Csaplár Benedek
Csaplár Benedek, eredeti nevén Csaplár Gáspár (Dunaszerdahely, 1821. január 3. – Budapest, 1906. augusztus 20.) piarista tanár, irodalomtörténész, néprajzi gyűjtő, „a magyar folklórnak egyik legelső, nem eléggé ismert munkása”[1]; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Tartalomjegyzék |
Pályája [szerkesztés]
Csaplár Ignác és Dobos Erzsébet fia. Iskoláit az Érsekújváron, Pozsonyban, valamint három évig Nagyszombatban a Benedek-rendiek gimnáziumában folytatta; itt ismerkedett meg Reguly Antallal, akivel húsz évvel később a magyar mitológia kérdésében újra fölvette a kapcsolatot. 1836-ban belépett a piarista rendbe és a Gáspár helyett felvette a Benedek nevet; ekkor már írt latin elégiákat és a német irodalommal is megismerkedett. Tanított Privigyén, Podolinban és Besztercén, közben elsajátította a francia nyelvet. 1841–1843-ban Kolozsvárott a bölcsészetre járt, utána Nyitrán teológiát tanult, közben a magyar irodalom tanulmányozásához fogott; a Dugonics Társaságban működött és Platon műveit fordítgatta. 1846-tól Kolozsvárott tanított. Ezután szüleihez költözött és a görög nyelv tanulásával foglalkozott.
1849. áprilistól Magyaróváron, majd Pozsonyszentgyörgyön tanítóskodott. 1851-ben itt ismerkedett meg Ipolyi Arnold zohori plébánossal, akinek Magyar mythológiájához jelentékeny anyaggal járult. Közös műemléki és néprajzi felderítőútjaikról a a Vasárnapi Ujságban rendszeres beszámolók jelentek meg.
1851–1852-ben Léván magyar és görög nyelvet és történelmet, 1852–1853-ban Nyitrán görög, magyar és német nyelvet tanított. 1853–1854-ben Szegedre került, ahol 14 évig a piarista gimnázium felsőbb osztályaiban működött. Itt tanítványait is bevonta a néphagyományok, népmesék gyűjtésébe. Szeged történetének megírására buzdított, ő maga az egyház és tanügy történetét kutatatta. 1854-ben a nyári szünet két hónapját Bécsben töltötte. 1867-ben a tatai gimnázium igazgatója lett, majd előljárói 1870-ben a pesti társházba rendelték, hogy a rend történeti adatait kutassa.
Az MTA 1886-ban levelező tagjai sorába, 1887-ben a vatikáni okirattár szerkesztő bizottsága is tagjává választotta; a Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányi és a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának is tagja volt.
Cikkei [szerkesztés]
Történelmi, irodalomtörténeti, esztétikai, nevelésügyi más tárgyú cikkei különböző lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Pesti Napló (1851. 1853-59), Uj M. Muzeum (1852. 1859-60), Családi Lapok (1854), M. Nyelvészet (1855-56), M. Sajtó (1855-56. 1858-60), Szegedi gymnasium Évkönyve (1856. Önképzési irányzatok), Vasárnapi Ujság (1859. Ipolyi Arnold életrajza), Szegedi Hiradó (1859. Dugonics András emléke, 1861-62. 1864-65), Idők Tanúja (1862. 1864-67), Religio (1862. 1870), Szépirodalmi Figyelő (1862), Koszorú (1864), M. Sion (1863-64. 1867-68. 1873), M. Alföldi Képes Könyvtár (1864-65), Kath. Néplap (1865. Kiss Károly akad. tag életrajza), Szeged (1865-67), Tanodai Lapok (1867. 1870), Szegedi Néplap (1867), Egri Egyházmegyei Közlöny (1869), Egri Népkönyvtár (1863), M. Állam (1869 óta, 1871. 289. Nevelési s oktatási fogyatkozásaink, 1872. 284: Az oktatásügy új phasisa, 1873. 9. Óvszerek a társadalom veszélyei ellen, 1877. 214. Schirkhuber Móricz életrajza, 1890. 246-49. 253. 270. 287. Nefelejts szálak Simai Kristóf emlékére), Reform (1870), Népiskolai Lapok (Szatmár 1870), Szabad Egyház (1871), M. Nyelvőr (1872), Kath. Hetilap (1873. Petőfi és Jókai szelleméről. 1875), Századok (1874-75), Népiskola (Eger, 1875), Tájékoztató (1876), Figyelő (II-XXVI. 1877-89), a bécsi Gemeinde Zeitung (1889. Konarski Szaniszló élete), Kath. Egyházi Közlöny (1890) és Irodalomtörténeti Közlemények (1891. Simai Kristóf pályája kezdetén).
