Schlesinger Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schlesinger Lajos
Ludwig Schlesinger.jpg
Életrajzi adatok
Született 1864. november 1.
Nagyszombat
Elhunyt 1933. december 16. (69 évesen)
Giessen, Németország
Házastárs Clara Fuchs (1869–1954), felesége 1897–1933
Gyermekek Gertrud (1901), Hildegard (1904), Eilhard (1909)
Pályafutása
Szakterület matematika
Kutatási terület függvényelmélet, lineáris differenciálegyenletek
Munkahelyek
kolozsvári és giesseni egyetem egyetemi tanár
Szakmai kitüntetések
Lobacsevszkij-díj
Akadémiai tagság MTA-tag, 1902

Schlesinger Lajos (Ludwig Schlesinger) (Nagyszombat, 1864. november 1.Giessen, 1933. december 16.) Lobacsevszkij-díjas magyar-német matematikus, egyetemi tanár, akadémikus.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsidó származású családba született, apja Schlesinger Bernáth kereskedő volt, anyja Oppenheim Regina. Az elemi iskolát szülővárosában kezdte, majd Pozsonyban járt középiskolába. Heidelbergben és Berlinben matematikát és fizikát tanult, majd 1887-ben Berlinben doktorált Lazarus Immanuel Fuchs és Leopold Kronecker irányításával. 1889-től Berlinben, majd 1897-ben Réthy Mór (1846–1925) ajánlására a kolozsvári egyetemre került, ahol 1911-ig oktatott. 1902-ben az MTA tagjai közé választotta. Az 1906–1907-es tanévben a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja.[1][2]

Geometriai tevékenységéért 1909-ben megkapta a nemzetközi Lobacsevszkij-díjat (a díjat tulajdonképpen később kapta, de 1909-es megjelöléssel). 1911-ben Németországba költözött, és a giesseni egyetemen tanított 1930-as nyugdíjazásáig. Ezalatt 24-en doktoráltak az irányításával.[3]

1897-ben feleségül vette Lazarus Fuchs leányát, három gyerekük született Kolozsváron.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schlesinger kutatásai főleg a függvényelmélet és a lineáris differenciálegyenletek témájába tartoznak. Egy speciális esetben megoldotta Hilbert 23. problémáját (Van-e lineáris differenciálegyenlet minden adott szingularitáshoz és monodrómiacsoporthoz?). Az általános esetről 1994-ben bebizonyították, hogy nem igaz.

Schlesinger nevéhez fűződik Bolyai János kolozsvári szülőházának felkutatása, több kiváló, a Bolyaiakat értékelő tudományos dolgozatnak a publikálása. A kolozsvári egyetemen előadást tartott a Bolyai-geometriáról.

