November 1.

November 1. az év 305. (szökőévben 306.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 60 nap van hátra.

Névnapok: Marianna, Benigna, Benignusz, Benke, Igor

Események

• I. e. 82 – Lucius Cornelius Sulla csapatai beveszik Róma városát.
• 1335 – I. Károly (Róbert) magyar, III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király a visegrádi királytalálkozón megkötik a cseh–magyar–lengyel szövetséget.
• 1512 – Először láthatók nyilvánosan a vatikáni Sixtus-kápolna falain és mennyezetén a Michelangelo által készített festmények.
• 1587 – Magyarország áttér a Gergely-naptár használatára; ennek következtében ezért ebben az évben október 21-ét november 1-je követi.
• 1599 – Erdély Vitéz Mihály havasalföldi vajda ellenőrzése alá kerül.
• 1604 – Shakespeare tragédiájának, az „Othello”-nak bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban.
• 1611 – Shakespeare romantikus komédiájának, a „Vihar”-nak („The Tempest”) bemutatója a londoni Whitehall Palace-ban.
• 1700 – Meghal II. Károly, az utolsó Habsburg-házból való spanyol király.
• 1755 – Földrengés sújtja Lisszabont. Több mint 60 000 ember veszti életét.
• 1800 – John Adams lesz az első amerikai elnök, aki megválasztása után a Fehér Házba költözik, és ott lakik.
• 1848 – Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi ki a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére.
• 1876 – Megnyílik az Északi-tengeri csatorna.
• 1884 – Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián, 25 nemzet képviselője döntést hoz a világ időzónákra való felosztásáról. A kezdő délkört Greenwichben, (Anglia) jelölik ki.
• 1894 – Párizsban bejelentik a diftéria elleni vakcina felfedezését.
• 1894 – Első alkalommal jelenik meg a „Billboard Advertising” (a későbbi „Billboard”) az Ohio állami Cincinnatiban. (A 8 oldalas havilap ára 10 cent volt, éves előfizetése 90 cent)
• 1896 – Lezajlik Magyarországon az első hivatalosan megrendezett labdarúgó-mérkőzés, a Budapesti Torna Club két csapata között.
• 1911 – az Olasz Légierő repülőgépe bombát dobott le a Tanguira oázisra Líbiában, ez volt az első légi bombázás a világon.
• 1915 – Megjelenik Kassák Lajos A Tett című folyóiratának első száma.
• 1918 – Gróf Károlyi Mihály liberális reformpolitikus önálló magyar kormányt alakít.
• 1918 – A pólai hadikikötőben olasz tengerésztisztek aknával elsüllyesztik a Viribus Unitis csatahajót, amelyet előző nap Horthy Miklós ellentengernagy már átadott a Délszláv Nemzeti Tanácsnak, a hajón csak a délszláv származású tengerészek és a leendő délszláv flotta tisztjei maradtak. Mintegy 400 ember veszti életét.
• 1918 – Róth Ottó bánsági német politikus kikiáltja a Bánáti Köztársaságot, hogy meggátolja a terület elcsatolását Magyarországtól és ennek megfelelően megszervezze a svájci-modell alapján.
• 1922 – Törökországban eltörlik a szultánátust.
• 1932 – Wernher von Braun-t kinevezik a német rakétaprogram vezetőjének.
• 1936 – Benito Mussolini bejelenti, hogy Olaszország és Németország egyezményt írtak alá, amellyel megalkották Európa „tengelyét”.
• 1940 – Őskori falfestményekre bukkannak egy barlangban a franciaországi Lascaux mellett.
• 1944 – Brit-amerikai légitámadás a kapuvári vasútállomás ellen.
• 1945 – Az ENSZ tagja lesz Ausztrália
• 1952 – Az Egyesült Államok hadserege a Csendes-óceáni Eniwetok-atollon (Marshall-szigetek) felrobbantja az első hidrogénbombát. A program vezetője Teller Ede.
• 1956 – Nagy Imre magyar miniszterelnök kormánya felmondja a Varsói Szerződést, kinyilvánítja Magyarország semlegességét. A semlegesség támogatására az ENSZ Biztonsági Tanácsának négy állandó tagját kéri föl. Elhangzik Kádár János rádióbeszéde felvételről, miközben Münnich Ferenccel Moszkvába távozik. A Corvin közben Pongrátz Gergely lesz a főparancsnok.
• 1956 – A tranzisztor feltalálói: Walter Brattain, John Bardeen és William Shockley megosztott fizikai Nobel-díjat kapnak.
• 1961 – Az SZKP XXII. kongresszusának határozata szerint Joszif Visszarionovics Sztálin holttestét eltávolítják a Vörös téren álló Lenin-Mauzóleumból.
• 1962 – Görögország belép a Közös Piacba.
• 1962 – A Szovjetunió felbocsátja a Marsz–1 űrszondát.
• 1963 – Katonai puccs Dél-Vietnamban. A tábornokokból álló új vezetés a kommunizmus ellen hirdet harcot.
• 1968 – Lyndon B. Johnson amerikai elnök leállítja Észak-Vietnam bombázását. Párizsban megkezdődnek a béketárgyalások.
• 1969 – A Budapesti Orvostudományi Egyetem felveszi Semmelweis Ignác nevét.
• 1993 – Életbe lép a maastrichti szerződés.
• 1995 – Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország vezetőinek részvételével megkezdődik a Dayton-i békekonferencia, Bosznia békéjéért.
• 1996 – Óbudán fényes nappal agyonlövik Prisztás Józsefet, aki sokak szerint a hazai maffia egyik vezéralakja volt.
• 1998 – Fellövik az Iridium műholdcsalád első tagját.
• 2000 – Az ENSZ tagja lesz Szerbia
• 2004 – José Manuel Barroso lesz az Európai Bizottság elnöke.
• 2007 – A grúz parlament és a kormány közös ülése úgy határoz, hogy Grúzia egyoldalúan felmondja az 1992. óta Dél-Oszétiában tartózkodó orosz békefenntartók tevékenységét.

