Iridium (műhold)

A Iridium 66 aktív műholdból és 6 tartalék műholdból álló távközlési műholdrendszer, mellyel eredetileg az egész világot lefedő műholdas telefonszolgáltatást biztosítottak. A rendszert különlegessé teszi, hogy a teljes bolygót lefedi, tehát a kontinenseket, az óceánokat és a pólusokat is.

A rendszer első tagját 1998-ban lőtték fel. A műholdak alacsony Föld körüli pályán keringenek 780 km-es magasságban.

2009. február 12-én a rendszer egyik holdja, az Iridium 33 ütközött a használaton kívüli Kozmosz–2251 katonai műholddal, melynek során viszonylag nagy mennyiségű űrszemét keletkezett.

Az Iridium rendszert kifejlesztő Motorola mérnökei úgy számították, hogy egy nem geoszinkron, alacsony pályán keringő, 77 kommunikációs műholdból álló hálózat elegendő lesz egy cellaszerű mobiltelefon-hálózathoz, amely a Föld teljes felületét lefedi. Ezért a Motorola a tervezett 77 műholdból álló rendszert Iridiumnak nevezte el az irídium (Ir) elemről, melynek magja körül 77 elektron kering. A későbbiekben a rendszert 66 működő műhold szolgálta ki, de az Iridium név megmaradt.

Még egy, az Iridium rendszerhez hasonló - vele versenyben álló - másik műholdas telefonhálózat létezik, a 48 műholdból álló Globalstar, mely azonban nem fedi le az egész földfelszínt.

Iridium-flerek

Fler Budapest felett

Az Iridium-flereket vagy Iridium-felvillanásokat a műholdak okozzák, ilyenkor a fényességük hirtelen rövid időre többszörösére megnő. A felvillanások olyankor keletkeznek, mikor a műholdak a Nap vagy Hold fényét tükrözik a Földre a napkollektoraikkal vagy távközlési antennáikkal. A flerek elérhetik a -9 magnitúdós fényességet is, ami 1000-szer fényesebb a Szíriusznál, az éjszakai égbolt legfényesebb csillagánál.

A flerek helyét és idejét az interneten lévő programokkal is ki lehet számíttatni.

Külső hivatkozások

• A felvillanások kiszámításához használt program.