A kolozsvári egyetemen tartott előadásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1897–98, II. félév
Határozott integrálok elmélete, heti 4 óra
Görbe vonalak és felületek általános elmélete (Differentialis geometria), heti 3 óra
Felsőbb mathematikai gyakorlatok (kezdők számára), heti 1 óra
Mathematikai seminarium (haladottak számára), heti 1 óra
  • 1898–99, I. félév
Differencziális és integrális kalkulus geometriai alkalmazásokkal, heti 5 óra
Elliptikus fügvények elmélete és alkalmazásai, heti 4 óra
Felsőbb mathematikai gyakorlatok (kezdők számára), heti 1 óra
Mathematikai seminarium (haladottak számára), heti 1 óra
  • 1898–99, II. félév
Határozott integrálok és bevezetés a függvénytanba, heti 4 óra
Fourier-féle sorok physikai alkalmazásokkal, heti 2 óra
Felsőbb mathematikai gyakorlatok (kezdők számára), heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
Égi testek mechanikája (I. rész, Kepler-féle mozgás), heti 2 óra
  • 1899–1900, I. félév
Differencziális és integrális kalkulus geometriai alkalmazásokkal, heti 4 óra
Differencziális egyenletek elmélete, heti 5 óra
Gyakorlatok a differentiális és integrális calculusban, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
  • 1899–1900, II. félév
Határozott integrálok és bevezetés a függvénytanba, heti 4 óra
Bevezetés a Fuchs-féle függvények elméletébe, heti 3 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
Égi testek mechanikája (II. rész, Újabb módszerek a háromtest problémájában), heti 2óra
  • 1900–1901, I. félév
Differentiális és integrális számítás geometriai alkalmazásokkal, heti 4 óra
Riemann-féle felületekről, heti 3 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
  • 1900–1901, II. félév
Határozott integrálok és bevezetés a függvénytanba, heti 4 óra
Elliptikus függvények, heti 4 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
Mathematikai colloquiumok az egyetem kötelékébe nem tartozók szaktársakkal
  • 1901–1902, I. félév
Differentiális és integrális calculus geometriai alkalmazásokkal, heti 4 óra
Felsőbb geometria, heti 3 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
  • 1901–1902, II. félév
Határozott integrálok és bevezetés a függvénytanba, heti 3 óra
A tér absolute igaz tudományáról, Jubiláris előadás Bolyai János születésének (született Kolozsvárott 1802. dec. 15-én) századik évfordulója alkalmából, heti 3 óra
Égi testek mechanikája (I. rész, Kepler-féle mozgás), heti 2 óra
Bevezetés a variatio számításba, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
  • 1902–1903, I. félév
Differentiális és integrális calculus geometriai alkalmazásokkal, heti 4 óra
Bevezetés a differentialis egyenletek elméletébe, heti 2 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
  • 1902–1903, II. félév
Határozott integrálok és bevezetés a függvénytanba, heti 3 óra
Linearis differentiál egyenletek elmélete, heti 3 óra
Égi testek mechanikája, II. rész (perturbációk elmélete)
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
  • 1903–1904, I. félév
Differentiál és integrális calculus geometriai alkalmazásokkal, heti 4 óra
Az Abel-féle transcendensek elméletének I. része (algebrai függvények és integrálok), heti 3 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
  • 1903–1904, II. félév
Határozott integrálok, heti 2 óra
Az Abel-féle transcendensek elméletének II. része (inversio, theta-függvények), heti 3 óra
Astronomiai meghatározások elmélete, heti 3 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
  • 1904–1905, I. félév
Differentiális és integrális calculus geometriai alkalmazásokkal, heti 4 óra
A felsőbb geometria, I. rész (Az egy- és kétméretű sokaságokról), heti 3 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
  • 1904–1905, II. félév
Határozott integrálok, heti 3 óra
A felsőbb geometria II. része (Három és több méretű sokaságokról), heti 2 óra
Egy néhány partialis differentialegyenletről, heti 2 óra, publice
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
  • 1905–1906, I. félév
Differentiális és integrális calculus, heti 4 óra
Linearis differentiál egyenletek elmélete, heti 4 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 2 óra (1 a tanár, 1 Dr. Fejér Lipót repetitor)
Mathematikai seminarium, heti 2 óra (1 a tanár, 1 Dr. Fejér Lipót repetitor)
  • 1905–1906, II. félév
Határozott integrálok s bevezetés a függvénytanba, heti 3 óra
Válogatott fejezetek a linearis differentialis egyenletek elméletéből, heti 3 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
  • 1906–1907, I. félév
Differentialis és integralis calculus geometriai alkalmazásokkal, heti 4 óra
Az absolut sík eltolásaiból alkotott discontinuus csoportokról, heti 3 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
  • 1906–1907, II. félév
Határozott integrálok és bevezetés a függvénytanba, heti 3 óra
Fuchs-féle függvények, heti 2 óra
Gyakorlatok kezdők számára, heti 1 óra
Mathematikai seminarium, heti 1 óra
Elméleti csillagászat, heti 2 óra
  • 1907–1908, I. félév
Görbe vonalak és felületek elmélete, heti 5 óra
Égi testek mechanikája, heti 3 óra
Mathematikai seminarium és proseminarium, heti 2 óra
  • 1907–1908, II. félév
Válogatott fejezetek az infinitesimalis geometriából, heti 3 óra
A logarithmusi potentiálról, heti 2 óra
Égi testek mechanikája (II. rész, három test problémája), hetri 2 óra
Mathematikai seminarium és proseminarium, heti 2 óra
  • 1910–1911, I. félév
Görbe vonalak és fölületek általános elmélete, heti 5 óra
Égi testek mechanikája (I. rész, Kepler-féle mozgás), heti 3 óra
Mathematikai seminarium, heti 2 óra
  • 1910–1911, II. félév
Bevezetés a differentialis egyenletek elméletébe, heti 5 óra
Mathematikai proseminarium és seminarium, heti 2 óra