Sportesemények

Forma-1

• 1987 – japán nagydíj, Suzuka - Győztes: Gerhard Berger (Ferrari Turbo)
• 1998 – japán nagydíj, Suzuka - Győztes: Mika Häkkinen (McLaren Mercedes)
• 2009 – abu-dzabi Nagydíja, Yas Marina - Győztes: Sebastian Vettel (Red Bull Racing Renault)

Születések

• 1339 – IV. Rudolf osztrák herceg († 1365)
• 1607 – Georg Philipp Harsdörffer német író, heraldikus († 1658)
• 1636 – Nicolas Boileau francia költő, esztéta, műkritikus († 1711)
• 1652 – Berzeviczy Henrik magyar jezsuita rendi szerzetes, bölcselet- és teológiadoktor († 1713)
• 1757 – Antonio Canova olasz szobrászművész († 1822)
• 1757 – Böszörményi Pál Debrecen főbírája, országgyűlési követ († 1825)
• 1785 – Scitovszky János magyar bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek († 1866)
• 1797 – Mária Dorottya württembergi hercegnő osztrák főhercegné, magyar királyi hercegné, nádorné, József nádor harmadik felesége, majd özvegye († 1855)
• 1818 – Szacsvay Imre ügyvéd, politikus, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja († 1849)
• 1830 – Adelburg Ágost lovag, zeneszerző, hegedűművész († 1873)
• 1845 – Gróf Teleki Sámuel magyar világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató, MTA tagja († 1916)
• 1870 – Olgyai Viktor magyar grafikus, festő. († 1929)
• 1879 – Gróf Teleki Pál magyar földrajztudós, miniszterelnök, az MTA tagja († 1941)
• 1885 – Haraszti Emil magyar zenetörténész, a Nemzeti Zenede igazgatója († 1958)
• 1898 – Arthur Legat belga autóversenyző († 1960)
• 1900 – Bruckner Győző kémikus, gyógyszervegyész, a magyarországi szerves kémia kimagasló jelentőségű alakja, az MTA tagja († 1980)
• 1900 – Komáromy Andor magyar karmester, zeneszerző, zenei rendező († 1983)
• 1901 – Ács Tivadar történész, újságíró († 1974)
• 1902 – Eugen Jochum német karmester († 1958)
• 1902 – Nordahl Grieg norvég költő, dráma- és regényíró († 1943)
• 1903 – Lengyel Gizi magyar színésznő († 1984)
• 1918 – Ken Miles amerikai autóversenyző († 1966)
• 1923 – Victoria de Los Angeles katalán opera-énekesnő († 2005)
• 1923 – Varga Imre magyar szobrászművész
• 1926 – Bob Veith (Robert Veith) amerikai autóversenyző († 2006)
• 1928 – Széplaki Gyula magyar filmrendező, operatőr
• 1928 – Ted Whiteway (Edward Norton Whiteway) brit autóversenyző († 1995)
• 1929 – Betsy Palmer amerikai színésznő
• 1930 – Árkus József magyar Táncsics Mihály-díjas újságíró, szerkesztő, humorista († 1992)
• 1936 – Jackie Lewis (Jack Rex Lewis) brit autóversenyző
• 1939 – Bernard Kouchner francia orvos, politikus, az Orvosok Határok Nélkül szervezet egyik alapítója, külügyminiszter
• 1940 – Kuti Gyula fizikus, az MTA tagja
• 1942 – Larry Flynt amerikai újságkiadó („A provokátor”, „Hustler”)
• 1943 – Salvatore Adamo francia nyelvű belga énekes
• 1945 – Szemenyei-Kiss Tamás magyar író, újságíró
• 1950 – Ács István magyar grafikus, festőművész
• 1952 – Kőváry Katalin magyar színházi rendező
• 1954 – Gelecsényi Sára magyar színésznő
• 1961 – Anne Donovan kétszeres olimpiai bajnok amerikai kosárlabdázónő, edző.
• 1962 – Anthony Kiedis a Red Hot Chili Peppers frontembere
• 1966 – Danny Everett olimpiai bajnok amerikai atléta.
• 1967 – Engi Klára magyar jégtáncosnő
• 1972 – Toni Collette ausztrál színésznő
• 1978 – Hámori Gabriella magyar színésznő
• 1978 – Mogyorósi József magyar labdarúgó
• 1980 – Krešimir Maraković horvát kézilabdázó
• 1983 – Václav Svěrkoš cseh labdarúgó
• 1991 – Csiang Jü-jüan kínai tornász