Művei [szerkesztés]
- Platon munkái. Kolozsvár, 1845. (Bevezetésekkel és jegyzetekkel.)
- Buzgó óhajtás nemzeti hagyományaink, különösen a tájszó-gyűjtés ügyében. Pest, 1858. (Különnyomat a P. Naplóból.)
- Nefelejts koszorú Dugonics András siremlékére. Szeged, 1859. (Karcsai G. névvel. Különnyomat a Szegedi Hiradóból.)
- Szeretet viszhangja Rohrer Antal szegedi gymnasiumi igazgató-tanár sirja fölött. U. ott, 1860. (C. B. G.-tól. Különny. a Szegedi Hiradóból.)
- A nemzet nagy halottja. (Széchenyi István.) U. ott, 1860. (Karcsai G. Különny. a Szegedi Hiradóból.)
- A nemzeti mivelődés alapja. U. ott, 1861. (Karcsanyéki G. névvel. Ism. Szépirodalmi Figyelőben Salamon F.)
- Egy év előtt és most. (Széchenyi István kimultának évfordulóján. U. ott. 1861. Karcsanyéki G. Különnyomat a Szegedi Hiradóból.)
- Emlékeztetés Dugonics András munkás pályájára. U. ott, 1861. (Karcsanyéki G. Különnyomat a Szegedi Hiradóból.)
- Elmélkedés társadalmi viszonyaink fölött. U. ott, 1861. (Karcsanyéki G. Különny. a Szegedi Hiradóból. Ism. Korunk 1862.)
- Igénytelen eszmék társadalmi ügyeink körül. U. ott, 1862. (Karcsanyéki G. Különny. a Szegedi Hiradóból.)
- A szegedi iparoslegényegylet I. évi Értesítvénye. U. ott. 1862. (Különny. a Szegedi Hiradóból.)
- A magyarországi kegyes tanítórend történetének tervrajza. Pest, 1871.
- Jó tanácsok a nép szellemi s anyagi jóllétének előmozdítására. Közlik Székhalmi Szabó Mihály és E. A. G. Pest, 1872. (Szent-István-Társulat Házi Könyvtára V.)
- A korszellem. C. B. Vácz, 1874. (Különny. a váczi gymnasium Értesítőjéből.)
- Az idő intései. Bpest, 1874. (Elmélkedés társadalmi viszonyaink fölött, előadva a Szt-László-Társulat 1874. nov. 18. közgyűlésén.)
- Epistola ad Polonos historiae et literaturae polonicae peritos. U. ott, 1877. (Kőnyomat. Felhivás a Konarski Szaniszló élettörténetére vonatkozó adatok végett.)
- Kegyeletes emlékezés a kegyes tanítórend nehány áldott emlékű boldogultjára. U. ott, 1879. (Különny. a M. Államból.)
- Révai Miklós élete I-IV. kötet. U. ott, 1881-89. (Befejezetlen.)
- Ányos Pál egyházi beszéde, melyet sz. Háromság ünnepén mondott 1783-ban Abán; az eredeti kéziratból átirva, sajtó alá rendezte és előszóval ellátva kiadta. U. ott, 1888.
Álnevei és jegyei az említetteken kivül: Árpádfi G., Füzesi, Edényi Márton, Etelközi A. G., Pusztaszeri J., Magánlaki A. G., Ürmös Dániel, Cs. B., K-i, K., 6+6. stb
Források [szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893. Online hozzáférés
- szerk.: Ortutay Gyula: Magyar néprajzi lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-1285-8 sorozat (1977–1982). Hozzáférés ideje: 2011. május 9.
- Csaplár (Gáspár) Benedek. Kegyeletes életrajzok. A Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Magyar Tartományfőnökség új levéltára. Közli Az én városom, Dunaszerdahely helytörténeti portál
- ↑ Schram Ferenc: Csaplár Benedek szegedi éveiből (PDF). Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1972–1973/1. (Hozzáférés: 2011. május 9.)