A kolozsvári egyetemen kiadott jegyzetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Schlesinger kézzel írott, sokszorosított jegyzetei, amelyek ma is megtalálhatók a kolozsvári egyetem matematikai könyvtárában:

  • Elliptikus függvények elmélete és alkalmazásai, Kalazantinum , 1898-99, 290 old.
  • Égi testek mechanikája, Kalazantinum, 1898/9, II félév. 103 old. Fourier-féle sorok physikai alkalma¬zásokkal, 1899. 137 old. (egybekötve)
  • A differentiál-számítás, Kolozsvár, Kalazantinum, 1900, 187 old.
  • Riemann-féle felületek, Kolozsvár, 1900, 227 old. (A fedőlapon, helytelenül, Rimann van írva.)
  • Elliptikus függvények, Kolozsvár, 1901, 203 old.
  • Felsőbb geometria, Kalazantinum, 1901, 378 old.
  • A tér absolute igaz tudománya, 1902, 256 old.
  • Bevezetés a variatio számításba, 1902, 126. old.
  • Az absolut sík eltolásaiból alkotott discontinuus csoportokról, Kolozsvár, 1906, I. félév, 237 old.
  • Fuchs-féle függvények, Kolozsvár, 1906–07, II. félév, 128 old. (A4-es formátum)
  • Görbe vonalak és felületek elmélete, Kolozsvár, 1907–08, I. félév, 204 old. Kiadja a "Tanárjelöltek segédegylete" (A4-es formátum)
  • Válogatott fejezetek az infinitesimális geometriából, Kolozsvár, 1908. 170 old. (A4-es formátum) – 2 drb. van belőle
  • Égitestek forgásáról, Kolozsvár, 1908–09. I. félév, 273 old. (A4-es formátum)
  • Differenciál-egyenletek elmélete, Kolozsvár, 1909–10, I. félév, 223 old. (A4-es formátum)
  • Bevezetés a Fuchs-féle függvények elméletébe, II. rész. Égitestek mechanikája, 107 old. é.n. (egybekötve)
  • Differenciálszámítás, 218 old. é.n.

Ezen jegyzetek egy része megtalálható digitalizált formában az EMT honlapján.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Oláh-Gál Róbert: Hogyan került Schlesinger Lajos Kolozsvárra? (magyar nyelven) (pdf). Műszaki Szemle. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
  2. Gaal György: Zsidó és zsidó származású tanárok a kolozsvári egyetem tanári karában. (magyar nyelven). erdélyi magyar elektronikus könyvtár. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
  3. Ludwig Schlesinger doktorált tanítványai (angol nyelven). Mathematics Genealogy Project. (Hozzáférés: 2013. december 16.)
  4. Az EMT honlapja (angol nyelven). Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. (Hozzáférés: 2013. december 16.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Almanachja és tanrendje, félévenként kiadva 1872 és 1918 között.
  • Dezső Gábor: Ludwig Schlesinger, The MacTutor History of Mathematics archive, Univ. of St. Andrews, Scotland.
  • Oláh-Gál Róbert: Hogyan került Schlesinger Lajos Kolozsvárra? Műszaki Szemle 50 (Historia Scientiarium 7), 2010, pp/ 16-22.
  • Kása Zoltán: Schlesinger Lajos matematikai előadásai a kolozsvári egyetemen, III. Tudománytörténeti Konferencia, 2010. jún. 24-26. Marosvásárhely (EMT-rendezvény).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]