nemzetiségét firtató kérdésre. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,6%, református 28,1%, görögkatolikus 11,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 4,5% (14,6% nem válaszolt)[11]
Galéria
-
Kincses Sziget Óvoda
-
Szőke-kastély
-
Kossuth Közösségi Ház
-
Szivárvány Bölcsőde
-
Görögkatolikus templom
-
Római Katolikus templom
-
Egyházi Ravatalozó
-
Védőnői Tanácsodó
-
Orvosi Rendelő
-
Arany János Általános Iskola
Vallás
A község lakóinak:[12]
- 39,6%-a római katolikus
- 28,1%-a református
- 11,8%-a görögkatolikus
- 0,4%-a evangélikus
- 1%-a egyéb vallási közösséghez, felekezethez tartozik
- 4,5%-a vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik
- 14,6%-a nem kívánt válaszolni, nincs válasz
Testvértelepülés
Nevezetességei
- Gótikus eredetű műemlék református templom, épült a 15. században
Jegyzetek
- ↑ a b Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ ŠA Nitra, Piaristi v Nitre, zápisné matriky; Benedek Katalin 2006: A tengeri kisasszony - Ipolyi Arnold kéziratos folklórgyűjteménye egész Magyarországról 1846-1858. Budapest, 41, 230-235, 244.
- ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Helységnévtár és a nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=20738
- ↑ [1]