Halálozások

• 367 – Poitiers-i Szent Hilár latinul alkotó ókeresztény író, az egyházatyák egyike. (* 315 körül)
• 1486 – Szapolyai Miklós erdélyi püspök
• 1496 – Filippo Buonaccorsi olasz író (* 1437)
• 1553 – Révay Ferenc magyar alnádor (* 1489)
• 1700 – II. Károly spanyol király (* 1661)
• 1730 – Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós, műgyűjtő, diplomata, utazó, tudós, hadmérnök, nyelvész-filológus, katona és kalandor (* 1658)
• 1753 – Lucas Colb erdélyi szász evangélikus lelkész (* 1680)
• 1810 – Heinrich Gottfried Bretschneider a pesti egyetem első könyvtárigazgatója. (* 1739)
• 1845 – Ajkay Pál Vas megyei táblabíró (* 1772)
• 1855 – Balogh Gyula magyar költő (* 1832)
• 1882 – Almásy Pál magyar politikus, az első népképviseleti országgyűlés alelnöke (* 1818)
• 1883 – Bognár Ignác magyar zeneszerző, a Nemzeti Színház ének-karnagya (* 1811)
• 1896 – Degré Alajos ügyvéd, a márciusi ifjak egyike (* 1819)
• 1903 – Theodor Mommsen német történész, irodalmi Nobel-díjas (* 1817)
• 1906 – Habsburg Ottó Ferenc főherceg, Ferenc Ferdinánd trónörökös öccse, I. Károly császár (IV. Károly néven magyar király) édesapja (* 1865)
• 1907 – Alfred Jarry francia drámaíró, az abszurd dráma atyja, az Übu király szerzője (* 1873)
• 1924 – Nagyatádi Szabó István magyar politikus, miniszter (* 1863)
• 1938 – Francis Jammes francia költő (* 1868)
• 1939 – Darányi Kálmán magyar politikus, miniszterelnök (* 1886)
• 1942 – Rados Gusztáv magyar matematikus, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára (* 1861)
• 1947 – Romzsa Tódor munkácsi görög katolikus püspök (* 1911)
• 1956 – Pietro Badoglio olasz katonatiszt, marsall, miniszterelnök (* 1871)
• 1956 – Asztalos Lajos magyar nemzetközi sakk nagymester (* 1889)
• 1956 – Mező Imre magyar kommunista politikus (* 1905)
• 1962 – Ricardo Rodriguez (Ricardo Rodriguez de la Vega) mexikói autóversenyző (* 1942)
• 1964 – Bóka László magyar író, irodalomtörténész, az MTA tagja (* 1910)
• 1971 – Mihail Romm szovjet filmrendező (* 1901)
• 1982 – King Vidor magyar származású amerikai filmrendező (* 1894)
• 1987 – Varga Tamás matematikatanár, a matematikatanítás nemzetközileg elismert kiemelkedő egyénisége (* 1919)
• 1988 – Pióker Ignác Kossuth-díjas magyar munkás és sztahanovista (* 1907)
• 1996 – Kliburszkyné Vogl Mária geokémikus, az MTA tagja (* 1912)
• 2006 – Leon Henkin amerikai matematikus (* 1921)
• 2008 – Jacques Piccard svájci mélytengeri kutató és oceanográfus, „a mélység Kolumbusza” (* 1922)

Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok

• Samhain, kelta és pogány ünnep, az újév kezdete
• A keresztény országokban Mindenszentek napja: azon üdvözültek ünnepe, akiknek nincs külön emléknapjuk. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként, egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. Magyarországon 2000-től munkaszüneti nap.
• Algéria A Forradalom évfordulója
• Szlovénia: az emlékezés napja
• Antigua és Barbuda függetlenségének napja 1981 óta
• A veganizmus világnapja (1994 óta)