Iridium (műhold)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Iridium
Iridium satellite.jpg

Ország  USA
Gyártó Motorola
Típus távközlési műhold
Rendeltetés távközlés (műholdas telefonszolgáltatás)
Küldetés
Tömeg 689 kg
Energiaellátás napelemek
Műholdplatform LM–700
Pályaelemek
Pálya alacsony Föld körüli pálya
Hivatalos weboldal


Az Iridium[1] 66 aktív műholdból és 6 tartalék műholdból álló távközlési műholdrendszer, mellyel eredetileg az egész világot lefedő műholdas telefonszolgáltatást biztosítottak. A rendszert a teljes bolygót lefedi, tehát a kontinenseket, az óceánokat és a pólusokat is.

A rendszer első műholdját1998-ban indították. A műholdak alacsony Föld körüli pályán keringenek 780 km-es magasságban.

2009. február 12-én a rendszer egyik holdja, az Iridium 33 ütközött a használaton kívüli Kozmosz–2251 jelzésű katonai távközlési műholddal, melynek során viszonylag nagy mennyiségű űrszemét keletkezett.[2][3]

Az Iridium rendszert kifejlesztő Motorola mérnökei úgy számították, hogy egy nem geoszinkron, alacsony pályán keringő, 77 kommunikációs műholdból álló hálózat elegendő lesz egy cellaszerű mobiltelefon-hálózathoz, amely a Föld teljes felületét lefedi. Ezért a Motorola a tervezett 77 műholdból álló rendszert Iridiumnak nevezte el az irídium (Ir) elemről, melynek magja körül 77 elektron kering. A későbbiekben a rendszert 66 működő műhold szolgálta ki, de az Iridium név megmaradt.[4]

Még egy, az Iridium rendszerhez hasonló – vele versenyben álló – másik műholdas telefonhálózat létezik, a 48 műholdból álló Globalstar, mely azonban nem fedi le az egész földfelszínt.[5][6][7]

Iridium-flerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fler Budapest felett

Az Iridium-flereket vagy Iridium-felvillanásokat a műholdak okozzák, ilyenkor a fényességük hirtelen rövid időre többszörösére megnő. A felvillanások olyankor keletkeznek, mikor a műholdak a Nap vagy Hold fényét tükrözik a Földre a napcellákkal (napelemekkel) vagy távközlési antennáikkal. A flerek elérhetik a -9 magnitúdós fényességet is, ami 1000-szer fényesebb a Szíriusznál, az éjszakai égbolt legfényesebb csillagánál.

A flerek helyét és idejét az interneten lévő programokkal is ki lehet számíttatni.[8]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]